Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról
2014. június
A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB vállalati felmérésének (MFBINDIKÁTOR) 2014. tavaszi eredményei mikroökonómiai oldalról is alátámasztják, ráadásul a cégek értékesítési, beruházási és forrásbevonási tervei alapján, s a széleskörű optimizmus nyomán az év hátralevő részében is dinamikusan bővülhet a magyar gazdaság. A 2014. tavaszi felmérés eredménye alapján új rekord szintre emelkedett az MFB konjunktúra mutatójának, az MFB-INDIKÁTOR-nak az értéke (59,9 pont a 0-100-as skálán), ami többek között a makrogazdasági környezet javuló vállalati megítélésének volt köszönhető. Az MFB kérdőíves kutatásának eddigi történetében még soha nem ért el ilyen alacsony szintet (42,2%) a működési keretrendszert kedvezőtlennek ítélő cégek aránya, ami annak is az eredménye, hogy a felmérést megelőző 12 hónap változásait a relatív többség (44,3%) kedvezőnek értékelte (1. ábra). A következő egy évben a vállalatok átlagosan 1,7%-os GDP-növekedéssel számolnak (azaz folytatódott a 2013 tavaszán mélypontra süllyedt várakozások óvatos javulása), ill. a fogyasztói árak 2,4%-os emelkedését várják (2. ábra). Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyrészt a pénzromlás ütemének négy évtizedes rekord alacsony szintre történő lassulása egyre inkább lehorgonyozza a várakozásokat, másrészt a még csak éledező belső kereslet csak korlátozott teret hagy a vállalati áremeléseknek. A visszafogott kínálati oldali inflációs nyomás hosszabb távon is támogathatja az MNB laza monetáris politikáját. (folytatás a 2. oldalon)
1. ábra: Az aktuális makrogazdasági helyzet megítélése 2009. nyár
18,8% 3,9%
77,3%
2009. tél
7,3% 0,6%
92,1%
2010. nyár
11,6% 1,4%
87,0%
2011. tavasz
19,6%
75,5%
2011. ősz 2012. tavasz
10,1% 2,0%
88,4%
2012. ősz
15,0% 1,5%
83,5%
2013. tavasz
18,8% 3,9%
77,3%
2013. ősz
20%
17,8%
40,0%
42,2%
0%
12,7%
35,8%
51,5%
2014. tavasz
40%
Kedvezőtlen
4,9%
11,1% 2,0%
87,4%
60%
80%
Átlagos
100%
Kedvező
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2. ábra: A vállalatok felmérést követő 12 hónapra vonatkozó GDP, ill. inflációs várakozásai 3,5%
7% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3,0%
6%
2,5%
5%
2,0%
4%
1,5%
3%
1,0%
2%
0,5%
GDP (bal t.)
1%
Infláció (jobb t.)
0,0%
0% 2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
2014. tavasz
A tartalomból A vártnál gyorsabb ütemben bővült a magyar gazdaság január és március között... (4. oldal) Az élénkülő külső keresletnek köszönhetően jól teljesít a hazai exportszektor... (5. oldal) A vállalati szektor fejlesztései eredményezték a beruházások első negyedéves megugrását... (6. oldal) Tovább tart a kiskereskedelmi forgalom intenzív bővülése... (7. oldal) A feldolgozóiparban keletkezik a legtöbb új piaci állás... (8. oldal) Erősödő deflációs félelmek az eurózónában... (9. oldal) Stabil a bankszektor helyzete, megállt a hitelállomány csökkenése (10. oldal) A kamatszint csökkenésével a megkövetelt hitelbiztosítékok fékezik elsősorban a hitelfelvételt... (11. oldal) A kedvező befektetői hangulat és a javuló reálgazdasági kilátások erősítették a forint árfolyamát májusban... (12. oldal) ◊ Javuló költségvetési adatok és zuhanó hosszú állampapírhozamok májusban... (13. oldal) ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
4%
45
2%
40
0%
35
-2%
30
-4%
25
-6%
20
-8% 2009. 2009. 2010. nyár tél nyár
2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz
Makrogazdasági-index (bal t.)
GDP* (év/év, jobb t.)
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH
* naptárhatástól tisztított adat
4. ábra: A külföldi értékesítés várt alakulása*** célpiacok szerint Szovjet utódállamok, Kaukázus Észak-Amerika Észak-Európa Egyéb Távol-Kelet Németország**** Kína Nyugat-Európa Dél-Európa Szomszédos országok* Egyéb balkáni országok** Visegrádi országok*****
Forrás: MFBINDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
40
50
60
százalékpont
70
* szomszédos, ill. egyéb környező közép-kelet-európai országok; ** nem szomszédos balkáni országok; *** az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége; **** Németország a legfontosabb három exportcélpiacok egyike;**** a legfontosabb három exportcélpiac közül legalább az egyik Csehország, Lengyelország, vagy Szlovákia
5. ábra: A belföldi értékesítés várt alakulása*
Kiskereskedelem
Ingatlanügyletek
Szállítás, raktározás
Közösségi szolg.
Mérnöki tevékenység
Számviteli tanácsadás
Turizmus, vendéglátás
IKT szolg.
Nagykereskedelem
Energetika
SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
Közúti gépjárműgyártás
Gépgyártás
Fémfeldolgozás
Építőipar
Élelmiszeripar
Textilipar
Vegyi anyag előállítás
IPAR
**az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége Fafeldolgozás
60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30
Növénytermesztés
Ez többek között a foglalkoztatás hazai alakulása szempontjából is kedvező, mivel várakozásaink szerint a szekunder szektor lehet a munkaerőpiaci folyamatok javulásának idei évi záloga. Ugyanis legnagyobb arányban – a felmérést megelőző 12 hónaphoz hasonlóan – az ipari szektorban terveznek létszámbővítést a vállalatok, a tercier szektoron belül pedig a turizmus és az infokommunikációs ágazatban bővülhet jelentősen a munkaerőkereslet. Ennek köszönhetően az év közepére 3% körüli ütemre gyorsulhat az alkalmazottak számának növekedése a versenyszférában (6. ábra). Amennyiben ez kitart az év végig, úgy az alkalmazottak száma az év egészét tekintve az 1,87 millió főt is elérheti, ami 2008 óta a legmagasabb érték lenne.
6%
50
AGRÁRIUM
A 2014. tavaszi vállalati válaszok alapján a hazai értékesítés visszaesése a felmérést megelőző 12 hónapban leállt, a kilátások biztatóak, de még törékenyek. A cégek relatív többsége (44,3%) a 2014. tavasztól 2015. tavaszig tartó 12 hónap során változatlan belföldi eladási volumenekkel számol, ugyanakkor a visszaeséssel kalkuláló cégek aránya mindössze 12,1%, miközben 43,6% növekedést vár. Szintén a belföldi piaci feltételek normalizálódását jelzi, hogy míg a felmérést megelőző 12 hónapban még öt olyan ágazat volt, amelyben a belföldi értékesítés csökkenését elszenvedő vállalkozások hányada meghaladta a növekedést elérők részarányát, a várakozások alapján a következő egy évben már csak egy ilyen lesz: a háztartási energiaárak leszorítását, ill. egyéb szabályozói változásokat elszenvedő energetika. Az ipari, azon belül is a feldolgozóipari vállalatok a legbizakodóbbak a belföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatban (5. ábra).
55
Állattenyésztés
A 2014. tavaszi vállalati válaszok egyértelműen alátámasztották a külső kereslet élénkülését, amelyek már a cégek terveibe is beépültek: a válaszadók 54,9%-a várja az exportértékesítés bővülését a felmérést követő 12 hónap során, míg mindössze 6,1% számol visszaeséssel (4. ábra). A német reláció fontosságát (a hazai kivitel 28,7%-át adta az idei első negyedévben a Németországba irányuló export) és a magyar gazdaságra gyakorolt húzóerejét jelzi, hogy a németországi értékesítéssel (is) rendelkező magyarországi vállalatok kilátásai kedvezőbbek az átlagosnál: 60,2% kalkulált bővüléssel a felmérést követő 12 hónapban.
3. ábra: A Makrogazdasági-index és a GDP alakulása
százalékpont
A kedvező helyzetértékeléseknek köszönhetően a Makrogazdasági-index a felmérés eddigi történetében első alkalommal emelkedett 50 pont fölé (51,0 pont, +2,1 pont 2013. őszhöz képest), ami az elemzés módszertana alapján javuló gazdasági keretfeltételeket és optimista várakozásokat jelent. Az index alakulása alapján az idei év első felében akár a 4%-ot megközelítő GDP-növekedés sem elképzelhetetlen. A vállalati válaszokból kialakított konjunktúraindex előrejelző erejét igazolta vissza a bruttó hazai termék első negyedéves alakulásáról időközben megjelent statisztika, amely (a naptárhatástól tisztított adatok alapján) a GDP 3,5%-os éves szintű növekedését mutatta (3. ábra).
6. ábra: A vállalatok foglalkoztatással kapcsolatos tervei, valamint a az alkalmazottak számának alakulása a versenyszférában 20 16
4%
*a foglalkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége (százalékpont)
3%
12
2%
8
1%
4
0%
0
-1% -2%
-4
Forrás: MFB-INDIKÁTOR felmérések, KSH
-3%
-8 2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
2014. tavasz
A foglalkoztatottak számának várható alakulása a következő 12 hónapban (bal t.)* Az alkalmazottak számának alakulása (év/év) a versenyszférában (jobb t.)
Periszkóp
2
2014. június
Periszkóp
24% 20% 16% 12% 8% 4% 0% -4% -8% -12% -16% 2014.I
2013.IV
2013.III
2013.I
Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Beruházások (jobb t., év/év, %)
8. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban* 100%
100%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
90%
90%
80%
80%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20% 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz TELJES MINTA Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor * vállalati válaszok arányában
9. ábra: A beruházási korlátok vállalati értékelése* 4,25 3,75
0%
enyhülő beruházási akadályok
erősödő beruházási kedv
4,00
Magas hitelkamatok
10%
Saját forrás hiány
20%
60%
2,50
70%
2,25
80%
2,00
90%
1,75
100%
Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek
2014. tavasz
2011. tavasz
Beruházási cikkek ára
fordított skála
50%
2,75
2013. ősz
3,00
2013. tavasz
40%
2012. ősz
3,25
2012. tavasz
30%
2011. ősz
3,50
Piaci bizonytalanság A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek aránya
* 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős, 5: legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
10. ábra: A hitelkínálattal és a hitelkamatokkal kapcsolatos vállalati várakozások
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.II
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH
2009. tél
A beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek támaszt jelent az év hátralevő részében, hogy a külpiacok élénkülése, a beruházási kedv erősödése, valamint a finanszírozási források árának csökkenése és kínálatának bővülése három éves szintre növelte 2014 tavaszán a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását (a hitelkínálat bővülését és a kamatok csökkenését) várják a cégek (10. ábra). 2011. ősz és 2014. tavasz között fokozatosan nőtt a határozott forrásbevonási tervekkel rendelkező cégek hányada (21,1%-ról 35,9%-ra), ráadásul az arány az MFB-INDIKÁTOR ötéves történetében még nem volt ilyen magas, mint az utolsó felmérés során (11. ábra). A forrásigény erősödése is viszonylag széleskörűnek nevezhető: 2013. ősz óta a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben, az agráriumban és az iparban is emelkedett a finanszírozási keresletet támasztó cégek részaránya.
95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45%
2009.III
Az erősödő szándék mellett a külső körülmények javulása is a bővítés, korszerűsítés felé hajtja a vállalatokat, mivel a fő akadályok (így a piaci bizonytalanság, a saját forrás hiánya, a magas hitelkamatok, a szűkös hitelkínálat, ill. a kereslet hiány) két éve folyamatosan mérséklődnek a vállalkozások tapasztalatai szerint, ami utat engedhet az előző években elhalasztott beruházásoknak is. Fékezheti azonban a fejlesztéseket, hogy a beruházási cikkek ára – vélhetően a forint árfolyam gyengüléséből adódóan – ugyanolyan mértékű korlátot jelent a cégeknek, mint két évvel ezelőtt (9. ábra).
7. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a beruházások alakulása
2010. nyár
2013 második negyedév óta folyamatosan növekvő ütemben bővülnek éves szinten a magyarországi beruházások (2013. II. n.év: +4,6%, 2013. III. n.év: +9,8%, 2013. IV. n.év: +14,9%, 2014. I. n.év: +22,6%), s a vállalati szándékok és tervek alapján tovább gyorsulhat a beruházások dinamikája (7. ábra). 2013. őszén a cégek 72,7%-a, 2014. tavaszán pedig már 78,5%-a tervezett fejlesztést a felmérést követő 12 hónapban, ráadásul a növekedés széles alapokon nyugodhat a következő időszakban, ugyanis a beruházási kedv erősödése általánosnak mondható, mivel mindhárom szektorban, s a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben is emelkedett a fejlesztést tervező cégek aránya 2013 ősz óta (8. ábra).
11. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 100%
2013. ősz A hitelkínálat bővülését várók aránya mínusz a csökkenést várók aránya
26,1%
2012. tavasz
10,7%
11,8%
13,7%
14,2%
12,3%
27,1%
16,4% 14,6%
25,3% 22,6%
18,8%
26,9%
29,4%
2009. tél
2010. nyár
20,7%
2013. tavasz
A hitelkamatok emelkedését várók aránya mínusz a csökkenést várók aránya
Periszkóp
14,3%
24,7%
24,1%
25,6%
15,2%
15,5%
13,8%
2013. ősz
35,2%
15,4% 22,1%
12,7%
14,6%
20,7%
18,3%
90%
21,9%
23,5%
14,0%
10,7%
70%
8,7%
60%
80%
12,9%
2012. ősz
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
25,8%
11,9% 20,5%
21,1%
50% 40% 30%
21,1%
22,6%
26,9%
27,7%
31,7%
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
35,9%
2014. tavasz
20% 10% 0%
2014. tavasz -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50
Nem tervez
százalékpont
2011. tavasz
Valószínűleg nem
Kivár
Valószínűleg tervez
Tervez forrásbevonást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3
2014. június
Periszkóp
Gazdasági növekedés A vártnál gyorsabb ütemben bővült a magyar gazdaság január és március között •
A német Ifo intézet 2014. második negyedéves felmérése szerint valamelyest mérséklődött az optimizmus a világgazdaság következő 6 hónapos alakulásával kapcsolatban, míg a jelenlegi helyzet megítélése nem változott (1. ábra). Az idei első negyedévben Kínában 7,4, míg az USA-ban 2,0%-kal bővült a GDP (év/év), az eurózóna kilábalása gyorsult (0,9%) és a német növekedés is magasabb sebességbe kapcsolt (+2,3%). A bizalmi indexek alakulása alapján folytatódhat a hazai gazdasági kilátások szempontjából kulcsfontosságú euróövezet talpra állása a következő negyedévben (2-3. ábra). A közép-kelet-európai régió bizonyult az európai növekedés motorjának az első negyedévben (4. ábra). A magyar GDP alakulása (+3,5% év/év, +1,1% n.év/n.év) kiegyensúlyozott szerkezetet mutatott. A felhasználási oldalon a növekedéshez egyaránt hozzájárult a háztartások tényleges fogyasztása (+1,1 százalékpont), a beruházások (+1,7 százalékpont) és a nettó export (+0,5 százalékpont). A termelési oldalon egyedül az agrárium teljesítménye esett vissza (-5,8%) a tavalyi magas bázis miatt, a kirobbanó formában lévő építőipar bruttó hozzáadott értéke 25,2, az exportorientált iparé 6,7%-kal emelkedett, míg a korábbi holtpontról elmozduló belső kereslettől erősen függő szolgáltató szektor 1,5%-kal nőtt (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex
2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
140
140
16%
6%
120
120
14%
4%
100
100
12%
2%
80
80
10%
0%
60
60 40
-6%
3. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2012. december = 100%) 120%
115%
110%
110%
105%
105%
100%
100%
2013.I
2013.III
2012.I
2011.I
2010.I
0%
-2%
-2%
-4%
-4% -6%
-6% * szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok
-8%
Forrás: Eurostat, MFB
-10%
4% 2%
0
0%
-5
-2%
-10
-4%
-15
-6%
Csehország
Románia
Szlovákia
Lengyelország
6. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal)
százalékpont
százalékpont
2010.III
2%
0%
Magyarország
5
5,0
6%
2,5
3%
0,0
0%
-2,5
-3%
-5,0
-8%
-6% Forrás: KSH, MFB
-10%
-7,5
-9% 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I
Periszkóp
2009.I
4%
2%
-10%
10
Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.)
2009.III
6%
4%
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
-25
2008.I
8%
6%
Németország
Forrás: KSH, MFB
10%
8%
*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index
-20
USA (jobb t.)
10%
-8%
95% 2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2013.11
2013.10
USA
Németország (jobb t.)
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I
Kína
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2012.12
Eurózóna
2013.12
Forrás: Reuters, MFB
95%
Eurózóna (jobb t.)
-8%
4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)
120%
115%
2007.I
Kína (bal t.)
2008.III
Jelenlegi helyzet megítélése
2007.III
2006.I
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III 2014.I
2%
2012.III
Forrás: Reuters, MFB
2011.III
20
Várakozások a következő 6 hónapra
-4%
4%
Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB
20
-2%
6%
2006.III
40
8%
Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)
Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.)
4
Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.)
2014. június
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Az élénkülő külső keresletnek köszönhetően jól teljesít a hazai exportszektor 2014 első negyedévében a kivitel volumene 8,8, míg a behozatalé 8,2%-kal bővült (év/év), a külkereskedelmi mérleg aktívuma 596,6 milliárd forintot (ill. 1929,2 millió eurót) tett ki, 104,9 milliárd forinttal (ill. 298,7 millió euróval) meghaladva az egy évvel korábbit. Az élénkülő külső keresletnek köszönhetően a nettó export 0,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez (1-3. ábra). Az ipari termelés a január-március közötti 8,4%-kal bővült (év/év), míg áprilisban az előzetes adatok alapján 10,1%-os volt a növekedés mértéke (4. ábra). Az idei első negyedévben a feldolgozóipar teljesítménye 10,0%-kal emelkedett köszönhetően az élénkülő külső keresletnek (az exportértékesítés 11,6, a belföldi eladások 5,2%-kal nőttek). A szektor szereplőinek várakozásai alapján április és június között az ágazat növekedése kétszámjegyű lehet (5. ábra). Az építőipar továbbra is kirobbanó formában van: az ágazat teljesítménye az első negyedévben 27,6, márciusban 34,2%-kal nőtt (év/év). Az új szerződések növekedése azonban lassult, így a szerződésállomány bővülése is megállt, ami az év második felében lassíthatja a termelés növekedését a szektorban (6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-március)
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
-10% -20%
0
-30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 6% 4%
4
2%
3
0%
2
-2%
1
-4%
0
-6%
-1
-8%
-2
-10%
-5% -10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-15%
-30%
Forrás: KSH, MFB
30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
Forrás: KSH, MFB
2013.01
-40%
* 3 hónapos gördülő átlag
2012.10
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
2012.07
-20%
2012.04
-10%
2012.01
0%
-20
120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
2011.10
10%
* ESI (European Sentiment Index)
Év/év (bal t.)
2011.07
0 -10
-30
596,6
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 20%
Periszkóp
0%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 30%
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
5%
Hónap/hónap (jobb t.)
10
-50
10%
GDP-növekedés (jobb t.)
20
** 3 hónapos gördülő átlag
10%
-20%
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
-40
15%
20%
2011.04
Nettó export (bal t.)
30%
-10%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I
százalékpont
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
2011.01
Forrás: KSH, MFB
5
Forrás: KSH, MFB
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
3. ábra: A nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 6
-30,9
-250
Export volumen (év/év, jobb t.)
2010.10
Import volumen (év/év, jobb t.)
-125
2010.07
-30%
2010.04
Forrás: KSH, MFB
2010.01
-20%
163,4 70,5
125
2009.10
-10%
250
488,9
0%
0%
491,7
375 595,7
10%
369,1
10%
500
-177,5
20%
-125,2
20%
625
-188,0
30%
-219,5
40%
30%
milliárd Ft
40%
2009.07
•
2009.04
•
2009.01
•
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
5
2014. június
Periszkóp
Beruházások A vállalati szektor fejlesztései eredményezték a beruházások első negyedéves megugrását •
A beruházások volumene éves bázison számolva 22,6%-kal bővült 2014 első három hónapjában. Éves szinten a magánberuházások 26,4%-kal ugrottak meg, az állami fejlesztések pedig 15,1%-kal nőttek, így a fejlesztések 81,7%-a a magánszférában történt, amire utoljára másfél éve volt példa. A beruházási dinamika átlag feletti volt a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar és az infokommunikációs szolgáltatások esetében (1-2. ábra). Az élénk fejlesztési aktivitást fűti a fogyasztási, a beruházási cikkek és a félkész termékek iránti megrendelések idei növekedése (3. ábra), valamint a szabad kapacitások alacsony aránya (az ipari szektor kapacitáskihasználtsága 2014. első és második negyedévében is 80% körül mozgott) (4. ábra). Az exportpiacok beruházásösztönző hatása 2014 tavaszán is jelentős maradt, azonban a belső kereslet erősödésével párhuzamosan az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján 2013. ősz és 2014. tavasz között a kizárólag belföldön értékesítő vállalkozások körében ugrott meg leginkább a fejlesztési kedv (5. ábra). A vállalatok szerint a legfőbb beruházási ösztönző a következő negyedévekben az elhúzódó válság miatt elhalasztott beruházások pótlása lesz (6. ábra).
•
•
1. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év)
2. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon
24,2%
IKT szektor
21,5%
Villamosenergia Mezőgazdaság
18,5%
Építőipar
14,2% 11,7%
Oktatás
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10%
-2,8%
-20%
22,6%
-30%
25,2%
Ebből: Gép, berendezés, jármű 0%
20%
2014.I. negyedév
40%
60%
80%
2013. I-IV. negyedév
Költségvetési szervek (év/év)
Fogyasztási cikk* (bal t.)
Beruházási cikk* (bal t.)
Félkész termék* (bal t.)
Beruházások* (jobb t.)
90%
85%
80%
80%
75%
75%
70%
70%
65%
65%
60%
60%
55%
55%
50%
50%
45%
45%
Csehország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Régóta esedékes
3,13 3,08
Piaci verseny
80%
Külső piaci bővülést vár
2,82 2,79
Iparágban végment technológiai változások
70%
70%
60%
60%
50%
50%
Változó piaci igények
2,76
Belső piaci bővülést vár
2,72
Növekvő bevételek
2,71
Környezetvédelmi/egyéb előírások
2,70
MNB Növekedési Hitelprogram * exportbevételek / teljes árbvétel
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz
Periszkóp
6
2,35 2,34
Javuló forráshelyzet Beszállítói kapcsolatot létesített
40%
40%
90%
85%
6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése*
51-100%
80%
95%
Forrás: Eurostat, MFB
90%
Magyarország
5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya exportarány* szerinti bontásban 90%
95%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2008.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
emelkedést váró vállalatok aránya csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont)
15% 12% 9% 6% 3% 0% -3% -6% -9% -12% -15%
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
1-50%
-30%
4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
* 4 negyedéves gördülő átlag
0%
-20%
Forrás: KSH, MFB
Vállalati szektor* (év/év)
3. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év) 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60
-10%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I
20,2%
-20%
0%
-10%
Ebből: Építés
Forrás: KSH, MFB
50%
40%
0%
-0,9%
Ingatlanügyletek
60%
* 49 fő feletti vállalatok
50%
27,6%
Feldolgozóipar
Kereskedelem ÖSSZESEN
60%
64,6%
Szállítás, raktározás
2,08
1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. tavasz
2014. június
Periszkóp
Fogyasztás, megtakarítás Tovább tart a kiskereskedelmi forgalom intenzív bővülése 2014. májusban megtorpant a lakosság fogyasztói bizalmának korábbi hónapokra jellemző emelkedése. A kilátások ettől függetlenül továbbra is kedvezőek, a hangulatindex ciklikus alakulása a fogyasztás további bővülését vetíti előre (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom az első negyedéves 6,4%-os növekedést követően az előzetes adatok alapján áprilisban 6,6 százalékkal bővült (3. ábra). Az élelmiszerek értékesítésének éves szintű növekedése továbbra is meghaladja a 8%-ot (áprilisban: +8,2%). 2014 első négy hónapjában 495,9 milliárd forinttal nőttek a háztartások nettó pénzügyi eszközei (tranzakciók szerint): az alacsony és csökkenő kamatok miatt a bankbetéteket (-103,2 milliárd Ft) a lakosság vagy nem kötötte le újra, ill. kivette (készpénz: +203,6 milliárd Ft), vagy befektetési jegyekbe csoportosította át (+258,6 milliárd Ft). Ez utóbbiak növekvő népszerűségét jelzi, hogy az állomány (3491,3 milliárd Ft) már kevesebb, mint 1 milliárd forinttal maradt el április végén a lekötött betétek állományától (4318,4 milliárd Ft). A háztartások áprilisban is nettó hiteltörlesztők voltak (-54,9 milliárd Ft tranzakciók szerint): mind a forint, mind a devizahitelek esetében meghaladta a törlesztések mértéke az új hitelfelvételekét (4-6. ábra).
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont)
10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
2008.01
10
-40
Üzleti bizalom
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
0
-100
-100
-200
-200
-300
Forrás: MNB, MFB
-400
-8% -10%
2014.04
2014.02
2013.12
2013.10
2013.08
2013.06
2013.02
2012.12
2012.10
2012.08
2012.06
2012.04
2013.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
100
0
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz
Üzemanyagok
5. ábra: A háztartások befektetési jegyeinek és lekötött betéteinek hó végi állománya és a befektetési jegyek aránya
40%
-400
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények
6 000
30%
4 000
20%
2 000
10%
200
100
100
50
0 milliárd Ft
milliárd Ft
8 000
0%
-50
-200
-100
-300
-150
-400
-200
-500
-250
-700
-300
Forrás: MNB, MFB
-350
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
2002.01 2002.07 2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07 2014.01
0
-100
-600 0
-300
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
50%
10 000
milliárd Ft
0%
200
100
milliárd Ft
2%
300
200
2014.04
2%
400
300
2014.01
4%
Periszkóp
0
400
2013.10
4%
Lekötött betétek (bal t.) Befektetési jegyek aránya (jobb t.)
-20
2013.07
6%
Élelmiszerek
-40
2013.04
6%
Nem élelmiszer termékek
-60
Fogyasztói bizalmi index
2012.01
8% milliárd Ft
10%
8%
Forrás: KSH, MFB
Hosszú távú átlag (1992-2012)
2012.01
-80
4. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
10%
-8%
2014.05
2011.01
2009.01
Visszaesés
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
-10%
2014.01 2013.01
0
-30
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 Konjunktúra kilátások
2010.01
20
-20
-80
Fogyasztói bizalom
30
-10
-70
Forrás: GKI, MFB
-80
Fellendülés
Forrás: Európai Bizottság, MFB
40
2013.01
-70
50
2012.10
•
2012.07
•
2012.04
•
Befektetési jegyek (bal t.)
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
Forrás: MNB, MFB
7
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2014. június
Periszkóp
Munkaerőpiac, keresetek A feldolgozóiparban keletkezik a legtöbb új piaci állás 2014. február és április között a munkanélküliségi ráta 8,0%-ra süllyedt, ami 2,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A ráta 2008 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten Magyarországon (1. ábra). Idén január és március között a foglalkoztatottak száma 234,2 ezer fővel haladta meg a válság előtti időszak (2008. I. n.év) szintjét. A növekedés elsősorban a közmunkaprogramnak volt köszönhető (ez mutatkozik meg a közigazgatás, ill. oktatás, szociális ellátás területére vonatkozó adatokban), emellett a feldolgozóiparban, azon belül is a járműgyártásban jöttek létre új munkahelyek (2. ábra). 2014 első négy hónapjában 56,3%-kal több nem támogatott álláshelyet jelentettek be, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac elindult kifelé a recessziós spirálból, a tartós és fenntartható javuláshoz azonban az új piaci munkahelyeknek stabilan havi 25 ezer körül kellene alakulnia. A foglalkoztatás-bővülés motorja továbbra is a feldolgozóipar maradhat: a szektorban alkalmazásban állók száma a cégek tervei alapján az év második felében elérheti a 630 ezer főt, amire 2009 eleje óta nem volt példa (3-5. ábra). 2014 első negyedévében a bruttó keresetek a nemzetgazdaságban 1,8%-kal nőttek, közfoglalkoztatottak nélkül az emelkedés 6,4% volt. A nettó bérek, ill. azok reálértéke szintén 6,4%-kal emelkedett (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 14%
100
13%
75
75
12%
50
50
25
25
2014.I / 2013.I (bal t.)
3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB
100% 75%
125
50%
100
25%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
ezer darab
150
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
0
-20
-20
-40
-40 Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva
-50
ezer fő
Oktatás, eü., szoc. ellátás
Közigazgatás
Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB
25 2014.04
20 15 10 5 7%
8%
9% 10% Munkanélküliségi ráta
11%
12%
15%
15% * családi kedvezmények nélkül
20
Forrás: KSH, MFB
10%
10%
0
-10
-30
40
ezer fő
10
30
6. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 20
* 2008. I. negyedévhez viszonyítva
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab)
175
Egyenleg* (jobb t.)
Pénzügy
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Szállítás
-75
6%
Szálláshely-szolg., vendéglátás
-50
-75 Mezőgazdaság
7%
-25
-50 Kereskedelem
8%
0
-25
Építőipar
9%
0
Járműgyártás
10%
Számítógép, vill.gép gyárt.
11%
100
Fémfeldolgozás
ezer fő
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban
Élelmiszeripar
•
Feldolgozóipar
•
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-60 -80
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
2006.06 2006.09 2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09
-100
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Periszkóp
Nettó reálbér*
8
Nettó bér*
2014. június
Periszkóp
Infláció Erősödő deflációs félelmek az eurózónában •
Az áprilisi 107,8 dollárról 109,6 dollárra nőtt (+1,6%) májusban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban 2,0, Kínában 1,8, míg az eurózónában 0,7%-ot ért el a fogyasztói árak átlagos drágulása az idei év negyedik hónapjában (2. ábra). Az előzetes adatok alapján az inflációs ráta 0,5%-ra süllyedt az euróövezetben májusban, ami a deflációs félelmek erősödésével járt. 2014. áprilisban a fogyasztói árak Magyarországon 0,1%-kal csökkentek éves szinten, míg márciushoz képest 0,1%-os volt a drágulás. Az inflációs mutatók, s különösen a hosszú távú tendenciák szempontjából fontos indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató süllyedése (2014. április: 1,2%) szintén tartósan alacsony inflációs nyomást vetít előre Magyarországon (3-4. ábra). A 12 havi inflációs ráta negatív tartományba kerülését csak részben okozta a rezsicsökkentés áprilisi harmadik köre (ennek teljes hatását a májusi adat tartalmazza majd). A fogyasztói árindex mérséklődéséhez hozzájárult még a ruházkodási termékek, az egyéb cikkek és üzemanyagok, a tartós fogyasztási árucikkek és az élelmiszerek árcsökkenése (év/év) is. Ez utóbbi termékcsoport a korábbi évekkel összevetve különösen alacsony árdinamikát mutat (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
115
475
110
450
105
425
100
400
95
375
10,0%
90
Forrás: Reuters, MFB
10,0% Forrás: Reuters, MFB
$/hordó
525
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
85 2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
350
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
Eurózóna
Kína
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
10%
2,5%
6%
6%
8%
2,0%
5%
5%
6%
1,5%
4%
4%
4%
1,0%
3%
3%
2%
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
-0,5% Hónap/hónap (jobb t.)
Év/év (bal t.)
Forrás: KSH, MFB
-1,0%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
-4%
1%
Periszkóp
-15%
Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés
-1,4%
Szeszes italok, dohányáruk
-10,3%
Összesen Forrás: KSH, MFB
Egyéb cikkek, üzemanyagok
-0,6%
Ruházkodási cikkek
Összesen
-0,1%
-10%
-5%
0,3%
Szolgáltatások
-0,5%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
2,3%
Élelmiszerek
-0,5%
Élelmiszerek
Háztartási energia, fűtés
Ruházkodási cikkek
1,6%
Tartós fogyasztási cikkek
0%
5%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
6. ábra: Fogyasztói árak havi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (2014. április)
7,3%
Szolgáltatások
0%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
5. ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (2014. április) Szeszes italok, dohányáruk
1%
Forrás: MNB, MFB
0% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
2%
10%
Forrás: KSH, MFB
9
-1,5%
0,0% -0,1% -0,1% -0,3% -0,3% 0,1%
0,0%
1,5%
3,0%
2014. június
Periszkóp
A bankszektor helyzete Stabil a bankszektor helyzete, megállt a hitelállomány csökkenése 2014 első negyedévében a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége 68,9 milliárd forintot ért el. Egy évvel korábban 73,0 milliárdos volt a profit (1. ábra), s a lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetése (melyre leghamarabb ősszel kerülhet sor) várhatóan újabb terheket ró a bankokra. Az eszköz- és hitelállomány csökkenése is megállt, sőt mérsékelt bővülést jeleznek az idei statisztikák, továbbá a vállalati hitelállomány zsugorodása is lelassult, azaz az adatok szerint akár fordulóponthoz is érkezhetett a pénzügyi közvetítőrendszer (2. ábra). Forrásoldalon egyre nagyobb szerepet kapnak a belföldi betétek, amelyek állománya hat hónapja emelkedik, míg a közvetlen külső források állománya 2011 ősze óta folyamatosan apad (3. ábra). Az aktivitás erősödését mutatja, hogy az első negyedévben a lakossági és a vállalati szegmensben is nőtt (2,3, ill. 2,7 százalékponttal) a hitel/betét arány (4. ábra). A szektorban a nem teljesítő hitelek részarányának emelkedése 2014 első három hónapjában tovább folytatódott, s az állami adósságátvállalás révén az önkormányzati szektorban jelentős volt az ugrás (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 2013. decemberben 17,4% volt (6. ábra). 2. 2. ábra: ábra: Részvénytársasági Részvénytársasági hitelintézetek* hitelintézetek* eszközállománya, eszközállománya, hitelállománya hitelállománya és és a a vállalati vállalati szektornak szektornak nyújtott nyújtott hitelek hitelek állománya állománya
1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye
209,1 49,4
68,9
12,3
0
-164,0
2014.I
2013
Eszközállomány
150%
125%
125%
100%
100%
75%
Lakossági hitel/betét arány
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
0%
Vállalati hitelek Önkormányzati hitelek
Magyarország
10
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
2010.12
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
0% 2010.03
2%
0%
Periszkóp
25%
Lengyelország
Csehország
Szlovákia
2014.03
4%
2%
2013.12
6%
2013.09
8% * 90 napon túl késedelmes hitelek állománya / teljes hitelállomány
2013.06
10%
8%
2013.03
12%
10%
2012.12
14%
12%
2012.09
16%
14%
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0% 2011.09
18%
Hitelek összesen Lakossági hitelek
Összes hitel/betét arány
Forrás: MNB, MFB
50%
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 20%
4%
75%
Vállalati hitel/betét arány
2003.12
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
175%
25%
0
Forrás: MNB, MFB
6%
225%
150%
0%
20% 16%
250% 200%
5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*
18%
30 000
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
50%
5 000
0
25 000
* MFB, EXIM, KELER nélkül
175%
2006.06
10 000
5 000
20 000
200%
2005.12
15 000
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
10 000
milliárd Ft
2009.12
20 000
15 000
Hitelállomány
15 000
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
*MFB, EXIM, KELER nélkül
Közvetlen külföldi forrás
20 000
250%
25 000
Belföldi betétek
10 000
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2014. március)
2005.06
2012
2011
Forrás: MNB, MFB
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 25 000
5 000
29 177,9 24 375,7
16 690,9
6 643,8
0
28 996,4
20 230,3
7 246,1
2007.12.31
-243,3
2010
2009
2008
Adózott eredmény 2007
2006
2005
2003
-300
2004
Adózás előtti eredmény
18 873,0
6 716,9
2008.12.31
28 797,3 28 125,3
19 080,1
6 514,3
2009.12.31
-200
19 121,8
6 530,0
2010.12.31
-100
milliárd Ft
2011.12.31
26 300,7
16 240,2
5 982,6
2012.06
100
25 505,2
15 391,6
5 739,9
2012.12.31
2004.12
milliárd Ft
174,4
200
2013.12.31
Forrás: MNB, MFB
236,6
2007.06
324,7
300
25 620,9
15 510,6
5 733,2
2012.03
275,1
2014.03.31
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2006.12
356,8
314,2
400
2011.12
500
2011.06
•
2004.06
•
2011.03
•
Románia
2014. június
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A kamatszint csökkenésével a megkövetelt hitelbiztosítékok fékezik elsősorban a hitelfelvételt •
A hazai vállalkozások forinthiteleinek állománya a tranzakciókat tekintve február és március után áprilisban is emelkedett (+8,8 milliárd Ft), míg az új devizahitelek kihelyezésének volumene 12,6 milliárd forinttal elmaradt a törlesztések mögött, így a vállalati hitelállomány 3,9 milliárd forinttal zsugorodott (1. ábra). A visegrádi országok közül márciusban csak Csehországban csökkent nagyobb ütemben a vállalati hitelállomány éves szinten, mint Magyarországon (2. ábra). 2014 első hónapjaiban folytatódott a vállalati forintkölcsönök kamatainak történelmi rekordokat döntögető süllyedése: áprilisra az 1-5 éves hazai devizában nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 5,11%-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,75%-ra csökkent, így lengyelországihoz hasonló kamatok mellett juthatnak banki hitelhez a hazai vállalkozások (3-4. ábra). Az MFB tavaszi vállalati felmérése alapján az előző egy évre visszatekintve a hitelkamatok alakulását és a jegybanki hitelezés-ösztönzést pozitívan értékelik a vállalkozások, leginkább kedvezőtlennek pedig a forint árfolyam gyengülését és a pénzintézetek által megkövetelt hitelbiztosítékok szigorodását tartják. Utóbbi jelenti a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben is a hitelfelvétel legfőbb akadályát, s a középvállalatok kivételével súlyosbodó nehézségekről számoltak be a cégek tavaly ősz óta (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 50%
400
40%
300
300
30%
200
200
100
100
400
Forinthitel
Devizahitel
Összes hitel
0
0
-100
-100
milliárd Ft
500
500
-200 -300
-20%
10% 0%
2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03
-400
Csehország
3. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
EURIBOR
8% Forinthitel - min. 5 éves
6% 4%
Forinthitel - 1-5 éves
2% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
0%
* 3 hónapos bankközi kamatok
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
Kamat mértéke
3,60 3,58
12%
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4% Forrás: ECB, MNB, MFB
0%
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
Magyarország Szlovákia
Csehország Bulgária
0%
Lengyelország Románia
Kis
2014. tavasz
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2,96
Mikro
nőtt a korlát
3,4
Kis
Nagy
Nagy
3,2
2,86
2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult
11
3,0
3,2
Mikro Közép enyhült a korlát
Kis
Közép
3,0
Közép
Nagy
Mikro SAJÁT ERŐ MAGAS KAMATOK
SZŰKÖS HITELKÍNÁLAT
Közép
2,47
Mikro Nagy
Kis
3,6
2,89
Megkövetelt hitelbiztosítékok
Periszkóp
14%
12%
3,8
3,01
Egyéb forrásköltségek mértéke
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. tavasz
16%
14%
* 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály
3,00
Saját erő nagysága
Forint árfolyam változása
18%
3,13
Türelmi idő
Magyarország
4,0
3,04
Hitelelbírálás gyorsasága
Szlovákia
16%
3,15
Hitel futamideje
Románia
6. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* vállalati méret szerinti bontásban 2013. őszén és 2014. tavaszán
Jegybanki hitelezésösztönzés
A bankok hitelkínálata
Lengyelország
18%
2%
5. ábra: A hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban*
Forint-deviza hitelkamat különbség
-20%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
10%
-10%
4. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
20%
0%
-300
14%
30%
10%
-200 Forrás: MNB, MFB
40%
Forrás: ECB, MFB
20%
-10%
-400
50%
* euróra konvertált állományok
2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03
milliárd Ft
2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
3,4
2013. ősz
BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE
3,6
3,8
4,0
2014. június
Periszkóp
Árfolyamok A kedvező befektetői hangulat és a javuló hazai reálgazdasági kilátások erősítették a forint árfolyamát májusban A feltörekvő piacokat sújtó év eleji devizapiaci feszültségek május elején tovább enyhültek, majd a hónap második felében leértékelődési nyomás alá kerültek a feltörekvő piaci devizák (1. ábra). A forint májusban 1,6-1,6%-ot erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, míg az amerikai dollár ellenében 0,2%-os ütemben értékelődött le (a hónap végi árfolyam 302,8 HUF/EUR, 248,1 HUF/CHF, ill. 222,5 HUF/USD volt) (2. ábra). A hazai deviza a legjobb régiós teljesítményt érte el, mivel a cseh korona 0,1%-ot veszített értékéből, a román lej és a lengyel zloty pedig 1,0, ill. 1,5%-ot erősödött a közös európai fizetőeszközhöz képest (3. ábra). A továbbra is kedvező globális befektetői klíma mellett a derűlátást sugalló magyar reálgazdasági kilátások (4. ábra) is segítették a hazai deviza euróval szembeni felértékelődését, ugyanakkor visszafogja a forint gyorsabb ütemű erősödését és a 300 HUF/EUR lélektani küszöb áttörését, hogy a monetáris lazítás és a javuló fundamentumok miatt csökkenő hozamok következtében egyre kisebb a hazai eszközök kínálta hozamprémium (5. ábra), valamint a piaci szereplők egyre alacsonyabb jegybanki alapkamatot várnak a következő hónapokban (6. ábra). 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama*
HUF/EUR (bal t.)
100,0% 99,5%
99,0%
99,0%
98,5%
98,5% euróval szembeni árfolyamerősödés
2014.05.28
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
110 kilátások javuló megítélése
240
120 2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
130
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.05.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.04.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.03.31-én (jobb t.)
12
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%
2015.01
2014.10
2014.07
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
bázispont
1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2013.04
100
250
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (10 éves magyar és német kötvényhozam különbsége, jobb t.)
Periszkóp
2013.01
90
260
230
Lengyel zloty
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2012.10
80
270
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek, 10 éves kötvények hozamfelára a hasonló futamidejű német állampapírokhoz képest 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
70
280
2010.01
2014.05.21 Román lej
60
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
290
2014.04
Forint
50
ESI (jobb t.)
300
1999.01
Cseh korona
2014.05.14
2014.05.07
2014.04.30
98,0%
40
2009.01
98,0%
HUF/CHF (jobb t.)
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
310
2014.01
99,5%
320
2008.01
100,0%
160
fordított skála
100,5% Forrás: ECB, MFB
* 2014.04.30.=100%
180
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 100,5%
HUF/USD (jobb t.)
2013.10
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
Lengyel zloty
2012.07
Magyar forint
92% 2014.01
92%
2007.01
94%
Forrás: ECB, MFB
255
2006.01
dollárral szembeni árfolyamgyengülés
Török líra
2013.07
96%
2012.04
96%
200
265
2005.01
98%
220
275
2013.04
98%
Dél-afrikai rand
240
285
2012.01
100%
295
2004.01
100%
Indiai rúpia
2013.01
102%
2011.10
104%
102%
2003.01
104%
260
2011.07
106%
280
305
2012.07
106%
Orosz rubel
300
315
2011.04
108%
325
2001.01
108%
94%
Brazil reál
110%
2012.04
112%
Forrás: Reuters, MFB
2011.01
* 2013.12.31.=100%
110%
2000.01
112%
2012.10
•
2002.01
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2014. június
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Javuló költségvetési adatok és zuhanó hosszú állampapírhozamok májusban májusban Az előzetes adatok alapján 2014 első öt hónapjában a központi alrendszer hiánya 681,7 milliárd forint, az éves cél 69,2%-a volt, míg a központi költségvetés egyenlege -817,3 milliárd forintot (az előirányzat 85,0%-át) ért el (1. ábra). Az áprilisi magas hiány után májusban 269,4 milliárd Ft többlet keletkezett a központi költségvetésben, részben (mintegy 130 milliárd Ft erejéig) a költségvetés májusi bérfizetéseinek áprilisra történt előrehozása, az előző hónapok kiadásait finanszírozó EU-s támogatások átutalása, valamint a megnövekedett adóbevételek következtében. A részletes adatok alapján a hiány első négy havi növekedését elsősorban a megemelkedett kiadások okozták. A tavaly ősszel indult pedagógusbér-emelés, valamint az elhúzódó uniós forráslehívás 2014 első hónapjaiban rontotta az egyenleget, ugyanakkor a naptári év második felében a kormányzati tervek szerint a bevételek és kiadások közt tapasztalt különbség mérséklődni fog (2. ábra, 1. táblázat). Májusban beszakadt a hozamgörbe: az 5, ill. 10 éves államkötvények másodpiaci hozama 72, ill. 64 bázisponttal 3,66, ill. 4,71%ra olvadt. A kedvező globális befektetői hangulatban Lengyelországban 36 bázisponttal 3,68%-ra, Romániában és Szlovákiában 30-30 ponttal 4,85, ill. 2,26%-ra, Csehországban pedig 17 bázisponttal 1,72%-ra süllyedt a 10 éves referenciahozam (3-4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
2008 2009 2010 2011 2013
75%
75%
50%
50%
25%
25% 0%
0% Forrás: NGM, KSH, MFB III
IV
-586,5
257,6
327,3
972,5
1 010,2
691,7
644,1
501,4
581,4
463,5
-446,8
-452,6
-832,2
-795,8
-1 225,6 -1 300,1 -214,6
-263,8
-649,5
848,7
-282,9
2939,4
26,8%
10697,3
3171,4
29,6%
1152,1
325,3
28,2%
1351,7
401,0
29,7%
Társasági adó
322,5
95,0
29,5%
358,8
117,6
32,8%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
-25%
148,5
36,3
24,4%
190,4
41,2
21,7%
Banki és ágazati különadó
148,9
39,2
26,3%
144,0
36,3
25,2%
-271,0
-668,1
321,1
325,3
1 227,7
-1 031,5 401,0
1 125,4
1 221,0
562,0
588,6
522,2
719,0
737,7
850,8
855,7
-272,9 -295,3 -436,6 -463,1
-319,3
-429,4 -447,6
-473,3
-651,3
-597,4
-909,4
-1 421,4 -211,2
-477,4
-1 606,9 -1 487,7 -210,8
-591,1
-426,1 -663,5
-1 878,0 -2 373,2
-270,5 -261,5
-266,7
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4055,3
1125,4
27,8%
4316,7
1221,0
28,3%
Általános forgalmi adó
2809,6
807,8
28,8%
3014,1
832,2
27,6%
Jövedéki adó
897,3
252,3
28,1%
931,9
255,3
27,4%
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
1654,4
562,0
34,0%
1700,1
588,6
34,6%
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
1504,6
510,2
33,9%
1550,0
531,1
34,3%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3015,2
1004,6
33,3%
2964,6
1032,8
34,8%
Egyéb kiadások
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1847,8
621,2
33,6%
1884,2
648,3
34,4%
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, KSH, MFB
Egyenleg
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
7,0%
7,0%
6,5%
6,5%
6,0%
6,0%
5,5% 5,0% 4,5%
4,5%
4,0%
4,0%
3,5%
3,5%
30
5,5%
5%
25
5,0%
4%
20
3%
15
3,0%
Forrás: ÁKK, MFB
2,5%
35
6%
2,5% 2,0%
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2,0%
2%
10 globális kockázatvállalási kedv erősödése
1%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
0% 2013.07
3,0%
7%
Magyarország Románia
12 hónapos MNB alapkamat
13
pont
329,6
378,6
10967,8
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
Csehország VIX-index (jobb t.)
5 0
2014.05
316,4
-305,7
évi előirányzat %-a
2014.04
-534,6
708,8
I-IV. hó
2014.03
-551,6
999,3
előirányzat
2014.02
II
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint) 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500 -3 000 -3 500 -4 000 -4 500
éves teljesítés %-a
2014.01
I
I-IV. hó
100%
2014
-25%
2014
teljesítés (előzetes)
125%
2012
100%
2013
2013.12
125%
milliárd Ft
150%
2013.11
150%
2013.10
175%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2013.09
•
2013.08
•
Lengyelország
2014. június
