Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
A második negyedévtől némileg mérséklődött az idén tavasszal nyolcéves csúcsra emelkedő hazai fogyasztói bizalmi index. Ebben töb1. ábra: A fogyasztói bizalmi index* bek között szerepet játszhatott a válaszalakulása Közép-Kelet-Európában tási időszak utáni (a korábbi voksolások 10 10 * szezonálisan kiigazított adatok alkalmával is megfigyelt) természetes0 0 -10 -10 nek nevezhető korrekció, valamint az al-20 -20 sóbb jövedelmi csoportok romló helyzet-30 -30 -40 -40 értékelése, ami többek között a téli köz-50 -50 munkaprogram „kifutásával” magyaráz-60 -60 Forrás: Európai Bizottság, MFB -70 -70 ható. A hangulatindex jelenlegi szintje ugyanakkor továbbra sem veszélyezteti a háztartások fogyasztásának másoLengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia dik félévben várható további növekedését. A hazai fogyasztói bizalom 2014. áprilisban nyolc éves csúcsra emelkedett, ezt követően pedig lassú csökkenésbe kezdett. A lakosság kilátásainak pesszimistábbá válása ugyanakkor nem egyedülálló a közép-kelet-európai régióban: a várakozások valamennyi visegrádi országban – Szlovákia kivételével – romlottak, Romániában pedig szintén megtorpant a lendületes javulás a nyár végén (1. ábra).
Az index az EU módszertanának megfelelően -100 és +100 közötti értékeket vehet fel, ahol a -100 azt jelenti, hogy minden megkérdezett pesszimista (negatív) kilátásokkal rendelkezik, míg a +100 arra utal, hogy a felmérésben résztvevők valamennyien kedvező (pozitív) változásokra számítanak.
2. ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont)
2014. szeptember
A fogyasztói bizalom alakulása Magyarországon
50 40
Fellendülés
Forrás: Európai Bizottság, MFB
30 20 10
2010.01 2008.01
2014.01
2011.01 2013.01 2014.08
A hazai hangulatindex ugyanakkor a csökkenés 0 ellenére továbbra is a fellendülési szakaszban -10 tartózkodik (2. ábra), amely a dinamikus bérki-20 2009.01 áramlás, az alacsony inflációs környezet és ja-30 Visszaesés Hosszú távú átlag (1992-2012) 2012.01 vuló munkaerőpiaci helyzet mellett fontos táma-40 -80 -60 -40 -20 0 sza lehet a következő időszakban is a háztartáFogyasztói bizalmi index sok fogyasztási kiadásai bővülésének. Ez utóbbi az első negyedéves 1,7% után április és június között már 2,4%-kal nőtt éves szinten. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ Tovább gyorsult a magyar gazdaság a második negyedévben... (3. oldal) ◊ A tartósan magas külkereskedelmi aktívumnak is köszönhetően kedvező a hazai egyensúlyi helyzet... (4. oldal) ◊ A második negyedévben is dinamikusan nőttek a fejlesztések a magyar gazdaságban... (5. oldal) ◊ A hazai ipari szektor egyre komolyabb külső kockázatokkal néz szembe... (6. oldal) ◊ Megmozdult a lakáshitel-piac júliusban... (7. oldal) ◊ 8,0% alatt a munkanélküliek aránya Magyarországon... (8. oldal) ◊ Tovább esett a kőolaj ára a világpiacon augusztusban... (9. oldal) ◊ A lakossági devizahitelek tervezett kivezetésének hatása már megjelent a banki mutatókban... (10. oldal) ◊ Az egyre kedvezőbb árú forintkölcsönök élénkítik a hitelek iránti keresletet... (11. oldal) ◊ Több mint két éves szinteken járt a forint kulcsdevizákkal szembeni árfolyama augusztusban... (12. oldal) ◊ Az év második felében a költségvetési bevételek már gyorsabban emelkednek a kiadásoknál... (13. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Forrás: Európai Bizottság, MFB
30 20 10 0 -10 -20
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.II
2012.III
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2012.I
*a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások
-30
Megtakarítások*
Munkanélküliség*
Általános gazdasági helyzet*
Háztartások finanszírozási helyzete*
4. ábra: A háztartás finanszírozási helyzetének következő 12 hónapos alakulására vonatkozó várakozások jövedelmi csoportok szerint 10
10
Forrás: Európai Bizottság, MFB
0
0
1. kvartilis
2. kvartilis
2014.I
2013.I
3. kvartilis
2013.III
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
-60 2010.I
-50
-60 2009.III
-50 2009.I
-40
2008.III
-30
-40
2008.I
-30
2007.III
-20
2007.I
-10
-20
2006.I
-10
2006.III
A munkanélküliségtől való fokozódó félelem az alsóbb jövedelmi osztályokban a közmunkaprogram alakulásával függhetett össze: a tavalyi év végén, 2014 elején az új téli képzési programoknak köszönhető közfoglalkoztatási „boom” lassulásával bizonytalanabbá vált az abban résztvevők foglalkoztatása (6. ábra).
40
2005.I
A háztartások pénzügyi helyzetének (ill. az ezzel kapcsolatos várakozások) romlásában szerepet játszhatott, hogy miközben a „rezsicsökkentés” eredménye arányaiban leginkább a legalsó jövedelmi rétegek kiadási szerkezetében jelent meg (itt mérséklődött leginkább az erre fordított kiadások aránya) (5. ábra), ennek fogyasztásra gyakorolt kedvező hatását összességében visszafogta, hogy a javuló gazdasági helyzetből ezek a társadalmi csoportok részesültek a legkevésbé: miközben az egy főre jutó havi szintű fogyasztási kiadások 2013-ban a 4. és 5. kvintilisben a tavalyi évi inflációt meghaladó mértékben nőttek (reálértéken 1,5, ill. 0,7%-kal bővültek a kiadások), addig az alsó három ötödben reál értelemben 0,8, 1,8%, ill. 0,6%kal csökkent a fogyasztás.
3. ábra: A fogyasztói bizalmi index összetevőinek alakulása (negyedév/negyedév)
2005.III
A fogyasztói bizalmi index megtorpanását leginkább a munkanélküliségtől való félelem fokozódása okozta. Emellett a lakosság általános gazdasági és saját pénzügyi helyzettel kapcsolatos értékelése is kedvezőtlenebbé vált, s ezt csak részben tudta ellensúlyozni a megtakarítási lehetőségek javulása (3. ábra). Jelzés értékű ugyanakkor, hogy egyedül a legszerényebb körülmények között élő családok körében volt tapasztalható a háztartás pénzügyi helyzetének romlásától (4. ábra), ill. a munkanélküliségtől való félelem erősödése. Ez azt jelenti, hogy megtört az a 2013 első negyedéve óta tartó folyamat, hogy a fogyasztói környezet általános javulása (alacsony infláció, kedvezőbbre forduló munkaerőpiaci helyzet stb.) valamennyi jövedelmi csoportban a kilátások javulását eredményezte.
4. kvartilis
5. ábra: A háztartások fogyasztási kiadásainak szerkezete az alsó és felső jövedelmi csoportok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
31,2% 6,5%
31,8% 6,6%
19,3%
19,0%
6,5%
6,6% 12,9%
13,9%
24,6%
24,8%
6,6% 11,1%
6,7%
11,2% 7,5% 7,6% Az általános gazdasági környezet következő egy éves alakulá22,0% 23,6% 25,6% 27,1% sára vonatkozó várakozások szintén nyolc éves csúcsra ugrot28,8% 30,6% tak az idén áprilisban, míg az azt megelőző 12 hónap megíté39,4% 36,7% 31,7% 30,7% 25,1% 24,2% lése 2003. január óta nem volt ilyen kedvező a lakosság körében. A második negyedévtől kezdődően az ezzel kapcsolatos 2012 2013 2012 2013 2012 2013 optimizmus is csökkent (7. ábra), amiben több tényező is szeAlsó 20% Felső 20% Háztartások összesen repet játszhatott: a korábbi választási időszakokhoz hasonlóan Forrás: KSH, MFB Élelmiszerek és alkoholmentes italok Hírközlés korrigáltak a háztartások várakozásai, a geopolitikai feszültséKözlekedés Lakásfenntartás és háztartási energia gek, s különösen az orosz-ukrán konfliktus fokozzák a bizonyEgyéb talanságot, emellett a romló külső környezetben ismét gyengülni kezdett a forint árfolyama, július végétől már tartósan 310 HUF/EUR felett jegyzik a hazai fizetőeszköz euróárfolyamát.
7. ábra: Az általános gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának megítélése és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások
6. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 750%
10
300
600%
0
250
450%
200
300%
150 100
10 0
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
Periszkóp
-70
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-80
-70 -80
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
-300% 2013.01
0 2012.10
-60
2012.07
-60
2012.04
-150% 2012.01
-50
50 2011.10
-50
2011.07
-40
0%
2011.04
-40
2011.01
-30
150%
2010.10
-20
-30
2010.07
-10
-20
2010.04
-10
2010.01
ezer fő
350
Előző 12 hónap
2
Következő 12 hónap
2014. szeptember
Periszkóp
Gazdasági növekedés Tovább gyorsult a magyar gazdaság a második negyedévben •
A német IFO-intézet legfrissebb felmérése szerint mind a világgazdaság jelenlegi helyzetének megítélése, mind a várakozások kis mértékben javultak a harmadik negyedévben (1. ábra). A növekedéssel kapcsolatos kockázatok ugyanakkor erősödtek az elmúlt hónapokban: a geopolitikai feszültségek (elsősorban az orosz-ukrán konfliktus) gazdasági hatásai egyre inkább érzékelhetővé válnak. Az év eleji kedvezőtlen időjárással összefüggő megtorpanást követően az Egyesült Államok gazdasága 2,5%-kal nőtt a második negyedévben (év/év). Kínában a GDP 7,5%-kal bővült, míg az eurózónában és Németországban 0,7, ill. 1,3%-os volt a növekedés (2. ábra). A magyar gazdaság 2014. április és június között az előző negyedévhez képest 0,8, míg éves szinten 3,7%-kal nőtt, amivel európai összevetésben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, folytatva ezzel a 2013-ban elkezdett felzárkózást az európai uniós átlaghoz (3-4. ábra). A termelési oldalon valamennyi szektor hozzájárult a GDP bővüléséhez, a felhasználási oldalon döntően a beruházások, kisebb mértékben a lakossági fogyasztás volt a növekedés motorja (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex
2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
140
140
16%
6%
120
120
14%
4%
100
100
12%
2%
80
10%
0%
60 40
Kína (bal t.)
3. ábra: GDP-növekedés 2014. II. negyedévben az Európai Unióban* (év/év**) Magyarország Lettország Lengyelország Egyesült Királyság Litvánia Csehország Észtország Szlovákia Svédország Bulgária Románia Németország Spanyolország EU-28 Belgium Ausztria Hollandia Portugália Eurózóna Franciaország Finnország Görögország Olaszország Ciprus
3%
2013.I
2013.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2014.I 6%
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
4%
1%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
-10,0
-10,0% -12,5% -15,0%
2014.I
2013.III
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.)
2013.I
Forrás: KSH, MFB
2014.I
2013.I
2013.III
2012.I
2011.I
2010.I
2010.III
2009.I
2011.III
Év/év (jobb t.)
6. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal)
százalékpont
7,5%
-15,0
2009.III
Negyedév/negyedév (bal t.)
5,0
-12,5
2008.I
4,0%
2008.III
3,0%
2007.III
2,0%
2007.I
1,0%
2006.III
0,0%
2006.I
-1,0%
-8%
5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
Forrás: KSH, MFB
Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.)
Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)
3
-7,5% -10,0%
-10,0 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
-2,0%
-6% Forrás: KSH, MFB
-4%
2012.III
Forrás: Eurostat, MFB
7,5
2008.I
USA (jobb t.)
2%
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
2008.III
Németország (jobb t.)
-3%
-3,0%
százalékpont
Eurózóna (jobb t.)
-8%
4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon
* Dánia, Írország, Horvátország, Luxemburg, Szlovénia: adat nem elérhető; ** szezonálisan kiigazított adat
Periszkóp
2008.I
2006.I
Jelenlegi helyzet megítélése
2008.III
2%
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III 2014.I 2014.III Várakozások a következő 6 hónapra
-6% Forrás: Reuters, MFB
2012.I
20
2012.III
Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB
20
-4%
4% 2007.I
40
-2%
6%
2007.III
60
8%
2006.III
80
Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.)
2014. szeptember
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A tartósan magas külkereskedelmi aktívumnak is köszönhetően kedvező a hazai egyensúlyi helyzet A világkereskedelem növekedése az egyre súlyosabb geopolitikai kockázatok ellenére élénkült az idei második negyedévben (1. ábra). A magyar export és import volumene 2014. júniusban 9,5, ill. 9,3%-kal nőtt (év/év), míg az első félévben összességében 8,2, ill. 8,5%-os volt a bővülés mértéke (2. ábra). A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2014. január és június között 1010,1 milliárd Ft, ill. 3284,0 millió euró volt, 84,8 milliárd forinttal, ill. 187,0 millió euróval több mint egy évvel korábban (3. ábra). Az import 7,3, az export 6,7%-os növekedése mellett a nettó export a második negyedévben nem járult hozzá a növekedéshez (4. ábra). A folyó fizetési mérleg többlete 2014. júniusban 90,9 milliárd forintra csökkent: ez az elsődleges jövedelmeken belül, a közvetlen és portfólió-befektetésekhez köthető jövedelmek csökkenéséhez (kiáramlásához) volt köthető, amit csak részben tudott ellensúlyozni a magas áru- és szolgáltatáskereskedelmi aktívum (284,0 milliárd Ft). A pénzügyi mérlegen belül az államháztartás hiányát (-144,3 milliárd Ft), az egyéb szektorok (vállalatok, lakosság) megtakarításai (+191,0 milliárd Ft) egyensúlyozták ki (5-6. ábra).
•
1. ábra: A világgazdasági konjunktúra és a világexport alakulása (év/év) 104
20%
103
15%
102
10%
101
5%
100
0%
99
-5%
98
-10%
Világexport** (jobb t.)
40%
150
30%
100
20%
50
10%
6
százalékpont
1 000
1 010,1
995,0
1 065,5
1 043,7
767,7
471,5
2%
0
0%
-2
-2%
-4
-4%
-6
-6%
-8
-8%
-500 Forrás: KSH, MFB
-750
5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása
120
100
90
0
60
-100
30
Forrás: MNB, MFB
2014.06
Másodlagos jövedelmek (bal t.)
Folyó fizetési mérleg (jobb t.)
160
200
120
0
80
-200
40 0 2014.04
0
Elsődleges jövedelmek (bal t.)
400
-400
Forrás: MNB, MFB
Áruk és szolgáltatások (bal t.)
milliárd Ft
150
200
200
600
milliárd Ft
300
-200
GDP-növekedés (jobb t.)
6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása 180
400
Periszkóp
-10%
Nettó export (bal t.)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2014.05
4%
2
-10
-40,7
2014.04
6%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
-313,8
-280,0
-597,6
0 -534,1
milliárd Ft
750
71,9
Export volumen (év/év, jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
4
250
-30%
4. ábra: A nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)
1 250
500
-20%
Forrás: KSH, MFB
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-június)
milliárd Ft
-10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
-250
0%
0
-150
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
OECD konjunktúra index* (bal t.)
50%
200
-100
-25% 2005
2004
2003
2000
95
250
-50
-20%
Forrás: CPB, OECD, MFB
2002
96
-15%
** 3 hónapos gördülő átlag
2001
97
milliárd Ft
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
milliárd Ft
•
2014.05
2014.06
Államháztartás (bal t.) Egyéb monetáris intézmények (bal t.) MNB (bal t.) Egyéb szektorok (bal t.) Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (jobb t.)
4
2014. szeptember
Periszkóp
Beruházások A második negyedévben is dinamikusan nőttek a fejlesztések a magyar gazdaságban A beruházások volumene éves bázison az első negyedéves 22,6%-os ugrás után április-június között 21,6%-kal bővült, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) 13,9%-ról 18,7%-ra gyorsult (1. ábra). A dinamikus fejlesztések hatására az utolsó négy negyedévre számolt GDP-arányos beruházási ráta négyéves csúcsra, 18,7%ra emelkedett, s öt év után haladta meg ismét a lengyelországi mutató értékét (2. ábra). A magánszféra beruházásai (+21,7% év/év) a második egymást követő negyedévben nőttek dinamikusabban az állami fejlesztéseknél (+16,4%) (3. ábra), amiben az uniós források felgyorsult kifizetése is szerepet játszott (3. ábra). Lendületesen bővültek a beruházások április-június között a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, míg az oktatásban jelentős visszaesés következett be (4. ábra). Az ipari kapacitáskihasználtság előző három éves fokozatos emelkedése további impulzust adhat a fejlesztéseknek a következő negyedévekben (5. ábra), azonban a közösségi források volumenének várható szűkülése és az európai konjunktúra hatására mérséklődő megrendelések (6. ábra) várhatóan fékezik a dinamikát. 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 35%
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Románia
Magyarország
Lengyelország
Románia
60%
Mezőgazdaság
50%
Szállítás, raktározás
36,1%
40%
40%
Feldolgozóipar
33,3%
30%
30%
Építőipar
20%
20%
IKT szektor
10%
10%
Villamosenergia
8,2%
Kereskedelem
8,0%
* 49 fő feletti vállalatok
50%
0%
0%
-10% -20%
Oktatás
-20%
Forrás: KSH, MFB
Vállalati szektor* (év/év)
ÖSSZESEN
-30%
90% 80%
75%
75%
70%
70%
65%
65%
60%
60%
55%
55%
50%
50%
45%
45% 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2008.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III
85%
Periszkóp
32,8%
0%
2014. II. negyedév
20%
40%
60%
80%
2014. I. negyedév
Lengyelország
5
50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60
* 4 negyedéves gördülő átlag
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
18% 15% 12% 9% 6% 3% 0% -3% -6% -9% -12% -15%
2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III
95%
80%
Csehország Szlovákia
21,2% 12,2%
6. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év)
85%
Magyarország Románia
-37,5%
-40% -20% Forrás: KSH, MFB
emelkedést váró vállalatok aránya csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont)
Forrás: Eurostat, MFB
-0,2%
Ebből: Építés
5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
90%
28,5% 9,2%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
Költségvetési szervek (év/év)
95%
36,6%
Ingatlanügyletek
-10%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I
-30%
2014.II
2013.II
Szlovákia
4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év)
3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 60%
Csehország
2013.IV
15% 2012.II
15% 2004.II
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
-40%
20%
2012.IV
* szezonálisan nem igazított adatok
20%
2011.II
-30%
2011.IV
-20%
-30%
25%
2010.II
-20%
25%
2009.II
-10%
30%
2009.IV
0%
30%
2008.II
0% -10%
* 4 negyedéves gördülő átlag
2008.IV
10%
2007.II
10%
-40%
35% Forrás: Eurostat, KSH, MFB
20%
2010.IV
30%
Forrás: Eurostat, KSH, MFB
20%
2007.IV
30%
2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában
2006.II
•
2006.IV
•
2005.II
•
2005.IV
•
2004.IV
•
Fogyasztási cikk* (bal t.)
Beruházási cikk* (bal t.)
Félkész termék* (bal t.)
Beruházások* (jobb t.)
2014. szeptember
Periszkóp
Ipar és építőipar A hazai ipari szektor egyre komolyabb külső kockázatokkal néz szembe •
2014. második negyedévben az ipar bruttó hozzáadott értéke 7,2, míg az építőiparé 19,1 százalékkal bővült (év/év), így a két szektor GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,6, ill. 0,6 százalékpontot ért el (1. ábra). 2014. júniusban az ipari termelés az előző hónaphoz képest 1,8, míg éves szinten 11,3%-kal bővült (2. ábra). Az előzetes adatok alapján az év hetedik hónapjában a növekedés mértéke 12,3% volt (év/év). Az erőteljesen exportorientált feldolgozóipar teljesítménye az idei év első hat hónapjában 11,1%-kal nőtt, az első számú húzóerőt jelentő járműipar mellett a kis súlyú textilipar is közel 20%-os bővülést tudott elérni. Komoly kockázatot jelent azonban az ágazat második féléves teljesítménye számára a külső környezetben bekövetkező negatív fordulat, ami már érezhető a megrendelések alakulásában is (3-5. ábra). Az építőipar teljesítménye 2014. júniusban 9,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A korábbi hónapok 20% feletti növekedési üteméhez képest mért lassulást részben bázishatás okozta. Az új megrendelések volumene már második hónapja csökken (éves szinten), ami kockázatot jelent: a lakáspiac még mindig gyengélkedik, így az ágazat jövője szempontjából döntő fontosságú az új EU-s költségvetési ciklus kifizetéseinek mielőbbi elindítása (6. ábra).
•
•
1. ábra: Az ipar és az építőipar hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év)
2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
5,0%
30%
15%
2,5
2,5%
20%
10%
0,0
0,0%
10%
5%
-2,5
-2,5%
0%
0%
-5,0
-5,0%
-10%
-7,5%
-20%
-7,5 Forrás: KSH, MFB
-10,0%
Ipar (bal t.)
Építőipar (bal t.)
GDP (jobb t.)
Járműgyártás
Hónap/hónap (jobb t.)
115
Forrás: KSH, MFB
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
110
118,6%
20%
Vegyi anyag előállítás
112,1%
105
10%
Fémfeldolgozás
111,3%
100
0%
108,6% 107,5% 107,4% 106,0%
-30%
103,1%
80
Gépgyártás
102,5%
75
101,8% 98,8% 111,1%
5. ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év)
0%
0%
-10%
-10% Forrás: KSH, MFB
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
-20% 2011.06
-20%
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2014.01 2014.04
10%
2013.10
10%
2013.07
20%
* 3 hónapos gördülő átlag
2013.01 2013.04
20%
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
2012.10
30% * 6 hónapos gördülő átlag
2011.03
-50%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
2012.07
30%
Export megrendelések* Belföldi értékesítés*
-40%
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
130%
2012.04
120%
2012.01
110%
2011.10
100%
2011.07
90%
2011.01 2011.04
Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
2010.10
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN
2010.07
Számítógép, elektr. termék gyártása
Forrás: KSH, CESifo, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Gyógyszergyártás Egyéb feldolgozóipar
2010.12
-20%
85
2010.01 2010.04
Gumi, műanyag termék gyártása
-10%
90
2009.10
Villamos berendezés gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás
95
2009.07
Fafeldolgozás
2010.09
Év/év (bal t.)
4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
126,4%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
2010.06
-15%
-30%
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2014. január - június)
Periszkóp
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
-10,0
-5%
2009.01 2009.04
százalékpont
5,0
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Belföldi megrendelések* Export értékesítés*
6
2014. szeptember
Periszkóp
Fogyasztás Megmozdult a lakáshitel-piac júliusban Az első negyedévnél (+1,7%) is gyorsabban (+2,4%) bővültek a magyar háztartások fogyasztási kiadásai 2014. április és június között (év/év), a tényleges fogyasztás összességében 1,0 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez (1. ábra). A fogyasztói bizalom egyelőre nem képes visszatérni az év elejére jellemző optimista szintre, a 2014. augusztusban bekövetkezett csökkenés eredményeként 2013 végi szintre süllyedt a hangulatindex értéke (2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom az év első hat hónapjában 6,1%-kal bővült, az előzetes adatok alapján júliusban 2,3%-os volt a növekedés üteme (3. ábra). A bérkiáramlás továbbra is gyors, az első félévben a nettó és bruttó keresetek egyaránt 5,7%-kal nőttek (év/év) (4. ábra). A lakossági megtakarítások májusi csökkenése átmenetinek bizonyult, júniusban (+187,1 milliárd Ft) és júliusban (+101,0 milliárd Ft) folytatódott a hazai háztartások pénzügyi eszközeinek bővülése: a megtakarítók az alacsony kamatkörnyezetben változatlanul a befektetési alapokat, államkötvényeket részesítik előnyben (5. ábra). A törlesztések továbbra is meghaladják az új kihelyezéseket a lakossági hitelek piacán, a lakáscélú kölcsönöknél viszont élénkülés tapasztalható: júliusban 26,2 milliárd forintnyi új folyósítás történt, ami (a végtörlesztés időszakát leszámítva) 2004. március óta a legmagasabb érték (6. ábra).
•
• •
5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
-10,0
2. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2014.I
2013.III
2013.I
2012.III
2012.I
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.III
2009.I
2008.III
0
0
-10,0% 2008.I
10
10 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
-70
Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) Forrás: KSH, MFB
Fogyasztói bizalom
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
15% * családi kedvezmények nélkül
Forrás: KSH, MFB
10%
10%
-10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
Üzemanyagok
Nettó reálbér*
Nettó bér*
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 400
400
200
100
300
300
100
50
200
200
0
100
100
milliárd Ft
0
0
milliárd Ft
milliárd Ft
Üzleti bizalom
15%
2014.06
2014.04
2014.02
2013.12
2013.10
Élelmiszerek
Konjunktúra kilátások
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
Nem élelmiszer termékek
2013.08
2013.06
2013.02
2012.12
2012.10
2012.08
2012.06
2012.04
2013.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
Forrás: KSH, MFB
-80
4. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
-10%
-70
Forrás: GKI, MFB
-80
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
százalékpont
1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)
-50
-200
-100
-300
-150
-400
-200 -250
-100
-100
-200
-200
-300
-300
-500
-400
-600
Periszkóp
2014.07
-700
-300
Forrás: MNB, MFB
-350
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
2014.04
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz
2014.01
Forrás: MNB, MFB
-400
0
-100
milliárd Ft
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
*állampapírok, egyéb kötvények
7
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2014. szeptember
Periszkóp
Munkaerőpiac 8,0% alatt a munkanélküliek aránya Magyarországon
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
0
Egyenleg* (jobb t.)
Oktatás, eü., szoc. ellátás
Pénzügy
Közigazgatás
Szállítás
Szálláshely-szolg., vendéglátás
Kereskedelem
Építőipar
Járműgyártás
-75 Számítógép, vill.gép gyárt.
-75 Fémfeldolgozás
-50 Élelmiszeripar
-25
-50 Feldolgozóipar
-25
2014.II / 2013.II
Forrás: NFSZ, MFB
100% 75%
125
50%
100
25%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75%
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Periszkóp
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011. III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
-8%
Forrás: KSH, MFB
Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Szociális ellátás Infokommunikáció Szállítás, raktározás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Oktatás Közigazgatás Kereskedelem Építőipar Egészségügy Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen
90%
112,1% 109,9% 106,0% 105,3% 105,2% 102,6% 101,9% 101,5% 101,2% 100,7% 100,4% 100,1% 100,1% 90,8% 102,8% 103,5% 103,2%
95%
100%
105%
110%
115%
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2014. január - június, előző év azonos időszaka = 100%)
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
ezer darab
150
-6%
** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján
Forrás: KSH, MFB
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 175
-4% * KSH munkaerő-felmérés alapján
2009.I
ezer fő
25
0
Mezőgazdaság
ezer fő
50
-2%
4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2014. április - június, előző év azonos időszaka = 100%)
75
25
0%
0
Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.)
100
50
100
-300
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 * 2008. II. negyedévhez viszonyítva
2%
-200
3. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban
75
4%
200
-100
Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
100
300
ezer fő
15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6%
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon
2009.IV
•
2009.III
•
A munkanélküliségi ráta 2014. május és július között 7,9%-ra süllyedt, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (1. ábra). A munkaerőpiaci folyamatok javulása a második negyedévben lelassult a gazdasági aktivitás gyorsuló növekedése ellenére (2. ábra). A folyamat hátterében az áll, hogy a tavalyi év végén, 2014 elején a foglalkoztatási adatok robbanásszerű javulását elsősorban a téli közmunkaprogram beindítása okozta. Ennek kifutása érződik az április és június közti adatokban (3-4. ábra), amit a piaci állások bővülése nem volt képes ellensúlyozni. A második félévben a külső környezet lassulásával kockázatot jelent, hogy a feldolgozóiparban akadozhat az új munkahelyek létrehozása, ami az előző időszakban az egyik motorja volt a foglalkoztatottság javulásának. A munkaerőpiaci helyzet javulásának lassulása a bejelentett új piaci munkahelyek számában is érződik: a júliusban regisztrált nem támogatott álláshelyek száma (15,5 ezer db) féléves mélypontra süllyedt (5. ábra). A bruttó bérek emelkedése az első félévben az oktatásban volt a leggyorsabb. A költségvetési szektorban a bérdinamikát a közfoglalkoztatottak jelentős száma húzta le (nélkülük 8,1%-os volt a növekedés) (6. ábra).
2009.II
•
8
Oktatás Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Egészségügy Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Ipar Kereskedelem Építőipar Szállítás, raktározás Infokommunikáció Ingatlanügyletek Közigazgatás Forrás: KSH, MFB Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi 87,5% juttatás nélküli bruttó bér
120,6% 109,4% 106,3% 104,4% 104,3% 104,2% 104,0% 103,1% 103,0% 102,6% 102,1% 100,4% 100,0% 92,1% 104,1% 101,3% 102,8%
100,0%
112,5%
125,0%
2014. szeptember
Periszkóp
Infláció Tovább esett a kőolaj ára a világpiacon augusztusban •
A júliusi 106,9 dollárról 101,6 dollárra csökkent (-5,0%) augusztusban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Ez továbbra is azt jelzi, hogy a „fekete arany” árfolyamát a geopolitikai kockázatokkal szemben inkább a lassuló gazdasági aktivitástól való félelem alakítja. Kínában 2,3, az USA-ban pedig 2,0%-os volt a fogyasztói árak éves növekedése 2014. júliusban (2. ábra). Az eurózónában változatlanul komolyak a deflációs félelmek: az év hetedik hónapjában 0,4, míg az előzetes adatok alapján augusztusban már csak 0,3% volt az éves inflációs ráta értéke. Három hónap folyamatos csökkenést követően ismét növekedést mutatott (+0,1%) a 12 havi fogyasztói árindex Magyarországon, míg az előző hónaphoz képest 0,2% volt a drágulás mértéke. A maginfláció február óta stabilan 2,5-3,0% között alakul, így Magyarországon eddig sem beszélhettünk deflációs veszélyekről. A háztartási energiaárak csökkentésének bázisból való kifutásával az év végétől az árindex emelkedése várható. Ezt a hatást tompíthatja, hogy az orosz importkorlátozások miatt egyes élelmiszerek piacán túlkínálat alakulhat ki, ill. szeptembertől 5,7%-kal csökken az áram ára (3-5. ábra). Az inflációs alapfolyamatok továbbra is mérsékelt árdinamikát jeleznek a magyar gazdaságban (6. ábra).
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
115
475
110
450
105
425
100
400
95
375
10,0%
90
Forrás: Reuters, MFB
10,0% Forrás: Reuters, MFB
$/hordó
525
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
85 2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.02 2014.03
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.02 2013.03
2013.01
350
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év) 8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
Fogyasztói árindex Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Maginfláció
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. július, hónap/hónap)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
0,9%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
Forrás: MNB, MFB
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07
-2%
Szolgáltatások
Kína
4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Forrás: MNB, MFB
-2%
Eurózóna
0,7%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
Háztartási energia, fűtés
0,0%
3%
3%
Tartós fogyasztási cikkek
0,0%
2%
2%
-0,1%
Élelmiszerek
-0,6%
Ruházkodási cikkek
-2,4%
Összesen Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
-3%
0%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
0,2%
-2%
-1%
0%
1%
Forrás: MNB, MFB
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Szeszes italok, dohányáruk
1%
1%
9
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2014. szeptember
Periszkóp
A bankszektor helyzete A lakossági devizahitelek tervezett kivezetésének hatása már megjelent a banki mutatókban A részvénytársasági hitelintézetek a devizakölcsönök forintosításának 900 milliárd forint körülire becsült terhét elkezdték elszámolni a mérlegükben, a második negyedévben az értékvesztés és céltartalék-képzés soron összesen -401,8 milliárd forintot könyveltek el (1. ábra). Ugyanebben az időszakban a pénzintézetek adózás utáni eredménye -363,8 milliárd forint volt a január-március között elért 68,4 milliárdos nyereség után (2. ábra). A szavatolótőke 12,6%-os zsugorodása a márciusi 19,2%-ról júniusra 16,9%-ra csökkentette a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatóját, ami az év derekán a régiós átlagnak felelt meg (3. ábra). Az eszközállomány első negyedéves növekedését (+92,7 milliárd forint) április-június között 356,6 milliárdos forintos csökkenése követte (4. ábra). Bár a nem teljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben tapasztalt 0,1 százalékpontos emelkedés kivételével a többi ügyfélcsoportban javult a második negyedévben (5. ábra), és a hitel/betét ráta sem változott jelentősen idén (6. ábra), a devizahitelek kapcsán a jövőben várható veszteségek miatt a korábban vártnál lassabban indulhat el a bankszektor tevékenységének aktivizálódása. 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* negyedéves adózott eredménye
150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 -450
300
Forrás: MNB, MFB
200
milliárd Ft
100 0 -100 -200 * MFB, EXIM, KELER nélkül
-300
* MFB, EXIM, KELER nélkül
3. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 20%
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
2010.12.31 2009.12.31
150%
125%
125%
100%
100%
Lakossági hitel/betét arány
50% 25% 0%
2014.06
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.06
2008.12
2009.12
Összes hitel/betét arány
Forrás: MNB, MFB
2003.12
10
75%
Vállalati hitel/betét arány
0%
Vállalati hitelek Önkormányzati hitelek
225%
2008.06
2014.06
25%
2014.03
0% 2013.12
0% 2013.09
50%
2013.06
2% 2013.03
2% 2012.12
75%
2012.09
4%
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2007.12
* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány
2012.06
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
175%
6%
2012.03
30 000
150%
8%
2011.12
Hitelállomány
25 000
* MFB, EXIM, KELER nélkül
200%
6%
2011.09
20 000
175%
8%
2011.06
15 000 milliárd Ft
200%
10%
2011.03
10 000
16%
10%
2010.12
5 000
29 177,9
225%
12%
2010.09
20 230,3
7 246,1
28 996,4
250%
12%
2010.06
18 873,0
6 716,9
Eszközállomány
28 125,3
19 080,1
6 514,3
18% 14%
2010.03
19 121,8
20%
14%
Periszkóp
6 530,0
6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. december - 2014. június)
Forrás: MNB, MFB
Hitelek összesen Lakossági hitelek
16 240,2 28 797,3
2011.12.31
0
Románia
20% 16%
5 982,6
Forrás: MNB, MFB
5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*
18%
26 300,7
2012.12.31
2008.12.31
2014.06
2014.03
2013.12
Szlovákia
25 528,2
15 394,3
5 734,5
2007.06
Csehország
2013.12.31
25 264,3
15 467,9
5 741,6
2006.12
Lengyelország
2013.09
12% 2013.06
13%
12% 2013.03
13% 2012.12
14%
2012.09
14%
2012.06
15%
2012.03
16%
15%
2011.12
16%
2011.09
17%
2011.06
17%
2011.03
18%
2010.12
18%
Magyarország
2014.06.30
19%
2004.12
19%
2004.06
20%
4%
Forrás: MNB, MFB
-400 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
milliárd Ft
1. ábra: Értékvesztés és kockázati céltartalék-változás a részvénytársasági hitelintézetek mérlegében*
2006.06
•
2005.12
•
2005.06
•
2014. szeptember
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Az egyre kedvezőbb árú forintkölcsönök élénkítik a hazai devizában kínált hitelek iránti keresletet Júliusban a vállalati szektor hitelállománya 82,1 milliárd forinttal zsugorodott, míg a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 35,4 milliárd forinttal apadt, ezen belül a forinthiteleké 3,8 milliárd forinttal emelkedett, a devizakölcsönöké 38,8 milliárd forinttal csökkent (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek hatodik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek – ami vélhetően részben a Növekedési Hitelprogram második szakaszának köszönhető, s a pénzügyi szektor a Magyar Nemzeti Bank hitelezési felmérései alapján a forint kölcsönök iránti kereslet további bővülésével számol (3. ábra) –, ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten továbbra is régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott kölcsönök kamatai a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra estek júliusban: az 1-5 éves hazai fizetőeszközben nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 4,72%-ra süllyedt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,64%-ra csökkent, s így utóbbi második hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hitelek kamata (4,72%) (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
Forinthitelek
80%
milliárd Ft
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2014.01
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 100%
Forrás: MNB, MFB
2009.12
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
0
2012.12
1 000
0
2012.09
2 000
1 000
2012.06
3 000
2 000
2012.03
4 000
3 000
2011.12
5 000
4 000
2011.09
6 000
5 000
2011.06
7 000
6 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
2010.06
7 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
2010.03
8 000
milliárd Ft
milliárd Ft
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2011.03
•
2010.12
•
2010.09
•
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 20%
Deviza hitelek
15%
60%
20%
* euróra konvertált állományok
15%
10%
40%
10%
5%
5%
0%
0%
-20%
-5%
-5%
-40%
-10%
-60%
-15%
0%
Csehország
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
11
Csehország Bulgária
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.04
2012.01
0% 2011.10
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2011.07
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
0%
2011.04
2%
2011.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
0%
10%
8%
2010.10
2%
14% 12%
2010.07
Forinthitel - 1-5 éves
16%
10%
2010.04
Forinthitel - min. 5 éves
4%
Magyarország
12%
2010.01
8% 6%
Szlovákia
* hó végi állománnyal súlyozva
14% EURIBOR
10%
Románia
16%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
-15%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
14%
Lengyelország
2012.07
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.II
2013.III
2013.I
2012.IV
2012.II
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2011.IV
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
* nettó változás pozitív = növekedés
2009.II
-80%
-10% Forrás: ECB, MFB
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
20%
Lengyelország Románia
2014. szeptember
Periszkóp
Árfolyamok Több mint két éves szinteken járt a forint kulcsdevizákkal szembeni árfolyama augusztusban Augusztusban többször is átlépve a 315 HUF/EUR lélektani küszöböt 2012 eleje óta nem tapasztalt szintre gyengült a forint az euróval szemben, s több mint kétéves határokat lépett át a svájci frankkal és az amerikai dollárral szembeni árfolyam is. Egy hónap alatt 0,7%-ot veszített értékéből a magyar fizetőeszköz a közös európai devizához képest, a frankkal és dollárral szemben 1,6, ill. 2,1%-os ütemben értékelődött le (hónap végi árfolyamok: 315,0 HUF/EUR, 261,2 HUF/CHF és 238,9 HUF/ USD). Ugyanezen időszakban a lengyel zloty és a cseh korona 1,2, ill. 0,6%-ot gyengült az euró ellenében, míg a román lej 0,5%-os erősödést ért el (1-2. ábra). Ugyan globális szinten javult a kockázatvállalási kedv az előző hónapban, azonban az ukrajnai krízis eszkalálódása fokozta a kelet-európai devizákra nehezedő eladói nyomást (3. ábra). A hazai országspecifikus tényezők közül a magyar kötvényeken elérhető hozamfelár további csökkenése (4. ábra), a piaci kamatvárakozások jegybanki jelzéshez való igazodása (5. ábra), a bankszektor várható vesztesége hatott a leértékelődés irányába. A csökkenő országkockázati prémium és június óta a reálgazdasági szereplők mérsékelten romló, bár továbbra is alapvetően optimista várakozásai legfeljebb fékezni tudták a hazai deviza gyengülését (6. ábra). 1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 265 260
320
255
315
250
310
245
305 300 295
230
100,5%
100,5%
235
100,0%
100,0%
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08
210
Cseh korona
25
310
20
305
15
pont
315
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
Forrás: CBOE, ECB, MFB
2014.08
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
2015.04
300 290
40
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
310
50
ESI (jobb t.)
60
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
70
280
80
270
90
260
100
250
110 kilátások javuló megítélése
240
120
12
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
130 2006.01
230
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2005.01
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.08.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.07.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.06.30-án (jobb t.)
320
fordított skála
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Periszkóp
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
1999.01
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
2004.01
2014.07
2014.06
2014.05
5
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
295
Lengyel zloty
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08
10 globális kockázatvállalási kedv erősödése
Román lej
bázispont
30 VIX-index (jobb t.)
300
Forint
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
HUF/EUR (bal t.)
99,0% 2014.08.28
99,0%
Forrás: ECB, MFB
2014.08.21
215
99,5%
99,5%
2014.08.14
220
320
101,5%
240
225
275
101,5%
* 2014.07.31. = 100%
101,0%
285 Forrás: ECB, MFB
102,0%
euróval szembeni árfolyamerősödés
101,0%
290 280
102,0%
2014.08.07
HUF/CHF (jobb t.)
2003.01
HUF/USD (jobb t.)
2002.01
HUF/EUR (bal t.)
325
2014.07.31
330
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
2001.01
•
2000.01
•
2014. szeptember
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az év második felében a költségvetési bevételek már gyorsabban emelkednek a kiadásoknál •
7,4 milliárd forint rekordalacsony augusztusi deficit mellett 2014 első nyolc hónapjában a központi alrendszer hiánya 858,8 milliárd forint, az éves előirányzat 87,2%-a volt, míg a központi költségvetés egyenlege (-1053,1 milliárd forint) 9,5%-kal szárnyalta túl az éves célt. Utóbbi szaldó ugyanakkor 177,6 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál (1. ábra). A részletes adatok szerint január és július között az előző évhez képest a bevételek 610,4 milliárd forinttal, míg a kiadások 548,2 milliárddal nőttek. Utóbbi zömét (89,6%-át) a költségvetési szervek megnövekedett költése okozta. A fogyasztási típusú adóbevételek, a lakossági és a vállalati befizetések időarányosan és volumenben is meghaladják a tavalyi számokat (1. táblázat), alapvetően a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővülés, valamint az online pénztárgépek működésbe állításának következtében. Augusztusban 13-28 bázisponttal süllyedtek az állampapír hozamok a másodpiacon, a diszkontkincstárjegy hozamok új történelmi szintre estek. A 10 éves hozam egy hónap alatt 4,73%-ról 4,45%-ra olvadt, a régióban csak Lengyelországban volt ennél nagyobb (-29 bp) a csökkenés havi mértéke. Az állampapírok a mérséklődő hozam ellenére is növekvő népszerűségnek örvendenek a pénzintézeti szektorban, a külföldi befektetők és a lakosság körében – előbbit augusztustól a jegybanki kéthetes kötvény betétté való átalakítása is segíti (2-4. ábra).
•
•
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
-677,4 -703,2 -1 012,9 -1 367,5 -542,5 -1 093,3 -1 031,1
529,8
536,1
388,9
510,2
Egyenleg értéke
640,5
610,3 2 351,9 545,5 2 147,7 2 168,9 1 781,1 1 856,7 1 785,6 1 684,3 1 022,2 962,9 919,6 1 202,2 1 096,4 843,5 1 247,8 1 650,9 1 555,3 860,7 1 025,3 1 100,5 1 305,2 606,4
-2 132,5 -2 339,3 -2 459,9 -404,1
-379,7
-374,5
-2 685,7 -364,4
-2 739,9
-3 486,1
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
-3 977,1
-483,4 -450,3
milliárd Ft
-403,1
Egyéb kiadások Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
6 hónapos 10 éves
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
3 hónapos 5 éves
12 hónapos Jegybanki alapkamat
I-VII. hó
éves teljesítés %-a
előirányzat
I-VII. hó
évi előirányzat %-a
10967,8
5376,6
49,0%
10697,3
5987,0
56,0%
1152,1
510,2
44,3%
1351,7
640,5
47,4%
Társasági adó
322,5
116,2
36,0%
358,8
159,4
44,4%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
73,6
49,6%
190,4
78,4
41,2%
Banki és ágazati különadó
148,9
81,8
54,9%
144,0
73,4
51,0%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4055,3
2147,7
53,0%
4316,7
2351,9
54,5%
Általános forgalmi adó
2809,6
1526,2
54,3%
3014,1
1627,8
54,0%
Jövedéki adó
897,3
491,2
54,7%
931,9
502,2
53,9%
1654,4
962,9
58,2%
1700,1
1022,2
60,1%
1504,6
879,0
58,4%
1550,0
929,3
60,0%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3015,2
1781,9
59,1%
2964,6
1816,7
61,3%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1847,8
1088,2
58,9%
1884,2
1130,8
60,0%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása (2004. december - 2014. június) 5 500
35
7% globális kockázatvállalási kedv erősödése
25
4%
20
3%
15 10
3 500
Háztartások
3 000
Külföld
2 500 2 000
Biztosítók, nyugdíjp. Befektetési alapok
500
2014.08
0
Kormányzati szektor 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06 2013.12 2014.06
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Periszkóp
Bankok és szakosított hitelint.
1 000
5
Csehország VIX-index (jobb t.)
4 000
1 500
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
1%
MNB
Forrás: ÁKK, MFB
4 500 milliárd Ft
30
5%
5 000
pont
6%
2%
2014
teljesítés (előzetes)
3. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
Magyarország Románia
2013
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
-518,7 -1 040,9 -597,4 -731,6 -796,2 -756,1 -683,7 -745,9 -701,1 -715,6 -765,6 -1 357,0 -1 317,0 -1 498,3 -703,3 -1 067,0 -1 086,3 -1 076,2 -1 119,6 -534,7
-542,1
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
Lengyelország
13
Vállalkozások és egyéb befektetők
2014. szeptember
