Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyar gazdaság növekedése 2016 első negyedévében
2016 első három hónapjában az agrárium 3,5%-kal, az ipari kibocsátás 0,7%-kal, az építőipar 27,5%kal csökkent, a szolgáltató szektor ugyanakkor 3,0%-kal bővült. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,9%-kal nőtt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8%-kal csökkent, az export és az import 5,7, ill. 7,8%-kal bővült. A gazdasági növekedés húzóerejévé felhasználási oldalról 2,8 százalékponttal hozzájárulva a GDP-bővüléséhez a végső fogyasztás, míg termelési oldalt tekintve az élénkülő belföldi keresletre erőteljesen támaszkodó és a 0,9%-os növekedést 1,6 százalékponttal támogató szolgáltató szektor vált az idei esztendő első negyedében. 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
6%
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2% Forrás: KSH, MFB
-3% -4%
-4% -6%
2016.I
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
Negyedév/negyedév (bal t.)
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
-8% 2006.I
Az MFB legutóbbi vállalati felmérése alapján közel 600 milliárd forintra becsülhető a hitelezési piacon az a rés, amelynek betöltése segítheti az életképes pénzügyi koncepcióval bíró vállalatok versenyképességének javítását, és már rövid távon is lendületet adhat a gazdasági növekedésnek. A gap a mikrocégek körében különösen jelentős, elsősorban a hiteligénylés várható sikertelensége miatt elmaradó keresletből fakad, mérete pedig nagyjából a hitelek állományának egy éves csökkenésével mérhető össze.
2006.III
2016. június
2016. január-március között a magyarországi GDP a nyers adatok alapján 0,9%-kal bővült éves szinten, szezonálisan és naptári hatással igazítva 0,4%-kal nőtt a magyar gazdaság. Negyedéves bázison szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8%-ot csökkent a bruttó hazai termék. A gazdaság lassulása részben bázishatás eredménye (tavaly év elején 3,7%-os volt a növekedés, ill. 2015 év végén kifutottak a 2007-2013-as uniós programozási időszakban elérhető közösségi források), részben az ipar központi ágazatának számító járműipar átmeneti visszaesésére vezethető vissza. Az új, 2014-2020-as uniós költségvetési időszak forrásainak kihelyezésével és az autógyárak felpörgő termelésével az idei év második felében várhatóan újra felgyorsul a gazdasági növekedés.
Év/év (jobb t.)
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
A fogyasztás élénkülése és az export lehetőségek szűkülése is a külkereskedelmi aktívum ellen hat... (4. oldal) A lassuló beruházási dinamika a következő negyedévekben ismét élénkülhet... (5. oldal) Dinamikusan nyitotta a második negyedévet az ipar, az építőipari áttörés még nem következett be... (6. oldal) A kiskereskedelmi forgalom bővülését számos tényező segíti a tavaszi hónapoktól... (7. oldal) A munkaerőpiac élénkülése és a jövedelmek növekedése a gazdasági növekedés egyik fő támasza... (8. oldal) A nyersolaj világpiaci drágulása Magyarországon egyelőre csak az üzemanyagárakban érezhető... (9. oldal) A hitelintézeti szektor első negyedéves nyeresége többéves szintre emelkedett... (10. oldal) A forinthitelek állománya az idei év minden hónapjában bővült... (11. oldal) A Fitch felminősítő döntése lendületet adott a forint euróval szembeni erősödésének május végén... (12. oldal) Egyre biztosabbnak tűnik az idei évre kitűzött államháztartási hiánycél elérése... (13. oldal)
Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A növekedés szerkezete termelési szemszögből
százalékpont
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
Forrás: KSH, MFB
2
2016.I
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)
Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.)
1. ábra: A következő 12 hónapban a forgalom bővülését , ill. 3. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége* 60% BELFÖLDI PIACOK
KÜLFÖLDI PIACOK
50% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
40% 30% 20% 10% 0% 2013. ősz
2014. tavasz
2014. ősz
2015. ősz
Mezőgazdaság
2013. ősz
Ipar
2014. tavasz
2014. ősz
2015. ősz
Szolgáltató szektor
4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5
7,5%
5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
-10,0
-10,0% -12,5%
2016.I
2015.I
2015.III
2014.I
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.III
2011.I
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.)
2014.III
Forrás: KSH, MFB
-12,5
Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)
5. ábra: A finanszírozási hitel gap összetétele vállalatméret szerinti bontásban 600
100
0
0 Nagyvállalat
200
5 000
Középvállalat
10 000
Kisvállalat
300
Nagyvállalat
400
15 000
Középvállalat
20 000
Mikrocég
Hitelösszeg (mrd Ft)
500
Mikrocég
Vállalatszám (db)
25 000
A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás a növekvő bérek, élénkülő foglalkoztatás nyomán 3,9%-kal, utoljára 2004 derekán látott ütemben emelkedett az év első negyedében (év/év). A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8%-kal esett vissza, amiben jelentős szerepe volt a közösségi források átmeneti csökkenésének, míg az export és az import 5,7, ill. 7,8%-kal bővült éves bázison. A gazdasági növekedés húzóerejévé felhasználási oldalról a végső fogyasztás vált, amely 2,8 százalékponttal támogatta a GDP-bővülést.
-7,5% -10,0%
2008.III
-10,0
30 000
A növekedés struktúrája felhasználási szempontból
Periszkóp
2,5
Kisvállalat
A szolgáltató szektor kibocsátása a tavalyi negyedik negyedévhez hasonlóan 3,0%-os növekedést ért el (év/év). Az egyes alágak mindegyike bővült a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat kivételével, azonban utóbbi is csupán 0,2%-kal esett vissza. A tercier szektor összességében 1,6 százalékponttal segítette az első negyedévben a gazdasági növekedést, és amellett, hogy negyedik egymást követő hónapban múlta felül az ipar növekedéshez való hozzájárulását, egyben a növekedés fő tényezőjévé is vált a termelési oldalon 2016 első hónapjaiban. Ebben szerepet játszott, hogy a szolgáltatások relatíve nagymértékben támaszkodnak a belföldi vásárlóerőre, és a hazai kereslet az MFB legutóbbi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során gyűjtött céges visszajelzések alapján növekvő húzóerővel bír (3. ábra).
5,0%
2008.III
Az építőipar 2016 első negyedévében 27,5%-os ütemben esett vissza, az ágazat lassulását az előző hónapokban a megrendelések és a teljes rendelésállomány csökkenése előrevetítette. Az építőipar viszonylag kis gazdasági súlya ellenére 0,7 százalékponttal vetette vissza a gazdasági növekedést 2016 első három hónapjában. Ugyanakkor a kilátásokat javítják a gazdaságpolitikai intézkedések (ÁFA csökkentés, otthonteremtési támogatások), amelyek révén az év első hónapjaiban több negyedéves szünet után nőttek az ágazatban a beruházások.
5,0
2008.I
2016 első három hónapjában az ipari kibocsátás 0,7, ezen belül a feldolgozóipari termelés 0,7%-kal mérséklődött éves összehasonlításban. Az ipar meghatározó súlyú alága, a járműgyártás termelésének volumene 1,6%-kal csökkent éves összevetésben, és több ágazat teljesítménye ugyancsak elmaradt az egy évvel korábbitól, aminek teljes ipari termelésre gyakorolt hatását a növekvő kibocsátást elérő nagyobb ágazatok (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; élelmiszer, ital, dohány-termék gyártás) csak részben tudtak ellensúlyozni. Az év eleji átmeneti visszaesést jelzi, hogy áprilisban éves szinten már 5,3%-kal nőtt az ipari termelés és az ütem fennmaradhat a következő hónapokban is az autógyárakban véghezvitt tervezett típusváltásokat követően. A január-március között regisztrált 0,9%-os GDP-növekedést összességében 0,1 százalékponttal fogta vissza a szekunder szektor (2. ábra).
százalékpont
A mezőgazdaság 3,5%-os visszaesést szenvedett el 2016. január-március között az előző év azonos időszakához képest, a következő negyedévekben a volatilis teljesítményt nyújtó szektort a tavalyi alacsony bázis is segítheti. Kis súlya révén az agrárium 0,1 százalékponttal rontotta a gazdasági növekedés ütemét 2016 első negyedévében.
2. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal)
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2015. ősz
2016. június
Periszkóp
A fogyasztás ilyen mértékű szerepére 2003 vége óta nem volt példa a magyar gazdaságban. Az előző negyedévekben lendületét vesztő nettó export a külpiaci kereslet mérséklődése és az élénkülő hazai fogyasztás importvonzata nyomán közvetlenül egyre kevésbé járul hozzá a gazdasági dinamikához, sőt 2016 első negyedében a nettó export 0,2 százalékponttal fogta vissza a GDP-növekedést. Ugyanakkor egyéb csatornákon keresztül (pl. foglalkoztatás, ipari megrendelések, technológiaimport, stb.) révén a külkereskedelem továbbra is kulcseleme a gazdasági felzárkózásnak (4. ábra).
Finanszírozási rés a magyar gazdaságban A Magyar Fejlesztési Bank 2015. őszi reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése során feldolgozott vállalati válaszokra támaszkodva lehetőség nyílt arra, hogy a vállalkozások életképességének mértéke, az előző egy év során szerzett forrásbevonási tapasztalatai valamint a hitelfelvételi tervek alapján megbecsüljük annak a finanszírozási résnek a nagyságát, aminek a betöltése javíthatja az életképes cégek versenyképességét és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Ez a rés (vagy másképp fogalmazva gap) abból adódóan keletkezik az életképesnek tekinthető (pozitív saját tőkével rendelkező, a következő 12 hónapban bel- és külföldi piacain is legalább stabil eladásokkal számoló) cégek körében, mert valamilyen okból elutasításra kerül (részben vagy teljesen) ezeknek a vállalkozásoknak a hitelkérelme, vagy a kapott hitelajánlatot annak kedvezőtlennek ítélt feltételei miatt nem fogadják el a vállalatok, vagy pedig a kérelem elutasításától tartva eleve nem is próbálkoznak kölcsön iránti igényükkel pénzintézetekhez fordulni. A felmérés során beérkezett válaszokból kiindulva valamint a használt magyarországi cégadatbázis alapján a hazai vállalat szektor összetételét figyelembe véve cégméret, ágazat szerinti bontásban és nemzetgazdasági szinten is megbecsülhető ennek a résnek a nagysága. Összesen 32 ezer, ezen belül a mikrocégek körében mintegy 30 ezer, a kisvállalatok között közel 2 ezer, a középvállalatok csoportjában 4-500 körüli, míg a nagyvállalatok között tucatnyi cég tartozik abba a vállalatcsoportba, ahol hitelezési rés mutatható ki (5. ábra). A hitelkérelem részbeni elutasítása miatt mintegy 8 ezer, a teljes elutasítás révén 5 ezer, a hitelajánlat vállalatok részéről történő elutasítása következtében 200, a hitelajánlat be nem nyújtása nyomán pedig 19 ezer cég szorul ki a hitelezési piacról. A finanszírozási gap becsült nagysága – figyelembe véve, hogy a részben elutasítottak a hiteligény mekkora hányadát kapják meg – 570 milliárd forintra tehető, ami a 2016. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,6%-át éri el. A finanszírozási rés mintegy tizede a részleges hitelkérelem elutasítás eredménye, ötöde a teljes elutasítás következménye, 3-4%-a a hitelajánlat kérelmezői oldalról történő visszamondásából fakad és nagy hányada, mintegy kétharmada annak az eredménye, hogy a vállalatok meg sem próbálkoznak hitelkérelmet benyújtani, mert visszautasítástól tartanak (6. ábra). 6. ábra: A finanszírozási hitel gap összetétele a rés eredete alapján (mrd Ft)
7. ábra: Vállalati hitelállomány változás és finanszírozási gap ágazati bontásban (mrd Ft) 120
Részben elutasított hitelkérelem
48,1
100
114,2
388,6
18,8
Finanszírozási gap
Teljesen elutasított hitelkérelem
Visszalép a vállalat a kedvezőtlen hitelajánlattal szembesülve
2 - Energetika
7
3 - Élelmiszeripar
10
4 - Könnyűipar
80
5 - Vegyianyag-, gyógyszergy.
60
6 - Fémfeldolgozás
13 Forrás: MNB, MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2015. ősz
2
7 - Építőipar
1
8
40 20
Nem is próbálkozik hiteligényléssel, mert visszautasításra számít
1 - Agrárium
12
8 - Gépipar
6 9
5 3 0 4 -700 -600 -500 -400 -300 -200 -100 0
11
9 - Turizmus 10 - Kereskedelem, gépjárműker. és -javítás 11 - Szállítás, raktározás
100 12 - Ingatlanügyletek Hitelállomány változás (2008. szeptember - 2016. március) 13 - IKT szolgáltatások
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2015. ősz
Szektorális és ágazati bontásban a gap 7,2%-a a mezőgazdaságban, harmada (34,4%-a) az iparban és több mint fele (58,3%-a) a szolgáltató szektorban mutatható ki. Jelentős (100 milliárd forint körüli) a finanszírozási rés az építőiparban és az ingatlanügyletek esetében, a kereskedelem, gépjármű kereskedelem- és javítás iparágban. A Magyar Nemzeti Bank hitelezési statisztikáiban szereplő ágazatok közül 13 esetében lehetséges a számokat az MFB vállalati felmérésében lévő iparággal összevetni. A 13 ágazatban kihelyezett kölcsönök összege a 2016. márciusi teljes vállalati hitelállomány túlnyomó részét (84,7%-át) felöleli. Ezekben az iparágban 2008. szeptember és 2016. március között 1574 milliárd forinttal süllyedt a kölcsönök állománya, ami nagyjából háromszorosa a 2015. őszi felmérés alapján becsült gap-nek. A finanszírozási rés általunk becsült nagysága ugyanakkor nagyságrendileg azonos a vállalati hitelállomány 2016. áprilist megelőző 12 hónapos változásával (-396,2 milliárd forint). A válság óta a hitelállomány jelentősen süllyedt néhány olyan iparágban (építőipar, ingatlanügyletek, kereskedelem), amelyeket a krízis során megváltozott banki üzletpolitika az átlagnál jobban sújthatott, így a finanszírozási rés is viszonylag magas ezekben a szegmensekben. Ugyanakkor több ágazatban alacsony a finanszírozási gap, és közülük több esetében (energetika, gyógyszergyártás) a nagyobb vállalatméret egyfajta természetes védelmet tudott adni a legnehezebb időszakokban és kevésbé szorultak ki ezek a vállalatok a hitelpiacról. Periszkóp
3
2016. június
Periszkóp
Külkereskedelem, fizetési mérleg A fogyasztás élénkülése és az export lehetőségek szűkülése is a külkereskedelmi aktívum ellen hat 2016. január-március között a magyarországi export 5,7, az import 7,8%-kal bővült éves szinten, míg a nettó export összességében 0,2 százalékponttal visszafogta a gazdasági növekedést. A növekedés motorjává az export helyett az utóbbi negyedévekben fokozatosan a belföldi felhasználás vált, ami az importnak az exportot meghaladó növekedésén keresztül némileg rontja a többletes külkereskedelmi mérleget (1-2. ábra). Márciusban tovább nőtt a dinamikában lévő különbség: az import 1,5%-kal bővült, míg az export ugyanilyen ütemben csökkent (év/év), és a nemzetközi szállítmányozási költségek alakulása alapján várhatóan tovább lassuló világexport révén a hazai áruk külföldi értékesítésének is romlanak a lehetőségei (3-4. ábra). A külkereskedelem áruszerkezetét tekintve exportoldalon az energiahordozók kivitele (+9,4%), míg importoldalon a feldolgozott termékek behozatala (+8,7%) volt a legdinamikusabb az első negyedévben, ugyanakkor az exporton belül a kivitt cikkek értékének fele továbbra is gép, szállítóeszköz (5. ábra). A folyó fizetési mérleg a havi adatok alapján 495,9, a tőkemérleg az uniós transzferek átmeneti lassulása nyomán 55,8 milliárd forintos többlettel zárta az idei első negyedévet. A magyar gazdaság felülről számolt finanszírozási képessége 2016. első negyedévében a GDP 8-9%-a körül alakulhatott (6. ábra).
-4%
-6
-6%
-8
-8%
Periszkóp
4
-3% -6% -9% -12%
2016.I
2013.I
2012.I
2012.III
2011.III
2011.I
2010.III
10%
2010.I
8%
2009.III
6%
2009.I
4%
2008.I
2%
2015.III
Forrás: MNB, MFB
2006.I
0%
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
* a GDP százalékában
-800 3,3%
-2%
0%
-200 -600
-2,8%
-4%
3%
0 -400
2,1%
6%
200
2015.I
-2,0%
9%
Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.)
400
2014.I
milliárd Ft
8,7%
12%
Folyó fizetési mérleg (bal t.)
600
5,4%
15%
2014.III
5,6%
2006.III
Forrás: KSH, MFB
Világexport volumene (év/év, jobb t.)
Tőkemérleg (bal t.)
800
4,3%
Nyersanyagok Export Import
1 000
2,4%
Élelmiszerek, italok, dohány
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25%
6. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
9,1%
Gépek és szállítóeszközök
2006
Baltic Dry index (bal t.)
5. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (2016. I. negyedév, év/év)
Feldolgozott termékek
* Baltic Dry index: 26 tengeri hajózási útvonalon mért nyersanyagszállítási díjak átlaga
Forrás: Reuters, CPB, MFB
2000.01 2000.07 2001.01 2001.07 2002.01 2002.07 2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07 2014.01 2014.07 2015.01 2015.07 2016.01
Export volumen (év/év, jobb t.)
Energiahordozók
369,1
163,4
12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
2005
2003
4. ábra: A világexport volumene és a tengeri szállítmányozási költségek* alakulása
2013.III
milliárd Ft
Forrás: KSH, MFB
70,5
Forrás: KSH, MFB
-300
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
-30,9
-200
-177,5
-14%
-125,2
-100
-188,0
0
-12% 2016.I
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2012.I
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2013.III
százalékpont
2008.I
2008.III
2012.III
GDP-növekedés (jobb t.)
-14
100
-10%
2004
Belföldi felhasználás (bal t.)
-12
200
-219,5
Nettó export (bal t.)
-10
300
2016
400
-4
796,2
-2%
2015
500
-2
603,8
0%
2014
600
0
484,7
2%
595,7
700
2
488,9
800
4%
Forrás: KSH, MFB
4
milliárd Ft
6%
6
766,8
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - március)
1. ábra: A belföldi felhasználás és nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)
2008.III
•
2007.III
•
2007.I
•
2016. június
Periszkóp
Beruházások A 2016. első negyedében tapasztalt lassuló beruházási dinamika a következő negyedévekben ismét élénkülhet •
•
•
A beruházások volumene az idei első negyedévben 9,6%-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (1. ábra). A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája az utolsó négy negyedév átlagában 20,7%-ot ért el, ami megközelíti a régiós átlagot (2. ábra). Az év első három hónapjában a költségvetési szervek beruházásai 39,0%-kal estek vissza éves szinten, a versenyszférában 4,9%-os volt a csökkenés (3. ábra). A beruházások fékeződésében szerepet játszott, hogy a 2007-2013-as programozási időszak uniós forrásainak kifizetését követően átmeneti szünet után indul el az év második felében a 2014-2020-as időszakban elérhető források kihelyezése, és a vállalati hitelezés is az előző negyedévekben elért mélypontot követően az utóbbi hónapokban kezd élénkülni (4. ábra). A meghatározó súlyú feldolgozóiparban 3,6%-ot ért el a beruházások csökkenésének üteme (év/év) az első negyedévben, kapacitási oldalról továbbra is várhatóak fejlesztések. Az energetikai ágazatban megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések nyomán ugrottak meg a beruházások, az építőiparban pedig másfél év után tapasztalható éves szinten bővülés (5-6. ábra). 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában
1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 40%
20%
40%
Forrás: KSH, MFB
15%
* 4 negyedéves gördülő átlag
35%
35%
10%
Forrás: Eurostat, KSH, MFB
5%
30%
30%
0%
25%
25%
20%
20%
15%
15%
-5% -10%
2004.II 2004.IV 2005.II 2005.IV 2006.II 2006.IV 2007.II 2007.IV 2008.II 2008.IV 2009.II 2009.IV 2010.II 2010.IV 2011.II 2011.IV 2012.II 2012.IV 2013.II 2013.IV 2014.II 2014.IV 2015.II 2015.IV
2015.IV
2014.IV
3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40%
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
* 4 negyedéves gördülő átlag ** előző évi átlagáron
EU tranzakciók (bal t.) Vállalati hiteltranzakciók (bal t.) Tranzakciók együtt (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás (jobb t.)**
Költségvetési szervek (év/év)
5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év)
6. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
2016. I. negyedév
2015. IV. negyedév
5
Magyarország Románia
Csehország Szlovákia
2016.I
2015.I
2015.III
60% 2013.I
65%
60% 2013.III
70%
65% 2012.I
120%
100%
80%
60%
40%
20%
0%
-40%
-60%
Periszkóp
-20%
-3,0%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
70%
2012.III
-9,6% -19,2%
75%
2011.III
ÖSSZESEN Ebből: Építés
80%
75%
2011.I
-9,7%
Mezőgazdaság
85%
2008.I
-13,5%
Oktatás Szállítás, raktározás -41,2%
90%
80%
2009.I
-3,6%
95%
85%
2009.III
0,1%
Feldolgozóipar
Forrás: KSH, MFB
90%
6,1% 2,7%
Ingatlanügyletek
Forrás: Eurostat, MFB
2008.I
Építőipar Kereskedelem
95%
2014.I
11,5%
2014.III
100,4%
Villamosenergia IKT szektor
2 000 1 900 1 800 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900
Forrás: KSH, MNB, MFB
2008.III
Vállalati szektor* (év/év)
Románia
2004.IV 2005.II 2005.IV 2006.II 2006.IV 2007.II 2007.IV 2008.II 2008.IV 2009.II 2009.IV 2010.II 2010.IV 2011.II 2011.IV 2012.II 2012.IV 2013.II 2013.IV 2014.II 2014.IV 2015.II 2015.IV
Forrás: KSH, MFB
Szlovákia
mrd Ft
* 49 fő feletti vállalatok
Lengyelország
4. ábra: EU transzferek egyenlege, vállalati hitelállomány változás a hiteltranzakciók nyomán és bruttó állóeszköz-felhalmozás*
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I 2014.III 2015.I 2015.III 2016.I
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40%
Csehország
mrd Ft
2013.IV
Magyarország
GDP
2010.III
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
2012.IV
2011.IV
2010.IV
2009.IV
2008.IV
2007.IV
2006.IV
2005.IV
2004.IV
2003.IV
2002.IV
2001.IV
2000.IV
1999.IV
1998.IV
1997.IV
1996.IV
-15%
Lengyelország
2016. június
Periszkóp
Ipar és építőipar Dinamikusan nyitotta a második negyedévet az ipar, az építőipari áttörés még nem következett be A 2016 első negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 0,7, ill. 27,5%-kal csökkent (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása -0,1, ill. -0,7 százalékpontot ért el, termelési oldalról január-március között a növekedés fő motorjának a tercier szektor számított (1. ábra). 2016. áprilisban az ipari termelés havi szinten 5,4%-kal, éves bázison 5,3%-kal bővült (2. ábra). A feldolgozóipar alágazatainak többségében nőtt a kibocsátás, azaz az átmeneti lassulás után új erőre kapó szekunder szektor élénkülése széles lábakon nyugszik. A magyar iparra jelentős húzóhatást kifejtő németországi üzleti hangulat alapján a következő hónapokban 3-6% között bővülhet a hazai ipari termelés (3-4. ábra). Az építőipar kibocsátása a 2016. január-március közti 27,5%-os éves bázisú visszaesés után áprilisban 29,8%-kal csökkent (az épületek építése 2,7%-kal, az egyéb építmények építése 52,1%-kal esett vissza), az új szerződések állománya 24,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakosság körében a tavalyi év végén a bejelentett kormányzati tervek (ÁFA csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény) nyomán felerősödött építkezési, lakáskorszerűsítési kedv csak kismértékben mérséklődött idén, így ez egyfajta támaszt jelenthet az építőiparnak 2016-ban (5-6. ábra). 1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 20%
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
0%
-10%
2016.I
-5%
-20%
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-30%
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
GDP-növekedés (jobb t.)
4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2016. április) 110
110,4% 109,3% 107,6%
2016.07
2016.01
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2016.II
2016.I
2015.IV
2015.III
2015.II
2015.I
2014.IV
2012.III
2012.IV
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
milliárd Ft
750 675 600 525 450 375 300 225 150 75 0
* tervezők aránya mínusz nem tervezők aránya
2012.II
-50 -55 -60 -65 -70 -75 -80 -85 -90 -95 -100
2012.I
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% -35%
Ingatlan vásárlási, ill. -építési szándék a következő 12 hónapban* (bal t.) Lakáskorszerűsítési szándék a következő 12 hónapban* (bal t.) Építőipar összesen (jobb t.) Építőipar összesen - 4 negyedéves mozgóátlag (jobb t.)
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
Periszkóp
2013.07
6. ábra: Az építőipari kibocsátás, valamint lakásvásárlási, -építési, ill. korszerűsítési szándék
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Forrás: KSH, MFB
2013.01
115%
110%
105%
100%
95%
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80% -100% -120% -140%
2012.07
-50%
106,1%
2011.07
FELDOLGOZÓIPAR
-40%
75 2011.01
96,5%
2014.I
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
-30%
80 2010.07
102,6% 99,0%
2013.IV
Vegyi anyag, termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása
-20%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
85
2012.01
103,6%
2010.01
Gyógyszer-gyártás
-10%
90
104,7%
2013.III
Gumi, műanyag termék gyártása
0%
95
106,1%
2009.07
Fafeldolgozás
10%
100
2007.07
Járműgyártás
107,0%
20%
105
2007.01
Villamos berendezés gyártása
30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
2014.III
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
Forrás: KSH, MFB
115
115,0%
Fémfeldolgozás
2014.II
Számítógép, elektr. termék gyártása
2013.II
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2011.III
Építőipar (bal t.)
5%
0%
-10,0%
Feldolgozóipar (bal t.)
Év/év (bal t.)
10%
Forrás: KSH, MFB
-10,0
10%
Hónap/hónap (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
2009.01
százalékpont
5,0
2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
2013.I
•
2008.07
•
2008.01
•
6
2016. június
Periszkóp
Fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom bővülését számos tényező segíti a tavaszi hónapoktól •
2016 első negyedévében a háztartások fogyasztási kiadása éves bázison 4,8%-kal bővült, és a háztartások tényleges fogyasztása összességében 2,5 százalékponttal járult hozzá január-március között az éves szinten 0,9%-kal bővülő GDP-hez, ezáltal a lakossági fogyasztás vált a meghatározó tényezővé felhasználási oldalon a gazdasági növekedés komponensei között (1. ábra). A kiskereskedelem dinamikája áprilisban is élénk maradt, naptárhatástól megtisztítva éves szinten 6,4%-ot ért el a bővülés üteme. Az üzemanyagok kiskereskedelme 3,5%-kal, az élelmiszer eladások 3,9%-kal, a nem élelmiszerek értékesítése 10,3%-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). Az emelkedő keresetek, a SZJA kulcsának csökkentése és az alacsony infláció révén márciusban hat éve regisztrált ütemben, 8,4%-kal növekvő reálbérek, a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása és a közelgő nyári sportesemények miatt a műszaki cikkek iránti kereslet emelkedése mellett a javuló fogyasztói bizalom is a kiskereskedelemi forgalom támasza lett (4-5. ábra). A csökkenő hitelezésben ugyanakkor továbbra sincs áttörés: áprilisban legtöbb lakossági hitelszegmensben csökkent, összességében pedig 7,0%-kal esett vissza éves szinten a kölcsönök állománya (6. ábra).
•
•
•
százalékpont
1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
Hónap/hónap (bal t.)
2016.I
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
12%
6%
-10,0% 2008.III
-10,0
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
4%
8%
2%
4%
0%
0% -4%
-2% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-8%
-4% Forrás: KSH, MFB
-12%
-6% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) Forrás: KSH, MFB
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) Forrás: KSH, MFB
Nem élelmiszer termékek
Élelmiszerek
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
10% 8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
*közfoglalkoztatottakkal együtt
-8%
Üzemanyagok
Kiskereskedelmi forgalom
5. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában
-6% -8%
Nettó reálbérek*
6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%) 10
200%
200%
0
175%
175%
-10
-10
150%
150%
-20
-20
125%
125%
-30
-30
100%
100%
-40
-40
75%
-50
-50
50%
-60
-60
25%
* szezonálisan kiigazított adatok
0
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
-70
Lengyelország
Periszkóp
Csehország
Szlovákia
Magyarország
Románia
7
75% 50%
Forrás: MNB, MFB
25%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
10
10%
Forrás: KSH, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Év/év (jobb t.)
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
2016. június
Periszkóp
Munkaerőpiac A munkaerőpiac élénkülése és a jövedelmek növekedése a gazdasági növekedés egyik fő támasza A munkanélküliségi ráta február-április között 5,8%-ra, az egy évvel korábbinál 1,8 százalékponttal alacsonyabb szintre sül�lyedt. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 60,7, ill. 57,2%-ot ért el, ami éves összevetésben 1,3, ill. 2,3 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). Márciusban az alkalmazottak száma 3,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az ágazatok többségében nőtt a munkaerő létszáma (2. ábra). A közfoglalkoztatottak száma márciusban 170,9 ezer fő volt, ami 13,3%-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3. ábra). Áprilisban is az előző évekhez hasonló számú új nem támogatott és támogatott álláshelyre (42, ill. 20 ezer) kerestek munkaerőt a munkaadók, akik így a bejelentett friss álláshelyek kétharmadához kértek támogatást (4. ábra). A foglalkoztatási tervek alapján a következő hónapokban valamelyest egyre inkább lassulhat a feldolgozóiparban az új munkahelyek létrehozása (5. ábra). 2016. márciusban folytatódott a bérek lendületes emelkedése: a versenyszektorban 5,6, a költségvetési szférában a közigazgatásban regisztrált 12,7%-os növekedés következtében 8,0%-kal emelkedtek éves szinten a bruttó bérek. Nemzetgazdasági szinten a bruttó fizetések 6,4%-kal, a nettó bérek az SZJA kulcs csökkentése révén 8,2%-kal nőttek (év/év) (6. ábra). 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2016. március, előző év azonos időszaka = 100%)
700%
100
600%
90
180
500%
80
150
400%
120
300% 200%
60
100%
30
0% 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 -80 2016.06
2015.12
2015.06
2014.12
2014.06
-100 2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
15,2
12,0
26,5
114%
40% 30% 20%
15,4
19,0
19,6
17,8
15,4
20,0
10% 0%
Közigazgatás 108,9% Adminisztratív, szolg. támogató tev. 108,6% Mezőgazdaság 107,2% Oktatás 107,1% Egészségügy 106,7% Ingatlanügyletek 106,5% Szálláshely-szolg., vendéglátás 106,3% Infokommunikáció 106,1% Szállítás, raktározás 105,4% Ipar 104,6% Kereskedelem Forrás: 104,6% Pénzügyi közvetítés KSH, MFB Szociális ellátás 102,1% Építőipar 101,7% 108,0% Költségvetési szektor 105,6% Versenyszféra 106,4% ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
8
112,7%
114%
-60
2006.06
35,7
112%
-40
Periszkóp
26,8
42,0
110%
-20
-20
ezer fő
0
-10
5 hónappal eltolva
22,1
25,4
50% 48,1
108%
20
-50
40,0 14,1
70% 60%
59,8%
45,2
80%
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2016. március, előző év azonos időszaka = 100%) 40
Foglalkoztatási tervek:
39,0%
27,2
63,9%
57,3%
18,3
67,7%
Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
10
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
40,2%
90%
75,7%
69,7%
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
20
-40
10 0
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
-30
40 20
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
0
50 30
-100%
0
74,8% 72,2%
106%
ezer fő
90
60
100%
Forrás: NFSZ, MFB
70 ezer db
Forrás: KSH, MFB
210
112%
4. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek április hónapban
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 240
110%
Forrás: KSH, MFB
Forrás: KSH, MFB
108%
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
104%
Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
112,1% 105,4% 104,3% 103,7% 103,2% 102,1% 101,8% 101,8% 101,7% 101,4% 101,3% 99,6% 99,4% 98,4% 102,2% 103,4% 103,3%
106%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
Szociális ellátás Infokommunikáció Oktatás Kereskedelem Ipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás Építőipar Egészségügy Ingatlanügyletek Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN
104%
61% 60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
100%
14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
102%
1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
102%
•
98%
•
100%
•
2016. június
Periszkóp
Infláció A nyersolaj világpiaci drágulása Magyarországon egyelőre csak az üzemanyagárakban érezhető A Brent nyersolaj negyedik egymást követő hónapban drágult havi szinten, egy hordó olaj 49,1 dollárba kerül a hónap végén, amely 7,4%-kal haladta meg a március végi árat (1. ábra). Magyarországon áprilisban a mezőgazdasági termelői árak 0,4%-kal nőttek éves szinten, az ipari termelői árak 1,4%-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál (2. ábra), azaz termelői árak oldaláról továbbra sincs inflációs feszültség. A fogyasztói árak májusban éves szinten 0,2%-ot süllyedtek, míg havi szinten a fogyasztói cikkek átlagosan 0,3%-kal drágultak. Az éves maginflációs ráta az áprilisi 1,4%-ról 1,3%-ra süllyedt, az inflációs alapmutatók változatlanul nem jeleznek árnyomást a magyar gazdaságban (3-4. ábra), ami segítette az MNB júniusi 15 bázispontos kamatcsökkentését. A -0,2%-os 12 havi inflációs rátához a piaci javak -0,24 százalékponttal (ezen belül az ipari termékek és piaci szolgáltatások 0,24, ill. 0,44 százalékponttal, az üzemanyagok -0,96 százalékponttal) járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten a nemzetközi olajárak emelkedése nyomán az üzemanyagárak harmadik egymást követő hónapban emelkedtek (május: +2,7%), és folytatódott a ruházkodási termékek árának növekedés is (+0,7%) (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 20%
120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20
12%
0% -8% -16%
2,0%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
2016.01
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
1%
0%
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2016. május, hó/hó) Egyéb cikkek, üzemanyagok
1,1%
Ruházkodási cikkek
0,7% 0,4%
Szeszes italok, dohányáruk Élelmiszerek
0,3%
Szolgáltatások
-0,1%
Háztartási energia, fűtés
-0,2%
ÖSSZESEN
9
1,2%
1,0%
0,8%
0,2%
0,0%
Forrás: KSH, MFB
0,3%
-0,2%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
0,6%
Tartós fogyasztási cikkek
-0,1%
0,4%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
3%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
1%
0%
Forrás: MNB, MFB
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek
4%
2%
2%
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
2012.01
2014.04
3%
Maginfláció (év/év, bal t.)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
Forrás: MNB, MFB
-1,0%
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
4%
-0,5%
Forrás: KSH, MNB, MFB
Infláció (év/év, bal t.)
Exportárindex
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 2,5%
Periszkóp
2013.04
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
8%
Infláció (hó/hó, jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
-20%
10%
-4%
Importárindex
-12%
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Ipari termelőiárindex
4%
2013.01
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
8%
-4%
2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2015.12 2016.01 2016.02 2016.03 2016.04 2016.05
Forrás: Reuters, MFB
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
16%
$/hordó
525 500 475 450 425 400 375 350 325 300 275
2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
-0,4%
•
2014.01
•
2013.10
•
2013.07
•
2016. június
Periszkóp
A bankszektor helyzete A szektor első negyedéves nyeresége többéves szintre emelkedett A bankok mérlegfőösszege 2016 első három hónapjában 0,8, ill. 2,5%-kal nőtt negyedéves, ill. éves összevetésben. A nettó hitelek állománya három hónap alatt 6,3%-kal emelkedett, a vállalati és a lakossági szegmensben +2,2, ill. -1,2% volt a változás mértéke. A betétek állománya 2,1%-kal süllyedt a negyedév alatt, így a hitel/betét ráta 86,7-ről 94,1%-ra nőtt (1-2. ábra). A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a 2015. decemberi 10,6%-ról idén márciusra 9,8%-ra süllyedt. A lakossági ügyfélkörben továbbra is magas (három hónap alatt 17,6-ról 17,3%-ra csökkent), a vállalatok körében jóval alacsonyabb (9,6-ról 9,1%-ra süllyedt) az NPL-ráta (3. ábra). A hitelintézetek adózás előtti, ill. adózott eredménye 2016 első negyedévében 198,5, ill. 191,4 milliárd forintot ért el. A közel nyolc éve látott nagyságú eredmény alapvetően a korábban megképzett értékvesztések idei visszaírásának, a kamateredmény emelkedésének (+ 9 mrd Ft n.év/n.év), a működési költségek lefaragásának (-43,5 mrd Ft) és a bankadó csökkentésének volt köszönhető. A negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos és saját tőke arányos nyereség (0,4%, ill. 3,9%) hatéves szintre nőtt (4-5. ábra). A bankszektor tőkemegfelelési mutatója egy negyedév alatt 19,7-ről 20,2-ra emelkedett, a szektor tőkehelyzete továbbra is a stabil, a régiós átlagnál erősebb (6. ábra). 1. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya 40
220%
* nettó állomány
35
Összes hitel/összes betét arány
200%
30
Vállalati hitel/vállalati betét arány
180%
25 20
160%
15
140%
10
Lakossági hitel/lakossági betét arány
120%
5
100%
Magyarország Szlovákia
10
2014.09
2015.03
2015.09
2016.03
2015.03
2015.09
2016.03
2014.03
2013.09
2014.03
2013.09
2013.03
2012.09
2012.03
2011.09
2010.09
2010.03
2009.09
2011.03
22% 21% 20% 19% 18% 17% 16% 15% 14% 13% 12%
Lengyelország Románia
2016.03
2015.12
2015.09
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2016.I
2015.III
2015.I
2014.III
2014.I
2013.III
2013.I
2012.I
2012.III
2011.III
2011.I
-2,0% 2010.III
2010.I
2009.III
Működési költségek Kamateredmény
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
2013.03
-1,5%
22% 21% 20% 19% 18% 17% 16% 15% 14% 13% 12%
2012.12
-1,0%
2009.I
Céltartalék Jutalékeredmény
2012.09
-0,5%
Forrás: MNB, MFB
2008.09
Forrás: MNB, MFB
2011.09
-5% -10%
2008.III
2014.09
-8% -10%
2011.06
0,0%
2008.I
2013.03
-6%
2011.03
1,0% 0,5%
Periszkóp
2012.09
-4%
2010.12
1,5%
0%
-20%
2012.03
0% -2%
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
5%
-15%
2011.09
2%
Rendkívüli eredmény Egyéb nem kamateredmény
2,0%
ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.)
10%
2011.03
4%
2008.03
Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok
ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.)
15%
2010.09
6%
5. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban 20%
2010.03
8%
2007. 03.
2016.03
2015.12
2015.09
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány
10%
2007.09
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
Forrás: MNB, MFB
Hitelek összesen Háztartások
2009.09
4. ábra: Hitelintézetek eredményének összetevői eszközarányos bontásban
3. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
2009.03
2016. 03.
2015. 09.
2015. 03.
2014. 09.
2014. 03.
2013. 09.
Hitelek* Forrás: MNB, MFB
2012.06
Mérlegfőösszeg
Forrás: MNB, MFB
60%
2008.09
Vállalkozói hitelek*
Betétek
80%
2009.03
Háztartási hitelek*
2013. 03.
2012. 09.
2012. 03.
2011. 09.
2011. 03.
2010. 09.
2010. 03.
2009. 09.
2009. 03.
2008. 09.
2008. 03.
2007. 09.
2007. 03.
0
2007.03
ezer milliárd Ft
2. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (2006. december - 2016. március)
2012.03
•
2008.03
•
2011.12
•
2007.09
•
Csehország
2016. június
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A forinthitelek állománya az idei év minden hónapjában bővült 2016. áprilisban a vállalatok hitelállománya az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 37,3 milliárd forinttal (-0,6%) csökkent. A forinthitelek állománya negyedik egymást követő hónapban emelkedett (április: +34,4 mrd Ft), a devizahiteleké 71,8 milliárd forinttal süllyedt áprilisban. A tranzakciók nyomán a forintkölcsönök állománya 38,2 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké 47,0 milliárd forinttal süllyedt (1-2. ábra). Az MNB legutóbbi hitelezési felmérése alapján 2015 végén és 2016 elején a bankok lassulást tapasztaltak a vállalati hitelkereslet bővülésében (különösen a mikro- és kisvállalati szegmensben), ennek ellenére a pénzintézetek többsége továbbra is a kereslet élénkülésével számol a következő hónapokban (3. ábra). A magyarországi vállalati hitelezés dinamikája a régiós átlag alatt alakult az előző hónapokban, a hazai vállalati hitelállomány áprilisban 6,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4. ábra). Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök körében az átlagos kamatszint áprilisban egy hónap alatt 4, ill. 5 bázisponttal 3,20, ill. 3,45%-ra, új rekordszintre süllyedt, ami illeszkedett a régiós trendbe (5-6. ábra).
•
• •
1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 8 000
7 000
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
0
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2016.01
2015.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
0
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
3. ábra: Az előző 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet alakulása a magyarországi hitelintézetek tapasztalai szerint* 100%
Forrás: MNB, MFB
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 20%
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
80%
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09 2014.12 2015.03 2015.06 2015.09 2015.12 2016.03
milliárd Ft
9 000
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
milliárd Ft
•
15%
20%
* euróra konvertált állományok
15%
60%
10%
40%
5%
5%
20%
0%
0%
-5%
-5%
0% * nettó változás pozitív = növekedés
-15%
Kis- és mikrovállalatok 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III 2015.IV 2016.I
Csehország
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok BUBOR
9%
11
8% 7%
3%
2%
2%
1%
1%
0%
0%
Eurózóna Szlovákia
Magyarország Bulgária
2015.04
4%
3%
2015.01
5%
4%
2014.10
6%
5%
2014.07
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves
9%
6%
2014.04
2016.04
2016.01
2015.10
2015.07
2015.01 2015.04
2014.10
2014.07
2014.01 2014.04
2013.10
2013.07
2013.01 2013.04
2012.10
2012.07
2012.04
Forinthitel - 1-5 éves
2012.01
Forrás: ECB, MNB, MFB
2014.01
Forinthitel - min. 5 éves
Periszkóp
Magyarország
* hó végi állománnyal súlyozva
7%
EURIBOR
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Szlovákia
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 8%
* 3 hónapos bankközi kamatok
-15%
Csehország Románia
2016.04
Forrás: ECB, MNB, MFB
Románia
2016.01
11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
Lengyelország
2015.07
-60%
-10% Forrás: ECB, MFB
2015.10
Nagy és közepes vállalatok
-40%
-10% 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01 2016.04
-20%
10%
Lengyelország
2016. június
Periszkóp
Árfolyamok A Fitch felminősítő döntése lendületet adott a forint euróval szembeni erősödésének május végén •
Májusban a hazai fizetőeszköz az euró, az amerikai dollár és a svájci frank ellenében 0,6, 2,8, ill. 1,1%-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 314,1 HUF/EUR, 281,6 HUF/USD, ill. 284,4 HUF/CHF) (1. ábra). Az euróval szemben a térségbeli devizák közül a román lej a forintnál gyengébben teljesített (0,8%-os gyengülés), míg a cseh korona és a lengyel zloty 0,1, ill. 0,2%-ot erősödött. Miután a Fitch hitelminősítő javította és négy év után befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat május 20-án, a hónap végéig a javuló nemzetközi hangulatban a régiós fizetőeszközök közül a hazai deviza nyújtotta a legjobb teljesítményt és 0,8%-ot erősödött az euróval szemben (2-3. ábra). Az év eleje óta csökkenő országkockázati prémiumok mellett (4. ábra) a forint egy éve tapasztalt viszonylagos stabilitását segíti a viszonylag kedvező reálgazdasági hangulat (5. ábra), a fegyelmezett költségvetési politika tervezett folytatása, valamint a jegybanki kamat további csökkenésével kapcsolatos piaci várakozások kiárazódása (6. ábra). A hazai deviza további érdemi erősödése nagymértékben függ a másik két meghatározó hitelminősítő (Moody’s, Standard & Poor’s) esetleges pozitív értékelésétől.
•
•
1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
330
330 HUF/EUR
320
HUF/USD
HUF/CHF
102,0%
Fitch felminősítés
* 2016.04.29. = 100%
102,0%
320
101,5%
310
310
101,0%
300
300
100,5%
100,5%
290
290
100,0%
100,0%
280
99,5%
Cseh korona
45
35 30
315
25
310
20
305
15 10
320
200
310
175
300
150
290 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2015.12 2016.01 2016.02 2016.03 2016.04 2016.05
5 2016.05
10 éves CDS-felár (bal t.)
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 290
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2016.05.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2016.04.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2016.03.31-én (jobb t.)
Periszkóp
2016.01
2015.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
2000.01
1999.01
130
12
01.2017
10.2016
120
230
07.2016
kilátások javuló megítélése
240
0,00% 10.2015
110
07.2015
100
250
1,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
340
04.2015
260
2,00%
330
01.2015
90
3,00%
10.2014
270
4,00%
320
07.2014
80
5,00%
310
04.2014
280
forint gyengülés
300
01.2014
70
6,00%
10.2013
60
ESI (jobb t.)
290
280
50
01.2013
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
40 fordított skála
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
310
fordított skála
320
HUF/EUR (jobb t.)
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
07.2013
2016.04
2016.03
2016.02
2016.01
2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2015.08
globális kockázatvállalási kedv erősödése
295
225
04.2013
300
330 Forrás: ECB, Reuters, MFB
bázispont
Fitch felminősítés
320
250
40
VIX-index (jobb t.)
325
Lengyel zloty
04.2016
Forrás: CBOE, ECB, MFB
pont
HUF/EUR (bal t.)
330
Román lej
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 335
Forint
2016.05.27
2016.05
2016.04
2016.03
2016.02
2016.01
2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
260
01.2016
260
99,0% 2016.05.20
99,0%
Forrás: ECB, MFB
2016.05.13
270
99,5% 2016.05.06
270
101,5% 101,0%
Forrás: ECB, MFB
2016.04.29
280
euróval szembeni árfolyamerősödés
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2016. június
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Egyre biztosabbnak tűnik az idei évre kitűzött költségvetési hiánycél elérése Az államháztartás központi alrendszere 2016 első öt hónapjában 13,2 milliárd forintos, az éves tervezet (761,6 milliárd Ft) 1,7%-át elérő hiánnyal zárt az előzetes adatok szerint. A deficit 497,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A részletes számok alapján az első négy hónapban a központi költségvetés bevételei (3183,6 milliárd Ft) 79,5 milliárd forinttal elmaradtak a 2015. január-áprilisitól, azonban a kiadások (3392,6 milliárd Ft) összege 514,0 milliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az előző évekhez képest kedvezőbb idei hiánypályában elsősorban az uniós kifizetések átmeneti lassulása és a kamatkiadások csökkenése játszott meghatározó szerepet. 2016-ban a költségvetési folyamatok alapján valószínűsíthetően teljesül a 2,0%-os GDP-arányos deficitcél (1. táblázat, 1-2. ábra). Májusban viszonylagos stabilitás jellemezte Közép-Kelet-Európában a hosszú hozamokat: Csehországban 4, Szlovákiában 3, Lengyelországban 2 bázisponttal emelkedtek, Romániában 5 bázisponttal kerültek lejjebb a 10 éves referenciahozamok. Magyarországon 9 bázisponttal 3,41%-ra nőtt a 10 éves kötvények másodpiaci hozama, míg a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 2 bázispontot süllyedt, így a hozamgörbe meredekebbé vált (3-4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
175%
2008 2009
150%
2011
előzetes teljesítés
IV. hó
11 826,1
3 263,1
1 503,1
Társasági adó
éves teljesítés %-a
évi előirányzat %-a
IV. hó
27,6%
10 185,5
3 183,6
31,3%
430,6
28,6%
1 267,3
460,6
36,3%
548,8
78,9
14,4%
400,5
124,7
31,1%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
154,7
42,7
27,6%
159,1
48,1
30,2%
Banki és ágazati különadó
211,8
63,7
30,1%
142,3
45,0
31,6%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 598,0
1 302,2
28,3%
4 611,7
1 323,2
28,7%
Általános forgalmi adó
3 285,7
902,9
27,5%
3 351,9
923,2
27,5%
Jövedéki adó
998,4
287,2
28,8%
952,2
294,6
30,9%
Pénzügyi tranzakciós illeték
207,7
76,6
36,9%
200,9
69,0
34,3%
1 876,5
623,9
33,2%
1 828,5
640,3
35,0%
1 688,6
561,2
33,2%
1 658,4
570,6
34,4%
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
3 084,0
748,3
24,3%
3 059,3
762,5
24,9%
Egyéb kiadások
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 925,4
482,6
25,1%
1 963,7
505,2
25,7%
Egyenleg
Forrás: NGM, KSH, MFB
100%
2014 2015
75%
2016
50%
50%
25%
25%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
0% Forrás: NGM, KSH, MFB
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint) 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500 -3 000 -3 500 -4 000 -4 500
-551,6 -534,6 -649,5 -586,5 -271,0 -668,1 -1 031,5 -643,6 -209,0
257,6
327,3
321,1
401,0
325,3
430,6
460,6
316,4
329,6
999,3
848,7
1 302,2 1 323,2 1 125,4 1 221,0 972,5 1 010,2 1 227,7
691,7
644,1
501,4
522,2
463,5
581,4
719,0
737,7
708,8 378,6
562,0
588,6
623,9
850,8
855,7
716,8
640,3 626,2
-305,7 -282,9 -295,3 -272,9 -319,3 -429,4 -473,3 -471,4 -412,4 -436,6-463,1 -447,6 -284,0 -477,4 -426,1 -446,8 -452,6 -380,0 -432,8 -597,4 -832,2 -795,8 -909,4 -651,3 -591,1 -663,5 -443,5 -1 606,9-1 487,7 -1 225,6-1 300,1 -1 421,4 -1 878,0 -263,8 -214,6
-211,2
-2 029,5 -2 336,1 -2 373,2
-210,8 -270,5
-234,0
-261,5 -275,6 -266,7
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Forrás: KSH, Egyenleg értéke NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
3. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 10 éves CDS-felár 50
5% globális kockázatvállalási kedv erősödése
40
3%
30
2%
20
pont
4%
10
1%
Magyarország Románia
Periszkóp
Csehország VIX-index (jobb t.)
270 240 210 180 150 120 90 60 30 0 2015.01
2016.05
2016.04
2016.03
2016.02
2016.01
0 2015.12
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
3 hónapos 5 éves 10 éves CDS-felár
Lengyelország
13
6 hónapos 10 éves
bázispont
XII
2016.05
XI
2016.04
X
2016.03
IX
2016.02
VIII
2016.01
VII
2015.12
VI
2015.11
V
2015.10
IV
2015.09
III
2015.08
II
2015.07
I
-25%
2015.06
-25%
2015.05
0%
0%
2016
előirányzat
2013
75%
2015
125%
2012
100%
milliárd Ft
150%
2010
125%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a főbb bevételi tételek alakulása
2015.04
•
2015.03
•
2015.02
•
12 hónapos Jegybanki alapkamat Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB
2016. június
