Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Új korszak a kínai-magyar kapcsolatokban? Baráti gesztusok közepette került sor június végén a kínai miniszterelnök magyarországi látogatására, amelynek keretében a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról, valamint Kína magyarországi befektetői szerepének erősítéséről folytak miniszterelnöki szintű tárgyalások.
2011.03
2010.03
2009.03
2008.03
2007.03
2006.03
2005.03
2004.03
2003.03
2002.03
2001.03
2000.03
2011. július
milliárd Ft
Ven Csia-pao kínai miniszterelnök úgy fogalmazott jú1. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása niusi európai körútjának londoni állomásán a budapesti vizitet követően, hogy Kína „bizonyos összegű” magyar 4 000 MNB Forrás: ÁKK kormánykötvényt vásárol. „Kína így nyújt segítő kezet 3 500 Bankok és Magyarországnak egy olyan időszakban, amikor (Ma3 000 szakosított hitelint. gyarország) nehézségekkel küszködik.” Háztartások 2 500 A távol-keleti ország jelentős és rohamosan növekvő 2 000 Külföld exporttöbblete révén évek óta dinamikusan növeli va1 500 Biztosítók, lutatartalékait – amely 2011. márciusban elérte a 3045 1 000 nyugdíjp. milliárd dollárt, s ez egy év alatt 24%-os állománybő500 Befektetési alapok 0 vülést jelent –, melynek kihelyezése, befektetése egyre Kormányzati szektor nagyobb dilemma elé állítja a távol-keleti ország dönVállalkozások és téshozóit. A biztonságos, de alacsony hozamú dolláregyéb befektetők eszközökön elszenvedett kínai veszteségek miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak a viszonylag alacsony kockázatú, ugyanakkor relatíve magas megtérülésű eszközök. Ennek a feltételnek a javuló megítélésű magyar állampapírok kiválóan megfelelnek: regionálisan csábítóan magasak a magyar kötvényhozamok, az államháztartási és államadóssággal kapcsolatos kilátások pedig nemcsak egyre kedvezőbbek, hanem a nemzetközi piaci szereplők is egyre inkább elismerően nyilatkoznak róla, miközben számos európai ország továbbra is súlyos adósságválsággal küzd. A magyar állampapíroknak a válság előtt közel 30%-a volt külföldi kézben, mely 2010 derekára 20% alá süllyedt, s 2011. márciusban a külföldiek részesedése ismét elérte a 25%-ot. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból A lassuló globális konjunktúra mellett a magyar gazdaság továbbra is az elégtelen belső kereslet szorításával küzd... (3. oldal) Tovább javult a magyar gazdaság finanszírozási képessége a hatalmas külkereskedelmi többletnek köszönhetően... (4. oldal) Csökkentek a külső megrendelések a feldolgozóiparban, amit továbbra sem tud pótolni a lassan növekvő belső kereslet... (5. oldal) A beruházási aktivitás továbbra is gyenge, a külpiacok jelentette húzóerő gyengülése miatt az erősödő kapacitáshiány válhat a beruházások támaszává... (6. oldal) Romló lakossági fogyasztási kilátások, tovább zsugorodó kiskereskedelmi forgalom, mérsékelten javuló foglalkoztatási helyzet... (7. oldal) Stabilizálódtak a világpiaci nyersanyagárak, 4% alá csökkent a magyar infláció... (8. oldal) A bankrendszerben romló forráshelyzet és csökkenő hitelezési kedv tapasztalható, a bankközi kamatok várható alakulása további kamatemelést vetít előre az euró hitelkamatokban... (9. oldal) A vállalati forrásigény erősödése várható az MNB banki és az MFB vállalati felmérése szerint is, különösen a fejlesztési célú források iránti kereslet növekedhet... (10. oldal) A görög szuverén adósságválság június végéig nyomás alatt tartotta a kockázatosabb eszközök árát Európában, a forint/frank árfolyam júniusban történelmi rekordot állított fel... (11. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Szovjet utódállamok
Periszkóp
2
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
Ebben azonban a növekvő külföldi érdeklődés mellett (július elején 3517 milliárd forintos, a válság előtti szintet elérő nagyságú állampapírvagyon volt nem magyar tulajdonban) szerepet játszottak a nyugdíjrendszert érintő átalakítások is 2010 végén, mely jelentősen mérsékelte a piacstabilizáló tényezőként is funkcionáló nyugdíjpénztárak jelentette keresletet (1. ábra). A nyugdíjkas�száktól az államhoz visszakerülő államkötvények bevonása technikailag is növeli a külföldiek arányát a magyar állampapírpiacon júliustól, a vásárlói oldal szerkezetének átrendeződése, a külföldi vásárlók arányának emelkedése következtében azonban az állampapírpiac külső sebezhetősége is emelkedik. A magyar állampapírvagyon külföldi tulajdonosairól nincs információ. A kínai érdeklődés egyrészt pozitív abban az értelemben, hogy az állampapír állomány diverzifikálása csökkenti a sérülékenységet egy esetleges eladási hullám során, ugyanakkor a kínai befektetésekben keverednek a gazdasági és politikai szándékok, amely újfajta kockázatot jelent a hazai állampapírpiac számára. A magyar államkötvény-vásárlásról szóló ígéret mellett kevés konkrétum látott napvilágot a június végi megállapodásból, ezek azonban a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok jelentős fejlődését vetítik előre. A tervek szerint a jelenlegi 5,8 milliárd eurós külkereskedelmi forgalom 2015-ig 20 milliárd dollárosra (14,3 milliárd euró) duzzad, amely révén Kína Németország után a legfontosabb bilaterális partnerünkké válhat. Emellett bejelentés történt a BorsodChem fejlesztéséhez nyitott 1,1 milliárd eurós keretről, valamint egy további 1 milliárd eurós hitelről, amely a kínai cégek magyarországi beruházásait segíti majd elő. A foglalkoztatásra, beruházásra gyakorolt hatások mellett ennek várhatóan jelentős külkereskedelmi vonzata is lesz. Egyrészt a kínai közvetlen tőkebefektetések az onnan érkező import egy részének kiváltásával javítják a jelenleg közel 3,5 milliárd euróra rugó kereskedelmi deficitet (természetesen nem megfeledkezve az addicionális importtöbbletről sem), másrészt ezek a beruházások elsősorban nem a hazai, hanem a régiós, ill. európai piacok ellátására jönnek létre, így jelentős exporttöbblettel járnak majd. Habár a Kínával folytatott külkereskedelem folyamatosan és gyors ütemben bővül, az import a teljes magyar behozatal alig 7, míg az export a teljes kivitel 1,6%-át éri el. Ez azt jelenti, hogy a kí- 2. ábra: A Kínába irányuló export aránya az összes kivitelen belül a régiós országokban és Németországban nai gazdasági növekedésből a hazai vállalatok csak közvetítéssel (elsősorban a nyugat-európai vállalatokon keresztül) tudnak profitálni. 6% 6% Forrás: IMF Regionális összehasonlításban ugyanakkor még így is Magyarország 5% 5% rendelkezik a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatokkal a távol-ke4% leti országgal (2. ábra) A külkereskedelmi termékforgalom mindkét 4% irányban erőteljesen koncentrált, elsősorban gépek és szállítóeszkö- 3% 3% zök, ill. feldolgozott termékek kiviteléből és behozatalából tevődik 2% 2% össze (3. ábra). Természetesen a kínai fél érdeke is a kétoldalú kap1% 1% csolatok fejlesztése, a logisztikai tervek mellett az eddig elsősorban 0% az Egyesült Államokra és a nyugat-európai országokra koncentráló 0% kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása miatt is. A Kínával szemben fennálló külkereskedelmi deficit mérséklése Lengyel Cseh Szlovák Román Német* Magyar (kivitel növelése) mellett a magyar fél érdeke, hogy a bővülő export3. ábra: A Kínával folytatott külkereskedelem ban minél több hazai vállalat vegyen részt. Ennek elsődleges akadátermékcsoport szerinti megoszlása lyai a méretgazdaságosság (a hatalmas, gyorsan bővülő kínai keres- 100% 5% 1% 2% 1% 2% 0% letet csak bizonyos méret felett lehet megcélozni), ill. a földrajzi, kul- 90% 80% turális távolság, valamint a hiányzó üzleti kapcsolatok. 70% Ezek a korlátok jelenleg erős visszatartó erőt jelentenek a hazai 60% 79% 76% 83% 88% 90% 90% vállalati szektor számára, a javuló politikai kapcsolatok és „gigaberu- 50% házások” így csak a hazai cégek egy köre számára jelentenek új pi- 40% acokat. Egyelőre a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez elengedhe- 30% 20% tetlen a magyar állam aktív közreműködése, azonban szükség lenne 10% 20% 19% 15% 12% 10% 8% olyan ösztönző és a kínai piacokra való kilépést támogató gazdaság- 0% Import Export Import Export Import Export politikai eszközökre, amelyek a hazai vállalatok mind szélesebb köre 2003 2007 2010 számára teszi elérhetőbbé a távol-keleti piacokat. Forrás: KSH Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök Egyéb Az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi felmérése alapján a hazai vál4. ábra: Jelenlegi exportpiacok és terjeszkedési tervek az exportáló lalatok exporttevékenységében, ill. a jövőre vonatkozó terveiben vállalatok körében vállalati méret szerint csak mérsékelten jelenik meg a kínai kapcsolat. S habár a külföldi pi18% acokon való terjeszkedéssel kapcsolatos tervek alapján (különösen a 16% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz hazai KKV-k körében) várhatóan emelkedni fog Kína szerepe, a nyu- 14% gat-európai és régiós piacok mellett egyelőre a szovjet utódállamok- 12% kal folytatott kereskedelem sokkal inkább meghatározó (4. ábra). Az 10% 8% egykori KGST-piacokkal való kereskedelemnek elsősorban a helyszí- 6% ni tapasztalatok, a meglévő kapcsolatrendszer az alapja. Ezért fon- 4% tosak a kormányközi kapcsolatok erősítése mellett azok a gazdaság- 2% 0% politikai lépések (üzletember találkozók, kiállítások, oktatási csereJelenleg Terv Jelenleg Terv Jelenleg Terv programok stb.), amelyek a kétoldalú üzleti kapcsolatok kialakulását Mikro- és kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat és elmélyülését célozzák. Kína
2011. július
Periszkóp
Gazdasági növekedés Lassuló globális konjunktúra, a belső kereslet szorításában lévő magyar gazdaság A világgazdasági növekedés megtorpanását jelző első negyedéves GDP-adatokat követően az év elején még dinamikusan bővülő nemzetközi kereskedelem lassulása mellett számos statisztika, indikátor jelzi a globális konjunktúra lehűlését. A fejlett régiók közül az amerikai gazdaságról érkeztek a legborúlátóbb hírek: a feldolgozóipari kilátások május óta jelentős mértékben zuhantak (1-2. ábra). Az eurózóna növekedését az ún. mag-európai országok exporttevékenysége hajtotta az idei első félévben, azonban a nemzetközi kereskedelem húzóerejének gyengülését egyre inkább az éledező belső kereslet (beruházás és fogyasztás) ellensúlyozza (3. ábra). Ez azonban tovább mélyíti a szakadékot a régió országai között, mivel a radikális költségvetési megszorításokra kényszerülő periférikus országok kilátásai így tovább romlanak (4. ábra). A magyar gazdasági növekedés legnagyobb korlátja szintén a belső kereslet (5. ábra), amit az első félévben még ellensúlyozott a kedvező külső működési környezet, azonban a lassan beinduló vállalati beruházások mellett a lakossági fogyasztás pangása egyre inkább rányomja a bélyeget a hazai üzleti kilátásokra (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 70
6%
100
40
Portugália
2011
2010
2009
KKEu.**
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2006.01
2008.04
Görögország
60
Németország
3
* Economic Sentiment Index
5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9%
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (jobb t.) GDP növekedés - MFB becslés (jobb t.) 2006.07
* statisztikai eltéréssel együtt
ESI: 2 hónappal eltolva
2006.04
Forrás: MNB, KSH
120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50
2006.01
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
-10% 2009.III
-25 2009.II
-8% 2009.I
-6%
-20 2008.IV
-4%
-15
2008.III
-10
2008.II
0% -2%
2008.I
0
2007.IV
70
** Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia (számtani átlag)
2008.01
70
80
* Economic Sentiment Index (ESI)
2007.10
80
Forrás: Európai Bizottság
EU-27
-5
2007.II
2008
90
90
6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása
2%
2007.III
2007
100
* statisztikai eltéréssel együtt
4%
2007.I
százalékpont
2006
110
100
Forrás: Eurostat
5
Periszkóp
2005
110
60
10
Kormányzati fogyasztás Készletek* GDP növekedés (jobb t.)
2004
120
2007.07
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.II
2008.III
2008.I
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
százalékpont
120
5. ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez
Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export
OECD konjunktúra ndex (jobb t.)
4. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása Európában
4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6%
Export Import Készletek*
2003
ISM feldolgozóipari index (bal t.)
3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában
Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.)
90 2002
30
Németország
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
95 Forrás: OECD, Reuters
** ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index
2000
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
USA
50
2007.10
Nagy-Britannia
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
Eurózóna
105
2007.07
Kína** (bal t.)
2007.IV
-8% 2007.III
0% 2007.I
-6% 2007.II
-4%
2% 2006.IV
4%
2006.III
-2%
2006.I
0%
6%
2006.II
8%
60
2007.04
2%
2007.01
4%
10%
2007.04
** szezonálisan nem kiigazított adatok
12%
110
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
2001
8%
* szezonálisan kiigazított adatok
2006.10
14%
Forrás: Reuters
2007.01
16%
2. ábra: Világgazdasági konjunktúra* és az amerikai feldolgozóipari várakozások** alakulása
2006.07
•
2006.10
•
2006.04
•
2011. július
Periszkóp
Külkereskedelem Tartósan javuló finanszírozási képesség a kereskedelmi mérleg jelentős többletének köszönhetően A világexport bővülése egyszámjegyűre lassult áprilisban, s ennek hatása érződik a még mindig erőteljesen növekedő német kivitel teljesítményén is (1. ábra). A mérséklődő német üzleti várakozások már rövid távon éreztetik hatásukat a magyar kivitel alakulásában, amely azonban egyelőre csak az elmúlt hónapok rekord sebességéről való „visszakapcsolást” jelenti (2. ábra). Habár áprilisban a külkereskedelmi mérleg többlete alig haladta meg a márciusi érték felét, az év első harmadában az aktívum megközelítette a 700 milliárd forintot, ami a tavalyi év egészében elért szufficit több mint 45%-a (3. ábra). A nettó export (különösen a termékkivitel) év eleji szárnyalásának és a beáramló EU-s transzfereknek köszönhetően (tőkemérleg) tovább javult a magyar gazdaság finanszírozási képessége (GDP 4,6%-a), ez azonban a lassuló külkereskedelem és a vállalati profitok emelkedésével (jövedelemkiáramlás növekedése) az év hátralévő részében várhatóan mérséklődik majd (4. ábra). Az exportmegrendelések alakulása továbbra is biztató, ami alátámasztja, hogy a hazai kivitel lassulását elsősorban a kivételesen kedvező évkezdet és az egyre erősebb tavalyi bázis okozza (5. ábra). A stabil nyugat-európai kapcsolatokon túl az ázsiai és régiós piacokra irányuló kivitel járul hozzá leginkább az export növekedéséhez (6. ábra). 2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év)
1. ábra: A világexport és a német kivitel közötti összefüggés
0%
90
-10%
85
Export volumen (év/év, jobb t.)
0
40% 30%
-20
20%
-30
10%
-40
0% * az Európai Bizottság felmérése
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2011.I
2010. I.
2009. I.
2008. I.
2007. I.
2006. I.
Szlovákia Románia
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
Csehország
-30% 2008.01
2007.07
2007.01
Kína
-20%
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2006.07
* a GDP százalékéban
Ázsia
-10%
** 3 hónapos gördülő átlag
2006.01
Forrás: MNB
6. ábra: A magyar exportforgalom éves szintű változása a fontosabb célpiacok szerint
-10
2005.07
2007.01
Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.)
5. ábra: Az export megrendelések és a magyar kivitel volumenének alakulása
2005.01
2005. I.
1995. I.
-40%
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
-30%
2004. I.
-20% Forrás: KSH
2003. I.
-10%
-50
-100
10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12% 2002. I.
10% 0%
0
Periszkóp
-40%
2500 2000 1500 1000 500 0 -500 -1000 -1500 -2000 -2500 -3000 2001. I.
20%
50
-200
-30%
Forrás: KSH, CESifo
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen* (jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés* (jobb t.)
2000. I.
30%
100
Export megrendelések* (bal t.)
2006.07
75
1997. I.
150
-70
* 3 hónapos gördülő átlag
1996. I.
40%
-60
-20%
80
millió €
milliárd Ft
50%
200
-50
10%
95
4. ábra: A reálgazdasági tranzakciók, a jövedelemmérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása
250
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
20%
100
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
-150
30%
105
Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden)
Német export* (év/év)
40%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
110
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
* 3 hónapos gördülő átlag
Világexport* (év/év)
115
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
2006.01
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
2007.07
•
1999. I.
•
1998. I.
•
Amerika Lengyelország Németország Forrás: KSH
EU-27
Magyar export volumen** (év/év, jobb t.)
4
2011.jan-ápr. 0% 2010.jan-dec.
10%
20%
30%
40%
50%
2011. július
Periszkóp
Ipar A külső piacok húzóerejének gyengülését egyelőre nem tudja pótolni a belföldi kereslet
2. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
1. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2011. első negyedévben 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40
Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Közösségi szolgáltatások Forrás: KSH
ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Feldolgozóipari termelés - MFB becslés** (jobb t.)
15%
4. ábra: A német üzleti kilátások és a visegrádi országok feldolgozóipari termelésének alakulása
3. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések alakulása (év/év)
0% -20% -40% * 3 hónapos gördülő átlag
Hó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
10% 0% -10%
-20%
-20%
* 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: Reuters
-30%
Magyarország*
Lengyelország*
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
-30%
Szlovákia*
Csehország*
6. ábra: Építőipari vállalatok adózás előtti eredményének és belföldi értékesítésének alakulása 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
13% 8% 18%
15%
14%
14%
15%
11%
19%
28%
45%
19% 11%
13%
Következő 1 év
Vállalati eredmények
19%
41%
30%
>5% csökken(t) 0-5% között nő(tt)
Új szerződések volumene* (bal t.)
24%
18%
Előző 1 év
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
-60%
Forrás: KSH
10% 0%
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
20%
20%
-10%
Export megrendelések* (bal t.)
40%
20%
2006.01
Belföldi megrendelések* (bal t.) Feldolgozóipari termelés* (jobb t.)
30%
2009.04
Forrás: KSH
30%
2009.01
* 3 hónapos mozgóátlag
20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
2008.10
10%
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2008.07
5%
2008.04
0%
2008.01
-5%
2007.10
-10%
2007.07
Negyedév/negyedév
2007.04
GDP
Év/év
2007.01
Egyéb közösségi szolg.
* European Sentiment Index (ESI) ** 3 hónapos mozgóátlag
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
2005.01 2005.04 2005.07 2005.10 2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07
Pénzügyi és gazd-i szolg.
ESI: 1 hónappal eltolva
2006.10
•
2006.07
•
A részletes GDP adatok megerősítették, hogy az idei első három hónapban is elsősorban az ipar, s azon belül is az exportorientált feldolgozóipar húzta a magyar gazdaságot, míg az építőipar hozzáadott értékének zuhanása tovább gyorsult. A szolgáltatató szektor az alacsony belső kereslet miatt nem talál magára, egyedül a szállítás, raktározás (külkereskedelem miatt), a vendéglátás (EU-s elnökség), s a közösségi szolgáltatások (egészségügy) hozzáadott értéke nőtt (1. ábra). A feldolgozóipari termelés növekedési üteme harmadik hónapja lassul, ami egyelőre elsősorban az erős bázisra vezethető vissza (2. ábra). A külföldi értékesítés kilátásait némileg elhomályosítja, hogy az exportmegrendelések 2010. január óta először csökkentek (éves szinten), s bár a hazai rendelések 7,4%-kal nőttek, ez még nem elég a lendület megtartásához (3. ábra). A feldolgozóipari termelés bővülési ütemének lassulása egyformán érinti a régió országait (4. ábra). Az építőipar fékezhetetlen zuhanása egy évtizeddel lökte vissza a szektor teljesítményét. A kilátások azonban sem a megrendelések, sem a vállalati várakozások alapján nem biztatóak: az építőipari cégek 49%-a a belföldi értékesítés további zsugorodását várja (5-6. ábra).
2006.04
•
30%
Előző 1 év
Következő 1 év
Belföldi értékesítés
0-5% között csökken(t) Nem változott/változik >5% nő(tt) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
2011. tavasz
5
2011. július
Periszkóp
Beruházások A külpiacok jelentette húzóerő helyett az erősödő kapacitáshiány válhat a beruházások támaszává •
•
•
A közép-kelet-európai régióban – a regionális különbségek mérséklődése ellenére – továbbra is Magyarországon az egyik leggyengébb a beruházási aktivitás: 2011 első negyedévében a beruházások éves szinten 1,1%-kal, a bruttó állóeszközfelhalmozás 1,6%-kal esett vissza. A jelentősebb ágazatok közül az energetikai szektorban és az exportpiacokra támaszkodó feldolgozóiparban ment végbe jelentősebb bővülés, az építőipari fejlesztések azonban változatlanul csökkenést mutatnak (1-2. ábra). A forrásköltségek emelkedése és a bankok mérséklődő hitelezési aktivitása mellett 2011 tavaszától a megrendelések visszaesése is fékezően hat a beruházásokra (3. ábra). Ugyanakkor az iparban a kihasználatlan kapacitások csökkenése egyre több vállalatot ösztönözhet bővítésekre (4. ábra), ráadásul az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) szerint a kapacitáshiányt jelző vállalatok között jelentősen megugrott 2011 tavaszán a beruházást tervezők aránya (5. ábra). A következő 12 hónapra vonatkozóan az ágazatok közül az energetika, vegyianyag gyártás és fémfeldolgozás terén tapasztalható átlagot meghaladó beruházási szándék (különösen utóbbiban jeleznek a vállalatok jelentős arányban kapacitáshiányt), az építőiparban azonban továbbra sem várható jelentős beruházási aktivitás (6. ábra). 2. ábra: A beruházások volumenének alakulása néhány ágazatban (év/év)
1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás volumenének éves szintű alakulása* 30%
30%
20%
20%
10%
10%
Feldolgozóipar
0%
Mezőgazdaság
0% -10%
-10%
-20%
-20%
-30%
Cseho.
Lengyelo.
Szlovákia
-0,6% -1,0%
Beruházás összesen
-40%
-1,1%
Ingatlanügyletek
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.II
2008.I
Magyaro.
* szezonálisan nem igazított adatok
38,4%
Kereskedelem
-30% Forrás: Eurostat
-40%
39,9%
Villamosenergia
2010.IV Szállítás 2011.I
Románia
-40% -30% -20% -10%
Forrás: KSH
3. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása*
-20,1% -32,3% 0%
10%
20%
30%
40%
4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
50%
95%
95%
40%
90%
90%
30%
85%
85%
20%
80%
80%
10%
75%
75%
0%
70%
70%
-10%
-10%
65%
65%
-20%
-20%
60%
-30%
-30%
55%
-40%
-40%
50%
80%
38,1%
70%
18,0%
15,9% 7,2% 18,8%
60% 50%
8,2% 8,2%
19,0%
24,6%
40% 30%
21,4%
20%
4,8%
10%
16,7%
10,1% 4,2% 7,6% 19,3%
21,7%
36,2%
0% 2009. nyár
2010. tél
2010. nyár
Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez Kivár
58,8% 41,0%
2011. tavasz
Valószínűleg tervez Tervez beruházást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Periszkóp
Cseho.
Románia
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2008.I
2010.II
Lengyelo.
Szlovákia
6. ábra: A kapacitáshiány alakulása és a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya beruházást tervező vállalatok aránya (%)
90%
50%
Magyaro.
5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a kapacitáshiányt tapasztaló vállalatok között 100%
55% 2009.IV
-50% 2011.04
2011.01
2010.10
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2010.07
Forrás: Eurostat
* 3 hónapos gördülő átlag
2008.01
-50%
60% Forrás: Eurostat
2009.III
0%
2009.II
10%
2009.I
Beruházási cikk - külföldi m.
2008.IV
Fogyasztási cikk - belföldi m.
20%
2008.II
Fogyasztási cikk - külföldi m.
30%
2008.III
Beruházási cikk - belföldi megrendelés
40%
2008.I
50%
90% 80% 70%
10
5 11
1
20
4
60%
18
17
50% 16
40%
2
3
19 8
6
12
20%
0%
9 21
13
30%
10%
7
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
kapacitáshiányról beszámoló vállalatok aránya (%)
6
1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - növényt. + állatt. 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - könnyűipar 10 - vegyianyaggyártás 11 - egyéb ipar 12 - gazdasági szolg. 13 - gépjármű keresk. + jav. 14 - IKT szolg. 15 - ingatlanügyletek 16 - kiskereskedelem 17 - nagykereskedelem 18 - pénzügyi szolg. 19 - szállítás, raktározás 20 - turizmus, vendéglátás 21 - egyéb szolg.
2011. július
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Továbbra is romló fogyasztói kilátások, lassan javuló munkaerőpiaci feltételek •
Miközben a szomszédos országokban – Románia kivételével – szintén rosszabbodtak a lakossági kilátások, a fogyasztói bizalom tavaly október óta tartó hazai romlásának mértéke régiós összehasonlításban, s az elmúlt hónapokban szintén pesszimistábbá váló üzleti kilátásokhoz mérten is kirívó (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom áprilisban mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbi szinthez képest csökkent (3. ábra). Ez különösen annak fényében negatív meglepetés, hogy a húsvéti bevásárlás a tavaly március végi után idén áprilisra esett. A foglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit, míg a munkanélkülieké 17,4 ezer fővel csökkent a március-május közötti időszakban (4. ábra). A hazai munkaerőpiacon végbement egyelőre mérsékelt javulás ugyanakkor a többi európai uniós tagállamhoz képest jelentősnek mondható: a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékpontos csökkenésével holtversenyben a harmadik helyet érte el Magyarország az EU-ban (5. ábra). A vállalati kilátások alapján ugyanakkor nem várható fordulat az év hátralevő részében sem: a belföldi értékesítésük növekedését váró cégek között is csak 36% tervezi a munkaerőállomány bővítését (6. ábra).
•
•
2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10
0
0
10
0
0
-10
-10
-10
-10
-20
-20
-20
-20
-30
-30
-30
-30
-40
-40
-40
-40
-50
-50
-50
-60
-60
-60
-70
-70
Üzleti bizalom
12%
Forrás: Eurostat
20%
Periszkóp
2
4
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2008.10
2008.07
2008.04
2009.01
2011.04
2011.01
36%
44% 45%
55%
57%
54%
43% 24%
34%
15%
Mérséklődött Nem változott Emelkedett
Mérséklődik
az előző 1 évben a belföldi értékesítés volumene
6
7
76%
40%
0% * 2010. március és 2011. március között
9%
11%
19%
40%
százalékpont
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
6. ábra: A foglalkoztatottak számának változása a belföldi értékesítés alakulásának tükrében
60%
0
12,5% 12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0%
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
80%
-2
2010.10
-12%
2011.04
2011.01
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2010.10
Forrás: KSH
100%
-4
Magyarország
Forrás: KSH
2010.07
-10%
5. ábra: A munkanélküliségi ráta** változása az Európai Unióban (2010. május - 2011. május)
** szezonálisan kiigazított
Románia
2010.04
-8%
Hónap/hónap (bal t.)
2010.01
-6%
2009.10
-3%
2009.07
-4%
2009.04
-2%
2009.01
0% -2%
2008.10
0% -1%
Észtország* Lettország* Magyarország Németország Szlovákia Belgium Litvánia Svédország Málta Csehország Finnország Lengyelország Olaszország EU27 Nagy-Britannia* Franciaország Románia* Hollandia Ausztria Dánia Luxemburg Portugália Írország Spanyolország Ciprus Szlovénia Bulgária Görögország*
Szlovákia
125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150 2008.04
2%
2008.01
1%
Év/év (jobb t.)
Csehország
ezer fő
4%
-6%
-70
4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2%
-5%
2007.01
Lengyelország
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
-4%
2006.10
2006.07
2006.04
2011
2010
Konjunktúra kilátások
-60
Forrás: Európai Bizottság
2008.07
Fogyasztói bizalom
2009
-80
2008
2006
-80
2007
Forrás: KSH, GKI - Sonda Ipsos
2006.01
-70
-50
* szezonálisan kiigazított adatok
Csökken(t) a foglalkoztatás
15%
10%
Nem változik
Emelkedik
a következő 1 évben a belföldi értékesítés volumene
Nem változik/változott a foglalkoztatás
Nő(tt) a foglalkoztatás
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz
2011. július
Periszkóp
Infláció Stabilizálódó világpiaci nyersanyag árak, mérséklődő hazai infláció A nyersanyagpiacokra az első negyedév végére jellemző erőteljes turbulencia az elmúlt hónapokban nyugvópontra jutott, a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára is stabilizálódni látszik 110 dollár körüli szinten (1. ábra). Ennek köszönhetően öt havi emelkedés után mérséklődött az eurózóna 12 havi fogyasztói-árindexe, tavaly szeptember óta ismét 4% alá süllyedt a magyar inflációs ráta, miközben az éledező belső kereslet miatt a régió többi országában gyorsult a pénzromlás üteme (2. ábra). A fogyasztói árak hazai emelkedésében azonban egyelőre nem várható tartósan csökkenő trend, mivel az elmúlt hónapokban a kőolaj és több mezőgazdasági termék árának intenzív emelkedése átszivárgott a késztermékek áraiba – ezt jelzi a maginfláció március óta tartó növekedése (3. ábra). Monetáris szigorítást azonban egyéb külső sokkok nélkül a pénzromlás jelenlegi hazai üteme nem indokol, különösen ha figyelembe vesszük a pénzkínálat bővülési ütemének lassulását (4-5. ábra). A hazai vállalatok 48%-a tervezi a belföldi értékesítési árainak emelését, elsősorban az agráriumban, s néhány ipari ágazatban, míg a tartósan alacsony belföldi kereslet a tercier szektorban a jelenlegi árak tartására kényszeríti a cégeket (6. ábra). 2. ábra: A fogyasztói árak* változása az eurózónában és Közép-Kelet-Európában
Eurózóna Csehország
3. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
Periszkóp
Agrárium Csökken Nem változik
8
33% 27%
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
52% 49% 51%
2011
27% 36% 30% 43% 52%
Gépjárműker. és javítás
Pénzügyi szolgáltatások
IKT szolg.
Gazdasági szolg-ok
Ingatlanügyletek
Szállítás, raktározás
Kereskedelem
Építőipar
Gépgyártás
Turizmus, vendéglátás
-30%
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2006.04
2006.01
-30%
Fémfeldolgozás
-20% Forrás: MNB
Vegyianyag gyártás
M3
Könnyűipar
-10%
53% 59% 44% 85%
Élelmiszeripar
0%
60% 56% 68%
Energiatermelés
10%
M2
2010
2000
10%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Növénytermesztés
20%
-20%
Fogyasztói-áremelkedés (jobb t.)
6. ábra: Az értékesítési ár következő 12 hónapos várható alakulása az egyes ágazatokban
20%
-10%
2%
4%
MNB alapkamat (bal t.)
30%
0%
4% Forrás: MNB, KSH
0%
30%
M1
6%
6%
5. ábra: Pénzkínálat változása a magyar gazdaságban
M0
8%
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2006.04
2006.01
0%
8%
2009
2%
10%
2008
2%
10%
2007
4%
12%
2006
4%
12%
2005
6%
14%
2004
6%
14%
2003
8%
Forrás: KSH
Lengyelország Románia
16%
2002
8%
Fogyasztói-árindex
Magyarország Szlovákia
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
4. ábra: A jegybanki alapkamat és az infláció alakulása Magyarországon 10%
Maginfláció
2009.07
2006.01
CRB-élelmiszerindex (bal t.)
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
10%
Forrás: Eurostat
2009.04
60
2009.01
70
2011.06
2011.05
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
2010.03
2010.02
2010.01
CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.)
2011.04
Forrás: Reuters
300
2008.10
80
350
2008.07
400
2008.04
90
2008.01
100
450
2007.10
110
500
* HICP
2007.07
550
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
2007.04
120
2007.01
130
600
2006.10
650
$/hordó
1. ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása
2006.07
•
2006.04
•
2001
•
Állattenyésztés
•
Ipar Szolgáltató szektor Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz Nő
2011. július
Periszkóp
Banki forráskínálat Romló forráshelyzet és csökkenő hitelezési kedv tapasztalható a bankrendszerben A hazai bankrendszer forrásoldali kockázatait növeli az idén, hogy egyrészt a szektorban elhelyezett belföldi betétállomány négy éve stagnál, másrészt a közvetlen külföldi források állománya 2010 dereka óta 18%-kal csökkent (1. ábra). A vállalati szektor tranzakciókból eredő hitelállománya májusban – árfolyamhatástól megtisztítva – 13,5 milliárd forinttal csökkent (átmenetinek bizonyult az áprilisi emelkedés). Míg a térségben éves szinten bővül a hitelállomány, addig Magyarországon lassuló ütemben, de csökken (2-3. ábra). 2010 ősz óta egyre alacsonyabb a hitelezési aktivitás bővítését tervező bankok aránya, ugyanakkor egyelőre többségben vannak a vállalati hitelezés növelését tervező pénzintézetek (4. ábra). A bankok romló forráshelyzete és csökkenő hitelezési kedve a vállalati forrásköltségek árában is tükröződik. A forint hitelkamatok emelkedése megállt májusban, a bankközi euróforrások folyamatos és tartós drágulása azonban az euróban nyújtott hitelkamatok emeléséhez vezetett, s a trend folytatódása várható a következő hónapokban is az Európai Központi Bank további kamatemelésének piaci beárazásával (5. ábra). A térségben a magyarországi hitelkamatok továbbra is a magasabbak közé tartoznak (6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai
20 000
10 000
10 000
5 000
5 000
milliárd Ft
15 000
milliárd Ft
15 000
Devizahitel
0
50 25 0
0 -25
-25
-50
-50
-75
-75
Szlovákia
2009.I.
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.01
2008.04
* euróra konvertált állományok
-20%
Forrás: ECB
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Mikro- és kisvállalatok
Közép- és nagyvállalatok
18%
BUBOR
Magyarország
16%
12% 10%
14%
EURIBOR
Csehország
12%
8%
10%
Forinthitel min. 5 éves
Periszkóp
9
Szlovákia
4%
Románia
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.04
2009.10
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB
0%
2009.07
2%
2009.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
6%
2008.10
* 3 hónapos bankközi kamatok
2008.10
2008.07
2008.01
0%
2008.04
Forrás: ECB, MNB
2008.07
Forinthitel - 15 éves
2%
Lengyelország
8%
2008.04
4%
2008.01
6%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
* hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya
2010.III.
-10%
2010.II.
Románia
0%
2010.I.
Lengyelo.
10%
Forrás: MNB
2009.IV.
Magyaro.
2009.III.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
2009.II.
30%
2009.04
2009.01
2004.12 2005.03 2005.06 2005.09 2005.12 2006.03 2006.06 2006.09 2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 Cseho.
-125
4. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján*
50% 40%
-100
Forrás: MNB
-125
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
20%
75
25
-100 0
100
Összes hitel
50
*MFB, EXIM, KELER nélkül
milliárd Ft
Forinthitel
75
2011.04
20 000
100
Forrás: PSZÁF
Közvetlen külföldi forrás
milliárd Ft
25 000
Belföldi betétek
2011.I.
25 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2011.01
•
2010.IV.
•
2011.04
•
Bulgária
2011. július
Periszkóp
Vállalati forráskereslet A vállalati forrásigény erősödése várható az MNB banki és az MFB vállalati felmérése szerint is A vállalati szektor forrásigénye 2009 óta visszafogott mértékű Magyarországon. A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 2011 első negyedévében a GDP 2,2, az utolsó négy negyedév átlagában pedig a GDP 1,9%-át érte el, azaz a szektor tartósan nettó megtakarító (1. ábra). A magyarországi bankok az MNB felmérése alapján 2011 őszéig bezárólag ugyanakkor a vállalati hitelkereslet növekedését várják. A rövid- és hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet azonos mértékben bővülhet, a mikro- és kisvállalatok, valamint a közép- és nagyvállalatok között is hasonló ütemben erősödhet a forrásigény (2. és 3. ábra), s a pénzintézetek szerint elsősorban a forinthitelek iránti vállalati érdeklődés nőhet (4. ábra). 2011 tavaszán a forgóeszköz hitelek iránti kereslet nagyjából a 2009 nyarán tapasztalthoz hasonló mértékű valamennyi méretkategóriában, míg a fejlesztési célú forrásbevonást tervező vállalatok aránya évek óta nem tapasztalt szintre nőtt az MFBINDIKÁTOR tavaszi vállalati felmérés szerint (5. ábra). Az építőiparban kiugró a forrásbevonást tervezők aránya, míg a turizmus, vegyianyag gyártás valamint szállítás és raktározás terén tapasztalható a legkisebb forrásszükséglet (6. ábra). 1. ábra: Nettó finanszírozói képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)*
2. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
-2%
0%
-4%
-5%
-6%
-10%
-8%
-15%
-10%
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
-12%
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozói képesség (jobb t.)
Forrás: MNB
2009.I
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I
-20%
Államháztartás Külföld
Rövid lejáratú hitelek
Forrás: MNB
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
2011.I
0%
5%
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2010.IV
10%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
2010.III
2%
2010.II
4%
15%
2010.I
20%
2009.IV
•
2009.III
•
2009.II
•
Hosszú lejáratú hitelek
4. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
3. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 100%
70%
70%
90%
60%
60%
80%
50%
50%
70%
70%
40%
40%
60%
60%
30%
30%
50%
50%
20%
20%
40%
40%
10%
30%
30%
20%
20%
0%
Közép- és nagyvállalatok
Forinthitelek
5. ábra: A következő 12 hónapban forgóeszköz hitel, illetve fejlesztési forrás bevonását tervező vállalatok aránya
%
80 60 40 20
10,5 15,8 14,0 11,7 11,7 16,1 19,7
11,7 14,9 16,1 13,0 7,4 3,6
63,6 66,0 64,3
17,9
36,6
19,1 18,8 16,6
13,6 14,9 18,7
29,5 13,9 12,7 29,9 13,6 12,3
10,6 33,1
29,0
19,6 21,3
42,1
50,6 52,0
11,7
9,1
11,9 53,6 53,9 55,6
29,4
25,5
19,3 21,6 22,9 17,5 13,5
5,7
28,0 17,1
38,6 43,2 45,7
26,8
Mikrovállalatok
Kisvállalatok
Fejlesztési forrás
Középvállalatok Forgóeszköz hitel
2010 nyár
2011 tavasz
2010 tél
2009 nyár
2011 tavasz
2010 nyár
2010 tél
2009 nyár
2011 tavasz
2010 tél
2010 nyár
2009 nyár
2011 tavasz
2010 tél
2010 nyár
2009 nyár
0
Mindkettő
Nagyvállalatok Egyik sem
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz
Periszkóp
80%
21,6 25,7 28,0 31,9 24,6
30,6
-20%
2011.I
-30%
Devizahitelek
6. ábra: A következő 12 hónapban forgóeszköz hitel, illetve fejlesztési forrás bevonását tervező vállalatok aránya
10
12
70% forgóeszköz hitel bevonását tervező vállalatok aránya (%)
100
Forrás: MNB
2010.IV
-30%
2010.II
0%
-10%
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2010.I
-20%
2010.III
Mikro- és kisvállalatok
-10%
10%
2011.I
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
0%
2010.IV
Forrás: MNB
2009.IV
10%
10% 0%
2009.III
80%
2009.II
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
90%
2009.I
100%
60%
13
50%
30% 20
9
20%
10
10% 0%
6
8
11
40%
14
1 16 19
7 3
5 17
21 18 15
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz
0% 10% 20% fejlesztési célú forrás bevonását tervező vállalatok aránya (%)
1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - növényt. + állatt. 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - könnyűipar 10 - vegyianyaggyártás 11 - egyéb ipar 12 - gazdasági szolg. 13 - gépjármű keresk. + jav. 14 - IKT szolg. 4 15 - ingatlanügyletek 16 - kiskereskedelem 2 17 - nagykereskedelem 18 - pénzügyi szolg. 19 - szállítás, raktározás 30% 20 - turizmus, vendéglátás 21 - egyéb szolg.
2011. július
Periszkóp
Árfolyamok A nemzetközi befektetői hangulat romlása történelmi forint/frank árfolyamhoz vezetett júniusban A görög adósságválság miatt visszaeső kockázati étvágy felhajtotta a biztonságos menedékeszközök iránti keresletet, így június második felében az arany (1557 dollár/uncia) és a svájci frank euróárfolyama (1,1857 CHF/EUR) is új rekordot döntött (1. ábra). A magyar eszközök árazása is követte a nemzetközi trendeket: a 10 éves állampapírok CDS-felára januári szintekig (334 pont), a 10 éves kötvények hozama pedig március óta nem tapasztalt magasságba (7,45%) emelkedett (2. ábra). A görög válság hónap végi átmeneti rendeződésének köszönhetően a visegrádi országok valutái júniusban legfeljebb kismértékben gyengültek, a forint euróval szembeni 0,2%-os havi szintű erősödése régiós átlagnak felelt meg (3. ábra). A forint árfolyama a régiós devizák közül a lengyel zlotyval mozgott leginkább szinkronban: júniusban a két deviza euróárfolyama közötti korreláció 0,86 volt (4. ábra). A magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképessége romlott, mivel az erősödő árfolyam továbbra is viszonylag magas inflációval párosul (5. ábra). A forint/frank árfolyam a svájci deviza általános erősödése révén történelmi mélypontra emelkedett (227,9 HUF/EUR) június 24-én, júniusban összesen 1,4%-ot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz az alpesi fizetőeszközzel szemben (6. ábra). 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam
Aranyár (jobb t.)
2010.07
10 éves CDS-felár (bal t.)
Svájci frank/euró (bal t.)
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
104% euróval szembeni árfolyamerősödés
103%
Forrás: ECB, Reuters
2011.07
1,50
2011.06
2011.05
2011.04
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
2010.03
2010.02
2010.01
1000
2011.06
1,45
Forrás: LBM, ECB
2011.05
1,40
1100
2011.04
1,35
1200
bázispont
fordított skála
1,30
1300
2011.03
$/uncia
1,25
1400
292 289 286 283 280 277 274 271 268 265 262 2011.03
svájci frank erősödés
1500
440 420 400 380 360 340 320 300 280 260 240
2011.02
1,20
2011.01
1600
2010.12
1,15
2010.08
1700
2010.11
•
2010.10
•
2010.09
•
104%
295
4,25
103%
290
4,20
285
4,15
280
4,10
102%
102%
101%
101%
275
4,05
100%
100%
270
4,00
265
3,95
99%
Magyarország
Periszkóp
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
Forrás: ECB
2010.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
90% 2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.01
2007.04
Forrás: JP Morgan
90%
Bulgária
11
HUF/EUR (bal t.)
HUF/USD (jobb t.)
2011.07
100% 95%
2011.06
105%
2011.05
110%
105%
230 226 222 218 214 210 206 202 198 194 190 186 182 178 174 2011.04
115%
110%
286 284 282 280 278 276 274 272 270 268 266 264 262 260 258
2011.03
120%
115%
95%
Lengyel zloty/euró (jobb t.)
2011.02
120%
100%
3,80
6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
125%
versenyképesség javulása
2010.08
Forint/euró (bal t.)
Orosz rubel
5. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (2007. január = 100%) 125%
2010.07
2010.04
2011.07
Lengyel zloty
3,85
Forrás: ECB
euróval szembeni árfolyamerősödés
250
2011.01
Román lej
97%
2010.12
Forint
2011.06
2011.05
2011.04 Cseh korona
3,90
255
2010.11
Forrás: ECB
* 2011.03.31.=100%
2010.06
98%
98% 97%
260
2010.05
99%
HUF/CHF (jobb t.)
2011. július
