Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Az infláció alakulása az Európai Unióban
2013. október
Az alacsony gazdasági aktivitás és a csökkenő nyersanyagárak az inflációs nyomás további csökkenéséhez vezettek 2013 augusztusában az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. A fogyasztói árak emelkedését az eurótérségben elsősorban a távközlési szolgáltatások ára, míg Magyarországon a háztartási energiaárak csökkentése fogta vissza. Az euróövezetben egyelőre sem a háztartási kereslet alakulása, sem a vállalati hitelezési trendek nem vetítik előre az inflációs nyomás további erősödését a következő néhány hónapra, míg Magyarországon az újabb „rezsicsökkentés” révén maradhat alacsony a fogyasztói árindex. Az árupiaci termékek többségének ára augusztus után szeptemberben is csökkent a világpiacon. Jelentős, 30%-ot meghaladó áresés volt megfigyelhető éves szinten a kukorica és az ezüst esetében, valamint a gabona és az arany ára is több mint 20%-kal zuhant a 2012. szeptember végi értékhez viszonyítva. Az ipari alapanyagok árváltozásának összesített hatását mutató S&P nyersanyagárindex 5,0%-os visszaesést mutatott 2013 szeptemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nyersanyagpiaci árak süllyedése a következő hónapokban sem fejt ki erősödő inflációs nyomást, azonban az USA-ban a Fed eszközvásárlási programjának folytatása hosszú távon árupiaci buborékok kialakulásának kedvezhet, s felfelé nyomhatja a fogyasztói árakat. Ugyanakkor mivel a közeljövőben a program lassítása várható, ezért ez az inflációgerjesztő hatás feltehetően nem lesz számottevő az Egyesült Államokban (1. ábra). 2013 augusztusában jelentősen lassult a fogyasztó árak emelkedése mind az USA-ban mind az eurózónában. A tengerentúlon a júliusi 2,0%-os szintről augusztusra 1,5%-ra esett vissza az éves alapon számolt infláció, melyhez elsősorban a csökkenő nyersanyagárak, valamint a visszafogottan emelkedő energia- és élelmiszerárak járultak hozzá. Ezalatt az euróövezetben 1,6%-ról 1,3%-ra süllyedt a harmonizált fogyasztói árindex értéke, s az előzetes statisztikai adatok alapján szeptemberben további lassulás következett be: az éves áremelkedés üteme 1,1%-ra, 2010 eleje óta nem látott alacsony szintre olvadt. (folytatás a 2. oldalon)
1. ábra: Nyersanyagárak változása a 2013. szeptember 30-át megelőző egy évben Állati termékek Energia Brent-típusú nyersolaj S&P GSCI nyersanyagár index Ólom Cink Réz Cukor Ipari fémek Alumínium Platina Szója Gabona Arany Ezüst Kukorica Forrás: Reuters, MFB
10,1% 0,9% -3,7% -5,0% -7,7% -8,8% -11,2% -11,2% -12,5% -13,3% -15,4% -19,9% -23,9% -25,2% -37,2% -41,6%
-50% -40% -30% -20% -10% 0%
10% 20%
A tartalomból ◊ A javuló külső kilátások mellett a bővülő belső kereslet is támasza lehet a hazai növekedésnek... (3. oldal) ◊ A magyar gazdaság külső finanszírozási képességének rekordmagas szintjéhez az európai uniós transzferek is hozzájárultak... (4. oldal) ◊ A külső kereslet élénkülése húzhatja magával a hazai feldolgozóipart az év második felében... (5. oldal) ◊ Élénkülnek a beruházások a magyar gazdaságban... (6. oldal) ◊ A javuló várakozások, az alacsony infláció és a csökkenő munkanélküliség ösztönzi a fogyasztást... (7. oldal) ◊ Tartósan emelkedik a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma Magyarországon... (8. oldal) ◊ Az előzetes várakozásokkal szemben jelentősen süllyedt a hazai fogyasztói árindex augusztusban... (9. oldal) ◊ A jegybanki intézkedések hatása augusztusban már a hitelezési aktivitásban is kimutatható volt... (10. oldal) ◊ Élénkülő vállalati forráskeresletet várnak a hitelintézetek a következő hónapokban... (11. oldal) ◊ A monetáris lazítás jelentősen befolyásolja a magyar eszközárak alakulását... (12. oldal) ◊ Feszes költségvetési pálya, csökkenő állampapírhozamok... (13. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Stankovits Klaudia
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Periszkóp
2
Eurózóna (átlag)
2% 1% 0%
Görögország Bulgária Lettország Írország Dánia Ciprus Portugália Litvánia Málta Svédország Lengyelország Franciaország Belgium Csehország Olaszország Szlovákia Németország Spanyolország Magyarország Luxemburg Ausztria Finnország Szlovénia Horvátország Románia Hollandia Észtország
Forrás: Eurostat, MFB
-1%
3. ábra: A fogyasztói árak változása főbb termékcsoportok szerint az Eurózónában az előző év azonos időszakához viszonyítva (2013. augusztus) 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5%
3,6% 4,3%
Forrás: Eurostat, MFB 3,0% 1,3% 1,5% 1,8% 2,0%
1,3%
0,7% 0,1% 0,2% -0,4%
Összesen
Oktatás
Szeszes italok, dohányáruk
Élelmiszerek
Háztartási energia
Vendéglátás, turizmus
Egyéb szolgáltatások
Szabadidő és kultúra
Tartós fogyasztási cikkek
Ruházkodási cikkek
Közlekedés
Egészségügy
Távközlés
-4,3%
4. ábra: A fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek növekedésének üteme az euróövezetben (év/év) 16%
16%
12%
12%
8%
8%
4%
4%
0%
0% -4%
-4% Forrás: ECB, MFB
-8%
-8%
Lakáshitel
Vállalati hitel
Fogyasztási hitel
5. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Magyarországon 350
Forint hitelek
250
Deviza hitelek
Összes hitel
150 50 -50
-150 -250 2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
Forrás: MNB, MFB
-350
2008.04
Magyarországon 2013 augusztusában a vállalatok 145,5 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek, amelyre 2008 közepe óta nem volt példa, a céges devizahitelek állománya pedig 62,6 milliárd forinttal csökkent. Az előző hónapoktól markánsan elütő számok azt mutatják, hogy a jegybank Növekedési Hitelprogramja ösztönzőleg hatott a bankszektor forrásnyújtási hajlandóságára és a hazai kis- és középvállalatok közül egyre többen váltják át devizahiteleiket hazai valutában denominált kölcsönökre (5. ábra). Mindazonáltal a vállalati szektorban élénkülő hitelezési dinamika csak késleltetve fejti ki hatását az inflációra, így ennek és a lakossági energiaárak újabb csökkentésének összesített hatásaként az elkövetkező hónapokban is alacsony inflációs ráta várható Magyarországon.
Európai Unió (átlag) 3%
1999.12 2000.06 2000.12 2001.06 2001.12 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06
Az eurózóna-beli inflációt a gyenge belső kereslet mellett a vis�szaeső hitelezés is alacsonyan tartja. A vállalati hitelek 2011 ősze óta csökkennek (idén augusztusban 5,8%-kal estek vis�sza éves összehasonlításban), míg a háztartások lakáshitelei nagyjából stagnálnak, a fogyasztási hitelek pedig 3% körüli ütemben mérséklődnek. Az euróövezet jelenlegi növekedési statisztikái - amelyek éves szinten mérséklődő visszaesést, negyedéves szinten pedig már növekedést mutatnak - azt vetítik előre, hogy a következő hónapokban a vállalati hitelállomány csökkenésének lassulása, megállása várható az eurótérségben. Azonban valószínűsíthető, hogy a vállalati és háztartási hitelkereslet éledezése az idén még kevésbé fejt ki felfelé ható nyomást az árakra (4. ábra).
4%
2008.01
Az eurózónában a harmonizált fogyasztói árindex alakulását főbb termékcsoportok szerint bontva a legjelentősebb mértékben a roaming díjak csökkentése következtében a távközlési árak esése (-4,3%) húzta vissza az inflációt augusztusban éves alapon, de emellett a közlekedés (0,1%), a ruházkodási cikkek (0,2%) és a tartós fogyasztási termékek (0,7%) átlagnál kisebb mértékű drágulása is hozzájárult a visszafogott pénzromlási ütemhez. Az átlagosnál gyorsabb volt az élelmiszerek (3,0%), az oktatási szolgáltatások (3,6%) valamint a szeszesitalok és dohányáruk (4,3%) árának emelkedése 2013 augusztusában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek oka, hogy a háztartások keresletének visszaesése legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek iránti igényt érinti, melyek következtében ezen termékek gyártói és forgalmazói kevésbé tudják érvényesíteni költségeiket az árakban (3. ábra).
2. ábra: A harmonizált fogyasztói árindex alakulása az Európai Unió egyes tagországaiban 2013. augusztusában éves alapon
milliárd Ft
Az európai uniós országok közül 2013 augusztusában éves alapon a legnagyobb mértékben Észtországban (3,6%) emelkedett az infláció, míg Görögországban 1,0%-os ütemben csökkentek a fogyasztói árak. Magyarországon az egységes európai módszertan szerint számolt harmonizált fogyasztói árindex 1,6%-ot ért el augusztusban, amely megfelel az uniós átlagnak (2. ábra). A hazai fogyasztói árindex süllyedéséhez legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak csökkentése járult hozzá, s az árak visszafogott emelkedését támogatta az is, hogy az üzemanyagárak alig nőttek a tavalyi magas bázisnak köszönhetően.
2013. október
Periszkóp
Gazdasági növekedés A javuló külső kilátások mellett a bővülő belső kereslet is támasza lehet a hazai növekedésnek A legfrissebb konjunktúraindexek alapján mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben javulnak a gazdasági szereplők várakozásai, Kínában azonban egyelőre még nem számítanak a növekedés számottevő gyorsulására (1. ábra). Az eurózónában az alacsony belső kereslet a GDP-bővülés legnagyobb akadálya, ugyanakkor a második negyedévben lassult a háztartások fogyasztásának visszaesése, a kormányzati vásárlások pedig hét negyedév után első alkalommal járultak hozzá pozitívan a bruttó hazai termékhez (2. ábra). A magyar gazdaság öt negyedév zsugorodást követően nőtt ismét (+0,1% év/év szezonálisan és naptárhatással korrigáltan) 2013. április-június között, a közép-kelet-európai régióban azonban csak a mély recesszióban lévő Csehországnál nyújtott jobb teljesítményt. A növekvő hazai GDP-hez a közösségi fejlesztések révén megugró beruházások és az emelkedésnek indult lakossági fogyasztás járult hozzá, míg a nettó export az import erőteljesebb bővülése miatt csökkenést mutatott. Termelési oldalon az idei jó termésnek köszönhetően az agrárium és a mélypontról elmozduló építőipar húzta a magyar gazdaság teljesítményét. A bizalmi indexek alapján az év második felében a GDP éves szintű növekedésének folytatódása várható (3-6. ábra).
•
•
1. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2012. december = 100%)
2. ábra: A belső kereslet hozzájárulása a GDP-hez az eurózónában
115%
115%
110%
110%
105%
105%
100%
100%
százalékpont
•
3
6%
2
4%
1
2%
0
0%
-1
-2%
-2
-4%
-3 Forrás: Reuters, MFB
Kína
USA
Németország
Beruházás Kormányzati fogyasztás
*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
százalékpont
10%
10%
10
4%
5
2%
0
0%
-5
-2%
-10
-4%
-15
-6%
0% -2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-20
-8%
-8%
-25
Szlovákia
2013.I
-10%
2013.II
2012.IV
2012.II
2012.III
2012.I
2011.IV
2011.II
Románia
2011. III
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
Csehország
2010.II
2009.IV
2009.II
2009.III
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
Magyarország
Forrás: Eurostat, MFB
Végső fogyasztás összesen Nettó export
Lengyelország
százalékpont
120
6%
2,5
3%
0,0
0%
-2,5
-3% -6% -9%
2%
100
0%
90
-2%
80
-4%
Periszkóp
Feldolgozóipar GDP (jobb t.)
* Economic Sentiment Index
-6% -8%
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
50
-10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
Mezőgazdaság Szolgáltató szektor
4%
ESI: 3 hónappal eltolva
60
Forrás: KSH, MFB
-7,5
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
110
70 -5,0
-10%
6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 5,0
-8% Forrás: KSH, MFB
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
0% -2%
* szezonálisan kiigazított adatok
Háztartási fogyasztás GDP (jobb t.)
4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)
-10%
-8%
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
Eurózóna
-6% Forrás: Eurostat, MFB
-4
95%
95%
Építőipar
ESI Magyarország (bal t.)
3
GDP-növekedés (jobb t.)
2013. október
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A külső finanszírozási képesség rekordmagas szintjéhez az EU-s transzferek is hozzájárultak •
A világkereskedelem dinamikája a lassú ütemű élénkülés ellenére továbbra is elmarad a hosszú távú átlagtól, így kevésbé tud a globális gazdasági növekedés hajtóereje lenni (1. ábra). Az eurózóna és Magyarország is érzékeli a külpiaci kereslet fokozatos erősödését, s az előző egy évben egyre kedvezőbben alakultak az exportmegrendelések mindkét térségben (2. ábra). 2013. júliusban a hazai kivitel 7,4, a behozatal pedig 6,4%-kal bővült éves szinten, míg a január-július közötti export 2,6, az import 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg többlete az év első hét hónapjában 1178,6 milliárd forint volt (4,0 milliárd euró), ami nagyjából megegyezett az előző év azonos időszakában elért egyenleggel (3-4. ábra). Az exportpiacok zuhanásával és a belső piac összeomlásával 2008 utolsó negyedévében berobbanó válság a magyar gazdaság külső egyenlegét jelentősen javította. Ugyanakkor a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség a belső kereslet idei élénkülésével (amit a beruházási és importadatok is alátámasztanak) a GDP arányában az első negyedévben elért 5,4% után nem emelkedett tovább április és június között (5. ábra). A tőkemérleg és az összességében továbbra is magas finanszírozási képesség alakulásában növekvő szerepe van az EU-s transzfereknek (6. ábra).
•
•
1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
2. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon
104
20%
103
15%
102
10%
101
5%
0
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-15%
-50
2013
1 000
150
30%
800
100
20%
50
10%
-20%
0 -200
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-400
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
2 000
Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat
1 500
1 500
1 000
1 000
500
500
0
millió €
2 000
millió €
6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12%
0 Forrás: MNB, MFB
-500
4
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.III
-500 2004.I
Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
2004.III
millió €
815,2
Forrás: KSH, MFB
-800
5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
Periszkóp
-31,4
-600
Export volumen (év/év, jobb t.)
2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
-70,5
2008.I
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
200
2007.III
Forrás: KSH, MFB
-150
400
558,3
-10%
milliárd Ft
600
0%
-100
-70
1 178,6
1 200
40%
1 185,8
50%
200
1 153,5
250
-50
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
4. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - július)
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
milliárd Ft
Németország
-70
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
0
-50
Magyarország
-60
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
-40
EU
2007.I
2012
2011
2010
2009
-25%
2006.III
Világexport** (jobb t.)
-40
2006.I
OECD konjunktúra index (bal t.)
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2000
2001
Forrás: CPB, OECD, MFB
95
-20%
2005.III
** 3 hónapos gördülő átlag
96
2005.I
97
-416,3
-10%
-400,4
98
-661,6
-5%
0
-655,3
99
10
10
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
100
20
20
2013. október
Periszkóp
Ipar A külső kereslet élénkülése húzhatja magával a hazai feldolgozóipart az év második felében •
Az ipari termelés 2,5%-kal volt magasabb 2013. júliusban, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar teljesítménye a korábbi hónapok gyengélkedése után megugrott (+6,1% év/év), a tizenhárom alágazat közül tízben nőtt a termelés, a belföldi rendelések 17,8, míg az exportmegrendelések 4,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit (1-2. ábra). Magyarországhoz hasonlóan a régió többi országában (Csehországot leszámítva) is javulásnak indult a feldolgozóipar teljesítménye az év közepén, ami egyértelműen az elhúzódó recesszió után lassan éledező európai keresletnek köszönhető. A következő időszakban várhatóan tovább élénkülő külső környezet jelentős húzóerőt jelenthet majd az ágazat termelése szempontjából (3-4. ábra). Az építőipar teljesítménye 1,9%-kal (év/év) nőtt 2013. júliusban, az új szerződések volumene pedig 34,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A hosszú távú kilátások szempontjából azonban kedvezőtlen, hogy a csökkenő jelzáloghitel-kamatok ellenére az ingatlanpiac továbbra is pang, a létesítendő új lakóépületekre kiadott engedélyek száma az idei második negyedévben több mint 20%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
1. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 30%
15%
60%
30%
20%
10%
40%
20%
10%
5%
20%
10%
0%
0%
0%
-10%
-20% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-15%
-40%
Hónap/hónap (jobb t.)
Év/év (bal t.)
-20% Forrás: KSH, MFB
-60%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-30%
-10%
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
3. ábra: A feldolgozóipar termelésének alakulása* a visegrádi országokban * 3 hónapos gördülő átlag, naptárhatástól tisztított
4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 30%
20%
20%
10%
10%
0%
115
-10%
-10%
-20%
-20% Forrás: Eurostat, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-30%
Szlovákia
Magyarország
Lengyelország
15% 10%
20%
5%
0%
0% -5%
-40%
-10% Forrás: KSH, MFB
-15% -20%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-80%
* 3 hónapos gördülő átlag
95
-10%
90
-20%
85
-30%
80
Forrás: KSH, CESifo, MFB
75
-40% -50%
160%
160%
140%
140%
120%
120%
100%
100% 80%
80%
60%
60% Forrás: KSH, MFB
40% 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I
40%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
0%
6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre kiadott engedélyek alakulása (előző év azonos időszaka = 100%)
-20%
-60%
10%
100
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
40%
20%
105
Csehország
60%
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
110
0%
-30%
Export megrendelések (bal t.)
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
30%
-30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-5%
-10%
0%
-20%
Új lakóépületek száma
5
Új nem lakóépületek száma
2013. október
Periszkóp
Beruházások Élénkülnek a beruházások a magyar gazdaságban A bruttó állóeszköz-felhalmozás több mint négy évnyi zsugorodás után 2013. második negyedévében éves szinten 4,6%-kal nőtt Magyarországon, miközben a többi régiós gazdaságban 3,8-6,4% közötti visszaesés következett be (1. ábra). A 2009-2013 között egyre visszafogottabb fejlesztések nyomán a beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb KözépKelet-Európában: 2013 második negyedévében a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 16,9%-át tette ki (2. ábra). Az ipari szektor kapacitáskihasználtsága a második negyedéves 75,5%-ról július-szeptember között 78,0%-ra emelkedett, ami növeli a beruházási nyomást, ugyanakkor a fogyasztási és beruházási cikkek, illetve félkész termékek esetében az új megrendelések nem kaptak lendületet (3-4. ábra). A beruházások volumene a második negyedévben éves bázison számolva 4,6%-kal bővült, a magánberuházások 2,6, míg az állami beruházások 27,9%-kal nőttek. Az építőipar beruházásai immáron két negyedéven át emelkednek, amire öt éve nem volt példa, az ingatlanügyeletek esetében 2009 dereka óta tart a visszaesés. A fejlesztésekből több mint egynegyedes súllyal részt vevő feldolgozóipari beruházások az első negyedéves 13,2%-os zuhanás után újabb 0,5%-kal csökkentek (5-6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában
2. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Románia
Magyarország
90% 85%
80%
80%
75%
75%
70%
70%
65%
65%
60%
60%
55%
55%
50%
50% 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2008.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
85%
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Románia
40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
Építőipar
40%
40%
Szállítás, raktározás
30%
30%
Feldolgozóipar
20%
20%
Kereskedelem
10%
10%
0%
0%
-10%
Periszkóp
2013.II
2012.II
2012.IV
13,2%
-0,5% -3,4%
Oktatás
-5,3% -8,2% -24,8%
IKT szektor -29,4%
-20%
4,6%
Összesen Ebből: Építés
-30%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I Vállalati szektor* (év/év)
21,4% 18,1%
Ingatlanügyletek Villamosenergia
-10% Forrás: KSH, MFB
12,5% 10,0% 7,5% 5,0% 2,5% 0,0% -2,5% -5,0% -7,5% -10,0% -12,5%
6. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Mezőgazdaság
-30%
Románia
Fogyasztói cikk* (bal t.) Beruházási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás* (jobb t.)
50%
-20%
2011.II
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
60%
* 49 fő feletti vállalatok
50%
Szlovákia
* 4 negyedéves gördülő átlag
Szlovákia
5. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 60%
emelkedést váró vállalatok aránya csökkenést váró vállalatok aránya
95%
Forrás: Eurostat, MFB
90%
Lengyelország
4. ábra: Megrendelések várt alakulása és a bruttó állóeszközfelhalmozás volumenének alakulása (év/év)
3. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 95%
Csehország
2011.IV
15% 2010.II
15% 2004.II
2013.I
-40%
20%
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
* szezonálisan nem igazított adatok
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
Forrás: Eurostat, MFB
2008.II
-40%
20%
2010.IV
-30% 2009.II
-20%
-30%
25%
2009.IV
-20%
25%
2008.II
0% -10%
30%
2008.IV
0% -10%
30%
2007.II
10%
35% * 4 negyedéves gördülő átlag
Forrás: Eurostat, MFB
2007.IV
10%
35%
2006.II
20%
2006.IV
30%
20%
2005.II
30%
2005.IV
•
1999.IV 2000.II 2000.IV 2001.II 2001.IV 2002.II 2002.IV 2003.II 2003.IV 2004.II 2004.IV 2005.II 2005.IV 2006.II 2006.IV 2007.II 2007.IV 2008.II 2008.IV 2009.II 2009.IV 2010.II 2010.IV 2011.II 2011.IV 2012.II 2012.IV 2013.II
•
2004.IV
•
5,8% 2,4%
Ebből: Gép, berendezés, jármű -40% -30% -20% -10% 0% Forrás: KSH, MFB
Költségvetési szervek (év/év)
6
2013. II. negyedév
10% 20% 30%
2013.I. negyedév
2013. október
Periszkóp
Fogyasztás A javuló várakozások, az alacsony infláció és a csökkenő munkanélküliség ösztönzően hat a fogyasztásra •
Szeptemberben két és fél éves szintre nőtt a fogyasztói bizalom Magyarországon (1. ábra), így a hazai háztartások várakozásai ismét megközelítették a közép-kelet-európai átlagot, ahonnan 2011 első felében szakadtak el (2. ábra). A fogyasztói optimizmus erősödése a kiskereskedelmi statisztikákban is egyre jobban megfigyelhető: a júliusi 1,2% után augusztusban az előzetes adatok alapján 1,5%-kal emelkedett a kiskereskedelmi fogalom (év/év) (3. ábra). A lakosság vásárlóerejét a munkaerőpiac élénkülése mellett az inflációs ráta zuhanása következtében emelkedő reálbérek is növelik (4. ábra). A második negyedévben a lakosság pénzügyi eszközei 305,1 milliárd forinttal emelkedtek, míg a kötelezettségei 78 milliárddal csökkentek. A háztartások a monetáris lazítás nyomán csökkenő betéti kamatok következtében 201,2 milliárd forinttal mérsékelték a tulajdonukban lévő készpénz és betét eszközök állományát, s 384,3 milliárd forinttal növelték értékpapír-befektetéseiket. A hitelállomány 2009 elején indult leépítése tovább folytatódott: 2013. második negyedévében a lakosság 100,1 milliárd forinttal több kölcsönt fizetett vissza, mint amennyi új hitelkihelyezés történt (5-6. ábra).
• • •
2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60 -70
Forrás: GKI, MFB
Fogyasztói bizalom
Konjunktúra kilátások
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-60
-50
-50
-70
-60
-80
-70
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 Lengyelország
Üzleti bizalom
Csehország
Szlovákia
Magyarország
Románia
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 12%
6% Hónap/hónap (bal t.)
0
-10
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09
-80
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
Év/év (jobb t.)
10%
10% 8%
8%
8%
6%
6%
2%
4%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
-2%
-4%
-4%
-8% Forrás: KSH, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
4%
-12% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
Forrás: KSH, MFB
1 000 Forrás: MNB, MFB
600
600
400
400 200
200 milliárd Ft
600 milliárd Ft
Nettó reálbérek
6. ábra: A háztartások hitelállományának alakulása (tranzakciók szerint)
5. ábra: A háztartások tulajdonában lévő készpénz és betét eszközök, illetve értékpapírok tranzakció szerinti alakulása
800
Kiskereskedelmi forgalom
400
0
0 -200
-200
-400
-400
0
-600
-600
-200
-800
200
-1 000
Periszkóp
-800
Forrás: MNB, MFB
-1 000
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
Készpénz és betétek
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
-400
milliárd Ft
-6%
Értékpapírok
7
Forint ingatlanhitelek
Deviza ingatlanhitelek
Deviza egyéb hitelek
Összesen
Forint egyéb hitelek
2013. október
Periszkóp
Munkaerőpiac Tartósan emelkedik a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma Magyarországon A munkanélküliségi ráta 2013. június és augusztus között 9,9%-ra csökkent. Ez 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 67 ezer fővel emelkedett, míg a munkanélkülieké 16 ezerrel csökkent egy év alatt (1. ábra). Az alkalmazottak száma ugyanakkor továbbra is stagnál (az év első hét hónapjában 0,1%-kal marad el az egy évvel korábbitól). A feldolgozóiparban mérsékelt ütemben (+0,1%) nőtt az alkalmazásban állók száma, s az Európai Bizottság felmérése alapján ebben a következő hónapokban sem várható jelentős pozitív elmozdulás. A versenyszférában összességében 0,3%-kal csökkent, míg a költségvetési szektorban 1,7%-kal nőtt az alkalmazottak létszáma. Ez utóbbi hátterében továbbra is a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje áll (2-4. ábra). Az augusztusban bejelentett 37,5 ezer új álláshely közül 13,6 ezer (36,3%) volt nem támogatott munkahely, s kedvező jel, hogy május óta éves szinten folyamatos növekedés tapasztalható (5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 2,0%-kal, míg a nettó bérek 3,7%-kal nőttek 2013. júliusban. A nettó fizetések vásárlóértéke (reálbér) 1,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest (6. ábra). 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2013. január - július, előző év azonos időszaka = 100%)
150
13%
100
12%
50
11% 10% 9% 8% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
7%
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
3. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
150% 100%
100
50%
2013.07
2013.04
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
10%
10%
-5%
Nettó bér*
Forrás: NFSZ, MFB
Nettó reálbér*
2013.07
-5% 2013.04
-60%
0%
2013.01
0
0%
2012.10
-40% 2012.07
30
2012.04
-20%
5%
2012.01
60
5%
2011.10
0%
2011.07
90
2011.04
20%
Forrás: KSH, MFB
2011.01
120
15%
15%
2010.10
40%
2010.07
60%
150
2008.01
180
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
ezer darab
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Periszkóp
2013.01
2010.01
2006.06 2006.09 2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.)
2012.10
-150% 2012.07
-100%
0 2012.04
25
-100
2012.01
-80
2011.10
-50%
2011.07
0%
50
2011.04
75
-60
2010.04
-50
115%
125
2011.01
5 hónappal eltolva
-40
110%
0
-40 Foglalkoztatási tervek:
105%
200%
2010.01
-30
100%
150
-20
-20
95%
175
2009.10
-10
101,7%
99,7% 99,9%
20
2010.10
0
98,4% 98,2% 98,0% 96,8% 96,5% 95,1% 94,8%
40
ezer fő
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
10
99,4%
103,7% 103,7% 100,3% 100,1%
4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
ezer fő
20
110,4% 107,3%
90%
2009.07
Forrás: KSH, MFB
-150
2010.07
-100
2009.04
0 -50
Szociális ellátás Ingatlanügyletek Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Egészségügy Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Építőipar Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Költségvetési szektor Versenyszféra Összesen
2009.01
ezer fő
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2010.04
•
2008.10
•
2008.07
•
2008.04
•
8
2013. október
Periszkóp
Infláció Az előzetes várakozásokkal ellentétben jelentősen süllyedt a hazai fogyasztói árindex augusztusban •
Szeptember első felében a szíriai konfliktus eszkalálódásával a Brent-típusú kőolaj ára az év eleje óta nem látott szintre (117 dollár/hordó fölé) emelkedett, majd lassú csökkenésnek indult. A havi átlagos világpiaci ár (111,9 dollár/hordó) 0,6%-kal volt magasabb, mint egy hónappal korábban (1. ábra). Jelentősen lassult a fogyasztói árak emelkedése júliusról augusztusra az eurózónában (1,6-ról 1,3%-ra) és az USA-ban (2,0-ról 1,5%-ra) egyaránt (2. ábra). Nagy meglepetést okozva 1,3%-ra süllyedt augusztusban a 12 havi inflációs ráta Magyarországon (3. ábra). Ennek hátterében azonban nem kizárólag az ún. „rezsicsökkentés” állt, mivel ennek hatását részben ellensúlyozta a dohányáruk jelentős drágulása (4. ábra). Az inflációs ráta további esését emellett egyrészt az okozta, hogy az alacsony belső kereslet miatt az árfolyam gyengülését a kereskedők továbbra sem tudják érvényesíteni a tartós fogyasztási és ruházati cikkek árában, másrészt az üzemanyagárak éves szinten alig emelkedtek a tavalyi magas bázisnak köszönhetően (5. ábra). Az inflációs alapmutatók a fogyasztói árindex tartósan alacsony szintjét jelzik, a háztartási energiaárak esetleges további csökkentésének eredményeként pedig újabb történelmi mélypontra süllyedhet a pénzromlás üteme Magyarországon az év végén (6. ábra).
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 500
10,0%
120
10,0%
475
115
450
110
425
105
400
100
$/hordó
Forrás: Reuters, MFB
Forrás: Reuters, MFB
2013.09
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
4. ábra: A szeszes italok, dohánytermékek, valamint a háztartási energia áralakulásának hozzájárulása a fogyasztói árindexhez
8%
0,6 0,4
2% Forrás: MNB, MFB
0%
Élelmiszerek
-0,5% -2,1%
Év/év Hónap/hónap
Periszkóp
-10%
1,3%
-0,3%
-5%
0%
5%
-0,2 -0,4
-0,8 -1
Szeszes italok, dohányáruk
Nettó hatás
6%
5%
5%
4%
4%
3%
3%
2%
2% 1%
Forrás: MNB, MFB
0%
0% Forrás: KSH, MFB
0,0%
Összesen
-0,36
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-8,7%
-0,43
6%
1%
-2,2% -0,4%
Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés
9,1%
0,4% 0,3%
Ruházkodási cikkek
-0,43
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
2,7%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
-0,39
Forrás: KSH, MFB
2013.01
-1
2,9%
-1,0%
-0,35
-0,6
Háztartási energia, fűtés
0,9% -0,3%
-0,37
-0,6
5. ábra: Fogyasztói árak változása a főbb termékcsoportok szerint (2013. augusztus)
Szolgáltatások
-0,39
-0,4
Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Fogyasztói árindex Maginfláció
Szeszes italok, dohányáruk
0
-0,2
-0,8
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
0%
0,2
0
2013.08
2%
0,4
0,11
2013.07
4%
0,2
2013.04
4%
százalékpont
6%
2013.03
6%
0,6
2013.02
8%
Kína
százalékpont
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év)
Eurózóna
2013.06
2013.08
2013.07
2013.06
5,0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2013.05
2013.05
2013.04
2013.03
2013.01
2013.01
95
7,5%
2013.05
375
7,5%
10%
9
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve
2013. október
Periszkóp
Banki forráskínálat A jegybanki intézkedések hatása augusztusban már a hitelezési aktivitásban is kimutatható volt •
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, augusztusban publikált hitelezési felmérése szerint valamennyi pénzintézet a hitelkínálat bővítését tervezi az év második felében (1. ábra), míg a hitelezési feltételekben mind a mikro- és kisvállalati kör, mind a közép- és nagyvállalati szegmens esetében többségbe kerültek a kondíciók könnyítését kilátásba helyező szereplők, amire a felmérés történetében még nem volt példa (2. ábra). A bankszektor forrásnyújtási hajlandóságát kimutathatóan befolyásolta az MNB tavasszal meghirdetett Növekedési Hitelprogramja: augusztusban 145,5 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit visszafizettek (ez mintegy öt éves rekord), míg a devizahitelek állománya a tranzakciók nyomán 62,6 milliárd forinttal zsugorodott (3. ábra). A térségben a vállalati hitelek állománya ugyanakkor továbbra is enyhe visszaesést mutat éves szinten (4. ábra). Újabb történelmi mélypontra (az 1-5 éves kölcsönök esetében 6,85%-ra, az ennél hosszabb futamidejű hitelek esetében pedig 6,39%-ra) zuhantak augusztusban a vállalati forinthitelek átlagos kamatai. A régióban a bolgár és román vállalatok drágábban, míg a szlovák és cseh cégek továbbra is olcsóbban kapnak forrást, mint magyarországi versenytársaik (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint
1. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 100%
60%
* nettó változás pozitív = növekedés
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
80%
40% * nettó változás pozitív = szigorítás
60%
20%
40% 0%
20%
-20%
0%
Nagy és közepes vállalatok
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
Lengyelország Magyarország
2013.06
2012.12 2013.03
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2010.12 2011.03
2010.09
2010.06
2009.12 2010.03
2009.09
2009.06
2008.12 2009.03
2008.09
2008.06
-20%
Románia Szlovénia
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
10
Csehország Bulgária
0% 2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2009.01
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB, MFB
0%
2011.01
2%
2008.10
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2008.03
Forrás: ECB, MFB
2008.07
BUBOR
Forinthitel - 1-5 éves
* 3 hónapos bankközi kamatok
2010.IV
0% -10%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
4%
0%
2010.III
0%
Csehország Szlovákia
Forinthitel - min. 5 éves
2%
2010.I
10%
-20%
8% 6%
2010.II
20%
10%
-10%
EURIBOR
10%
30%
20%
2008.01
Forrás: ECB, MNB, MFB
40%
* euróra konvertált állományok
30%
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
12%
2009.IV
40%
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
50%
2007.12
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
14%
2009.III
2009.I 50%
150 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150
Összes hitel
2008.04
Forinthitel
milliárd Ft
Devizahitel
2009.II
2013.I
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 150 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150
Kis- és mikrovállalatok
-40% 2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.II
Kis- és mikrovállalatok 2011.III
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.I
2009.II
2009.III
Nagy és közepes vállalatok
-20%
Lengyelország Románia
2013. október
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Élénkülő vállalati forráskeresletet várnak a hitelintézeti szektor szereplői a következő hónapokban
1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalékában (fő szektorok, tranzakciók)* 12%
10%
6%
5%
3%
0%
0%
Közép- és nagyvállalatok
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
60%
-5%
-3% -6%
-15%
-9%
-20%
-12%
40% 20% 0%
Forinthitelek
80%
100%
Deviza hitelek
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.II
2012.III
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
Rövid lejáratú hitelek
80%
Hosszú lejáratú hitelek
60%
40%
40%
20%
20%
0%
0%
-20%
-20%
Periszkóp
2013.II
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
50%
1 000
15%
0
14%
25%
milliárd Ft
2011.01
0% 2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2004.06
2003.12
0%
2009.06
Összes hitel/betét arány
2011.III
1 - 3 hó
Forrás: PSZÁF, MFB
11
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2013.07
16%
2013.04
Lakossági hitel/betét arány
2011.I
2 000
2013.01
75%
100%
Forrás: PSZÁF, MFB
2010.IV
3 - 12 hó
125%
100%
25%
2010.III
17%
125%
2012.10
3 000
150%
2012.07
18%
150%
50%
2010.II
4 000
175%
2012.04
19%
200%
175%
Vállalati hitel/betét arány
2010.I
5 000
200%
2012.01
20%
2011.10
21%
6 000
2011.07
7 000
225%
75%
2009.IV
2009.I
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.II
2011.III
2011.I
2010.IV
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.II
2009.III
2009.I
2010.III
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. december - 2013. július) 250%
* nettó változás pozitív = növekedés
-60%
2011.II
-40% Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
* nettó változás pozitív = növekedés
2009.III
-40%
-80%
2010.III
4. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet futamidő szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint*
60%
-60%
2010.I
2009.I
Forrás: MNB, MFB
3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 100%
* nettó változás pozitív = növekedés
-20%
2010.II
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I Államháztartás Külföld
Mikro- és kisvállalatok
80%
-10%
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.)
100%
9%
2009.IV
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
15%
2009.III
20%
2. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint*
2011.04
•
2009.II
•
A vállalati szektor 2009 eleje óta nettó megtakarító pozícióban van: a hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 2013. második negyedévében a GDP 3,8, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 3,4%-át érte el (1. ábra). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztusban ismertetett hitelezési felmérése alapján a mikro- és kisvállalati, valamint a közép- és nagyvállalati szegmensben is tovább növekvő forráskeresletet prognosztizálnak a pénzintézetek. Minden megkérdezett szerint megugrik a forintkölcsönök vonzereje az év hátralevő részében, s valamelyest emelkedett a devizahitelek iránti kereslet élénkülését váró pénzintézetek aránya is. A vállalati beruházási aktivitással kapcsolatos pénzintézeti várakozások is csúcsot döntöttek a felmérés kezdete óta, s a megkérdezettek túlnyomó része szerint év végéig nő az igény a hosszú lejáratú banki hiteltermékek iránt (2-4. ábra). A javuló banki várakozásokat az is jelzi, hogy a szektor mérlegalkalmazkodása a statisztikák alapján lelassult: a bankok hitel/betét rátája (118,8%) és a vállalati szegmensben a hosszú lejáratú kölcsönök aránya (14,2%) is emelkedett június és július között (5-6. ábra).
2009.II
•
Lejárat nélkül 5 év felett 1 - 5 év
0-1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
2013. október
Periszkóp
Árfolyamok A monetáris lazítás jelentősen befolyásolja a magyar eszközárak alakulását •
Az újabb jegybanki kamatcsökkentés ellenére szeptemberben a forint nyújtotta a legjobb teljesítményt a régióban: az euróval szemben realizált 0,9%-os erősödést követően 298,2 HUF/EUR mellett zárta a hónapot, míg lengyel zloty 0,8, a cseh korona 0,02%-kal értékelődött fel, a román lej pedig 0,7%-ot veszített értékéből (1. ábra). A hazai deviza a dollárral szemben 2,9, a svájci frankhoz képest 0,2%-ot erősödött (2. ábra). Az előző egy évben a forint euróárfolyama 4,7%-ot gyengült a viszonylag kedvező, likviditásbőséggel és élénk globális befektetői étvággyal jellemezhető környezetben (3. ábra). Ennek egyik oka a magyar szuverén adósbesorolás alakulása, másrészt az MNB által 2012. augusztusban indított alapkamat csökkentési ciklus, aminek következtében egyre kisebb hozamfelár érhető el a magyar kötvényeken (4. ábra), s a jegybanki kommunikáció hatására egyre alacsonyabb irányadó kamatot várnak a piaci szereplők a következő hónapokban (5. ábra). A kamatcsökkentési ciklus a finanszírozási piac élénkítésével ugyan hozzájárul a reálgazdasági kilátások javulásához, azonban a törékeny növekedési pálya egyelőre még nem tud támaszt adni a forint erősödésének (6. ábra).
•
•
2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2013-ban 108%
CZK/EUR
HUF/EUR
PLN/EUR
108%
RON/EUR
260
310 forint gyengülése
106%
Forrás: ECB, MFB
106%
305
250
104%
104%
300
240
102%
102%
295
230
100%
100%
290
220
285
210
800
290
700
280
600
270
500
260
400
250
300
2014.07
bázispont
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.04
2012.07
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
60
ESI (jobb t.)
290
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
280
80
270
90
260
100
250
110
240
120 2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
130 2007.01
2006.01
2005.01
1999.01
12
2004.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230
2003.01
HUF/EUR (bal t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 MNB alapkamat (jobb t.) hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások Kamatvárakozások 2013.09.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.08.30-án (jobb t.) (FRA-k) alapján Kamatvárakozások 2013.07.31-én (jobb t.)
2002.01
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
310
fordított skála
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2010.10
1000
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
2010.07
1100
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
*a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
2010.04
2012.01
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09
220
2011.10
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2011.07
240
2010.01
2013.09
300
10
Periszkóp
2013.08
300
260
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
2013.07
900
20
0
2013.06
310
280
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2013.05
320
30
globális kockázatvállalási kedv javulása
2013.04
330
320
2011.04
pont
40
HUF/CHF (jobb t.)
340
2001.01
50
HUF/USD (jobb t.)
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest
2011.01
VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.)
Forrás: ECB, Reuters, MFB
2013.03
HUF/EUR (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* 60
2013.02
96%
2013.09
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.08
euróval szembeni árfolyamerősödés
* 2012.12.31.=100%
96% 2013.01
98%
2000.01
98%
2013.01
Forrás: ECB, MFB
2013. október
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Feszes költségvetési pálya, csökkenő állampapírhozamok •
•
•
Az idei esztendő első nyolc hónapjában a központi költségvetés hiánya (elsősorban a megnőtt kiadások következtében) 1230,7 milliárd forint, az éves cél 141,1%-a volt, jelentősen meghaladva a 2012. január és augusztus között keletkezett 648,6 milliárd forintos deficitet (1. táblázat, 1. ábra). A parlament elé szeptember 30-án benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat a központi költségvetés hiányát 901,4 milliárd forintra (a GDP 2,9%-ára), az ideinél 142,1 milliárddal kisebbre tervezi. A javaslat a bevételek 439,2 milliárd forintos, s a kiadások 297,1 milliárd forintos emelésével számol. A tervezet alapján nőnek a lakossági jövedelmek a családi adókedvezmény mintegy 190 milliárdos bővítésével, közel 100 milliárd forintot hagy az állam a vállalkozásoknál, s csökkennek az adósságszolgálati kiadások. A bevételi célok emelése elsősorban az EU-s források gyorsított felhasználására épül, míg a kiadási főösszeg alapvetően néhány nagyobb fejlesztési projekt (sportlétesítmények, egyedi beruházások) következtében nő. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az idei évi 511,4 milliárdos tartalékok helyett jövőre csak 296,2 milliárd forintot tesz félre a tervezet (2. táblázat). Szeptemberben elsősorban a hozamgörbe hosszú végén (5-10 éves kötvények: 71-75 bp) csökkentek a hozamok (2. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
milliárd Ft
2012
2. táblázat: A központi költségvetés mérlege a 2014. évi költségvetési törvénytervezet szerint milliárd Ft
2013
2013. évi törvényi módosított előirányzat
2014. évi előirányzat
2014. évi előirányzat a 2013. évi célok %-ában
A gazdálkodó szervezetek befizetései
1 451,3
1 351,7
93,1%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 286,9
4 302,7
100,4%
A lakosság befizetései
1 657,8
1 700,1
102,6%
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
2 489,2
2 901,8
116,6%
347,2
415,3
119,6%
10 232,4
10 671,6
104,3%
teljesítés (előzetes)
I-VIII. hó
éves teljesítés %-a
törvényi módosított előirányzat
I-VIII . hó
évi előirányzat %-a
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
9403,7
5830,6
62,0%
10232,4
6163,8
60,2%
Gazdálkodó szervezetek befizetései
1157,2
549,4
47,5%
1451,3
536,5
37,0%
Társasági adó
342,3
133,0
38,9%
320,8
125,5
39,1%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
146,5
72,2
49,3%
312,6
78,2
25,0%
BEVÉTELI FŐÖSSZEG
Banki és ágazati különadó
250,6
72,0
28,7%
149,0
77,1
51,8%
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap
829,6
714,5
86,1%
5 583,6
6 410,4
114,8%
1 066,5
917,4
86,0%
Helyi önkormányzatok támogatása
673,3
707,6
105,1%
Tartalékok
511,4
296,2
57,9%
Adósságszolgálati kamatkiadások
1 234,4
1 165,0
94,4%
Egyéb kiadások
1 377,0
1 361,8
98,9%
Egyéb bevételek
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3702,7
2499,9
67,5%
4286,9
2532,6
59,1%
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
Általános forgalmi adó
2747,4
1891,1
68,8%
2953,2
1804,9
61,1%
Társadalombiztosítáis alapok támogatása
Jövedéki adó
929,4
599,7
64,5%
947,1
574,4
60,7%
1609,4
1057,2
65,7%
1657,8
1097,9
66,2%
1498,4
990,1
66,1%
1501,6
1004,6
66,9%
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
2765,5
1849,6
66,9%
2847,3
2040,3
71,7%
KIADÁSI FŐÖSSZEG
11 275,8
11 572,9
102,6%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1744,6
1166,7
66,9%
1804,3
1242,6
68,9%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE
-1 043,5
-901,4
86,4%
Forrás: NGM, MFB
Forrás: NGM, MFB
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és augusztus között (milliárd forint) -772,0
-758,0
-1 094,0
-1 384,3
582,4
527,7
396,9
635,1
2 059,9
1 986,4
2 084,7
2 164,0
1 421,8
1 351,5
1 247,0
961,9 1 298,7
696,5
982,0
1 140,2
-582,8
-599,9
-567,6
-824,7
-839,7
-771,4
-1 541,0
-1 497,8
-1 713,4
-2 396,4
-496,8
2008
Periszkóp
-2 619,6
-432,3
2009
-2 752,7
-426,6
2010
-1 116,6 -752,4 -1 291,9
-3 029,9
-648,6 549,4 2 499,9 1 057,2 1 506,0 -706,7 -865,6 -1 213,3
-3 140,2
-417,5
-553,4
2011
2012
-1 230,7 536,5
11%
11%
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók
10%
Forrás: ÁKK, MFB
10% 9%
2 532,6
A lakosság befizetései
9%
1 097,9
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
8%
8%
7%
7%
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások
6%
6%
1 773,9 -847,4 -843,8 -1 210,4
-3 979,1
-513,8
2013
Egyenleg Egyenleg értéke
Forrás: KSH, NGM, MFB
5%
5% 4% 3%
3 hónapos
13
4%
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
3%
2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000
2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
6 hónapos
12 hónapos
5 éves
10 éves
2013. október
