Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Az olajárcsökkenés mozgatói és várható hatásai
2014 júniusa óta meredek esés figyelhető meg a nyersolaj világpiaci árában. A Brent típusú kőolaj árfolyama a júniusi 115,2 dollárról októberre 84,2 dollár alá zuhant, és hasonló utat járt be az amerikai irányadó olajfajta, a WTI (West Texas Instrument) is, amelynek hordónkénti ára az elmúlt négy hónapban 107,9 dollárról 76,8 dollárra esett vissza. Ezzel előbbi négy éves, utóbbi 28 hónapos mélypontra került (1. ábra). 1. ábra: Az olajárak alakulása 2010. január és 2014. október között 130
130 120
120
110
110
100
100
90
90
80
80
$/hordó
Forrás: EIA, MFB
70
70 Brent
WTI 60 2014
2013
2012
2011
60 2010
Az olajárak zuhanása több okra vezethető vissza. Európában, Japánban és Kínában, mint jelentős felvevőpiacokon egyaránt a gazdasági növekedés lassulása figyelhető meg. A gyenge makrogazdasági adatok és a romló növekedési kilátások negatívan hatnak az olaj piacára, a keresleti trendek pedig tovább erősítik ezt a tendenciát. A kedvezőtlen világgazdasági környezet, valamint a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos lezárása nyomán erősödő dollár az olaj iránti globális kereslet csökkenését eredményezi (a nem dollár alapú vásárlók kénytelenek többet fizetni a nyersanyagokért), a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozásai szerint pedig a fogyasztás további csökkenése várható a következő 12-18 hónapban.
$/hordó
2014. november
2014-ben meredek esésnek indult a kőolaj világpiaci ára, aminek legfőbb kiváltó okai a világgazdasági növekedés lassulása következtében kialakuló fogyasztáscsökkenés mellett a dollár erősödése és a globális olajtermelés növekedése voltak. A „fekete arany” árának esése az egész világon érezteti hatását, több kitermelő országot is a költségvetési deficit veszélye fenyeget emiatt (pl. Oroszország, Irán), másutt (elsősorban Európában) tovább erősödtek a deflációs félelmek. A tartósan fennmaradó alacsony olajár következtében a jövő évi magyarországi infláció is a vártnál nagyobb mértékben csökkenhet.
(folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ Az autóipar átmeneti termelés-csökkentése miatt megtorpant a hazai ipari szektor augusztusban... (4. oldal) ◊ A forinthitelezés élénkülése ellenére is zsugorodik a háztartások hitelállománya... (5. oldal) ◊ Tovább javult a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon... (6. oldal) ◊ Ismét negatív tartományba süllyedt a hazai inflációs ráta... (7. oldal) ◊ A Növekedési Hitelprogram év végére tervezett lezárása gyorsította a hitelkihelyezéseket... (8. oldal) ◊ A romló hangulattal szemben viszonylag ellenálló devizának bizonyult a forint októberben... (9. oldal) ◊ Az első három negyedév adatai alapján teljesíthetőnek tűnik az idei költségvetési hiánycél... (10. oldal) ◊ Kisebb átcsoportosítások és a fiskális fegyelem folytatódása olvasható ki a benyújtott jövő évi költségvetési törvénytervezetből... (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Periszkóp
2
millió hordó/nap
92,5 92,0 91,5 91,0 Forrás: IEA, MFB
90,5 Kereslet
Kínálat
90,0 2013.I
2013.II
2013.III
2013.IV
2014.I
2014.II
3. ábra: A világszintű nyersolajtermelés alakulása 100% USA
90% 80% 70%
Nem OPEC országok (USA nélkül)
60% 50% 40%
OPEC országok
30% 20% 10% 2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
0% Forrás: BP, MFB
4. ábra: Az USA olajtermelésének alakulása 12 Forrás: BP, MFB
10,0
10 8
8,9 7,4
7,2
7,6 6,9
6,8
6,9
6,8
7,9
7,3
6 4 2 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
5. ábra: Az USA olajimportjának és -exportjának alakulása 16 Forrás: BP, MFB
14 12 10
Import
8
Export
6 4 2
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
0 2003
Az olajárak esésének ugyanakkor néhány pozitív következménye is megfigyelhető. Egyrészt közvetlen előnyökkel jár a fogyasztók szempontjából, rajtuk keresztül pedig élénkíti a gaz-
93,0
millió hordó/nap
Az előzetes várakozásokkal ellentétben az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) egyelőre nem csökkentette kitermelését az ár védelme érdekében. Bár a tagok korábban a 85 dolláros árat határozták meg alsó küszöbként, egyre inkább úgy tűnik, hogy piaci részesedésük megtartása érdekében egyes országok (pl. Szaúd-Arábia, Kuvait) a termelés vis�szafogása helyett további árcsökkentésre is hajlandóak, és a kisebb, akár 80 dollár alatti árat is készek elfogadni. Ennek célja az európai és ázsiai piacok megtartása mellett az, hogy az alacsonyabb árral nyomást helyezzenek az USA olajpiacára és kikényszerítsék termelésének csökkentését, mivel a 80 dolláros ár alatt az amerikai termelők egy részének már nem kifizetődő a palaolaj felszínre hozatala. Erre utal, hogy Szaúd-Arábia november elején csökkentette az észak-amerikai piacokra irányuló exportárait. Az árak esetleges további esése a kínálati oldal korrekcióját idézné elő anélkül, hogy az OPEC a termelés visszafogására kényszerülne. Rövidtávon ugyan a termelés kismértékű visszafogása relatíve nagy árnövekedéssel járna, hosszabb távon ez az áremelkedés nem ellensúlyozná a termeléskiesésből adódó veszteségeket. A csökkenő árak és az apadó költségvetési bevételek miatt több OPEC tagállam (pl. Venezuela, Irán) beavatkozást sürget, melyre előreláthatólag a szervezet november végi bécsi találkozójáig várniuk kell. Ekkor határozhatnak a 2015-ös kibocsátási kvóták csökkentéséről, amely újra az egyensúly felé mozdíthatja a piacot. Erre néhány OPEC tag mellett Moszkvának is nagy szüksége lenne, a jelenlegi 90 dollár alatti olajár ugyanis 5% körüli GDP-arányos deficitet okozna az orosz költségvetésben. Az Európai Unió számára szintén nagy kihívást jelent az árcsökkenés, amely tovább erősítheti a túlzottan alacsony inflációs (egyes esetekben deflációs) trendeket.
2. ábra: Globális olajkereslet és -kínálat 2013. első és 2014. második negyedéve között
millió hordó/nap
Mindeközben erőteljes növekedésnek indult az előző negyedévekben a folyékony szénhidrogén globális kínálata (2. ábra). Ennek egyik oka az USA-ban kibontakozó palaolaj forradalom, amelynek révén az utóbbi évek technológiai újításainak köszönhetően újabb, korábban nem elérhető kőolajkészleteket lehet gazdaságosan a felszínre hozni, ami az Egyesült Államok olajtermelését napi 1 millió hordóval növelte. Míg 2005-ben naponta átlagosan 6,9 millió hordó nyersolajat bányásztak ki, 2013-ban már napi 10 millió hordónyit hoztak felszínre (3-4. ábra). Mivel az USA olajimportja a palaolaj-kitermelés dinamizálódásával jelentősen csökkent, a felszabaduló felesleg az európai és ázsiai piacok felé veszi az irányt és túlkínálatot okoz (5. ábra). A kínálat növekedésének másik mozgatója az afrikai (pl. líbiai, nigériai), ill. iraki kőolajtermelés és -export emelkedése. A Líbiában 2011 óta dúló harcok után idén újra növekedni kezdett a kitermelés, bár a feszült belpolitikai helyzet továbbra is fennáll és kockázatokat hordoz magában. Az orosz-ukrán krízis, az iraki válság, valamint a líbiai összecsapások alapvetően árnövelő hatásúak, azonban a csökkenő globális kereslet miatt ezek nem érvényesülnek. A kitermelő országok egy részében zajló konfliktusok a jövőben is rizikófaktort jelentenek a kínálatra és éreztethetik a hatásukat a kőolaj-kitermelésben is, amely a kínálat csökkenéséhez, ezen keresztül pedig az olajár korrekciójához vezethet.
2014. október
Periszkóp
dasági növekedést. A Capital Economics és a Gluskin Sheff szakértőinek 2014. szeptemberi elemzései szerint az olaj hordónkénti árának 10 dolláros csökkenése a világ GDP-jének 0,5%-át helyezi át a termelőktől a fogyasztókhoz, amely végül 0,2-0,3%-kal növeli a termékek és szolgáltatások iránti globális keresletet.
Periszkóp
3
700%
700%
Forrás: EIA, ECB, MNB, MFB
600%
600%
500%
500%
400%
400%
300%
300%
200%
200%
100%
100%
0%
Üzemanyag árindex (1994. január=100)
2014.06
2013.06
2012.06
2011.06
2010.06
2009.06
2008.06
2007.06
2006.06
2005.06
2004.06
2003.06
2002.06
2001.06
2000.06
1999.06
1998.06
1997.06
1996.06
0% 1995.06
A kőolaj világpiaci árának változása Magyarországon is érzékelteti már a hatását (6. ábra). A „fekete arany” árváltozása (a forint/dollár árfolyam alakulása mellett) alapvető alakítója az üzemanyagok árának, s így az inflációs folyamatoknak is. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. szeptemberi inflációs előrejelzésében a 2015-re 103,6 dollár/hordó olajárral kalkulált számítás helyett azzal a feltételezéssel élünk, hogy a 2014 júniusában kezdődő olajárcsökkenés tartós marad és a Világbank előrejelzésének megfelelően 2015-ben átlagosan 95 dollár/hordó körül alakul a Brent nyersolaj világpiaci ára, továbbá 250 HUF/USD évi átlagos árfolyamot veszünk alapul, akkor az MNB 2014. szeptemberi prognózisában szereplő 2,5%-nál 0,4 százalékponttal alacsonyabb, ceteris paribus 2,1% körül alakulhat a pénzromlás üteme jövőre Magyarországon lineáris regressziós számításunk alapján.
6. ábra: Regressziós becslés a kőolaj világpiaci árának és a HUF/USD árfolyamnak a magyarországi üzemanyag fogyasztói árindexére gyakorolt hatásáról
1994.06
Rövidtávon mind az olaj kereslete, mind a kínálata árrugalmatlan, így nagyon nehéz megjósolni, hogy hol állhat meg végül az olajár süllyedése. Ez az első igazi kihívás, amel�lyel az amerikai palaforradalom szembesül, s kérdés, hogy milyen választ adnak rá a tengerentúli olajcégek. Az amerikai kőolajtermelők várhatóan a költséglefaragás irányába lépnek, de egy év is eltelhet, mire ez a termelésben is érezteti a hatását. Szintén a kínálat mérséklődéséhez és az árak stabilizálódásához járulhat hozzá a beruházási kedv gyengülése, de ez a hatás is inkább hosszabb távon érvényesülhet.
Regressziós becslőfüggvény
2014. október
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar Az autóipar átmeneti termelés-csökkentése miatt megtorpant a hazai ipari szektor augusztusban 2014. augusztusban az export volumene 1,7%-kal csökkent, míg az importé 3,9%-kal nőtt (év/év), a külkereskedelmi mérleg többlete 88,2 milliárd forint volt, az év első nyolc hónapjában összesen 1247,9 milliárd forintot tett ki (1-2. ábra). Az előzetes adatok alapján az export euróban számolt értéke 5,8, míg az importé 5,0%-kal nőtt szeptemberben. Jelentős megtorpanás következett be az ipari termelésben a 2014. augusztusi adatok alapján (-5,7% hó/hó, +2,9% év/év). A lefékezés hátterében elsősorban a feldolgozóipar (+0,1% év/év), azon belül pedig a növekedés eddigi motorjának szerepét betöltő járműipari kibocsátás bővülésének lassulása állt: az ágazat termelése a korábbi 20%-ot meghaladó ütemet követően 4,9%-kal nőtt augusztusban (év/év), ami alapvetően a nagyobb gyárak (átmeneti) leállásának tudható be. Az ideiglenes tényezők mellett viszont korlátot jelent a hazai ipari szektor kilátásai szempontjából a németországi üzleti bizalom folyamatos süllyedése, amely alapján az év hátralevő részében a termelés éves szintű csökkenése sem elképzelhetetlen (3-5. ábra). Az előzetes adatok szerint szeptemberben ismét nőtt a hazai ipari termelés (+2,7% hó/hó, +5,2% év/év). Az új szerződések jelentős csökkenése már érezhető az építőipar teljesítményének lassulásában, bár a bővülés üteme továbbra is kétszámjegyű (6. ábra).
30%
1 000
100
20%
50
10% -10% -20%
Forrás: KSH, MFB
0
-500 -750
Export volumen (év/év, jobb t.)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2014. augusztus)
30%
15%
20%
10%
10%
5%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
-10%
-5%
-20%
-10%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 20% 10% 0%
95
-10%
90
-20%
85
-30% -40%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-50%
Fémfeldolgozás
97,8%
Gépgyártás
95,2% 91,9%
90%
100,1%
95%
100% 105% 110% 115%
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
* 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
Periszkóp
99,3% 99,0%
Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gumi, műanyag termék gyártása
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
100
75
101,4% 99,8%
Vegyi anyag előállítás
105
80
101,7%
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN
Forrás: KSH, MFB
IFO-index: 3 hónappal eltolva
102,6%
Egyéb feldolgozóipar Villamos berendezés gyártása
5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 110
104,9%
Gyógyszergyártás Számítógép, elektr. termék gyártása
-15%
Év/év (bal t.)
105,5%
Járműgyártás
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-30%
113,0%
Fafeldolgozás
0%
0%
115
Forrás: KSH, MFB
-1 000
3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
Hónap/hónap (jobb t.)
-60,4 -110,8
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
250
-250
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-150
601,0
-50 -100
500
-513,3
0%
0
938,9
750
1 247,9
1 250
150
1 201,5
1 500
40%
1 277,6
50%
200
milliárd Ft
milliárd Ft
250
1 342,1
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-augusztus)
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
-510,2
•
-746,1
•
-755,9
•
4
2014. november
Periszkóp
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A forinthitelezés élénkülése ellenére is zsugorodik a háztartások hitelállománya Mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalom erősebb lett 2014. októberben (utóbbi 1998. április óta nem látott szintre emelkedett). A hazai háztartások kilátásainak javulása beleillett a regionális trendbe (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom 2,5%-kal bővült (év/év) 2014. augusztusban, míg az előzetes adatok alapján szeptemberben 4,5% volt a növekedés üteme (3-4. ábra): legnagyobb mértékben az üzemanyagok és a nem élelmiszer termékek eladása nőtt (+7,6, ill. 5,9%) (4. ábra). A lakossági megtakarítások szeptemberben mindössze 8,0 milliárd forinttal emelkedtek, ami bár jelentősen elmarad az augusztusi ütemtől (+151,1 milliárd Ft), ugyanakkor nagyjából megegyezik az egy évvel ezelőttivel (10,7 milliárd Ft). A befektetési jegyekbe történő átcsoportosítás (+48,7 milliárd Ft) tovább folytatódott a bankbetétek (-44,4 milliárd Ft) kárára (5. ábra). 2014. harmadik negyedévben tranzakciók alapján a lakossági devizahitelek állománya 86,7 milliárd forinttal csökkent, amit csak részben tudott ellensúlyozni, hogy a forintban denominált új kölcsönök folyósítása 60,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket (6. ábra). 2. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60 -70
Forrás: GKI, MFB
-80
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
Üzleti bizalom
Lengyelország
Év/év (jobb t.) 8% 4% 0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6% -10%
Forrás: KSH, MFB
-12% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-6%
-6%
Nem élelmiszer termékek
200
100
105
100
50
0
60
-100
45
-200
30
-300
-100
-300
-150
-400
-200
15
-500
-250
0
-600
milliárd Ft
-50
-200
2014.07
-700
-300
Forrás: MNB, MFB
-350
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
0
-100
milliárd Ft
75
0
milliárd Ft
100
milliárd Ft
90
Periszkóp
Üzemanyagok
120
200
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Élelmiszerek
-10%
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
Forrás: MNB, MFB
-8%
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
Forrás: KSH, MFB
2014.08
-8%
2014.06
-8%
2%
0%
2014.04
-4%
4%
2%
2014.02
-4%
6%
4%
2013.12
-2%
8%
6%
2013.10
0%
-400
Románia
10%
2013.08
2%
*állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag
Magyarország
8%
2012.04
4%
300
Szlovákia
10%
12%
6%
400
-70
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
Hónap/hónap (bal t.)
Csehország
2013.06
Konjunktúra kilátások
2012.08
Fogyasztói bizalom
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-80
0
-10
2012.06
-70
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
10
2013.04
•
2013.02
•
2012.12
•
2012.10
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
5
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2014. november
Periszkóp
Munkaerőpiac Tovább javult a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Az idei harmadik negyedévben 7,4%-ra süllyedt a munkanélküliségi ráta, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi érték (1. ábra). A javulás egyik fontos tényezője továbbra is a közmunka program: 2014. augusztusban a közfoglalkoztatottak létszáma ismét megközelítette a 200 ezer főt, ami közel harmadával több, mint egy évvel korábban (2. ábra). A foglalkoztatás javulásához (+192,3 ezer fő év/év) emellett elsősorban az ipari szektorban létrejövő új munkahelyek járultak hozzá, leginkább a közép- és felsőfokú végzettségűek számára biztosítva álláslehetőségeket (3. ábra). A külföldi telephelyen dolgozók létszáma mindössze 1,9 ezer fővel javította a munkaerőpiaci statisztikát. 2014. szeptemberben összesen 63,2 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, ebből 19,5 ezer volt nem támogatott munkahely (+10,5% év/év) (4. ábra). A bérkiáramlás üteme továbbra is meghaladja a 4%-ot a magyar gazdaságban. A költségvetési szektor kereseteit a közmunkaprogram húzza le, a versenyszférában átlagosan 3,6%-os volt a bruttó fizetések éves növekedése 2014. augusztusban. Az oktatás mellett az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységet végzők is kétszámjegyű bérnövekedésben részesültek (5-6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 350
750%
300
600%
250
450%
200
300%
150
150%
100
0%
175
10%
5%
0%
0%
-5%
-5% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
5%
Periszkóp
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
100
25%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75%
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2014. augusztus, előző év azonos időszaka = 100%) 15%
Nettó reálbér*
50%
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
10%
75%
125
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
5. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) * családi kedvezmények nélkül
100%
Forrás: NFSZ, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Külföldi telephelyen
Közszolgáltatás
Belföldi telephelyen
Piaci szolgáltatás
Építőipar
Szolgáltató szektor
Ipar
Feldolgozóipar
Dél-Alföld
Mezőgazdaság
Észak-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Felsőfok
Közép-Magyarország
Középfok
ezer darab
150
Alapfok
ezer fő
4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
225 200 175 150 125 100 75 50 25 0 -25
15%
2012.04
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
3. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (2014. III. n. év - 2013. III. n. év)
Forrás: KSH, MFB
2012.01
Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
2011.10
-300% 2011.07
0 2011.04
-150% 2011.01
50 2010.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
ezer fő
15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6%
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
2010.10
•
2010.07
•
2010.04
•
Nettó bér*
6
Oktatás 121,2% Adminisztratív, szolg. támogató tev. 111,6% Mezőgazdaság 105,8% Szálláshely-szolg., vendéglátás 105,6% Pénzügyi közvetítés 104,3% Szállítás, raktározás 103,5% Kereskedelem 103,4% Infokommunikáció 102,7% Ipar 102,5% Építőipar 102,2% Közigazgatás 101,1% Ingatlanügyletek 100,9% Szociális ellátás 98,2% Forrás: KSH, MFB Egészségügy 77,7% Költségvetési szektor 98,5% Versenyszféra 103,6% * rendszeres havi bruttó bér: Összesen 101,9% prémium, jutalom, egyhavi 75,0% 87,5% 100,0% 112,5% 125,0% juttatás nélküli bruttó bér
2014. november
Periszkóp
Infláció Ismét negatív tartományba süllyedt az inflációs ráta Magyarországon •
A szeptemberi 97,3-ról 87,4 dollárra csökkent (-10,2%) októberben a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban 1,7% volt az inflációs ráta szeptemberben. Kínában az augusztusi 2,0%-ról 1,6%-ra mérséklődött a pénzromlás üteme az év kilencedik hónapjában, ami lehetőséget biztosít a távol-keleti ország kormányának a gazdasági növekedés ösztönzésére. Az eurózónában továbbra is jelentősek a deflációs félelmek: 0,3%-os volt a fogyasztói árak emelkedése szeptemberben (2. ábra). A 2014. szeptemberi 0,5% után októberben 0,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak Magyarországon (év/év), a maginfláció pedig 1,4, ill. 1,5% volt. Az árindexek némiképp váratlan süllyedésének hátterében az állt, hogy a dohányáruk kiskereskedelmi árrésének emelésére és a pénzügyi tranzakciós illeték változására tavaly ebben az időszakban került sor (így már benne volt a bázisban). Októberben már az újabb rezsicsökkentés is éreztette hatását. A jelentős volatilitást mutató, ill. a kormányzati intézkedések által közvetlenül érintett tételektől megszűrt inflációs alapmutatók ugyanakkor továbbra is egy szűk sávban (1,5% körül) mozognak, ami azt jelzi, hogy hosszabb távon pozitív, de mérsékelt inflációs környezet várható (3-6. ábra).
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
115
475
110
450
105
425
100
400
95
375
90
350
85
Forrás: Reuters, MFB
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
80 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 2,5%
8%
2,0%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-1,0%
Hónap/hónap (jobb t.)
Év/év (bal t.)
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. október, hónap/hónap)
0,4%
Tartós fogyasztási cikkek
0,2%
Szolgáltatások
0,1%
Élelmiszerek
Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
-3,0%
-0,3%
-2,0%
-1,0%
0,0%
5%
4%
4%
3%
3%
2%
2% 1%
Forrás: MNB, MFB
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-2,3%
Összesen
6%
5%
0%
-0,8%
Háztartási energia, fűtés
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
6%
1%
-0,1%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
1,7%
Szeszes italok, dohányáruk
Forrás: MNB, MFB
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
Maginfláció (év/év, bal t.)
Ruházkodási cikkek
Kína
4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
-0,5% Forrás: KSH, MFB
Eurózóna
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09
10%
-4%
10,0% Forrás: Reuters, MFB
2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10
325
10,0%
$/hordó
525
1,0%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
2,0%
7
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2014. november
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A Növekedési Hitelprogram év végére tervezett lezárása gyorsította a hitelkihelyezéseket Szeptemberben a vállalati szektor hiteleinek állománya 27,4 milliárd forinttal bővült, míg a tranzakciókat tekintve a céges kölcsönök állománya 96,5 milliárd forinttal nőtt, ezen belül a forinthiteleké 82,7 milliárd forinttal, a devizakölcsönöké 13,9 milliárd forinttal emelkedett (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek nyolcadik hónapja vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek. A forint hitelkihelyezések ütemének nyár óta tapasztalt felgyorsulása a Növekedési Hitelprogram második szakaszának is köszönhető, ugyanis eredetileg év végéig lehetett igényelni a kedvezményes kölcsönt, a meghosszabbításról október végén döntött a jegybank Monetáris Tanácsa. A forrásellátottságot tovább javíthatja, hogy a pénzügyi szektor szereplőinek többsége a hitelezési feltételek enyhítését tervezi a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése alapján (3. ábra). Ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hos�szabb futamidejű kölcsönök átlagkamata újabb historikus mélypontra, az augusztusi 4,53%-ról 4,45%-ra esett szeptemberben, így a kamatszint negyedik hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hiteleké (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
3. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 20% Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
20%
* euróra konvertált állományok
15%
40%
15%
10%
20% 0%
10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-10%
-20% Kis- és mikrovállalatok
16%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
8
Csehország Bulgária
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2012.07
0% 2012.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
0%
2011.10
2%
2011.07
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
0%
12%
2011.04
Forinthitel - 1-5 éves
2%
14%
10%
2010.07
Forinthitel - min. 5 éves
16%
12%
2010.01
8%
4%
Magyarország
* hó végi állománnyal súlyozva
14% EURIBOR
6%
Szlovákia
2013.01
BUBOR
10%
Románia
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
Lengyelország
2012.10
2014.I
2014.II
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.II
2011.III
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
Csehország
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
-15%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-15%
-40% 2009.II
-10% Forrás: ECB, MFB
2010.04
Nagy és közepes vállalatok
milliárd Ft
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
60% * nettó változás pozitív = szigorítás
2012.09
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
2012.06
2014.01
2013.01
Forrás: MNB, MFB
2009.12
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
0
2012.03
1 000
0
2011.12
2 000
1 000
2011.09
3 000
2 000
2011.06
4 000
3 000
2011.03
5 000
4 000
2010.12
6 000
5 000
2010.09
7 000
6 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
2010.06
7 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
2010.03
8 000
milliárd Ft
milliárd Ft
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2011.01
•
2010.10
•
Lengyelország Románia
2014. november
Periszkóp
Árfolyamok A romló hangulattal szemben viszonylag ellenálló devizának bizonyult a forint októberben
2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 320
100%
Török líra
285
95% Magyar forint
2014.10.28
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.10.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.09.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.08.29-én (jobb t.)
Lengyel zloty
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
270
90
260
100
250
110 kilátások javuló megítélése
240
305
15 10 globális kockázatvállalási kedv erősödése
295 2014.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
2000.01
20
300
130 1999.01
310
120
230
Periszkóp
25
9
Forrás: CBOE, ECB, MFB
5 2014.10
80
315
2014.09
70
280
VIX-index (jobb t.)
pont
60
ESI (jobb t.)
290
30 HUF/EUR (bal t.)
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
320
40
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
310
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
fordított skála
320
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2014.08
Román lej
Forrás: ECB, MNB, MFB
2014.07
Forint
2014.10.21
98,0% 2014.10.14
2014.09.30
Cseh korona
2014.10.07
Forrás: ECB, MFB
210
2015.07
98,5%
2015.04
99,0%
98,5%
2015.01
99,5%
99,0%
2014.10
100,0%
99,5%
2014.07
100,5%
100,0%
98,0%
220
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 2014.04
101,0%
100,5%
2012.01
101,0%
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
2014.01
101,5%
2013.10
102,0%
2014.06
* 2014.09.30. = 100%
euróval szembeni árfolyamerősödés
101,5%
2013.07
102,0%
HUF/CHF (jobb t.)
4. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
2014.05
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Lengyel zloty
HUF/USD (jobb t.)
2013.04
90%
90%
HUF/EUR (bal t.)
280
2014.04
95%
230
2014.10
100%
240
290
2014.09
105%
250
295
2014.08
105%
Dél-afrikai rand
2014.07
110%
260
300
2014.06
110%
305
2014.05
115%
2014.04
Indiai rúpia
115%
270
2012.07
120%
280
310
2014.03
Orosz rubel
290
Forrás: ECB, MFB
315
2014.02
Brazil reál
130% 125%
dollárral szembeni árfolyamgyengülés
120%
135%
2012.04
125%
Forrás: Reuters, MFB
2014.02
* 2013.12.31.=100%
130%
2014.01
135%
2013.01
•
2012.10
•
A feltörekvő országok fizetőeszközeire szeptemberben nehezedő leértékelődési nyomás enyhült októberben: az amerikai monetáris hatóság szerepét betöltő Fed múlt hónap végi tanácskozása – ahol a korábbi jelzéseknek megfelelően döntés született az eszközvásárlási program lezárásáról – sem gerjesztett nagyobb piaci turbulenciákat (1. ábra). A forint októberben 0,7%-kal erősödött az euróval szemben, s 0,3, ill. 0,8%-os ütemben értékelődött fel a svájci frank, ill. az amerikai dollár ellenében (hónap végi árfolyamok: 308,3 HUF/EUR, 255,5 HUF/CHF és 246,1 HUF/USD) (2. ábra). Az előző hónapban a régiós devizák közül a magyar fizetőeszköz nyújtotta a legjobb teljesítményt, ugyanis a lengyel zloty és a román lej 0,1-0,1%-ot veszített értékéből, a cseh korona pedig 1,0%-kal gyengült az euróhoz képest (3. ábra). A magyarországi piaci szereplők egyre jobban alkalmazkodnak az MNB Monetáris Tanácsának kamatjelzéseihez, s egyre lassabb ütemű monetáris szigorítást várnak a következő negyedévekben (4. ábra). A kamatemelési várakozások fokozatos kiárazódása mellett a javuló (októberben féléves csúcsra erősödő) reálgazdasági kilátások is erősítették a hazai deviza árfolyamát (5. ábra). A globális kockázatvállalási kedv október eleji romlására is visszafogottan reagált a forint, mivel a lengyel alapkamat csökkentés után a hozamelőnyük miatt a régióban ismét keresetté váltak a magyar eszközök (6. ábra).
2014.03
•
2014. november
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az első három negyedév adatai alapján teljesíthetőnek tűnik az idei költségvetési hiánycél A központi alrendszerben keletkezett hiány 2014 első három negyedévében (844,6 milliárd forint) az éves előirányzat 85,8%át érte le, míg a központi költségvetés egyenlege (-1036,8 milliárd forint) 7,9%-kal haladta meg az éves célt. Utóbbi szaldó ugyanakkor 180,0 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbi időszakban elért deficitnél, így teljesíthetőnek tűnik az idei 3% alatti GDP-arányos hiánycél (1. ábra). A részletes adatok szerint január és szeptember között az előző évhez képest a bevételek 807,1 milliárd forinttal, míg a kiadások 627,0 milliárddal emelkedtek. Utóbbi zömét (97,9%-át) a költségvetési szervek megnövekedett költése okozta. A fogyasztási típusú adóbevételek, a lakossági és vállalati befizetések összegben és időarányosan is meghaladják a tavalyi számokat (1. táblázat, 2. ábra). Októberben laposabbá vált a hozamgörbe, miután a diszkontkincstárjegyek hozamai 12-37 bázisponttal emelkedtek, miközben az 5, ill. 10 éves kötvények referenciahozama 34, ill. 73 bázisponttal 3,39, ill. 3,90%-ra süllyedt (3. ábra). A térségben az előző hónapban a történelmi szintre olvadt 10 éves magyar hozam mellett a román (-49 bp), a lengyel (-43 bp) és a cseh (-26 bp) referenciahozam is süllyedt, míg a szlovák másodpiaci hozam nem változott októberben havi szinten (4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
2013
100%
2014
75%
75%
50%
50%
25%
25% 0%
0% Forrás: NGM, KSH, MFB
-25%
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
-25%
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és szeptember között (milliárd forint) 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000 -9 000
-824,3 -855,6 -1 088,6 -1 365,7 -628,9 -1 216,9 -1 036,8
Egyenleg értéke
398,8
334,7 786,0
412,7 1 103,4
296,5 1 278,9
180,0 1 534,4
1 591,3
1 509,4
1 391,0
1 082,6
2 237,1 2 186,0 640,5
I-IX. hó
előirányzat
I-IX. hó
évi előirányzat %-a
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
11 001,2
7 062,7
64,2%
10 697,3
7 869,9
73,6%
Gazdálkodó szervezetek befizetései
1 152,1
648,0
56,2%
1 351,7
803,8
59,5%
Társasági adó
322,5
141,8
44,0%
358,8
180,0
50,2%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
82,7
55,7%
190,4
89,2
46,8%
Banki és ágazati különadó
148,9
112,4
75,5%
144,0
110,6
76,8%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 055,3
2 921,4
72,0%
4 316,7
3 173,6
73,5%
Általános forgalmi adó
2 809,6
2 051,5
73,0%
3 014,1
2 222,8
73,7%
Jövedéki adó
897,3
667,0
74,3%
931,9
665,3
71,4%
1 654,4
1 229,1
74,3%
1 700,1
1 302,5
76,6%
Személyi jövedelemadó
1 504,6
1 122,9
74,6%
1 550,0
1 184,9
76,4%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 016,0
2 294,9
76,1%
2 964,6
2 327,1
78,5%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1 848,1
1 391,2
75,3%
1 884,2
1 442,3
76,5%
125%
2012
559,4
240,1 1 690,9 1 186,6
2 322,1
2 405,0
2 807,5
519,6
724,1
638,8
-2 676,8 -2 915,1 -3 062,7 -3 388,5 -3 516,6
239,7 2 024,6 1 229,1
Egyéb kiadások
2 191,2
Kamatkiadások
1 302,5
2 921,4
3 173,6
648,0
803,8
Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek
-4 516,2 -5 130,1
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései
-1 690,4 -1 647,3 -1 909,4 -1 430,8 -1 348,5 -870,1 -894,5 -803,7 -908,6 -1 389,0 -663,4 -686,5 -802,1 -1 361,5 -646,0 -1 201,0 -800,7 -902,2 -940,8 -900,9 -956,7 Forrás: KSH, NGM, MFB
Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Lakosság befizetései
Forrás: NGM, KSH, MFB
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
12 hónapos Jegybanki alapkamat
10
7%
globális kockázatvállalási kedv erősödése
6%
35 30
5%
25
4%
20
3%
15
2%
10
pont
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
1%
5
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
0% 2014.01
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2014 éves teljesítés %-a
Magyarország Románia
0
Csehország VIX-index (jobb t.)
2014.10
2011
100%
2013 teljesítés (előzetes)
2014.09
2010
125%
milliárd Ft
150%
2014.08
150%
2014.07
2009
2014.06
2008
2014.05
175%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.04
•
2014.03
•
2014.02
•
Lengyelország
2014. november
Periszkóp
A 2015. évi költségvetési kilátások Kisebb átcsoportosítások és a fiskális fegyelem folytatódása olvasható ki a benyújtott tervezetből •
Az október végén benyújtott költségvetési törvényjavaslat 2,4%-os GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol 2015-ben. A deficitcél tartható az Európai Bizottság számításai alapján is, a Bizottság november eleji prognózisában jövőre és 2016-ra 2,8%-os, ill. 2,5%-os hiányt vár (1. ábra). A költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer bevételei, ill. kiadásai az idei előirányzathoz képest jövőre 2,5, ill. 1,7%-kal emelkednek, a hiány pedig egy év alatt 984,6 milliárd forintról 877,6 milliárd forintra olvadna. Csökken a vállalati szektor adóterhelése, s a fogyasztási adóbevételeket meghaladó ütemben emelkednek a lakossági befizetetések. Mérséklődnek a szociális kiadások, ellenben bővülnek a foglalkoztatást ösztönző költségvetési keretösszegek. Jövőre az ÁFA-bevételek teljesülése jelent nagyobb kockázatot, mivel az idei tényadatok is elmaradnak időarányosan a tervezettől, így az idei bázis is optimistának tekinthető. Szélesíti ugyanakkor a mozgásteret, hogy 2015-re nőnek a tartalékok (1-2. táblázat). A büdzsétervezet szerint jelentősen bővül az állami működési funkciókra szánt tételek összege (+9,5%) és hasonló ütemben emelkednek a gazdasági tevékenységre fordított kiadások (+8,9%). A jóléti célú juttatások a prognosztizált 1,8%-os inflációnál alacsonyabb ütemben nőnek (+1,4%), míg az államadósság-kezelésre az ideinél 4,2%-kal kevesebbet szán a kormány (2. ábra).
•
•
2. ábra: Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)
1. ábra: Az Európai Bizottság 2015. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa (2014. november)
-5,5%
-6%
-4,4% -4,5% -4,6%
-3,7%
-5%
-2,7% -2,8% -2,8% -2,8% -2,9% -2,9% -2,9% -3,0% -3,3%
-4%
-1,8% -1,8% -2,1% -2,1% -2,3% -2,6% -2,6% -2,6%
-3%
-0,6% -1,2% -1,4%
-2%
0,0% -0,1% -0,4%
-1%
Németország Görögország Luxemburg Észtország Lettország Litvánia Svédország Ausztria Hollandia Csehország Dánia Szlovákia Málta Finnország Olaszország Románia Magyarország Belgium Szlovénia Lengyelország Írország Ciprus Portugália Bulgária Egyesült Királyság Franciaország Spanyolország Horvátország
18 000
14 000 12 000
244,5
1 338,8
1 248,4
2 727,0
2 664,6
Funkcióba nem sorolható tételek
231,0 1 196,0
Államadósságkezelés
2 901,2
10 000 8 000 6 000
Gazdasági funkciók 8 807,9
8 974,9
9 096,6
2 605,3
2 404,3
2 633,4
2013. évi teljesítés
2014. évi cél
2015. évi előirányzat
Jóléti funkciók
4 000 2 000 0
0%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének mérlege: a bevételek alakulása
61,0
16 000
milliárd Ft
Forrás: Európai Bizottság, MFB
Állami működési funkciók Forrás: 2015. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének mérlege: a kiadások alakulása
milliárd Ft
2013. évi teljesítés
2014. évi előirányzat
2015. évi előirányzat
Változás a 2014. évi előirányzathoz képest
milliárd Ft
2013. évi teljesítés
2014. évi előirányzat
2015. évi előirányzat
Változás a 2014. évi előirányzathoz képest
KÖZPONTI ALRENDSZER
16 477,5
15 983,7
16 380,6
2,5%
KÖZPONTI ALRENDSZER
17 410,3
16 968,3
17 258,2
1,7%
I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
11 001,2
10 697,3
10 964,1
2,5%
I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
11 986,5
11 658,6
11 790,0
1,1%
746,3
714,5
646,0
-9,6%
1 152,1
1 351,7
1 334,9
-1,2%
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
Társasági adó
322,5
358,8
341,4
-4,8%
6 707,2
6 421,2
7 018,6
9,3%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
190,4
156,5
-17,8%
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
Banki és ágazati jellegű különadók
203,9
197,0
204,2
3,7%
Az államháztartás alrendszereinek támogatása
1 989,8
1 814,2
1 387,9
-23,5%
4 055,3
4 316,7
4 464,8
3,4%
Kamatkiadások
1 277,9
1 165,0
1 112,2
-4,5%
2 809,6
3 014,1
3 171,7
5,2%
Tartalékok
289,2
332,9
15,1%
897,3
931,9
913,5
-2,0%
47,0
57,0
69,2
21,4%
269,6
269,4
262,2
-2,7%
1 654,4
1 700,1
1 801,6
6,0%
1 504,6
1 550,0
1 634,7
5,5%
612,1
437,6
479,0
9,5%
III. TÁRSADALOMBIZT. ALAPOK
4 864,2
4 848,8
4 937,2
1,8%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 016,0
2 964,6
3 024,6
2,0% 1,5%
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó Jövedéki adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1 848,1
1 884,2
1 912,6
272,3
288,7
295,6
2,4%
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
260,3
180,9
215,6
19,2%
560,4
460,9
531,0
15,2%
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
349,5
377,4
428,4
13,5%
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
36,0
51,2
66,4
29,6%
III. TÁRSADALOMBIZT. ALAPOK
4 863,4
4 848,8
4 937,2
1,8%
Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai
3 014,7
2 964,6
3 024,6
2,0%
Egészségbiztosítási Alap kiadásai
1 848,6
1 884,2
1 912,6
1,5%
II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK
Forrás: 2015. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB
Forrás: 2015. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB
Periszkóp
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
11
2014. november
