Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyar gazdaság növekedése 2015 első negyedévében
2015 első negyedévében folytatódott a világgazdaság visszafogott bővülése, de az egyes régiók, országok gazdasági teljesítménye nem volt egyenletes. Bár továbbra is a feltörekvő országok húzzák a világgazdaságot, 2010 óta a növekedési ütemük csökken ezeknek az országoknak. 2015 első hónapjaiban további lendületet vesztettek, miközben a fejlett gazdaságok 2012 óta dinamikusabb növekedési pályára álltak a korábbi évekhez képest, amely 2015 első negyedévében is folytatódott. A fejlődő világ globális GDP-ből való részesedése továbbra is növekszik, de lassabb ütemben, mint az elmúlt években (2005: 47,1%, 2010: 53,5%, 2015: 57,3%). A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi előrejelzése szerint a fejlett és fejlődő országok növekedési ütemében fennálló különbség tovább fog idén szűkülni (1. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés a fejlett és fejlődő világban, ill. a fejlett országok részesedése a világ GDP-jéből 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
Fejlett országok GDP-növekedési üteme (év/év, jobb t.) Fejlődő országok GDP-növekedési üteme (év/év, jobb t.) Fejlett országok részesedése a világ GDP-jéből (bal t.)
2020*
2019*
2018*
2017*
2016*
2014
2015*
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
58% 56% 54% 52% 50% 48% 46% 44% 42% 40% 38% 2001
Az Egyesült Államokban 2015 első negyedévében folytatódott a stabil gazdasági növekedés, a GDP 2014 első három hónapjához viszonyítva 3,0%-kal emelkedett. Ehhez leginkább a fogyasztás élénkülése, a munkaerőpiac és az ingatlanpiac helyzetének javulása, valamint az alacsony energiaárak járultak hozzá. Negyedéves szinten évesítve ugyanakkor csökkent az amerikai gazdasági kibocsátás (-0,7%) a különösen hideg tél és a dollár felértékelődése nyomán. (folytatás a 2. oldalon)
2000
2015. június
Az év első három hónapjában tovább folytatódott a fejlett és fejlődő országok növekedési ütemének közeledése. Az Európai Unió növekedését a közép-kelet-európai térség húzta, melyhez a magyar GDP-adat is jelentősen hozzájárult. A hazai gazdaság éves szintű bővülésének legfőbb hajtóereje az export volt, tovább élénkült a fogyasztás, miközben a bruttó felhalmozás visszafogta a bruttó hazai termék értékének emelkedését. Termelési oldalról január-március között a szolgáltató szektort lehagyva az ipar járult hozzá legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez.
Forrás: IMF, MFB
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
Felhasználási oldalról a nettó export volt a gazdasági növekedés motorja 2015 első negyedévében... (4. oldal) Stagnálás közeli állapot jellemezheti a beruházásokat az év hátralévő részében... (5. oldal) Az ipari kilátások bíztatóak, míg az építőipar lendülete megtorpanhat a következő hónapokban... (6. oldal) A gazdasági növekedésnek a fogyasztás vált az egyik hajtóerejévé... (7. oldal) A foglalkoztatás bővülés fokozatosan eléri a felső korlátait... (8. oldal) Tíz hónap után éves és havi szinten is emelkedtek a fogyasztói árak májusban... (9. oldal) A pénzügyi közvetőrendszer helyzete és kilátásai kedvezőbbek az egy évvel korábbinál... (10. oldal) A hitelek csökkenő kamata ellenére tovább süllyedt a vállalati kölcsönök állománya áprilisban... (11. oldal) Elsősorban országspecifikus tényezők miatt gyengült a hazai fizetőeszköz májusban... (12. oldal) A tervezett szerint alakulnak a büdzsé idei számai... (13. oldal)
Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
2. ábra: GDP növekedés a világ egyes térségeiben (év/év) 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2%
Periszkóp
2
2015.I
2014.IV
2014.III
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.III
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2013.II
Japán
3,5%
7,8%
80%
USA
9,4%
20,1%
21,9%
20,4%
24,5%
60% 40%
77,2%
65,7%
69,9%
74,9%
Magyarország
Románia
20% 0% Csehország -20%
Lengyelország
Nettó export Bruttó állóeszköz-felhalmozás Végső fogyasztási kiadás
-0,2%
Forrás: Eurostat, MFB
4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
6%
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2% Forrás: KSH, MFB
-3%
-4% -6% -8%
2015.I
2014.III
2014.I
2013.III
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2010.III
2010.I
2009.I
2009.III
2008.III
2008.I
Negyedév/negyedév (bal t.)
2011.I
* szezonálisan kiigazított adatok
-4% 2007.I
A magyar gazdaság a szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint január-március között negyedéves alapon 0,8%-kal, míg éves bázison 3,3%-kal bővült (a kiigazítás nélküli, nyers adatok alapján 3,5%-os volt a növekedés éves mértéke). A korrigált adatok azonosak az egy negyedévvel korábbi időszakban elért ütemmel, azaz folytatódott a viszonylag dinamikus növekedés (4. ábra).
100%
2007.III
Az Európai Unió tagállamai közül a közép-kelet-európai régió országai produkálták a legjobb teljesítményt 2015 első negyedévében, a négy visegrádi országban, valamint Romániában egyaránt 3% feletti ütemben nőtt a kibocsátás éves szinten. A bruttó hazai termék értéke Csehországban és Romániában emelkedett a leggyorsabb ütemben (4,2-4,2%), Lengyelországban 3,5%-kal, Magyarországon 3,3%-kal, Szlovákiában pedig 3,1%-kal nőtt a GDP. Az expanzió kulcsa a javuló külső és belső kereslet, valamint az emelkedő fogyasztási kiadások voltak. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia tekintetében a GDP szerkezetét tekintve 2015 első negyedévében a régió országai közül Csehországban volt a legmagasabb a bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya. Lengyelország relatíve széles belső piacának köszönhetően a végső fogyasztási kiadások tekintetében emelkedett ki a térségben, hazánkban pedig a nettó export képviselt relatíve nagy részarányt a bruttó hazai termék termelésében, amiben az első negyedévben relatíve gyengén szereplő hazai deviza is szerepet játszott. Románia január-március között importtöbbletével tűnt ki a régiós országok közül (3. ábra).
Eurózóna
3. ábra: A GDP komponenseinek részaránya a bruttó hazai termékben a közép-kelet-európai régió országaiban 2015 I. negyedévében
2006.I
Ázsia fejlődő országaiban, azon belül is elsősorban Kínában a gazdaság növekedési üteme fokozatosan csökken, de továbbra is ez a térség jelenti a globális gazdaság növekedési centrumát, 2014-ben a világ GDP-jének 29,5%-át a térségben termelték. Az elmúlt kilenc hónapban negyedéves alapon lassuló GDP-növekedés volt megfigyelhető Kínában (2014 III. negyedév: 1,9%; 2014 IV. negyedév: 1,5%; 2015 I. negyedév: 1,3%), míg 2014 azonos időszakához képest csupán 7,0%-kal növekedett a legnépesebb ország gazdasága (2. ábra).
2011.II
Kína
A japán gazdaság 2014 második felétől fokozatosan magára talált, negyedéves alapon 2,4%-os ütemben bővült a szigetország 2015 első három hónapjában, melyben az olcsó energiahordozók, a gyenge japán jen és a laza monetáris politika játszottak szerepet. 2014 első negyedévéhez viszonyítva azonban 1,4%-os visszaesés következett be, amely elsősorban a tavaly áprilisi ÁFA emelés fogyasztást fékező hatásából adódik.
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2%
Forrás: Reuters, MFB
2006.III
Az Eurózónában nemzetközi összehasonlításban ugyan továbbra is relatíve alacsony maradt a növekedési ütem, azonban a külső és belső kereslet bővülésének, valamint az alacsony energiaáraknak és inflációnak köszönhetően 2014 végén lassú fellendülés következett be. Éves szinten 1,0%-os, míg 2014 negyedik negyedévéhez viszonyítva 0,4%-os volt a növekedés 2015 első három hónapjában. Németország – mint a magyar gazdaság szempontjából különös jelentőséggel bíró gazdasági centrum – teljesítménye az Euróövezetéhez hasonlóan alakult, 2015 első negyedévében éves bázison 1,0%-os növekedést produkált, miközben a francia GDP 0,7%-kal, az olasz pedig 0,1%-kal emelkedett. Utóbbi ország ezzel tizenhárom negyedéven át tartó recessziót tört meg, miközben az Eurózóna többi tagállama közül Görögországban kettő, Finnországban pedig három egymást követő negyedévben csökkent a GDP.
Év/év (jobb t.)
2015. június
Periszkóp
Periszkóp
3
6%
2
4%
1
2%
0
0%
-1
-2%
-2
-4%
-3
-6%
-4
-8% 1996.I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2000.III 2001.II 2002.I 2002.IV 2003.III 2004.II 2005.I 2005.IV 2006.III 2007.II 2008.I 2008.IV 2009.III 2010.II 2011.I 2011.IV 2012.III 2013.II 2014.I 2014.IV
százalékpont
8%
3
Növekedési különbség (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Magyarország (jobb t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
6. ábra: A GDP és egyes részkomponenseinek alakulása (2008. II. negyedév = 100%*) 130%
130%
* szezonálisan kiigazított, 2005. évi átlagáron
120%
120%
110%
110%
100%
100% 90%
90%
80%
80%
Háztartások tényleges fogyasztása Belföldi felhasználás GDP
2014.IV
2014.II
2013.IV
2013.II
2012.IV
2012.II
2011.IV
2011.II
2010.IV
70% 2010.II
2009.IV
2009.II
2008.II
2008.IV
Forrás: KSH, MFB
70%
Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export
7. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5% -10,0%
2015.I
2014.III
2014.I
2013.I
2012.III
2012.I
2011.I
2011.III
Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.)
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
2008.III
-10,0
2013.III
Forrás: KSH, MFB
2008.I
Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.)
8. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5
7,5%
5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
-10,0
-10,0% -12,5%
2015.I
2014.III
2014.I
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
2013.III
Forrás: KSH, MFB
-12,5 2008.III
Felhasználási oldalról a háztartások tényleges fogyasztása az alacsony üzemanyagáraknak, a növekvő foglalkoztatásnak és a reálbérek emelkedésének köszönhetően 2,6%-kal, az export és az import 10,3, ill. 7,8%-kal bővült az első negyedévben éves szinten, ugyanakkor a bruttó felhalmozás 2,9%kal zsugorodott, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás a választások előtti magas bázis miatt és a vállalati beruházási kedv mérséklődése nyomán 6,7%-kal zuhant. Így a nettó export 3,0, a végső fogyasztás 1,1 százalékponttal járult hozzá a 3,5%-os GDP-növekedéshez, amelyet a bruttó felhalmozás 0,5 százalékponttal rontott. Részben a gazdaság nyitottságát és sebezhetőségét, részben pedig az export szektornak a gazdaság többi szegmensétől való elzártságát jelzi, hogy a belföldi felhasználás csupán 0,6%-kal bővült (év/év) és 0,6 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez 2015. első negyedévében (8. ábra).
10%
Forrás: Eurostat, MFB
4
2008.I
Termelési oldalról az agrárium kibocsátása 11,6%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az ipar és az építőipar 7,7, ill. 9,2%-kal bővült (év/év), utóbbi nyolcadik egymást követő negyedévben ért el növekedést, ugyanakkor a szerződésállomány alakulása alapján visszaeshet az építőipar teljesítménye az év hátralevő részében. Az ipart tekintve a feldolgozóipar, azon belül is a járműipar és a beszállító ágazatok értek el jelentősebb növekedést. A szolgáltatások 2,3%-os ütemben nőttek, ezen belül ugyanakkor a hosszabb ideje visszaesést mutató pénzügyi, biztosítási tevékenység bruttó hozzáadott értéke 1,3%-kal csökkent, így a pénzügyi közvetítőrendszer (amely a bevételek csökkenését a költségek lefaragásával igyekszik ellensúlyozni) áttételesen a többi ágazat teljesítményét is fékezi. A növekedést az első negyedévben az agrárium 0,3 százalékponttal húzta le, míg az ipar 1,8, az építőipar 0,2, a szolgáltató szektor pedig 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a növekedés húzóereje termelési oldalról egyre inkább az ipar a magyar gazdaságban (7. ábra).
5
százalékpont
A 2013 eleje óta növekedési pályán lévő magyar gazdaságban az idei első három hónapban érte el a GDP a válság előtti (2008. II. negyedéves) szintet, ugyanakkor a növekedésben szerepet játszó tényezők gazdasági súlya jelentősen megváltozott. Az export már 23,4%-kal meghaladja a 2008. április-júniusi kivitel volumenét, azonban a lakossági fogyasztás (-7,3%) és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (-12,7%) még elmarad a világgazdasági válság kitörése előtti szinttől, s összességében a belső felhasználás is 10,5%-kal alacsonyabb a 2008. március-júniusi szintnél (6. ábra).
5. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon és az Eurózónában (év/év)
százalékpont
A lendületes GDP-bővülésnek köszönhetően kilencedik egymást követő negyedévben haladta meg a magyar gazdaság növekedésének üteme az Eurózónáét. Ugyanakkor az Euróövezet élénkülésével és a magyar gazdaság tempójának lassulásával fokozatosan csökken a különbség, amely 2014. második negyedévében az éves ráták között 3,0 százalékpont volt, viszont az idei első három hónapban 2,3 százalékpontra olvadt. Így miközben az Eurótérség élénkülése a külső kereslet erősödésén keresztül egyrészt stimulálja a magyar gazdaságot, másrészt a növekedési különbség mérséklődésével lassul az Eurózónához való konvergencia (5. ábra).
Végső fogyasztás összesen (bal t.)
Bruttó felhalmozás (bal t.)
Nettó export (bal t.)
GDP-növekedés (jobb t.)
2015. június
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Felhasználási oldalról a nettó export volt a gazdasági növekedés motorja 2015 első negyedévében Január-március között a magyarországi export 10,3, az import 7,8%-kal bővült éves szinten, míg a nettó export összességében 3,0 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, amire utoljára öt évvel ezelőtt volt példa (1. ábra). A termékforgalom egyenlege az első negyedévben rekord magas többletet (767,5 milliárd forint) ért el, amit elsősorban a gépek és szállítóeszközök termékkörben elért 946,3 milliárd forintos szufficit eredményezett. Ebben az árufőcsoportban az export bővülése 2,9 százalékponttal meghaladta a behozatalét, míg a feldolgozott termékek, valamint élelmiszerek, ital, dohány termékek esetében a fogyasztás élénkülése miatt az import dinamikusabb volt a kivitelnél (2-3. ábra). Az export lendületét fékezheti ugyanakkor a következő hónapokban, hogy az exportmegrendelések májusban havi szinten jelentősen visszaestek, míg Németországban és az EU-ban emelkedtek (4. ábra). A folyó fizetési mérleg az év első három hónapját is többlettel zárta, a havi szinten emelkedő aktívum nagysága az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív és javuló egyenlegének volt köszönhető. A pénzügyi mérlegben márciusban az államháztartás mérlegének romlását (-130,3 milliárd Ft), a jegybank (+202,2 milliárd Ft), az egyéb szektorok (vállalat, lakosság) (+120,5 milliárd Ft) javuló egyenlege ellensúlyozni tudták (5-6. ábra). 1. ábra: Az export növekedése és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása
0 -2 -4
300
0
1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I 2014.III 2015.I
-125,2 -200 -188,0 -177,5 -219,5 -300
200
150
150
100
100
50
50
0
Elsődleges jövedelmek
Másodlagos jövedelmek
0
-50
-50
-100
-100
Periszkóp
2015.02
2015.03
2013
pont
-60 -70
2015.01
2014.07
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
1200
1 000
1000
800
800
600
600
400
400
200
200 0
0 -200
-200
-400
-400
-600
-600
-800
Folyó fizetési mérleg
Forrás: MNB, MFB
-1 000 2015.01
4
2015.02
2015.03
Egyéb szektorok
Államháztartás
milliárd Ft
200
1 200
milliárd Ft
250 milliárd Ft
milliárd Ft
250
-50
6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása
Áruk és szolgáltatások
300
2009.07
15%
2008.01
10%
2007.07
5%
350 Forrás: MNB, MFB
2012
Németország
-70
6,5% 0%
Magyarország
-60
3,6%
-40
EU
-50
13,7%
350
2015.01
2011
-30
5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása
300
2010
-20
-30 -40
-5,2%
-5%
-10
-20
2014.01
-8,5%
-10%
2009
2003
1,1%
10
-10 pont
9,9%
20
0
0
2007.01
Forrás: KSH, MFB
Forrás: Európai Bizottság, MFB
10
7,4%
Élelmiszerek, italok, dohány Export Import
20
13,2%
Nyersanyagok
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon
10,3%
Energiahordozók
-30,9
-100
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (2015. I. negyedév, év/év)
Feldolgozott termékek
70,5
100
-6
Nettó export növekedéshez való hozzájárulása (év/év, jobb t.) Export növekedés (év/év, bal t.)
Gépek és szállítóeszközök
163,4
200
2008
Forrás: KSH, MFB
-30%
369,1
400
2007
-20%
500
2006
-10%
604,5
488,9 484,7
2015
0%
595,7
600
2014
2
milliárd Ft
4
10%
700 százalékpont
20%
767,5
800
6
2005
30%
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - március)
2004
•
2009.01
•
2008.07
•
-800 -1000
Egyéb monetáris intézmények MNB
Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség
2015. június
Periszkóp
Beruházások Stagnálás közeli állapot jellemezheti a beruházásokat az év hátralévő részében •
A beruházások volumene éves bázison a tavalyi negyedik negyedéves 1,9%-os bővülés után január-március között 4,5%-kal csökkent, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) az október-december közötti 1,9%-os növekedés után 6,7%-kal esett vissza az idei első negyedévben (1. ábra). A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája az év első három hónapjában kétéves mélypontot elérve (14,7%) a régióban rekord alacsony szintre süllyedt (1-2. ábra). A magánszféra beruházásai 0,7%-kal, a költségvetési szervek beruházásai 10,0%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól, a csökkenésben a 2014 eleji magas bázis is meghatározó szerepet játszott (3. ábra). 10%-ot meghaladó mértékben csökkentek a beruházások az infokommunikációs szektorban és az oktatásban, a nagyobb súlyú ágazatok közül csupán a villamosenergia szektorban bővültek a beruházások éves szinten (4. ábra). A 80% feletti ipari kapacitáskihasználtság és a megrendelések várt alakulása impulzust adhat a fejlesztéseknek a következő negyedévekben, azonban a magas bázis, a közösségi források átmeneti szűkülése és a megtorpanó beruházási kedv (MFB Periszkóp 2015. február) várhatóan stagnálás közelében tartják a fejlesztések dinamikáját az idei évben (5-6. ábra).
• • •
1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év)
2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 40%
20%
40%
Forrás: KSH, MFB
15%
* 4 negyedéves gördülő átlag
35%
35%
10%
Forrás: Eurostat, KSH, MFB
5%
30%
30%
0%
25%
25%
20%
20%
15%
15%
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Magyarország
GDP
* 49 fő feletti vállalatok
60%
70%
Forrás: KSH, MFB
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10% -10%
-20%
-20%
-30%
-30%
Forrás: KSH, MFB
2015.I
2014.I
2014.III
2013.III
2013.I
2012.III
60% 2012.I
60% 2011.III
65% 2011.I
2014.II
2014.IV
2013.II
2013.IV
2012.II
2012.IV
2011.II
2011.IV
2010.II
2010.IV
2009.II
2008.II
2008.IV
2007.II
2007.IV
2009.IV
-1,0%
-20%
2015. I. negyedév
-10%
0%
10%
20%
2014. IV. negyedév
Lengyelország
5
60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60
* 4 negyedéves gördülő átlag
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
24% 20% 16% 12% 8% 4% 0% -4% -8% -12% -16% -20% -24%
2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II
90%
emelkedést váró vállalatok aránya csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont)
95%
70%
2008.I
-4,5% -8,9%
6. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év)
65% 2010.III
2006.II
-30%
75%
2009.I
-26,3%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
70%
2009.III
-10,9%
Ebből: Építés
80%
2008.I
2006.IV
Oktatás ÖSSZESEN
75%
2008.III
-8,3%
Építőipar
80%
Periszkóp
-8,3%
IKT szektor
85%
Csehország Szlovákia
-7,9%
Mezőgazdaság
85%
Magyarország Románia
-0,3% -4,8%
Szállítás, raktározás
5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Forrás: Eurostat, MFB
14,5%
Kereskedelem
Költségvetési szervek (év/év)
90%
Románia
0,2%
Ingatlanügyletek
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I 2014.III 2015.I
-10%
95%
Szlovákia
Feldolgozóipar
0%
Vállalati szektor* (év/év)
Lengyelország
Villamosenergia
60%
0%
Csehország
4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év)
3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 70%
2005.II
2004.II
1996.I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2000.III 2001.II 2002.I 2002.IV 2003.III 2004.II 2005.I 2005.IV 2006.III 2007.II 2008.I 2008.IV 2009.III 2010.II 2011.I 2011.IV 2012.III 2013.II 2014.I 2014.IV
-15%
2005.IV
-10%
2004.IV
-5%
Fogyasztási cikk* (bal t.)
Beruházási cikk* (bal t.)
Félkész termék* (bal t.)
Beruházások* (jobb t.)
2015. június
Periszkóp
Ipar és építőipar Az ipari kilátások bíztatóak, míg az építőipar lendülete megtorpanhat a következő hónapokban 2015. első negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 7,7, ill. 9,2%-kal bővült (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,8, ill. 0,2 százalékpontot ért el. Az építőipar teljesítménye immáron nyolcadik negyedéve húzza felfelé a növekedést, míg az ipar négy éve nem látott mértékben segítette a növekedést (1. ábra). 2015. áprilisban az ipari termelés éves szinten 6,3%-kal nőtt, márciushoz viszonyítva azonban 0,1%-kal zsugorodott (2. ábra). A feldolgozóipar motorja áprilisban is a járműgyártás volt volt (+16,9%), s a háttériparnak számító gumi- és műanyaggyártás is 10% feletti ütemben bővült (3. ábra). A belföldi megrendelések csökkenése és a romló német üzleti várakozások a következő hónapokban várhatóan visszafogják az ipari termelés lendületét, ugyanakkor a feldolgozóipar 5-10% közötti ütemben bővülhet a következő hónapokban is (4-5. ábra). Az építőipar kibocsátása ugyan a márciusi 12,7% után áprilisban 10,8%-os ütemben emelkedett éves szinten (az épületek építése 4,3, az egyéb építmények építése 16,3%-kal nőtt), azonban az új szerződések állománya 10,6%-kal, a teljes szerződésállomány pedig 38,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, s beárnyékolja a következő hónapok kilátásait (6. ábra).
•
•
1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)
százalékpont
5,0
2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 20%
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
Forrás: KSH, MFB
10%
2015.I
-5%
-20%
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-30%
-15%
GDP (jobb t.)
4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2015. április) Járműgyártás
110
113,7%
Gyógyszer-gyártás
108,8%
Villamos berendezés gyártása
105,5%
Számítógép, elektr. termék gyártása
103,2%
Fafeldolgozás
95,2%
Vegyi anyag, termék gyártása
94,8%
FELDOLGOZÓIPAR
106,7%
90%
0% -10% IFO-index: 3 hónappal eltolva
-40%
75
-50%
95% 100% 105% 110% 115% 120%
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
5. ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) Forrás: KSH, MFB
40%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
* 6 hónapos gördülő átlag
50% 40%
30%
30%
20%
20%
10%
10% 0%
0%
Periszkóp
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
-40% 2011.03
-30%
-40% 2010.12
-20%
-30% 2010.09
-10%
-20%
2010.06
-10%
Belföldi megrendelések* Belföldi értékesítés*
-30%
80
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
50%
-20%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
97,7%
Gép, gépi berendezés gyártása
10%
100
85
99,1%
Fémfeldolgozás
20%
105
90
100,6%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
95
102,7%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
Forrás: KSH, MFB
115
116,9%
Gumi, műanyag termék gyártása
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2009.I
2009.III
2008.III
2008.I
2010.III
Építőipar (bal t.)
10% 5%
-10%
-10,0%
Feldolgozóipar (bal t.)
Év/év (bal t.)
0%
Forrás: KSH, MFB
-10,0
Hónap/hónap (jobb t.)
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
•
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
Export megrendelések* Export értékesítés*
6
2015. június
Periszkóp
Fogyasztás A gazdasági növekedésnek a fogyasztás vált az egyik hajtóerejévé •
Az idei első negyedévben 2,6%-kal bővültek (év/év) a magyar háztartások fogyasztási kiadásai, s a tényleges fogyasztás ös�szességében 1,7 százalékponttal járult hozzá 2015. január-március között a gazdasági növekedéshez (1. ábra). A kiskereskedelem márciusban havi szinten 0,1, éves bázison 5,3%-kal bővült, majd áprilisban 5,3%-ra gyorsult az éves dinamika (2. ábra). Az élelmiszer-eladások áprilisban csupán 1,6%-kal emelkedtek éves bázison, amit részben megmagyaráz a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása (a fogyasztói bizalom év elején bekövetkezett visszaesésének és lassan javuló erősödésének is ez állhat a hátterében), míg az üzemanyag eladások 9,7%-os növekedését az alacsony árak ösztönözték (3-4. ábra). A háztartási szektor a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása után továbbra is nettó hiteltörlesztő, áprilisban a visszafizetések 62,0 milliárd forinttal meghaladták az új kihelyezéseket. A növekvő foglalkoztatással, a devizahitelek fizetéséből származó terhek enyhülésével és a reálbérek növekedésével bővülhet a lakosság elkölthető jövedelme, ami stimulálhatja a fogyasztást a következő hónapokban (5-6. ábra).
•
•
százalékpont
1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
-10,0
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
Hónap/hónap (bal t.)
2015.I
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
-10,0% 2008.III
12%
6% 4%
8%
2%
4%
0%
0% -4%
-2% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-8%
-4% Forrás: KSH, MFB
-12%
-6% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) Forrás: KSH, MFB
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
4. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában
Nem élelmiszer termékek
Élelmiszerek
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Üzemanyagok
10
8%
Forrás: KSH, MFB
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
Lengyelország
Szlovákia
Magyarország
Románia
6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%) 200%
175%
175%
150%
150%
125%
125%
100%
100%
4%
2%
2%
0%
0% -2%
-4%
-4%
50%
-6%
-6%
25%
75% 50%
Forrás: MNB, MFB
25%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
-2%
75%
-8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
Periszkóp
Csehország
200%
4%
Kiskereskedelmi forgalom
-70
8% 6%
*közfoglalkoztatottak nélkül
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
10%
6%
-8%
0
-10
5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 10%
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
Forrás: KSH, MFB
2012.04
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Év/év (jobb t.)
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
Nettó reálbérek*
7
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
2015. június
Periszkóp
Munkaerőpiac A foglalkoztatás bővülés fokozatosan eléri a felső korlátait A munkanélküliségi ráta 2015. első negyedévében 7,8%-ot ért el, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi periódusban. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54,5% volt, ami hasonló összevetésben 1,2, ill. 1,3%-os emelkedést jelent, s a gazdasági növekedésnek volt elsősorban köszönhető: a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 5,4 ezer fővel csökkent, míg a nem közfoglalkoztatottaké 84,4 ezer fővel emelkedett. Ugyanakkor a konjunktúrára relatíve érzékeny határozott idejű munkaszerződések számának emelkedése megtorpant az első negyedévben a gazdasági növekedés fokozatos lassulása nyomán (1-2. ábra). A foglalkoztatási tervek májusi visszaesése és a foglalkoztatottak létszámának éves szintű emelkedésének lassulása is azt jelzi, hogy közeledik a magyar munkaerőpiac a szabad munkaerőt felszívó képességének a határaihoz (3. ábra). Bár a tavaszi időszak elindulásával a márciusban bejelentett új álláshelyek száma 179 ezer volt, azonban ezen belül csupán 16,7 ezer álláshelyhez nem kértek a munkaadók támogatást (4. ábra). 2015. márciusban éves szinten a versenyszférában 3,2%-kal nőtt, a költségvetési szférában 4,8%-kal csökkent az alkalmazottak létszáma. Az állami szférában több tízezer munkavállaló bérkompenzációja nyomán márciusban éves szinten gyorsabb volt a fizetések emelkedése (+6,7%), mint a piaci szektorban (+3,2%) (5-6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
2. ábra: Gazdasági növekedés és a határozott idejű munkaszerződések száma
ezer db munkaszerződés
60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
450
6%
400
4%
350
2%
300
0%
250
-2%
200
* négy negyedéves gördülő átlag
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2015. március, előző év azonos időszaka = 100%)
Periszkóp
80,3% 103,2% 95,2% 100,6%
90%
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
95% 100% 105% 110%
8
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
99,9% 103,2% 106,7% 104,6%
112%
99,8% 98,4% 96,2%
110%
102,1% 100,6% 100,5%
104,6% 104,0% 103,7% 103,7% 103,4% 103,0% 101,1% 100,9% 100,7%
108%
103,7% 103,7% 102,5% 102,5% 102,5%
85%
110,6% 105,8% 105,5% 104,9%
106%
Szociális ellátás Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Építőipar Ipar Adminisztratív, szolg. támogató tev. Oktatás Ingatlanügyletek Közigazgatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Pénzügyi közvetítés Egészségügy Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN Forrás: KSH, MFB
104%
107,5% 105,5%
80%
2013.01
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2015. március, előző év azonos időszaka = 100%)
102%
Forrás: KSH, MFB
2012.07
Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Infokommunikáció Kereskedelem Szállítás, raktározás Építőipar Ipar Oktatás Mezőgazdaság Egészségügy Pénzügyi közvetítés Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN
2012.01
2007.01
2015.06
2014.12
2014.06
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
-100
2011.07
-80
5 hónappal eltolva
-50
2011.01
-60 Foglalkoztatási tervek:
-40
100%
-30
2010.07
-40
98%
-20
-20
2010.01
0
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Forrás: NFSZ, MFB
2008.01
0 -10
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2007.07
20
ezer darab
40
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
-8%
4. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
ezer fő
10
-6%
GDP (év/év, jobb t.) Határozott időre szóló munkaszerződések száma* (bal t.)
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
3. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 20
-4%
2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I
100
2009.07
Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
150
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
2009.01
•
2008.07
•
2015. június
Periszkóp
Infláció Tíz hónap után éves és havi szinten is emelkedtek a fogyasztói árak májusban
2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a kőolaj világpiaci ára 1,40
120
4%
1,35
110
2%
1,30
100
1,25
90
-2%
-6%
-10%
40
-12%
2015.05 2,5%
6%
8%
2,0%
5%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
0,0%
2%
2%
-0,5%
1%
1% Forrás: MNB, MFB
0% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
0%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
Egyéb cikkek, üzemanyagok
1,7%
Élelmiszerek
1,1%
Ruházkodási cikkek
0,7%
Szeszes italok, dohányáruk
0,5%
Szolgáltatások
0,2%
Tartós fogyasztási cikkek
0,1% 0,0%
ÖSSZESEN
9
2,0%
1,5%
Forrás: KSH, MFB
0,7%
0,0%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
1,0%
Háztartási energia, fűtés
0,5%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2014.07
3%
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2015. május, hó/hó)
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
2014.06
3%
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
4% Ritkán változó árú termékek inflációja
Maginfláció (év/év, bal t.)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
5%
4%
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
Év/év (bal t.)
6%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció
-1,0% 2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
Forrás: KSH, MNB, MFB
Hónap/hónap (jobb t.)
Exportárindex
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
10%
-4%
2014.02
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Forrás: KSH, MFB
-14% 2014.01
USD/EUR (bal t.)
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
1,00
Importárindex
2015.04
-8%
50
Forrás: Reuters, MFB
2015.03
60
2015.02
70
1,10
2015.01
1,15
1,05
Ipari termelőiárindex
-4%
2014.12
80
0%
$/hordó
dollár erősödése
1,20
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
2014.05
•
2014.04
•
A tavalyi áresést követő trendbe illeszkedően, a kereslet-kínálat árkilengéseket okozó mozgása és a dollár euróval szembeni erősödése nyomán májusban 2,0%-kal csökkent a Brent-típusú olaj ára, a hordónkénti ár a hónap végén 63,6 dollár volt (1. ábra). Magyarországon áprilisban a mezőgazdasági, ill. az ipari termelői árak 8,0, ill. 1,7%-kal süllyedtek (év/év), utóbbin belül a belföldi értékesítési árak 3,6%-kal olvadtak, míg az exportértékesítés esetében továbbra is kisebb, 0,6% volt az áresés mértéke (2. ábra). Májusban éves szinten 0,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, havi szinten pedig több mint két éve nem látott mértékű, 0,7%-os volt a fogyasztói cikkek drágulásának átlagos üteme. Az árnyomás fokozatos erősödését mutatja, hogy a 12 havi maginflációs ráta 1,3%-ot ért el (+0,1 százalékpont az áprilisi adatokhoz képest), s az inflációs trendeket jól előrejelző ritkán változó árú termékek is utoljára két és fél éve tapasztalt ütemben drágultak (2,1%, +0,1 százalékpont az április ütemhez viszonyítva) (3-4. ábra). Az alacsony üzemanyagárak a bázishatás miatt egyre kevésbé nyomják le az árindexet, az üzemanyagok árának csökkenése csupán 0,6 százalékponttal fékezte májusban a fogyasztói árindexet, míg havi szinten az élelmiszerek és az üzemanyagok drágultak legnagyobb mértékben (5-6. ábra).
2014.03
•
2015. június
Periszkóp
A bankszektor helyzete A pénzügyi közvetítőrendszer helyzete és kilátásai kedvezőbbek az egy évvel korábbinál •
2015. első negyedévében a hitelintézetek adózás előtti, ill. utáni nyeresége 75,1, ill. 62,8 milliárd forintot ért el, ami az egy évvel korábbi időszak eredményével lényegében azonos volt, a kamat- és nem kamateredmények csökkenését a működési költségek további lefaragásával próbálták ellensúlyozni a pénzintézetek (1. ábra). 2014. december és 2015. március között az eszközállomány (-1,4%) és a nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya (-5,7%) a tavalyi emelkedés után csökkent, míg a bruttó teljes hitelállomány (-4,7%) és a háztartások hitelállománya (-7,6%) tovább zsugorodott, utóbbi nagymértékben az elszámoltatás és a devizakölcsönök forintosításának következménye. A lakossági devizahitelek kivezetésével tovább mérséklődik a bankszektor közvetlen külföldi forrásoktól való függése (2-3. ábra). Az első negyedévben folytatódott a mérlegalkalmazkodás (a hitel/betét ráta három hónap alatt 2,4 százalékpontot süllyedve 96,1%-ra csökkent), javult a portfolió minősége (a nem teljesítő hitelek aránya 3,1 százalékpontos csökkenéssel 10,1%ra, három és fél éves szintre olvadt), miközben a bankrendszer stabilitása is erősödött (a tőkemegfelelési mutató 17,2%-ról 18,3%-ra emelkedett) (4-6. ábra).
•
Adózás előtti eredmény
2. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya
1. ábra: Hitelintézetek adózás előtti eredménye 500
419,4 448,5 418,8
400
312,6 308,1
300
100
75,1
35,5
0 -100
2010.12.
-91,0
-200
2009.12.
-300
-242,8
2014*
2013
2012
2011
2010
2009
0 Forrás: MNB, MFB
3. ábra: Hitelintézetek belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai
7 591,3
22 039,8
5 000
33 676,0 34 095,1
21 547,3
33 326,6
22 258,1
10 000
Eszközállomány
15 000
20 000
25 000
milliárd Ft
Hitelállomány (bruttó)
30 000
35 000
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (bruttó)
220% Belföldi betétek
34 705,7
4. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (2006. december - 2015. március)
30 000 Közvetlen külföldi forrás
Összes hitel/betét arány
200%
25 000
Vállalati hitel/betét arány
180%
Forrás: MNB, MFB
milliárd Ft
22 276,5
8 080,5
-443,8 2008
2007
2005
-500
2006
Forrás: MNB, MFB
2015. I.n.év
-400
7 731,9
7 655,1
2008. 12.
31 431,9
18 957,7
6 921,0
2011.12.
31 168,2
17 867,2
6 685,1
2012.12.
32 797,1
17 745,3
6 759,5
2013.12. 119,1
32 331,6
16 907,3
6 373,6
2014.12.
200 milliárd Ft
2015.03.
* előzetes adat
20 000
Lakossági hitel/betét arány
160%
15 000
140% 120%
10 000
100% 5 000
80%
Forrás: MNB, MFB
60%
2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09 2014.12 2015.03
2014.12
2014.06
2013.12
2013.06
2012.12
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*
Periszkóp
Lengyelország
Csehország
Szlovákia
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
12% 2013.03
13%
12% 2012.12
14%
13% 2012.09
15%
14%
2012.06
16%
15%
2012.03
17%
16%
2011.12
18%
17%
Magyarország
10
19%
18%
2011.09
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2013.09
Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok
20%
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
19%
2010.12
Hitelek összesen Háztartások
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány
20%
2011.03
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
Forrás: MNB, MFB
2010.12
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
2011.06
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
0
Románia
2015. június
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A hitelek csökkenő kamata ellenére tovább süllyedt a vállalati kölcsönök állománya áprilisban A magyarországi vállalati hitelek állománya 2015. április hónapban 34,9 milliárd forintos csökkenéssel újabb kilenc éves szintre, 6354,1 milliárd forintra olvadt, a visszaesést döntően a forinthitel szegmens 34,6 milliárdos szűkülése eredményezte. Lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya a márciusi jelentős zsugorodást követően emelkedett ugyan (+19,3 milliárd Ft), azonban a rövidebb és hosszabb futamidejű kölcsönöké (-40,6, ill. -13,5 milliárd Ft) is csökkent. Tranzakciók alapján a forint-, ill. devizakölcsönök állománya 9,5, ill. 16,1 milliárd forinttal süllyedt (1-3. ábra). Az első negyedévben a KKV szegmensben a középvállalatok vezérletével egy éves csökkenő trendet megszakítva mind a beruházási hitelek állománya, mind az átlagos hitelösszeg emelkedett (4. ábra). Az 1-5 éves hitelek szegmensében márciusban tapasztalt kamatemelkedés átmenetinek bizonyult, az átlagos kamatszint egy hónap alatt 4,50%-ról 4,28%-ra olvadt, míg a hosszabb lejáratú kölcsönök esetében 21 bázisponttal (a felülvizsgált adatok alapján) új rekordszintre, 3,96%-ra süllyedt a kamat, amely egyre jobban megközelíti a csehországi hitelek árazását (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
9 000
8 000
8 000
7 000
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
7 000
4 000 3 000
1 000
2015.01
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
30 20
1 000
10
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
0
Beruházási hitelállomány átlagos nagysága (jobb t.) Beruházási hitelek állománya (bal t.)
12%
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
11
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Csehország Bulgária
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
0% 2011.10
2011.07
0%
2011.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
14%
12%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
16%
* hó végi állománnyal súlyozva
2011.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
-2%
50
1 100
2010.01
Forinthitel - 1-5 éves
0%
47,2 45,7 48,8
1 200
14%
Forinthitel - min. 5 éves
2%
60 49,6
40
16%
8% 4%
52,5
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
EURIBOR
6%
55,0
52,5
1 300
Forrás: MNB, MFB
BUBOR
10%
56,2 54,7
900
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
Összesen
millió Ft
milliárd Ft
1 400
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
51,4
2012.12
Forrás: MNB, MFB
1 500
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
Devizahitel
4. ábra: A mikro-, kis- és középvállalatok beruházási hiteleinek állománya és az átlagos hitelösszeg
2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09 2014.12 2015.03
milliárd Ft
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel
0
2013.06
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
5 000
2 000
0
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
6 000
2013.03
0
Forrás: MNB, MFB
2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07 2014.01 2014.07 2015.01
milliárd Ft
9 000
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban
2010.10
•
2010.07
•
2010.04
•
Lengyelország Románia
2015. június
Periszkóp
Árfolyamok Elsősorban országspecifikus tényezők miatt gyengült a hazai fizetőeszköz májusban Májusban az európai közös deviza 2,2%-os ütemben értékelődött le az amerikai dollárral szemben az Európai Központi Bank eszközvásárlások melletti további elköteleződése nyomán és a változatlanul megoldatlan, ám egyre aggasztóbb irányba tartó görög adóssághelyzet következtében (1. ábra). A globális befektetői hangulat ugyan viszonylag kedvező maradt, s támogatta a feltörekvő devizákat, ennek ellenére a hazai fizetőeszköz 2,0%-ot veszített értékéből az euróval szemben, míg az amerikai dollár és a svájci frank ellenében 4,3, ill. 3,4%-os ütemben értékelődött le (hónap végi árfolyamok: 308,9 HUF/EUR, 281,6 HUF/USD és 298,7 HUF/CHF) (2-3. ábra). A közép-kelet-európai devizák közül a román lej 0,5, a magyar forinttal a hónap során szorosan együtt mozgó lengyel zloty 2,6%-ot gyengült, míg a régiós menedékdeviza szereppel bíró cseh korona 0,1%-kal értékelődött fel az euró ellenében (4. ábra). A magyar forintot gyengítette a magyar állampapírok mérséklődő hozama, valamint a jegybanki kamat további csökkentésével kapcsolatos várakozások erősödése (5-6. ábra).
1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
HUF/EUR (bal t.)
Forrás: ECB, MFB
260
101%
100%
100% 99%
99%
Cseh korona
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyar diszkontkincstárjegyek és 10 éves kötvény hozamfelára a hasonló futamidejű német államapírokhoz képest
Lengyel zloty
8,00%
320
7,00%
310
6,00%
300
5,00%
290
4,00%
280
3,00%
270
12
01.2016
10.2015
07.2015
04.2015
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.05.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.04.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.03.31-én (jobb t.)
01.2015
10.2014
07.2014
1,00% 04.2014
01.2012
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (10 éves magyar és német államkötvényhozamok különbsége, jobb t.)
2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
01.2014
bázispont
330
260
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
Román lej
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Forint
2015.05.28
295
101%
2015.05
270
2015.04
300
2015.03
280
2015.02
305
2015.01
290
2015.04.30
HUF/CHF (jobb t.) 310
2012.04
2015.05 102%
102%
300
10.2013
315
2015.05.21
310 HUF/USD (jobb t.)
euróval szembeni árfolyamerősödés
* 2015.04.30. = 100%
07.2013
320
2012.01
2015.04
103%
103%
Forrás: ECB, MFB
2015.05.14
320
Periszkóp
2015.03
4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
325
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
pont
5
295
3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (bal t.)
VIX-index (jobb t.) 2015.02
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
0,95 2014.02
10
300
1,00
0,95 2014.01
15
2015.01
svájci árfolyamküszöb feladása
1,00
305
2014.12
1,05
2014.11
1,10
2015.05.07
1,05
20
04.2013
1,10
310
2014.10
1,15
euró gyengülés
25
2014.09
1,20
1,15
315
2014.08
1,20
30
globális kockázatvállalási kedv erősödése
2014.07
1,25
320
01.2013
1,25
1,30
CHF/EUR
2014.02
USD/EUR
Forrás: CBOE, ECB, MFB
2014.01
1,30
35
325
2014.06
1,35
2014.05
1,40
1,35
2014.04
1,40
2014.03
•
10.2012
•
07.2012
•
04.2012
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2015. június
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A tervezett szerint alakulnak a büdzsé idei számai Előzetes adatok alapján 2015. január – május között a központi költségvetés hiánya 588,5 milliárd forintot, az éves cél 71,2%át érte el, míg a 2014 első öt hónapjában keletkezett deficit (-817,3 milliárd Ft) nagysága megközelítette az egész éves hiányt (annak 97,6%-ára rúgott). Az első négy havi részletes adatok alapján a tavalyinál kedvezőbb szaldót kisebb mértékben a bevételek emelkedése (+91,7 milliárd Ft), nagyobbrészt a kiadások csökkenése (-296,2 milliárd Ft) eredményezte. Előbbit a fogyasztást terhelő adóbevételek emelkedése húzta (+81,1 milliárd Ft), míg a kiadások csökkenésében jelentős szerepe volt, hogy az államháztartás alrendszereinek támogatására 219,9 milliárd forinttal kevesebbet fordított az állam, mint 2014. január-április között (1-2. ábra, 1. táblázat). Májusban a másodpiaci diszkontkincstárjegy hozamok a jegybanki kamatcsökkentéshez igazodva 11-23 bázisponttal süllyedtek, míg az 5 és 10 éves referenciahozamok 8 és 4 bázisponttal 2,80, ill. 3,40%-ra csökkentek. A 10 éves hozam a visegrádi országokkal és Romániával összevetve csupán Magyarországon süllyedt, amiben a Fitch döntése is szerepet játszott, a hitelminősítő a szuverén magyar adósság besorolás kilátását stabilról a felminősítést előrevetítő pozitívra változtatta májusban (3. ábra). A külföldiek tulajdonában lévő magyar állampapír állomány 310,6 milliárd forinttal zsugorodott, ugyanakkor a portfolió átlagos hátralévő futamideje 0,1 évvel emelkedett (4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint)
329,6
999,3
848,7 691,7
708,8
463,5
378,6 -305,7
-282,9
-446,8
-452,6
-832,2
-795,8
-1 225,6 -1 300,1 -263,8
-214,6
257,6
327,3
972,5
1 010,2
644,1
501,4
581,4
-271,0 -668,1 -1 031,5
522,2
719,0
737,7 -319,3
-651,3
-597,4
-1 421,4 -211,2
562,0
588,6
850,8
855,7
623,9 716,8
-429,4 -473,3 -447,6 -426,1
-477,4
-591,1
-1 606,9 -1 487,7
-210,8
Egyenleg értéke
1 221,0 1 302,2 1 227,7 1 125,4
-272,9 -295,3 -436,6 -463,1
-909,4
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
-643,6 430,6
401,0
325,3
321,1
-1 878,0 -2 373,2
-270,5
-380,0 -443,5
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
-2 336,1
-261,5 -275,6
125% 100% 75%
175%
2008 2009 2011 2013
26,9%
10 890,7
3 263,1
30,0%
2015
75%
50%
50%
25%
25% 0%
0% Forrás: NGM, KSH, MFB III
IV
V
VI
VII
401,0
30,7%
1 306,0
430,6
33,0%
394,8
117,6
29,8%
341,4
112,3
32,9%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
151,7
41,2
27,2%
156,5
42,7
27,3%
Banki és ágazati különadó
205,9
61,3
29,8%
204,8
64,7
31,6%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 335,9
1 221,0
28,2%
4 396,7
1 302,2
29,6%
Általános forgalmi adó
3 035,6
832,2
27,4%
3 172,4
902,9
28,5%
Jövedéki adó
918,9
255,3
27,8%
913,5
287,2
31,4%
Pénzügyi tranzakciós illeték
277,9
99,0
35,6%
206,2
76,6
37,2%
VIII
IX
X
XI
XII
-25%
1 753,8
588,6
33,6%
1 806,6
623,9
34,5%
1 589,1
531,1
33,4%
1 639,7
561,2
34,2%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 124,5
1 032,8
33,1%
3 024,6
1 010,2
33,4%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1 907,1
648,3
34,0%
1 910,8
646,7
33,8%
Forrás: NGM, KSH, MFB
5,20
12 hónapos Jegybanki alapkamat
13
milliárd Ft
Forrás: ÁKK, MFB
2015.05
0 2015.04
30
1,0% 2015.03
1,5% 2015.02
60
2015.01
90
2,0%
2014.12
2,5%
2014.11
120
2014.10
150
3,0%
2014.09
3,5%
2014.08
180
2014.07
210
Periszkóp
5 400
240
4,0%
6 hónapos 10 éves
Társasági adó
Személyi jövedelemadó
270
4,5%
3 hónapos 5 éves 10 éves CDS-felár
1 305,1
éves teljesítés %-a
4. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő
bázispont
Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB
5,0%
3 171,4
Lakosság befizetései
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 10 éves CDS-felár 5,5%
11 800,9
Gazdálkodó szervezetek befizetései
100%
2014
II
I-IV. hó
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
125%
2012
I
évi előirányzat %-a
150%
2010
-25%
I-IV. hó
Egyenleg
2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában
150%
teljesítés (előzetes)
2015
előirányzat
Egyéb kiadások
-266,7
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
175%
2014
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
-471,4
-663,5
milliárd Ft
5 200
5,10
5 000
5,00
4 800
4,90
4 600
4,80
4 400
4,70
év
316,4
-586,5
2015.05
-534,6 -649,5
2015.04
-551,6
2015.03
3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500 -3 000 -3 500 -4 000 -4 500
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2015.02
•
2015.01
•
Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)
2015. június
