Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A 2007-2013-as és a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználása Magyarországon és a közép-kelet-európai uniós tagállamokban
2015. augusztus
Magyarország a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusban a közép-kelet-európai régió harmadik legnagyobb támogatási összegében, 24,9 milliárd euróban részesült. A források felhasználására az n+2-es szabály szerint 2015 végéig van lehetőség, s erre nézve bíztató, hogy 2014 decemberében Magyarország régiós átlaghoz közeli abszorpciós rátával rendelkezett, s idén augusztusra 84% közelébe emelkedett a lehívások aránya. Noha a jelenlegi, 2014-2020-as uniós költségvetési időszakot megelőző hétéves periódus forrásainak költése jelenleg is zajlik, már érzékelhetőek bizonyos makroszintű eredmények, elsősorban a gazdasági növekedés, a beruházások, a foglalkoztatás és a vállalkozói kedv terén. Regionálisan a legnagyobb összegű támogatás a leginkább elmaradott észak-magyarországi és alföldi megyékbe áramlik, ugyanakkor az uniós források országszerte pozitív hatást fejtenek ki, hozzájárulva ezzel Magyarország versenyképességének növekedéséhez. Számításunk szerint az előző években minden forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, minden 100 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez, s 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. A 2014-2020-as időszakban hazánk uniós támogatása három milliárd euróval csökken az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból (21,9 milliárd euró), valamint a célkitűzések tekintetében is jelentős változások láthatók. A közép-kelet-európai trendektől (közlekedés fejlesztése, környezeti és erőforrás hatékonyság, K+F+I), valamint az előző hétéves ciklustól valamelyest eltérően Magyarország a foglalkoztatásra, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelésére és a környezet védelmére fordítja az uniós források relatíve nagy részarányát. A Kormány napokban ismertetett célkitűzése a jelenlegi időszak uniós pályázatainak 2017 közepéig való kiírása, hogy elkerülhető legyen a közösségi pénzek 2020 utáni időszakra eső kifizetése. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
A lassuló gazdaság növekedés oka valószínűleg a magas bázis miatt visszaeső mezőgazdaság volt... (6. oldal) A kiskereskedelmi forgalom dinamikáját a nettó reálbérek, a hitelpiac és az óvatosság is fékezi... (7. oldal) Továbbra is a gazdaság élénkülését jelzik a hazai foglalkoztatási adatok... (8. oldal) A világpiaci nyersanyagárak alakulása tovább támogatja a hazai fogyasztói árak stabilitását... (9. oldal) Kétéves szintet ért el az új vállalati hitelszerződések összege júniusban... (10. oldal) A régió legjobban teljesítő devizája júliusban a forint volt... (11. oldal) Terv szerint alakulnak a költségvetési számok, kedvezőbb lett a büdzsé hiányának finanszírozása... (12. oldal)
Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A 2007-2013-as időszak uniós forrásai
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Periszkóp
2
Észtország
Szlovénia
Lettország
Bulgária
Litvánia
Szlovákia
Románia
Magyarország
EU-s források, 2007-2013 (bal t.) EU-s források, 2014-2020 (bal t.) EU-s forrás/fő, 2007-2013 (jobb t.)
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2. ábra: A 2007-2013-as időszak forrásainak felhasználása a középkelet-európai tagországokban és a balti államokban 2014-ig Litvánia
93,7%
Észtország
92,3%
Lengyelország
85,3%
Szlovénia
81,7%
Lettország
81,7%
Magyarország
76,3%
Átlag
75,7%
Bulgária
66,%
Csehország
63,2%
Szlovákia
60,1%
Románia
A rendelkezésre álló támogatási keretet Magyarország 15 operatív program keretében használta, illetve az n+2-es szabály szerint használja fel, melyek közül hét ágazati, hét regionális, egy pedig a végrehajtást segítő operatív program. 2007-2013 között a legnagyobb támogatáshoz a közlekedési (6,2 milliárd euró), a regionális (4,3 milliárd euró), valamint a környezeti és energetikai (4,2 milliárd euró) operatív programok jutottak (3. ábra). 2015. augusztus elejére a kifizetések aránya elérte a 83,8%-ot, s idén ősszel a jelenleg még futó projektek lezárása és a számlák beérkezése miatt a kifizetések felgyorsulása várható, így van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek. A legnagyobb támogatásban részesülő közlekedési és környezeti projektek (77,5, ill. 81,4%), valamint az Államreform és a Társadalmi infrastruktúra OP-k (80,5, ill. 80,8%) kifizetési aránya 2015. augusztus elején egyelőre elmaradt az átlagtól (83,8%).
Csehország
euró
2 700 2 400 2 100 1 800 1 500 1 200 900 600 300 0 Lengyelország
A források lehívását tekintve kiemelkedő a kis lélekszámú országok (balti államok, Szlovénia) és Lengyelország abszorpciós rátája az Európai Bizottság 2014. december végi adatai szerint. Tavaly év végén 93,7%-os lehívási arányával Litvánia állt az élen, majd Észtország (92,3%), Lengyelország (85,3%) Szlovénia és Lettország (81,7-81,7%) következett. A balti államok kimagasló teljesítménye mögött az állhat, hogy az uniós források jelentős részét KKV-fejlesztésre, illetve kockázati tőke alapokban használták fel, amelyek statisztikailag azonnal elköltött pénznek számítanak. Magyarország 76,3%-os lehívási rátájával régiós átlag (75,7%) körüli teljesítményt nyújtott, utána azonban egy nagyobb szakadék látható. Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában 70, Romániában pedig 60% alatti volt a lehívási arány (2. ábra). Utóbbi országokban elsősorban a válságból való kilábalásban volt nagy szerepük az uniós forrásoknak, a munkanélküliség növekedési ütemének csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektettek az infrastrukturális fejlesztésekre a tagállamok.
1. ábra: EU-s források Közép-Kelet-Európában és a balti államokban
milliárd euró
A 2007-2013-as költségvetés időszakban Magyarország kifejezetten bőséges volumenben jutott lehívható közösségi forrásokhoz. A 24,9 milliárd eurós összeg a közép-kelet-európai régióban az abszolút számokat tekintve Lengyelország (67,2 milliárd euró) és Csehország (26,3 milliárd euró) mögött a harmadik legnagyobb összeget jelentette. Az egy főre vetített források tekintetében hazánk Észtországot követve (2588 euró) a második volt 2523 euróval, míg az uniós támogatások GDP-hez viszonyított arányát nézve Magyarország jutott hozzá a legnagyobb arányú forráshoz a közép-kelet-európai térségben (24,1%) (1. ábra).
56,3%
50%
60%
Forrás: Európai Bizottság, MFB
70%
80%
90%
100%
3. ábra: A magyarországi operatív programok (OP) kerete 2007-2013 között (milliárd euró) 0,32 0,36
Közlekedési OP
0,15
Regionális OP-k 1,47
Környezet és Energia OP
1,95
6,22
Társadalmi Megújulás OP Gazdaságfejlesztési OP
2,50
Társadalmi Infrastruktúra OP Közép-magyarországi OP 4,30
3,48
Elektronikus Közigazgatás OP Végrehajtási OP
4,18
Államreform OP Forrás: NFÜ, MFB
2015. augusztus
Periszkóp
A 2007-2013-as időszak eredményei Az Európai Bizottság által készített, a közös regionális politika eredményeit összefoglaló legfrissebb riport a 2014 júliusában közzétett Hatodik Kohéziós Jelentés. Eszerint Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak jelentős részét a vállalkozástámogatás kapta, amely a jelentés szerint nagymértékben hozzájárult a beruházások, a foglalkoztatás, a K+F-tevékenység és a termelés bővüléséhez. Ezek a hatások elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében érvényesültek, a nagyvállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatások jóval kevesebb eredményt hoztak. A Bizottság elemzése alapján az EU-s források a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországon évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelik mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest.
ezer darab
Ugyan az előző költségvetési időszak támogatásai még nem 4. ábra: A 2007-2013-as támogatási időszak egyes kumulált futottak ki teljesen, az EU-s pénzek bizonyos konkrét hatáeredményei Magyarországon sai már most is érzékelhetőek Magyarországon. A Közlekedési 100 2 500 Forrás: Európai Bizottság, MFB Operatív Program összes, 2007-2013 közti EU-s támogatásból 90 2 250 80 2 000 való 24,9%-os részesedése a közlekedési infrastruktúra ada70 1 750 taiban is megmutatkozik. Uniós forrásokból 2010-ig 33 km-nyi 60 1 500 új út épült, ez a szám 2013-ra már 443 km-re nőtt. Hasonlóan 50 1 250 40 1 000 alakult a felújított utak hossza is, a 2010-ig helyreállított 166 30 750 km után 2013-ig összesen 2237 km utat újítottak fel. A közle20 500 kedési hálózatok fejlesztése a Bizottság Hatodik Kohéziós Je10 250 lentése szerint növeli a régiók versenyképességét, egyrészt a 0 0 2010 2011 2012 2013 foglalkoztatás bővítésén és a megközelíthetőség javításán keÚj utak hossza kumuláltan (km, bal t.) Felújított utak hossza kumuláltan (km, bal t.) resztül, másrészt a kedvezőbb üzleti környezet kialakításával Támogatott cégek kumulált száma (bal t) beruházásokat vonz az adott térségbe. A vállalkozások kiemelt Új munkahelyek kumulált száma (jobb t.) finanszírozásának eredményeként 2010 és 2013 között a támogatott cégek száma csaknem megnégyszereződött, 538-ról 2059-re nőtt. A legszembetűnőbb eredményt a foglalkoztatás terén sikerült elérni, melyhez az Európai Szociális Alap biztosítja a forrásokat. 2007-től 2010-ig az uniós támogatásokból létrehozott új munkahelyek kumulált száma 4200 körül alakult, amely 2013-ra több mint 20-szorosára, csaknem 93 ezerre emelkedett. A Hatodik Kohéziós Jelentés szerint ezek a munkahelyek jó minőségűnek és tartósnak bizonyultak, a támogatások javították az alkalmazkodóképességet és az elhelyezkedési lehetőségeket (4. ábra).
Pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg a 2007-2015 közti támogatások nagysága és a foglalkoztatottak 2014-es száma között, ami részben természetes kapcsolat, ugyanakkor a dinamikus adatok vizsgálatával a közösségi források munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatása is kimutatható. Kevésbé meglepő, hogy azokba a megyékbe áramlott az uniós források jelentős hányada, amelyek nagyobb népességgel rendelkeznek (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar), ezáltal magasabb a foglalkoztatottak száma is (6. ábra).
Periszkóp
3
5. ábra: Az egyes megyéknek 2007-2015 között kifizetett EU-s források és a nemzetgazdasági beruházások összértéke 2008-2013 között Nemzetgazdasági beruházások 2008-2013 között (milliárd forint)
2 500
Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül
Pest*
2 000 Győr-M-S. R² = 0,48
1 500 KomáromEsztergom
1 000
Vas
Veszprém Heves
Tolna
500
Zala
Borsod-A-Z. Hajdú-B. Csongrád Szabolcs-Sz-B. Baranya
Bács-K. Fejér Jász-N-Sz.
Somogy
Békés
Nógrád
0 0
100 200 300 400 A 2007-2013-as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint)
6. ábra: Foglalkoztatottak száma (2014) és az egyes megyéknek 2007-2015 között kifizetett EU-s források A 2007-2013-as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint)
A kifizetett uniós forrásokat megyei szinten vizsgálva szintén megerősíthetőek az említett hatások, eredmények. Azokban a térségekben, amelyek nagyobb arányú támogatásban részesültek a 2007-2013-as időszak forrásaiból, magasabb volt a nemzetgazdasági beruházások összértéke 2008 és 2013 között. Ezek Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett főként a kevésbé fejlett észak-magyarországi és alföldi megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun), melyekbe a legtöbb EU-s pénz áramlott. A multiplikátor hatást tekintve a hazai megyei szintű adatokra alapozva durva becsléssel hüvelykujjszabályként az állapítható meg, hogy az előző években 1 forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5 forintnyi beruházással járt együtt.
400
Borsod-A-Z.
350
Csongrád
300
Baranya
200
100 50
Pest*
Szabolcs-Sz-B.
250
150
Hajdú-Bihar
Győr-M-S.
Békés Heves
Bács-K. Jász-N-Sz. Fejér Veszprém
Somogy Zala Komárom-E. Tolna Nógrád Vas
0
100
Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül
200 300 400 Foglalkoztatottak száma (ezer fő)
500
600
2015. augusztus
Periszkóp 7. ábra: Az egyes megyéknek 2007-2015 között kifizetett EU-s források és a foglalkoztatottak számának változása 2010-2014 között Foglalkoztatottak számának változása 2010-2014 között (ezer fő)
Ugyanakkor az EU-s támogatások munkahelyteremtő, foglalkoztatást élénkítő hatása szintén érzékelhető Magyarországon. Azokban a megyékben, amelyek 2007 és 2015 között nagyobb összegű EU-s támogatást szívtak fel, nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 és 2014 között. Ezek Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett szintén a fejletlenebb észak-magyarországi, illetve alföldi megyék voltak (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád). Az adatok összevetésével adódó eredmény, hogy 1 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 60 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez (7. ábra).
60
Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül
50
Pest
40
Szabolcs-Sz-B.
30 Fejér
20 Vas
10
Veszprém
Nógrád Tolna
0 0
R² = 0,37
Hajdú-B. Jász-N-Sz.
Zala
Borsod-A-Z. Győr-M-S. Csongrád Bács-K.
Somogy Baranya Heves Komárom-E. Békés
100
200
300
400
A vállalatok száma ugyancsak összefügg a Brüsszelből lehívott A 2007-2013-as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai forrásokkal: azok a megyék szívják fel a legnagyobb tá(milliárd forint) mogatásokat, amelyekben több vállalat tevékenykedik (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron). A források lehívása szempontjából ha nem is elengedhetetlen, de jelentős súlya van a cégek számának, ezáltal pedig a vállalkozásbarát környezetnek, hiszen kellő számú vállalkozó nélkül a forráslehívás maximalizálása is akadályokba ütközhet (8. ábra). Az uniós pénzek azonban az empirikus adatok szerint vissza is hatottak a vállalatok számára. 2009-2013 között 15,9%-kal csökkent a vállalkozások száma, s a tendencia valamennyi megyében megfigyelhető volt, azonban ezt a trendet fékezni tudták a brüsszeli források. Számításunk szerint minden 100 milliárd forintos uniós forráslehívás 2,2 százalékponttal lassította a vállalatszám csökkenésének ütemét 2009-2013 között (9. ábra). 9. ábra: Az egyes megyéknek 2007 és 2015 között kifizetett EU-s források és a működő gazdasági szervezetek számának változása (2009-2013)
400
-12% Borsod-A-Z.
350 Csongrád
300
Hajdú-B.
Működő gazdasági szervezetek számának változása (2009-2013, %)
A 2007-2013-as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint)
8. ábra: A gazdasági szervezetek száma (2014) és az egyes megyéknek 2007 és 2015 között kifizetett EU-s források
Pest*
Győr-M-S.
250
Baranya
200
Békés Jász-N-Sz.
Szabolcs-Sz-B. Bács-K.
Fejér Heves Somogy Veszprém Vas Komárom-E. Zala Tolna Nógrád
150 100 50 0 0
50 000
Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül
100 000 150 000 200 000 Gazdasági szervezetek száma
250 000
0
100
200
-14% Forrás: KSH, palyazat.gov.hu, MFB *Budapest nélkül
-16%
-18%
-20%
-22%
300
Pest*
400
Szabolcs-Sz-B. Hajdú-B. R² = 0,55
Bács-K.n
Csongrád Békés Heves Tolna Veszprém Jász-N-Sz. Vas Fejér Zala Komárom-E.Somogy Nógrád
Borsod-A-Z. Győr-M-S.
Baranya
A 2007-2013-as időszak megyéknek kifizetett uniós forrásai (milliárd forint)
A 2014-2020-as időszakra vonatkozó tervek A 2007-2013-as költségvetési periódust követő időszakban módosult a tagállamok közösségi támogatása. A közép-kelet-európai és a balti térségben a jelenlegi hét éves periódusban hét tagállam támogatása emelkedett, négyé pedig visszaesett 2007-2013hoz képest (1. ábra). A legnagyobb arányú, 25%-os csökkenés Szlovéniát érinti, míg összegszerűen a legnagyobb visszaesés a közép-kelet-európai régióban Csehországot sújtja (-4,5 milliárd euró; -17,1%). Abszolút értelemben a legnagyobb forrásnövekedés Lengyelországban (+10,4 milliárd euró; 15,5%) és Horvátországban (+8,6 milliárd euró) ment végbe, míg a legmagasabb arányban Szlovákia (+2,5 milliárd euró; 21,7%) és Románia (+3,8 milliárd euró; 19,7%) támogatása emelkedik. Hazánk a 2014-ben kezdődött hét éves időszakban a megelőző periódushoz képest 3,0 milliárd euróval (-12,1%) kevesebb, összesen 21,9 milliárd euró EU-s forrásban részesül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból. A források felhasználási cél szerinti megoszlása alapján megfigyelhetőek bizonyos sajátosságok a térségben. A 11 ország közül hétben a közlekedési és energiahálózatok fejlesztésére fókuszál a támogatások legnagyobb hányada (17,3-31,3%), valamint jellemző a környezeti és erőforrás hatékonysághoz kapcsolódó, illetve a K+F+I projektek finanszírozása. Ezzel szemben a közigazgatás hatékonyságára, a technikai segítségnyújtásra és a klímaváltozás megelőzésére fordítják a források legkisebb arányát.
Periszkóp
4
2015. augusztus
Periszkóp
A visegrádi országokkal összevetve Magyarország több szempontból is kilóg sorból. Míg Lengyelország, Csehország és Szlovákia az említett közép-kelet-európai trendeknek megfelelően használja fel uniós forrásait, addig Magyarország a relatíve sűrű autópálya hálózata révén közlekedési célokra viszonylag kisebb arányban szán brüs�szeli forrást (10,0%). Hazánk elsődlegesen a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra koncentrál (16,0%), de a hangsúlyok között kap helyet a KKV-k versenyképességének támogatása (10,3%), valamint különböző környezeti célkitűzések (11,9%). A közigazgatás fejlesztésére fordítja Magyarország a büdzsé 3,4%-át, míg a másik három állam 0,2-2,0%-ot különít el erre. Szintén speciálisak a hazai célok között és akár a hazai versenyképesség régiós lemaradásához is vezethet, hogy az információs és kommunikációs technológiákra a keretnek csupán 3,4%-a jut, míg Prága, Pozsony és Varsó 4,1-5,9%-ot irányoz elő, illetve a büdzsének csupán 10,6%-a van betervezve K+F+I-re Magyarországon a régiós versenytársak 11,2-13,1%-ával szemben. Technikai segítségnyújtásra Magyarország mindössze 1,0%-ot tervezett be, ami optimizmust sugall a források megfelelő arányú lehívását illetően, mivel a lengyel, cseh és szlovák kormány 3,4-4,0%-ot szán erre (10. ábra). A 2007-2013-as és a 2014-2020-as időszak magyar prioritásait összehasonlítva néhány jelentős változás figyelhető meg. Kiemelkedő mértékben, 3,8%-ról 16,0%-ra nőtt a foglalkoztatásra és a munkaerőpiac fejlesztésére fordított támogatások aránya. A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések a jelenlegi időszakban több kisebb, specifikus területre osztódnak, amelyek finanszírozására összességében azonban a források nagyobb hányada áll rendelkezésre, mint a 2007-2013-as periódusban, így 19,7%-ról 27,6%-ra emelkedik az arány. A közlekedés fejlesztésére ugyanakkor jóval kevesebb EU-s pénzt fordítanak 2014 után (10,0%), mint 2007-2013 között, amikor a források 24,9%-a a különböző közlekedési projekteket támogatta (11-12. ábra). A Kormány augusztusban ismertetett tervei szerint a korábbinál is hangsúlyosabb céllá vált a 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak minél hatékonyabb és gyorsabb kiosztása, ezért várhatóan 2017 közepéig az összes uniós pályázat kiírására sor kerül. Ez egyrészt versenyelőnyhöz juttathatja a magyar vállalkozókat, másrészt pedig elősegítheti a rendelkezésre álló források teljes lehívását 2020-ig.
Periszkóp
5
10. ábra: A 2014-2020-as időszak forrásainak tematikus megoszlása közép-kelet-európai régió országaiban és a balti államokban Horvát. Bulgária Románia Litvánia Lettország Észtország Szlovénia Szlovákia Cseho. Lengyelo. Magyaro. 0%
20%
40%
60%
Foglalkoztatás és munkaerőpiac Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság KKV-k versenyképessége Társadalmi befogadás Klímaváltozás és kockázatmegelőzés Hatékony közigazgatás
80%
100%
Környezet és erőforráshatékonyság Kutatás, fejlesztés, innováció Közlekedési és energiahálózatok Oktatás és képzés Információs és kommunikációs technológiák Technikai segítségnyújtás
Forrás: Európai Bizottság
11. ábra: A 2007-2013-as költségvetési időszak forrásainak cél szerinti felosztása Magyarországon Környezet Utak
4,8%
3,8%
3,0%
3,1%
Társadalmi infrastruktúra
19,7%
Egyéb KKV és vállalkozástámogatás
7,2%
Innovációs és K+F Humántőke Vasutak
7,4%
Egyéb közlekedés Technikai segítségnyújtás és kapacitásbővítés
13,5%
7,5% 10,4%
Munkaerőpiac
9,2% 10,4%
Kultúra, turizmus IT szolgáltatás és infrastruktúra
Forrás: Európai Bizottság
12. ábra: A 2014-2020-as költségvetési időszak forrásainak cél szerinti felosztása Magyarországon Foglalkoztatás és munkaerőpiac Környezet és erőforráshatékonyság
3,4% 3,4% 4,4%
Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság Kutatás, fejlesztés, innováció KKV-k versenyképssegése Közlekedési és energiahálózatok Társadalmi befogadás
1,0%
16,0% 8,2% 11,9% 9,5%
Oktatás és képzés Klímaváltozás és kockázatmegelőzés Információs és kommunikációs technológiák Hatékony közigazgatás Technikai segítségnyújtás
11,2%
10,0% 10,3%
10,6%
Forrás: Európai Bizottság
2015. augusztus
Periszkóp
Gazdasági növekedés, külkereskedelem, ipar A lassuló gazdaság növekedés oka valószínűleg a magas bázis miatt visszaeső mezőgazdaság volt •
Az előzetes becslés alapján a magyar gazdaság 2015. második negyedévében igazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,5%-kal nőtt, míg a bővülés éves üteme a január-március között regisztrált 3,2%-ról 2,4%-ra olvadt (1. ábra). A magyar árukivitel volumene 1,7%-kal bővült májusban (év/év), míg a behozatal 0,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az árufőcsoportok közül az élelmiszer-, ital- és dohányexport bővült legnagyobb ütemben (+3,6%), míg a behozatal volumenét tekintve a magas bázis következtében az energiahordozók importja esett vissza leginkább (-18,0%). A külkereskedelmi mérleg egyenlege az év első öt hónapjában rekord magas többletet ért el (1072,5 milliárd Ft) (2-3. ábra). Júniusban éves szinten a nyers adatok szerint 11,0%-kal, szezonálisan és munkanaphatással igazítva 6,0%-kal bővült a hazai ipari termelés, míg a havi bővülés üteme 1,1%-ot ért el. Az iparon belül továbbra is a járműgyártás (+21,2%) és az ahhoz számos szállal kapcsolódó gumi- és műanyaggyártás (+22,7%) ért el jelentős növekedést (4-5. ábra). A hazai építőipar júniusban dinamikusan, 10,2%-kal bővült éves szinten, ugyanakkor várhatóan visszaveti a szektor teljesítményét az év második felében, hogy a teljes szerződésállomány az adatok ezredfordulóval kezdődő gyűjtése óta nem látott mértékben, 49,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (6. ábra).
•
•
•
1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
2%
6%
300
60%
4%
250
50%
200
40%
150
30%
100
20%
50
10%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-50
-3%
-6%
-100
Negyedév/negyedév (bal t.)
-150
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - május) 20%
Forrás: KSH, MFB
846,6 775,3
10%
Export volumen (év/év, jobb t.)
Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.)
0%
381,3
400 200
10% 5%
-262,2
-30%
5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2015. június) Gumi, műanyag termék gyártása
117,1%
Gyógyszergyártás
114,1%
Számítógép, elektr. termék gyártása
112,0%
Villamos berendezés gyártása
Fémfeldolgozás
111,6% 110,5% 109,1% 105,4%
Vegyi anyag, termék gyártása
103,5%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
103,0%
FELDOLGOZÓIPAR Forrás: KSH, MFB
112,0%
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
100% 105% 110% 115% 120% 125%
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Periszkóp
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
Fafeldolgozás
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
121,2%
Gép, gépi berendezés gyártása
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
122,7%
Járműgyártás
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
2015
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2014
Forrás: KSH, MFB
2006
2005
2004
2003
-286,4
-531,6
-453,8
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
2013
-400
-5%
-20%
-75,8
-200
0%
-10%
62,3
0
-600
-30%
590,2
600 milliárd Ft
1 072,5
898,4 843,5
-20%
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
1 200
800
-10% Forrás: KSH, MFB
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Év/év (jobb t.)
1 000
0%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
-8%
0
2015.I
2014.I
2014.III
2013.I
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
-4%
2013.III
Forrás: KSH, MFB
milliárd Ft
1%
6
2015. augusztus
Periszkóp
Fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom dinamikáját a nettó reálbérek, a hitelpiac és az óvatosság is fékezi Júliusban ugyan a megelőző hónaphoz képest kismértékben javult, azonban a régióban 2014 vége óta Magyarországon a legrosszabb a fogyasztói bizalom. Ennek ellenére júniusban a kiskereskedelmi forgalom az előzetes adatok alapján 6,2%-kal bővült (év/év), ami négyhónapos csúcsnak felelt meg. A kiskereskedelem élénkülését az üzemanyagok és a nem élelmiszeripari cikkek eladásának 9,0, ill. 8,1%-os éves szintű növekedése okozta, s az élelmiszer eladások üteme is 4,5%-ra gyorsult (1-3. ábra). A növekvő fogyasztást a nettó reálbérek emelkedésének megtorpanása fékezheti a következő hónapokban, ugyanakkor ez a hatás várhatóan nem lesz tartós, mivel a nemzetközi olajárak csökkenése, a forint gyengülésének megállása visszafogja az inflációs ráta emelkedésének ütemét (4. ábra). A lakosság vásárlólóerejének bővülését a hitelezési folyamatok alakulása is lassítja, júniusban havi szinten csak a személyi hitelek állománya emelkedett kismértékben (+1,8 milliárd Ft). Az óvatos fogyasztói hangulatot jelzi, hogy az alacsony kamatok révén a bankbetétekből kiáramló megtakarítások a készpénz mellett állampapírok irányába terelődnek (5-6. ábra). 1. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában 10
* szezonálisan kiigazított adatok
Hónap/hónap (bal t.)
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
0%
0%
* szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Forrás: KSH, MFB
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 10%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
*közfoglalkoztatottak nélkül
-8%
Üzemanyagok
Kiskereskedelmi forgalom
100%
75%
75%
50%
50%
*állampapírok, egyéb kötvények ** 12 hónapos gördülő átlag
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
2012.01
25%
milliárd Ft
125%
100%
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
7
135 120 105 90 75 60 45 30 15 0
2015.04
150%
125%
Forrás: MNB, MFB
2015.01
150%
500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400
2014.10
175%
Periszkóp
-8%
Nettó reálbérek*
milliárd Ft
200%
175%
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
-6%
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
200%
Forrás: MNB, MFB
8%
6%
5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%)
25%
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
Élelmiszerek
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
2014.07
Nem élelmiszer termékek
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
-12%
-6%
Románia
Forrás: KSH, MFB
-8%
-4%
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
-4%
-2%
2014.04
Magyarország
4%
2014.01
Szlovákia
2%
2013.10
Csehország
8%
2013.07
Lengyelország
Év/év (jobb t.)
4%
2013.04
-70
12%
6%
0
2013.01
0
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
10
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
2012.10
•
2012.07
•
2012.04
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
2015. augusztus
Periszkóp
Munkaerőpiac Továbbra is a gazdaság élénkülését jelzik a hazai foglalkoztatási adatok A munkanélküliségi ráta 2015. április-június között 6,9%-ra süllyedt, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál, így a hazai mutató az Európai Unión belül a kilencedik legalacsonyabb szintet érte el. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta a második negyedév átlagában 59,8, ill. 55,7% volt, ami éves összevetésben 1,3, ill. 1,9 százalékpontos emelkedést jelent (1-2. ábra). A vállalati foglalkoztatási tervek alapján a következő hónapokban tovább csökkenhet a munkanélküliek száma, s bővülhet a foglalkoztatás. Májusban a jelentősebb ágazatokban a pénzügyi közvetítés kivételével éves szinten emelkedett az alkalmazottak száma. Míg a versenyszférában 2,6%-kal, addig a költségvetési szektorban – a szociális ellátásban dolgozók számának megugrásával – 10,8%-kal nőtt a munkaerő létszáma. A közfoglalkoztatottak létszáma 194,4 ezer fő volt az év ötödik hónapjában, 96,8%-kal túlszárnyalva az egy évvel korábbi alacsony bázist (3-4. ábra). Júniusban a szezonalitásnak megfelelő számú, azonban az egy évvel korábbinál 49,5%-kal kevesebb, összesen 41,2 ezer új álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók, ezen belül a nem támogatott helyek száma (18 ezer) 12,2%-kal, míg a támogatott álláshelyeké (21,9 ezer) 62,6%-kal csökkent (5. ábra). A szociális ellátásban dolgozók bérkorrekciójának kifutása révén a költségvetési szegmensben átlagosan 1,0%-kal, míg a versenyszférában 4,1%-kal emelkedtek júniusban éves szinten a bruttó bérek (6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
2. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban (2015. április - június) 25%
60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
Forrás: Eurostat, MFB
20% * 2015. február - április
15% 10% 5% 0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
Foglalkoztatási ráta (jobb t.) Forrás: KSH, MFB
3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2015. május, előző év azonos időszaka = 100%)
ezer fő
210
145%
140%
135%
130%
125%
300%
90
200%
60
100%
30
0% -100%
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
8
109,7% 107,5% 105,2% 104,7% 104,6% 103,5% 103,4% 103,3% 103,1% 102,9% 101,8% 101,2% 100,9% 98,4% 104,1% 101,0% 103,0%
110%
Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Oktatás Építőipar Ipar Ingatlanügyletek Infokommunikáció Forrás: Szállítás, raktározás KSH, MFB Egészségügy Közigazgatás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Szálláshely-szolg., vendéglátás Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN
108%
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
400%
120
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2015. június, előző év azonos időszaka = 100%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
ezer darab
500%
150
106%
120%
115%
110%
105%
95%
102,6% 105,3%
Forrás: NFSZ, MFB
Periszkóp
600%
180
2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
110,8%
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
700%
Forrás: KSH, MFB
0
97,6%
100%
Forrás: KSH, MFB
240
143,6% 105,5% 104,8% 104,2% 103,8% 102,9% 102,8% 102,7% 102,4% 102,4% 101,3% 100,6% 100,0%
104%
Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Ingatlanügyletek Közigazgatás Szállítás, raktározás Építőipar Kereskedelem Ipar Mezőgazdaság Oktatás Infokommunikáció Egészségügy Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN
4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
102%
Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
100%
•
98%
•
Németország 4,6% Csehország 4,8% Málta 5,2% Luxemburg 5,3% Egyesült Királyság 5,5% Dánia 5,9% Ausztria 5,9% Észtország 6,5% Magyarország 6,9% Hollandia 6,9% 7,0% Románia 7,7% Lengyelország 8,0% Svédország 8,1% Belgium 8,4% Litvánia 8,7% Szlovénia 9,5% Európai Unió 9,5% Bulgária 9,9% Írország 9,9% Franciaország 10,2% Lettország* 10,9% Euróövezet 11,6% Szlovákia 11,8% Finnország 12,1% Portugália 12,2% Olaszország 14,9% Ciprus 15,1% Horvátország 22,4% Spanyolország 24,0% Görögország
•
2015. augusztus
Periszkóp
Infláció A világpiaci nyersanyagárak alakulása tovább támogatja a hazai fogyasztói árak stabilitását Keresleti és kínálati hatások (a kínai gazdaság lassulása, az amerikai kitermelési költségek csökkenése, az iráni olaj nemzetközi piacokra való visszatérése) nyomán a júniusi 4,6%-os visszaesést követően júliusban 13,8%-kal zuhant a Brent-típusú olaj ára, s a CRB nyersanyagpiaci árindex is féléve látott ütemben, 4,5%-kal süllyedt (1. ábra). Magyarországon júniusban a mezőgazdasági árak 6,2%-kal csökkentek, míg az ipari termelői árak 1,5%-kal emelkedtek (év/ év). Utóbbin belül a belföldi értékesítési árak tovább süllyedtek (-1,1%), azonban az exportértékesítés esetében 2,9%-os áremelkedés következett be. Júliusban éves szinten 0,4%-kal nőttek, havi szinten (júniushoz hasonlóan) nem változtak a fogyasztói árak, a 12 havi maginflációs ráta a júniusi 1,2%-os ütemhez hasonló mértékű, 1,3% volt (2-3. ábra). A jelentősebb ársokkok hiányát jelzi, hogy az inflációs trendeket jól előrejelző ritkán változó árú termékek árindexe (2,1%, év/ év), a keresletérzékeny termékek drágulása (1,9%) és az indirekt adóktól szűrt maginfláció (1,1%) is 0,1-0,2 százalékponttal elmaradt a júniusban mért számoktól (4. ábra). A 12 havi inflációs rátát júliusban a piaci javak átlagosan 0,53 százalékponttal növelték, a szabályozott áru termékek 0,15 százalékponttal csökkentették. A havi árváltozást tekintve a szolgáltatások drágultak viszonylag nagyobb ütemben, míg a ruházati cikkek ára 2,7%-kal csökkent a nyári leárazások nyomán (5-6. ábra). 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
1. ábra: a CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 525
120
4%
500
110
2%
475
100
450
90
425
80
400
70
375
60
$/hordó
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
2,5%
6%
8%
2,0%
5%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
3%
3%
0,0%
2%
2%
-0,5%
1%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 Szolgáltatások
0,9%
Tartós fogyasztási cikkek
0,3%
Szeszes italok, dohányáruk
0,3%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
0,2%
Háztartási energia, fűtés
0,0%
Élelmiszerek
-1,1%
Ruházkodási cikkek
-2,7%
ÖSSZESEN
9
1,0%
0,5%
-0,5%
-1,0%
Forrás: KSH, MFB
0,0%
-1,5%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
0,0%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
0%
0%
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2015. július, hó/hó)
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
1% Forrás: MNB, MFB
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
4% Ritkán változó árú termékek inflációja
Maginfláció (év/év, bal t.)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
5%
4%
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
Év/év (bal t.)
6%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció
-1,0% 2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
Forrás: KSH, MNB, MFB
Hónap/hónap (jobb t.)
Exportárindex
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
10%
-4%
Forrás: KSH, MFB
-14%
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Importárindex
-12%
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.05
2014.04
2014.03
2014.01
2014.01
-6%
-10%
40
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Ipari termelőiárindex
-4%
-8%
50
Forrás: Reuters, MFB
325
0% -2%
2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06
350
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
-2,0%
•
-2,5%
•
-3,0%
•
2015. augusztus
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Kétéves szintet ért el az új vállalati hitelszerződések összege júniusban A magyarországi vállalati hitelek állománya 2015. júniusban a tranzakciók (hitelfolyósítások és törlesztések egyenlege) nyomán másfél éve látott volumenben, 191,5 milliárd forinttal süllyedt (forinthitelek: -149,5 milliárd Ft, devizahitelek: -42,0 milliárd Ft). Mivel júniusban közel két éve tapasztalt (350 milliárd Ft-ot meghaladó) összegben kötöttek új hitelszerződést a cégek, így a törlesztések volumene meghaladhatta az 550 milliárd forintot (1-2. ábra). A vállalati hitelállományon belül a devizakölcsönöké 6,0 milliárd forinttal bővült, a forinthiteleké 157,6 milliárd forinttal zsugorodott júniusban. A Növekedési Hitelprogram beruházási hitel felvételt ösztönző hatását erősíti meg, hogy míg a maximum 1 éves és az 1-5 év közötti hitelek állománya is zsugorodott (-75,6, ill. -97,1 milliárd Ft), addig a hosszabb lejáratú kölcsönök állománya 21,1 milliárd forinttal bővült májushoz viszonyítva (3-4. ábra). Az 1-5 éves és 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati hitelek szegmensében az átlagos kamatszint júniusban májushoz képest 6, ill. 18 bázispontot süllyedt és 4,14, ill. 3,75%-ot ért el, utóbbi új rekordszintre olvadt, s egyre jobban közelít a csehországi kölcsönök árazásához (5-6. ábra). 2. ábra: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forint- és euró hitelek tárgyhónapban kötött szerződéseinek összege* Forrás: MNB, MFB
*egy vagy két adatszolgáltatótól származóbizalmas adat esetében nem közöl adatot az MNB
350 300 250 200 150 100 50
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
Euró hitel: 1 éven túli kamatfixálás Euró hitel: változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Forinthitel: 1 éven túli kamatfixálás Forinthitel: változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás
4. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban
3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban 9 000
4 000
Forrás: MNB, MFB
1 éven belüli
8 000
1 - 5 éves
5 éven túli lejáratú
3 500
7 000
Forrás: MNB, MFB
milliárd Ft
milliárd Ft
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2013.12
0
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
Forrás: MNB, MFB
400
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 2010.12
milliárd Ft
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2014.03
•
2014.02
•
2014.01
•
6 000 5 000
3 000 2 500
4 000 2 000
3 000
Forinthitel
2 000
Devizahitel
Összesen
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarország Szlovákia
10
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.01
2008.07
Csehország Bulgária
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
0% 2012.07
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.04
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
0%
2012.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
-2%
4%
2%
2011.10
0%
6%
4%
2011.07
Forinthitel - 1-5 éves
8%
6%
2011.04
2%
10%
8%
2011.01
4%
12%
2010.10
Forinthitel - min. 5 éves
14%
10%
2010.07
8%
16%
12%
2010.04
EURIBOR
6%
* hó végi állománnyal súlyozva
14%
2010.01
10%
2007.07
16%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
2007.01
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
14%
2006.07
2006.01
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
1 500
Lengyelország Románia
2015. augusztus
Periszkóp
Árfolyamok A régió legjobban teljesítő devizája júliusban a forint volt Miután a görög kormány több hónapos alkudozás után július 13-án elfogadta, hogy az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank feltételei, szigorú reformintézkedések végrehajtása mellett juthat új pénzügyi mentőcsomaghoz, jelentősen javult a globális befektetői környezet. A közép-kelet-európai devizák így a július eleji gyengülés ellenére havi szinten erősödni tudtak az euróval szemben (cseh korona: 0,8%, lengyel zloty: 1,1%, román lej: 1,5%, forint: 2,1%) (1-2. ábra). A forint árfolyama július 31-én kéthavi szintre süllyedt az euróval szemben (308,3 HUF/EUR), míg a dollárral és svájci frankkal szemben 0,1, ill. 3,5%-os ütemben értékelődött fel (hóvégi árfolyamok: 281,1 HUF/USD, il. 291,8 HUF/CHF), utóbbi ellenében közel három hónapos szintre erősödött a hazai deviza (3. ábra). A nemzetközi befektetői környezet javulása mellett a hazai fizetőeszközt támogatta az országkockázati prémium csökkenése is (a 10 éves CDS-felár 203-ról 193 pontra süllyedt). A forint jövőbeli erősödését segítheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a júliusi 15 bázispontos monetáris lazítás mellett a további kamatvágások lezárását jelentette be, s a piaci várakozások sem számolnak további kamatcsökkentéssel, ugyanakkor a magyar államkötvények csökkenő hozama és felára fékezheti a hazai deviza felértékelődését (4-6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 35
101,0%
Forrás: CBOE, ECB, MFB
30
globális kockázatvállalási kedv erősödése
25 20
310 305
15
300
10 HUF/EUR (bal t.)
99,5%
99,0%
99,0%
98,5%
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
98,0% 97,5%
97,5%
5
Cseh korona
3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
Forint
Román lej
Lengyel zloty
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felárának változása*
325
320 HUF/EUR (bal t.)
98,5%
euróval szembeni árfolyamerősödés
98,0%
VIX-index (jobb t.)
295
100,0%
99,5%
2015.06.30
315
100,5%
Forrás: ECB, MFB
100,0%
pont
320
101,0%
* 2015.06.30. = 100%
100,5%
2015.07.28
325
2015.07.21
•
2015.07.14
•
2015.07.07
•
320
310 HUF/USD (jobb t.)
315
30%
6% Forrás: ECB, Reuters, MFB
Forrás: ECB, MFB
300 HUF/CHF (jobb t.)
310
290
305
280
300
270
295
260
20%
4%
10%
2%
0%
0%
-10%
-2%
Periszkóp
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
bázispont
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2013.10
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2012.01
04.2016
01.2016
10.2015
07.2015
04.2015
01.2015
10.2014
07.2014
04.2014
1,00%
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.07.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.06.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.05.29-én (jobb t.)
HUF/EUR* (jobb t.)
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 2013.07
2,00% 01.2014
10.2013
07.2013
04.2013
01.2013
07.2012
330
2013.04
3,00% Forrás: ECB, MNB, MFB
2013.01
4,00%
310
2012.10
5,00%
300
2012.07
6,00%
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
2012.04
7,00%
290
320
-6%
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 8,00%
forint gyengülés
10.2012
fordított skála
260 280
-30%
10 éves CDS-felár* (bal t.)
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 270
-4% * 30 napos gördülő változás
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
-20%
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
11
2015. augusztus
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Terv szerint alakulnak a költségvetési számok, kedvezőbb lett a büdzsé hiányának finanszírozása Az államháztartás központi alrendszerének hiánya január-július között 894,1 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzatot 0,2%-kal, a tavalyi év azonos időszakában kumulálódott deficitet 42,7 milliárd forinttal haladta meg. Az első hét hónap adatai alapján a központi költségvetés hiánya 77,4 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleget (-953,7 milliárd Ft) mutatott, mint egy évvel korábban, a bevételek 59,8 milliárd forintos elmaradását ugyanis ellensúlyozni tudta a kiadások 137,2 milliárdos visszafogása. Előbbit tekintve a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei estek vissza jelentősen (-293,8 milliárd Ft), ami alapvetően a beérkező uniós források elmaradásából eredt (1. ábra, 1. táblázat). Mivel a büdzsé kiadásai tendenciaszerűen inkább az év első felére esnek, míg a bevételek nagyobb része hagyományosan az év második felében folyik be, így tarthatónak tűnik az idei költségvetés hiányára vonatkozó célkitűzés. A jegybanki kamatcsökkentés révén a diszkontkincstárjegy hozamok júliusban 12-14 bázispontot csökkenve 1% alá süllyedtek, s az 5 és 10 éves hozamok is 14-14 pontot mérséklődve 2,84, ill. 3,74%-on zárták a hónapot. A hosszú hozamok süllyedését segítette görög adósságválság enyhülése, az állampapírok iránt erősödő lakossági kereslet, a jegybanki eszköztár átalakítása, valamint a forintkötvények hozamába beépülő árfolyamkockázati prémium 16 bázispontos mérséklődése. Ennek ellenére a szűkebb régióban 34-52 bázispont közötti ütemben süllyedtek a 10 éves állampapírhozamok a hónapban (2-4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint)
-374,5
-597,4 -756,1
-703,3 -1 067,0 -1 119,6
-2 685,7 -364,4
-2 739,9
-731,6
-796,2
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
-747,1
-715,6 -765,6 -744,1 -1 086,3 -1 076,2 -764,8
-3 486,1
-3 977,1
-4 207,1
-483,4 -450,3 -403,1
-417,8
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5%
3 hónapos 5 éves 10 éves CDS-felár
6 hónapos 10 éves
12 hónapos Jegybanki alapkamat
10 932,9
5 927,1
54,2%
1 305,1
640,5
49,1%
1 306,0
733,4
56,2%
Társasági adó
394,8
159,4
40,4%
341,4
206,0
60,3%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
151,7
78,5
51,7%
156,5
80,3
51,3%
Banki és ágazati különadó
Gazdálkodó szervezetek befizetései
205,9
100,9
49,0%
204,8
104,7
51,1%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 335,9
2 351,9
54,2%
4 396,7
2 458,8
55,9%
Általános forgalmi adó
3 035,6
1 627,8
53,6%
3 172,4
1 739,3
54,8%
Jövedéki adó
918,9
502,2
54,7%
913,5
533,4
58,4%
Pénzügyi tranzakciós illeték
277,9
161,4
58,1%
206,2
124,1
60,2%
1 753,8
1 022,2
58,3%
1 806,6
1 082,7
59,9%
1 589,1
929,3
58,5%
1 639,7
980,7
59,8%
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
3 124,5
1 816,7
58,1%
3 024,6
1 778,8
58,8%
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 907,1
1 130,8
59,3%
1 910,8
1 130,1
59,1%
Lakosság befizetései
Forrás: NGM, KSH, MFB
*** 5 éves német euró államkötvény hozama
4%
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 7% 6% 5% 4% 3%
3% Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
20
3%
15 10
2%
1%
1%
0%
0%
-1%
-1% 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07
Periszkóp
Országkockázati felár**
Kockázatmentes hozam***
12
25
4%
2%
Árfolyamkockázati felár*
globális kockázatvállalási kedv erősödése
5%
1%
2%
30
6%
0%
pont
5%
évi előirányzat %-a
50,7%
5 Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
2014.07
* 5 éves forint állampapírhozam és 2019.01.11-én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** 2019.01.11-én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége
6%
I-VII. hó
5 987,0
3. ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása 7%
módosított előirányzat
éves teljesítés %-a
11 800,9
Személyi jövedelemadó
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB
300 270 240 210 180 150 120 90 60 30 0
bázispont
2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 10 éves CDS-felár
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
I-VII. hó
Magyarország Románia
0
Csehország VIX-index (jobb t.)
2015.07
1 082,7
teljesítés (előzetes)
2015
2015.06
962,9
2 351,9 2 458,8 1 022,2
2014
2015.05
-518,7 -1 040,9
-2 132,5 -2 339,3 -2 459,9 -379,7
2 147,7
milliárd Ft
2015.04
-534,7
510,2
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Egyenleg értéke
843,5 1 555,3 1 650,9 1 357,1 1 025,3 1 100,5 1 305,2
-683,7 -745,9 -701,1 -1 357,0 -1 317,0 -1 498,3
-404,1
919,6
1 202,2 1 096,4 860,7
2 168,9
733,4
2015.03
-542,1
1 856,7
-953,7
640,5
2015.02
606,4
1 684,3 1 781,1
536,1 610,3
-1 031,1
2015.01
1 247,8
388,9
-542,5 -1 093,3
2014.12
545,5 1 785,6
529,8
-1 367,5
2014.11
-677,4 -703,2 -1 012,9
2014.10
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.09
•
2014.08
•
Lengyelország
2015. augusztus
