Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Az MFB 2015. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) összességében a magyarországi vállalkozások pénzügyi helyzetének javulását és hitelképességének növekedését mutatja
2016. február
A felmérés alapján csökkent a forrásbevonástól elzárkózó cégek aránya, a vállalatok továbbra is a vissza nem térítendő és a kedvezményes árazású forrásokat keresik elsősorban. A fejlesztéspolitikai fókuszt jelentő mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektorban változatlanul erős az a tendencia, hogy saját erőből sok cég még nem képes, ill. nem hajlandó beruházni, másrészt a forrásbevonással is sokan kivárnak közülük, mivel bíznak a hitelfeltételek további javulásában. A forrásbevonást tervező cégek továbbra is a kedvezményes árazású forrásokat keresik elsősorban. A termékek népszerűségében kombinált, azaz önerő mellett hitelt, vissza nem térítendő támogatást, is tartalmazó finanszírozási termékek iránt jelentős potenciális érdeklődés tapasztalható. A tőke-alapú finanszírozásra is folyamatos, bár kisebb igény mutatkozik. A különböző vállalati szegmensekben nagyjából hasonló a finanszírozási megoldások ideálisnak tartott összetétele. A felmérés tanúsága szerint jelen környezetben olyan finanszírozási termékekkel lehet a KKV szektor forrásellátottságát és beruházási kedvét javítani, melyek az ismert finanszírozási korlátokat enyhítik: hiteltörténet hiányában és alacsonyabb önerő mellett is elérhetőek, hosszabb futamidővel, türelmi idővel bírnak, valamint kevesebb biztosítékot követelnek meg. Az MFB már a közeljövőben reagál ezen igényekre, és ennek megfelelően alakítja termékpalettáját. Ennek egyik kulcstényezője az Európai Unió kedvezményes forrásainak felhasználása. Az első erre épülő termék a KKV versenyképességet javító hosszú lejáratú beruházási és forgóeszköz hitel, melyet az országos lefedettséggel rendelkező MFB Pont értékesítési hálózaton keresztül érhetnek majd el a kis- és középvállalatok, valamint a mikrovállalati ügyfelek. Az MFB a jövőben is tovább figyeli a piaci igényeket és problémákat, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéspolitikát.
A vállalkozások pénzügyi helyzete A beérkezett válaszok összességében a magyarországi vállalatok pénzügyi helyzetének és hitelképességének javulására utalnak. Egyrészt 2015 őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre süllyedt az adatfelvétel idején pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya (15,6%), miközben a stabil helyzetű, külső finanszírozás igénybevétele nélkül is fejlesztések végrehajtására képes cégek részaránya új csúcsot ért el (30,0%) a felmérés 2009 nyári kezdete óta (1. ábra). Utóbbi tendencia általános volt, egy év alatt a legtöbb ágazatban nőtt a külső forrás igénybevétele nélkül beruházni tudó cégek aránya. Vállalatméret szerint ugyanakkor továbbra is nagy a szakadék: a nagyvállalatok több mint fele (53,8%) külső segítség nélkül is potensnek érzi magát a fejlesztésekre, míg a KKV-szektor vállalatainál ez az arány átlagosan mindössze 27,9%.
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
Decemberben az export, az ipar és az építőipar is hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsulásához... (5. oldal) A karácsonyi időszakban felpörgött a lakosság vásárlási kedve... (6. oldal) 2015 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac... (7. oldal) Az árszínvonal alakulása továbbra is támogatja a laza monetáris politikát... (8. oldal) Csökkent a vállalatok hitelállománya, a tervezett beruházásokban nő a saját erő szerepe... (9. oldal) Túlteljesítette a régiós devizákat a forint az év első hónapjában... (10. oldal) Bíztatóan indult az idei év az államháztartási folyamatok alapján... (11. oldal)
Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
1. ábra: A vállalatok pénzügyi helyzete a saját megítélésük alapján 100% 80% 70%
A külső források tervezett bevonását a cégek kétharmada szerint a beruházások, fejlesztések finanszírozási igénye kényszeríti ki, a vállalatok negyede forgóeszköz finanszírozás, tizede pedig a pénzügyi kockázatok csökkentése végett készül külső források igénybevételére. A következő egy évben felvenni tervezett források között a vissza nem térítendő támogatás népszerűsége kiemelkedő (a válaszadók 56,8%-a említette), melyet a kedvezményes hitel (38,4%), és a lízing, faktoring (14,1%) követ (4. ábra). A felmérés válaszadóinak 41,5%-a univerzális, egy helyen elérhető megoldásokat kínáló finanszírozási kapcsolat kiépítésére törekszik, egyötödük rugalmasan, szintén ötödük pedig nehezen vált pénzügyi szolgáltatót. Hitelkereslet
54,6% 56,0% 61,8%
40% 30%
43,3%
43,2% 37,7% 41,4% 41,8%
24,4%
47,8%
16,5%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014 2014. 2015. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz
A vállalatnak pénzügyi problémái vannak Forrás: MFB-INDIKÁTOR Stabil, beruházni külső segítséggel tudna a vállalat vállalati felmérések Stabil, beruházni külső segítség nélkül is tudna a vállalat
2. ábra: A vállalat finanszírozási helyzetének elmúlt 12 hónapos alakulása szektor szerinti bontásban 13,4%
54,7%
5,9%
55,9%
11,4% 16,8% 15,6%
53,9%
55,4%
9,1%
49,9% 66,7%
12,8%
19,5%
43,6% 52,9%
13,4%
50,6%
6,7%
2
10,6% 16,7%
55,0% 51,6%
49,1%
2014. tavasz
2014. ősz
Szolgáltató szektor
Ipar
Agrárium
Teljes minta
Szolgáltató szektor
Ipar
Agrárium
Szolgáltató szektor
Teljes minta
43,6% 36,0% 38,3% 37,8% 34,3% 31,9% 38,2% 34,7% 27,7% 34,6% 27,6% 24,2%
Ipar
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2015. ősz
Romlott a finanszírozási helyzet Nem változott a finanszírozási helyzet Javult a finanszírozási helyzet
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása 26,1% 25,8%
14,3%
21,4% 27,1% 24,7% 24,1% 25,6% 21,9% 23,5%
12,9% 10,7% 11,8% 12,3% 15,2% 15,5% 13,8% 16,4% 13,7% 14,2%
25,3% 14,6%
22,6% 18,8%
26,9% 29,4%
15,4% 12,7% 14,6%
20,7% 22,1% 35,2%
20,7% 18,3%
14,0% 10,7% 10,6% 8,7% 11,1%
11,9%
21,1%
20,5%
14,0%
100% 90%
16,6%
80%
22,7%
60%
27,2% 25,9%
35,9% 29,8% 26,9% 27,7% 31,7% 21,1% 22,6% 20,7%
70% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4. ábra: Következő 12 hónapban igénybe venni tervezett finanszírozási lehetőség említésének aránya* 56,8%
Kedvezményes hitel
38,4%
Lízing, faktoring
14,1%
Tulajdonosi tőkenyújtás
13,3%
Piaci hitel
7,8%
Kombinált termék
6,1%
Szállítói hitel
5,4%
Garancia
2,0%
Kockázati tőke
2,0%
* többszörös választás is lehetséges
Periszkóp
54,4% 44,7%
25,4% 24,3% 21,6% 26,6% 26,5% 26,4% 26,3% 27,2% 27,8% 24,7% 30,0%
Vissza nem térítendő támogatás
A felmérést megelőző 12 hónapban a cégek 40,5%-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 3,3 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2014 őszén kölcsönfelvételt tervező vállalatok aránya. A vállalatok 48,8%-a azért nem nyújtott be hitel iránti kérelmet az elmúlt egy évben, mert nem volt rá szüksége, 10,7%-uk pedig amiatt, mivel úgy gondolta, hogy nem is jutna kölcsönhöz. Az igényelt összeget teljes egészében a vállalkozások 33,4%-a kapta meg (ami az igénylők arányát tekintve 82,5%-os sikerrátának számít), annak egy részét (átlagosan
15,6% 30,6%
35,4%
20%
Teljes minta
A forrásbevonási kedv változása a pénzügyi helyzet javulása mellett a beruházási szándék módosulására, valamint a hitelkamatokkal kapcsolatos várakozásokra vezethető vis�sza. A fejlesztésekkel kiváró cégek aránya egy év alatt a másfélszeresére emelkedett, és körükben jelentősen megugrott a forrásbevonást tekintve várakozó álláspontra helyezkedők részaránya. A forrásbevonással kivárók körének szélesedésében szerepet játszik az is, hogy kedvezőbb finanszírozási környezetre, elsősorban alacsonyabb hitelkamatokra várva halasztja el a cégek növekvő hányada a forrásbevonást és a beruházást.
29,7% 35,8% 32,2% 31,9%
48,2%
50%
0%
A pénzügyi helyzet javulása is hozzájárult ahhoz, hogy 2015. őszre két és fél éves szintre süllyedt a vállalatok forrásbevonási kedve: a cégek ötöde (20,7%-a) jelezte, hogy biztosan, negyede (25,9%-a) pedig, hogy valószínűleg tervez külső forrást igénybe venni a következő 12 hónapban (3. ábra). Ugyanakkor folytatódott a 2011 tavasza óta tartó trend is, miszerint csökken az elzárkózó cégek aránya, így összességében rekordszintre (22,7%) emelkedett a kivárást választók hányada, utóbbi tendencia mindhárom szektorban, és valamennyi vállalati méretkategórián belül is megfigyelhető volt.
30,1%
60%
10%
Vállalati forrásigény
20,0% 19,7% 16,6%
90%
Agrárium
A pénzügyi helyzet javulását másrészt a változások vállalati megítélése is mutatja. 2015 őszén folytatódott a javuló finanszírozási helyzetű vállalatok arányának növekedése: a cégek harmada (36,0%-a) érzékelte azt, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordult az adatfelvételt megelőző 12 hónapban, és csupán nyolcada (13,4%-a) számolt be negatív irányú folyamatokról. A romló pénzügyi körülményekről hírt adó cégek hányada mindhárom szektorban csökkent a 2014. őszi felmérés óta (2. ábra).
0%
10%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2015. ősz
20%
30%
40%
50%
60%
2016. február
Periszkóp
Minden nyolcadik cég (a válaszadók 12,1%-a) szándékozik folyószámlahitelt felvenni a felmérést követő egy évben, különösen a nagyvállalatok között magas a ráta (9. ábra). A keresletet jelző cégek esetében a hitelösszeg mediánja 20 millió forint, az igénylők kétharmada 2-50 millió Ft közötti összegben gondolkodik. Az érdeklődő cégek által maximálisan elfogadható ügyleti kamatláb mediánja 3,5%-ot ért el. A preferált minimális futamidőt tekintve 1 év a válaszok mediánja és a cégek háromnegyede 1 évben jelölte meg a minimális futamidőt. A válaszadók tizede (9,2%-a) tervezi, hogy 2016. őszig bezárólag forgóeszközhitel igényt nyújt be (9. ábra). Nagyarányú érdeklődés a 2014. őszi adatfelvételhez hasonlóan a középvállalatok körében és a szektor sajátosságából fakadóan az agráriumban tapasztalható. A keresletet jelző cégek körében az igényelni kívánt összeg mediánja 25 millió forint, a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó igények középértéke 3,0%, míg az optimális futamidő alsó határa alapján 3 év a válaszok mediánja.
4,6
4,4
4,4
4,2
4,2
4,0
4,0
3,8
3,8
3,6
3,6
Hitel futamideje
Megkövetelt biztosítékok Egyéb költségek mértéke Szükséges önerő nagysága Kamat mértéke
3,4
2015. ősz
2014. ősz
2013. ősz
2014. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3,4
Törlesztő részlet nagysága Hitel devizaneme
* 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont
6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Forint árfolyam változása
Egyéb költség mértéke
A bankok hitelnyújtási hajlandósága
2015. ősz
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2009. tél
2011. ősz
* 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult
2011. tavasz
A 2015. őszi MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésben a cégek 38,9%-a számolt be hitelfelvételi szándékról a következő 12 hónapra előretekintve. Az egy év alatt végbement 4,9 százalékpontos csökkenés oka, hogy a fejlesztéseket tervező vállalatok aránya is csökkent (8. ábra). A kölcsönfelvételt nem tervezők több mint négyötöde azzal indokolta döntését, hogy a következő 12 hónapban nem lesz szüksége banki kölcsönre, míg ötöde az elutasítás megelőzésével magyarázta azt.
4,8
4,6
2010. nyár
Fokozódott a hitelek kínálatának bővülésével, ill. a hitelkamatszint süllyedésével kapcsolatos vállalati optimizmus (7. ábra). A következő 12 hónapban a magyarországi cégek több mint fele (55,0%-a) számol a hitelezési piac bővülésével, a válaszadók 3,1%-a szűkülést, 41,9%-a pedig stagnálást prognosztizál. A vállalatok negyedének (26,3%) a várakozásai szerint csökkennek, 14,5%-uk szerint emelkednek, 59,2%-uk véleménye alapján pedig nem változnak a következő 12 hónapban a kölcsönök kamatai.
4,8
2009. nyár
A hiteligénylésnél mérlegelt tényezők között továbbra is a kamatok mértéke áll az első helyen, az elmúlt két évben pedig egyre fontosabb szemponttá vált a szükséges önerő nagysága (5. ábra). A hitelfelvételi körülmények között 2015 őszén sorozatban negyedik alkalommal a hitelkamatok alakulását értékelték a legkedvezőbben a felmérésben részt vevő cégek, bár a kamatok változásának megítélése (vélhetően a csökkenő ütemből adódóan) egy év alatt romlott valamelyest (6. ábra). A hitelfelvételi akadályok többsége mérséklődött a megelőző felmérés óta. 2015 őszén továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke volt a legfőbb korlátja a vállalatok hitelfelvételének, melyet a biztosíték típusa, a bankok hitelezési magatartása, hitelkínálata, és a saját erő nagysága követett.
5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok* változása
2009. nyár
73,1%-át) pedig a cégek 3,2%-a. A hitelkérelmek elutasításának, illetve az alacsonyabb összegben vagy kedvezőtlenebb feltételek mellett kínált kölcsönök legjellemzőbb oka a cégek tapasztalatai szerint a vállalati hiteltörténet hiánya volt.
Forint-deviza hitelkamat különbség
Kamat mértéke
7. ábra: A következő 12 hónap hitelkínálatára és a hitelkamatok nagyságára vonatkozó vállalati várakozások 60 50
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
2014. tavasz
2014. ősz
2015. ősz
Hitelkínálat: bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont Hitelkamatok: emelkedést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont
Diagramcím 8. ábra: A következő 12 hónapban hitelfelvételt, ill. beruházást* tervező vállalatok aránya 80% 70% 60% 50% 40% 30%
55,7%
56,7%
73,1%
77,0%
70,0%
68,4%
48,5%
61,3% 43,8%
20%
38,9%
10% 0% 2013. tavasz
2013. ősz
2014. tavasz
Hitelfelvételt tervező vállalatok aránya * biztosan + valószínűleg beruházók aránya
Periszkóp
3
2014. ősz
2015. ősz
Beruházást tervező vállalatok aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2016. február
Periszkóp 9. ábra: A következő 12 hónapban folyószámlahitel, forgóeszközhitel, ill. beruházási hitel iránt érdeklődő vállalatok aránya* TELJES MINTA
Szektor
Agrárium Ipar
Beruházási hitel Forgóeszközhitel Folyószámlahitel
Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok
Méret
Az egy évvel korábbi adatfelvételhez hasonlóan a vállalatok negyede (23,0%-a) jelezte, hogy a következő 12 hónapban beruházási hitelt kíván felvenni (9. ábra). Átlag feletti arányban érdeklődnek az agrárcégek és a kisvállalatok, a 2014 őszén tapasztalt regionális különbségek lényegében eltűntek. Az igényt támasztók esetében a felvenni szándékozott hitelösszeg mediánja 28 millió forint. A kamatpreferenciák lényegében megegyeztek az egy évvel korábbival, a cégek fele legfeljebb 2,5%-os ügyleti kamatlábat tart elfogadhatónak a preferált fejlesztési hitelek között, a medián kamatszint 3,0%, és továbbra is a 4-6 éves futamidejű kölcsönök a legnépszerűbbek. Beruházási hiteligénylés esetén a vállalatok viszonylag nagy hajlandóságot mutatnak ingó fedezet biztosítására is.
Középvállalatok Nagyvállalatok 0%
10%
Egyéb források iránti igény
30%
40%
Szektor Méret Exportarány* Régió
8,3% 7,9% 9,0% 7,8% 9,0% 7,1% 10,9% 5,5% 7,1% 7,4% 10,0% 7,8% 11,5% 5,8%
0%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2015. ősz
Szektor Méret Exportarány* Régió
TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 0% - Nem exportál 1-50% 51-100%
56,9% 86,4% 58,6% 50,2% 55,5% 62,9% 65,1% 53,3% 45,3% 55,0% 68,5% 55,1% 63,8% 52,7%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% * exportbevételek / teljes árbevétel
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2015. ősz
12. ábra: A vállalatok által ideálisnak tartott kombinált finanszírozási termék* komponenseinek aránya különböző bontás szerint TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 0 % - Nem exportál 1-50% 51-100%
0% Önerő
A felmérés további részletei elérhetőek az alábbi oldalon: https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator
2%
Diagramcím 11. ábra: A következő 12 hónapban vissza nem térítendő támogatás igénylését tervező vállalatok aránya
Szektor
A válaszadók mintegy nyolcada (12,8%-a) fejezte ki potenciálisan érdeklődését a következő egy évben valamilyen kombinált (önrészből, hitelből, vissza nem térítendő támogatásból, tőkéből álló) finanszírozási termék iránt, minden második cég (48,8%) a részletek ismeretében tud állást foglalni. A válaszadók által ideálisnak tartott konstrukció mintegy fele (47,4%-a) állna vissza nem térítendő támogatásból, negyede (23,4%-a) hitelből, ötöde (20,6%-a) önerőből és tizede (8,6%-a) tőkéből. Különböző strukturális metszet szerint vizsgálva sem tapasztalható nagyobb szóródás a preferált összetételt illetően (12. ábra).
TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 0% - Nem exportál 1-50% 51-100%
* exportbevételek / teljes árbevétel
Méret
A válaszadók 56,9%-a kíván a következő 12 hónapban vissza nem térítendő támogatást igénybe venni (11. ábra). Minden második igénylő (53,8%) 5-50 millió forint között, négyből három érdeklődő (77,7%) 2-100 millió forint között szeretne ilyen forráshoz jutni. A bevonni kívánt támogatás összegének mediánértéke a teljes mintára vonatkozóan 25 millió Ft. A 2015. őszi vállalati felmérés alapján leginkább a pályázás, a felhasználás és az elszámolás túlzott adminisztratív terhei akadályozzák a cégeket vissza nem térítendő támogatások igénybevételében, melyet a releváns pályázatok hiánya, majd a túl szigorú előírások követnek.
10. ábra: A következő 12 hónapban külső tőke bevonását tervező vállalatok aránya
Exporttarány ** Régió
Jelentős bizonytalanság mellett becsülhető a tőke iránt érdeklődő cégek száma: egyéb forrásbevonási opciók együttes megkérdezésével a cégek 2,0%-a említette, hogy tervez kockázati tőkét bevonni a következő 12 hónapban, míg azoktól elválasztva feltéve a kérdést a válaszadók 8,3%-a akar tőkéhez jutni ugyanilyen időtávon, ami a potenciális érdeklődők számának egy lényegesen nagyobb részarányát jelzi (10. ábra). Az igénylők közel fele 10-50 millió Ft közötti összegben tervez tőkét bevonni és háromnegyede (75,8%-a) nem hajlandó lemondani a tulajdonosi kontrollról. A tőkebevonásban gondolkodó vállalkozások a többi vállalathoz képest jobban panaszkodnak a hitelfelvételi korlátok között a hitelkamatok szintjére, a saját erő és tőkehelyzet szempontjából ugyanakkor kevésbé ütköznek akadályba. A tőkebevonást tervező cégek negyede 3-6%, további negyede 6-10% közötti éves átlagos hozamelvárásnak tud megfelelni. A válaszok mediánja 10%, amely a lassabb növekedésre képes közép- és nagyvállalatok között 5, ill. 3%.
Periszkóp
20%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2015. ősz
Hitel
20,6% 24,3% 20,1% 20,2% 20,2% 21,1% 19,7% 22,8% 19,9% 22,5% 19,7% 20,4% 20,0% 22,7%
20% Tőke
23,4% 8,6% 25,5% 5,8% 23,8% 8,2% 22,8% 9,3% 21,6% 9,1% 26,9% 5,7% 29,8% 9,8% 24,9% 8,7% 25,5% 7,6% 22,8% 8,6% 22,3% 9,3% 22,5% 8,9% 23,9% 9,2% 26,2% 5,5%
40%
47,4% 44,4% 47,9% 47,7% 49,1% 46,4% 40,7% 43,5% 47,1% 46,0% 48,7% 48,2% 46,8% 45,6%
60%
80%
100%
Vissza nem térítendő támogatás
* elemei: 1. önerő, 2. vissza nem térítendő támogatás, 3. hitel, 4. tőke Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2015. ősz ** exportbevételek/teljes árbevétel
4
2016. február
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar Decemberben az export, az ipar és az építőipar is hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsulásához •
A magyar gazdaság a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 2015. október-decemberben éves szinten 3,0, negyedéves bázison 1,0%-kal nőtt, ami a július-szeptemberi adathoz képest 0,4, ill. 0,3 százalékpontos gyorsulást jelent (1. ábra). A magyar árukivitel és -behozatal volumene 8,4, ill. 11,2%-kal bővült novemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az exportot a megelőző hónapokhoz hasonlóan a gépek és szállítóeszközök kivitelének 10,6%-os éves szintű bővülése húzta. Az előző esztendő első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi többlet 2310,2 milliárd forintot ért el, ami rekordnak számít a korábbi statisztikákkal összevetve (2-3. ábra). Decemberben szezonálisan és munkanappal igazítva 6,9%-kal bővült az ipari termelés, ugyanakkor havi szinten a novemberi 1,4% után újabb 0,7%-kal csökkent a kibocsátás, ami az év végi gyárleállások eredménye. A növekedés motorja továbbra is az éves bázison 17,8%-os ütemben bővülő járműipar volt (4-5. ábra). Az építőipar az előző esztendőt fél éve látott ütemű növekedéssel zárta (decemberben 8,1%-kal nőtt a kibocsátás éves szinten). Bíztatónak tekinthető, hogy az új megrendelések állománya éves szinten a negyedik egymást követő hónapban emelkedik (december: +18,3%), és az élénkítő intézkedések (áfa csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény) is segíthetik az ágazatot idén (6. ábra).
•
•
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
300
60%
4%
250
50%
1%
2%
200
40%
150
30%
0%
0%
100
20%
-1%
-2%
50
10%
-2%
-4%
-50
-3%
-6%
-100
Negyedév/negyedév (bal t.)
0
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Év/év (jobb t.)
20% Forrás: KSH, MFB
2 310,2
1 861,6
1 881,1
1 887,9
-30%
Export volumen (év/év, jobb t.)
10%
Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.)
10% 5%
0%
0%
-10%
-5%
-940,6
-687,0
2004
2005
-20%
-37,8
-953,0
2003
-30%
Forrás: KSH, MFB
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
-1 000
5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2015. december) Járműgyártás
116,6%
Gyógyszer-gyártás
112,3%
Gumi, műanyag termék gyártása
112,1%
Gép, gépi berendezés gyártása
106,8%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
106,1%
Fémfeldolgozás
105,3%
Fafeldolgozás
104,0%
Villamos berendezés gyártása
103,2%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 94,0%
120%
115%
110%
105%
100%
95%
110,2%
90%
Forrás: KSH, MFB
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Periszkóp
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
101,7%
FELDOLGOZÓIPAR
-15%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
117,8%
Számítógép, elektr. termék gyártása
Vegyi anyag, termék gyártása
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
0
-600,6
4,0
500
1 400,9
970,5
1 000
1 887,4
2 000 1 500
-20%
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
2 500
milliárd Ft
-10% Forrás: KSH, MFB
-150
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - november)
-500
0%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
2015.I
-8%
2015.III
2014.I
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
-4%
2014.III
Forrás: KSH, MFB
milliárd Ft
6%
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
2%
5
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
2016. február
Periszkóp
Fogyasztás A karácsonyi időszakban felpörgött a lakosság vásárlási kedve Kismértékben javult a fogyasztói bizalom Magyarországon idén januárban, ami javítja az idei első negyedéves növekedési kilátásokat is (1. ábra). A 2015. novemberi 4,3%-ról decemberre 4,5%-ra gyorsult a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme, ezen belül az élelmiszerek 3,4, az üzemanyagok 3,7, a nem élelmiszer cikkek eladása 6,4%-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). A kiskereskedelem dinamizálódását segíti az alacsony infláció és a bruttó bérek emelkedése nyomán növekvő reálbérszint, a bővülő foglalkoztatás. A hitelpiac a csökkenő kamatok ellenére ugyanakkor továbbra is visszafogja a fogyasztás lendületét: decemberben novemberhez képest a lakossági hitelállomány 0,8%-kal csökkent, és a főbb lakossági hitelek közül csupán az áruvásárlási hitelek állománya emelkedett (+3,9%) (4-5. ábra). A jövedelmi helyzet erősödését mutatja, hogy decemberben a lakosság megfigyelt pénzeszközei a tranzakciók nyomán 395,3 milliárd forinttal bővültek, ami 17,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 33,4%-kal a 2013. decemberit (6. ábra).
1. ábra: Bizalmi indexek , konjunktúra kilátások és gazdasági növekedés Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
10
8%
0
6%
-10
4%
-20
2%
-30
0%
-40
-2%
-50
-4%
-60
-6%
4%
8%
2%
4%
0%
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
Konjunktúra kilátások (bal t.)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
10%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
*közfoglalkoztatottakkal együtt
-8%
Üzemanyagok
Kiskereskedelmi forgalom
6
milliárd Ft
135 120 105 90 75 60 45 30 15 0
2015.10
2015.07
2015.04
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
2015.01
** 12 hónapos gördülő átlag
2012.01
25%
*állampapírok, egyéb kötvények
2014.10
50%
2014.07
75%
50%
2014.04
100%
75%
2014.01
125%
100%
2013.10
150%
125%
Forrás: MNB, MFB
2013.07
150%
500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400
2013.04
175%
Periszkóp
-8%
Nettó reálbérek*
milliárd Ft
200%
175%
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
-6%
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
200%
Forrás: MNB, MFB
8%
6%
5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%)
25%
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
2015.10
2015.07
2015.04
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
2013.01
Élelmiszerek
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
-12%
-6%
Fogyasztói bizalom (bal t.)
Forrás: KSH, MFB
-8%
-4% Forrás: KSH, MFB
Üzleti bizalom (bal t.)
Nem élelmiszer termékek
-4% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-10%
GDP növekedés* (év/év, jobb t.)
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Év/év (jobb t.)
-2%
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2012.07
Hónap/hónap (bal t.)
-8%
Forrás: GKI, KSH, MFB
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.01
-80
2006.07
* szezonálisan és naptári hatással igazított adat
2013.01
-70
12%
6%
2012.10
•
2012.07
•
2012.04
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
2016. február
Periszkóp
Munkaerőpiac 2015 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 2015 utolsó negyedévében 6,2%-on állt, és az egy évvel korábbinál 1,0 százalékponttal alacsonyabb szintre süllyedt. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 60,3, ill. 56,6%-ot ért el, ami éves összevetésben 1,3, ill. 1,8 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). A foglalkoztatottak száma az egy hónappal korábbi rekord közelében maradt (4,259 millió fő), és mivel további élénkülést mutatnak a vállalati foglalkoztatási tervek, így egyre inkább munkaerőhiány várható a gazdaságban (1-2. ábra) Novemberben éves szinten a jelentősebb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában 3,0, a költségvetési szektorban 2,6%-ot ért el a bővülés üteme. A közfoglalkoztatottak száma novemberben 194,4 ezer fő volt, ami 17,3%-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3-4. ábra). Decemberben az előző évek végén megszokotthoz hasonló számú (9,6 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, emellett magas maradt (57,3 ezer) a meghirdetett támogatott álláshelyek száma (5. ábra). 2015 novemberében is folytatódott a bérkiáramlás: a versenyszektorban 4,3, a költségvetési szektorban 7,0%-kal emelkedtek a bruttó bérek éves szinten (6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
2. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 20
40
10
20
0
-20
-20
-40
-30
-60
240
111,5%
210
ezer fő
102,9% 102,7% 102,6% 102,3% 102,0% 101,0% 100,0%
112%
110%
2007
Periszkóp
21,3
8,6
11,7
9,6
8,0
10,4
10,1
57,3
9,6
25%
0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
2016.06
2015.12
2015.06
2014.12
2014.06
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Oktatás Egészségügy Forrás: Építőipar KSH, MFB Ipar Szállítás, raktározás Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Szociális ellátás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
7
112,7% 110,2% 106,3% 105,9% 105,8% 105,0% 104,7% 104,1% 103,9% 103,8% 103,1% 102,4% 102,2% 100,8% 107,0% 104,3% 105,0%
114%
11,2
23,4
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
112%
17,4
5,9
-100%
110%
14,0
0%
108%
67,6 70,7
4,1
100%
30
106%
8,9
200%
60
104%
40,8%
300%
90
102%
108%
106%
104%
102%
100%
98%
50% 26,1%
40
0
75%
72,6%
33,9%
400%
120
100%
ezer db
80
85,7%
70,9% 55,6%
500%
150
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2015. november, előző év azonos időszaka = 100%) 100%
87,2% 87,0%
120
600%
180
2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
102,6%
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek december hónapban
Forrás: NFSZ, MFB
700%
Forrás: KSH, MFB
0 103,0% 102,9%
160
2009.12
4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
105,3%
96%
Forrás: KSH, MFB
2009.06
2006.06
Forrás: KSH, MFB
99,6% 98,6% 97,9% 97,7%
-100
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
99,9%
-80
5 hónappal eltolva
-50
3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2015. november, előző év azonos időszaka = 100%) Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Kereskedelem Szállítás, raktározás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Mezőgazdaság Oktatás Infokommunikáció Építőipar Egészségügy Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN
Foglalkoztatási tervek:
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
-40
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
0
-10
ezer fő
61% 60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
2008.12
14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
2008.06
•
2007.12
•
2007.06
•
2006.12
•
2016. február
Periszkóp
Infláció Az árszínvonal alakulása továbbra is támogatja a laza monetáris politikát Januárban a meghatározó élelmiszerek és nyersanyagok irányadó világpiaci ára emelkedett, ugyanakkor a nyersolaj ára a hónap vági drágulás ellenére is 8,9%-ot süllyedt januárban (január végén 33,2 dollárba került egy hordó nyersolaj) (1. ábra). Magyarországon a 2015. novemberi 5,5% után decemberben 5,2%-kal nőttek (év/év) a mezőgazdasági termelői árak, míg az ipari termelői árak éves szinten 1,3%-kal süllyedtek (2. ábra). A januári 12 havi inflációs ráta megegyezett a decemberivel (+0,9%), míg havi szinten 0,1%-kal süllyedtek a fogyasztói árak. Az éves maginflációs ráta 1,4%-ról 1,5%-ra emelkedett (3. ábra), az inflációs alapmutatók továbbra sem jeleznek árnyomást a magyar gazdaságban. A 12 havi inflációs rátához a piaci javak 0,86, a szabályozott árú termékek 0,04 százalékponttal járultak hozzá januárban (4. ábra). A havi szinten csökkenő inflációs rátát alapvetően a ruházkodási cikkek karácsony utáni leárazása húzta le negatív tartományba (5. ábra). A termékegységre jutó munkaerőköltség az idei első negyedévben 2015. október-decemberhez képest 0,6%-kal emelkedett, a 2010. évi átlagtól azonban 7,0%-kal továbbra is elmarad (6. ábra). 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 20%
120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20
12%
Ipari termelőiárindex
4% 0% -4% -8%
Importárindex
-16%
Forrás: KSH, MFB
-20%
2013.01 2013.03 2013.05 2013.07 2013.09 2013.11 2014.01 2014.03 2014.05 2014.07 2014.09 2014.11 2015.01 2015.03 2015.05 2015.07 2015.09 2015.11
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
Hónap/hónap (jobb t.)
Év/év (bal t.)
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek
Maginfláció (év/év, bal t.)
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2016. január, hó/hó) Szeszes italok, dohányáruk
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
10%
120%
0,9%
Forrás: OECD, MFB
0,4%
110%
5%
100%
0%
0,3%
Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek
0,1%
Háztartási energia, fűtés
-5%
90%
0,0%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
-1,6%
-10%
80% -3,0%
Negyedév/negyedév (jobb t.)
-15%
8
2015.IV
2015.I
2014.II
2013.III
2012.IV
2012.I
2011.II
2010.III
2009.I
2009.IV
2008.II
2007.III
2006.IV
2006.I
2005.II
2000.I
1,0%
0,5%
0,0%
-0,5%
-1,0%
-1,5%
-2,0%
-2,5%
-3,0%
2010 = 100% (bal t.)
70%
-0,1%
2000.IV
ÖSSZESEN
2004.III
Ruházkodási cikkek
Periszkóp
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
6. ábra: Termékegységre jutó munkaerőköltség alakulása Magyarországon
Élelmiszerek
Forrás: KSH, MFB
2014.10
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
-1,0% 2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
-4%
-0,5%
Forrás: KSH, MNB, MFB
2014.07
0,0%
2014.04
0,5%
0%
2014.01
1,0%
2%
2013.10
4%
2013.07
1,5%
2013.04
2,0%
6%
Forrás: MNB, MFB
2013.01
8%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% 2012.04
2,5%
2012.01
10%
-2%
Exportárindex
4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
2012.10
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
8%
-12%
2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2015.12 2016.01
Forrás: Reuters, MFB
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
16%
$/hordó
525 500 475 450 425 400 375 350 325 300 275
2003.I
•
2003.IV
•
2012.07
•
2002.II
•
2001.III
•
2016. február
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Csökkent a vállalatok hitelállománya, a tervezett beruházásokban nő a saját erő szerepe •
2015. decemberben a vállalati hitelállomány az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 392,3 milliárd forinttal, éves szinten 815,1 milliárd forinttal süllyedt. Decemberben minden lejárat, ill. deviza szerinti bontásban csökkent az állomány, elsősorban az egy évnél rövidebb kölcsönök (-197,5 milliárd Ft) és a devizahitelek (-239,8 milliárd Ft) esetén volt jelentősebb a visszaesés (hó/hó). A tranzakciók (kihelyezések és törlesztések egyenlegeként) a forintkölcsönök állománya 61,8, a devizahiteleké 185,5 milliárd forinttal zsugorodott a tavalyi év utolsó hónapjában, amely a hagyományosan gyengén teljesítő decemberi számokhoz képest is jelentős csökkenés (1-3. ábra). Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint november-december között a régiós trendbe illeszkedve 30, ill. 7 bázisponttal újabb történelmi szintre süllyedt, a térségben a kölcsönök árazása egyre jobban közelíti az eurózónában érvényes hitelkamatokat (4-5. ábra). Az MFB legutóbbi, 2015. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján az ágazatok többségében viszonylag magas a tervezett fejlesztések kisebb-nagyobb hányadát magánerőből finanszírozók aránya (6. ábra).
•
•
2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban
1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban
9 000
4 000 1 éven belüli
1 - 5 éves
Forrás: MNB, MFB
5 éven túli lejáratú
8 000
3 500
7 000 milliárd Ft
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
3 000 2 500
6 000 5 000 4 000
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
0% 2012.10
0% 2012.07
2%
2012.04
2%
2012.01
4%
2011.10
4%
2011.07
6%
2011.04
Forinthitel - 1-5 éves
2%
Lengyelország
9
Forrásbevonást tervező vállalatok aránya
10%
6%
2011.01
2006.01
4%
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves
6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást, ill. forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban
8%
Periszkóp
Forinthitel - min. 5 éves
6%
-2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Csehország Románia
BUBOR EURIBOR
* 3 hónapos bankközi kamatok
8%
Magyarország Bulgária
Összesen
8%
0%
12% * hó végi állománnyal súlyozva
Eurózóna Szlovákia
2005.07
2005.01 10%
5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 12%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
2015.12
2015.09
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
Forrás: MNB, MFB
14%
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
10%
Devizahitel
4. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
2010.12
milliárd Ft
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel
2 000
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
1 500
2011.07
3 000
2008.07
2 000
100% 90% 80%
* biztosan + valószínűleg forrásbevonást, ill. beruházást tervező vállalatok összesen Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2015. ősz 2
70%
19
14 4
60% 50% 18
40% 30%
1
11
17
6 13
16
7 20 9 5
12 8
15 10
3
1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 10 - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolgáltatások 14 - gépjármű keresk. + jav. 15 - IKT szolgáltatások 16 - ingatlanügyletek 17 - kereskedelem 18 - közösségi szolgáltatás 19 - szállítás, raktározás 20 - turizmus, vendéglátás
20% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Beruházást tervező vállalatok aránya
2016. február
Periszkóp
Árfolyamok Túlteljesítette a régiós devizákat a forint az év első hónapjában Miután Kína után az USA gazdasága is a lassulás jeleit mutatta, mérséklődtek az amerikai kamatemelésre vonatkozó piaci várakozások januárban, ami stabilizálta a gyengülő pályán mozgó euró dollárral szembeni árfolyamát. A közös fizetőeszköz végül csupán 0,4%-os veszített érétkéből az amerikai devizával szemben az év első hónapjában (1. ábra). A lengyel gazdaságpolitika romló külső megítélése nyomán a zloty 4,1%-ot gyengült az euróval szemben, a térség többi devizája stabilan teljesített: a cseh korona és a román lej 0,2%-ot, a magyar forint 1,3%-ot erősödött. A hazai fizetőeszköz havi szinten a dollár, ill. a svájci frank ellenében 1,5, ill. 4,0%-os ütemben értékelődött fel (2-3. ábra). A forint teljesítményét segítette a régiós devizákhoz hasonlóan a valamelyest javuló globális befektetői klíma (4. ábra), a fiskális stabilitás (2,0% körül alakult a tavalyi évben a GDP-arányos államháztartási hiány), az országkockázati prémium csökkenése (a 10 éves CDS-felár 207-ről 203 pontra süllyedt januárban) (5. ábra) és az egyre valószínűbbnek tekintett hitelezői felminősítés. A nemzetközi kamatkörnyezeti kilátások nyomán ismét felerősödtek az MNB monetáris lazításával kapcsolatos piaci várakozások, az őszi hónapokra további 15 bázispont körüli vágásra számítanak a piaci szereplők (6. ábra). 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége
102,0%
101%
101,0%
100%
100,0%
99%
HUF/CHF
320
310
310
335
20 15
300
260
295
2016.01
280
2016.01
2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
HUF/EUR (jobb t.)
10
3,00%
320
2,00% Forrás: ECB, MNB, MFB
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2016.01.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.12.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.11.30-án (jobb t.)
10.2016
07.2016
04.2016
01.2016
1,00% 10.2015
330
07.2015
290 2015.01
150 2014.12
300
2014.11
175
4,00%
310
04.2015
310
01.2015
200
5,00%
forint gyengülés
300
10.2014
320
6,00%
290
07.2014
225
fordított skála
330 Forrás: ECB, Reuters, MFB
01.2013
250
04.2014
2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
5
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
2014.10
10
Forrás: CBOE, ECB, MFB
2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2015.12 2016.01
305
2015.02
2016.01.28
25
270
2014.09
35
310
270 Forrás: ECB, MFB
40
30
280
260
45
VIX-index (jobb t.)
315
280
2014.08
Lengyel zloty
320
290
2015.01
Román lej
globális kockázatvállalási kedv erősödése
325
290
2014.07
Forint
HUF/EUR (bal t.)
330
300
bázispont
98,0% 2016.01.21
2015.12.31 Cseh korona
300
Periszkóp
99,0%
* 2015.12.31. = 100%
98%
pont
330
10 éves CDS-felár (bal t.)
103,0%
102%
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
330 320
104,0% euróval szembeni árfolyamerősödés
103%
3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/USD
105,0%
104%
USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.)
HUF/EUR
106,0%
Forrás: ECB, MFB
105%
2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2015.12 2016.01
euró gyengülés
106%
2016.01.14
0,00 -0,15 -0,30 -0,45 -0,60 -0,75 -0,90 -1,05 -1,20 -1,35 -1,50
2016.01.07
1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
01.2014
•
10.2013
•
07.2013
•
04.2013
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2016. február
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Bíztatóan indult az idei év az államháztartási folyamatok alapján Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege az idei év első hónapjában 92,2 milliárd forintos többletet mutatott, ami az egy évvel korábbi 53,8 milliárd forintos deficithez képest 146,0 milliárd forintos javulás. A központi költségvetés bevételei (763,1 milliárd Ft) 8,2 milliárd forinttal haladták meg a 2015. januárit, míg a kiadások (745,5 milliárd Ft) 113,8 milliárd forinttal alakultak kedvezőbben a tavalyi év első hónapjában regisztráltnál. A vállalati befizetések elmaradtak az egy évvel korábbitól (-21,9 milliárd Ft), ami alapvetően a társasági adóból befolyt viszonylag alacsony bevételből fakadt. A fogyasztás és a foglalkoztatás élénkülést jelzi, hogy a lakosság befizetései (+10,9 milliárd Ft) és a fogyasztási jellegű adóbefizetések (+23,4 milliárd Ft) ugyanakkor emelkedtek. A nagyobb kiadási tételek többsége 12 havi bázist tekintve csökkent (1. táblázat, 1. ábra). A diszkontkincstárjegy hozamok januárban 3-13 bázispont közötti mértékben emelkedtek, az 5 és 10 éves referenciahozamok vegyesen mozogtak (-11, ill. +15 bázispont). Az 5 éves hozam csökkenése a kockázatmentes benchmarknak számító német hozam, valamint az árfolyamkockázati felár süllyedéséből származott. A régióban a 10 éves kötvényhozamok Csehországban és Lengyelországban emelkedtek (+7, ill. 23 bp), Szlovákiában és Romániában süllyedtek (15, il. -22 bp) (3-4. ábra).
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása januárban (milliárd forint)
72,1 56,9
154,0 196,2
169,4
164,6
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
173,6 184,5
154,2 113,9 132,4 147,3
-62,2
-58,7 -93,3 -104,0 -111,6 -54,2 -37,0 -75,1 -72,7 -59,9 -48,9 -125,6 -190,4 -148,7 -164,6 -126,3 -239,5 -230,6 -267,6 -204,6
-57,6
-54,5
-319,7 -434,2 -53,3
-332,5 -415,5 -69,1
-52,8
-67,8
-468,8 -458,6 -514,4 -60,1 -57,9
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások
-58,0
Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
3 hónapos 5 éves 10 éves CDS-felár
6 hónapos 10 éves
12 hónapos Jegybanki alapkamat
754,9
6,4%
10 185,5
763,1
7,5%
1 503,1
86,1
5,7%
1 267,3
64,2
5,1%
Társasági adó
548,8
30,7
5,6%
400,5
7,0
1,7%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
154,7
6,4
4,1%
159,1
8,6
5,4%
Banki és ágazati különadó
211,8
0,5
0,2%
142,3
1,8
1,3%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 598,0
328,2
7,1%
4 611,7
351,6
7,6%
Általános forgalmi adó
3 285,7
211,0
6,4%
3 351,9
244,9
7,3%
Jövedéki adó
998,4
78,6
7,9%
952,2
74,3
7,8%
Pénzügyi tranzakciós illeték
207,7
30,6
14,7%
200,9
24,2
12,0%
1 876,5
173,6
9,3%
1 828,5
184,5
10,1%
1 688,6
163,3
9,7%
1 658,4
173,7
10,5%
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
3 084,0
270,1
8,8%
3 059,3
274,9
9,0%
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 925,4
170,1
8,8%
1 963,7
179,7
9,2%
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései
Forrás: NGM, KSH, MFB
3. ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 8%
* 5 éves forint állampapírhozam és 2019.01.11-én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** 2019.01.11-én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége
6% 5%
7%
3% 2%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
1%
2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2015.12 2016.01
-1%
Árfolyamkockázati felár*
Periszkóp
Országkockázati felár**
Kockázatmentes hozam***
11
35
5%
30
4%
25
3%
20
2%
15
1%
10
0%
5 2014.07
0%
40
globális kockázatvállalási kedv erősödése
6%
*** 5 éves német euró államkötvény hozama
4%
45
Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
pont
7%
évi előirányzat %-a
I. hó
11 826,1
Személyi jövedelemadó
2016.01
2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB
330 300 270 240 210 180 150 120 90 60 30 0
bázispont
2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 10 éves CDS-felár
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
előirányzat
Magyarország Románia
Csehország VIX-index (jobb t.)
2016.01
-339,5
-294,8
-55,6
éves teljesítés %-a
2015.12
-73,2 -65,0 -54,3 -38,8 -42,4 -42,5
I. hó
2015.11
130,3
előzetes teljesítés
2015.10
172,2
328,2 351,6
2016
2015.09
133,4
313,3
2015
2015.08
213,4
81,5
292,8
milliárd Ft
2015.07
75,8
96,6
365,9 330,3
64,2
2015.06
212,4 217,1
325,3
86,1
2015.05
74,0
341,1 295,8
64,0
Egyenleg értéke
2015.04
49,3
70,1
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
85,3 -90,7 -166,6 -104,4 17,6
2015.03
38,8 -110,8
2015.02
11,6
2015.01
-10,5
2014.12
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 -600 -700 -800 -900
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.11
•
2014.10
•
2014.09
•
2014.08
•
Lengyelország
2016. február
