Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyar gazdaság növekedése 2015 harmadik negyedévében A magyar gazdaság 2015. július-szeptember között a nyers adatok szerint éves szinten 2,4%-kal bővült. A GDP termelési oldalát tekintve az ipari termelés 5,2%-kal, a szolgáltató szektor 3,7%kal nőtt, amellyel előbbi 1,0, utóbbi 1,9 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A volatilis teljesítményt nyújtó mezőgazdaság kibocsátása 18,4%-kal esett vissza a harmadik negyedévben, és a szektor teljesítménye 0,9 százalékponttal rontotta az éves növekedési ütemet július-szeptember között.
2015. december
Felhasználási szemszögből a végső fogyasztás éves alapon 2,8, az export 7,6, az import pedig 6,8%-kal emelkedett. A fogyasztás 1,9, a nettó export 1,3 százalékponttal támogatta a GDP bővülését, és egyre inkább az előbbi veszi át a növekedés motorjának szerepét. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben 1,5%-kal visszaesett 2014 harmadik negyedévéhez viszonyítva. Az MFB 2015. őszi vállalati felmérése során beérkezett válaszok alapján a beruházások terén a következő egy évben sem várható gyökeres fordulat. Míg 2014 őszén a cégek 73,1%-a tervezett beruházást végrehajtani a következő 12 hónapban, addig egy évvel később már csak a vállalatok 61,3%-a jelzett 2016. őszig bezárólag fejlesztési szándékot. Ennek strukturális oka, hogy a nagyobb nemzetgazdasági súllyal rendelkező ipari és szolgáltató szektor vállalatai körében tapasztalt csökkenő beruházási kedvet az agráriumban regisztrált élénkülő szándék a mezőgazdaság relatíve kis súlyából fakadóan nem tudta ellensúlyozni. Az MFB-INDIKÁTOR 2015. őszi vállalati felmérés alapján a beruházások legnagyobb akadályának a piaci kilátások bizonytalanságát tartják a vállalkozások, melyet a saját források hiánya, majd a beruházási cikkek magas ára követ. Az első tényezőt az ipari vállalatok, a másodikat a szolgáltató cégek, a harmadikat pedig az agrárvállalkozások ítélik a beruházások legfőbb korlátjának. A 2015 őszét követő egy évre vonatkozóan a három nemzetgazdasági ág vállalkozásainak várakozásai egybecsengenek a belföldi piaci forgalmat illetően, ami a belső kereslet általánosan várt erősödésére vezethető vissza. A külpiacok jövőbeli alakulását tekintve ugyanakkor egyrészt a hazai kilátásokhoz képest pesszimistábbak a vállalkozások, másrészt másfél éve romlik az exportpiacok vállalati megítélése, ami azt vetíti előre, hogy a következő negyedévekben tovább erősödhet a növekedés belső motorjainak a jelentősége. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
A gazdasági növekedés egyik fő motorja változatlanul az exportszektor... (5. oldal) Régiós átlag körüli a hazai beruházási ráta, fokozódik a kapacitáshiány... (6. oldal) Öt éve nem látott tempóra gyorsult az ipari termelés októberben... (7. oldal) A lakossági fogyasztás egyre fontosabb tényezője a gazdasági növekedésnek... (8. oldal) Az őszi hónapokban is élénk maradt a hazai munkaerőpiac... (9. oldal) Az agrárárak meglódulása révén némileg gyorsult a fogyasztói árak emelkedése novemberben... (10. oldal) A hazai pénzügyi szektor tőkehelyzete változatlanul stabil, a hitel/betét ráta tovább süllyedt... (11. oldal) Növekvő vállalati hitelállomány, csökkenő forráskereslet, süllyedő forinthitel kamatok... (12. oldal) A forint/dollár keresztárfolyam másfél évtizede látott szint közelébe emelkedett... (13. oldal) Teljesülhet az éves deficitcél az első 11 havi számok alapján... (14. oldal)
Készítette:
Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
2015. július-szeptember között a magyarországi GDP a nyers adatok szerint 2,4%-kal, szezonálisan és naptári hatással igazítva 2,3%-kal bővült éves szinten. Negyedéves bázison szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 0,6%-ot ért el a növekedési ütem. A dinamika éves bázison számolva enyhén alacsonyabb volt a megelőző negyedévekben tapasztaltnál, míg a negyedéves ráta 0,1-0,1 százalékponttal meghaladta a január-március, ill. április-június között regisztrált ütemet (1. ábra). 2. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal)
1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
6%
5,0
5,0%
2,5
2,5%
2%
0,0
0,0%
0%
0%
-2,5
-2,5%
-1%
-2%
-5,0
-5,0%
-2%
-4%
-7,5% 2015.I
-10,0%
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.)
Év/év (jobb t.)
2013.III
Forrás: KSH, MFB
2009.III
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
Negyedév/negyedév (bal t.)
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
-8%
-7,5 -10,0 2008.I
-4%
-6%
2008.III
Forrás: KSH, MFB
-3%
százalékpont
4%
1%
2%
Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.)
A növekedés szerkezete termelési szemszögből Az ipari kibocsátás 5,2, ezen belül a feldolgozóipari termelés 5,9%-kal nőtt éves összehasonlításban a harmadik negyedévben. Az ipari növekedés dinamikája némi lassulást mutat az idei év első kilenc hónapjában, mivel a január-március között realizált 7,7%-os, majd az április-június között elért 5,7%-os dinamika a harmadik negyedévre 5,2%-ra mérséklődött. Ugyanakkor októberben, az idei utolsó negyedév első hónapjában ismét gyorsult a szektor: a munkanaphatástól megtisztított ipari kibocsátás 12,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Egyelőre nem érezhető a német Volkswagent érintő és mind az ágazatot, mind a nemzetközi beszállítókat negatívan sújtó hatás (a hazai járműgyártás októberben kiugró ütemben, 26,9%-kal nőtt éves szinten), a javuló októberi ipari statisztikában ugyanakkor az alacsony tavalyi bázis is szerepet játszott (9. oldal). A július-szeptember között regisztrált 2,4%-os GDP-növekedésből összességében 1,0 százalékponttal részesedett a szekunder szektor (2. ábra). Az építőipar lendülete kifulladt az idei harmadik negyedévre: a 2015. január-március, ill. április-június közti 9,3, ill. 6,8%-os éves szintű növekedés július-szeptember között 0,5%-os csökkenésbe billent át, az ágazat fékezését előrevetítette ugyanakkor az előző hónapokban a megrendelések és a teljes rendelésállomány csökkenése. Az építőipar viszonylag kis gazdasági súlya révén nem befolyásolta érdemben a gazdasági kibocsátás alakulását a harmadik negyedévben. A szolgáltató szektor kibocsátása az idei évben az építőipar alakulásával ellentétes irányú pályán mozog: a 2015. első és második negyedévében regisztrált 2,1, ill. 2,7%-os éves ütem a rákövetkező három hónapban 3,7%-ra gyorsult, utoljára 2014. október-december között bővült ennél gyorsabban (+4,7%) a tercier szektor. Az egyes alágak közül csupán a 2010 eleje óta zsugorodó pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat (-0,2%) kibocsátása csökkent, azonban ez a szegmens is egyre jobb teljesítményt mutat az éves szintű statisztikák alapján, és a következő negyedévektől kezdve akár pozitívan is hozzájárulhat a pénzügyi szektor a gazdasági növekedéshez. A harmadik negyedévben a szolgáltatóipari ágazatok közül a legnagyobb ütemben a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (+8,9%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás, turizmus ágazatokban nőtt a kibocsátás (+7,4%), utóbbi esetében a pénztárgépek cseréje nyomán a gazdaság fehéredése is szerepet játszott az átlagot meghaladó teljesítményben. A tercier szektor összességében 1,9 százalékponttal segítette a harmadik negyedévben a gazdasági növekedést. A GDP termelési oldalát tekintve a mezőgazdaság 18,4%-os visszaesést szenvedett el 2015. július-szeptember között, a szektor teljesítménye egész évben csökkent. A 2005. évi átlagáron számolt 18,4%-os harmadik negyedévi csökkenés folyóáron számolva még nagyobb, 22,1%-os zuhanásnak felel meg. Kis súlya ellenére az agrárium 0,9 százalékponttal rontotta a 2,4%-os éves növekedési ütemet a harmadik negyedévben, és az idei esztendő hátralevő részében is lefelé húzhatja a GDP-statisztikákat. A szektor a változékony időjárási feltételek következtében erősen ingadozó terméseredményeket ér el, ami többnyire a július-szeptember közötti időszakban (a fő betakarítási időszakban) csúcsosodik ki. A primer szektor GDP-növekedésre gyakorolt fékező hatása az idei harmadik negyedévben összességében a bázishatás, a nagyfokú szezonalitás és az időjárási körülmények változékonyságának volt az eredménye. A mezőgazdaság volatilitásának GDP ütemre gyakorolt hatását jelzi, hogy az agrárium figyelmen kívül hagyásával számolt éves szintű gazdasági növekedés a második negyedéves 3,4%-os ütem után a harmadik negyedévben is hasonló tempót, 3,3%-ot ért el.
Periszkóp
2
2015. december
Periszkóp
A növekedés struktúrája felhasználási szempontból
3. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
Az MFB 2009 nyara óta készülő vállalati kérdőíves felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során beérkezett válaszokból olyan kép bontakozik ki, hogy a következő hónapokban nem várható fordulat a hazai beruházási statisztikában. A 2015. őszi adatfelvétel során a megkérdezett cégeknek csupán 61,3%-a tervezett 2016. őszig bezárólag beruházást, míg az azt megelőző, 2014. őszi adatfelvétel során a cégvezetők 73,1%-a jelezte, hogy fejlesztéseket tervez a következő 12 hónap során (4. ábra). Míg az iparban és a szolgáltató szektorban egy év alatt csökkent (17,4, ill. 8,5 százalékponttal), addig az agráriumban 2,6 százalékponttal emelkedett a beruházást fontolgatók aránya, azonban a primer szektor az alacsony súlyából adódóan nem tudja visszafogni a beruházások nemzetgazdasági szintű csökkenését. A beruházási kedv jelentős visszaesését ugyanakkor tompítja, hogy a kapacitások kihasználtsága a fejlesztések felgyorsításának irányába mutatnak (6. oldal).
százalékpont
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
Nettó export (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (bal t.) Háztartások tényleges fogyasztása
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
Forrás: KSH, MFB
7,5% 5,0% 2,5% 0,0% -2,5% -5,0% -7,5% -10,0% -12,5% -15,0%
Készletváltozás (bal t.) Közösségi fogyasztás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)
4. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása 90%
20%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, Eurostat
85% 80%
16% 12%
*szezonálisan és naptárhatással igazított adatok
75% 70%
8% 4%
65%
0%
60%
-4%
55%
-8%
50%
-12%
45%
-16% 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III
Jövőben várható beruházási trendek a vállalati tervek alapján
7,5 5,0 2,5 0,0 -2,5 -5,0 -7,5 -10,0 -12,5 -15,0
A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás* (jobb t., év/év, %)
5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a megrendelések alakulására vonatkozó várakozások
százalékpont
A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás 2,8%-kal emelkedett 2014. július-szeptember és az idei harmadik negyedév között, a bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévi 5,0%-os emelkedést követően a harmadik negyedévben 1,5%-kal csökkent (a készletek visszaesése nyomán a bruttó felhalmozás 2,9%-kal süllyedt), az export és az import pedig 7,6, ill. 6,8%-kal bővült éves bázison. A gazdasági növekedés két motorja felhasználási szemszögből a végső fogyasztás és a nettó export volt, 1,9, ill. 1,3 százalékponttal hozzájárulva a 2,4%-os harmadik negyedéves GDP-bővüléshez. A két komponens közül előbbi egyre jobban segíti a növekedést (az egyes negyedévekben idén 0,7, 1,5, ill. 1,9 százalékponttal támogatva a GDP bővülését), míg a nettó export a külpiaci kereslet mérséklődése és az élénkülő hazai fogyasztás importvonzata nyomán egyre kevésbé járul hozzá ahhoz (az idei első három negyedévben a nettó export rendre 2,8, 2,1, ill. 1,3 százalékponttal javította az éves szintű GDP adatokat) (3. ábra).
60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5
70,0%
77,0% 73,1%
68,4%
61,3%
80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25%
2013. tavasz 2013. ősz 2014. tavasz 2014. ősz 2015. ősz A belföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A külföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3
2015. ősz
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
2009. tél
Periszkóp
2010. nyár
fordítotts kála
A beruházási kedv csökkenéséhez hozzájárult, hogy egyrészt 6. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* romlottak és két évvel ezelőtti szintre estek vissza a és a beruházási szándék alakulása külföldi megrendelések alakulásával kapcsolatos céges 3,75 40% Túl magas várakozások, amit a belföldi megrendelésekkel kapcsohitelköltség 3,50 45% latos javuló várakozások csak enyhíteni tudtak. Más3,25 50% részt a felmérésben vizsgált beruházási korlátok között több3,00 55% Nem áll rendelkezésre 2,75 60% éves javuló trendet megtörve erősödtek a finanszírozásaját forrás 2,50 65% si jellegű beruházási korlátok (hitelkamatok szintje, saNem kap elegendő 2,25 70% hitelt a cég ját források nagysága) (5-6. ábra). A saját források elégteerősödő beruházási kedv 2,00 75% enyhülő beruházási akadályok len szintje és a hitelkamatok mértéke is a mikro-, kis- és közép1,75 80% Pénzintézetek által vállalati szegmensben, az agrárcégek körében, a beruházást támasztott egyéb követelmények (pl. tervező vállalatok között, Közép-Magyarországon és Kelet-Mafedezetek) A következő 12 gyarországon vált jelentősebb korláttá 2014. ősz és 2015. ősz hónapban beruközött, míg a nagyvállatok körében ugyanilyen összevetésben * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály házást tervezők Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések aránya (jobb t.) javultak a vélemények mindkét körülmény megítélése tekintetében. Az idei évben újabb és újabb történelmi szintre süllyedt vállalati hitelkamatok romló vállalati megítélése mögött vélhetően egyrészt a kamatok lelassult csökkenése áll, másrészt az előző hónapokban nagy volumenben, helyettesítő termékként szóba jövő uniós források játszanak szerepet. 2015. december
Periszkóp
A beruházást befolyásoló és felmérésben vizsgált tíz tényező közül 2014 őszéhez képest ötnek kedvező irányba változott a megítélése. A vállalatok az egy évvel korábbihoz képest kisebb akadálynak tartják a beruházási cikkek magas árát, az alacsony keresletet, a közelmúltban befejeződött korábbi fejlesztéseket, a készletek magas szintjét, valamint a pénzintézetek által támasztott egyéb követelményeket (például a fedezeteket). Ezzel szemben öt körülmény megítélése negatív irányba mozdult el: a cégek véleménye szerint a magas hitelköltség, a saját források, valamint a hitelek hiánya, a piaci kilátások bizonytalansága, illetve az, hogy az adott fejlesztésre legkorábban egy év múlva lesz szükség, egyaránt hozzájárult a beruházási kedv egy év alatt bekövetkezett mérséklődéséhez. Az egyes szektorokban eltérő a legfőbb fejlesztési akadályok megítélése. A mezőgazdasági cégek a beruházási cikkek (gépek, berendezések, technológia, stb.) magas árát tekintik annak, az ipari vállalatok fejlesztéseit elsősorban a piacok kiszámíthatatlansága gátolja, a szolgáltató cégek pedig a saját források hiányát érzik a legnagyobb beruházási korlátnak.
7. ábra: A beruházási korlátok értékelése* 4,5
Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára
3,5
Nem kap elegendő hitelt a cég Alacsony kereslet
3,0 2,5
Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Készletek magas szintje
2,0
* 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály
2015. ősz
2014. ősz
2013. ősz
2014. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2011. tavasz
2009. tél
1,5
Piaci bizonytalanság Fedezetek Nem talál befektetőt a cég
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
8. ábra: Az egyes szektorok vállalatainak várakozásai 2015. őszén a következő 12 hónap belföldi, ill. külföldi piaci forgalmára vonatkozóan 100% 90% 80% 70%
19,2%
31,1%
43,3%
43,5%
44,6%
48,3%
45,7%
43,7%
8,3%
10,8%
11,7%
4,4%
10,4%
6,3%
Agrárium
Ipar
Szolgáltató szektor
Agrárium
Ipar
Szolgáltató szektor
46,4%
60% 50% 40% 30%
74,6%
64,4%
43,2%
20% 10% 0%
BELFÖLD Csökken a forgalom
KÜLFÖLD
Nem változik a forgalom
Nő a forgalom Forrás: MFB-INDIKÁTOR
vállalati felmérés, 2015. ősz
9. 1. ábra: A következő 12 hónapban a forgalom bővülését , ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége* 60%
KÜLFÖLDI PIACOK
BELFÖLDI PIACOK 50% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
40% 30% 20% 10% 0% 2013. ősz
Az egyes szektorok várható kilátásai
Túl magas hitelköltség
enyhülő beruházási akadályok
4,0
2010. nyár
A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan jelenleg is ugyanaz a három tényező gátolja leginkább a beruházási és fejlesztési folyamatokat: a legjelentősebb akadály a piaci kilátások bizonytalansága, melyet a saját források hiánya, majd a beruházási cikkek magas ára követ. A piaci kilátások jelentette bizonytalanság 2012 és 2014 tavasz között jelentősen mérséklődött, majd a 2015-ös felmérésig bezárólag nem változott a mértéke (azonban a belföldi és külföldi lehetőségek alakulásáról eltérően vélekednek a hazai cégek) (5. ábra). A saját források hiánya az elmúlt másfél évben ezzel szemben egyre nagyobb korláttá vált a cégek számára. A beruházási cikkek ára 2014 tavaszán és őszén még a legjelentősebb beruházási féket jelentette, a legutóbbi felmérés alapján azonban valamelyest javult a tényező megítélése, így a harmadik helyre esett vissza a korlátok rangsorában. A hitelköltség (mely idén ős�szel az ötödik legfőbb beruházási akadályt jelentette) 2012-2014 között egyre kisebb mértékben fékezte a fejlesztéseket, azonban 2015-ben a vállalatok tapasztalatai váratlanul romlottak (7. ábra).
2014. tavasz
2014. ősz
Mezőgazdaság
2015. ősz Ipar
2013. ősz
2014. tavasz
2014. ősz
2015. ősz
Szolgáltató szektor
A következő 12 hónap belföldi piaci forgalmának tekintetében alapvetően nagyon hasonló a három nemzetgazdasági szektor vállalatainak véleménye, ami a belső kereslet várt élénkülésére vezethető vissza (8. ábra). A mezőgazdaságban, az iparban és a tercier szektorban a vállalkozások csaknem fele (48,3, 45,7, ill. 43,7%) a belföldi piaci forgalom változatlanságát várja a 2015 novemberét követő 12 hónapban, a cégek közel fele (43,3, 43,5, ill. 44,6%) növekvő forgalomban bízik, és csupán a megkérdezettek tizede számol forgalomcsökkenéssel. Ezzel szemben az exportkilátásokat tekintve eltérőek az egyes szektorok várakozásai. A külpiacokon az agrárcégek csaknem kétharmada (64,4%), a szolgáltató szektor vállalatainak pedig háromnegyede (74,6%) számít a forgalom stagnálására, ezzel szemben az ipari vállalatok – melyek a legdinamikusabb külpiaci környezettel szembesülnek, mivel mind a csökkenést, mind a bővülést várók részaránya viszonylag magas – csupán 43,2%-a vélekedik hasonlóan. 2014. ősz és 2015. ősz között a belföldi piaci forgalom várható alakulásával kapcsolatban az agráriumban és a szolgáltató szektorban javult az optimizmus, ami a belföldi vásárlóerő erősödésére (a növekvő reálbérekre, az élénkülő foglalkoztatásra, a devizahitelek jelentette árfolyamkockázat csökkenésére) vezethető vissza, ezenfelül a mezőgazdaság esetében az orosz embargó miatt a részben a belföldi piacra irányuló eladások is szerepet játszanak. Az exportpiacokon ezzel szemben valamennyi szektor 2014. tavasz óta romló kilátásokkal kalkulál, amit az Eurózóna törékeny növekedése, a kínai gazdaság felgyorsult lassulása, az orosz kereskedelmi korlátozások elhúzódása és a Volkswagen-botrány miatt rövidebb-hosszabb ideig visszaeső németországi megrendelésekre alapozó vállalati várakozások gerjesztenek (9. ábra). Összességében a vállalati fejlesztési tervek a beruházások mérséklődését vetítik előre a következő negyedévekben, amiben meghatározó szerepet játszik, hogy a külső kereslet csökkenését várják a vállalkozások. A belső kereslet várható élénkülése a vállalati fejlesztések visszafogását tompítani tudja, és a következő negyedévekben a gazdasági növekedésben várhatóan erőteljesebb szerepet kap a fogyasztás alakulása. Periszkóp
4
2015. december
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A gazdasági növekedés egyik fő motorja változatlanul az exportszektor Július-szeptember között a magyarországi export 7,6, az import 6,8%-kal bővült éves szinten, míg a nettó export összességében 1,3 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és negyedik egymást követő negyedévben segítette a bruttó hazai termék növekedését (1. ábra). Az áruforgalom egyenlege az első három negyedévben rekord magas többletet (1906,7 milliárd forint) ért el, ami elsősorban a gépek és szállítóeszközök termékkörben elkönyvelt 2583,2 milliárd forintos szufficitből származott, ugyanakkor ebben az árufőcsoportban az export bővülése július-szeptember között (+9,4%) éves szinten 0,9 százalékponttal elmaradt a behozatalétól (+10,3%). Az energiahordozók valamint a feldolgozott termékek esetében negatív, a nyersanyagok és az élelmiszer, ital, dohány árukörben pozitív volt a külkereskedelmi mérleg egyenlege a harmadik negyedévben (2-3. ábra). Az export lendületét fékezheti ugyanakkor az év hátralevő részében, hogy az exportmegrendelések októberről novemberre kismértékben csökkentek az Európai Unióban, Németországban és Magyarországon is (4. ábra). A folyó fizetési mérleg a harmadik negyedévet is többlettel zárta, a három havi jelentős aktívum (666,8 milliárd Ft) az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív egyenlegének (+922,7 milliárd Ft) volt köszönhető. A pénzügyi mérleg alapján a magyar gazdaság a külfölddel szemben továbbra is nettó finanszírozó képességgel rendelkezik (5-6. ábra).
10,3%
10
100
50
50
0
0
-50
-50
Periszkóp
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
-150 2015.02
-100
-150 2015.01
-100
Elsődleges jövedelmek
Másodlagos jövedelmek
1 906,7
1 457,3
1 546,8
1 495,1
2015
2014
2013
2012
2011
2010
pont
-60 -70
2015.07
2015.01
2014.07
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
400
200
200 0
0 -200
-200
-400
-400
-600
-600
-800
Forrás: MNB, MFB
-1 000 Folyó fizetési mérleg
5
Egyéb szektorok
Államháztartás
milliárd Ft
150
100
600
400
2015.09
150
800
600
2015.08
200
800
2015.07
200
1000
2015.06
250
1200
1 000
2015.01
300
250
1 200
milliárd Ft
300
Áruk és szolgáltatások
2015.05
350
-50
6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása
400
Forrás: MNB, MFB
milliárd Ft
milliárd Ft
350
2009.07
15%
2009.01
10%
2015.04
5%
2008.07
0%
Németország 2007.07
-5%
Magyarország
-70
8,5%
-40
EU
5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 400
1 083,4
725,2
-30
2014.01
pont
-20
-30
-60
2,8%
-10%
-10
-20
-50
0,7%
10
-10
-40
-13,1%
20
0
0
-10,3%
-15%
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2007.01
Forrás: KSH, MFB
20
-10,5%
Élelmiszerek, italok, dohány Export Import
9,4%
7,6%
Energiahordozók
Nyersanyagok
4. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon
5,7%
Feldolgozott termékek
2009
2003
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (2015. III. negyedév, év/év) Gépek és szállítóeszközök
-35,1
Forrás: KSH, MFB
Nettó export növekedéshez való hozzájárulása (év/év, jobb t.) Export növekedés (év/év, bal t.)
2008
1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I 2014.III 2015.I 2015.III
-6
-53,4
-30%
2007
-4 Forrás: KSH, MFB
-532,8
-2
-20%
2006
-10%
-537,2
0
2005
0%
-817,4
2
2004
4
10%
-806,2
20%
2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 -200 -400 -600 -800 -1 000
milliárd Ft
6
százalékpont
30%
1 558,1
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - szeptember)
1. ábra: Az export növekedése és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása
2015.03
•
2008.01
•
2015.02
•
Egyéb monetáris intézmények MNB
-800 -1000
Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség
2015. december
Periszkóp
Beruházások Régiós átlag körüli a hazai beruházási ráta, fokozódik a kapacitáshiány •
A beruházások volumene éves bázison a második negyedéves 5,7%-os növekedés után a július-szeptember közti időszakban 3,4%-kal csökkent, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) az április-június közötti 5,0%-os emelkedést követően 1,5%-kal mérséklődött az idei harmadik negyedévben. A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája április-június között az előző negyedévi 22,3%-ról 22,1%-ra csökkent, és továbbra is régiós átlag közeli szinten áll (1-2. ábra). A vállalati szektor (legalább 50 főt foglalkoztató cégek) beruházásai 7,6%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól, a költségvetési szervek körében ugyanakkor 22,4%-os volt a növekedés éves üteme (3. ábra). Ágazati bontásban a villamosenergia termelés (+42,6%), az ingatlanügyletek (+10,1%) és az infokommunikációs szektorban (+8,5%) is bővültek éves szinten a beruházások, míg az agráriumban – részben a bázishatás révén – 39,0% volt a visszaesés mértéke (4. ábra). Az MFB 2015. őszi vállalati felmérése szerint a magyarországi cégek 61,3%-a tervez beruházást a következő 12 hónapban, ami egy év alatt 11,8 százalékpontos csökkenés, és nagymértékben a külpiaci megrendelések cégek által várt visszaesésére vezethető vissza. A vállalati beruházási terveket ugyanakkor tovább fűti, hogy két és fél éve folyamatosan nő a kapacitáshiányos, valamint csökken a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok aránya (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában
1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 40%
20%
40%
Forrás: KSH, MFB
15%
* 4 negyedéves gördülő átlag
35%
35%
10%
Forrás: Eurostat, KSH, MFB
5% 0%
30%
30%
25%
25%
20%
20%
15%
15%
-10% 1996.I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2000.III 2001.II 2002.I 2002.IV 2003.III 2004.II 2005.I 2005.IV 2006.III 2007.II 2008.I 2008.IV 2009.III 2010.II 2011.I 2011.IV 2012.III 2013.II 2014.I 2014.IV 2015.III
-15%
GDP
Magyarország
3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 70%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10% -10%
-20%
-20%
-30%
-30%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
-40%-30%-20%-10% 0% 10% 20% 30% 40% 50%
Periszkóp
2015. II. negyedév
6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a termelési kapacitások alakulása
2015. ősz
100%
0%
80%
20%
60%
40%
40%
60%
20%
80%
0%
fordított skála
80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25%
100% 2015. ősz
2014. ősz
2015. III. negyedév
Forrás: KSH, MFB
2014. ősz
2014. tavasz
-2,4% -4,4%
2014. tavasz
2013. ősz
-3,4%
ÖSSZESEN Ebből: Építés
2013. ősz
2013. tavasz
A belföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A külföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek aránya (jobb t.)
-13,9%
Építőipar -39,0% Mezőgazdaság
2013. tavasz
61,3%
-12,6%
2012. ősz
73,1%
-9,8%
Kereskedelem
2012. tavasz
70,0%
-6,5%
Szállítás, raktározás
Költségvetési szervek (év/év)
77,0% 68,4%
-2,3%
Oktatás Feldolgozóipar
5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a megrendelések alakulására vonatkozó várakozások 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5
Románia
10,1% 8,5%
IKT szektor
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I 2014.III 2015.I 2015.III
-10%
Vállalati szektor* (év/év)
Szlovákia
42,6%
Ingatlanügyletek
0%
0%
Lengyelország
Villamosenergia
60%
2011. ősz
Forrás: KSH, MFB
2011. tavasz
* 49 fő feletti vállalatok
2010. nyár
60%
2009. nyár
70%
Csehország
4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év)
2009. tél
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
2004.II 2004.IV 2005.II 2005.IV 2006.II 2006.IV 2007.II 2007.IV 2008.II 2008.IV 2009.II 2009.IV 2010.II 2010.IV 2011.II 2011.IV 2012.II 2012.IV 2013.II 2013.IV 2014.II 2014.IV 2015.II
-5%
Kapacitáshiány van (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR Megfelelőek a kapacitások (bal t.) vállalati felmérések Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
6
2015. december
Periszkóp
Ipar és építőipar Öt éve nem látott tempóra gyorsult az ipari termelés októberben •
2015 harmadik negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 5,2%-kal bővült, ill. 0,5%-kal csökkent (év/ év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,0, ill. 0,0 százalékpontot ért el, termelési oldalról az idei évben a növekedés fő motorjának tercier szektor mellett az ipar számít (1. ábra). 2015. októberben az ipari termelés havi szinten 1,7, míg éves szinten 12,7%-kal, öt éve nem látott ütemben nőtt (2. ábra). A feldolgozóipar húzóágazata az előző hónapokhoz hasonlóan októberben is a járműgyártás volt (+26,9%), a nagyobb alágak közül csupán a gép, gépi berendezés gyártás esetén csökkent a termelés éves szinten (3. ábra). A csökkenő hazai és a lassuló ütemben bővülő külföldi megrendelések rontják a feldolgozóipar kilátásait, ugyanakkor a Volkswagen-botrány ellenére tovább javuló németországi üzleti várakozások továbbra is évi 5% körüli (azaz az októberinél valamivel lassabb ütemű) növekedési pályán tarthatják a hazai ipar növekedési rátáját (4-5. ábra). Az építőipar kibocsátása a harmadik negyedéves 0,5%-os csökkenés után októberben 7,8%-os ütemben süllyedt éves szinten (az épületek építése 18,4%-kal nőtt, az egyéb építmények építése 23,5%-kal csökkent). Az új szerződések állománya második egymást követő hónapban nőtt (+4,1% év/év), ezzel szemben a teljes szerződésállomány a kiugróan magas tavalyi bázis következtében 47,5%-kal csökkent (év/év), így a következő negyedévekben nyomás alatt tarthatja az ágazatot (6. ábra).
•
•
1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)
százalékpont
5,0
2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 20%
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
10%
Hónap/hónap (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
Év/év (bal t.)
10%
5%
0%
0%
-10%
-5%
-7,5% Forrás: KSH, MFB
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.III
Építőipar (bal t.)
-20%
-10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-30%
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
Feldolgozóipar (bal t.)
2012.I
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
-10,0% 2008.III
-10,0
GDP (jobb t.)
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2015. október) Járműgyártás
4. ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) 50%
126,9%
Forrás: KSH, MFB
* 6 hónapos gördülő átlag
50% 40%
Gumi, műanyag termék gyártása
112,8%
40%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
112,8%
30%
30%
20%
20%
10%
10%
Számítógép, elektr. termék gyártása
112,7%
Fémfeldolgozás
107,0%
Vegyi anyag, termék gyártása
105,7%
0%
Villamos berendezés gyártása
105,1%
-10%
-10%
-20%
-20%
-30%
-30%
-40%
-40%
115 110
20%
105
10%
100
0% -10%
95 90
IFO-index: 3 hónappal eltolva
85
-20% -30% -40%
75
-50% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 2016.01
80
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
2015.09
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.)
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
Periszkóp
Export megrendelések* Export értékesítés*
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
2012.03
Belföldi megrendelések* Belföldi értékesítés*
* az előző év azonos időszaka = 100%, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
2011.12
130%
125%
120%
115%
110%
105%
100%
95%
Forrás: KSH, MFB
90%
85%
110,5%
2011.09
FELDOLGOZÓIPAR
2011.06
Gép, gépi berendezés gyártása
88,2%
2011.03
101,6%
2010.12
103,5%
Fafeldolgozás
2010.09
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
2010.06
104,3%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07
Gyógyszer-gyártás
0%
7
2015. december
Periszkóp
Fogyasztás A lakossági fogyasztás egyre fontosabb tényezője a gazdasági növekedésnek A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztási kiadása éves bázison 2,7%-kal bővült, és a tényleges fogyasztás összességében 1,5 százalékponttal járult hozzá július-szeptember között az éves szinten 2,4%-os gazdasági növekedéshez, ezáltal a lakossági fogyasztás egyre inkább a növekedés egyik motorjává vált az előző negyedévekben (1. ábra). A kiskereskedelem októberben naptárhatástól megtisztítva éves szinten 4,5%-kal bővült. A fogyasztásbővülést meghaladó ütem a stabil fogyasztói várakozások és az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatásának is köszönhető, utóbbi hatás azonban a bázis változása miatt egyre kevésbé jelenik meg az adatokban (2. ábra). Az élelmiszer-eladások volumene 2,0%-kal, az üzemanyagoké 3,4%-kal, a nem élelmiszer termék eladások pedig 7,8%-kal bővültek az előző év azonos időszakához képest (3. ábra). A lakossági kölcsönök állománya az áruvásárlási hitelek kivételével (+14,5%) csökkent 2014. október és 2015. október között, havi szinten az áruvásárlási kölcsönök mellett a személyi hitelek is bővültek. A teljes állomány éves bázison 10,6%-kal zsugorodott, ugyanakkor a devizahitelek kivezetése, a bővülő foglalkoztatás, a bankok elszámoltatása, az alacsony infláció és a nettó reálbérek emelkedése egyaránt segíti a kiskereskedelem dinamikájának fennmaradását (4-6. ábra).
•
•
százalékpont
1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 5,0
5,0%
2,5
2,5%
0,0
0,0%
-2,5
-2,5%
-5,0
-5,0%
-7,5
-7,5%
-10,0
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon
Hónap/hónap (bal t.)
2015.I
2015.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
-10,0% 2008.III
12%
6% 4%
8%
2%
4%
0%
0% -4%
-2% * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-8%
-4% Forrás: KSH, MFB
-12%
-6% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) Forrás: KSH, MFB
4. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) Forrás: KSH, MFB
Nem élelmiszer termékek
Élelmiszerek
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
7 000
5 000
3 000 2 000 1 000
Periszkóp
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
0
150%
125%
125%
100%
100% 75%
75% 50% 25%
10%
Egyéb hitel (deviza)
8%
50%
Forrás: MNB, MFB
25%
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
Lakáscélú hitel (forint)
-4%
-4%
Fogyasztási hitel (deviza)
-8%
Lakáscélú hitel (deviza)
4 000
175%
150%
6. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
Egyéb hitel (forint)
6 000
200%
175%
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
Üzemanyagok
5. ábra: A lakossági hitelállomány devizanem szerinti összetétele 9 000
200%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
Év/év (jobb t.)
-6%
Fogyasztási hitel (forint)
8
*közfoglalkoztatottakkal együtt
-6% -8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
•
Kiskereskedelmi forgalom
Nettó reálbérek*
2015. december
Periszkóp
Munkaerőpiac Az őszi hónapokban is élénk maradt a hazai munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 2015. augusztus-október között a július-szeptember között regisztrált szinten (6,4%) maradt, viszont 0,7 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 60,5, ill. 56,6%-ot ért el, ami éves összevetésben 1,4, ill. 1,7 százalékpontos emelkedést jelent. Az adatok javulását segítette, hogy a konjunktúra alakulására relatíve érzékeny határozott munkaidejű szerződéssel rendelkezők száma is emelkedett az idei évben (1-2. ábra). Szeptemberben éves szinten a nagyobb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában 2,5, a költségvetési szektorban 0,9%-ot ért el a bővülés üteme. A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben 207,4 ezer fő volt, ami 2,5%-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3-4. ábra). Októberben a válság kitörése óta tartó emelkedő trendbe illeszkedő számú (16,7 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, a támogatott új álláshelyek száma (18,6 ezer) visszaesett a tavalyi kiugró nagy adatot követően (5. ábra). Az év végi hónapokban a szezonális folyamatok átmenetileg ronthatják a munkaerőpiaci statisztikákat, a foglalkoztatási tervek azonban továbbra is munkaerőkeresletet jeleznek (6. ábra). 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
2. ábra: Gazdasági növekedés és a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma
ezer db munkaszerződés
61% 60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
450
6%
400
4%
350
2%
300
0%
250
Forrás: KSH, MFB
200
* szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok
150
** négy negyedéves gördülő átlag
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10 Forrás: KSH, MFB
240
107,7%
ezer fő
100,0% 99,6% 99,5% 99,5% 99,5% 98,2%
500%
150
400%
120
300%
90
200%
60
100%
30
0% 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
108%
106%
80%
10,8
2009
2010
2011
2012
17,6 2013
16,0
16,7
2014
2015
0%
Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
Periszkóp
-100 2015.12
13,6
-80
5 hónappal eltolva
-50
10%
2015.06
14,4
20%
2014.12
2008
13,0
-60 Foglalkoztatási tervek:
-40
2014.06
2007
21,2
11,5
30%
2013.12
0
11,2
-30
2013.06
24,3
18,6
-40
40%
2012.12
26,1
22,8
52,5%
-20
2012.06
10
36,6
14,5
56,1
-20
50%
2011.12
20
10,6
44,4%
-10
2011.06
30
28,9% 37,3%
0
60%
2010.12
40
56,4%
20
0
70%
60
40
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
2010.06
66,3%
46,1%
10
2009.12
ezer db
77,8%
20
90%
2009.06
72,9%
100%
2008.12
Forrás: NFSZ, MFB
6. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
2008.06
104%
102%
100%
102,5% 102,0%
70 50
-100%
0 100,9%
80
600%
180
2006.06
90
700%
Forrás: KSH, MFB
210
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek október hónapban 100
-8%
4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
103,4% 102,8% 102,6% 102,1% 102,0% 101,8% 100,7%
98%
Forrás: KSH, MFB
-6%
GDP* (év/év, jobb t.) Határozott időre szóló munkaszerződések száma** (bal t.)
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (2015. szeptember, előző év azonos időszaka = 100%) Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Kereskedelem Ingatlanügyletek Ipar Szállítás, raktározás Szociális ellátás Oktatás Mezőgazdaság Infokommunikáció Építőipar Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN
-4%
ezer fő
Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
-2%
2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III
100
2007.12
•
2007.06
•
2006.12
•
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
9
2015. december
Periszkóp
Infláció Az agrárárak meglódulása révén némileg gyorsult a fogyasztói árak emelkedése novemberben
2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a kőolaj világpiaci ára 120
20%
1,40
110
16%
1,35
100
12%
1,30
90
1,25
80
8% 0% -4% -12%
30
-16%
2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11 2,5%
6%
8%
2,0%
5%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
2014.11
2014.09
2014.07
2014.05
2%
0%
1% Forrás: MNB, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
0%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
Ruházkodási cikkek
0,7%
Tartós fogyasztási cikkek
0,3%
Háztartási energia, fűtés
0,1%
Szeszes italok, dohányáruk
0,1%
Élelmiszerek
0,1%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
0,0%
Szolgáltatások
-0,2%
ÖSSZESEN
10
0,8%
0,7%
0,6%
0,5%
0,4%
0,3%
0,2%
0,0%
-0,1%
Forrás: KSH, MFB
0,0%
-0,2%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
0,1%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2015.10
2015.07
2015.04
2% 1%
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01 2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
3%
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2015. november, hó/hó)
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
4%
Ritkán változó árú termékek inflációja
3%
-1,0%
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek
5%
Indirekt adóktól szűrt maginfláció
4%
-0,5%
Maginfláció (év/év, bal t.)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
6%
Keresletérzékeny* infláció
-0,3%
Év/év (bal t.)
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
Forrás: KSH, MNB, MFB
Hónap/hónap (jobb t.)
Exportárindex
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
10%
-4%
2014.03
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Forrás: KSH, MFB
-20% 2013.01
USD/EUR (bal t.)
Importárindex
2014.01
1,00
2015.09
-8%
40
Forrás: Reuters, MFB
2015.07
50
2015.05
60
1,10
2015.03
1,15 1,05
Ipari termelőiárindex
4%
2015.01
70
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
2013.03
dollár erősödése
1,20
$/hordó
1,45
2013.11
•
2013.09
•
2013.07
•
Novemberben a Brent-típusú olaj világpiaci ára 8,8%-ot zuhant (a hónap végén egy hordó nyersolaj 44,0 dollárba került), amiben a dollár felgyorsult erősödése játszott meghatározó szerepet (az amerikai deviza 4,4%-os ütemben értékelődött fel az euróval szemben) (1. ábra). A szeptemberi 1,2% után októberben 4,8%-kal emelkedtek (év/év) a mezőgazdasági termelői árak, a drágulás mértéke két és fél éve látott ütemet ért el, míg az ipari termelői árak 1,3%-kal süllyedtek 2014. októberhez viszonyítva (2. ábra). A fogyasztói árak novemberben havi szinten nem változtak, a 12 havi ráta azonban 0,5%-ra emelkedett, miután az élelmiszerek átlagosan 2,0%-kal drágultak éves összevetésben. Az éves maginflációs ráta az októberi 1,5% után novemberre 1,4%-ra süllyedt, az inflációs trendeket előrevetítő ritkán változó termékek árindexe stagnált (októberben és november is 1,8-1,8% volt a ráta), azaz nem látszanak a tartós áremelkedés jelei (3-4. ábra). A 12 havi 0,5%-os inflációs rátához novemberben a piaci javak átlagosan 0,39 százalékponttal, a szabályozott áru termékek 0,12 százalékponttal járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten az előző hónapokhoz hasonlóan a ruházkodási cikkek drágultak legnagyobb mértékben (+0,7%), a szolgáltatások ára ugyanakkor tovább süllyedt (átlagosan 0,2% volt a csökkenés mértéke) (5-6. ábra).
2013.05
•
2015. december
Periszkóp
A bankszektor helyzete A hazai pénzügyi szektor tőkehelyzete változatlanul stabil, a hitel/betét ráta tovább süllyedt 2015 harmadik negyedévében a hitelintézetek adózás utáni eredménye 1,3 milliárd forintot ért el, a negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos és saját tőke arányos nyereség (-0,2%, ill. -2,2%) 0,9, ill. 9,4 százalékponttal javult egy év leforgása alatt. A kamateredmény 12,2%-kal romlott, a működési költségek 0,1%-kal csökkentek 2014. harmadik negyedévéhez képest (1. ábra). A bankok mérlegfőösszege 3 hónap alatt 2,0%-kal, egy év alatt 0,1%-kal csökkent. A nettó hitelek állománya júniusról szeptemberre 2,1%-kal mérséklődött, a vállalati és a lakossági szegmensben 0,2, ill. 1,6% volt a süllyedés mértéke. A betétek állománya 2,1%-kal emelkedett a negyedév alatt, így a hitel/betét ráta 97,9-ről 93,8%-ra süllyedt (2-3. ábra). A nem teljesítő hitelek aránya a júniusi 10,5%-ról 11,4%-ra nőtt szeptemberre. A lakossági ügyfélkörben 16,2-ről 18,4%-ra ugrott a ráta, míg az önkormányzatok esetében 1,5-ről 1,2%-ra, a vállalati szegmensben 13,9%-ról 13,4%-ra olvadt az NPLráta, utóbbi szegmensben a nem teljesítő hitelek volumene és részaránya is csökkenő trendet követ (4-5. ábra). A magyarországi bankszektor tőkemegfelelési mutatója egy negyedév alatt 20,6-ról 20,5%-ra csökkent, azonban a szektor tőkehelyzete továbbra is stabil, a régiós átlagnál erősebb (6. ábra). 2. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya
1. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban
Háztartási hitelek*
Vállalkozói hitelek*
Betétek
Mérlegfőösszeg
3. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (2006. december - 2015. szeptember)
11% 2014.I 2014.II 2014.III 2014.IV 2015.I 2015.II 2015.III
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
90 napon túl késedelmes Késedelem nélkül
90 napon belül késedelmes NPL-ráta (jobb t.)
2015. 06.
2014. 12.
2014. 06.
2013. 12.
2013. 06.
2015.09
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
13%
12%
12%
Magyarország
11
Lengyelország
Csehország
Szlovákia
2015.09
0
14%
13% 2015.06
12%
15%
14%
2015.03
5 129,2
1 000
16%
15%
2014.12
5 137,8
13%
17%
16%
2014.09
5 217,6
14%
2014.06
5 268,3 5 509,0
13,4%
18%
17%
2014.03
5 116,3
13,9%
19%
18%
2013.12
5 103,2
13,7%
20%
19%
2013.09
15% 13,8%
3 000
16%
21%
20%
2013.06
830,6 232,0
22%
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
21%
2013.03
235,0
22%
2012.12
279,8
17%
2012.09
318,0
15,7%
4 000
2 000
387,5
867,8
2011.09
408,1
876,3
2011.03
milliárd Ft
5 000
422,6
18% 933,4
Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
2010.12
6 000
16,9% 16,8% 1 125,1 1 116,1 1 049,5
2013.06
Hitelek összesen Háztartások
5. ábra: Nem pénzügyi vállalati hitelek hátralékosság szerinti bontása és a nem teljesítő hitelek aránya 7 000
2013.03
2015.06
2014.12
2014.06
2013.12
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2013.06
Forrás: MNB, MFB
60%
2011.06
80%
* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány
2010.12
100%
2012.12
120%
2012.09
140%
2012.06
Lakossági hitel/betét arány
160%
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
Forrás: MNB, MFB
2011.09
Vállalati hitel/betét arány
180%
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
2011.06
Összes hitel/betét arány
200%
Hitelek*
4. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*
2011.03
220%
2012. 12.
2015.II
2014.II
2014.IV
2013.II
2013.IV
2012.II
2012.IV
2011.II
2011.IV
2010.II
2010.IV
2009.II
2009.IV
2008.II
2008.IV
2007.IV
-2,0%
2012. 06.
-1,5%
Forrás: MNB, MFB
-20%
0
2012.06
-15%
5 2011. 12.
-1,0%
2011. 06.
-10%
10
2010. 12.
-0,5%
2010. 06.
-5%
15
2009. 12.
0,0%
20
2009. 06.
0%
25
2008. 12.
0,5%
2008. 06.
5%
* nettó állomány
30
2007. 12.
1,0%
2007. 06.
ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.)
10%
Forrás: MNB, MFB
35
1,5%
2006. 12.
15%
40
2,0%
ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.)
ezer milliárd Ft
20%
2012.03
•
2011.12
•
2012.03
•
2011.12
•
Románia
2015. december
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Növekvő vállalati hitelállomány, csökkenő forráskereslet, süllyedő forinthitel kamatok 2015. októberben havi szinten 225,4 milliárd forinttal több vállalati hitelt folyósítottak a hazai pénzintézetek, mint amennyit törlesztettek a cégek. A tranzakciók egyenlegeként a forintkölcsönök állománya 93,0 milliárd forinttal, a devizahiteleké 132,4 milliárd forinttal bővült (1. ábra). Az árfolyamváltozást is tartalmazó állományi adatok szerint 180,9 milliárd forinttal nőtt a vállalati kölcsönök állománya, ennek zöme (100,7 milliárd Ft) azonban az egy évnél rövidebb lejáratú szegmensben következett be, és a forintkölcsönök állománya (+86,6 milliárd Ft) lassabban bővült a devizahitelekénél (+94,3 milliárd Ft) (2-3. ábra). Az MFB legfrissebb, 2015. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a cégek forráskereslete csökkenő irányba tart, a következő 12 hónapban a megkérdezettek negyede biztosan, ötöde valószínűleg tervezi külső forrás bevonását (4. ábra) Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint szeptemberről októberre 8, ill. 4 bázispontot süllyedt, és 3,64, ill. 3,66%-ot elérve újabb rekordszintre olvadt. Az 5 évnél hosszabb hitelek kamatai egyre alacsonyabbak a visegrádi országokban (Csehország: 2,86%, Szlovákia: 2,87%, Lengyelország: 3,63%) (5-6. ábra), és a csökkenő kamatok egyre jobban konvergálnak az Eurózónában regisztrált, átlagosan 2,71%-os euróhitelkamatok szintjéhez. 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 1 éven belüli
Forrás: MNB, MFB
2 500 2 000
26,1% 25,8%
8 000
14,3%
10,7% 11,8% 12,3% 15,2% 15,5% 13,8% 16,4%
7 000
13,7% 14,2%
6 000
25,3% 14,6%
22,6% 18,8%
5 000 4 000
26,9% 29,4%
2015.07
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
35,2%
20,7% 18,3%
BUBOR
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2015.07
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2015.01
50% 40% 30% 20% 10%
12% 10%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Eurózóna Szlovákia
12
Magyarország Bulgária
Csehország Románia
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
Magyarországi euróhitel - 1-5 éves
2014.04
0% 2014.01
0%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2013.10
2%
2013.07
4%
2%
2013.04
4%
Forinthitel - 1-5 éves
2013.01
6%
2012.10
6%
2012.07
Forinthitel - min. 5 éves
2012.04
8%
2011.07
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04 2015.07 2015.10
-2%
25,9%
* hó végi állománnyal súlyozva
2011.04
0%
27,2%
Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2011.01
2%
60%
70%
8%
8% 4%
22,7%
12%
EURIBOR
6%
21,1%
80%
35,9% 29,8% 26,9% 27,7% 31,7% 21,1% 22,6% 20,7%
10%
10%
20,5%
8,7% 11,1%
90%
16,6%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
20,7% 22,1%
11,9%
100%
2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. 2015. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
15,4% 12,7% 14,6%
14,0% 10,7% 10,6%
14,0%
0%
Összesen 2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
2 000
2012.07
21,4% 27,1% 24,7% 24,1% 25,6% 21,9% 23,5%
12,9%
Devizahitel
2012.01
4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása
Forrás: MNB, MFB
Forinthitel
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.01
1 500
9 000
3 000
5 éven túli lejáratú
3 000
3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban
milliárd Ft
1 - 5 éves
3 500
2015.09
2015.06
2015.03
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
Forrás: MNB, MFB
4 000
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 2010.12
milliárd Ft
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2012.01
•
2006.07
•
2011.10
•
Lengyelország
2015. december
Periszkóp
Árfolyamok A forint/dollár keresztárfolyam másfél évtizede látott szint közelébe emelkedett A piaci szereplők részéről egyre határozottabban beárazott decemberi Fed kamatemelés és az Európai Központi Bank által jelzett további élénkítési elképzelések hatására megugró hozamkülönbségek nyomán novemberben az euró 4,4%-ot veszített értékéből a dollárral szemben (hónap végi árfolyam: 1,06 USD/EUR) (1. ábra). A forint novemberben 0,5-0,5%-ot gyengült az euróval, ill. a svájci frankkal szemben, míg a közös európai deviza dollárral szembeni leértékelődése következtében a dollár ellenében 4,7%-ot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz. Utóbbival szemben 14 és fél éves szintre, 300 HUF/USD közelébe emelkedett a kurzus (november végi árfolyamok: 311,6 HUF/EUR, 285,8 HUF/CHF, ill. 294,5 HUF/USD) (2. ábra). A magyar deviza a térségbeli fizetőeszközökhöz képest gyengén teljesített az előző hónapban (a lengyel zloty és a román lej 0,2, ill. 0,3%-ot veszített értékéből, a cseh korona pedig 0,2%-ot erősödött az euróval szemben) (3. ábra). A nemzetközi hitelminősítők részéről ősszel egyelőre elmaradt szuverén adósbesorolás javítás (amelynek nyomán a német állampapírokhoz képest emelkedett a magyar kötvények hozamfelára), és a reálszféra szereplőinek valamelyest romló gazdasági várakozásai gyengítően hatottak a forint árfolyamára (4-5. ábra). A piaci szereplők körében ugyanakkor enyhültek a jegybanki kamatcsökkentési várakozások, ami lassította a forint leértékelődésének ütemét (6. ábra). 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége 0,15 0,00 -0,15 -0,30 -0,45 -0,60 -0,75 -0,90 -1,05 -1,20 -1,35 -1,50
2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03 2015.04 2015.05 2015.06 2015.07 2015.08 2015.09 2015.10 2015.11
300
300
290
290
280
280
270
270
2015.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
2000.01
1999.01
Periszkóp
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.11.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.10.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.09.30-án (jobb t.)
130
13
07.2016
04.2016
120
230
1,00% 01.2016
110 kilátások javuló megítélése
240
330
10.2015
250
2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
07.2015
100
3,00%
320
04.2015
260
4,00%
310
01.2015
90
5,00%
10.2014
270
6,00%
300
07.2014
80
7,00%
290
04.2014
280
280
01.2014
70
8,00% forint gyengülés
10.2013
60
ESI (jobb t.)
290
260
50
fordított skála
300
40
07.2012
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
2015.05
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
fordított skála
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
310
2015.04
bázispont
Lengyel zloty
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 320
2015.03
2015.02
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
07.2013
Román lej
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
01.2013
Forint
98,5%
10.2012
2015.11.20
2015.11.13
2015.11.06
2015.10.30 Cseh korona
99,0%
2015.11.27
Forrás: ECB, MFB
2013.10
99,5%
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2013.07
100,0%
2013.04
100,5%
100,0%
2012.07
101,0%
100,5%
330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 2012.01
101,5%
* 2015.10.30. = 100%
260
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 102,0%
98,5%
270
260
101,5%
99,0%
320
Forrás: ECB, MFB
102,0%
99,5%
HUF/CHF
310
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
euróval szembeni árfolyamerősödés
HUF/USD
310
USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.)
101,0%
330 HUF/EUR
320
2015.01
euró gyengülés
330
2012.04
1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90
2013.01
•
2012.10
•
04.2013
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2015. december
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Teljesülhet az éves deficitcél az első 11 havi számok alapján •
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya az idei év első tizenegy hónapjában 970,7 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzatnál 78,3 milliárd forinttal nagyobb deficit. A központi költségvetés hiánya ugyanekkor 100,3 milliárd forinttal rosszabb egyenleget (-1038,6 milliárd Ft) mutatott január-november között, mint egy évvel korábban, ami az uniós források maximális lehívásához vállalt kormányzati társfinanszírozás eredménye. A bevételek 209,0, a kiadások 309,3 milliárd forinttal haladták meg az idei év első 11 hónapjában az egy évvel korábbit. A büdzsé kiadásai jellemzően inkább az év első felére esnek, míg a bevételek nagyobb hányada az év második felében folyik be, így tarthatónak tűnik az idei költségvetés hiányára vonatkozó célkitűzés, amit a nemzetközi szervezetek (1-2. ábra, 1. táblázat). A diszkontkincstárjegy hozamok novemberben 5-21 bázispontot emelkedtek és 0,79-0,95% között zárták a hónapot. Az 5 és 10 éves referenciahozamok értéke 2,47, ill. 3,29% volt november 30-án (+5, ill. -3 bp), a hosszú hozamok növekedését az országkockázati felár kismértékű emelkedése okozta. A többi visegrádi országban és Romániában sem változtak jelentősen (+11 bp és +8 bp között mozdultak el) a referenciahozamok (3-4. ábra).
•
•
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és november között (milliárd forint) 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 -2 000 -4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000
-973,6 -914,0 -1 282,8 -1 296,3
-996,8
-739,5
-938,3
Egyenleg értéke
-1 038,6 473,3
632,2
574,7
2 835,5 298,7 2 838,1 293,9 2 178,7 376,5 502,2 1 401,6 1 594,4 1 888,6 1 600,2 1 707,4 1 508,5 1 949,4 1 831,2 1 693,5 1 322,8 1 454,2
635,2
944,0
-3 326,1 -3 562,5 -3 766,3 -4 064,8
861,3
-4 404,5
Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek
1 131,0
997,3
828,2
-5 747,5 -6 343,0
-2 095,6 -2 054,3 -2 286,4 -1 747,8
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései
-7 210,8
-1 644,5 -1 111,3 -1 141,0 -1 087,6 -1 061,5 -1 143,7 -1 699,6 -816,9 -821,2 -1 620,1 -825,8 -1 340,3 -986,3 -1 240,5 -1 156,7 -1 241,8 -1 106,5 -1 156,9 -1 136,2 -1 069,8 Forrás: KSH, NGM, MFB
Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
175%
2008 2009
150%
150%
2010 2011
125%
125%
2012 2013
100%
100%
2014 2015
75%
2014
2015 módosított előirányzat
I-XI. hó
évi előirányzat %-a
83,9%
11 018,9
10 242,0
92,9%
997,3
76,2%
1 306,0
1 131,0
86,6%
394,8
228,2
57,8%
341,4
316,8
92,8%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
151,7
120,0
79,1%
156,5
123,2
78,8%
Banki és ágazati különadó
205,9
167,7
81,4%
204,8
170,2
83,1%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 335,9
3 967,8
91,5%
4 482,7
4 126,8
92,1%
Általános forgalmi adó
3 035,6
2 781,8
91,6%
3 220,4
2 930,7
91,0%
Jövedéki adó
918,9
836,5
91,0%
951,5
907,1
95,3%
Pénzügyi tranzakciós illeték
277,9
254,0
91,4%
206,2
191,1
92,7%
1 753,8
1 600,2
91,2%
1 806,6
1 707,4
94,5%
1 589,1
1 448,9
91,2%
1 639,7
1 534,9
93,6%
Kamatkiadások
4 126,8 3 400,3 3 705,1 3 967,8 2 845,2 2 808,9 2 963,4 3 039,1 710,8
milliárd Ft
Egyéb kiadások
2 803,4
401,3 970,8
839,1
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
75%
teljesítés
I-XI. hó
11 954,3
10 033,0
1 308,4
Társasági adó
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
éves teljesítés %-a
50%
50%
25%
25%
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
3 125,1
2 848,9
91,2%
3 024,6
2 804,1
92,7%
0%
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 907,1
1 759,9
92,3%
1 910,8
1 756,5
91,9%
Forrás: NGM, KSH, MFB
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 10 éves CDS-felár
Periszkóp
8% 7%
14
40
globális kockázatvállalási kedv erősödése
35 30
4%
25
3%
20
2%
15
1%
10
0%
5
Magyarország Románia
Csehország VIX-index (jobb t.)
2015.11
pont
5%
2015.10
12 hónapos Jegybanki alapkamat
45
Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
6%
2015.11
2015.10
2015.09
2015.08
2015.07
2015.06
2015.05
2015.04
2015.03
2015.01
2015.02
6 hónapos 10 éves
330 300 270 240 210 180 150 120 90 60 30 0
2014.07
3 hónapos 5 éves 10 éves CDS-felár
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB
bázispont
5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
2015.09
XII
2015.08
XI
2015.07
X
2015.06
IX
2015.05
VIII
2015.04
VII
2015.03
VI
2015.02
V
2015.01
IV
2014.12
III
2014.11
II
2014.10
I
-25%
2014.09
-25%
2014.08
0%
Lengyelország
2015. december
