Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyar - kínai külkereskedelem alakulása
2013. április
A magyar kivitel stagnált 2012-ben, ugyanakkor a Kínába irányuló export a távol-keleti ország lelassult növekedése ellenére is kétszámjegyű bővülést ért el. A kínai piacokért folytatott közép-kelet-európai versenyben az elmúlt évek alapján Magyarország lemaradni látszik a többi visegrádi országgal szemben. Az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés eredményei ugyanakkor megerősítik, hogy a kínai exporttal rendelkező hazai vállalkozásoknak nemcsak a jövedelmezőségük jobb, de a beruházási aktivitásukra is kedvezően hat a távol-keleti piacokon való jelenlét. A magyar export 2012-ben stagnált, ami elsősorban a hagyományos kereskedelmi relációk gyengélkedésével magyarázható: az eurózóna adósságválsága miatt a fontosabb nyugat-európai, illetve régiós országok kereslete visszaesett, így az ezekre a piacokra irányuló magyar kivitel csökkent, vagy csak mérsékelt ütemben bővült.
1. ábra: A magyar export alakulása a fontosabb célországok szeront 2012-ben (előző év =100%) Kína Szerbia Hollandia Ukrajna Horvátország Csehország Ausztria Belgium Németország Szlovákia Franciaország Lengyelország Románia Oroszország Olaszország Egyesült Királyság Törökország Spanyolország ÖSSZESEN
115,6% 114,4% 111,0% 108,3% 108,2% 104,4% 102,6% 102,4% 101,2% 100,6%
A Kínába irányuló hazai export azonban a ko99,7% 99,4% rábbi évekhez hasonlóan kétszámjegyű ütemben 99,3% 99,2% nőtt, s 2012-ben meghaladta az 1,4 milliárd eu93,3% 91,0% rót. A magyar termékek versenyképességét jel90,0% Forrás: zi, hogy ezt egy olyan évben sikerült elérni, ami87,8% KSH, MFB 100,1% kor a kínai gazdaság a korábbi évekhez képest 85% 90% 95% 100% 105% 110% 115% 120% lassabb ütemben bővült. A magyar import a távol-keleti országból 4,4%-kal csökkent 2012-ben, így összességében a Kínával szembeni kereskedelmi deficit 2,8 milliárd euró volt, ami közel 400 millió eurós javulást jelent 2011-hez képest (1. ábra). A két ország közötti külkereskedelem termékszerkezete erősen koncentrált, 10-15 termék (nagyrészt járműmotorok, alkatrészek, elektronikai és híradástechnikai eszközök) adja a forgalom jelentős részét. A gépek és szállítóeszközök az importon belül 85, míg az exporton belül 81%-ot képviselnek. A kivitelben emellett meghatározóak még a feldolgozott termékek (tudományos műszerek, gumigyártmányok, vegyi anyagok, gyógyszerek). Az élelmiszerexport jelenleg a forgalom alig 0,4%-át teszi ki, ugyanakkor a kínai lakosság fogyasztásának erőteljes bővülése miatt ezen a területen jelentős potenciállal rendelkeznek a hazai vállalatok. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ A kedvezőtlen európai folyamatok is fékezik a magyar gazdaság 2013. első félévi teljesítményét... (3. oldal) ◊ Bár a hazai külkereskedelem gyengélkedik, a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége rekord szintet ért el 2012 utolsó negyedévében... (4. oldal) ◊ Az ipari termelés tovább csökkent az év elején, a kilátások egyelőre bizonytalanok... (5. oldal) ◊ Tovább tart a beruházások visszaesése a magyar gazdaságban... (6. oldal) ◊ A lakosság fogyasztás helyett továbbra is megtakarításait növeli és korábbi hiteleit fizeti vissza... (7. oldal) ◊ Csökkent az alkalmazottak száma a versenyszférában, a közfoglalkoztatás lendületesen bővül... (8. oldal) ◊ Kimutatható a „rezsicsökkentés” hatása: 3% alatt az inflációs ráta Magyarországon... (9. oldal) ◊ Romló jövedelmezőség, csökkenő eszközállomány, valamint stabil tőkehelyzet jellemzi a magyar bankszektort... (10. oldal) ◊ Egyre olcsóbbak a vállalatoknak kínált kölcsönök, s erősödik a pénzintézetek hitelezési szándéka... (11. oldal) ◊ Elsősorban a rövid lejáratú és a forintban kínált források iránt nőhet a magyar vállalatok kereslete a bankok várakozásai szerint... (12. oldal) ◊ Országspecifikus tényezők következtében teljesített gyengén a hazai fizetőeszköz márciusban... (13. oldal) ◊ 2012-ben 2,0% volt a kormányzati szektor hiánya a túlzotthiány-eljárás módszertana szerint... (14. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A Kínába exportáló vállalatok között az MFB 2012. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján túlnyomó többségben vannak a közepes méretű vállalatok (a távol-keleti országba exportáló vállalkozások 55,6%-a középvállalatnak számít). Az ázsiai gazdaságba áru- ill. szolgáltatás kivitelt csupán tervező cégek között már kiegyensúlyozottabb képet fest a magyar vállalatok összetétele, s a felmérés alapján az exportálásban gondolkodó vállalatok 40%-a nagyvállalatnak számít. Az élénk kínai keresletet kihasználó magyarországi cégek között felülreprezentáltak az ipari cégek, s csupán 22,2%-ot tesz ki a csoportban a szolgáltatás szektorba sorolható vállalatok aránya, amiben vélhetően a két ország közötti nyelvi, kulturális távolság is szerepet játszik. A távol-keleti országban értékesítő hazai cégek csoportjáról elmondható, hogy nyereségességük lényegesen kedvezőbben alakult az előző egy évben, mint a többi magyarországi vállalaté, mivel ki tudják használni a kínai gazdaság lendületét, s a kínai kereskedelmi kapcsolatok révén a következő 12 hónapra vonatkozó profitvárakozások is optimistábbak ebben a vállalati körben (4. ábra). A kínai exportot végző magyarországi cégek beruházási aktivitásánál csupán az egyéb ázsiai piacokra szállító vállalatoké intenzívebb: a legnépesebb ázsiai országba szállító cégek 77,8%-a tervezett vállalati fejlesztéseket a 2012 őszt követő 12 hónapban, ami 6,4 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábban tapasztalt mértéket (5. ábra). Még markánsabban hat a kínai értékesítést csak tervező vállalatok beruházási tevékenységére a távol-keleti piac: 2011. őszén ezen cégek 85,7%-a jelezte, hogy fejlesztéseket hajt végre az elkövetkező egy évben, s az arány 100%-ra emelkedett 2012. őszén. A kínai piac lendülete ugyanakkor egyelőre a magyar vállalati szektor viszonylag kis hányadát érinti, így az kevésbé tudja dinamizálni a magyar gazdaság egészét: 2012. ősszel a felmérésben résztvevő vállalatoknak csupán 1,9%-a végzett export tevékenységet Kína irányába, s csupán 1%-uk tervezett a felmérést követő egy éves időtávban kínai értékesítést.
Periszkóp
2
4 000
16 000
3 000
12 000
2 000
8 000
millió €
millió €
20 000
1 000
4 000 Forrás: Deutsche Bundesbank, MFB
0 2012.I
2012.IV
2011.II
2010.III
2009.I
2009.IV
2008.II
2007.III
2006.I
2006.IV
2005.II
2004.III
2003.I
2003.IV
2002.II
2001.III
2000.I
2000.IV
0
Német import Magyarországról (bal t.)
Német export Kínába (jobb t.)
3. ábra: A közép-kelet-európai országokból érkező kínai import alakulása 35%
12 000 Forrás: IMF, MFB
10 000
30%
8 000
25%
6 000
20%
4 000
15%
2 000
10%
millió $
A magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok bővülése azonban a hazai kivitel kétszámjegyű bővülése ellenére is az elmúlt években elmaradt a többi közép-kelet-európai ország távol-keleti terjeszkedésének ütemétől, így a Kínába irányuló régiós exporton belül Magyarország részesedése csökkenő trendet mutat (3. ábra).
5 000
5%
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Csehország (bal t.)
Magyarország (bal t.)
Szlovákia (bal t.)
Lengyelország (bal t.)
Románia (bal t.)
Magyarország részesedése (jobb t.)
4. ábra: A vállalat adózás előtti eredményének változása az előző és a következő 12 hónapban
Következő 12 hónap
A Magyarország és Kína közötti közvetlen export-import azonban csak az egyik vetülete a két ország kereskedelmi kapcsolatainak. A Magyarországon előállított termékek, alkatrészek sok esetben németországi közvetítéssel (az ottani késztermékekbe beépülve) kerülnek Kínába. Ez az ún. indirekt export jelentős hatással van a hazai gazdasági folyamatokra, elsősorban a feldolgozóipari termelésen keresztül, valamint a német-magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulásában is egyre meghatározóbbá válik a távol-keleti gazdaság kereslete (2. ábra).
2. ábra: A Németországon keresztüli magyar indirekt export Kínába
Előző 12 hónap
A termékszerkezetből adódóan a magyar vállalatok kínai exportjának földrajzi fókusza is erősen koncentrált: a kivitel fele Csilin tartományba irányul. Ez a tartomány és fővárosa Csangcsun a kínai autógyártás egyik központja. Emellett a külkereskedelem mintegy negyede Pekinggel történik.
Teljes minta
45,2%
Kínába exportáló vállalatok
33,3%
Teljes minta
22,2%
49,1%
Kínába exportáló vállalatok
22,2% 0%
Csökkent/csökken
37,0%
20%
44,4%
28,0%
33,3% 40%
17,8%
22,9%
44,4% 60%
Nem változott/nem változik
80%
100%
Nőtt/nő
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
5. ábra: Következő 12 hónapra beruházást tervező vállalatok* aránya a jelenlegi exportpiacaik szerint** Egyéb távol-keleti gazdaság
55,6%
77,8% 71,4% 77,3% 74,1% 76,9% 82,6% 74,4% 60,5% 73,1% 68,1% 64,5% 58,2% 64,3% 78,0%
Kína Szovjet utódállamok Észak-Amerika Nem EU-tag balkáni országok "Régi" EU-tagok Kelet-Európai EU-tagok Egyéb európai országok 0% 2012. ősz 2011. ősz
92,3%
20%
40%
60%
80%
100%
* biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen ** többszörös piac-megjelölési opció mellett Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2013. április
Periszkóp
Gazdasági növekedés A kedvezőtlen európai folyamatok is fékezik a magyar gazdaság 2013. első félévi teljesítményét •
A 2013. márciusi konjunktúraindexek alapján a gazdasági szereplők várakozásai mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában megtorpantak. A márciusi európai adat abból a szempontból is rossz hír, hogy az még nem tükrözi a ciprusi fejlemények miatt az adósságválsággal kapcsolatos bizonytalanság ismételt erősödését (1-2. ábra). 2012. negyedik negyedévben a közép-kelet-európai régió növekedése lassult, a legnagyobb visszaesés (-2,8% év/év) Magyarországon következett be, amit a cseh gazdaság (-1,7%) követett (3. ábra). 2008. harmadik negyedév óta első alkalommal a nettó export is lefelé húzta a bruttó hazai termék alakulását, míg a lakossági fogyasztás (-0,9%) és a beruházás (-5,6%) zsugorodása folytatódott (4. ábra). A mezőgazdaság növekedésre gyakorolt hatása a szektor kis súlya ellenére is erős volt: az agrárium tavalyi aszály miatti gyenge teljesítménye a 2012 egészére számított 1,7%-os GDP visszaesés közel feléért (0,8 százalékpont) volt felelős. A márciusi szokatlanul hideg és csapadékos időjárás termésre gyakorolt kérdéses hatása kockázatokat hordoz magában az idei évi növekedésre is. A gazdasági szereplők várakozásai alapján az első félévben a GDP tovább csökken Magyarországon (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: Az eurózóna GDP-növekedése (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása
1. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2007. január = 100%) 120%
120%
110
3%
ESI: 2 hónappal eltolva
105
2%
110%
110%
100%
100%
95
0%
90%
90%
90
-1%
80%
80%
85
-2%
80
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
Végső fogyasztás összesen Nettó export
Lengyelország
5. ábra: Az agrárszektor hatása a GDP-növekedésre Magyarországon
-10%
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
-10%
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011. III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
-8% Forrás: KSH, MFB
2010.IV
-25 2010.III
-8%
2010.II
-6%
-8%
2010.I
-6%
-20 2008.I
-4%
Szlovákia
2009.07
-6%
-4%
Románia
2009.04
-4%
-15
0% -2%
Csehország
2009.01
-10
0%
Magyarország
2008.10
-2%
-2%
Forrás: Eurostat, MFB
2008.07
0%
-5
2009.IV
2%
2009.III
4%
2%
2009.II
4%
2%
0
2009.I
6%
4%
5
2008.IV
6%
* szezonálisan kiigazított adatok
-6%
10
2008.III
8% százalékpont
10%
8%
-10%
-5%
4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 10%
2008.04
Németország
2011.01
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
USA
-4%
Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, MFB
65
*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index
-3%
GDP (jobb t.)
* Economic Sentiment Index
70 2008.01
Kína
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
60%
Eurózóna
ESI (bal t.)
75
2010.10
70% Forrás: Reuters, MFB
60%
1%
2008.II
70%
100
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 4%
6%
120
4%
110
2%
2%
2%
100
0%
0%
0%
90
-2%
-2%
80
-4%
-4%
70
-6%
-6%
60
-8%
50
4%
-2% -4% -6%
Forrás: KSH, MFB
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV
-8%
GDP mezőgazdaság nélkül
Periszkóp
ESI: 3 hónappal eltolva
* Economic Sentiment Index
-8% Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
-10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
6%
GDP
ESI Magyarország (bal t.)
3
GDP-növekedés (jobb t.)
2013. április
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Bár a hazai külkereskedelem gyengélkedik, a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége rekord szintet ért el 2012 utolsó negyedévében •
A globális konjunkturális kilátások élénkülését továbbra is visszafogja, hogy a világkereskedelem bővülési üteme tartósan alacsony. Az év elején javuló várakozások visszaigazolódtak az európai exportmegrendelések alakulásában: ebből a versenyképességi előnyének köszönhetően Németország tudott a legnagyobb mértékben profitálni (1-2. ábra). 2013. januárban a hazai kivitel 0,9, a behozatal pedig 3,3%-kal bővült éves szinten. A külkereskedelmi mérleg többlete az év első hónapjában 96,8 milliárd forint volt (316,2 millió euró), 12,6 milliárd forinttal kisebb, mint egy évvel korábban. A növekedés szempontjából kedvezőtlen, hogy miközben a behozatal dinamikája továbbra is alacsony, a kivitel bővülése is lelassult, amit az export-import olló negatív tartományba süllyedése is jelez (3-4. ábra). 2012 negyedik negyedévében a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége újabb rekordot ért el (5,1% a GDP arányában). A külkereskedelem gyengélkedése miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege lecsökkent, ugyanakkor a tőkemérleg jelentős javulása ezt ellensúlyozta. Ez utóbbiban az EU-s transzferek megugrása játszott fontos szerepet, amiben egyszeri tételek (a korábbi évek magyar túlfizetéseinek visszatérítése) is szerepet játszottak (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
2. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon
104
20%
103
15%
102
10%
101
5%
0
10
10
0
0%
-10
-10
99
-5%
98
-10%
-20
-20
-30
-30
-15%
** 3 hónapos gördülő átlag
96
-25%
-50
2013
2012
2011
2010
2009
-40
-50
Magyarország
-60
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
-40
EU
Németország
-70
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
4. ábra: Az export – import olló* alakulása Magyarországon
40%
150
30%
100
20% 10% 0%
-50
-10%
-100
-20% -30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2012.10
4
0
0
-4
-4
Export – import olló** (év/év, volumenindex) Export – import olló** (év/év, euróban számolva)
Export volumen (év/év, jobb t.)
*az export-import olló pozitív, ha az export bővülési üteme meghaladja az importét
5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
1 600
Szezonálisan kiigazított adat
1 400
1 400 1 200
1 200
1 000
1 000 800
800
600
600
400
400 200
200
2012.I
0 -200
2012.III
2011.I
2010.I
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2004.I
4
2004.III
-200
2011.III
Forrás: MNB, MFB
2010.III
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV
1 800
Eredeti adat
1 600
0
Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
Periszkóp
1 800
millió €
6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12%
millió €
2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása
2006.I
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
4
2006.III
Forrás: KSH, MFB
-150
8
2005.I
0
8
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
50
**3 hónapos mozgó átlag
Forrás: KSH, MFB
százalékpont
200
-70
12
12
50%
250
2005.III
Világexport** (jobb t.)
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
OECD konjunktúra index (bal t.)
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2000
2001
Forrás: CPB, OECD, MFB
95
-20%
százalékpont
97
millió €
100
milliárd Ft
20
20
2013. április
Periszkóp
Ipar Az ipari termelés tovább csökkent az év elején, a kilátások egyelőre bizonytalanok •
Folytatódott a szekunder szektor gyenge teljesítménye az év első hónapjában: az ipari termelés 1,4, míg a feldolgozóipar teljesítménye 1,6%-kal csökkent 2012 azonos időszakához képest. Hasonló trend figyelhető meg valamennyi közép-kelet-európai országban: egyedül Szlovákiában nőtt a termelés éves szinten, de a bővülés ütemében ott is jelentős lassulás következett be az elmúlt hónapokban (1-2. ábra). A német üzleti kilátások javulása kedvezően hathat a hazai feldolgozóipari termelésre a következő hónapokban, a szektor hazai szereplőinek várakozásai alapján azonban gyors és tartós növekedésre egyelőre nem lehet számítani (3-4. ábra). Az építőipar teljesítménye éves szinten 4,1%-kal csökkent 2013. januárban. A szerződésállomány 19%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg az új szerződések 0,5%-kal elmaradtak attól (5. ábra). Az ingatlanépítések tartós csökkenése a tavaly kiadott engedélyek alapján elérhette a mélypontját: 2012-ben 6099 db (-12,0% év/év) lakáscélú és 6142 db (+17,3%) ipari épület kivitelezését engedélyezték a hatóságok (6. ábra). Az ingatlanfejlesztések beindulása azonban még várat magára: az épületek kivitelezésére kötött új szerződések volumene januárban 31,0%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
• •
1. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
2. ábra: A feldolgozóipar termelésének alakulása* a visegrádi országokban
60%
30%
30%
30%
40%
20%
20%
20%
20%
10%
10%
10%
0%
0%
-20%
-10%
-40%
-20%
-10%
-10% * 3 hónapos gördülő átlag
-20%
-20%
-30%
Forrás: Eurostat, MFB
Szlovákia
IFO-index: 3 hónappal eltolva
110
Lengyelország
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.01
2009.04
Magyarország
Csehország
4. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
3. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 115
2008.10
Export megrendelések (bal t.)
2008.07
2008.01
-30% 2008.04
-30%
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
2012.01
Forrás: KSH, MFB
-60%
0%
2011.07
0%
30%
20
30%
20%
10
20%
0
10%
105
10%
100
0%
95
-10%
-10
0%
90
-20%
-20
-10%
85
-30%
-30
80
-40%
-40 -50
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 15%
40%
10%
20%
5%
0%
0% -5% -10% -15%
6 000
4 000
4 000 2 000
2 000 * négy negyedéves mozgóátlag
0
0 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.IV
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
6 000
-20%
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
-80%
8 000 Forrás: KSH, MFB
-40% Forrás: KSH, MFB
-40%
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
8 000
-20%
* 3 hónapos gördülő átlag
-30%
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma*
darab
60%
-60%
** 3 hónapos gördülő átlag
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
-50%
darab
Forrás: KSH, CESifo, MFB
75
-20% * ESI (European Sentiment Index)
Új lakóépületek száma
5
Új nem lakóépületek száma
2013. április
Periszkóp
Beruházások Tovább tart a beruházások visszaesése a magyar gazdaságban A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2012. utolsó negyedévében éves szinten 5,6%-kal csökkent Magyarországon, ami ugyan a legrosszabb teljesítmény volt a közép-kelet-európai térségben, azonban a többi régiós gazdaságban is jelentős volt a visszaesés mértéke (1. ábra). A 2009 óta csökkenő fejlesztések nyomán a beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb Közép-Kelet-Európában: 2012 negyedik negyedévében a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 17,0%-át tette ki (2. ábra), s a lassan emelkedő kapacitáskihasználtság alapján (3. ábra), valamint a megrendelések visszaesése következtében (4. ábra) nincs jelentős fejlesztési, bővítési nyomás a magyarországi vállalatokon. A beruházások volumene a tavalyi évben 5,2%-kal esett vissza, s csak az exportra támaszkodó, s emiatt korábban húzóágazatnak számító feldolgozóipar és az infokommunikációs szegmens fejlesztései bővültek. 2012 utolsó negyedévében éves alapon már csupán a feldolgozóiparban volt tapasztalható a beruházások emelkedése, s éves szinten 7,9%-os volt a magyarországi beruházásokban bekövetkező visszaesés, amit elsősorban az energetikai és az oktási fejlesztések elmaradása eredményezett (5. ábra). A magánberuházások 4,6%-os, míg az állami beruházások 11,3%-kal zsugorodtak (év/év) 2012 utolsó három hónapjában (6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában
2. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában
Szlovákia
Magyarország
90%
Csehország
Lengyelország
Románia
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2008.I
50% 2010.II
55%
50% 2009.IV
55% 2009.III
60%
2009.II
65%
60%
2009.I
70%
65%
2008.IV
75%
70%
2008.III
80%
75%
2008.I
85%
80%
2008.II
85%
Magyarország
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60
Forrás: European Commission, KSH, MFB
-2,4% -2,5%
Ingatlanügyletek Oktatás
-37,9%
Villamosenergia
-38,6%
20%
-20% 1,8%
-50% -40% -30% -20% -10% 0%
Periszkóp
30%
20%
-30%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
Forrás: KSH, MFB
40%
10% 0%
-10% -10,6%
2012. I-IV. negyedév
10% 20%
2012.IV. negyedév
-10% -20%
Forrás: KSH, MFB
Vállalati szektor* (év/év)
6
50%
30%
0%
-5,2%
60%
40%
10%
-9,3%
Építőipar
* 49 fő feletti vállalatok
50%
-1,9%
-5,1%
Összesen Ebből: Építés
60%
10,9%
Kereskedelem
12,5% 10,0% 7,5% 5,0% 2,5% 0,0% -2,5% -5,0% -7,5% -10,0% -12,5%
6. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 4,9%
Szállítás, raktározás
Románia
Fogyasztói cikk* (bal t.) Beruházási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás* (jobb t.)
Szlovákia
IKT szektor Mezőgazdaság
2012.II
* 4 negyedéves gördülő átlag
5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Feldolgozóipar
Szlovákia
1999.IV 2000.II 2000.IV 2001.II 2001.IV 2002.II 2002.IV 2003.II 2003.IV 2004.II 2004.IV 2005.II 2005.IV 2006.II 2006.IV 2007.II 2007.IV 2008.II 2008.IV 2009.II 2009.IV 2010.II 2010.IV 2011.II 2011.IV 2012.II 2012.IV
95%
Forrás: Eurostat, MFB
90%
Lengyelország
4. ábra: Megrendelések alakulása és a bruttó állóeszközfelhalmozás volumenének alakulása (év/év)
3. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 95%
Csehország
2012.IV
2004.II
Románia
2011.II
15% 2011.IV
15%
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
Lengyelország
-40%
20%
-30%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III
Csehország
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
* szezonálisan nem igazított adatok
2009.III
2009.I
Magyarország
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
Forrás: Eurostat, MFB
2008.II
-40%
20%
2010.II
-30% 2010.IV
-20%
-30%
25%
2009.II
-20%
25%
2009.IV
0% -10%
30%
2008.II
0% -10%
30%
2008.IV
10%
35% * 4 negyedéves gördülő átlag
Forrás: Eurostat, MFB
2007.II
10%
35%
2007.IV
20%
2006.II
30%
20%
2006.IV
30%
2005.II
•
2005.IV
•
2004.IV
•
Költségvetési szervek (év/év)
2013. április
Periszkóp
Fogyasztás A lakosság fogyasztás helyett továbbra is megtakarításait növeli és korábbi hiteleit fizeti vissza Márciusban tovább folytatódott a fogyasztói bizalom javulása Magyarországon (1. ábra), s ennek köszönhetően a hazai háztartások várakozásai ismét megközelítették a közép-kelet-európai átlagot, amelytől 2011 első felében távolodtak el (2. ábra). A kedvezőbb kilátások azonban egyelőre nem látszanak a kiskereskedelmi statisztikákban: a forgalom az előzetes adatok alapján 1,4%-kal (év/év) csökkent februárban a januári 2,6%-os mérséklődést követően (3. ábra). A lakossági vásárlásokra a következő hónapokban kedvező hatást gyakorolhat, hogy az infláció jelentős mérséklődésének köszönhetően egy év folyamatos értékvesztés után 2013 első hónapjában ismét nőtt a nettó bérek vásárlóereje (4. ábra). 2012-ben a háztartások nettó finanszírozási képessége 5,3% volt a GDP arányában. A tavalyi utolsó negyedévben a lakosság pénzügyi eszközei 509 milliárd forinttal emelkedtek, míg a kötelezettségei 35,5 milliárddal csökkentek (5. ábra). A hitelállomány leépülése folytatódott: 2012. negyedik negyedévben a háztartások több mint 130 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza, mint amennyi új hitelkihelyezés történt. Egyedül a hitelintézeti szektoron kívüli pénzügyi közvetítők által nyújtott nem lakáscélú forinthitelek állománya bővült (+14,8 milliárd Ft) 2012. október és december között (6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
0
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60 -70
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-60
-50
-50
-70
-60
-80
-70
Konjunktúra kilátások
Lengyelország
Üzleti bizalom
-60
Csehország
Szlovákia
Magyarország
-70
2013.03
2012.11
2012.07
2012.03
2011.11
2011.07
2011.03
2010.11
2010.07
2010.03
2009.11
2009.07
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2007.03
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 Fogyasztói bizalom
0
-10
2008.03
Forrás: GKI, MFB
-80
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
2007.11
0
2007.07
10
2009.03
•
2008.11
•
2008.07
•
Románia
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2%
4%
10%
1%
2%
8%
8%
0%
0%
6%
6%
-1%
-2%
4%
4%
2%
2%
-2%
-4%
0%
0%
-3%
-6%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
Forrás: KSH, MFB
1 000
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2011.10
Nettó reálbérek
6. ábra: A háztartások hitelállományának alakulása (tranzakciók szerint) 600
600
6%
400
400
600
5%
200
400
4%
0
200
3%
0
2%
-200 -400
-200
-400
-400
1%
-600
-600
0%
-800
-800
Periszkóp
-1 000
-1 000 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
Nettó finanszírozási
200 0
-200
Készpénz és betétek (bal t.) Értékpapírok (bal t.)
milliárd Ft
7%
Forrás: MNB, MFB
800 milliárd Ft
Kiskereskedelmi forgalom
milliárd Ft
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek tranzakció szerinti alakulása és nettó finanszírozási képessége
2008.10
2013.01
2012.10
-12%
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-6%
-10%
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
2008.07
-5%
2008.04
-8%
Hónap/hónap (bal t.)
2008.01
-4%
10%
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je; a magánnyugdíjpénztári átlépések és a végtörlesztés miatti tőketranszfer hatása nélkül képesség* (jobb t.)
7
Forint ingatlanhitelek
Deviza ingatlanhitelek
Deviza egyéb hitelek
Összesen
Forint egyéb hitelek Forrás: MNB, MFB
2013. április
Periszkóp
Munkaerőpiac Csökkent a versenyszférában alkalmazásban állók száma, miközben lendületesen bővül a közfoglalkoztatás A 2012. december és 2013. február közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 11,6%-ot ért el, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel: a foglalkoztatottak száma 3 millió 817 ezer fő volt, 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküliek száma 9 ezer fővel emelkedett (1. ábra). Januárban az alkalmazottak száma (2573,9 ezer fő) éves szinten 0,6%-kal csökkent: a költségvetési szektorban 2,3%-kal több, míg a versenyszférában 1,8%-kal kevesebb ember állt alkalmazásban (2. ábra). Az év első hónapjában a közfoglalkoztatottak száma 33 ezer fő volt, ami közel duplája az egy évvel korábbinak (3. ábra). A kilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy 2012. februárban mindössze 22,7 ezer új állást jelentettek be, ami 2010 vége óta a legalacsonyabb érték: a támogatott munkahelyek száma 11,2 ezer, míg a nem támogatottaké 11,5 ezer volt (4. ábra). A feldolgozóiparban alkalmazásban állók száma januárban megegyezett az egy évvel korábbival, s amennyiben a külső kereslet emelkedik, az ágazat munkaerőpiaci helyzetében enyhe javulás várható a következő hónapokban (5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 2,5%-kal, míg a nettó bérek 3,4%-kal nőttek az év első hónapjában (6. ábra).
• •
ezer fő
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (előző év azonos időszaka = 100%)
150
13%
100
12%
50
11%
0
10% 9%
-50
8%
-100
7% 2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
2011.12
Forrás: KSH, MFB
-150
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen
Szociális ellátás Közigazgatás Mezőgazdaság Egészségügy Infokommunikáció Szállítás, raktározás Feldolgozóipar Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Építőipar Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Költségvetési szektor Versenyszféra Összesen Forrás: KSH, MFB
112,2% 105,2% 104,1% 102,0% 101,6% 101,2% 100,0% 98,1% 97,8% 97,3% 97,0% 95,2% 93,1% 92,8% 102,3% 98,2% 99,4%
80%
90%
100%
110%
120%
4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 100
30
100
150%
80
25
40
-40
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
0%
0%
-5%
-5%
Nettó bér*
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Nettó reálbér*
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.01
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
2008.10
-80 -100
Periszkóp
5%
2008.07
-50
-60
5%
2008.04
5 hónappal eltolva
10%
10% ezer fő
-20
-20 Foglalkoztatási tervek:
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
Forrás: KSH, MFB
0
-10
-40
15%
15%
20
0
-30
2010.04
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
2011.10
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
Forrás: NFSZ, MFB
Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.)
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 10
2010.01
Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.)
Forrás: KSH, MFB
Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
20
2009.10
0 2009.07
0
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.)
5
2008.01
-100%
0
10
20
2009.04
-50%
20
15 40
2009.01
0%
40
20
60
2008.10
50%
2008.07
100%
60
2008.04
80
ezer darab
200%
ezer fő
120
ezer darab
•
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
8
2013. április
Periszkóp
Infláció Kimutatható a „rezsicsökkentés” hatása: 3% alatt az inflációs ráta Magyarországon •
A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára márciusban 108,4 dollár/hordó volt, ami 6,9%-os csökkenésnek felel meg februárhoz képest (1. ábra). Kínában az inflációs ráta 10 hónapos csúcsra (3,2%) ugrott az év második hónapjában, aminek az idén februárra eső Holdújév miatti élelmiszer-áremelkedés volt az oka. Az eurózónában 1,8%-ra lassult, míg az USA-ban 1,6-ról 2,0%-ra gyorsult a pénzromlás éves üteme. Ez utóbbi hátterében a benzinárak közel 10%-os havi szintű emelkedése állt. Az inflációs ráta 2006. június óta nem látott szintre süllyedt februárban (2,8%) Magyarországon. Ez elsősorban a háztartási energiaárak csökkentésének (-7,7% év/év) volt köszönhető, amit az is alátámaszt, hogy a „rezsiárakat” nem tartalmazó maginfláció (3,6%) alig mérséklődött (3-4. ábra). A gyenge belső keresletet jelzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára (a szezonálisan megszokott havi szintű csökkenés mellett) éves alapon is mérséklődött (5. ábra). Az alapmutatók továbbra is enyhe inflációs nyomást mutatnak: a februári értékek továbbra is konzisztensek a 3%-os inflációs céllal (6. ábra).
•
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 650
10,0%
130
10,0%
600
120
550
110
500
100
450
90
$/hordó
Forrás: Reuters, MFB
Forrás: Reuters, MFB
400
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) 7% 6%
0,7%
Szolgáltatások
0,0%
Élelmiszerek
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2013.02
2013.01
2012.12
2012.11
4%
3,5%
3%
3%
4,1%
2%
2%
1%
1%
Forrás: MNB, MFB
2,8%
0%
5%
10%
15%
9
Keresletérzékeny infláció* Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
0% 2008.10
-0,1%
Forrás: KSH, MFB
2008.07
0%
-7,4% -7,7%
-5%
2012.10
5%
4%
-1,7% -0,4%
Összesen -10%
5%
2,6%
2008.04
Háztartási energia
6%
14,8%
-0,1% -2,3%
Ruházkodási cikkek
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
2008.01
Tartós fogyasztási cikkek
2011.01
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
6%
2,4% 1,5%
2012.09
-1% 2012.01
0%
-1%
5. ábra: Fogyasztói árak éves és havi változása a főbb termékcsoportok szerint
Egyéb cikkek, üzemanyagok
2010.10
1%
0%
Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció
Alkohol, dohány
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2%
1%
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
0% 2008.01
0%
3%
2%
2012.08
Forrás: MNB, MFB
4%
3%
2012.07
2%
5%
4%
2012.06
2%
6%
5%
2012.05
4%
7%
2012.04
6%
4%
Kína
Forrás: MNB, MFB
2012.03
8%
6%
Eurózóna
4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
2012.02
8%
Periszkóp
2009.01
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Hónap/hónap Év/év
2008.10
2008.07
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
2008.04
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2008.01
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03
80
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve
2013. április
Periszkóp
A bankszektor helyzete Romló jövedelmezőség, csökkenő eszközállomány, valamint stabil tőkehelyzet jellemzi a magyar bankszektort •
2011 után 2012-ben is veszteséges évet zárt a magyar bankrendszer: a részvénytársasági hitelintézetek adózott eredménye 160,6 milliárd forintos veszteséget mutatott (1. ábra). 2012-ben felgyorsult a pénzintézetek eszközállományának, hitelállományának csökkenése, így a 2012 végi mérlegfőösszeg megegyezett a 2008. augusztusi szinttel (2. ábra). A bankok a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét ráta csökkentésével reagálnak az elhúzódó válságra, ami negatívan hat vissza a gazdasági növekedésre is (januárban a hitel/betét arány 119,4% volt) (3. ábra). A nem teljesítő hitelek részarányának emelkedése 2012-ben lelassult és megállt (év végén az arány 13,7% volt), sőt a vállalati hitelek esetében az utolsó negyedévben 18,3-ról 17,2%-ra csökkent (4. ábra). A kis- és középvállalati hitelportfolió romlása ugyanakkor nem torpant meg: 2012 végén a KKV-hitelek 11,1%-a rossz, s további 8,9%-a kétes minőségű volt (5. ábra). A magyar bankszektor helyzete ennek ellenére stabilnak mondható regionális összevetésben: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 15,7% volt 2012 végén, 2,7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (6. ábra).
• •
•
2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya
1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 500
356,8
314,2
400
275,1
324,7 236,6
174,4
200
2012.12.31
** előzetes adat
2011.12.31
28 125,3 19 080,1
6 399,5
2009.12.31
12,3
0
Adózott eredmény
2007.12.31 5 000
Forrás: PSZÁF, MFB
Eszközállomány
10 000
Hitelállomány
15 000 20 000 25 000 30 000 * MFB, EXIM, KELER nélkül milliárd Ft Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem teljesítő hiteleinek aránya
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2013. január) 250%
24 375,7 16 690,9
6 566,4 0
2012*
2011
2010
2009
2008
2007
2006
-243,3
2005
2003
-300
-160,6
29 177,9 20 230,3
7 170,2
Adózás előtti eredmény
-200
28 996,4 18 873,0
6 640,1
2008.12.31
-100
26 301,0
28 797,3 19 121,8
6 386,5
209,1 Forrás: PSZÁF, MFB
100
16 066,1
5 856,0
2010.12.31
2004
milliárd Ft
300
* MFB, EXIM, KELER nélkül
250%
20%
225%
18%
200%
200%
16%
16%
175%
175%
14%
14%
150%
150%
12%
12%
125%
125%
Teljes hitelállomány
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* KKV hitelállományának minősítés szerinti összetétele (2012.12.31., %)
15,5%
10,1
15,0%
15,0%
9,1
14,5%
14,5%
14,0%
14,0%
16,5
4,3 9,0
10,3
2012.03
58,8
17,9
4,3 8,8
2011.12
59,9
2011.09
61,5
2011.03
63,0
2010.12 0%
20%
Problémamentes
Forrás: PSZÁF, MFB
Periszkóp
40%
60%
80%
Átlag alatti
Kétes
13,0%
Forrás: PSZÁF, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
12,5%
12,5% 12,0%
12,0%
3,6 5,8 6,1
19,5
Külön figyelendő
13,0%
4,2 6,1 5,9
20,8
13,5%
13,5%
5,2 6,8 6,5
18,3
65,0
7,0
100% Rossz
Magyarország
* MFB, EXIM, KELER nélkül
10
Lengyelország
Csehország
2012.12
59,8
2012.09
2012.06
2012.06
10,7
2012.03
4,9 9,0
2011.12
15,8
2011.09
59,7
2011.06
2012.09
63,2
2012.12 16,0%
15,5%
11,1
2011.06
2012.09
16,5%
16,0%
5,0 8,9
4,6 8,0
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 17,0%
15,4
18,9
Önkormányzat
16,5%
59,6
4,3 8,4
Lakosság
17,0%
2012.12
18,3
Vállalat
2012.06
0% 2012.03
2%
0% 2011.12
0% 2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2004.06
2003.12
25%
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF, MFB
0%
2009.06
25%
4%
2% 2011.09
50%
Lakossági hitel/betét arány
6%
Forrás: PSZÁF, MFB
4%
2010.03
50%
6%
2011.06
Vállalati hitel/betét arány
2011.03
75%
10% 8%
8%
2010.12
100%
75%
18%
10%
2010.09
100%
20%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2010.06
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
Szlovákia
Románia
2013. április
Periszkóp
Banki forráskínálat Egyre olcsóbbak a vállalatoknak kínált kölcsönök, s erősödik a pénzintézetek hitelezési szándéka A magyarországi bankok mérlegalkalmazkodása nem példátlan, az Európai Unió meghatározó gazdaságaiban a recesszió elhúzódása miatt szintén visszaesést mutat a vállalati hitelezés, ami fékezi a gazdasági növekedést is (1. ábra). A magyar vállalatok egyre olcsóbban jutnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz a monetáris lazítás révén: a minimum 5 éves futamidejű hitelek átlagos kamatlába 2013. februárban 2010. novemberi szintre, 9,09%-ra mérséklődött (2. ábra), azonban a többi visegrádi országhoz képest továbbra is versenyhátrányban vannak a hazai vállalatok (3. ábra). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felmérése szerint a magyarországi pénzintézetek többsége a közép- és nagyvállalatoknál további enyhítést tervez a hitelkondíciókban, míg a kisebb vállalkozások esetében inkább a feltételek szigorítását fontolgatják a bankok 2013 első felében (4. ábra). Mind a kisebb, mind a nagyobb vállalati szegmensben a hitelkínálat tervezett bővítését jelezték a hitelintézetek (5. ábra), ugyanakkor a vállalati szektor 2009 eleje óta nettó megtakarító pozícióban van: a hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozói képessége 2012 utolsó negyedévében a GDP 2,8, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 2,7%-át érte el (6. ábra). 2. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
1. ábra: Vállalati hitelállomány nagyságának alakulása néhány európai uniós tagországban (2007. december = 100%) 120%
120%
BUBOR
14% Forrás: ECB, MNB, MFB
12% 110%
110%
100%
100%
EURIBOR
10% 8%
Forinthitel - min. 5 éves
6% 90%
90%
80%
80%
Olaszország
3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 18%
16%
16%
14%
14%
12%
12% 10%
-20%
25% Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
20% 15% 10% 5% 0%
80% 60% 40%
-5% -10%
20%
-15% -20%
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.II
Kis- és mikrovállalatok 2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
200.II
2009.I
Periszkóp
2012.IV
2011.IV
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III
0% Nagy és közepes vállalatok
2011.II
6. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalékában (fő szektorok, tranzakciók)*
100%
-20%
Kis- és mikrovállalatok 2011.III
2009.I
Lengyelország Románia
5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* * nettó változás pozitív = növekedés
Nagy és közepes vállalatok
-40%
2011.I
0% 2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
Csehország Bulgária
0%
2010.IV
4%
2010.II
6%
4%
2010.III
6%
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
20%
2010.I
8%
* nettó változás pozitív = szigorítás
40%
2009.IV
8%
Magyarország Szlovákia
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
60%
200.II
10%
Forrás: ECB, MNB, MFB
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
4. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint
18%
0%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
2012.12
2012.06
2011.12
Nagy-Britannia
* 3 hónapos bankközi kamatok
2009.III
Franciaország
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
70%
Németország
Forinthitel - 1-5 éves
2% 0%
Forrás: ECB, MFB
70%
2%
4%
2012.II
•
2012.III
•
2012.I
•
11
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.)
Államháztartás Külföld Forrás: MNB, MFB
2013. április
Periszkóp
Vállalati forráskereslet Elsősorban a rövid lejáratú és a forintban kínált források iránt nőhet a magyar vállalatok kereslete a bankok várakozásai szerint A vállalati hitelezés Magyarország mellett a régió többi országában is visszaesést mutat (1. ábra). A magyar gazdaságban februárban a tranzakciók révén a vállalati hitelállomány 31,4 milliárd forinttal csökkent. A forinthitelek esetében 15 milliárd forintos emelkedés következett be, míg 46,3 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a cégek devizában, mint amennyi új devizahitelt felvettek (2. ábra). A vállalati kölcsönök állományán belül 2013. januárban új mélypontot ért el a legalább 5 éves hitelek aránya (3. ábra), s az MNB legfrissebb hitelezési felmérése alapján a pénzintézetek csak a rövid futamidejű kölcsönök iránt várnak növekvő vállalati keresletet 2013 derekáig (4. ábra). A devizakölcsönök a hitelintézetek várakozásai szerint fokozatosan kikopnak a vállalati hitelek között, míg a hazai devizában kínált források iránt egyre nagyobb érdeklődéssel számolnak (utoljára mintegy két évvel ezelőtt vártak a bankok olyan mértékben növekvő vállalati keresletet, mint 2012 végén) (5. ábra). A következő hónapokban a mikro- és kisvállalatok esetében valamelyest növekvő, míg a nagyobb cégek esetében mérséklődő hitelkeresletet prognosztizálnak a pénzintézetek (6. ábra). 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 50%
100
40%
40%
75
80%
100%
60%
80%
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2011.10
2011.07
2012.01
2012.IV
Kis- és mikrovállalatok Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
60%
20%
40%
0% -20%
20% Deviza hitelek
0%
12
* nettó változás pozitív = növekedés
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
-20% 2009.I
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
200.II
Periszkóp
Forrás: MNB hitelezési felmérés, MFB
2011.II
Forinthitelek
* nettó változás pozitív = növekedés
2009.I
-80%
2011.04
Nagy és közepes vállalatok
40%
-60%
2009.04
6. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint*
5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint*
-40%
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
2012.III
5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
* MFB, EXIM, KELER nélkül
* nettó változás pozitív = növekedés
2012.II
2013.01
-60%
2012.I
Forrás: PSZÁF, MFB
-40%
Lejárt
2011.IV
14%
-20%
0-1 hó
2011.III
0
0%
2011.II
15%
20%
2011.I
1 000
40%
2010.IV
1 - 3 hó
Hosszú lejáratú hitelek
60%
1 - 5 év
2010.III
16%
Rövid lejáratú hitelek
80%
5 év felett
2010.II
2 000
100%
2010.I
3 - 12 hó
Lejárat nélkül
2009.IV
17%
-150
4. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet futamidő szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint*
2009.III
3 000
2012.10
18%
2012.07
4 000
2012.04
19%
2012.01
5 000
2011.10
20%
2011.07
6 000
2011.04
21%
2011.01
milliárd Ft
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint
-125
Forrás: MNB, MFB
-150
Románia Szlovénia
7 000
-100
-125
2011.01
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
Lengyelország Magyarország
-75
-100
2009.01
Csehország Szlovákia
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
-20%
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
2007.12
-20%
-50
-75
2010.10
-10%
Forrás: ECB, MFB
-25
-50
2009.I
-10%
-25
2010.07
0%
25 0
0
2010.04
10%
0%
100 75 50
2010.01
10%
Összes hitel
25
2009.10
20%
milliárd Ft
20%
Forinthitel
50
30%
2009.07
* euróra konvertált állományok
30%
Devizahitel
milliárd Ft
50%
200.II
•
200.II
•
2013. április
Periszkóp
Árfolyamok Országspecifikus tényezők következtében teljesített gyengén a hazai fizetőeszköz márciusban A magyar forint 2,9%-os havi szintű leértékelődés után 304,4 HUF/EUR szinten zárta a márciusi hónapot, ami a legrosszabb teljesítmény volt a régióban (a román lej 1,4, a lengyel zloty 0,7, a cseh korona pedig csupán 0,4%-ot veszített az értékéből ugyanezen időszak alatt) (1. ábra). Az előző hónapban a keresztárfolyamok mozgása révén a svájci frankkal szemben 3,0, az amerikai dollárral szemben pedig 5,5%-ot gyengült a hazai deviza (2. ábra). A hazai fizetőeszköz teljesítményében január után márciusban is országspecifikus tényezők játszottak szerepet (az árfolyam mozgása elszakadt a globális kockázatvállalási kedv alapján prognosztizált iránytól) (3. ábra). Ezen tényezők között szerepet játszott egyrészt a magyar eszközökkel szembeni befektetői óvatosság erősödése, a monetáris politika irányával kapcsolatos bizonytalanság fokozódása (amelyek az országkockázati felár emelkedésében is tapasztalhatóak voltak: a 10 éves CDS felár 75 bázispontot emelkedett márciusban (4. ábra), másrészt a jegybanki kamat csökkentése révén realizálható kisebb hozam (5. ábra). Végezetül szintén gyengítette a forintot, hogy a reálgazdasági kilátások február után márciusban is romlottak (6. ábra). 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2013. márciusban*
HUF/EUR (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása közti korreláció*
7,00%
MNB alapkamat (jobb t.)
320
2013.03
2013.02
2013.02 2013.03
HUF/EUR (jobb t.)
6,75%
310
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
60
ESI (jobb t.)
310
6,50%
290
300
6,25%
280
290
6,00%
280
5,75%
270
90
270
5,50%
260
100
5,25%
250
110
5,00%
240
Periszkóp
13
80
120 2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
130 2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230 1999.01
01.2013
10.2012
07.2012
04.2012
01.2012
10.2011
07.2011
04.2011
01.2011
10.2010
07.2010
04.2010
01.2010
4,75%
2002.01
240
2001.01
Forrás: ECB, MNB, MFB
250
2000.01
260
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
fordított skála
7,25%
HUF/EUR (bal t.)
330
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
5. ábra: A forint/euró árfolyam és az MNB alapkamat alakulása 340
10 éves CDS-felár (bal t.)
Forrás: ECB, Reuters, MFB
2013.01
2011.07
*a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
2012.12
240
2012.11
250
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03
-1,00
2012.10
260
a forint árfolyam alakulásában szerepet játszó régió-, ill. országspecifikus tényezők hatása
2012.09
-0,80
2012.08
270
Korrláció (bal t.) HUF/EUR (jobb t.)
-0,60
2012.07
280
-0,40
2012.06
290
-0,20
2012.05
300
0,00
2012.04
310
0,20
2012.03
320
0,40
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2012.02
0,60
760 720 680 640 600 560 520 480 440 400 360 320 280 240 2012.01
330
2011.12
340
2011.08
Forrás: ECB, Reuters, MFB
* 20 napos gördülő korreláció
0,80
HUF/CHF (jobb t.)
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
bázispont
1,00
HUF/USD (jobb t.)
2013.01
Forrás: ECB, MFB
2012.12
2013.03.28
2013.03.21
2013.03.14
2013.03.07
2013.02.28
99%
2012.11
99%
2012.10
100% Forrás: ECB, MFB
2012.09
100%
2012.08
101%
2012.07
101%
2012.06
102%
* 2013.02.28.=100%
2011.11
102%
300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190
forint gyengülése
2012.05
euróval szembeni árfolyamerősödés
RON/EUR
2012.04
103%
PLN/EUR
2012.03
HUF/EUR
103%
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270
2012.02
104%
CZK/EUR
2012.01
104%
2011.10
•
2011.09
•
2013. április
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása 2012-ben 2,0% volt a kormányzati szektor hiánya a túlzotthiány-eljárás (EDP) módszertana szerint
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
Gazdálkodó szervezetek befizetései
9376,7
1443,5
1157,2
135,4
15,4% 11,7%
előirányzat
I-II. hó
10230,9
1407,8
1451,3
115,1
évi előirányzat %-a
13,8% 7,9%
Társasági adó
342,3
51,3
15,0%
320,8
43,6
13,6%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
146,5
5,5
3,8%
312,6
7,1
2,3%
Banki és ágazati különadó
250,6
7,8
3,1%
149,0
2,9
2,0%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3702,7
603,0
16,3%
4286,9
594,2
13,9%
Általános forgalmi adó
2747,4
470,3
17,1%
2953,2
441,4
14,9%
1 200 900
130,5
14,0%
947,1
126,3
13,3%
Lakosság befizetései
1609,4
289,1
18,0%
1657,8
301,3
18,2%
Személyi jövedelemadó
1498,4
273,8
18,3%
1501,6
283,5
18,9%
600 milliárd Ft
929,4
2847,3
506,6
1744,3
282,0
6 hónapos
16,2%
1804,3
12 hónapos
315,9
17,8%
17,5%
543,8
603,0
594,2
A lakosság befizetései
301,8
289,1
301,3
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
119,2
391,0
373,8
350,8
378,5
367,8
-174,6 -360,4
-185,5
-200,1
181,4
230,4
281,1
-137,4
-148,2
-274,4
-274,2
-155,1 -295,3
-449,0
-404,0
-608,3
-652,5
-117,0
-108,0
2008
2009
-361,9 -497,5
-360,4
-670,0
-864,9
5 éves
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások
-336,9
-328,2
-298,8
-748,9
-889,3
-106,5
-108,0
-138,3
-133,9
2010
2011
2012
2013
Egyenleg Egyenleg értéke
Forrás: KSH, NGM, MFB
5,0%
Forrás: KSH, MFB * előzetes adat
4,0%
-2,7%
3,0%
** terv
2,0% 1,0% 0,0%
4,3%
-300
-1,0%
-600
-2,0%
-1 200 -1 800
-3,0%
-2,0%
-4,0% -5,0%
-4,3%
-4,6%
-6,0% 2009 2010 2011 2012* 2013** Társadalombiztosítási alapok (bal t.) Helyi önkormányzat (bal t.) Központi kormányzat (bal t.) KORMÁNYZATI SZEKTOR (bal t.) GDP-arányos hiány (jobb t.)
4. ábra: 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek aukciós lefedettsége* és aukciós átlaghozama 14%
6,0
10%
5,0
8%
4,0
6%
3,0
4%
2,0
2%
1,0
0%
0,0
Aukciós átlaghozam (bal t.) 10 éves
7,0
Forrás: ÁKK, MFB
12%
2008.07
11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5%
2013.02 2013.03
2013.01
2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
2012.08
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.02 2012.03
2012.01
2011.12
2011.11
522,3
0
-1 500
Forrás: ÁKK, MFB
2011.10
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók
2011.01
16,9%
11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 2011.09
404,9
115,1
300
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
2011.08
483,7
-451,1
2010.07
466,5
Forrás: NGM, MFB
2011.07
133,6
558,2
-319,3 135,4
-530,3
108,0
2010.01
2765,5
Egészségbiztosítási Alap bevételei
Periszkóp
136,2
-336,0
-900
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 hónapos
-262,0
2. ábra: A kormányzati szektor hiánya/többlete és a GDP-arányos hiány/többlet 1 500
Jövedéki adó
-261,0
2013.01
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
I-II. hó
éves teljesítés %-a
1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 -200 -400 -600 -800 -1 000 -1 200 -1 400 -1 600 -1 800 -2 000
2012.07
teljesítés (előzetes)
2013
2012.01
2012
2011.07
ezer milliárd Ft
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és február között (milliárd forint)
2009.07
•
2013. január és februárban a központi költségvetés hiánya 451,1 milliárd forint volt (az éves cél 54,1%-a), miközben egy évvel korábban 319,3 milliárdos deficitet halmozott fel a büdzsé. Az egyenleg romlása elsősorban a kiadások 96,1 milliárd forintos emelkedéséből eredt, miközben a bevételek 35,8 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbitól. A bevételeken belül a gazdálkodó szervezetek befizetései és a fogyasztáshoz kapcsolt adók, azon belül pedig elsősorban az ÁFA-bevételek alakulása maradt el mind a várakozásoktól, mind a tavalyi adatoktól a gyenge lakossági kereslet következtében (1. táblázat, 1. ábra). A kormányzati szektor hiánya a túlzottdeficit-eljárás (EDP) módszertana szerint a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 2012-ben 566,7 milliárd forint volt, s a GDP 2,0%-át érte el (2. ábra). A vártnál kedvezőbb és a 3%-os küszöbnél alacsonyabb deficit a Magyarországgal szembeni túlzotthiányt-eljárás megszüntetését vetíti előre. A hozamgörbe némileg meredekebb lett márciusban: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 22 bázispontot csökkent, míg a 10 éves kötvényeké 6,25-ről 6,27%-ra nőtt (3. ábra). Az állampapíraukciók eredményesek voltak márciusban is, sőt a 3 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek esetében is új történelmi szintre (4,74, ill. 4,55%) süllyedt az átlaghozam (4. ábra).
2009.01
•
Lefedettség (jobb t.)
* lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége
14
2013. április
