Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Magyarországi vállalati beruházási tervek 2017-ben
A beruházási kedv alakulása
1. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%
13,5% 19,3% 17,7% 17,0% 22,5% 7,4% 6,4% 8,6% 11,4% 12,5% 11,5% 16,2% 19,0% 16,2% 12,5% 21,7% 16,5% 16,8% 18,2% 17,9%
5,5% 10,2% 8,6% 8,0% 6,8% 15,0% 18,8% 12,9% 8,2% 6,5% 6,3% 6,9% 14,2% 7,6% 7,6% 12,4% 13,9% 7,2% 18,4% 13,5% 11,1% 17,6% 13,8% 14,6% 15,1% 19,3% 25,6% 18,4%
20%
41,6%
36,5% 38,7%
44,8%
30,7%
18,6% 32,8%
17,6%
30% 35,5% 34,1%
40,8%
50,0%
54,9%
47,4% 28,5%
2016. ősz
2015. ősz
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
2009. tél
Valószínűleg nem tervez beruházást
37,2%
0%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Nem tervez beruházást
Kivár a beruházással
63,2%
10% 2010. nyár
Az MFB legfrissebb, tizenharmadik alkalommal 2016. november-decemberi adatfelvétellel végzett kérdőíves felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján élénkülés tapasztalható az idei évre vonatkozó vállalati beruházási tervekben. Míg 2015 őszén a magyarországi vállalatoknak alig több mint negyede (28,5%-a) jelezte határozottan, hogy fejleszteni fog a következő 12 hónapban, a beruházási szándékot biztosan jelző cégek aránya 2016 végére 37,2%-ra emelkedett, a 2017-ben valószínűleg és a biztosan beruházást tervezők együttes hányada pedig egy év alatt 6,6 százalékponttal 67,9%-ra nőtt. A beruházási kedv erősödését mutatja az is, hogy a hét éves felméréssorozat során mélypontra esett (5,5%-ra sül�lyedt) azoknak a cégeknek a részaránya, amelyek elzárkóznak bármilyen jellegű fejlesztéstől, bővítéstől 2017-ben (1. ábra).
2009. nyár
2017. január
A magyarországi vállalatok körében a Magyar Fejlesztési Bank reprezentatív kérdőíves felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) 2016. novemberi – decemberi adatfelvétele alapján átmeneti megtorpanás után 2016 év végén ismét emelkedett a beruházást tervező cégek aránya. Különösen a mikrocégek és a kisvállalatok között nőtt a fejlesztéseket tervezők hányada, sőt a mikrovállalkozások körében a felmérés 2009 nyári kezdete óta nem tapasztalt szintre kapaszkodott fel az arány. A fejlesztést tervező vállalatok által beruházásra szánt összeg mediánja is meghaladja a 2015 ősze és 2016 ősze között beruházásra fordított számokat, így a szélesedő beruházási szándék és beruházási összeg mediánjának emelkedése nyomán egyértelműen élénkülés várható a beruházásokban 2017-ben. A beruházási kedv erősödését fűti a belföldi kereslet vállalatok által várt növekedése, a termelési kapacitások egyre nagyobb mértékű kihasználtsága és támogatja azt a finanszírozási korlátok mérséklődése is.
Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást
* vállalati válaszok arányában
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
A hazai ipari vállalatok számára egyre fontosabb felvevőpiacot jelent a belföldi kereslet... (9. oldal) Élénkülésbe kapcsolt a kiskereskedelmi forgalom novemberben... (10. oldal) A munkaerőpiaci adatok alapján élénkülés jellemzi a magyar gazdaságot... (11. oldal) Felgyorsult a fogyasztói árak növekedése 2016 végén a nemzetközi olajár emelkedés nyomán... (12. oldal) A vállalatok több mint felének áll szándékában 2017-ben külső forrást bevonni... (13. oldal) A hónap közepétől kezdve erősödésbe kapcsolt a forint a kulcsdevizákkal szemben... (14. oldal) A stabil helyzetű és kedvező külföldi megítélésű költségvetés támogatta a hosszú hozamok süllyedését... (15. oldal)
Az anyag zárásának időpontja: 2017.01.17. Készítette: Mádi Judit (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
80%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30% 2016. ősz
2015. ősz
2014. ősz
2013. ősz
2014. tavasz
20%
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2010. nyár
2009. tél
2009. nyár
2011. tavasz
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
20%
* biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok a vállalati válaszok arányában
Mikrovállalatok
Kisvállalatok
Középvállalatok
Nagyvállalatok
3. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* és a beruházási szándék alakulása 40%
enyhülő beruházási akadályok
3,50 3,25
50%
3,00
55%
2,75
60%
2,50
65% erősödő beruházási kedv
2,25
70%
Nem áll rendelkezésre saját forrás Nem kap elegendő hitelt a cég
Pénzintézetek által támasztott fedezeti követelmények
2016. ősz
2015. ősz
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
80% 2012. tavasz
1,75 2011. ősz
75% 2011. tavasz
2,00 2009. tél
Túl magas hitelköltség
45% fordított skála
3,75
A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.)
* 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4. ábra: A termelési kapacitások alakulása és a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 2016. ősz
2015. ősz
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
2009. tél
2010. nyár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Kapacitáshiányos cégek aránya (bal t.) Kapacitásfeleslegről beszámoló vállalatok aránya (bal t.) Kapacitáshiányos cégek aránya - kapacitásfelesleggel rendelkező cégek aránya (bal t.) Beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)
5. ábra: A beruházások várható dinamikája a vállalatok beruházási szándéka alapján és a magyarországi beruházások volumene 60%
65% 60% 55% 50% 45%
Forrás: KSH, MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
50% 40%
* 4 negyedéves mozgó átlag
30%
** 4 negyedévvel jobbra tolva várható dinamika*
40%
20% 10%
2017.I
2017.III
2016.III
2016.I
2015.III
2015.I
2014.III
2014.I
2013.III
-20% 2013.I
-10%
25% 2012.III
0%
30% 2012.I
35%
2010.III
A vállalatok által jelzett beruházási kedv erősödése alapján a beruházási összeg változatlanságát feltételezve 2017-ben a beruházások volumene mintegy 0-5%-kal emelkedhet (5. ábra). Ugyanakkor a tényleges ütem mértéke vélhetően meghaladhatja a 10%-ot, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a vállalatok által tervezett beruházások mediánja is általában meghaladja a felmérést megelőző 12 hónapban ténylegesen végrehajtott beruházásokét (1. táblázat). (a medián az átlagnál jobban kifejezi a vállalatokra jellemző összeget, mivel néhány kiugróan magas tervezett beruházási összeg a sokaságra jellemző átlagos összeget is indokolatlanul megemelheti, miközben a mediánra nincs hatással. A mediánérték az átlaghoz képest tehát összességében tompítja az adatsorban kisebb-nagyobb gyakorisággal lévő szélsőséges értékekből adódó kilengéseket).
90%
80%
2011.III
A beruházások bővülését segíti továbbá idén az alacsony bázis (2016 első három negyedévében ugyanis az előző év azonos időszakához képest 14,3%-kal maradtak el a beruházások), az újra megnyíló európai uniós fejlesztési források, valamint a régiós szinten is kedvezően alakuló vállalati hitelkamatok.
100%
90%
2010. nyár
A vállalatok élénkülő fejlesztési szándékának harmadik motorja a fokozódó kapacitáshiány. A megkérdezetteknek csupán negyede (24,9%-a) számolt be kihasználatlan erőforrásokról, ami rekord alacsonynak számít a felmérés hétéves történetében. Ugyancsak csúcsot ért el a kapacitáshiányt jelző vállalatok hányada: a ráta egy év alatt 3,9 százalékpontot emelkedve 22,2%-ra nőtt tavaly év végén. A válaszok alapján négy év alatt fokozatosan lényegében azonossá vált a kihasználatlan termelési erőforrásokra panaszkodó és a kapacitáshiánnyal küzdő cégek aránya (2013 tavaszán előbbi cégek száma még hatszorosa volt az utóbbiakénak) (4. ábra).
100%
2009. nyár
A beruházási kedv 2016 végi élénkülésének másik gyökere a finanszírozási jellegű korlátok vállalatok által tapasztalt mérséklődése. A hitelköltségeket, a bankok által támasztott fedezeti követelményeket, a hitelhez jutást és a saját forrás hiányát is kevésbé tartották akadálynak a válaszadók 2016 végén, mint egy évvel korábban, sőt ezeket a tényezőket még egyik korábbi felmérésben sem tekintették olyan mérsékelt visszatartó erőnek, mint a legutóbbi adatfelvétel idején (3. ábra).
2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret szerinti bontásban*
2011.I
A beruházási szándék különösen nagymértékben nőtt a mikrovállalatok körében, ahol a beruházást tervezők aránya a felmérés során korábban nem tapasztalt szintre emelkedett (8,1 százalékponttal 58,4%-ra nőtt), amiben a hazai fogyasztás várhatóan folytatódó élénkülése komoly szerepet játszik. A belföldi kereslet erősödése különösen a kisebb méretű, a hitelekhez nehezebben jutó és főleg belföldi piacra fókuszáló vállalatok fejlesztéseire hat ösztönzően (2. ábra). A belföldi piac felértékelődő szerepét jelzi, hogy a kizárólag belföldön értékesítő vállalatok körében közel 10 százalékponttal nőtt a beruházási tervekről beszámolók aránya 2015 ősze és 2016 november-decembere között, ezzel szemben a termékeiket, szolgáltatásaikat külföldön is értékesítő vállalatcsoportban átlagosan csupán 1-2 százalékpontos emelkedés ment végbe ugyanezen időszak alatt.
A következő 12 hónapban beruházást biztosan tervező vállalatok aránya** (bal t.) Magyarországi beruházások volumene (év/év, jobb t.)
Periszkóp
2
2017. január
Periszkóp
1. ábra: Tervezett és végrehajtott beruházások 2015-ben tervezett beruházások 2016-ra (millió Ft, medián)* ÖSSZESEN
2016-ban végzett beruházások (millió Ft, medián)*
2016-ban tervezett beruházások 2017-re (millió Ft, medián)*
2017-re vonatkozó tervek / 2016-ban végzett beruházások
20
15
35
233,2%
Mezőgazdaság
80
60
120
200,0%
Ipar
43
30
73
243,3%
Szolgáltató szektor
10
10
20
200,0%
6
5
13
260,0%
SZEKTOR
MÉRET Mikro Kis
20
15
36
240,0%
Közép
100
62
120
195,1%
Nagy
522
484
700
144,6%
Közép-Magyarország
15
11
27
245,5%
Közép-Dunántúl
29
22
50
232,6%
Nyugat-Dunántúl
30
26
50
192,3%
Dél-Dunántúl
10
9
28
323,5%
Észak-Magyarország
33
35
60
171,4%
Észak-Alföld
31
29
60
209,8%
Dél-Alföld
21
20
50
250,0%
RÉGIÓ (vállalat székhelye)
* beruházást végzettek, ill. beruházást tervezők csoportjában számolt medián Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec.
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec.
SZEKTOR
MÉRET
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Dél-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Nagy
Kis
Közép
Mikro
Ipar
* beruházási kedv és a tervezett beruházások összege alapján
Szolgáltató szektor
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
Mezőgazdaság
Ez az ütem azonban a becslési módszer korlátai miatt óvatosan tekinthető az idei évre vonatkozó beruházási prognózisnak, mivel abban kiemelt hangsúlyt kap a vállalati szándék. A számítást a következő felmérések során lehet tovább finomítani, és az elkövetkező hónapok tudják megerősíteni, ill. megcáfolni az eredmény pontosságát. Különösen a jövőbeli beruházások mediánjára vonatkozó válaszok értékelése teszi szükségessé a körültekintést, mivel ez a fajta kérdés újonnan szerepelt a felmérésben és annak megbízhatóságát további validálásnak kell követnie. Az aggregált szintű eredmény mindenesetre megerősíti a 2016. decemberi kormányzati várakozást, mely szerint 10,8%-os ütemben bővülhetnek a beruházások 2017-ben, sőt a vállalati tervek ennél némileg optimistábbak is.
6. ábra: A beruházások várható dinamikája 2017-ben a vállalati szándék* alapján (év/év)
ÖSSZESEN
A nemzetgazdasági szintű beruházások előrejelzésénél figyelembe vett tényezők (a fejlesztéseket tervező cégek arányának változása, az előző 12 hónapban végzett beruházási kiadásokat követően a cégek által az idei évre beruházásra szánt összeg, valamint korrekciós elemként az előző egy évben a tervezetthez mérten megvalósult beruházások hányada valamint a beruházási szándék mértéke) alapján a felmérést követő 12 hónapban a vállalati válaszokból kiindulva 13,2%-kal emelkedhet a magyarországi beruházások volumene (6. ábra).
RÉGIÓ
A szektorokat vizsgálva különösen az iparban, vállalatméret szerint a kisebb cégek körében, míg regionálisan a déli országrészben, Közép-Magyarországon (Pest megye és Budapest) valamint az Észak-Magyarország régióban várható nagyobb élénkülés.
Periszkóp
3
2017. január
Periszkóp
A tervezett beruházások típusai
7. ábra: A 2017-ben beruházást tervezők aránya* és a fejlesztési összeg mediánja a beruházást tervező cégek körében
A gép- és eszközvásárlást tervező vállalatok között a tervezett fejlesztések mediánja 18 millió forint, ami 2 millió forinttal alacsonyabb a 2015 őszi elképzeléseknél. A 2016 végi adatfelvétellel zajló felmérés egyik eredménye, hogy a fejlesztési szándék erősödése mellett csökkentek az egyes beruházási típusokra jellemző összegek, ami arra vezethető vissza, hogy olyan vállalkozások körében emelkedett elsősorban a beruházási kedv (mikro- és kisvállalatok), amelyek jellemzően kisebb összegben hajtanak végre bővítést, korszerűsítést, mint a nagyobb cégek. A beruházások dinamikája az agráriumban és az iparban
20 18
15
10 9
5
50 40 30 20
3
10
Szellemi tulajdon, know how vásárlás
0 Kutatásfejlesztésinnováció
0%
1 1,3
20
3
Oktatás, képzés, készségfejlesztés
2
Energiahatékonysági beruházás
20%
10
Ingatlan vásárlása, építése
40%
Informatikai fejlesztés
60%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec.
40
millió Ft
45
80%
Környezetvédelmi fejlesztés
100%
Gép-, eszközvásárlás
Az idei évre kitűzött beruházásokon belül a korábbi felmérésekhez hasonlóan a gép- és eszközvásárlás a legnépszerűbb, mivel a vállalatok 69,4%-a jelezte, hogy gondolkodik ilyen fejlesztésben 2017-ben. A ráta 8,1 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi adatfelvétel idején. A többi vizsgált beruházási típust is 5,9 - 9,9 százalékkal többen említették, mint a 2015. őszi felmérés során, azaz általánosnak nevezhető a beruházási kedv élénkülése (7. ábra).
Tervezett összeg mediánja a beruházást tervezők körében (2015. ősz, jobb t.) Tervezett összeg mediánja a beruházást tervezők körében (2016. ősz, jobb t.) Beruházást tervezők aránya (2015. ősz, bal t.) Beruházást tervezők aránya (2016. ősz, bal t.) * beruházást a következő 12 hónapban biztosan, ill. valószínűleg tervező, valamint az azzal kiváró cégek is válaszolhattak erre a kérdésre, emiatt magasabb az arány a következő 12 hónapban biztosan és valószínűleg fejlesztést tervező cégek arányának összegénél
8. ábra: A beruházások várható dinamikája 2017-ben a fő ágazatokban a vállalati szándék* alapján (év/év) Adminisztratív szolgáltatások Szakmai, tudományos, műszaki tev. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Feldolgozóipar Oktatás Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Információ, kommunikáció Egyéb szolgáltatás Szállítás, raktározás
Az ágazati beruházások idén várható ütemét tekintve jelentő* beruházási kedv és a tervezett beruházások sebb szóródások figyelhetőek meg, ugyanakkor a vállalati válaösszege alapján szok alapvetően magyarázatot is adnak erre (8. ábra). Az iparági Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. mélységben adott beruházási számok ugyancsak óvatosan kezenov-dec. lendőek, és nem tekinthetőek valódi beruházási előrejelzésnek, -50% -25% 0% 25% 50% 75% 100% mivel döntő szerepet játszik azokban a vállalatok mostani szándéka. Ebből adódóan a tényleges ütemet befolyásolja majd az időközben felmerülő váratlan körülményekre (pl. megváltozó piaci feltételek, emelkedő alapanyagárak, váratlanul meghibásodó termelőeszközök, stb.) adott reakció is. Az agráriumban a korábbi évek válaszaihoz hasonlóan magas a fejlesztést tervezők aránya, és a tervezett beruházási összegek sem térnek el érdemben az előző évitől, így összességében 1,4%-os beruházás bővülésre lehet számítani idén. Az egyes ágazatok közül a felmérés idején érzékelt és a 2017-re várható piaci lehetőségeket is az agrárium szereplői látják leginkább borúsan, a szektoron belül is különösen a növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok a pesszimisták. A beruházások a forrásbevonás sikerességétől nagymértékben függenek, ugyanis a fejlesztést tervezők nagy része (háromnegyede) külső forrás bevonását is tervezi 2017-ben, és különösen jelentős (80% feletti arányban említették) a vissza nem térítendő támogatások tervezett bevonását. A szektoron belül az állattenyésztő, ill. a vad- és erdőgazdálkodással foglalkozó vállalatok körében ennél is magasabbak az arányok. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparágban magas, 44,4%-os dinamika várható a vállalatok szándékára alapozott számítások szerint, ami a válaszadók körében a tervezett beruházási összeg emelkedésére vezethető vissza, miközben a fejlesztést tervezők aránya változatlanul magas maradt. A beruházási összegek emelkedésében az évtized eleji visszaesés korrekciója mellett az újra megnyíló uniós források, a technológiai változások, a kormányzati tervek (Paks II) és a mintegy két éve emelkedő beruházási trend folytatása játszik szerepet. Ezenkívül a többi ágazatra jellemzően teherként nehezedő saját forrás hiányát kevésbé érzékelik az ágazat szereplői, és hitelhez is viszonylag könnyen jutnak ezek a cégek saját elmondásuk szerint, így mind a kedvezményes, mind a piaci hitelek iránt nagy arányban tapasztalható érdeklődés idén az iparág beruházást tervező tagjainak körében. Ugyanakkor mind a belföldi, mind külföldi kereslet idei növekedésével kapcsolatban ez az ágazat fogalmazta meg az egyik leginkább visszafogottan a várakozásait, ami a kínált termék (energia, gáz, gőz) iránti viszonylag stabil és kiszámítható keresletből is fakad. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat beruházásainak várt bővülésében (+26,1%) is szerepet kapnak a bővülő közösségi források (a beruházást tervezők több mint háromnegyede vissza nem térítendő támogatást is igénybe tervez venni idén). 2016-ban az első három negyedéves adatok alapján jelentős, akár 50%-ot is meghaladó visszaesés várható az iparág beruházásaiban, így a bázishatás miatt nem tekinthető kiugróan magasnak az idei évre becsült dinamika. Az építőipar lehet a magyarországi beruházások idei bővülésének egyik motorja a vállalati szándék alapján 71,4%-osra becsült bővülés miatt. Az előző évek rámutattak arra, hogy nagymértékben függ az ágazat az EU-s támogatások ciklikusságától, így az idén szélesebb volumenben elérhető források kedvezően érintik az iparágat, amit ráadásul a kormányzati lakáspolitikai intézkedések valamint a futó projektek (úszó világbajnokság, kormánynegyed, Paks II, stb.) is támogat. Az építőipari beruházásokat az is fűti, hogy az előző években lényegében folyamatosan visszaeső pályán mozgó iparágban leépültek a kapacitások a beszámolók szerint, és emiatt nagy arányban jeleztek 2016 végén kapacitáshiányt az építőipari cégek, továbbá a hirtelen jelentkező keresleti sokk Periszkóp
4
2017. január
Periszkóp
kapacitás szűkösséget is okoz az ágazatban. Kifejezetten bizakodóak ugyanakkor az építőipari cégek a belföldi kereslet idei alakulását illetően a többi iparághoz mérten, valamint a piaci lehetőségek idei javulására is ez az ágazat számít leginkább. A beruházásokat segíti, hogy a fejlesztést tervezők nagy hányada (kétharmada) kedvezményes hitel igénybevételével is számol idén, mivel az épülő ingatlanok egyúttal megfelelő biztosítékot, fedezetet is nyújthatnak a kölcsönigényléshez, ennek ellenére szándékaik szerint a piaci hiteleket a többi iparághoz képest jellemzően kerülik a beruházást fontolgató építőipari vállalatok 2017-ben. A feldolgozóipar rendkívül vegyes összetételű a szándék alapján várható beruházási folyamatok tekintetében (textil- és bőripar: +164,1%, vegyi anyag- és a gyógyszer gyártás: -44,6%), ami az iparági beruházások egészére becsült 3,8%-os várható ütemben összegződik. Az egyes alágazatokra prognosztizált idei növekedés a többi ágazaténál valamivel óvatosabban értelmezendő, mivel olykor kevesebb válaszból tudtunk következtetni egy-egy alágazat várható beruházási folyamataira, mint a legtöbb egyéb iparág esetében (9. ábra).
9. ábra: A beruházások várható dinamikája 2017-ben a feldolgozóipari ágazatokban a vállalati szándék* alapján (év/év) Textil- és bőripar Fafeldolgozás, papírtermékgyártás Közúti járműgyártás Villamosgép-, háztartásikészülék-gyártás Gumi-, műanyaggyártás Gépgyártás Számítógépek, elektr., optikai termékek
Bútorgyártás Az élelmiszeriparban visszaesett a fejlesztést tervezők aránya Fémfeldolgozás 2015-2016 között, ugyanakkor összességében emelkedett a terÉlelmiszer-, ital-, dohánygyártás vezett beruházások átlagos összege, így a 17,5%-os várható vis�Vegyi anyag- és gyógyszer gyártás szaesés végül akár kedvezőbben is alakulhat. Különösen úgy, * beruházási kedv és a tervezett -50% hogy az idei áfa kulcs csökkentések (szárnyasok, tojás, éttermi beruházások összege alapján szolgáltatások) egyben várhatóan élénkítik az egyes szegmensek termékei iránti keresletet, ami növelheti a bevételeket és a beruházásokra fordítható saját forrásokat.
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec. 0%
50%
100%
150%
200%
A textília, ruházati- és bőrtermékek gyártása és a fafeldolgozás, papírtermékgyártás, nyomda iparágakban a fejlesztésekre várhatóan szánt összeg megugrása magyarázza a szándék alapján 129,8, ill. 164,1%-osra becsült bővülést, ami arra vezethető vissza, hogy 2017-ben mind belföldön, mind külföldön jelentős ütemű, átlagosan legalább 20-20%-os éves szintű forgalombővülésre számítanak a megkérdezettek, míg a feldolgozóiparban például átlagosan 10-10% körüli ütemet várnak a felmérésben résztvevők. A bútorgyártás ágazatot alacsony beruházási kedv jellemezte 2015 végén, ami 2016 november-decemberre sem változott. Az idén tervezett összeg megugrott a 2016-ban végzett fejlesztésekhez képest. Az iparág másik jellemzőjének mondható ugyanakkor, hogy a tervezettől jelentősen elmaradt a fejlesztések összege tavaly, amelyet ágazati sajátosságnak véve ellensúlyozhatja az előző fejleményt. Mivel azonban várhatóan a fejlesztési tervek nagyobb hányada realizálódik idén, mint 2016-ban (különösen az építőipar várt élénkülésével, a lakossági vásárlóerő további erősödésével), ezért a várt 6,8%-os visszaeséshez képest felfelé mutató kockázatok vannak az ágazatban, azaz kedvezőbb lehet a tényleges beruházások alakulása. A vegyi anyag- és gyógyszergyártásban, valamint a fémfeldolgozásban mind a fejlesztéseket tervezők aránya, mind a tervezett fejlesztések összege visszaesett, így az idei évre 44,6%-os, ill. 13,0%-os visszaesés várható. Ráadásul a válaszok alapján nem biztos, hogy megismétlődik az, ami 2016-ban, azaz hogy végül az eredetileg tervezettnél nagyobb, ill. azzal megegyező összegben hajtottak végre fejlesztéseket az iparág szereplői. A gumi- és műanyag gyártás iparágban ezzel szemben emelkedett a várható fejlesztési összegek mediánja 2016-hoz képest, ami egyrészt az autóipari konjunktúra folytatódásával állhat kapcsolatban, másrészt az ágazat szereplői mind a belföldi, mind a külföldi kereslet viszonylag jelentős élénkülését várják idén, így végül 39,4%-kal emelkedhet a beruházások volumene, amennyiben teljesülnek a vállalati fejlesztési elképzelések. A járműiparban a szándék alapján idén 57,9%-os beruházás bő10. ábra: A külföldi megrendelések állományának vülés elsősorban abból fakad, hogy az ágazat szereplői körében alakulása 2016-ban nőtt a fejlesztést, bővítést tervezők aránya, és a különféle beruhá17,6% 17,6% Közúti járműgyártás 64,7% zási akadályok is az átlagnál jóval mérsékeltebbek az iparági sze25,0% 25,0% Számítógépek, elektr., optikai termékek 50,0% replők megítélése alapján. Ennek is köszönhető, hogy az iparág23,7% 34,2% Gépgyártás 42,1% ban a beruházást tervezők háromnegyede forrásbevonást is vég16,1% Fafeldolgozás, papírtermékgyártás 45,2% 38,7% 21,4% Gumi-, műanyaggyártás 40,5% 38,1% rehajt a tervei alapján idén. A tervezett fejlesztéseket ugyancsak 12,5% Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás 51,8% 35,7% fűti, hogy a felmérésben vizsgált beruházási célokat (bővítés, mo26,6% Fémfeldolgozás 41,8% 31,6% dernizálás, költségcsökkentés, hatékonyságjavítás, stb.) kifejezetVillamosgép-, háztartásikészülék-gyártás 31,3% 37,5% 31,3% ten fontosnak tartják a vállalatok. A külföldi értékesítési piacoVegyi anyag- és gyógyszer gyártás 5,9% 64,7% 29,4% kon viszonylag sok válaszadó jelezte a versenyhelyzet javulását az Bútorgyártás 11,8% 58,8% 29,4% előző egy évben, így a beruházásokat ennek a pozíciónak a megTextil- és bőripar 24,1% 55,2% 20,7% őrzése is hajtja. A belföldi megrendelések előző egy éves alaku0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec. Nőtt Nem változott Csökkent lását tekintve átlagot meghaladóan kedvező volt a feldolgozóipar, azon belül is a járműipar vállalatainak tapasztalata, és a külföldi rendelésállomány bővülését is magasan a feldolgozóiparban, és azon belül is a járműgyártásban érzékelték leginkább a vállalatok (10. ábra). A járműipari cégek a megrendelések idei alakulását tekintve is összességében kifejezetten optimisták. Periszkóp
5
2017. január
Periszkóp
Gép-, gépi berendezés, mezőgazdasági gépgyártás, valamint a villamosgép-, háztartási készülék-gyártás ágazatokban 27,3, ill. 43,2%-os, azaz ipari átlag feletti ütemű beruházás élénkülés várható, aminek strukturális oka az, hogy a beruházási szándék és a fejlesztések becsült összege is nőtt. Szintén támogatja a fejlesztéseket, hogy a többi iparághoz képest kisebb beruházási korlátokkal szembesülnek ezek a vállalatok. A járműiparhoz hasonlóan az exportpiacokon viszonylag nagy arányban (minden harmadik - negyedik válaszadó esetében) érzékelték a versenyhelyzetük javulását a felmérést megelőző 12 hónapban, azaz a kivívott pozíció megtartása, erősítése is szerepet játszik a tervezett beruházásokban. Ezenkívül a külföldi megrendelések tavalyi és idei évre várt alakulása is ösztönzően hat az iparág idei évre tervezett beruházásaira. A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása esetében stagnálás (0,2%-os csökkenés) várható. Az ágazat szereplői között 2016-ban többségében visszaesett a tervezetthez képest a megvalósult fejlesztések összege, ami az idei prognózist is konzervatívvá teszi, így a felfelé mutató kockázatok közül mind a beruházási szándék élénkülése, mind a tervezett beruházási összeg növekedése óvatosan kezelendő. Ráadásul a felmérésben vizsgált beruházási korlátokat (különösen a hitelekhez való nehéz hozzáférést) összességében ebben az ágazatban értékelik az egyik legsúlyosabbnak. A szolgáltató szektorban várható beruházások 2017-ben A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjárműjavítás iparágban jelentős, 70,3%-os ütemű beruházás bővülést vetítenek elő a legutóbbi felmérés válaszai, így amennyiben azt nem hátráltatják váratlan tényezők, úgy folytatódhat, sőt gyorsulhat az évek óta tartó beruházási dinamika. Ennek oka alapvetően a hazai vásárlóerő erősödése által fűtött kereslet, amely várhatóan az idén is az egyik motorja lesz majd a gazdasági növekedésnek. A vállalatok több mint fele számolt be a belföldi megrendelések bővüléséről a felmérést megelőző egy évben, és a következő 12 hónapban is minden második megkérdezett növekvő rendelésállománnyal számol. Ugyanezek a tényezők hajtják a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat beruházásait is – idén 47,1%-os élénkülés olvasható ki a vállalati válaszokból. Az éttermi szolgáltatások versenyképességét javíthatja idén a helyben fogyasztott termékek áfa kulcsának csökkentése is, ami további fejlesztéseket tehet lehetővé 2017-ben. A szállítás, raktározás szegmensben a beruházások átlagos összege és a fejlesztést tervezők aránya is zsugorodott, így 43,7%os csökkenés várható idén a vállalati szándékokra alapozott becslés szerint, ami azonos mértékű lehet a 2016. első három negyedévének adatai alapján várható tavalyi ütemmel. Az ágazatban fejleszteni akaró cégek túlnyomó hányada (több mint háromnegyede) forrásbevonást is tervez idén, így azok esetleges sikertelensége is visszavetheti a beruházásokat. A tavalyi alacsony bázis miatt azonban inkább felfelé mutató kockázatokra lehet számítani, és a nemzetközi olajártól függő idei jövedéki adó sávos mértéke is egyfajta stabilitást, kiszámíthatóságot ad az ágazat hazai szereplőinek. Az infokommunikációs szolgáltatások ágazatot továbbra is magas beruházási szándék és alacsony átlagos beruházási összeg jellemzi. Az iparág szolgáltatásai kifejezetten keresettek, sőt az ágazat szereplőinek nagy része (közel fele) érzékelte a belföldi megrendelések növekedését az elmúlt egy évben, és a külföldi megrendelések terén is a többi ágazathoz képest jóval kedvezőbb helyzetben van ez a vállalati szegmens. Az ágazatot kifejezetten nagymértékben sújtja ugyanakkor a kapacitáshiány a képzett munkavállalók hiánya miatt. Az infokommunikációs szolgáltatások iparágban összességében kisebb csökkenésre (-14,4%) lehet számítani, mivel a korábbi tapasztalatok alapján a tervezett beruházásokból viszonylag gyakran vágnak vissza az iparág szereplői. Az ingatlanügyletek ágazatban várható 10,4%-os csökkenés lényegében abból fakad, hogy viszonylag nagymértékben zuhant a fejlesztéseket tervezők aránya az előző egy évben beruházókhoz képest. A fejlesztéseknek azonban lendületet adhat, ha az építőipari beruházások a vártnak megfelelően vagy azt meghaladó dinamikával bővülnek. A beruházást tervezők jelentős hányada (fele) ezért nem is próbál még külső forrást bevonni idén, azt vélhetően későbbre halasztják a vállalatok. A szereplők összességében bizakodóak, amit az is tükröz, hogy ebben az ágazatban a legmagasabb a jelenlegi piaci helyzetet kedvezőnek tartók aránya (11. ábra). Az iparág az építőipari termelés felfutásával, új ingatlanok megjelenésével, azaz némileg megkésve kaphat újabb lendületet, amit az is jelez, hogy az ágazati átlag szerint csupán 7,5%-kal nő az idei forgalmuk, ami az egyik legalacsonyabb a vizsgált ágazatok között.
11. ábra: A piaci lehetőségek vállalati megítélése 2016 végén Ingatlanügyletek Adminisztratív szolgáltatások Szakmai, tudományos, műszaki tev. Kereskedelem, gépjárműjavítás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Építőipar Feldolgozóipar ÖSSZESEN Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mezőgazdaság Oktatás Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás
36,7%
Átlagos
Kedvezőtlen
58,3% 44,4%
23,1%
14,3% 28,9%
50,4%
25,0% 23,2%
11,7%
55,4% 46,1%
25,0%
24,6% 16,7% 32,3%
54,3%
22,6%
22,7%
52,0%
25,4%
22,4%
51,0%
26,5%
22,2% 19,4%
54,2% 50,0%
19,1%
23,4%
53,4%
33,0%
47,5%
11,5%
40,0%
53,8%
3,8%
34,6%
76,9%
20%
40%
23,6% 30,6%
57,4%
13,6% 12,5%
0% Kedvező
51,7%
30,4% 25,0%
19,2%
60%
80%
100%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec.
Az oktatás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatokban továbbra is viszonylag alacsony a beruházást tervezők részaránya, viszont a fejlesztésekben gondolkodó szereplők a szándékuk szerint átlagosan a tavalyinál nagyobb összegben fordítanak pénzt beruházásra, így 3,1, ill. 20,9%-os bővülés várható az idei évben, ami némileg korrigálhatja a tavaly éves szinten várhatóan visszaeső beruházásokat. Az oktatásban kifejezetten nagy arányban (minden harmadik válaszadó) tapasztalták a versenyhelyzetük romlását. Az oktatásban annak ellenére várható lassabb beruházási dinamika az egészségügyi ellátáshoz viszonyítva, hogy előbbi iparágban az egyik legkevésbé panaszkodnak a vizsgált beruházási korlátokra a megkérdezettek, míg utóbbiban épp ellenkezőleg: kifejezetten súlyosnak ítélik meg azokat az egészségügyi cégek a többi iparághoz képest. A fejlesztést tervező oktatási cégek zömében önerőre támaszkodva Periszkóp
6
2017. január
Periszkóp
igyekeznek beruházni: közel kétharmaduk nem is tervez forrást bevonni idén, kifejezetten alacsony (5% alatti) a piaci hitelek felvételét tervezők aránya. Ezzel szemben az egészségügyben az idén beruházásban gondolkodók háromnegyede külső forrást is igénybe akar venni az idei év során, ami lehetővé teszi a dinamikusabb ütemű beruházásokat. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, ill. az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző cégek körében 100% körüli emelkedést vetítenek előre a vállalati válaszok, mivel a belső kereslet várható erősödése révén az átlagosan várható fejlesztési összeg lényegében megduplázódott a 2016 évben végzett fejlesztésekhez képest. A művészet, szórakoztatás, szabadidő iparágban 2013 óta évente 20-40% közötti ütemben bővülnek a beruházások az élénkülő lakossági fogyasztásra támaszkodva, ami idén is folytatódhat (+31%) a vállalatok beruházási tervei szerint. A fejlesztéseket az sem fogja vissza, hogy a vizsgált beruházási korlátok leginkább ezt a szegmenst sújtják, különösen a beszerezni kívánt gépek magas ára jelent akadályt.
Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeinek megbízhatósága: a vállalati beruházási számok és a hivatalos beruházási statisztikák összevetése
A 2016. őszi MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai alapján lehetőség nyílt arra, hogy ellenőrizzük a vállalati válaszokból leszűrt eredmények megalapozottságát. Az ellenőrzés arra épül, hogy a kérdőívben másodszor szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy mekkora összegben végeztek a megkérdezettek fejlesztéseket az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. A válaszok, a beruházást végzők arányának ismerete és a hazai vállalati szektor összetétele alapján mód kínálkozik arra, hogy a végrehajtott beruházásokat nemzetgazdasági szinten is megbecsüljük. A számított eredmények összevethetőek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015. szeptember – 2016. szeptember közti időszakra vonatkozó beruházási statisztikáival is. Hipotézisünk szerint minél nagyobb és minél több dimenzióban jelentkezik átfedés a kétfajta forrásból származó beruházási adatsor között, annál megalapozottabb lábakon állnak a jövőbeli vállalati tervekre vonatkozó előrejelzések is. Ugyanakkor a múltbeli folyamatok közti szoros egyezés sem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a megfogalmazott beruházási elképzelések valóban realizálódni tudnak az idei évben. Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy hiba volna tökéletes egybeesés megkövetelése az elvégzett beruházásokra vonatkozóan, ugyanis a vállalati felmérés során a válaszok – a reprezentativitásra való törekvés ellenére – nem képezik le tökéletesen a teljes sokaság jellemzőit. (Egyrészt a megkérdezettek egy része nem küldte vissza a kérdőívet, és a részvétel mellett döntők egy kisebb hányada ugyancsak nem válaszolt a beruházási összegre vonatkozó kérdésekre. Ezenfelül a résztvevők az önkéntességből, anonimitásból adódóan tetszőleges összegeket adhattak meg, ill. olykor nem feltétlenül tudtak pontos számokat rögzíteni az őszi adatfelvétel idején, így vélhetőn több cég is becsült összegben adta meg a fejlesztések nagyságát firtató kérdésre a választ. Végezetül korábbi tapasztalataink szerint a milliós nagyságrendben megkérdezett beruházások szintén okozhattak félreértelmezést: több olyan résztvevő volt, aki valószínűleg forintban vagy ezer forintban adta meg a fejlesztések főbb számait, így az ezek alapján kalkulált beruházási átlag felfelé torzíthat a legalaposabb adattisztítást követően is.) A felmérésben zömében társas vállalkozások vettek részt, így az egyéni vállalkozók relatív hiánya miatt alulbecsült értékek adódnak a nemzetgazdasági beruházásokat illetően.
Periszkóp
7
5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
Vállalati válaszok Tényadat (gazdasági szervezetek beruházásai) Forrás: KSH, MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. nov-dec.
SZEKTOR
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Dél-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Közép-Magyarország
Szolgáltató szektor
Ipar
Mezőgazdaság
* 2015. IV. n.év - 216. III. n.év
ÖSSZESEN
A vállalati válaszok alapján becsült hazai beruházások összege viszonylag jól közelíti a gazdasági szervezetek tényleges beruházásait és azt csupán 3,0%-kal haladja meg, a nemzetgazdasági beruházásoknak (melybe a lakossági beruházások is beleszámítanak) pedig a 86,5%-át éri el. A szektorális, ill. székhely szerint szegmentált csoportok beruházásai is viszonylag közel esnek a KSH számaihoz. A vállalatméret szerinti összehasonlításra a vonatkozó adatok hiánya miatt sajnos nem kerülhetett sor. Az ös�szevetés alapján elmondható, hogy a 2015. őszi hasonló összehasonlításhoz képest jelentősen javult a pontosság, amit a nagyobb vállalati minta és a felgyülemlett tapasztalatok tettek lehetővé.
12. ábra: Az előző 12 hónap beruházásai* a tényadatok és a vállalati válaszok alapján
milliiárd Ft
A fentiekből adódóan kisebb-nagyobb mértékben bekövetkező adattorzulás csökkentése céljából az átlagok helyett a fejlesztési összegek mediánjára támaszkodtunk az egyes vállalati szegmensekben, ami az átlaghoz képest tompítja az átlagolt adatoknak az esetlegesen szélsőséges magas összegből eredő kilengéseit.
RÉGIÓ
2017. január
Periszkóp
Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésről A Magyar Fejlesztési Bank 2009 nyarán indította el az MFB-INDIKÁTOR elnevezésű, rendszeresen ismétlődő reprezentatív vállalati kérdőíves vállalati felmérését. Az adatfelvétel egyik célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és korlátairól. Az eredmények lehetőséget kínálnak a változások irányának és a folyamatok dinamikájának értékelésére, hasznos információt nyújtva a hazai gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, valamint a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek piaci igényekhez történő alakításához. A legutóbbi, immáron tizenharmadik felmérésre 2016. őszén került sor, az adatfelvétel ideje 2016. november 3. és december 12. közé esett. A kérdőívet online, valamint postai úton is megkapták a vállalkozások, amelyet a kitöltést követően elektronikusan, ill. postai formában is visszajuttathattak. A részvétel önkéntes volt, a beérkezett válaszok feldolgozása anonim módon történt. A kérdőívet ezúttal 1887 vállalat töltötte ki és küldte vissza. A hiányosan kitöltött kérdőívek miatt az eredmények kiértékelése során 1469 vállalkozás 59 kérdésre adott válaszaira tudtunk támaszkodni. A felmérésben részt vevő vállalatok a lehetőségekhez képest jól reprezentálják a magyarországi vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás vonatkozásában egyaránt, ezért ezek alapján is lehet következtetéseket levonni. Az adatok feldolgozásával készülő elemzéseket a korábbi gyakorlatot követve az MFB a következő hetekben folyamatosan közzéteszi, az elemzések az alábbi oldalon érhetőek el: https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator.
2. ábra: A vállalati minta összetétele
Vállalati méret
Mezőgazdaság
Ipar 146
444
614
Kisvállalat
27
193
282
502
Középvállalat
27
135
75
237
Nagyvállalat
11
70
35
116
ÖSSZESEN
89
544
836
1469
Mezőgazdaság
Régió
Összesen
24
Közép-Magyarország
Ipar
Szolgáltató szektor
Összesen
8
151
323
482
Közép-Dunántúl
11
59
81
151
Nyugat-Dunántúl
8
58
91
157
Dél-Dunántúl
14
56
79
149
Észak-Magyarország
12
68
65
145
Észak-Alföld
15
65
83
163
Dél-Alföld
21
87
114
222
ÖSSZESEN
89
544
836
1469
Mikrovállalat Közép-Magyarország
Régió
Szolgáltató szektor
Mikrovállalat
Kisvállalat
Középvállalat
Nagyvállalat
Összesen
223
167
53
39
482
Közép-Dunántúl
67
49
17
18
151
Nyugat-Dunántúl
71
43
29
14
157
Dél-Dunántúl
73
51
17
8
149
Észak-Magyarország
55
51
26
13
145
Észak-Alföld
47
63
43
10
163
Dél-Alföld
78
78
52
14
222
ÖSSZESEN
614
502
237
116
1469
Vállalati kategóriák: Regionális bontás: a vállalatok a székhelyül alapján vannak besorolva. A hét magyarországi régió besorolása az uniós klasszifikációt követi. Vállalati méret: a vállalati méretkategóriák az Európai Unió besorolását követik a foglalkoztatottak száma alapján: mikrovállalat (a foglalkoztatottak száma 0-9 fő), kisvállalat (10-49 fő), középvállalat (50-249 fő), nagyvállalat (249 főnél több). Szektorális bontás: a vállalatok az általuk megadott ágazatok, ill. TEÁOR kód alapján vannak besorolva, amely további kategóriákba való rendezést tett lehetővé – lsd. 8. és 9. ábra. Periszkóp
8
2017. január
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar A hazai ipari vállalatok számára egyre fontosabb felvevőpiacot jelent a belföldi kereslet
•
•
A nemzetközi szállítmányozási költségek alakulása 2016 végén is lanyha bővülést vetítenek előre a világkereskedelemre vonatkozóan. A magyar export volumene a tavalyi évben március és július után októberben is visszaesett éves szinten (-1,0%), és a behozatal is csökkent 2,5%-kal, ugyanakkor az első tíz havi külkereskedelmi egyenleg (2663,6 milliárd Ft) rekord magas többletet ért el a korábbi évek azonos időszakaihoz képest. Az MFB 2016. végi vállalati felmérése alapján az ipari ágazatok zöme is a külső kereslet csökkenő dinamikájával számol: a vállalatok gyorsabb forgalombővülést várnak 2017-ben belföldön, mint exportpiacain. A feldolgozóiparban átlagosan 12,7, ill. 7,8%-os növekedéssel számolnak a megkérdezettek (1-3. ábra). Novemberben a hazai ipari termelés volumene éves szinten 0,6%-kal, havi bázison 0,9%-kal nőtt (4. ábra). A feldolgozóipari ágazatok többségében nőtt a kibocsátás, a leggyorsabb ütemet a tavalyi év nagy részében dinamikusan bővülő számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása érte el (5. ábra). Az építőipar kibocsátása novemberben 14,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A hónap során kötött új szerződések állománya ugyan 28,2%-kal volt alacsonyabb, mint 2015. novemberben, azonban a teljes szerződésállomány 24,0%-kal meghaladta az akkorit (6. ábra). 1. ábra: A világexport volumene és a tengeri szállítmányozási költségek* alakulása 25%
8 000
20% 15%
7 000
10%
6 000
5%
5 000
0%
4 000
-5%
Forrás: Reuters, CPB, MFB
3 000
-10%
2017.01
2016.07
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
-25% 2009.07
-20%
0 2009.01
-15%
1 000 2008.07
2 000
Baltic Dry index (bal t.)
350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Világexport volumene (év/év, jobb t.)
3. ábra: A belföldi és a külföldi eladásokban az ipari vállalatok által 2017-re várt forgalombővülés *
Forrás: KSH, MFB
10%
-10%
10%
15%
20%
25%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 160%
110,6%
120%
104,7%
Villamos berendezés gyártása
103,8%
Fémfeldolgozás
102,8%
Vegyi anyag, termék gyártása
101,4%
Fafeldolgozás
100,0% 97,5% 96,1% 94,0%
FELDOLGOZÓIPAR
115%
110%
105%
100%
101,6%
95%
40%
Forrás: KSH, MFB
30%
80%
20%
40%
10% 0%
0%
101,8%
Gumi, műanyag termék gyártása
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04 2016.07 2016.10
5%
107,0%
90%
-5%
-30% * vállalati válaszok átlaga
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
* szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Periszkóp
0%
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Gyógyszer-gyártás
Forrás: KSH, MFB
5%
-20%
Számítógép, elektr. termék gyártása
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
Év/év (bal t.)
-10%
5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2016. november, előző év azonos időszaka = 100%)
Gép, gépi berendezés gyártása
10%
Hónap/hónap (jobb t.)
0% Külföld Belföld
0%
Járműgyártás
Export volumen (év/év, jobb t.)
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 20%
Gumi-, műanyaggyártás Textil- és bőripar Fafeldolgozás, papírtermékgyártás Gépgyártás Építőipar Számítógépek, elektr., optikai termékek FELDOLGOZÓIPAR Élelmiszer-, ital-, dohánygyártás Villamosgép-, háztartásikészülék-gyártás Víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás Vegyi anyag- és gyógyszer gyártás Fémfeldolgozás Bútorgyártás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Közúti járműgyártás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2016. ősz
Forrás: KSH, MFB
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04 2016.07 2016.10
* Baltic Dry index: 26 tengeri hajózási útvonalon mért nyersanyagszállítási díjak átlaga
9 000
milliárd Ft
10 000
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
9
-40%
-10%
-80%
-20%
-120%
-30%
-160%
-40% 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04 2016.07
•
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
2017. január
Periszkóp
Fogyasztás Élénkülésbe kapcsolt a kiskereskedelmi forgalom novemberben •
Novemberben ugyan az elmúlt tíz év második legmagasabb szintjére emelkedett a fogyasztói bizalmi index Magyarországon, régiós viszonylatban azonban a régiós átlagtól még mindig elmarad az ország (1. ábra). Az októberi 2,6% után novemberre 4,7%-ra gyorsult a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme Az üzemanyagok kiskereskedelme 3,9%-kal, az élelmiszer eladások 2,1%-kal, a nem élelmiszerek értékesítése 8,1%-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). Bár az előző hónapokhoz képest valamivel mérsékeltebb volt októberben a nettó reálbérek emelkedésének dinamikája (szeptemberben 7,7%-kal, októberben 5,9%-kal nőttek a reálbérek éves bázison), ezzel együtt a reálkeresetek alakulása változatlanul erősíti jövedelem oldalról a fogyasztás bővülését (4. ábra). A lakosság vásárlóerejének bővülését visszafoghatja a hitelezési folyamatok. Noha a személyi hitelek és az áruvásárlási kölcsönök állománya éves bázison 15,0, ill. 35,9%-kal nőtt, a hitelezés továbbra sem élénkíti a fogyasztást (novemberben havi szinten 0,03, éves viszonylatban 6,8%-kal csökkent a lakosság hitelállománya) (5. ábra). Az októberi hónapot követően novemberben a lakosság készpénzben tartott pénzügyi eszközeinek az állománya állampapírokba és egyéb kötvényekbe vándorolt, ami óvatos fogyasztói hangulatot, azaz megtakarítások és a befektetések bővülését vetíti előre a következő hónapokra (6. ábra).
• •
•
•
1. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
Csehország
Szlovákia
Magyarország
-70
2016.07
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
Lengyelország
2013.07
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
12%
6% Hónap/hónap (bal t.)
0
2013.01
pont
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
4%
8%
2%
4%
0%
0% -4%
-2% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-8%
-4% Forrás: KSH, MFB
-12%
-6%
Románia
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 12%
Forrás: KSH, MFB
10%
Év/év (jobb t.)
2007.05 2007.09 2008.01 2008.05 2008.09 2009.01 2009.05 2009.09 2010.01 2010.05 2010.09 2011.01 2011.05 2011.09 2012.01 2012.05 2012.09 2013.01 2013.05 2013.09 2014.01 2014.05 2014.09 2015.01 2015.05 2015.09 2016.01 2016.05 2016.09
10
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
12%
10%
10%
8%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
0%
-2%
-2%
-2%
-2%
-4%
-4%
-4%
-4%
-6%
-6%
-6%
-8%
-8%
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
Periszkóp
2016.07
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
10
2016.10
2016.07
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
** 12 hónapos gördülő átlag
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
135 120 105 90 75 60 45 30 15 0
milliárd Ft
*állampapírok, egyéb kötvények
2013.07
2016.09
2016.05
2016.01
2015.09
2015.05
2015.01
2014.09
2014.05
2014.01
2013.09
2013.05
2013.01
2012.09
2012.05
2012.01
2011.09
2011.05
-40% 2011.01
-40% 2010.09
-30% 2010.05
-20%
-30% 2010.01
-10%
-20%
2013.04
0%
-10%
2013.01
10%
2012.10
20%
10%
Forrás: MNB, MFB
2012.07
20%
500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400
2012.04
30%
0%
-8%
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 40%
Forrás: MNB, MFB
-6%
Nettó reálbérek*
milliárd Ft
30%
2007.01
Kiskereskedelmi forgalom
Üzemanyagok
5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (év/év) 40%
2006.07
2006.01
2016.10
2016.07
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
Élelmiszerek
*közfoglalkoztatottakkal együtt
2012.01
Nem élelmiszer termékek
2014.10
2014.07
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2014.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
-8%
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
2017. január
Periszkóp
Munkaerőpiac A munkaerőpiaci adatok alapján élénkülés jellemzi a magyar gazdaságot A munkanélküliségi ráta 2016. szeptember-november között 4,5%-on állt, ami 1,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban mértnél. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 61,6, ill. 58,8% volt, ami éves bázison 1,1, ill. 2,1 százalékpontos emelkedésnek felel meg (1. ábra). Az alkalmazottak száma októberben 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az egészséges folyamatokat jelzi, hogy míg a költségvetési szegmensben 1,8%-os volt a csökkenés, a versenyszférában 2,8%-ot ért el a létszámbővülés (2. ábra). A munkaerőpiac jövőbeli alakulására vonatkozóan változatlanul derülátó a hazai lakosság, és nem érzékelhető az országos munkanélküliségi ráta emelkedésétől való félelem, ami egybecseng azzal, hogy munkaadói oldalon is többségben vannak a munkaerőhiányt jelző vállalatok. Novemberben a tavalyihoz hasonló számú (13,3 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, míg a támogatott állások száma az év ezen szakaszában évek óta csökkenést mutat (3-5. ábra). A bérek az erősödő munkaerőhiány nyomán továbbra is gyors jövedelemnövekedésről tanúskodnak, októberben a bruttó bérek 6,0%-kal emelkedtek éves szinten. A költségvetési szektorban 8,0%-os, a versenyszférában átlagosan 4,8%-os volt a növekedés (6. ábra). 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2016. október, előző év azonos időszaka = 100%)
3. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása és a következő 12 hónapban a magyar gazdaság munkanélküliségi helyzetére vonatkozó lakossági várakozás 12%
20
40
11%
10
20
25%
0%
Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
Periszkóp
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
11
ezer fő
2016.12
2010.06
2010.12
102,2% 101,0% 100,4% 108,0% 104,8% 106,0%
124%
57,3 41,9 4,431 5,197 6,909 8,84 20,8 19,28814,376 16,9 14,7 11,0 12,4 10,3 8,6 12,6 13,2 14,3 13,3 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
120%
50%
41,7%
116%
20,8%
61,0%
146,5
107,7% 106,7% 106,5% 106,3% 104,8% 104,5% 103,8% 103,4%
112%
62,7% 38,6% 26,1%
75%
76,0%
120,5% 108,0% 107,9%
108%
76,2% 65,1%
Egészségügy Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás Építőipar Infokommunikáció Szociális ellátás Forrás: Költségvetési szektor KSH, MFB Versenyszféra ÖSSZESEN
104%
100%
80
40
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2016. október, előző év azonos időszaka = 100%)
92,1%
120
2009.12
2016.12
2016.06
2015.12
2015.06
2014.12
2014.06
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek november hónapban
Forrás: NFSZ, MFB
-100
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Munkanélküliséggel kapcsolatos várakozás (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
160
-80
5 hónappal eltolva
-50
3%
2016.06
4%
0
-40 -60
Foglalkoztatási tervek:
-40 2009.06
10
5%
2015.12
-30
javuló várakozás
2015.06
6%
2014.12
7%
30
-20 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
2014.06
40
-20
2013.12
8%
0
2013.06
50
-10
2012.12
9%
2012.06
60
20
ezer db
0
2011.12
10%
2006.06
pont
70
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
* 15-74 éves korosztály
2008.12
80
102,9% 101,8%
4. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
2006.12
90
99,9% 99,8% 99,7% 98,2% 97,8% 97,2% 98,2%
110%
Forrás: KSH, MFB
Forrás: KSH, MFB
104,0% 103,4% 102,6% 102,5% 102,2% 101,7% 100,9%
105%
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
106,5%
2011.06
Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
Infokommunikáció Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Oktatás Építőipar Ipar Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Egészségügy Szociális ellátás Közigazgatás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN
95%
2008.01 2008.05 2008.09 2009.01 2009.05 2009.09 2010.01 2010.05 2010.09 2011.01 2011.05 2011.09 2012.01 2012.05 2012.09 2013.01 2013.05 2013.09 2014.01 2014.05 2014.09 2015.01 2015.05 2015.09 2016.01 2016.05 2016.09
62% 61% 60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48%
100%
14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
100%
1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
2008.06
•
2007.12
•
2007.06
•
2017. január
Periszkóp
Infláció Felgyorsult a fogyasztói árak növekedése 2016 végén a nemzetközi olajár emelkedés nyomán Decemberben a világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak tovább emelkedtek. A Brent nyersolaj ára 2016 végén 55,2 dollár volt, ami havi szinten 12,6%-os drágulásnak felel meg (1. ábra). Felgyorsult a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon a tavalyi év utolsó hónapjában: az 12 havi inflációs ráta 1,8%-ot ért el, ami három év után a legmagasabb ütem, míg a fogyasztói cikkek átlagosan 0,4%-ot drágultak havi szinten. 2016-ban a 0,4%-os éves inflációs ráta ugyanakkor lényegében árstabilitást mutatott, viszont az árak tavalyi alakulásának iránya és a fogyasztói várakozások (amelyet a növekvő bérek is fokozatosan fűtenek) az idei évben gyorsuló áremelkedés irányába mutat (2-4. ábra). A gyorsuló inflációhoz – amely továbbra is elmarad a jegybank 3%-os célkitűzésétől – nagymértékben (0,55 százalékponttal) az üzemanyagok járultak hozzá decemberben, míg a többi fő termékcsoport lényegében egész évben hasonló ütemben drágult. Az üzemanyagok utoljára négy évvel ezt megelőzően járultak hozzá ilyen mértékben az árak emelkedéséhez. Havi szinten 4,1%-kal drágultak a járműüzemanyagok, azaz az emelkedő olajárak fokozatosan beszivárognak a hazai üzemanyagárakba (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20
10% 9%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
48
6%
36
4%
12
2%
Inflációs várakozás (bal t.)
0%
12 havi inflációs ráta (jobb t.)
-2%
2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06 2013.12 2014.06 2014.12 2015.06 2015.12 2016.06 2016.12
0
Ruházkodási cikkek
-0,2%
Háztartási energia, fűtés
0,0%
Tartós fogyasztási cikkek
0,0%
Szolgáltatások
0,1%
Élelmiszerek
0,1%
Szeszes italok, dohányáruk
0,2%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
1,7%
Összesen
12
1,8%
1,6%
1,4%
1,0%
0,8%
0,6%
0,4%
0,2%
0,0%
-0,2%
Forrás: KSH, MFB
-0,4%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
0,4%
1,2%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2016.10
2016.07
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
8%
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2016. december, hó/hó)
Forrás: MNB, MFB
2012.10
10%
emelkedő inflációs várakozás
60
-1,0%
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
2012.07
72
-0,5%
Maginfláció (év/év, bal t.)
12% Forrás: MNB, Európai Bizottság, MFB
24
2016.07
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
Forrás: KSH, MNB, MFB
2007.01
-0,2% -0,1%
84
pont
4%
2012.04
0,4%
4. ábra: Lakossági inflációs várakozás és 12 havi inflácisó ráta
1,5%
2012.01
1,7%
0%
6%
Periszkóp
3,9%
-1%
2,0%
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek
4,2%
3,9% 3,6%
1%
2,5%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
4,9%
2016
2016.11
2016.09
2016.07
2016.05
2016.03
2016.01
5%
2%
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
Infláció (év/év, bal t.)
5,7%
5,3% 4,7%
3%
8%
Infláció (hó/hó, jobb t.)
6,1%
6% 4%
10%
-4%
6,7%
7%
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Forrás: MNB, MFB 8,0%
2000
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
2015.11
2015.09
2015.07
2015.05
2015.03
2015.01
2014.11
2014.09
2014.07
2014.05
2014.03
2014.01
Forrás: Reuters, MFB
9,8% 9,2%
8%
$/hordó
525 500 475 450 425 400 375 350 325 300 275
2. ábra: Fogyasztói árak éves átlagos változása Magyarországon
2003
•
2002
•
2001
•
2017. január
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A vállalatok több mint felének áll szándékában 2017-ben külső forrást bevonni Az MFB legutóbbi, 2016. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a hazai cégek több mint fele biztosan (23,1%) vagy valószínűleg (28,0%) tervez idén forrásbevonást, és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre csökkent azon vállalatok aránya, akiknek nem áll szándékukban külső forrás bevonása (13,0%) (1. ábra). 2016. novemberben a vállalatok hitelállománya az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 126,8 milliárd (2,2%) emelkedett. A tranzakciók nyomán a forintkölcsönök állománya 84,6, a devizahiteleké 28,7 milliárd forinttal nőtt (2-3. ábra). Ezzel szemben a magyarországi vállalati hitelezés dinamikája a régiós átlag alatt alakult az előző hónapokban. A hazai vállalati hitelállomány novemberben 5,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4. ábra). Az 1-5 éves periódusú és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök körében az átlagos kamatszint novemberben egy hónap alatt 5, ill. 11 bázisponttal 3,02, ill. 3,21%-ra, új rekordszintre süllyedt, amelyek közül az utóbbi közép-kelet-európai régiós szinten a legnagyobb mértékű csökkenést produkálta, egyre közelebb kerülve így a cseh és a szlovák rátához (5-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
20%
2 000
2 000
10%
1 000
1 000
50% 30%
0
Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
15%
* euróra konvertált állományok
10%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-10%
-10%
-15%
-15%
Csehország
9%
2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04 2016.07 2016.10
Szlovákia
Magyarország
* hó végi állománnyal súlyozva
8%
Forrás: ECB, MNB, MFB
7%
Forinthitel - 1-5 éves
Periszkóp
Románia
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves
13
9% 8% 7%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
3%
3%
2%
2%
1%
1%
0%
0%
Eurózóna Szlovákia
Magyarország Bulgária
Csehország Románia
2016.10
BUBOR
Forinthitel - 5 éven túli
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Lengyelország
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
EURIBOR
* 3 hónapos bankközi kamatok
15% 10%
2014.01
Forrás: ECB, MNB, MFB
20%
5%
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
Forrás: ECB, MFB
2016.07
Forrás: MNB, MFB
20%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04 2016.07 2016.10
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09 2014.12 2015.03 2015.06 2015.09 2015.12 2016.03 2016.06 2016.09
milliárd Ft
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2016.01
2006.01
0
2016. ősz
2015. ősz
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
2010. nyár
2009. tél
0%
2015.01
35,9% 29,8% 26,9% 27,7% 31,7% 21,1% 22,6% 20,7% 23,1%
40%
2016.04
28,0%
2014.01
25,9%
2013.01
27,2%
milliárd Ft
6 000
5 000
60%
2016.01
20,8%
2012.01
35,2%
20,7% 18,3%
21,1%
22,7%
7 000
6 000
70%
2015.10
26,9% 29,4%
20,7% 22,1%
20,5%
8,7% 11,1%
8 000
7 000
2011.01
22,6% 18,8%
11,9%
80%
9 000
Forrás: MNB, MFB
2015.07
25,3% 14,6%
15,4% 12,7% 14,6%
8 000
2010.01
13,7% 14,2%
16,6% 15,1%
9 000
90%
2015.04
10,7% 11,8% 12,3% 15,2% 15,5% 13,8% 16,4%
14,0% 10,7% 10,6%
100%
2009.01
12,9%
14,0% 13,0%
2015.01
21,9% 23,5% 21,4% 27,1% 24,7% 24,1% 25,6%
2008.01
14,3%
milliárd Ft
26,1% 25,8%
2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
2014.10
•
2007.01
•
2014.07
•
2014.04
•
Lengyelország
2017. január
Periszkóp
Árfolyamok A hónap közepétől kezdve erősödésbe kapcsolt a forint a kulcsdevizákkal szemben A forint decemberben 0,3, ill. 0,1%-ot gyengült a dollárral, ill. a svájci frankkal szemben, míg az euró ellenében 0,5%-os ütemben értékelődött fel (december végi árfolyamok: 309,8 HUF/EUR, 293,9 HUF/USD, ill. 288,5 HUF/CHF) (1. ábra). A régiós devizák közül a lengyel zloty és a forint a hó eleji gyengülő pályát elhagyva december második felében erősödésbe kapcsolt, a cseh korona végig stabilan teljesített, a román lej pedig a hónap során fokozatosan gyengült az euróval szemben (2. ábra). Decemberre is fennmaradt az immáron negyedik hónapja tartó magyar-lengyel fizetőeszközök euróval szembeni kurzusa közötti szoros együttmozgás (3. ábra). A forint euróval szembeni erősödésében közrejátszott többek között a globális kockázatvállalási kedvnek az amerikai elnökválasztást követően tapasztalt tartós élénkülése (4. ábra), és a változatlanul alacsony országkockázati prémium (a 10 éves CDS-felár az év utolsó hónapjában végig 171 bázispont alatt maradt) (5. ábra). Ezen felül a reálgazdasági kilátások alakulása (6. ábra), a folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetési fegyelem is megvédték a leértékelődéstől a hazai devizát.
1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 320
315
315
310
310
305
305 300
HUF/USD
295
HUF/CHF
290
285
285
280
280
275
275
270
100,0%
100,0%
99,5%
2016.12
2016.11
2016.10
2016.09
2016.08
2016.07
2016.06
2016.05
98,5%
Cseh korona
Forint
Román lej
Lengyel zloty
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 320
Forrás: ECB, MFB
0,80
99,0%
* 2016.11.30. = 100%
98,5%
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a többi régiós deviza euróval szembeni árfolyama közti korreláció havi bontásban 1,00
99,5%
Forrás: ECB, MFB
99,0%
265
2016.04
2016.03
2016.02
2016.01
265
100,5%
270
Forrás: ECB, MFB
101,0%
100,5%
36
HUF/EUR (bal t.)
318
32
VIX-index (jobb t.)
USA elnök választás
0,60
316
0,40
314
24
312
20
310
16
308
12
325
320
320 315 310 305 Forrás: ECB, Reuters, MFB
2016.12
2016.12
2016.11
2016.10
2016.09
2016.08
100
250
110 kilátások javuló megítélése
240
120
14
2016.01
2015.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
HUF/EUR (jobb t.)
2008.01
130 2007.01
230 1999.01
2016.11
2016.10
2016.09
2016.08
2016.07
2016.06
2016.05
2016.04
2016.03
2016.02
2016.01
2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
300
90
260
2006.01
155
80
270
2005.01
170
70
280
2004.01
185
60
ESI (jobb t.)
290
2003.01
200
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
2000.01
215
40
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
310
bázispont
2016.07
2016.01
2016.12
2016.11
2016.10
230
Periszkóp
0
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
10 éves CDS-felár (bal t.)
4
Forrás: CBOE, ECB, MFB
302 2016.09
2016.08
2016.06
2016.05
2016.04
2016.03
2016.02
2016.01
2016.07
Román lej
-1,00
8
globális kockázatvállalási kedv erősödése
304
2016.06
Lengyel zloty
-0,80
2002.01
-0,60
306
2016.05
Cseh korona
2001.01
-0,40
2016.04
-0,20
2016.03
0,00
2016.02
0,20
28
fordított skála
290
101,0%
2016.11.30
295
101,5%
euróval szembeni árfolyamerősödés
pont
HUF/EUR
300
101,5%
2016.12.28
320
2016.12.21
•
2016.12.14
•
2016.12.07
•
2017. január
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A stabil helyzetű és kedvező külföldi megítélésű költségvetés támogatta a hosszú hozamok süllyedését
1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
175%
2008 2009
150%
2016
I-XI. hó
I-X. hó az éves teljesítés %ában
törvényi módosított előirányzat
I-XI hó
I-X. hó az évi előirányzat %ában
11 975,8
10 242,0
85,5%
10 603,8
10 500,1
99,0%
1 505,8
1 131,0
75,1%
1 556,7
1 302,3
83,7%
Társasági adó
548,8
316,8
57,7%
689,9
518,5
75,2%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
154,7
123,2
79,6%
159,1
134,9
84,8%
Banki és ágazati különadó
211,9
167,8
79,2%
142,3
119,2
83,7%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 598,0
4 126,8
89,8%
4 680,9
4 149,3
88,6%
Egyéb kiadások
Általános forgalmi adó
3 285,7
2 930,7
89,2%
3 388,9
2 947,0
87,0%
Kamatkiadások
Jövedéki adó
998,4
907,1
90,9%
984,5
919,3
93,4%
Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek
Pénzügyi tranzakciós illeték
207,7
191,1
92,0%
200,9
182,1
90,6%
1 877,0
1 707,4
91,0%
1 891,5
1 742,6
92,1%
1 688,6
1 534,9
90,9%
1 694,5
1 553,9
91,7%
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
3 084,3
2 804,1
90,9%
3 059,3
2 809,4
91,8%
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 926,1
1 756,5
91,2%
1 963,7
1 850,2
94,2%
125%
2012 2013
100%
2014 2015
75%
2015
előzetes teljesítés
2011
100%
milliárd Ft
150%
2010
125%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a főbb bevételi tételek alakulása
75%
2016
50%
50%
25%
25%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
0% Forrás: NGM, KSH, MFB III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és november között (milliárd forint) 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 -2 000 -4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000
Egyenleg értéke
-973,6 -914,0 -1 282,8 -1 296,3 -739,5 -996,8 -938,3 -1 038,6 -10,9 473,3 758,7 632,2 574,7 2 803,4 2 547,2 2 835,5 298,7 2 838,1 293,9 2 178,7 401,3 502,2 376,5 1 742,6 970,8 1 401,6 1 594,4 1 888,6 1 600,2 1 707,4 1 508,5 1 949,4 1 831,2 1 693,5 1 322,8 1 454,2 3 400,3 2 845,2 2 808,9 2 963,4 3 039,1 839,1
710,8
635,2
944,0
861,3
3 705,1 3 967,8 4 126,8 828,2
4 149,3
997,3 1 131,0 1 302,3
-3 326,1-3 562,5-3 766,3-4 064,8 -4 404,5 -5 747,5-6 343,0 -6 576,9 -7 210,8 -2 095,6-2 054,3 -2 286,4-1 747,8 -1 644,5 -1 111,3-1 141,0 -1 087,6-1 061,5-1 143,7-1 699,6 -816,9 -821,2 -1 143,0 -1 620,1 -825,8-1 340,3 -986,3 -1 240,5 -1 156,7 -1 038,7 -1 241,8 -1 106,5-1 129,6 -1 156,9 -1 136,2 -1 069,8 Forrás: KSH, NGM, MFB
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
3. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása a GDP arányában
-1,5%
-1,8%
-1,5% -1,2%
-2,3% -2,1 - -2,4% -2,3% -2,3%
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
Forrás: NGM, Európai Bizottság, MFB
0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9% -10%
GDP-arányos államháztartási egyenleg Kormányzati várakozás (2016. december) Európai Bizottság prognózisa (2016. november)
Periszkóp
15
40
4% Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
30
3% globális kockázatvállalási kedv erősödése
2%
20
1%
10
0%
0 2016.07
0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9% -10%
pont
II
2016.12
I
-25%
2016.11
-25%
2016.10
0%
2016.09
•
2016 első tizenegy hónapjában a költségvetés éves bevételi előirányzatának 99,0%-a (10 500,1 mrd Ft) teljesült, míg a kiadások a tervezetnek csupán a 92,5%-át (10 511,1 mrd Ft) érték el, így a hiány az éves tervnek csupán a 1,4%-át érte el. A tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen (171,3 mrd Ft-tal) emelkedtek gazdálkodó szervezetek befizetései, kiadási oldalon pedig az okozott jelentős javulást, hogy az uniós támogatások hazai megelőlegezése nyomán tavaly nagyobb terhet vállalt költségvetés, mint idén. A tavalyi évre várt 1,7%-os GDP-arányos hiánycél teljesíthetőnek tűnik az eddigi költségvetési folyamatok tükrében. A kormány az idei évre GDP-arányosan 2,4%-os államháztartási deficitet irányoz elő, amely 2020-ig fokozatosan 1,2%-ra mérséklődhet (1. táblázat, 1-2. ábra). Miután 2016. novembertől mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriában tartja nyilván a magyar szuverén adósbesorolást, decemberben régiós átlagot meghaladó ütemben süllyedtek a 10 éves forintban kibocsátott magyar kötvények hozamai. A 10 éves referenciahozam 3,38-ról 3,16%-ra olvadt (-22 bp), míg az azonos lejáratú szlovák, cseh, lengyel állampapírok másodpiaci hozama 1-9 bázisponttal csökkent az év utolsó hónapjában, a román referenciahozam pedig nem változott (4. ábra).
2016.08
•
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Románia
VIX-index (jobb t.)
2017. január
