Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A vállalati hitelállomány várható alakulása
2011. október
Miközben 2008 decembere óta tranzakciókból eredően Magyarországon 949 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány, a következő két évben továbbra is gyenge hitelezési aktivitás várható részben a válság elhúzódása (alacsony gazdasági növekedés, romló banki eszköz portfolió, bankközi piacokon tapasztalt likviditási nehézségek, kockázatkerülő üzletpolitika stb.), részben a válság kezelésével összefüggő kormányzati intézkedések (banki különadó, devizahitelesek végtörlesztése) következtében. Ennek eredményeként egyre jobban tágul a rés a potenciális hitelkereslet és a bankok aktivitásából következő potenciális kínálat között, ami rövidtávon megnehezíti és drágítja a gazdasági szereplők forráshoz való jutását, hosszabb távon a beruházások elmaradásán keresztül csökkenti a potenciális kibocsátás növekedési ütemét. A következő két évre vonatkozó 1,2, ill. 2%-os gazdasági növekedés prognózisunk alapján 2012-re és 2013-ra a vállalati hitelkereslet és -kínálat közötti különbség számításaink szerint 720, ill. 1060 milliárd forint lehet a devizahitelesek végtörlesztését figyelmen kívül hagyva. A végtörlesztés emellett – a lehetőséggel élők számának becslésétől függően – további 195-525 milliárd forintos visszaesést jelenthet a kereskedelmi bankok vállalati hitelezési aktivitásában jövőre, s 2013-ban újabb 65-175 milliárd forintos csökkenést okozhat. A vállalati hitelállomány jövőbeli alakulását három megközelítésből vizsgáltuk: 1. a vállalatok potenciális hitelkereslete a becsült GDP-növekedés függvényében; 2. a válság és válságkezelés hatása a bankok hitelkínálati hajlandóságára (a csökkenő jövedelmezőség, a bankadó, a romló hitelportfolió, a hitel/betét arány alakulása, s általában a dráguló források miatt); 3. a végtörlesztés várható hatásai. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból A nemzetközi kereskedelem lassulásán túl eltérő okok vezettek a gazdasági növekedés gyengüléséhez a világ különböző pontjain... (3. oldal) A nemzetközi kereskedelem alakulásához hasonlóan a magyar exportszektor is lassabb ütemre váltott, a folyó fizetési mérleg hazai többlete azonban továbbra is magas... (4. oldal) A nemzetközi konjunktúra lefékeződése érzékenyen érinti a feldolgozóipari termelést, a megrendelések alakulása alapján a kilátások sem biztatóak... (5. oldal) A beruházási aktivitás regionálisan továbbra is gyenge, a magyar gazdaság lassulása mellett a külpiacok jelentette húzóerő csökkenése is fékezi a fejlesztéseket... (6. oldal) A tovább csökkenő kiskereskedelmi forgalom, a forintárfolyam nyári gyengülése, valamint a három hónapja stagnáló munkaerőpiac mind a fogyasztás további visszaesését valószínűsítik... (7. oldal) Lassul a fogyasztói árak növekedése a világban, a dezinflációs hatások ellenére középtávon emelkedhet az inflációs nyomás Magyarországon... (8. oldal) A vállalatok gyorsuló, a pénzintézetek lassuló hitelkeresletre számítanak, a vállalati hitelezés egyelőre mélypont közelében van Magyarországon... (9. oldal) A hitelkamatok szintje, a banki hitel/betét állomány aránya és az eszközállomány romlása is a hitelezési aktivitás csökkenésének irányába mutat... (10. oldal) A globális kockázatvállalási kedv csökkenése mellett a magyar fundamentumokkal (főleg a növekedéssel és az államháztartással) kapcsolatos romló várakozások miatt teljesített gyengén a forint... (11. oldal) Az adóbevételek alakulása és a költségvetési egyenleg alakulása körül növekedtek a kockázatok, s az állampapírpiaci turbulenciák felerősödéséhez vezetett szeptemberben... (12. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
400
6%
hitelezési gap
milliárd Ft
300
3%
200
0%
100
-3%
0
-6%
-100
-9%
Forrás: MNB, Eurostat
2011.II
2010.II
2010.IV
2009.II
2009.IV
2008.II
2008.IV
2007.II
2007.IV
2006.IV
2006.II
2005.II
2005.IV
-12% 2004.IV
-200
Vállalati hitelállomány bővülése a tranzakciók alapján (bal t., év/év) GDP növekedés Magyarországon (jobb t. év/év, szezonálisan nem igazított)
2. ábra: A hitelintézeti szektor adózott eredménye és a hitelállomány tranzakciók alapján való változása
400
100
300
80
200
60
100
40
0
20
Forrás: MNB, PSZÁF
-100
milliárd Ft
120
500
milliárd Ft
0 -20 2011.I
2010.I
2009.I
2008.I
2007.I
2006.I
2005.I
2004.I
2003.I
2002.I
-200
Vállalati hitelállomány bővülése a tranzakciók alapján (bal t., év/év) Adózott eredmény (jobb t., 4 negyedéves gördülő átlag)
8 500
8 500
8 000
8 000
7 500
7 500
7 000
7 000
6 500
6 500
milliárd Ft
3. ábra: A vállalati hitelállomány alakulása különböző feltételek mellett
6 000
6 000
5 500
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2006
2007
Forrás: MNB, PSZÁF adatok alapján MFB prognózis
5 500 2005
Válság és válságmenedzselés A válság és annak hazai kezelésére alkalmazott eszközök jelentős hatást gyakoroltak a bankszektor tevékenységére az elmúlt három évben, ami egyértelműen megmutatkozott a pénzintézetek hitelezési tevékenységében: jelentősen dráguló forrásaik, romló jövedelmezőségük, ezzel párhuzamosan a gyengülő tőkehelyzetük, portfoliójuk gyors romlása, valamint a gyenge gazdasági és üzleti kilátások miatt növekvő hitelezési kockázatok, s végül szubjektív elemek (pl. alkalmazott gazdaságpolitika megítélése) következtében 2008 ősze óta folyamatosan csökken a vállalati hitelek állománya, vagyis Magyarországot a hitelezés nélküli növekedés (creditless recovery) jelensége jellemzi. Az eredetileg 2012 végéig tervezett bankadó egyrészt erőteljesen rontotta a szektor eredményességét (jövedelemtermelő képességét) (2. ábra), másrészt a jelenlegi szűk fiskális mozgástér kérdésessé teszi a különadó kivezetésének időpontját. A problémás vállalati hitelek arányának megugrása, s az egyre borúsabb növekedési kilátások miatt várhatóan elhúzódó mérséklődése, valamint a vállalati hitel/betét arány 2009 tavaszi csúcspontja és lassú csökkenése éves szinten legalább 50-100 milliárd forinttal fogja vissza a vállalati hitelezést. Így a végtörlesztés és a növekedésből adódó hitelkeresleti tényezők figyelmen kívül hagyása mellett a 2010-ben 7591 milliárd forintos vállalati hitelállomány elméletileg 2013-ra 7414 milliárd forintra olvadna.
1. ábra: A hitelintézetek hitelállományának tranzakciók alapján való változása és a gazdasági növekedés üteme Magyarországon
milliárd Ft
Hitelkeresleti tényezők A magyar gazdaság 2012-2013-ban 1,2-2% körül várható növekedési üteme, valamint a külső konjunktúra alakulása alapján, s feltételezve az elmúlt két évben elmaradt hitelek részleges pótlásának igényét, évente kb. 250-350 milliárd forintos pótlólagos vállalati forrásszükséglet jelentkezik a következő években (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy az MNB adatai szerint 2010 végén 7591 milliárd forintos vállalati hitelállomány 2013 végére potenciálisan 8500 milliárd forintra emelkedne, amennyiben a válság és a végtörlesztés bankszektorra gyakorolt hatásait nem vennénk figyelembe, azaz a gazdasági növekedésből adódó potenciális hitelkereslethez felzárkózna a kínálat. Erre azonban az utóbbit ért sokk miatt minimális esélyt látunk.
Potenciális vállalati hitelkereslet Potenciális hitelkínálat: válság és -kezelés Potenciális kínálat: válság és -kezelés + végtörlesztés (konzervatív forgatókönyv) Potenciális kínálat: válság és -kezelés + végtörlesztés (pesszimista forgatókönyv) Vállalati hitelállomány (tényadat)
Devizahitelek kedvezményes végtörlesztése Az év végéig végtörlesztést választó devizahitelesek számát a különböző becslések 100-300 ezer fő közé teszik, ami kb. 500-1400 milliárd forintos lakossági hitelállományt érint. Mindez az árfolyam-különbözet miatt kb. 130-350 milliárdos veszteséget jelent a bankszektor számára (ennek veszteségnövelő hatását az évvége közelsége és a pénzintézetek felkészültsége miatt a 2012. évre számítottuk be a banki eredmények romlásába). A bankszektor heterogenitása, eltérő tőkehelyzete és profitabilitása miatt azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a bankok saját tőkéje is csökken, mégpedig a végtörlesztés okozta banki veszteség volumenének kb. felével 2012-ben, s 2013-ban is érezteti hatását a lassú ütemű forráspótlás következtében. Amennyiben 100 ezer ügyfél veszi igénybe a végtörlesztés lehetőségét (konzervatív becslés), akkor a banki eredmény jövő évi egyszeri és a saját tőke több évre elhúzódó csökkenése következményeként 195, ill. 65 milliárd forinttal csökkenhet a válság és válságkezelés kapcsán jelzett pályához képest a vállalati hitelállomány 2012-ben, ill. 2013-ban, míg 300 ezres igénybevétel esetében 525, ill. 175 milliárdos lehet a visszaesés mértéke (pesszimista becslés). Konklúzió Az általunk alkalmazott három megközelítés alapján négy forgatókönyvet állítottunk fel a hitelállomány 2013-ig várható alakulását tekintve (ebből kettő a végtörlesztés intenzitásától függő variáns). A keresleti feltételek jelenlegi kilátása alapján 2013-ra 8471 milliárd forintos hitelállományra lehetne számítani, a kínálat potenciális kereslethez való felzárkózásának valószínűségét a másik két megközelítés (válság, devizahitel program) figyelembe vétele, valamint a külső és belső gazdasági folyamatok alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt azonban alacsonynak ítéljük meg, s meglátásunk szerint a tényleges hitelpálya sokkal nagyobb eséllyel a potenciális hitelkínálat környékén fog alakulni, mint ahogy a válság kezdete óta is inkább a kínálat szabta lehetőségek és nem a kereslet jelentette szint közelében változott a tényleges vállalati hitelállomány (Lásd erről bővebben: Sóvágó Sándor: Keresleti és kínálati tényezők a vállalati hitelezésben. MNB-tanulmányok 94, 2011. szeptember). A válság és válságkezelés potenciális hitelkínálatra gyakorolt hatása alapján a hitelállomány 7415 milliárd forintra csökkenne. Amennyiben figyelembe veszünk egy alacsonyabb mértékű (100 ezer főt érintő) végtörlesztési aktivitást is az előrejelzésben (konzervatív becslés), úgy 7350 milliárd forintra mérséklődne a vállalatok hitelállománya két év múlva, míg egy nagyobb lakossági réteget (300 ezer devizaadóst) megmozgató forgatókönyv (pesszimista előrejelzés) alapján 7230 milliárd forintra csökkenhet számításaink szerint a vállalati hitelállomány 2013 végére (3. ábra). Periszkóp
2
2011. október
Periszkóp
Gazdasági növekedés Eltérő okokból, de lassul a növekedés világszerte A nemzetközi kereskedelem lefékeződése mellett különböző tényezők vezettek a növekedés lassulásához a világgazdaság egyes térségeiben (1. ábra). Kínában a szigorodó monetáris politika, míg az USA-ban a visszafogott lakossági vásárlások és az erősen eladósodott államok, önkormányzatok kiadásainak alacsony szintje fékezi a GDP bővülését (2. ábra). Az eurózónában az adósságválság okozta bizonytalanság fogja vissza a beruházásokat és a háztartások fogyasztását (3. ábra). A közép-kelet-európai térségben a magyar növekedés megtorpanása volt a legjelentősebb (1,5% az első negyedéves 2,5%ot követően), amely eredményeként ismét távolodik a magyar gazdaság teljesítménye a többi visegrádi országétól (4. ábra). A magyar GDP bővülésének második negyedéves lassulása a fogyasztás stagnálása és a beruházások zsugorodása mellett a készletek növekedéshez való kisebb mértékű hozzájárulására vezethető vissza (5. ábra). Az ágazatok közül továbbra is az exportorientált feldolgozóipar bizonyult a gazdaság motorjának (igaz a növekedési üteme közel megfeleződött), míg a jó időjárási feltételek és az alacsony bázis miatt a mezőgazdasági termelés megugrott (6. ábra). Az építőipar tartós zuhanása mellett a pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek zsugorodása fékezte leginkább a hazai növekedést. 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
10
8%
6%
5
4%
0
0%
3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában
-2%
Építőipar
-4%
Szolgáltatások
-6%
Kereskedelem, vendéglátás
2011.I
2011.II
2010.IV
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.I
2009.III
Románia
Szállítás, raktározás
-8%
Információ, kommunikáció Pénzügy, biztosítási tev.
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
V-3** (átlag)
-8%
Mezőgazdaság
-10% 2008.III
2008.I
2008.II
2007.IV
2007.III
2009.II
2011.II
-5 -10
2007.II
Forrás: Eurostat
6. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2011 első félévében (év/év)
Ipar
2007.I
-6%
** Lengyelország, Csehország, Szlovákia
Feldolgozóipar
Periszkóp
-4%
* szezonálisan kiigazított adatok
2008.IV
-4%
0%
Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export
2010.III
-2%
0
** nem kiigazított adat
2010.I
0%
-2%
2%
-25
2010.II
2%
0%
4%
Forrás: MNB, KSH
2009.IV
4%
2%
5
* statisztikai eltéréssel együtt
2009.III
6%
4%
10
-20
2009.I
6%
Magyarország
5. ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez (év/év)
százalékpont
8%
-8%
* statisztikai eltéréssel együtt
10%
8%
-6%
Forrás: Eurostat
-15
Kormányzati fogyasztás** Beruházás Fogyasztás
10%
2006.I
Export Import Készletek*
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.II
2008.I
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
százalékpont
Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.)
-12%
4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)
4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6%
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
2009.II
2007.I
2011.I
2011.II
Németország
2008.II
USA
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
Eurózóna
Kormányzati fogyasztás* Export Import GDPnövekedés*** (év/év)
2008.III
Kína** (bal t.)
2008.IV
2008.I
2008.III
-10% 2008.II
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
6%
-15
-8%
Forrás: Reuters
2008.IV
-6%
7%
*** évesített ráta
** tagállami és helyi szint
2008.III
8%
-8%
* szövetségi szint
2008.I
-4%
-4%
Forrás: BEA
2007.IV
9%
-5
-10
2008.I
-2%
2008.II
10%
2007.II
0%
2007.III
2%
11%
2007.I
12%
2007.IV
4%
2007.III
** szezonálisan nem kiigazított adatok
13%
8%
2006.IV
* szezonálisan kiigazított adatok
14%
százalékpont
15%
2. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban
2006.III
•
2007.II
•
2006.II
•
Ingatlanügyletek GDP (év/év, jobb t.)
Kormányzati fogyasztás Készletek* GDP növekedés** (jobb t.)
2011. I.n.év Forrás: KSH -15% 2011.II.n.év
3
-5%
5%
15%
25%
2011. október
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Lassabb ütemre váltott a hazai exportszektor, de továbbra is magas a folyó fizetési mérleg szufficit A világexport, a válságot követő erőteljes korrekción túllépve várhatóan a korábbi években tapasztalt ütemben fog bővülni a következő időszakban (1. ábra). A versenyképes német exportszektor sem képes magát függetleníteni a globális konjunktúra alakulásától: a kivitel június után ismét csökkent havi szinten (-2,8%). Ez rossz hír a közép-kelet-európai országok számára, ahol a külkereskedelem alakulása szorosan összefügg a németországi üzleti hangulat alakulásával (2. ábra). Júliusban ismét nőtt a magyar export (éves szinten +4,2%), ugyanakkor az import 2009. október óta első alkalommal zsugorodott (-0,5%) (3. ábra). A külkereskedelmi mérleg többlete is először lett az idén 100 milliárd forintnál alacsonyabb, így várhatóan a következő negyedévekben tovább csökken az áruforgalom hozzájárulása a folyó fizetési mérleg egyenleg aktívumához (4. ábra). Az exportmegrendelések alapján a hazai külkereskedelmi szektor teljesítményének korábbihoz képest lassabb ütemű bővülése várható ősszel (5. ábra), azonban a nyári korrekciót követően nem számolunk jelentősebb visszaeséssel, amit a magyar (reáleffektív árfolyammal mért) versenyképesség elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős javulása is alátámaszt (6. ábra). 2. ábra: A németországi üzleti hangulat (IFO-index) és az export** alakulása Közép-Kelet-Európában
Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden)
40%
150
30%
100
20% 10%
50
0%
0
-10%
-50
-20%
-100 Forrás: KSH
-30% -40%
Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.)
Forrás: JP Morgan
0%
-40
-10% * az Európai Bizottság felmérése
-20%
** 3 hónapos gördülő átlag
100% 90%
90%
Magyar export volumen** (év/év, jobb t.)
4
versenyképesség javulása
80%
Magyarország
Lengyelország
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
80% 2008.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
-40% 2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
100%
-30%
Forrás: KSH, Európai Bizottság
Periszkóp
110%
Szlovákia
Románia
2011.07
-30
110%
2011.04
10%
120%
120%
2011.01
-20
Export megrendelések* (bal t.)
* a GDP százalékéban
2010.10
20%
2010.07
30%
2010.04
0
-70
Forrás: MNB
6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alakulása alapján (2008. január = 100%)
-10
-60
10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
Export volumen (év/év, jobb t.)
5. ábra: Az export megrendelések és a magyar kivitel volumenének alakulása
-50
Románia*
2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Lengyelország*
Szlovákia*
2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II
50%
200
-200
Magyarország*
Csehország*
4. ábra: A reálgazdasági tranzakciók, a jövedelemmérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása
250
-150
-40%
IFO-index (bal t.)
millió €
milliárd Ft
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
-30%
2011.07
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2003
2002
2001
2004
Német export* (év/év)
Forrás: Eurostat, CESifo
2011.04
80
-30%
Világexport* (év/év)
** euróban számolva
2011.01
-30%
85
2010.10
* 3 hónapos gördülő átlag
-20%
* 3 hónapos gördülő átlag
2010.07
-20%
-10%
90
2010.04
-20%
95
2010.01
-10%
0%
2009.10
-10%
10%
100
2009.07
0%
20%
105
2009.04
0%
30%
110
2009.01
10%
2008.10
10%
40%
115
2008.07
20%
50%
120
2008.04
20%
125
2008.01
30%
2007.10
30%
2007.07
1. ábra: A világexport és a német kivitel közötti összefüggés
2007.04
•
2008.04
•
2007.01
•
Csehország
2011. október
Periszkóp
Ipar Stagnáló termelés, romló kilátások, visszaeső megrendelések a feldolgozóiparban A júniusi 1,0% után júliusban 2,7%-kal bővült éves szinten az ipari termelés Magyarországon, azonban a megrendelések alapján rövidtávon nem várható a szektor teljesítményének dinamizálódása (1. ábra). Ezt alátámasztja a nyugat-európai (német) üzleti várakozások alakulása is, amely az egész régió termelését erőteljesen visszafogja (2. ábra) A nemzetközi konjunktúra fékező erejét jól jelzi, hogy a magyar gazdaság növekedése szempontjából kiemelt fontosságú exportorientált feldolgozóipar kibocsátása már csak stagnált a hetedik hónapban, s a szektor kilátásai további erőteljes visszaesést jeleznek (3. ábra). Ez már a harmadik negyedéves GDP-adatokban is jelentkezni fog, így a bruttó hazai össztermék bővülési ütemének további mérséklődése várható. A külső folyamatok közvetítője a másfél évvel ezelőtti fellendüléshez hasonlóan a nagyvállalati szektor, amelynek termelése már második hónapja zsugorodik (4. ábra). Júliusban tovább gyorsult (éves szinten -15,4%) az építőipar zuhanása (5. ábra), így a szektor termelése már az 1999-es kibocsátási szintet sem éri el. A szektor kilátásait tovább rontja, hogy a meglévő keresleti és finanszírozási problémák mellett a munkaerőköltség növekedésével az építkezések költségei is emelkedni fognak (6. ábra). 2. ábra: A német üzleti kilátások és a visegrádi országok ipari termelésének alakulása
1. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.)
3. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
10%
0 -10 ESI: 1 hónappal eltolva
Forrás: Eurostat, CESifo
-30%
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
-20%
* 3 hónapos gördülő átlag
70
Magyarország* Csehország* Románia*
40%
40%
30%
30%
20%
20% 10% 0% -10%
-20%
-20%
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
50 - 249 fő
-30% -40%
2011.07
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
250 fő felett
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
Forrás: KSH
* foglalkoztatottak száma alapján
-40%
2011.04
-30% 2009.01
-30%
-10%
2011.01 2011.04 2011.07
2010.01 2010.04 2010.07
2009.10
2009.01 2009.04 2009.07
2008.10
2008.01 2008.04 2008.07
2007.10
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
2010.10
Forrás: KSH, Európai Bizottság
** 3 hónapos gördülő átlag
2007.01 2007.04 2007.07
-10%
80
2009.10
-20%
* European Sentiment Index (ESI)
2006.10
90
2009.07
-10%
2006.01 2006.04 2006.07
0%
0%
-20
-40
10%
100
10%
0%
-30
20%
110
4. ábra: Ipari termelés alakulása (év/év) vállalati méret* szerint
20%
10
120
IFO-index: üzleti hangulat (bal t.) Lengyelország* Szlovákia*
Export rendelések (bal t.)
30%
IFO-index: 1 hónappal eltolva
2008.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Forrás: KSH
130
2007.10
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
2007.01
50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
2007.07
•
2009.04
•
2007.04
•
5 - 49 fő
6. ábra: A lakásépítés költségeinek alakulása (év/év)
60%
15%
10%
25%
40%
10%
8%
20%
20%
5%
0%
0%
6%
15%
4%
10%
2%
5%
-20%
-5%
-40%
-10%
-60%
-15%
0%
0%
-80%
-20%
-2%
-5%
-4%
Új szerződések (bal t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
Forrás: KSH
-10%
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II
2011.07
2011.04
-25% 2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Forrás: KSH
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.01
2008.04
* 3 hónapos gördülő átlag
-100%
Lakásépítés teljes költsége (bal t.) Anyagköltség (jobb t.)
5
Munkaerőköltség (jobb t.)
2011. október
Periszkóp
Beruházások A gyengülő külpiaci kereslet hatására már a feldolgozóipari beruházások bővülési üteme is visszaesett •
A közép-kelet-európai régióban továbbra is Magyarországon a leggyengébb a beruházási aktivitás: 2011 második negyedévében a beruházások volumene éves szinten 6,5%-kal, a bruttó állóeszközfelhalmozás 8,1%-kal esett vissza (1. ábra). A jelentősebb ágazatok közül az építőipar változatlanul lejtőn van, egyedül az exportpiacokra támaszkodó feldolgozóiparban bővültek a beruházások éves szinten, azonban a külső konjunktúra lassulása már itt is éreztette hatását (2. ábra). Míg 2010 eleje óta a költségvetési szervek fejlesztései némileg tompították a versenyszféra visszaeső beruházásai révén csökkenő aggregált beruházási aktivitást, 2011 második negyedévében a finanszírozási korlátok erősödése miatt a közösségi beruházásokban is csökkenés következett be (3. ábra). A hitelezési piac korlátai, a fogyasztói és beruházási cikkek iránti megrendelések visszaesése mellett az ismét csökkenő kapacitáskihasználtság is fékezi a beruházásokat (4-5. ábra). A vállalatok fejlesztési, termelésbővítési elképzeléseiben az MFB 2011. őszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményeitől ezért a beruházást tervező vállalatok arányának csökkenését várjuk (6. ábra).
• •
•
2. ábra: Beruházások alakulása az néhány nemzetgazdasági ágazatban (év/év)
1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás éves szintű alakulása* 30%
30%
Feldolgozóipar
20%
20%
IKT szektor
10%
10%
0%
Villamosenergia
0% -10%
-20%
-20%
Magyarország
Csehország
Ingatlanügyletek
Szlovákia
-3,6%
Oktatás
-5,8%
Összesen
-6,5%
Ebből: Építés
-13,7%
Forrás: KSH
Ebből: Gép, jármű Románia
4,5%
2011. I. n.év 2011. II. n.év -40%
-20%
0%
20%
40%
60%
4. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása*
3. ábra: A költségvetési szervek és a vállalati szektor beruházásainak alakulása Magyarországon 60%
-17,9%
Mezőgazdaság
-40%
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.II
Lengyelország
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.II
2009.III
2009.I
2008.IV
2008.II
2008.III
2008.I
-40%
* szezonálisan nem igazított adatok
-5,9%
Szállítás, raktározás -27,0% Építőipar -27,3%
-30% Forrás: Eurostat
-2,8%
Kereskedelem
-10%
-30%
21,6%
-32,3%
60%
40%
40%
50%
30%
30%
40%
40%
20%
20%
30%
30%
10%
10%
20%
20%
0%
10%
10%
-10%
-10%
-20%
-20%
0%
Vállalati szektor* (év/év)
95%
100%
90%
90%
90%
85%
85%
80%
80%
80%
75%
75%
70%
70%
65%
65%
60%
60% 55%
Periszkóp
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2008.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
50%
2008.IV
2008.III
2008.II
2008.I
Forrás: Eurostat
Magyarország
-50%
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
-40%
Fogyasztási cikk - belföldi Fogyasztási cikk - külföldi
6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a kapacitáshiányt tapasztaló vállalatok között
95%
50%
2009.12
Beruházási cikk - belföldi Beruházási cikk - külföldi
Költségvetési szervek (év/év)
5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
55%
* 3 hónapos gördülő átlag
2009.09
2007.12
-30%
-30% Forrás: Eurostat
2009.06
-50%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I
-30%
* 49 fő feletti vállalatok
-40%
2009.03
-20%
2008.12
-10%
-20%
2008.09
-10%
-30%
2008.06
0%
0%
2008.03
Forrás: KSH
50%
38,1%
70% 60% 50%
19,0%
8,2% 8,2% 18,0%
24,6%
40% 30%
21,4%
20%
4,8%
10%
16,7%
7,2%
10,1% 4,2% 7,6%
18,8%
19,3%
15,9%
21,7%
36,2%
2010. tél
2010. nyár
0% 2009. nyár
Szlovákia
6
Valószínűleg nem tervez Kivár
58,8% 41,0%
Nem tervez beruházást
2011. tavasz
Valószínűleg tervez Tervez beruházást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2011. október
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Tovább csökkenő háztartási fogyasztás, stagnáló munkaerőpiac bizonytalan kilátásokkal A kiskereskedelmi forgalom az idei év eddigi legnagyobb mértékű éves szintű visszaesését (-1,3%) szenvedte el júliusban, ami elsősorban a forint jelentős gyengülésével, s így a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedésével, valamint a bizonytalanság fokozódása miatt elhalasztott vásárlásokkal áll összefüggésben (1. ábra). A hitelterhek növekedése valószínűleg az augusztusban kifizetett nyugdíjpénztári reálhozamok pozitív hatását is felülírta, míg a lakosság vásárlási szándékainak felmérése alapján az őszi hónapokban a fogyasztás további visszaesése várható (2. ábra). Alacsony szinten (a válság előtti eladások 25%-a körül), de stabilizálódni látszik az újgépkocsi értékesítések alakulása Magyarországon (3. ábra): az idei év első nyolc hónapjában 4,5%-kal több autót értékesítettek, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta (10,8%) június óta változatlan (4. ábra). A munkaerőpiac további javulásának valószínűsége alacsony: az elmúlt egy évben az új munkahelyek számának többségét létrehozó feldolgozóiparban a külső kilátások romlása miatt még elbocsátások sem zárhatóak ki az év végén (5. ábra), s a potenciális kibocsátáshoz való lassú visszatérés alapján is legfeljebb 2012 végére csökkenhet 10% alá a munkanélküliek aránya (6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és a vásárlási szándék alakulása
2%
4%
-10
1%
2%
-20
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
-2%
-50
-4% -6%
Autóregisztrációk száma (bal t.) Regisztrációk átlagos száma (2003-2008, bal t.) Év/év (jobb t.)
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2008.10
2008.07
2008.04
2009.01
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
fordított skála
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
12% 2010.III
2005.I
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
11%
Forrás: MNB, KSH
-6%
-100 2007.04
10%
-4%
-80
-50
-2%
2010.I
-60
5 hónappal eltolva
2009.III
Foglalkoztatási tervek:
9%
2009.I
-40
8%
0%
2008.III
-20
7%
2%
2008.I
-20
4%
2007.III
-10
ezer fő
0
6%
2007.I
0
6%
2005.III
20
2007.01
2009.01
6. ábra: A kibocsátási rés és a foglalkoztatás alakulása a magyar gazdaságban (év/év)
40
Forrás: Európai Bizottság, KSH
10
Kibocsátási rés (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) Munkanélküliségi ráta várható alakulása (MFB prognózis, jobb t.)
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Periszkóp
12,5% 12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0%
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és a foglalkoztatottak számának változása (év/év) a feldolgozóiparban
-40
Forrás: KSH
2008.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
-80% 2008.04
0 2008.01
-60%
2007.10
-40%
3
2007.07
-20%
6
2007.04
9
2008.10
0%
125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150 2008.04
20%
ezer fő
15
2007.01
ezer darab
40%
-30
Kiskereskedelmi forgalom** (év/év, jobb t.)
4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
18
20
2008.01
Vásárlási szándék* (bal t.)
3. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon
Forrás: ACEA
2007.10
-8%
-12%
12
** 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: Európai Bizottság, KSH
2010.10
-10%
-70 2010.07
-60
2010.04
-8%
2011.07
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-6%
2011.04
Forrás: KSH
-40
2006.III
Év/év (jobb t.)
2011.01
-5%
0%
2007.07
Hónap/hónap (bal t.)
2%
Vásárlási szándék: 6 hónappal eltolva
-30
2007.01
-4%
4%
* tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban
2008.07
•
2006.I
•
2007.04
•
7
2011. október
Periszkóp
Infláció Lassul a fogyasztói árak növekedése a világban, középtávon emelkedik az inflációs kockázat itthon •
Csillapodik az inflációs nyomás a világgazdaságban, ami többek között az olaj árának elmúlt hónapokban bekövetkezett csökkenésének is köszönhető (1. ábra). A fogyasztói árak emelkedése Csehország kivételével (s a tavalyi román ÁFA-emelés bázisból való kifutásával) az egész régióban 3-4% körül alakul jelenleg (2. ábra). A 12 havi inflációs ráta kissé megugrott (+3,6%) Magyarországon augusztusban, aminek a hátterében az üzemanyagok vártnál nagyobb drágulása, míg a (szezonális) élelmiszerek árának kisebb mértékű csökkenése állt (3-4. ábra). Ez utóbbiak körében a jó termésnek köszönhetően további mérséklődés várható a következő hónapokban. Kismértékben (3,2-ről 3,1%-ra) csökkent a maginfláció augusztusban (5. ábra), s várhatóan tovább mérséklődik a keresleti és költségoldalról egyaránt jelentkező dezinflációs hatásoknak köszönhetően. Ezt azonban ellensúlyozni fogja a most bevezetett népegészségügyi termékadó, a novemberi jövedéki adóemelés és különösen a 25%-os ÁFA-kulcs jövő év eleji 27%-ra növelése. A kamatcsökkentési lehetőség a középtávon emelkedő inflációs kockázatok mellett az országkockázat emelkedése és a forint-árfolyam gyengülése miatt gyakorlatilag megszűnt (6. ábra).
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év)
150
10,0%
125
7,5%
100
5,0%
75
2,5%
50
-2,5%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07
25
0,0% Forrás: Reuters
WTI-típusú kőolaj (bal t.)
Eurózóna
USA
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
2,5%
8%
2,0%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
-0,5% Forrás: KSH
Szlovákia
Románia
Élelmiszerek
Háztartási energia Ruházkodási cikkek Szolgáltatások
-1,0%
Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek
Forrás: KSH
Fogyasztói árak összesen
Év/év Hónap/hónap
5. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
6. ábra: A jegybanki alapkamat és az infláció alakulása Magyarországon 13%
10%
10%
Csehország
Egyéb cikkek, üzemanyagok
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07
Év/év (bal t.)
Lengyelország
4. ábra: Fogyasztói árak változása 2011. augusztusban főcsoportos bontásban
10%
Hónap/hónap (jobb t.)
Forrás: Eurostat
Magyarország
Kína
3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-4%
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
* HICP
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
$/hordó
1. ábra: A kőolaj árának változása, valamint az infláció alakulása az eurózónában, Kínában és az USA-ban
12%
0%
Periszkóp
Forrás: MNB, KSH
4% 2001
2%
MNB alapkamat (bal t.)
8
2011
Forrás: KSH
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07
Fogyasztói-árindex
4%
5%
2010
Maginfláció
0%
6%
2009
2%
6%
7%
2008
2%
8%
2007
4%
8%
9%
2006
4%
10%
2005
6%
2004
6%
10%
11%
2003
8%
2002
8%
Fogyasztói áremelkedés (jobb t.)
2011. október
Periszkóp
Vállalati forráskereslet A vállalatok gyorsuló, a bankok lassuló ütemben bővülő hitelkeresletre számítanak A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozói képessége 2011 második negyedévében a GDP 1,8, az utolsó négy negyedév átlagában pedig a GDP 1,9%-át érte el, így a szektor 2009 eleje óta tartósan nettó megtakarító (1. ábra). A magyarországi bankok enyhe többsége az MNB nyári hitelezési felmérése alapján 2011. télig a vállalati hitelkereslet további bővülésével számol. A várakozások alapján a hosszú lejáratú hitelek iránt valamivel élénkebb lehet az érdeklődés, s inkább a mikro- és kisvállalatok részéről várható nagyobb kereslet a banki források iránt (2-3. ábra). A devizahitelek irányában a bankok nagyobb hányada szerint csökkenhet az érdeklődés, míg a forinthitelek esetében növekvő vállalati kereslettel kalkulálnak a pénzintézetek (4. ábra). A tavaszi MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés szerint a vállalatok mind forgóeszközhitelek, mind fejlesztési források iránt az előző évekhez képest nagyobb igényt támasztanak 2012. tavaszig, a növekvő érdeklődés valamennyi vállalati méretkategóriában kitapintható (5. ábra). A vállalati hitelezés egyelőre továbbra is visszafogottan alakul, a szektor tranzakciókból eredő hitelállománya augusztusban – árfolyamhatástól megtisztítva – 9,2 milliárd forinttal csökkent (6. ábra). 1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)*
2. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
Forrás: MNB
Rövid lejáratú hitelek
40%
30%
30%
20%
20% 10% 0%
2011.II
Forinthitelek
5. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a vállalatok megítélése alapján
7,4
63,6
66,0
16,1 3,6
64,3
20
19,7
10,5 17,9
36,6
29,5
15,8
14,0
19,6
21,3
13,9
12,7
10,6 33,1
29,0
29,9 11,7
42,1
50,6
52,0
19,1
18,8
16,6
13,6
14,9
18,7
13,6
12,3
9,1
53,6
53,9
55,6
29,4
31,9
30,6
24,6
21,6
19,3
21,6
17,5
13,5
22,9
28,0
38,6
43,2
45,7 26,8
Periszkóp
2010. nyár
2011. tavasz
2009. tél
2009. nyár
2011. tavasz
2010. nyár
2009. tél
Forinthitel
2011.II
Összes hitel
50
25
0
0
-25
-25
-50
-50
-75
-75
-100
Forrás: MNB
-125
Középvállalatok Nagyvállalatok Mindkettő Fejlesztési forrás Forgóeszköz hitel Egyik sem
9
100 75 50
25
2008.12
Kisvállalatok
2009. nyár
2011. tavasz
2010. nyár
2009. tél
2009. nyár
2011. tavasz
2009. tél
2010. nyár
2009. nyár
Mikrovállalatok
Devizahitel
75
28,0
0
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
100
5,7 17,1
11,9 25,5
25,7
milliárd Ft
13,0
16,1
-100 -125
2011.06
14,9
2011.03
11,7
11,7
2010.12
60 % 40
11,7
2010.09
80
6. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
milliárd Ft
100
Devizahitelek
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
Közép- és nagyvállalatok
2010.06
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
Mikro- és kisvállalatok
2011.I
Forrás: MNB
0%
2010.03
10%
Forrás: MNB
2011.II
50%
40%
2011.I
60%
50%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% 2010.II
70%
60%
Hosszú lejáratú hitelek
2010.I
80%
70%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%
2009.12
80%
100% 90%
2009.I
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
90%
2009.IV
3. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 100%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
4. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
2009.III
Államháztartás Külföld
2009.II
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.)
Forrás: MNB
2009.I
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I
-12%
2011.I
-10%
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
-20%
2010.IV
-8%
-15%
2010.IV
-6%
-10%
2010.III
-4%
2010.III
0% -5%
2010.II
-2%
2010.I
0%
5%
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2009.09
10%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% 2009.IV
2%
2009.III
4%
15%
2009.II
20%
2009.06
•
2009.03
•
2011. október
Periszkóp
Banki forráskínálat A hitelkondíciók és a bankok forráshelyzete alapján is lassan indulhat be a vállalati hitelezés • •
• •
A közép-kelet-európai térségben éves szinten 10% körüli a vállalati hitelállomány bővülése, Magyarországon azonban legfeljebb stagnálás volt megfigyelhető augusztusban (1. ábra). A vállalati hitelezés felpörgését számos tényező nehezíti. A bankok hitel/betét aránya továbbra is viszonylag magas: a vállalati, ill. lakossági portfolió szerint júliusban 169,8, ill. 119,8%, előbbi terén gyorsabb ütemű csökkenés tapasztalható a 2009. márciusi csúcs óta (2. ábra). További akadály, hogy a bankok mérlegében tartósan magas a nem problémamentes hitelek aránya (3. ábra). A pénzintézetek egyre kisebb hányada tervezi a közép- és nagyvállalati hitelezési tevékenységét bővíteni a következő fél évben az MNB hitelezési felmérése szerint, míg a kisebb vállalatok iránt nyáron megugrott a bankok érdeklődése (4. ábra). Az euróhitelek kondíciói változatlanok maradtak július és augusztus között, a forinthitelek kamatai átlagosan 5-10 bázispont körül csökkentek (5. ábra), azonban a visegrádi országokhoz képest Magyarországon továbbra is magasnak számítanak a nemzeti valutában kínált hitelek kamatai (6. ábra). 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya
1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 50%
50%
40%
40% * euróra konvertált állományok
30%
30%
250% 225%
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
200%
200%
175%
175%
20%
20%
150%
150%
10%
10%
125%
125%
100%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
5% * nem problémamentes vállalati hitelek/ hitelintézetek vállalati hitelállománya
2009.I
2011.06
2010.06
* hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya
2011 Q2
2010 Q4
2010 Q2
2009 Q4
2009 Q2
2008 Q4
2008 Q2
2007 Q4
2007 Q2
2006 Q4
2006 Q2
2005 Q4
0%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
Mikro- és kisvállalatok
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
2011.II
10%
2011.I
15%
Közép- és nagyvállalatok
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
12% EURIBOR
8%
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
6%
6%
Forinthitel - 15 éves
4%
4%
10
Forrás: ECB, MNB
Magyarország Szlovákia
2%
Csehország Bulgária
0% 2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
* hó végi állománnyal súlyozva
2009.04
0%
2009.01
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
2008.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.01
0%
2008.04
Forrás: ECB, MNB
8%
2008.07
2%
8%
2008.04
4%
10%
Forinthitel min. 5 éves
2008.01
6%
25% 0%
Forrás: MNB
2010.IV.
20%
2010.III
25%
2010.II
Forrás: PSZÁF
2010.I
30%
10%
50%
4. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján*
3. ábra: A nem problémamentes vállalati hitelek arányának alakulása*
14%
2009.06
Magyarország
2008.06
2011.06
2011.03
2010.12
Szlovákia
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF
0%
2009.IV.
Románia
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
Lengyelország
Lakossági hitel/betét arány
25%
2009.III
Csehország
2008.09
2008.06
2008.03
2007.12
-20%
2007.06
-20%
75%
Vállalati hitel/betét arány
50%
2006.06
-10%
2009.II
-10%
100%
75%
2005.06
Forrás: ECB
2004.06
0%
2003.06
0%
Lengyelország Románia
2011. október
Periszkóp
Árfolyamok Nemzetközi és országspecifikus tényezők gyengítették a hazai devizát szeptemberben Jelentős korrekció következett be az arany világpiacán és a svájci frank árfolyamában: a nemesfém unciánkénti ára a szeptember eleji 1900 dollár körüli szintről a hónap végére 1600 dollárig zuhant, s az alpesi deviza euróárfolyama is süllyedni kezdett az amerikai dollár és az egyéb alacsony kockázatú eszközök felértékelődésével járó portfolióátrendeződés következtében (1. ábra). A hazai fizetőeszköz 7,6%-ot veszített értékéből az euróval szemben részben a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi hangulat (2. ábra), részben a magyar csődkockázat megítélésének romlása következtében (3. ábra). A 290 HUF/EUR fölé kerülő árfolyam két és fél éves rekordnak felel meg. A forint nyújtotta a leggyengébb teljesítményt a régiós devizák közül az első őszi hónapban, csupán a lengyel zloty havi árfolyamváltozása (6,2%-os gyengülés) közelítette meg a forintét (4. ábra). Mivel a közép-kelet-európai devizaárfolyamok közötti szinkron szeptemberben volt a legerősebb idén (forint-zloty között 0,95 a korreláció), így a forint relatíve gyengébb teljesítménye országspecifikus tényezőkre (költségvetési és növekedési kockázatok) vezethető vissza. Augusztusban a magyar fizetőeszköz 15,1%-ot veszített értékéből a dollárral (a 218 HUF/USD árfolyam 8 havi csúcsot jelent), s 3,1%-ot a svájci frankkal szemben (6. ábra). 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 950
296
1 000
292
1 050
288
1 100
284
1 150
280
1 200
276
1 250
272
1 300
268
2010.04
2011.09
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára 300
114%
530
295
112%
106%
* 2010.12.31.=100%
104% 102%
100%
100%
98%
98%
96%
Cseh korona
Forint
Román lej
2011.08
2011.07
2011.06
2011.01
HUF/EUR (jobb t.)
96% 94%
2011.09
Forrás: ECB
94%
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
260 2011.05
250 2011.04
265 2011.03
270
290 2011.02
330
2011.01
102%
2010.12
275
2010.11
370
2010.10
104%
2010.09
280
2010.08
110% 108%
106%
410
Orosz rubel
Lengyel zloty
6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
5. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 300
4,60
295
4,50
euróval szembeni árfolyamerősödés
112%
108%
285
2010.07
bázispont
110%
290
450
114% euróval szembeni árfolyamerősödés
2011.05
Forrás: ECB, Reuters
10 éves CDS-felár (bal t.)
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
570 490
260
S&P 500 (bal t.)
Svájci frank/euró (jobb t.)
2011.04
2011.08
2011.06 2011.07
2011.04 2011.05
2011.02 2011.03
2011.01
2010.11 2010.12
2010.09 2010.10
2010.08
2010.06 2010.07
2010.04 2010.05
2010.02 2010.03
2010.01
Aranyár (bal t.)
264
Forrás: ECB, Reuters
2011.09
1 400
2011.08
1,50
Forrás: LBM, ECB
1 000
2011.07
1 350
2011.06
1,45
2011.05
1 100
2011.04
1,40
2011.03
1 200
2011.02
1,35
2011.01
1,30
1 300
2010.12
1 400
2010.11
1,25
2010.10
1,20
1 500
2010.09
1 600
fordított skála
1,15
fordított skála
1 700
2010.08
1,10
2011.02
1 800 $/uncia
1,05
svájci frank erősödés
2010.07
1,00
1 900
2010.05
2 000
2011.03
•
2010.06
•
305
270
300
260
295
250
290
240
290
4,40
285
4,30
285
230
280
4,20
280
220
275
4,10
275
210
270
4,00
270
200
265
3,90
Forint/euró (bal t.)
Periszkóp
180
HUF/EUR (bal t.)
Lengyel zloty/euró (jobb t.)
11
HUF/USD (jobb t.)
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
170 2011.01
2010.12
255
190 Forrás: ECB
2010.11
260
2010.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
3,80 2010.09
2010.08
2010.07
2010.05
2010.04
2010.06
Forrás: ECB
260
265
HUF/CHF (jobb t.)
2011. október
Periszkóp
Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete Növekvő kockázatok az adóbevételek teljesülése körül, emelkedő állampapírhozamok Az adóbevételek közül január-augusztus között a lakossági jövedelmeket terhelő adóbevételek a társasági adókhoz képest időarányosan nagyobb mértékben folytak be az államkasszába, míg a 2011-re tervezett fogyasztási típusú adóbevételek teljesülését az év hátralevő részében a gyengülő forint, a növekvő lakossági hitelterhek, a gyenge fogyasztás és a vártnál lassabb növekedés következtében növekvő kockázatok övezik (1. táblázat). A magyar állampapírhozamok 27-79 bázispontot emelkedtek szeptemberben. A 6% fölé kerülő diszkontkincstárjegy hozamok a kamatemelési várakozások felerősödését jelzik, az év eleji szintekig kúszó 5-10 éves kötvényhozamok, a két és fél éves rekordot elért 10 éves CDS-felár (550 bp) pedig a költségvetés fenntarthatóságának romló piaci megítélését mutatják (1-2. ábra). A külföldi kézen lévő állampapírállomány az év eleje óta havonta átlagosan 100-150 milliárd forintos emelkedés után szeptemberben 4015 milliárdos új rekord elérése mellett stagnált, a papírok átlagos hátralévő futamideje 3,28 évről 3,25 évre csökkent (3. ábra). Az állampapírpiaci feszültségeket jelzi, hogy az elsődleges piacon a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek iránti kereslet szeptember végén az ezredforduló óta nem tapasztalt szintre (0,75-ös lefedettség) zuhant (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
8,0%
7,5%
7,5%
7,0%
7,0%
6,5%
6,5%
6,0%
6,0%
5,5%
179,9
63,6%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3200,1
2084,7
65,1%
3402,4
2164,0
63,6%
Általános forgalmi adó
2313,6
1553,4
67,1%
2489,0
1595,9
64,1%
Jövedéki adó
856,5
511,6
59,7%
881,1
545,2
61,9%
1860,5
12467,0
67,0%
1446,2
961,9
66,5%
3 hónapos
908,9
66,7%
2255,8
1463,8
64,9%
2592,9
1813,2
69,9%
674,7
458.8
68,0%
673,4
459,4
68,2%
8,5%
480
8,0%
410
7,5%
340
7,0% 6,5%
Forrás: NGM
5,0
7
36 000
6
30 000
5
24 000
4
18 000
3
3,0
12 000
2
6 000
1
2,5
0
0
év 2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2004.06
2003.12
2003.06
2002.12
2002.06
2006.12
3,5
Meghirdetett mennyiség (bal t.)
Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)
Periszkóp
millió Ft
milliárd Ft
4,0
2009.06
8
42 000
2008.12
9
48 000
2008.06
54 000
4,5
Forrás: ÁKK
10 éves CDS-felár (jobb t.)
4. ábra: Az elsődleges állampapírpiacon felkínált 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek mennyisége és aukciós lefedettség*
2007.12
5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
270 200
10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
3. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő
2001.12
Forrás: ÁKK, Reuters
Lefedettség (jobb t.)
2011.06
1363,0
550
2010.06
Egészségügyijárulék befizetések
66,6%
620
2009.12
Nyugdíjjárulék befizetések
1177,5
10 éves
9,0%
2010.11
1767,9
5 éves
9,5%
2010.09
Személyi jövedelemadó
12 hónapos
2. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár
2010.08
Lakosság befizetései
6 hónapos
bázispont
348,0
2011.06
-
2011.08
-
2011.05
339,0
2011.04
Banki és ágazati különadó
2011.07
47,0%
2011.06
84,7
2011.02 2011.03
180,1
2011.01
49,1%
2011.05
89,3
2010.12
181,9
2011.04
Egyszerűsített vállakozási adó
4,5% 2010.11
47,9%
2010.10
137,9
2011.03
288,0
2010.09
36,3%
2011.02
117,3
2010.08
323,4
5,0%
4,5% 2010.07
Társasági adó
5,5%
Forrás: ÁKK
5,0%
2011.01
53,7%
2010.06
635,1
2010.12
1182,6
2010.05
35,3%
2010.04
396,9
2010.02 2010.03
1125,8
2010.01
Gazdálkodó szervezetek befizetései
2011.09
évi előirányzat %-a
I-VIII. hó
8,5%
8,0%
2011.08
törvényi módosított előirányzat
éves teljesítés %-a
I-VIII. hó
8,5%
2011.07
teljesítés (előzetes)
2011
2011.09
2010
2010.12
ezer milliárd Ft
1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
2010.10
•
2007.06
•
Forrás: ÁKK
* lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége
12
2011. október
