Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések. A monetáris unió helyzetét a világgazdasági kilátások romlása, a tagállamok közötti divergencia erősödése, valamint a kontinens globális versenyben való egyre erősödő lemaradása is súlyosbította. A pénzügyi mentőcsomagra szoruló tagállamok egyelőre hiába vezettek be szigorú fiskális szabályokat, kezdtek bele régóta húzódó strukturális reformokba, a pozitív visszacsatolások még váratnak magukra, így sem a szuverén adósságok minősítésében, sem az államadósság finanszírozásában nem történt pozitív fordulat, s a tavaly nyárhoz viszonyítva is sokkal gyengébb növekedési kilátások egyre nehézkesebb és drágább piaci finanszírozással párosulnak. Ez összességében alapjaiban kérdőjelezi meg a válságkezelés eddig sikeresnek mondható lépéseit is.
1. ábra: Az IMF 2012-re vonatkozó GDP előrejelzésének változása 10%
2011. június
2012. július 9,5%
Forrás: IMF
0,2%
2,3%
2,9%
2,4%
1,6%
-1,5%
1,3%
-1,9%
1,9%
0,3%
2,0%
1,0%
2,0%
-0,3%
0%
2,7%
2%
4,5%
4%
1,7%
6%
8,0%
8%
3,5%
Kína
Nagy-Britannia
Japán
Spanyolország
Olaszország
Franciaország
Németország
Eurózóna
-2% USA
A gazdasági növekedés lassulása egyaránt érinti a fejlett és fejlődő gazdaságokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, 2012. júliusi prognózisa a világgazdaság 3,5%-os bővülésével számol az idei évben, ami 1,0 százalékponttal alacsonyabb a tavaly nyári előrejelzéshez képest. Az USA növekedési kilátásainak romlása (2,7 helyett 2,0%-os bővülés) alapvetően a munkaerőpiac tavalyi második féléves megtorpanására vezethető vissza. A kínai GDP-növekedés a „tervek szerint” lassul (managed slowdown), s habár 2012-ben az IMF korábbi várakozásánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb ütemben nő majd a távol-keleti gazdaság (8,0%), a jelentősebb lassulástól (hard landing) való félelmek elmúltak (1. ábra). (Folytatás a 2. oldalon)
Világgazdaság
2012. augusztus
Világgazdasági pillanatkép 2012. augusztus elején
A tartalomból ῳῳ Visszafogottan teljesít a feldolgozóipar és a külkereskedelmi szektor is Magyarországon... (4. oldal) ῳῳ Továbbra sem látszik a kedvezőtlen magyarországi hitelezési trendben fordulat... (5. oldal) ῳῳ Tartós visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban, tovább csökkenő munkanélküliség... (6. oldal) ῳῳ Az élelmiszerek és üzemanyagok árcsökkenése is elmaradt a várttól júniusban... (7. oldal) ῳῳ A forint euróval szembeni árfolyama tízhavi csúcsot ért el a kedvező nemzetközi környezetben és az országspecifikus tényezők hatásaként... (8. oldal) ῳῳ Tízhónapos mélypontra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok és országkockázati felárak, s tavalyhoz képest kedvezőbb a költségvetési egyenleg alakulása... (9. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A lassuló gazdasági növekedés, az elhalasztott beruházások és a fiskális megszorítások eredményeként töretlenül emelkedik a munkanélküliek száma az eurózónában. Az eddigi pénzügyi segítségre szoruló tagállamokban (Írországot leszámítva) 2,8-6,3 százalékpont között emelkedett a munkanélküliségi ráta tavaly nyár óta (3. ábra), s Görögországban és Spanyolszágban megközelítette a 25%-ot az idei év első felében. A munkaerőpiaci krízis egyrészt erős gátat szab a belső kereslet bővülésének, amely viszont kulcsfontosságú lenne a recesszióból való gyors kilábaláshoz a már korábban elerodálódó export-versenyképességgel rendelkező periférikus államokban, másrészt aláássa az eddig meghozott intézkedések társadalmi támogatottságát.
110%
110%
105%
105%
100%
100%
95%
95%
90%
90% Forrás: Reuters
Eurózóna
Kína
USA
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
85%
2011.09
85%
2011.08
Az idei nyár elején a görög választások megismétlésekor felerősödtek az európai monetáris unió felbomlásával kapcsolatos aggodalmak, melyek végül nem igazolódtak be, de az eurótérség gazdaságában állandósult a bizonytalanság, a gazdasági szereplők bizalmi indexe az idei év derekára már jóval a tavaly nyári szint alá süllyedt, s egyre inkább megközelíti a 2008-as mélypontot (2. ábra). Ez pedig a nagy valószínűséggel a beruházások későbbre tolásához vezet, s egy negatív spirál, egyfajta „ördögi kör” kialakulásának veszélyét rejti magában.
2. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2011. július = 100%)
2011.07
A legnagyobb (negatív) fordulat azonban egyértelműen az eurózónában következett be. A régió gazdasága idén zsugorodik, elsősorban amiatt, hogy az olyan meghatározó tagállamok, mint Olaszország és Spanyolország szintén jelentős fiskális megszorításokra kényszerültek a piaci bizalom fenntartása érdekében, ami megfojtotta a déli államok növekedését. Ez viszont a közös európai piacon keresztül a magállamok növekedését is erőteljesen lefékezi, így a német GDP a korábban várt 2,0 helyett csak 1,0%-kal, míg a francia bruttó hazai termék 1,9% helyett mindössze 0,3%-kal fog várhatóan bővülni 2012-ben.
Németország
*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index
3. ábra: A munkanélküliségi ráta változása 2011. június és 2012. június között az eurózónában Görögország* Spanyolország Ciprus Portugália Olaszország Hollandia Ausztria Franciaország Luxemburg Írország Szlovákia Szlovénia Belgium Finnország Málta Németország Észtország* -4,0
-2,0
0,0
* 2012. március / 2011. március
2,0 százalékpont
4,0
6,0
8,0
Forrás: Reuters
4. ábra: Tőzsdeindexek alakulása (2011. július = 100%) 110%
110%
100%
100%
90%
90%
Nemcsak a reálgazdasági, de a pénzpiaci befektetők bizalma is egyre inkább megrendülni látszik az európai eszközök iránt: a kontinensen felülteljesítőnek számító DAX 30 tőzsdeindex is több mint 10%-os mínuszba került a tengerentúli részvénypiaci indikátorokhoz képest az idei nyár közepére (4. ábra). A lassuló növekedési kilátások egyre inkább kikezdik az ipari cégek részvényárfolyamát is, a 2011. júliusban kezdődő elmúlt egy év legnagyobb vesztesei azonban egyértelműen a pénzügyi szektor szereplői voltak: a német bankrészvények alig felét érik az egy évvel korábbi értéküknek, amiben az adósságválság okozta bizonytalanság mellett a szigorúbb szabályozás és az alacsony hitelezési aktivitás miatt csökkenő eredményesség is szerepet játszott.
80%
80%
70%
70%
60%
60%
600
600
Az eurótérségben elhúzódó válságot jelzi, hogy 2012. július végén rosszabb az eurózóna bankrendszerének kockázati besorolása, mint egy évvel korábban, miközben a jóval kedvezőbb megítélésű brit, amerikai és ázsiai pénzintézetek kockázati felára szinte azonos a tavaly nyárival (5. ábra).
500
500
400
400
300
300
200
200
Periszkóp
2
DAX 30 Bankszektor (DAX komponens)
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
40%
2011.10
2011.09
2011.07
2011.08
Forrás: Reuters
40%
Ipari szektor (DAX komponens) S&P 500
5. ábra: Bankok 5 éves CDS-felára az euróövezetben, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Ázsiában
100 0 2012.07.31
2012.06.30
2012.05.31
Euróövezet 2012.04.30
2012.03.31
Ázsia 2012.02.29
USA 2012.01.29
2011.11.29
2011.10.29
2011.09.29
Nagy-Britannia
0
2011.12.29
100
700
bázispont
Forrás: Reuters
2011.08.29
bázispont
700
2011.07.29
Az előző egy évben elsősorban az európai adósságkezeléssel és a növekedési kilátásokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták a kulcsdevizák árfolyamának alakulását, emiatt az euró
50%
50%
2012. augusztus
Periszkóp
125% Forrás: Reuters
120%
110%
110%
105%
105%
100%
100% 95% 90% 2012.07.31
2012.06.30
2012.05.31
CHF/USD
2012.04.30
2012.03.31
2012.02.29
CNY/USD
2012.01.29
JPY/USD 2011.11.29
2011.10.29
2011.08.29
2011.07.29
2011.09.29
EUR/USD
90%
2011.12.29
95%
7. ábra: Szuverén adósság hitelminősítése a Fitch szerint 2011. július 31-én és 2012. július 31-én SWI GER
AAA AA+ AA AAA+ A ABBB+ BBB BBBBB+ BB BBB+ B BCCC
BRICS-országok PIIGS-országok
FRA USA
CHI BRA IND
hitelbesorolás javítása
IRE
JAP ITA
RSA RUS
ESP
POR GRE
AAA
AA+
AA
A+
AA-
A
A-
BBB
BBB+
BBB-
BB+
BB
BB-
B+
B
hitelbesorolás rontása
B-
Forrás: Fitch
2011. július 31.
8. ábra: 10 éves állampapírhozamok 2011. július 29-én, ill. 2012. július 31-én 30%
6%
GRE
4%
CHI
20%
3% FRA
2% 1%
USA JAP
10%
GBR GER
POR
2012. július 31.
5%
ESP IRE ITA
SWI 0%
3
120% 115%
0%
Periszkóp
dollár erősödése
115%
CCC
Az adósbesoroláshoz hasonló divergens tendenciák figyelhetőek meg az állampapírpiacokon is: miközben a fejlett gazdaságok közül mások mellett az USA, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország is olcsóbban tudja finanszírozni magát, mint egy évvel ezelőtt, addig a PIIGS-országok közül Görögországban 14,8-ról 25,3%-ra ugrott a 10 éves kötvények hozama, s Olaszország és Spanyolország 6-7% körüli, hosszú távon fenntarthatlan állampapírpiaci hozamokkal küzd (8. ábra). A globálisan erősödő adósságfélelmek nyomán a stabilabb helyzetű, fejlettebb, nagyobb piacokkal rendelkező, rugalmasabb gazdaságok kötvényei iránt erősödik, míg a komoly szerkezeti gondokkal küzdő, sebezhetőbb, kisebb és rugalmatlanabb gazdaságok állampapírjai iránt csökken a kereslet, ami a hozamok divergálódásához vezet.
125%
2012. július 31.
A szuverén adósbesorolások előző egy éves alakulása azt jelzi, hogy miközben az ún. BRICS-országok minősítése legfeljebb kismértékben romlott, addig az euróövezetben egyre súlyosabbá váltak a divergens folyamatok. Az eurótérségben az ún. PIIGS-országok helyzete a legbizonytalanabb: Görögország az adósság átütemezés után azonos besorolású, mint egy évvel korábban, azaz nem csökkentette „lemaradását”, ráadásul a Fitch jelentős mértékben minősítette le a spanyol és olasz gazdaságot, s kisebb mértékben rontotta a portugál adósbesorolást, míg Írországban a megtett reformintézkedések ellenére egyelőre várat magára a felminősítés (7. ábra). Az előző 12 hónapban Franciaország mellett az Egyesült Államok AAA stabil besorolása is negatív kilátást kapott a Fitch-től, mivel az előző években felhalmozott adóssághegy a fejlett országokat is egyre inkább maga alá temeti, ezenfelül ez euróövezetben a periférikus gazdaságokkal szembeni kitettség is növeli a magországok kockázatát.
6. ábra: Az euró, a svájci frank, a japán jen és a kínai jüan amerikai dollárral szembeni árfolyama
2012. július 31.
(dollárral szembeni) árfolyama különösen nagy volatilitást mutatott (6. ábra). Mivel az öreg kontinensen újabb súrlódások várhatóak a költségvetési szigort támogató és a növekedésösztönzést előtérbe helyező országok között, valamint folytatódhat az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása a következő hónapokban, ezért továbbra is volatilis árfolyammozgásokra lehet számítani. Az euró jelentősebb gyengülésének az amerikai gazdaság ugyancsak lassuló növekedése és a tengerentúlon is felerősödő fiskális problémák szabhatnak némi gátat.
0% 1% 2% 3% 4% 5% 0% Forrás: Reuters 2011. július 29.
10% 20% 2011. július 29.
30%
2012. augusztus
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Továbbra is visszafogottan teljesít a feldolgozóipar és a külkereskedelmi szektor Magyarországon A tartósan kedvezőtlen globális konjunkturális kilátások miatt a világexport továbbra is csak alacsony ütemben bővül (1. ábra). A magyar gazdasági növekedés szempontjából kiemelt fontossággal bíró külkereskedelmi szektor csak mérsékelt élénkülést mutatott 2012. májusban: az export 4,4, míg az import 2,8%-kal nőtt (év/év). A külkereskedelem ugyanakkor az idei legnagyobb többletet produkálta májusban (205,4 milliárd Ft), így az év első öt hónapjában már 831,8 milliárd forint volt a kereskedelmi aktívum, ami 44,1 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi értéktől (2. ábra). Az év második felében élénkülhet a hazai export, miután a Mercedes-gyár termelése és kivitele eddig még sem az ipari, sem a külkereskedelmi adatokban nem jelentkezett (3. ábra). A feldolgozóipari termelés stagnált (+0,1% év/év) májusban. Kedvezőtlen a kilátások szempontjából, hogy a belföldi (-3,0%) és a külföldi (-4,3%) megrendelések is zsugorodtak (4. ábra). Az építőipari termelés 15,2%-kal zuhant éves szinten 2012. májusban, míg a megrendelések kedvező alakulása is csak az állami, ill. önkormányzati infrastrukturális projekteknek volt köszönhető. Az ágazat kilátásait tovább rontja, hogy az új lakóépületekre kiadott engedélyek száma újabb mélypontra süllyedt az idei első félévben (5-6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 15%
40%
10%
20%
5%
0%
0%
-20%
-5%
-40%
-10%
-60%
-15%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 30%
40%
20% 10% 0%
-20%
-10%
-40%
-20%
Forrás: KSH
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2008.01
-30%
Export megrendelések (bal t.)
6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma* 8 000
8 000 Forrás: KSH
6 000
6 000
4 000
4 000 2 000
2 000
-20%
* négy negyedéves mozgóátlag
-25%
0
0 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2011.07
Forrás: KSH
60%
darab
20%
60%
2008.10
Export volumen (év/év, jobb t.)
0%
darab
80%
2008.07
-30%
-60%
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
2008.04
-20%
Forrás: KSH
20%
Feldolgozóipar* *3 hónapos mozgóátlag Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása* Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása* Forrás: KSH Közúti jármű gyártása*
2008.01
-10%
4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50%
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
Periszkóp
10% 0%
0
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Forrás: CPB, OECD
40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50%
-100%
20%
50
-150
3. ábra: Fontosabb feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása (év/év)
-80%
30%
100
2009.04
A világexport átlagos alakulása (2000-2007, jobb t.)
40%
150
2008.04
Világexport (jobb t.)
50%
200
-50
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
OECD konjunktúra index (bal t.)
250
-100
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
milliárd Ft
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25%
105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95
2009.01
•
2008.10
•
2008.07
• •
Új lakóépületek száma
4
Új nem lakóépületek száma
2012. augusztus
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Továbbra sem látszik a fordulat a kedvezőtlen hitelezési trendben A vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként júniusban 84,8 milliárd forinttal csökkent, s egymást követő második hónapban fordult elő, hogy a devizahitelek mellett a forintkölcsönök állománya is zsugorodott. A hitelállomány tranzakciókból eredő süllyedése – amely továbbra is Magyarországon a legsúlyosabb a régióban – utoljára 2009 második felében (-295,5 milliárd Ft) volt olyan mértékű, mint 2012 első hat hónapjában (-216,2 milliárd Ft) (1-2. ábra). A magyar bankrendszer mérlegalkalmazkodása tovább tart: a hitel/betét arány 2012. május végén 137,2%, azaz 2006 végi szintet ért el. A bankrendszer csökkenő hitelezési kedvét az MFB 2012. tavaszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei is tükrözték: egy év után a szűkös hitelkínálatot ismét a két legjelentősebb hitelezési korlát közé sorolták a vállalatok (3-4. ábra). A vállalati forinthitelek és a rövid távú eurókölcsönök átlagos kamatszintje is emelkedett Magyarországon május – június között, s 670-680 bázispont körüli szintre szélesedett a forint- és euróhitelek kamata közti különbség, ami 2009. november óta a legmagasabb érték (5. ábra). A magyar vállalatok versenyképességét rontja, hogy továbbra is drágábban jutnak nemzeti valutában nyújtott banki forrásokhoz, mint régiós versenytársaik (6. ábra). 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 50% 40%
50
-100
Csehország
250%
200%
200%
175%
175%
150%
150%
125%
125% 100%
25%
3,4
2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
8%
6%
6%
4%
4% Forrás: ECB, MNB
Magyarország Szlovákia
5
Csehország Bulgária
2% 0%
2012.04
2012.01
2011.10
* hó végi állománnyal súlyozva
2011.07
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
0%
2011.04
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
10%
8%
2011.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07
Periszkóp
2010. nyár
18%
2008.01
Forinthitel - 1-5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2009. tél
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
4%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Magas kamatok 3,2
2009. nyár
Forinthitel - min. 5 éves
0%
Szűkös hitelkínálat
3,2
8%
2%
2012.03
3,6
Saját erő hiánya
EURIBOR
6%
2011.12
3,8
3,4
0%
BUBOR
10%
2011.09
3,8
* 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály
Forrás: ECB, MNB
12%
2011.06
4,0
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
2011.03
4,0
3,6
50%
2011.12
2010.12
2009.12
2007.12
2006.12
2005.12
2004.12
2003.12
2008.12
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF
0%
4,2
2010.01
Lakossági hitel/betét arány
75%
4,2
2009.10
Vállalati hitel/betét arány
50% 25%
4,4
2009.07
75%
Magyarország
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2009.04
100%
Szlovákia
4,4
225%
2010.10
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2008.04
225%
Románia
4. ábra: A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok a vállalatok szerint*
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2012. május) 250%
Lengyelország
2010.12
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
-20% 2010.09
-175
2010.06
-150
-175
-10%
-20%
2009.01
-150
-125
Forrás: MNB
2007.12
-125
Forrás: ECB
-10%
2010.03
-75
0%
2010.07
-75
-100
10%
0%
2009.12
-50
2010.04
-50
30% 20%
10%
2009.09
-25
20%
2009.06
-25
milliárd Ft
0
0
40% * euróra konvertált állományok
30%
25
25
50%
2009.03
50 milliárd Ft
100 75
2008.12
Összes hitel
2008.09
Forinthitel
2008.06
Devizahitel
75
2008.10
100
2008.03
•
2008.07
•
Lengyelország Románia
2012. augusztus
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Tartós visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban, tovább csökkenő munkanélküliség A kiskereskedelmi forgalom április után májusban is 2% feletti ütemben zsugorodott (-2,5% év/év), azaz a háztartások fogyasztása a második negyedévben is gátolta a GDP bővülését. Különösen a nem élelmiszer termékek értékesítése esett vissza az év ötödik hónapjában (-5,8%), s ez a tendencia a tartós fogyasztási cikkek vásárlása iránti szándék alacsony szintje miatt folytatódhat (1-2. ábra). Június után júliusban is kismértékben javult a fogyasztói bizalom Magyarországon, ami a következő hónapokban enyhítheti a kiskereskedelem visszaesését (3. ábra). A munkanélküliségi ráta az eurózónában újabb rekordot (11,2%) ért el 2012. júniusban: az egy évvel ezelőtti szinthez képest a dél-európai országokban (Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Olaszországban), valamint a szintén pénzügyi mentőcsomagra szoruló Cipruson emelkedett elsősorban a munkanélküliek aránya (4. ábra). 2012. második negyedévben a szezonális hatásoknak megfelelően a munkanélküliségi ráta 10,9%-ra csökkent Magyarországon: a foglalkoztatottak száma 67,4, míg a munkanélkülieké 11,5 ezer fővel emelkedett éves szinten. Kedvező jel, hogy júniusban a bejelentett új állásokon belül 2010 vége óta először csökkent 60% alá a támogatott munkahelyek aránya (5-6. ábra). 2. ábra: Az élelmiszeren kívüli termékek kiskereskedelmi forgalma és a vásárlási szándék alakulása
-12%
2012.09
** 3 hónapos gördülő átlag
-65
2012.04
* tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban
2012.05
-10% -12%
Vásárlási szándék* (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom - nem élelmiszer termékek** (év/év, jobb t.)
4. ábra: A munkanélküliségi ráta és éves változása az Európai Unióban
3. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
30%
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
Forrás: Eurostat
25%
8 6
20%
4
15%
2
-40
-40
10%
-50
-50
5%
-2
-60
-60
0%
-4
-70
-70
Spanyolország Görögország* Portugália Lettország* Írország Szlovákia Litvánia Bulgária Eurózóna Magyarország Észtország* Olaszország Ciprus EU-27 Franciaország Lengyelország Szlovénia Nagy-Britannia* Dánia Románia Svédország Finnország Belgium Csehország Málta Luxemburg Németország Hollandia Ausztria
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
Üzleti bizalom
2012. június (bal t.) Éves változás (év/év, jobb t.)
*2012. március
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
6
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen
Periszkóp
2010.07
2008.01
7%
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2011.07
Forrás: KSH
-150
2010.04
8%
-100
2010.01
10% 9%
-50
2009.10
11%
0
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2009.07
50
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2009.04
12%
2008.07
13%
100
2008.04
150
ezer darab
ezer fő
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2009.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Konjunktúra kilátások
2008.10
Fogyasztói bizalom
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
-80 2008.01
2007.10
2007.07
2007.01
2007.04
Forrás: GKI
-80
0
százalékpont
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-6%
2011.01
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH
-8%
Forrás: Európai Bizottság, KSH
2012.01
Hónap/hónap (bal t.)
-5%
-55
2011.09
-8%
2011.05
-6%
-4%
-4%
2011.01
-3%
-45
2010.09
-4%
2010.05
-2%
-2%
0%
2010.01
-1%
-35
2009.09
0%
4%
Vásárlási szándék: 3 hónappal eltolva
2009.05
0%
-25
2009.01
2%
2008.09
4%
1%
2008.05
2%
2008.01
1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
2007.09
•
2007.05
•
2007.01
•
Forrás: NFSZ
2012. augusztus
Periszkóp
Infláció Az élelmiszerek és üzemanyagok árcsökkenése is elmaradt a várttól júniusban Elsősorban a geopolitikai, Iránnal kapcsolatos piaci félelmek fokozódása miatt megugrott, s ismét 100 dollár felett tartózkodik a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára a világpiacon (1. ábra). A gazdasági növekedés lassulásával azonban ennek hatása csak visszafogott lesz a fogyasztói árakra, s az inflációs nyomás mérséklődése folytatódhat a világgazdaságban (2. ábra). Gyorsult a pénzromlás üteme Magyarországon az év hatodik hónapjában: júniusban a fogyasztói árak éves szinten 5,6, míg az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek. A maginfláció a májusi 4,8-ról 4,9%-ra nőtt (3. ábra). Az indirekt adóemelések hatása továbbra is jelentős: 2,2 százalékponttal haladja meg a fogyasztói-árindex az adóhatástól szűrt inflációs ráta értékét (4. ábra). A kőolajár esése, valamint a forintárfolyam erősödése ellenére az üzemanyagárak mérséklődése júniusban elmaradt a várttól, míg a kedvezőtlen időjárás miatt az élelmiszerárak szezonális okokra visszavezethető csökkenésének üteme a „megszokottnál” visszafogottabb volt (2011. júniusban például 1,3%-os volt a havi szintű áresés). Az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése tovább gyorsult júniusban, míg a piaci szolgáltatásokon belül az üdülési költségek drágultak leginkább (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban
130
600
120
550
110
500
100
450
90
10,0%
$/hordó
650
Forrás: Reuters
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
-2,5%
Forrás: MNB
8%
2012.01 2012.04
2011.10
2011.01 2011.04 2011.07
2010.10
2010.01 2010.04 2010.07
2009.10
2009.01 2009.04 2009.07
Ipari termékek
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
0,3%
-0,3%
Piaci szolgáltatások
0,3% 0,2%
Szabályozott árú termékek
0,2% 0,0% 0,2% 0,3%
Szabadáras háztartási energia
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
-2% 2010.04
-2% 2010.01
0%
2009.10
0%
2009.07
2%
2009.04
2%
2009.01
4%
2008.10
4%
2008.07
0,7% 0,5%
Alkohol, dohány
6%
2008.04
Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex
6. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint
6%
2008.01
2008.10
Fogyasztói-árindex
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Periszkóp
0% 2011.01
Fogyasztói-árindex (hónap/hónap, jobb t.) Fogyasztói-árindex (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.)
8%
2%
2007.01
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
-1,0%
2010.10
-0,5%
Forrás: KSH
2007.01
4%
2010.07
0,0%
2010.04
0%
6%
2010.01
0,5%
2009.10
1,0%
2%
2009.07
4%
Forrás: MNB
8%
2009.04
1,5%
2009.01
6%
USA
10%
2008.10
2,0%
2008.07
2,5%
8%
Eurózóna
4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év)
2008.04
10%
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
2008.01 2008.04 2008.07
Kína
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-4%
-2,5% 2007.01 2007.04 2007.07
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
-2%
0,0% Forrás: Reuters
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
7,5%
0,0%
80
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
7,5%
2007.10
400
10,0%
2008.01
•
2007.10
•
2007.07
•
2007.04
•
Üzemanyag
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
-0,2%
Élelmiszerek
Fogyasztói-árindex 2012. június 2012. május
7
-4%
0,3%
-1,5% -3,6% -0,2%
-2%
Forrás: MNB
0,1%
0%
2%
4%
2012. augusztus
Periszkóp
Árfolyamok A globális és országspecifikus tényezők nyomán tízhavi szintre erősödött a forint euróárfolyama Júliusban a viszonylag kedvező globális kockázatvállalási kedv, az EU/IMF-tárgyalások elindulása, valamint a magyarországi gazdasági szereplők recessziós kilátásainak enyhülése is a magyar eszközök iránti növekvő bizalomhoz vezetett (10 havi mélypontra süllyedt az országkockázati prémium), s a forint erősödésének kedvezett (1-3. ábra). Az előző hónapban a hazai fizetőeszköz 3,1%-ot erősödött az euróhoz képest, s a július végi árfolyam 278,9 HUF/EUR volt, ami tíz hónapos rekordnak felelt meg. Júliusban a forint 2,9%-os mértékben értékelődött fel a svájci frankkal és 0,7%-kal a dollárral szemben (4. ábra). A térségbeli devizák közül a lengyel zloty szerepelt legjobban júliusban, miután 3,4%-os erősödést realizált az euróval szemben, míg a cseh korona 1,5%-os mértékben értékelődött fel, a román lej pedig 2,9%-ot veszített értékéből. Az év első hét hónapjában a forint értékelődött fel legnagyobb mértékben (11,3%-kal) az euróval szemben a régiós devizák közül (5. ábra), s valamennyi eddigi idei hónapban a lengyel zlotyval mozgott leginkább szinkronban a hazai deviza euróárfolyama (6. ábra).
1. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása*
*a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
10 éves CDS-felár (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
HUF/EUR (bal t.)
5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
Periszkóp
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.07 2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
HUF/EUR (bal t.)
2012.07
3,80 2011.01
2012.07.31
2012.06.30
2012.05.31
2012.04.30
2012.03.31
2012.02.29
2012.01.31
2011.12.31
85%
4,00
260 2012.06
85%
270 2012.05
Forrás: ECB
2012.04
euróval szembeni árfolyamerősödés
4,20
2012.03
90%
4,40
Forrás: ECB
280
2012.02
90%
4,60
290
2012.01
95%
4,80
300
2011.12
95%
5,00
euróval szembeni árfolyamerősödés
2011.11
100%
310
2011.10
100%
320
5,20
2011.09
105%
* 2011.12.31.=100%
HUF/CHF (jobb t.)
330
2011.08
RON/EUR
2011.07
PLN/EUR
2011.06
105%
HUF/EUR
2011.03
110% CZK/EUR
HUF/USD (jobb t.)
300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170
6. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
2011.02
110%
2011.12
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
130 2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
1999.01
2000.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság
230
Forrás: ECB
2011.11
120
2011.10
110
240
2011.09
100
250
2011.08
260
2011.07
90
2011.05
80
270
2011.01
280
HUF/EUR (jobb t.)
forint gyengülése
2011.03
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
2011.02
60
ESI (jobb t.)
290
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
2011.06
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
fordított skála
310
2012.01
2011.01
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
220
2011.12
0
EU/IMF-tárgyalások kezdete
2011.11
240 EU/IMF-tárgyalások kezdete
globális kockázatvállalási kedv javulása
2011.10
10
Forrás: ECB, Reuters
2011.09
260
2011.08
20
2011.07
280
2011.06
30
2011.05
300
Forrás: ECB, Reuters
2011.04
320
magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2011.03
40
760 720 680 640 600 560 520 480 440 400 360 320 280 240
2011.02
50
340
VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.)
magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
bázispont
60
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
2011.05
•
2011.04
•
2011.04
•
PLN/EUR (jobb t.)
a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését
8
2012. augusztus
Periszkóp
Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete Javuló költségvetési egyenleg, tíz hónapos mélypontra süllyedő hozamok és országkockázati felár
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint)
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
3808,4
éves teljesítés %-a
törvényi módosított előirányzat
I-VI. hó
45,7%
9452,8
4299,8
2 000
1 055,1
1 000 0
45,5%
-1 000 1210,2
470,8
38,9%
1401,6
423,4
30,2%
316,6
144,9
45,8%
356,2
159,7
44,8%
Társasági adó
172,3
Banki és ágazati különadó
46,2
26,8%
225,0
38,5
-2 000 -3 000
17,1%
358,4
107,7
30,0%
342,0
22,6
6,6%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3132,3
1528,1
48,8%
3649,9
1872,9
51,3%
Általános forgalmi adó
2219,5
1115,2
50,2%
2722,0
1443,6
53,0%
Jövedéki adó
875,1 1462,0 1382,8
48,5%
669,5
48,4%
422,5
1677,2 1574,3
767,0
879,0
983,2
1 097,8
743,6 -443,4
-428,6 -464,3 -640,4 -637,9
-670,5 -1 144,1
-1 831,5
-1 971,1
-346,3
-322,8
2008
2009
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Forrás: KSH Egyéb kiadások
-692,6 -909,6
-2 333,9
-2 356,8
-317,9
-313,9
-416,0
2010
2011
2012
-2 145,1
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
-516,4
-965,8
-1 304,7
A lakosság befizetései
1 872,9
45,6%
11,5%
750
11,0%
700
10,5%
650
10,0%
600
9,5%
550
9,0%
500
8,5%
450
8,0%
400
7,5%
Forrás: NGM
10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
Periszkóp
12 hónapos
5 éves
5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
2012.07
2012.06
250
10 éves CDS-felár (jobb t.)
5,8 5,6 5,4 5,2 5,0 4,8 4,6 4,4 4,2 4,0 3,8 2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
Forrás: ÁKK
2008.07
milliárd Ft
11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5%
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
Forrás: ÁKK
6 hónapos
300
4. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5%
2012.05
50,1%
2012.04
355,3
2012.03
709,1
2012.02
49,6%
6,5% 2012.01
306,1
Forrás: ÁKK, Reuters
2011.12
617,6
350
7,0% 2011.11
50,1%
2011.10
1294,8
2011.09
2585,0
2011.08
49,8%
2011.07
1290,9
2011.06
2594,1
Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Egészségbiztosítása Alap)
3 hónapos
Egyenleg értéke
Egyenleg
2. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár
45,7%
717,7
709,4
-5 000
46,2%
767,0
924,5
2011.05
Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Nyugdíjbiztosítása Alap)
709,0
913,9
1 020,0
2011.04
Személyi jövedelemadó
45,2%
470,3 1 528,1
-1 188,4
2011.01
Lakosság befizetései
395,8
351,9 1 430,7
526,1
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók
-592,3 423,4
464,7
-480,9 -629,0
-4 000
Egyszerűsített vállalkozási adó
2011.01
1 445,9
-907,4
1 338,0
457,1
3 000
évi előirányzat %-a
-1 021,9
bázispont
8329,8
-713,9
2011.03
Gazdálkodó szervezetek befizetései
I-VI. hó
-783,0
4 000
2011.02
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
teljesítés (előzetes)
5 000
2012
év
2011
2012.07
ezer milliárd Ft
2008.04
•
2012. január és június között a költségvetési deficit 592,3 milliárd forintot ért el, ami 315,2 milliárd forinttal kisebb hiányt jelent a 2011. év azonos időszakához képest. A kiadások 175,6, míg a bevételek 490,7 milliárd forinttal haladták meg az idei első hat hónapban az előző év első félévit. Az egyenleg javulását elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek, azon belül is a nagyrészt a januári ÁFA-kulcs emelés nyomán 328,4 milliárd forinttal bővülő forgalmi adó bevételek emelkedése okozta. A lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor tavalyhoz és az idei tervezetthez képest is visszafogja a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). Az EU-val és IMF-fel júliusban elindult hiteltárgyalások nyomán 500 bázispont alatt stabilizálódott, s 2011. szeptember óta nem tapasztalt szintre süllyedt a 10 éves országkockázati felár (2. ábra). A magyar állampapírok hozama 22-53 bázispont közötti mértékben csökkent júliusban, s tíz hónapos rekordalacsony szintre esett a 10 éves kötvények másodpiaci hozama (3. ábra). A magyar eszközök iránti felerősödő külföldi érdeklődés nyomán július végére új történelmi rekordot (4545 milliárd Ft) ért el a külföldi kézben lévő magyar állampapírok állománya (4. ábra).
2008.01
•
Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)
10 éves
9
2012. augusztus
