Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyar EU-s elnökség keretén belül, az előzetesen vártnál gyorsabban sikerült az eurózóna vezetőinek megállapodniuk márciusban az Európai Monetáris Unió stabilitását és versenyképességének növelését célzó gazdasági csomag, az „Euró Plusz Paktum” elnevezésű gazdaságpolitikai harmonizációs megállapodás részleteiben. A most elfogadott (és hamarosan a gyakorlatba is átültetésre kerülő) intézkedések ugyan mindenképpen jó irányba tett lépésekként értékelhetők, ugyanakkor továbbra sem született egyértelmű döntés az európai bankrendszer problémáinak megoldására, ami az adósságválság mellett súlyos teherként nehezedik a kontinens gazdaságára. Az „Euró Plusz Paktum” célja, hogy a maastricht-i kritériumokat kiegészítő lépésekkel (bérek infláció-indexálásának megszüntetése, nyugdíjrendszerek igazítása a demográfiai viszonyokhoz, jogszabályban lefektetett adósságfék, társasági adóalap-harmonizáció), s a nemzeti gazdaságpolitikák közelítésével megakadályozza az egyes tagállamok jelenlegihez hasonló eladósodását, ill. növelje a kontinens versenyképességét, valamint erősítse a tagállamok közötti gazdasági konvergenciát. Az elfogadott paktum azonban egyelőre inkább az elérendő célok gyűjteménye, hiányoznak belőle azok a konkrétumok, szankciók és követelmények, amelyek elősegíthetik a megvalósulását. Ezek nélkül a paktum sikeressége erősen kérdéses, különösen az elmúlt évtized megkérdőjelezhető eredményességű programjainak (pl. Lisszaboni program) fényében. Az „Euró plusz paktum” az eurótérség tagállamai mellett az EU többi tagja előtt is nyitva áll: várhatóan a közös európai valutát eddig bevezető 17 tagállam mellett további hat ország csatlakozik, míg Nagy-Britannia, Csehország, Svédország és Magyarország egyelőre kimarad. Az európai állam- és kormányfők márciusban szintén jóváhagyták az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) jelenlegi keretének 250-ről 440 milliárd euróra való növelését, ill. megállapodtak arról, hogy az ezt 2013-ban felváltó állandó európai stabilitási mechanizmus (ESM) 500 milliárd eurós kihelyezhető hitelkerettel fog rendelkezni. Emellett döntés született arról is, hogy az EFSF, ill. majd az ESM ezentúl kötvényeket is vásárolhat az elsődleges piacokon, azonban a várakozásokkal szemben ezt a lehetőséget nem terjesztették ki a másodlagos piacokra is.
Sikeres devizakötvény-kibocsátás, javuló országkockázati megítélés Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei első devizakötvény kibocsátására viszonylag feszült nemzetközi befektetői légkörben került sor: a 2011. március 24-i aukció a líbiai katonai események és a Japánt ért természeti csapások árnyékában, valamint egy nappal a költségvetési gondokkal küzdő Portugália kormányfőjének lemondását követően került lebonyolításra. A kibocsátás sikerét vélhetően a hónap elején bejelentett kormányzati reformcsomag, a Széll Kálmán Terv kedvező nemzetközi fogadtatása, s a Standard&Poor’s aznap megerősített országkockázati besorolása segítette. A magyar államadósság finanszírozásának idei for- Magyarország devizakötvény kibocsátása 2010-ben és 2011-ben rásigénye összesen 4 milliárd euró, amelyből 2 mil- 8% 16 7,625% 6,375% 6,25% liárd eurót a 2008 őszén igényelt Európai Uniós hi- 7% 14 12 tel visszafizetése tesz szükségessé. A dollárkötvény 6% 10 aukció során körülbelül 13 milliárd dollárnyi érték- 5% 8 4% kb. 13* ben nyújtottak be vételi ajánlatot az ÁKK-hoz, me- 3% 6 lyekből végül 3,75 milliárd került elfogadásra. 10 2% 4 kb. 7 2 éves államkötvényből 3 milliárd dollár talált vevőre 1% 3 2 0,75 0 az amerikai irányadó hozam felett 310 bázispontos 0% 10 éves 10 éves 30 éves felárral (6,375% hozam mellett), míg 30 éves köt2010.01.26 2011.03.24 vényekből 750 millió dollár, 330 bázispontos felárral Benyújtott ajánlatok (jobb t.) Kibocsátott mennyiség (jobb t.) (7,625% hozam mellett). Az eredeti ajánlathoz kéKialakult hozam (bal t.) Felár ajánlat (bal t.) Kialakult felár (bal t.) *10 és 30 éves kötvények összesen pest 15-15 bázispontot süllyedtek a felárak a jelentős érdeklődésnek köszönhetően. Korábban egyébként 2010. januárban bocsátott ki utoljára dolláralapú devizakötvényt Magyarország 2 milliárd dollár értékben. A márciusi devizakötvény aukcióhoz több rekord is kötődik: Magyarország még sohasem bocsátott ki 30 éves állampapírt, a régióból ekkora egyösszegű kibocsátást hazánk vitt véghez elsőként, s kiemelkedő a 13 milliárdos vételi ajánlat is. A márciusi kötvénykibocsátás is hozzájárult ahhoz, hogy az első negyedévben az országkockázati felár csökkenése az egyik legnagyobb volt a világon, míg a forint ugyanezen időszak alatt a legjobb teljesítményt nyújtó feltörekvő deviza lett.
milliárd $
2011. április
Paktum Európáért: határozott irány, homályos részletek
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Közreműködött: Horváth Bálint
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
GDP növekedés A tavalyi év végére lelassult a válságból való kilábalás, az év eleji kilátások azonban biztatóak A részletes 2010. évi utolsó negyedéves GDP adatok megerősítették, hogy a válságból való kilábalás üteme mind a fejlett, mind a feltörekvő régiókban lelassult (1. ábra). Ez alól a közép-kelet-európai térség sem volt kivétel (2. ábra), igaz a régió átlagos növekedési üteme továbbra is meghaladja az európai uniós átlagot. A magyar gazdasági kilátások szempontjából kiemelt eurózónában a nettó export mellett beindulni látszik a beruházások (+1,9%) és a lakossági fogyasztás (+1,2%) bővülése is, ami fontos a növekedési ütem fenntartásának szempontjából (3. ábra). Az eurótérség várhatóan jól teljesít az idei év első három hónapjában is, különösen a régió gazdasági motorjának szerepét betöltő Németországban kedvezőek a kilátások, ahol az üzleti bizalom továbbra is rekord szinten áll (4. ábra). A tavalyi utolsó negyedévben ismét a nettó export volt az egyetlen hajtóereje a hazai növekedésnek (1,9%), miután a belső kereslet a lakossági fogyasztás mérsékelt (-0,4%) és a beruházások jelentős (-9,1%) zsugorodásával továbbra is a GDP bővülés jelentős fékezőereje maradt (5. ábra). Várakozásaink szerint a magyar gazdaság az idei első negyedévben 2,5% körüli ütemben bővülhet (6. ábra).
1. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában
20
2%
-10
0%
-20
-2%
-30
Periszkóp
ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (év/év, jobb t.)
* statisztikai eltéréssel együtt
2
Forrás: KSH, Eurostat
* Economic Sentiment Index
5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9%
2011
Forrás: MNB, KSH
ESI: 2 hónappal eltolva
2006
120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
Kormányzati fogyasztás Készletek* GDP növekedés (jobb t.)
-8%
6. ábra: A magyar GDP-növekedés és az ESI* bizalmi index alakulása
2005
Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export
2008.III
-10% 2008.I
-8%
-25 2008.II
-6%
-20 2007.IV
-4%
-15
2007.III
-10
2007.II
0% -2%
2007.I
százalékpont
0
-6% Forrás: CESifo, Eurostat
2011
GDP (év/év, jobb t.)
5. ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez
-5
-4%
IFO-index (bal t.)
2001
Forrás: Eurostat
2%
2010.IV 4%
0
* statisztikai eltéréssel együtt
4%
6%
IFO-index: 6 hónappal eltolva
10
-50
5
2010.II
8%
-40
10
-10%
Lengyelo.
30
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.II
2008.I
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
százalékpont
Export Import Készletek*
Románia
-8%
4. ábra: Konjunktúra kilátások és GDP-növekedés Németországban
4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6%
Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.)
Szlovákia
2010
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
Cseho.
2010.III
Magyaro.
Németország
2009.IV
2008.I
2010.IV
2010.III
2010.II
USA
Forrás: Eurostat, CZSO
-10%
2009
Nagy-Britannia
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
Eurózóna
-10%
2010
Kína (bal t.)
2008.II
2007.IV
2007.I
2007.II
2007.III
6%
-6%
-8%
2010.I
-8%
Forrás: Reuters
-4%
-6%
2008
7%
-4%
2009
-6%
-2%
2009.III
-4%
8%
0%
-2%
2007
9%
2%
0%
2009.II
-2%
4%
2%
2006
0%
10%
6%
4%
2008
11%
6%
2009.I
2%
8%
2005
4%
12%
8%
2008.IV
13%
10%
10%
2007
6%
2008.III
8%
14%
2004
15%
2. ábra: GDP-növekedés Közép-Kelet-Európában (év/év)
2008.II
•
2003
•
2002
•
2011. április
Periszkóp
Külkereskedelem Tartósan magas finanszírozási képesség a kereskedelmi mérleg jelentős többletének köszönhetően A világexport 2011 elején továbbra is jelentős (10% feletti) ütemben bővül éves szinten, míg a német kivitel növekedése tartósan meghaladja a 20%-ot (1. ábra). Ez kedvezően hat az exportvezérelt német gazdaság üzleti kilátásaira és áttételesen a külpiaci konjunktúra által meghatározott hazai (feldolgozóipari) kivitelre is (2. ábra). A magyar export a decemberi átmeneti visszaesést követően ismét jelentős ütemű bővülést ért el januárban, amelynek eredményeként a külkereskedelmi mérleg aktívuma 401 millió eurót tett ki (3. ábra) – igaz ez 61 millió euróval alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A fizetési mérlegen belül a reálgazdasági tranzakciók a tavalyi évhez hasonlóan várhatóan az idén is meghaladják a jövedelemkiáramlást, így a magyar gazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége a jelenlegi magas szint (a GDP 4,1%-a) körül állandósulhat (4. ábra). A magyar export kilátásai a megrendelések alapján is biztatóak (5. ábra), így várhatóan a következő hónapokban is a jelenlegi ütemben bővülhet a magyar kivitel volumene. Hosszabb távon azonban ezt fékezheti egy tartósan erősebb forint árfolyam (a versenyképesség romlásán keresztül), amely hatás azonban egyelőre nem számottevő (6. ábra). 2. ábra: A német üzleti hangulat és a magyar exportkilátások alakulása
1. ábra: A világexport és a német kivitel közötti összefüggés 20
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
20% 10%
0 -10
0%
-20
-10%
-30
-20% -30%
-40
Export volumen (év/év, jobb t.)
5. ábra: Az export megrendelések és a magyar kivitel volumenének alakulása
2010.07
2010.01
2009.07
2009. II. 2010. I. 2010. IV.
2008. III.
2007. I. 2007. IV.
Nettó finanszírozási képesség (GDP %-ában, jobb t.)
110
25%
112 114
15%
116
10%
118
5%
120
0%
122
-5%
124
-10%
HUF erősödés
126
-15%
128
-20% -25%
2011.07
2011.01
2010.07
2009.07
2009.01
2008.07
2007.07
2007.01
2010.01
Forrás: KSH, JP Morgan
130 2006.07
* az Európai Bizottság felmérése Export megrendelések* (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.)
20%
HUF: 10 hónappal eltolva
2006.01
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
Szolgáltatások (bal t.)
Jövedelemmérleg (bal t.)
fordított skála
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% -35% 2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
Áruforgalom (bal t.)
6. ábra: A magyar kivitel volumenének változása és a forint kereskedelmileg súlyozott reálárfolyamának alakulása
Forrás: KSH, Európai Bizottság
Periszkóp
2006. II.
-40% 2011.01
2010.07
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
2010.01
Forrás: KSH
Forrás: MNB
2005. III.
-30%
2004. I.
-20%
-150
2004. IV.
-10%
2001. IV.
-50
-100
2002. III. 2003. II.
10% 0%
0
8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
1998. I. 1998. IV.
20%
50
1997. II.
100
2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
1996. III.
30%
1995. I. 1995. IV.
40%
150
millió €
milliárd Ft
4. ábra: Fizetési mérleg
200
0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 -50 -55 -60 -65 -70
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2011
IFO-index (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.)
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
Külker. mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
-40%
2011.01
Forrás: KSH, CESifo
-50
Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden)
-200
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
10
2001. I.
Világ export (3 hónapos mozgóátlag, év/év) Német export (3 hónapos mozgó átlag, év/év)
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
2000. II.
•
1999. III.
•
2008.01
•
HUF kereskedelmileg súlyozott reálárfolyam (2000=100%, bal t.) Magyar export volumen (év/év, 3 hónapos mozgóátlag, jobb t.)
3
2011. április
Periszkóp
Feldolgozóipar A decemberi megtorpanás után az év elején is lendületesen bővül a feldolgozóipari termelés •
A 2010. utolsó negyedéves GDP-adatok alapján továbbra is a külső konjunktúra által támogatott feldolgozóipar (valamint a szállító, raktározó ágazat) hajtja a hazai növekedést (1. ábra), míg a szolgáltató szektort az alacsony lakossági fogyasztás fogja vissza. A mezőgazdaság teljesítményének tartós zuhanása (-18,6%) a kedvezőtlen időjárás eredménye. A januári adatok visszaigazolták, hogy a feldolgozóipar tavalyi év decemberben mért megtorpanása csak átmeneti tényezőkre vezethető vissza, és a szektor termelése az idei első negyedévben is lendületesen bővülhet (2. ábra), továbbra is elsősorban a külföldi megrendeléseknek köszönhetően (3. ábra). A vállalati eredmények alakulásában a külső piacok húzóerejének tartós dominanciáját támasztja alá az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) is, amely alapján a hazai feldolgozóipari alágazatok többségében a vállalatok nagyobb arányban várják a külföldi, mint a belföldi értékesítéseik bővülését (4. ábra). Az építőipari termelés idén januárban éves szinten tovább csökkent (-4,2%). A szektor kilátásai azonban annak ellenére sem jók, hogy a lakásvásárlási kedv jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban (5. ábra), mivel az év első hónapjában kötött új szerződések volumene 46,6%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől (6. ábra).
•
•
2. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés alakulása
1. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 15%
6%
10
20%
10%
4%
5
15%
5%
2%
0%
0%
-5%
-2%
-10%
-4%
-15%
-6%
-20%
-8%
-30
-10%
-35
2011.01
2010.09
2010.05
2010.01
2009.09
2009.05
2009.01
2008.09
2008.05
2008.01
2007.09
2007.01
2006.09
2007.05
Könnyűipar
Nem változik
40%
Nő
Fémfeldolgozás
Külföldi
Belföldi
Vegyianyaggyártás
57%
60%
Belföldi
70%
Külföldi
72%
Külföldi
45%
Belföldi
50%
Gépgyártás
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
20%
2,5%
15%
0,0% Új szerződések: 12 hónappal eltolva
10%
-5,0%
0%
-7,5%
-15,0%
-20%
-17,5%
Új szerződések (év/év, bal t.)* Építőipari termelés (év/év, jobb t.)* Építőipari termelés - MFB becslés (jobb t.)*
4
2011
-12,5%
-15% 2010
-10,0%
-10%
2009
-5%
2008
Lakásvásárlási szándék a következő 12 hónapban (bal t.) Új lakóépületekre kiadott engedélyek (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Új lakóépületekre kiadott engedélyek - MFB becslés (3 h. m. átl., jobb t.)
-2,5%
5%
2007
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
34%
6. ábra: Az új építőipari szerződések és az építőipari termelés alakulása
darab
2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 2008.07
2008.01
48%
Külföldi
Csökken
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2007.07
Feldolgozóipari termelés** (év/év, jobb t.)
Külföldi
47%
Belföldi
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Élelmiszeripar
Lakásvásárlási szándék: 9 hónappal eltolva
2007.01
-25% -30%
Belföldi
20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
5. ábra: Új lakóépületekre kiadott engedélyek száma és a következő 12 hónapra vonatkozó lakásvásárlási tervek
2006.07
2006.05
2006.01
2005.09
2005.01
2005.05
-40
Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)*
2006.01
-20%
* European Sentiment Index (ESI)
Export rendelések* (év/év, bal t.)
Periszkóp
-15%
** 3 hónapos mozgóátlag
Belföldi rendelések* (év/év, bal t.)
-83 -84 -85 -86 -87 -88 -89 -90 -91 -92 -93 -94
-10%
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
ESI: 1 hónappal eltolva
4. ábra: A belföldi és külföldi értékesítés várható alakulása a következő 12 hónapban az egyes ipari ágazatokban
Forrás: KSH
2006.07
-5%
ESI - Feldolgozóipar
* 3 hónapos mozgóátlag, év/év
2006.04
0%
-15 -25
3. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések változása
2006.01
-10 -20
Építőipar Szállítás, raktározás GDP (év/év, jobb t.)
40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
5%
-5
2010.IV
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
Feldolgozóipar Kereskedelem, vendéglátás Pénzügyi és gazd-i szolg.
2010.II
Forrás: KSH
-25%
10%
0
Forrás: KSH * 12 hónapos mozgóátlag
2011. április
Periszkóp
Beruházások Piaci korlátok helyett elsősorban a finanszírozási problémák fékezik a vállalati fejlesztéseket •
A régióban Magyarországon indulhat el legkésőbb a beruházások felpörgése: 2010 utolsó negyedévében éves szinten 7,8%os volt a beruházások volumenének visszaesése (1. ábra). A jelentősebb ágazatok közül a lakásépítések és a szállítási beruházások (benne az autópályaépítések) 10% feletti ütemben zuhantak, csupán az exportpiacok élénkülését kihasználó feldolgozóipari beruházások (+23,6%) bővültek 2010. október-december között (2. ábra). Az ipari megrendelések, s elsősorban a fogyasztási cikkek iránti megrendelések dinamikusan nőttek az év elején (3. ábra), azonban kapacitásoldalról egyelőre nincs beruházási nyomás: 2011. első negyedévében az ipari szektor kapacitáskihasználtsága csupán 79,3% (4. ábra), s finanszírozási oldalról is komoly nehézségekkel szembesülnek a beruházást tervező magyarországi vállalatok (lsd. 8. o.). Kedvező azonban, hogy a piaci kereslet alakulása egyre kevésbé fékezi a fejlesztéseket (5. ábra). A vállalatok beruházási szándékában az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján ugyanakkor erősödő tendencia figyelhető meg 2011 elején: különösen a mikro- és kisvállalatok körében ugrott meg a beruházást fontolgatók aránya, azonban továbbra is a nagyvállalatok körében a legintenzívebb a beruházási szándék (6. ábra).
•
•
2. ábra: A beruházások volumenének alakulása néhány ágazatban (év/év)
1. ábra: A beruházások volumenének éves szintű alakulása* 30%
30%
20%
20%
10%
10%
0%
Feldolgozóipar Villamosenergia
0%
-10%
-10%
-20%
-20%
-30%
-30%
Magyaro.
Lengyelo.
Szlovákia
-40%
2010.IV
2010.III
2010.II
2008.I
2009.III
2009.II
2009.I
Cseho.
2009.IV
* szezonálisan nem igazított adatok
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
Forrás: KSH, Eurostat
-40%
Kereskedelem 2010
Szállítás
2010.IV
Ingatlanügyletek Mezőgazdaság
Románia
Forrás: KSH
-40%
3. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása*
-30%
-20%
-10%
0%
10%
20%
30%
4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
50%
95%
95%
40%
90%
90%
30%
85%
85%
20%
80%
80%
10%
75%
75%
0%
70%
70%
-10%
-10%
65%
65%
-20%
-20%
60%
-30%
-30%
55%
-40%
-40%
50%
Magyaro.
4,5 4,0
Cseho.
Lengyelo.
Románia
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2008.I
50%
Szlovákia
6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező magyarországi vállalatok aránya
5. ábra: Vállalati beruházást hátráltató tényezők (1 - legkevésbé fontos tényező, 5 - legfontosabb szempont) 5,0
55% 2009.IV
-50% 2011.01
2010.10
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2010.07
Forrás: Eurostat
* 3 hónapos gördülő átlag
2008.01
-50%
60% Forrás: Eurostat
2009.III
0%
2009.I
10%
2009.II
Beruházási cikk - külföldi m.
2008.IV
Fogyasztási cikk - belföldi m.
20%
2008.III
Fogyasztási cikk - külföldi m.
30%
2008.II
Beruházási cikk - belföldi megrendelés
40%
2008.I
50%
100% 2009. június
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
90%
2010. június
80%
2011. február
átlagos akadály
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
70%
3,5
60%
3,0
50%
2,5
40%
2,0
30%
1,5
20% 10%
1,0 1
2
3
4
5
6
0%
7
Mikrovállalat
1 - magas hitelkamat, 2 - saját forrás hiány, 3 - szűkös hitelkínálat, 4 - alacsony piaci kereslet, 5 - vállalati fejlesztést követően elégtelen kereslet a vállalat termékei iránt, 6 - nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés, 7 - legkorábban egy év múlva időszerű
Periszkóp
Kisvállalat
2009.jún.
5
2010.jún.
Középvállalat
Nagyvállalat
2011.febr.
2011. április
Periszkóp
Kiskereskedelmi forgalom és foglalkoztatás Stagnáló kiskereskedelmi forgalom, hiányzó álláslehetőségek a versenyszérában •
A lakossági fogyasztás várhatóan az idei év első felében is erősen fékezi a magyar gazdasági növekedést, miután februárról márciusra egy hónap alatt 2008 ősze óta nem tapasztalt mértékben csökkent a lakosság fogyasztói bizalmi indexe (1. ábra). Ennek hátterében egyrészt a gazdaság javuló általános megítélésének megtorpanása, ezzel szoros kapcsolatban a háztartások finanszírozási kilátásainak romlása, valamint a munkanélküliségtől való erősödő félelem áll (2. ábra). A pesszimista lakossági hangulat a kiskereskedelmi forgalomban is megmutatkozik: habár az adóoptimalizáció miatt januárra halasztott (prémium) kifizetések az előző hónaphoz képest érezhetően (+0,7%) növelték a forgalmat, éves szinten minimálisan (+0,1%) nőttek az eladások (3. ábra), míg az első félévben havonta átlagosan 1% körüli bővüléssel számolunk (4. ábra). Mérsékelt ütemben tovább nőtt a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Magyarországon (5. ábra), míg az egy évvel korábbi szinthez képest a foglalkoztatottak létszáma 17,3 ezer fővel bővült; igaz 2010 első negyedéve volt a válság mélypontja a munkaerőpiacon. Nincs változás a bejelentett új álláslehetőségek körében sem: az új munkahelyek között továbbra is az ún. támogatott (közösségi foglalkoztatás keretein belül megvalósuló) munkahelyek dominálnak (6. ábra).
•
•
2. ábra: A finanszírozási és gazdasági helyzet lakossági megítélése, ill. a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások
1. ábra: Konjunktúra kilátások és GDP-növekedés Magyarországon 10
6%
100
0
4%
80
80
-10
2%
60
60
-20
0%
40
40
-30
-2%
20
-40
-4%
0
-6%
-20
-8%
-40
-10%
-60
-12%
-80
-40
-3%
-6%
-50
-4%
-8%
-60
-10%
-70
-12%
-80
Hónap/hónap (bal t.)
2011.01
2011.01
2010.07
2010.01
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2009.07
-6%
Kiskereskedelmi forgalom (év/év, jobb t.)
-8%
0
20%
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.)** Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
6
Támogatott (bal t.)
2011.01
30%
2010.11
10
2010.09
40%
2010.07
20
2010.05
50%
2010.03
60%
30
2010.01
40
2009.11
70%
2009.09
50
2009.05
80%
2009.03
60
2009.01
ezer darab
13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2%
2011.01
2010.07
Forrás: KSH
2010.01
2009.07
2009.01
-4%
ESI - Fogyasztói bizalom (bal t.)
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
ezer fő
2008.07
-2%
Forrás: KSH, Európai Bizottság
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2008.01
2006.07
0%
2009.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2010.07
Forrás: KSH
2%
2011.07
-4%
2011.01
-2%
4%
2010.07
-30
2010.01
-2%
6% Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva
2009.07
-1%
Periszkóp
*a következő 12 hónapban
2009.01
-20
* A foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen
Gazdasági helyzet*
2008.07
-10
0%
2008.01
2%
0%
2007.07
1%
125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150
-80
8%
2007.01
0
2005.01
4%
Év/év (jobb t.)
-60
4. ábra: Fogyasztói bizalom és kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
2%
-6%
2006.01
2005.01
2010.07
2010.01
2009.07
2011.01
Háztartás finanszírozási helyzete* Munkanélküliség*
Üzleti bizalom GDP növekedés (év/év, jobb t.)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
-5%
-40 Forrás: Európai Bizottság fogyasztói felmérése
2006.07
Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.01
2005.07
Konjunktúra indexek korrelációja a GDP-vel: R² = 0,74; R² = 0,88; R² = 0,92
-80
-20
2005.07
-70
Forrás: KSH, GKI - Sonda Ipsos
2006.01
Konjunktúra indexek: 3 hónappal eltolva
-60
20 0
2005.07
-50
100
Forrás: NFSZ
2011. április
Periszkóp
Infláció Az alacsony fogyasztás és a mérsékelt bérnövekedés enyhíti az erős költségoldali inflációs nyomást Februárban a januári érték közelében alakult a 12 havi fogyasztói árindex (4,1%) és a maginfláció (1,9%), az áremelkedés üteme azonban továbbra is meghaladja a régiós átlagot (1-2. ábra). Februárban tovább folytatódott a hazai termelőket is áremelési kényszer alatt tartó világpiaci nyersanyagár-emelkedés (3. ábra). A nyersanyagok erőteljes drágulása még nem gyűrűzött át a többi árufőcsoport árindexébe: mind a szolgáltatások, mind a ruházkodási cikkek februári inflációja kisebb volt, mint a januári, a szeszesitaloké és dohánytermékeké nem változott, a tartós fogyasztási cikkek átlagos ára pedig gyorsabban csökkent, mint az előző hónapban (év/év alapon) (4. ábra). A termelői árindex éves emelkedését a belföldi értékesítés árnövekedése, ezen belül leginkább a kőolajpiaci mozgásoknak kitett energiatermelő, illetve a továbbfelhasználásra-termelő ágazat okozta (5. ábra). A pesszimista fogyasztói hangulat (lsd 6. oldal 4. ábra) és a béroldali inflációs nyomás hiánya mérsékelte a nyersanyagok áremelkedésének begyűrűzését a fogyasztói árakba. A versenyszférában a bruttó átlagkereset alakulása a várt prémiumokkal kapcsolatos adó-optimalizációt tükrözte (6. ábra). 2. ábra: Az euróövezet és a főbb kelet-közép-európai országok éves harmonizált fogyasztói árindexei*
1. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
10%
7%
8%
6% 5%
6%
4%
4%
3%
2%
2%
0%
Forrás : KSH
*HICP
2009.01 2009.02 2009.03 2009.04 2009.05 2009.06 2009.07 2009.08 2009.09 2009.10 2009.11 2009.12 2010.01 2010.02 2010.03 2010.04 2010.05 2010.06 2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02
Maginfláció
Euróövezet
Magyaro.
ábra: Világpiaci indexek aésCRB a index 3. ábra: X. A FAO élelmiszerárindexe, Brent hordónkénti árának alakulása és a Brent-típusú kőolaj hordónkénti árának alakulása
Forrás: EIA, FAO, Reuters
2011. 03.
Exportértékesítés
104%
18%
16%
14%
12%
4%
2%
2% 0% -2%
Forrás: KSH
-4%
-4% 2011.01
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
Periszkóp
6%
4%
-2%
Továbbfelhasználásra termelő ágazatok*
96%
6%
2010.10
98%
8%
2007.01
100%
10%
8%
0%
Energiatermelő ágazatok*
102%
12%
2010.07
106%
14%
12% 10%
Belföldi értékesítés
108%
14%
2010.04
110%
10%
6. ábra: Keresetek alakulása a versenyszférában (év/év)
2009. január = 100% *belföldi értékesítés árnövekedése
8%
Forrás: KSH
6%
* 19 nyersanyag árának változása alapján számítva
4%
2011. 01.
2010. 11.
2010. 09.
2010. 07.
2010. 05.
2010. 03.
2010. 01.
2009. 11.
2009. 09.
2009. 07.
2009. 05.
2009. 03.
Tartós fogyasztási cikkek *KSH adatok alapján MFB számítás
2010.01
112%
februári fogyasztói árindex
2009.10
114%
Február
Egyéb cikkek*
5. ábra: A termelői árindex főbb részindexeinek alakulása
116%
Január
Szeszesitalok, dohányáruk
0 2009. 01.
Szolgáltatások Ruházkodási cikkek
2009.07
30
2009.04
170
Háztartási energia
2%
60
2009.01
220
Élelmiszerek
-2%
90
2007.10
270
118%
Lengyelo.
Járműüzemanyag
2007.07
120
2007.04
320
$/hordó
150
FAO Élelmiszer-árindex (bal t.) CRB nyersanyagpiaci árindex* (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Szlovákia
4. ábra: 12 havi fogyasztói árindex termékcsoportos bontásban
370
120
Románia
0%
Infláció
Forrás: Eurostat
-2%
2009. 01. 2009. 02. 2009. 03. 2009. 04. 2009. 05. 2009. 06. 2009. 07. 2009. 08. 2009. 09. 2009. 10. 2009. 11. 2009. 12. 2010. 01. 2010. 02. 2010. 03. 2010. 04. 2010. 05. 2010. 06. 2010. 07. 2010. 08. 2010. 09. 2010. 10. 2010. 11. 2010. 12. 2011. 01. 2011. 02.
0%
2008.10
1%
2008.07
•
2008.04
•
2008.01
•
Havi bruttó átlagkereset Rendszeres havi bruttó átlagkereset Rendszeres havi bruttó átlagkereset (3 havi mozgóátlag)
Forrás: KSH
7
2011. április
Periszkóp
Banki forráskínálat Emelkedő hitelkamatok mellett tartósan gyenge hitelezési aktivitás várható A hazai bankszektor hitelezési aktivitását jelentősen visszaveti idén, hogy a szektor nyereségessége 2007 óta csökkenő trendet mutat. Tavaly a bankokat terhelő 120 milliárd forintos különadó is hozzájárult ahhoz, hogy 39 milliárd forint alá süllyedt a hitelintézetek adózás utáni eredménye (1. ábra), a különadó ráadásul 2012-ig sújtja a pénzintézeteket. A magyarországi vállalati hitelállomány a hiteligénylések és törlesztések (azaz tranzakciók) révén szeptember óta zsugorodik, februárban összesen 41 milliárd forint volt a csökkenés (2. ábra). A térségben egyedül Magyarországon nem indult még be a vállalati hitelállomány éves szintű bővülése (3. ábra). 2011 első felében a magyarországi hitelintézetek némileg lassuló hitelezési dinamikát várnak, s elsősorban a mikro- és kisvállalatoknak nyújtott hitelek bővítését tervezik (4. ábra). Februárban csökkentek a minimum 5 éves vállalati forinthitelkamatok, az 1-5 éves forinthitelek és a magyarországi euróhitelek azonban minimális mértékben drágultak (5. ábra). Az Európai Központi Bank által meglebegtetett kamatemelés az euróhitelkamatok további növekedését vetíti előre a következő hónapokban. A térség legtöbb országában februárban a vállalati hitelek mérsékelt drágulása következett be (6. ábra).
•
•
1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek adózott és adózás előtti eredménye
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
450
100
400
75 * a 2010. évi adat előzetes adat
Forinthitel
Devizahitel
100
Összes hitel
75 50
50
350 milliárd Ft
milliárd Ft
300 250
25
25
0
0 -25
-25
-50
-50
150
-75
-75
100
-100
50
-125
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
Románia
0% -10%
Szlovákia
2009.I.
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.01
2008.04
* euróra konvertált állományok
-20%
Forrás: ECB
Közép- és nagyvállalatok
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* BUBOR
18%
12%
Magyarország
16%
10%
14%
EURIBOR
Csehország
12%
8%
10%
Forinthitel min. 5 éves
Periszkóp
8
Szlovákia
4%
Románia 2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.04
2009.10
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB
0%
2009.07
2%
2009.01
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
6%
2008.10
* 3 hónapos bankközi kamatok
2008.10
2008.07
2008.01
0%
2008.04
Forrás: ECB, MNB
2008.07
Forinthitel - 15 éves
2%
Lengyelország
8%
2008.04
4%
2008.01
6%
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Mikro- és kisvállalatok
5. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
2009.10
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
2010.IV.
Lengyelo.
10%
2010.III.
20%
Forrás: MNB
2010.II.
Magyaro.
2010.I.
30%
2009.IV.
50% Cseho.
-125
4. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján*
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
40%
2009.07
2009 2010* Forrás: PSZÁF
2009.III.
2008
2009.II.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Adózott eredmény Adózás előtti eredmény
2009.04
0
-100
Forrás: MNB
2009.01
200
milliárd Ft
•
Bulgária
2011. április
Periszkóp
Vállalati forráskereslet Gyenge hitelezési aktivitás mellett a magas forintkamatok is fékezik a vállalatok forrásbevonását
2. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
10%
0%
5%
-2%
0%
-4%
-5%
-6%
-10%
-8%
-15%
-10%
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
-12%
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozói képesség
Államháztartás Külföld
Forrás: MNB
Rövid lejáratú hitelek
Forrás: MNB
3. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2009.I
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III
-20%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
2010.IV
2%
2010.III
4%
15%
2010.II
20%
2010.I
1. ábra: Nettó finanszírozói képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)*
2009.IV
•
2009.III
•
2009 óta visszafogott mértékű a vállalati szektor forrásigénye Magyarországon. A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 2010-ben az éves GDP 1,7, 2010. utolsó három hónapjában pedig a negyedéves GDP 0,7%-a volt, azaz a szektor tartósan nettó megtakarító volt (1. ábra). A magyarországi bankok az MNB felmérése alapján 2011 első felében ismét a vállalati hitelkereslet erősödésének mérséklődését várják (2. és 4. ábra). Hiteltípusonként tekintve a rövid lejáratú hitelekkel szemben inkább a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet erősödésére (2. ábra), valamint a devizahitelek iránti igény felpörgésére számítanak (3. ábra), s növekvő forrásigén�nyel elsősorban a mikro- és kisvállalatok körében számolnak (4. ábra). Utóbbit alátámasztja a magyarországi vállalatok körében végzett felmérés (MFB-INDIKÁTOR) is, eszerint azonban továbbra is a közép- és nagyvállalatok körében várható a legnagyobb arányban külső forrásbevonás (5. ábra). A magyarországi vállalatok – s különösen a mikro- és kisvállalatok – értékelése szerint elsősorban a magas kamatok fékezik leginkább a külső forrás iránti keresletet, míg második tényezőként a piaci bizonytalanság szerepel (6. ábra).
2009.II
•
Hosszú lejáratú hitelek
4. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
70%
70%
100%
60%
60%
90%
50%
50%
80%
40%
40%
70%
70%
30%
30%
60%
60%
20%
20%
50%
50%
10%
10%
40%
40%
0%
30%
30%
-10%
20%
20%
-20%
10%
Devizahitelek
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
Közép- és nagyvállalatok
Magas kamatok
Megfelelő állami támogatás hiánya
47,2%
50%
0%
Piaci bizonytalanság
57,9%
60%
80%
6. ábra: Magyarországi vállalatok megítélése a jelenlegi forrásbevonás előtt álló akadályokról* 74,4%
66,0%
70%
100% 90%
10%
Forrás: MNB
Mikro- és kisvállalatok
5. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya vállalatméret szerint 80%
0%
2009.IV
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
Forinthitelek
-30%
2009.III
Forrás: MNB
-30%
2009.II
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2010.IV
-20%
2010.III
-10%
2009.I
0%
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
Nincs megfelelő EU-s tám. prog.
40%
A külső befektetők hozamelvárásai
30%
Korábban felvett hitelek terhei
20%
Külső befektetők bevonása kizárt Megszűntek a kedvező devizahitelek
10%
Nem szükséges most
0% Mikrovállalatok
Kisvállalatok
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
Periszkóp
Középvállalatok 2009. jún.
Nagyvállalatok
2009. nov.
átlagos akadály
A vállalat hitelképessége 1
2011. febr.
* 1 - minimális akadály, 5 - legjelentősebb akadály
9
2
3
4
5
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
2011. április
Periszkóp
Árfolyamok Átmenetileg romló befektető klímában teljesített kiválóan a forint A globális befektetői kedv Líbia katonai bombázása, a japán szökőár, földrengés, valamint az atomkatasztrófa veszély miatt átmenetileg a 2010. júliusi szintre esett vissza március közepén (a VIX-index 30 pont közelébe ugrott), a biztonságos eszközök iránti kereslet következtében az arany világpiaci jegyzési ára (1446 dollár/uncia) új rekordot ért el (1. ábra). A változékony hangulatban a hónap elején bejelentett Széll Kálmán Terv kedvező fogadtatása következtében az országkockázati felár 285 pontra süllyedt márciusban (2. ábra). A forint és lengyel zloty közti összhang némileg gyengült a lengyel gazdaság súlyosbodó problémái miatt (3. ábra), s 4,4%-os euróval szembeni felértékelődést követően az első negyedév legjobban szereplő feltörekvő devizája lett a hazai fizetőeszköz (4. ábra). A magyar forint árfolyama a svájci frankkal szemben négyhónapos, az euróval és a dollárral szemben pedig 12, ill. 14 hónapos szintre erősödött márciusban (5. ábra), azonban a további tartós forint-felértékelődés feltétele a kormányzati reformlépések további részleteinek ismertetése. A külső piacokon erősödő infláció javította, míg a forint erősödése rontotta a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképességet, a két hatás márciusban kioltotta egymást (6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv* és az arany világpiaci ára 430
292
410
289
390
286
370
283
350
280
330
277
310
274
290
271
270
268
Forrás: ECB, Reuters
10 éves CDS-felár (bal t.)
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni Forrás: LBM, CBOE VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.)
265 2010.12
2010.07
250
2010.08
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
2010.03
2010.02
2010.01
globális kockázatvállalási kedv erősödése
bázispont
1 450 1 400 1 350 1 300 1 250 1 200 1 150 1 100 1 050 1 000
$/uncia
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
2010.11
•
2010.10
•
2010.09
•
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama*
3. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
103%
300
4,20
103%
295
4,15
102%
290
4,10
101%
285
4,05
100%
280
4,00
99%
99%
275
3,95
98%
98%
270
3,90
97%
97%
265
3,85
96%
3,80
95%
5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
Román lej
2011.04
2011.03
2011.02
95%
Orosz rubel
Lengyel zloty
HUF/CHF (jobb t.)
120%
115%
115%
110%
110%
105%
105%
100%
100%
95%
95%
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
90% 2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
Forrás: JP Morgan
90%
Magyarország
10
125%
versenyképesség javulása
120%
2007.07
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
Periszkóp
HUF/USD (jobb t.)
Forint
125%
2007.04
230 226 222 218 214 210 206 202 198 194 190 186
Forrás: ECB
HUF/EUR (bal t.)
96%
Forrás: ECB
6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (2007. január = 100%)
2007.01
286 284 282 280 278 276 274 272 270 268 266 264
* 2010.12.31.=100%
Cseh korona
Lengyel zloty (jobb t.)
101% 100%
2011.01
2011.04
2011.03
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
Forint (bal t.)
2011.02
Forrás: ECB
euróval szembeni árfolyamerősödés
260
102%
euróval szembeni árfolyamerősödés
Bulgária
2011. április
