Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Finanszírozási helyzetkép az MFB 2011. őszi vállalati felmérése alapján
2012. január
Romló forrásellátottság, csökkenő finanszírozás iránti kereslet, s összességében a „hitel nélküli működés” (creditless growth) felé sodródás jellemzi a vállalati szektort az MFB legfrissebb vállalati felmérése, az MFB-INDIKÁTOR 2011. őszi eredményei alapján. 2011 őszén két éves csúcsra emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya (30,1%), amelyek a folyó költségek fedezését sem tudták saját forrásból biztosítani (2009. derekán 48,2%, azóta 30% alatti volt ezek aránya). 2009. nyara után először süllyedt ismét 50% alá a fejlesztésekhez, bővítésekhez külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek aránya, mivel a vállalatok beruházási aktivitása is visszaesett, s összességében passzív működésre rendezkedett be a magyar vállalati szektor nagyobbik há1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása nyada. Mindez határozott fordulatot jelez a 2011. tavaszig tartó, folyamatos élénkülést, növekvő beruházási 100% 16,6% 90% 19,7% 20,0% forrásigényt mutató képhez képest (1. ábra). 30,1% A vállalatok alaptevékenységét veszélyeztető forráshiány erősödése az agráriumban már 2011 tavasszal elindult, a másik két szektorban csak 2011. őszére következett be negatív fordulat. A forráshiány általános fokozódását mutatja, hogy 2011. tavasz és ősz között nemcsak a kisvállalatok, hanem a közép- és nagyvállalatok között is megkétszereződött a folyó kiadások fedezésére külső forrásra szoruló cégek aránya. (folytatás a 2. oldalon)
80%
48,2%
70% 60% 50% 40%
54,6%
56,0%
61,8%
25,4%
24,3%
21,6%
26,6%
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
43,3%
35,4%
30% 20% 10%
16,5%
0% 2009. nyár
A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
A tartalomból Az egyre kedvezőtlenebb külső környezetben a magyar gazdaság kilátásai is bizonytalanok, mivel a belső folyamatok továbbra sem képesek támogatni a növekedést... (4. oldal) A lassuló hazai aktivitás miatt csökkenő importigénynek köszönhetően továbbra is magas a külkereskedelmi mérleg többlete, így folytatódhatott a magyar gazdaság nettó finanszírozási képességének javulása... (5. oldal) A hazai ipar teljesítményét egyedül a külföldi kereslet hajtja... (6. oldal) A beruházási aktivitás regionálisan továbbra is gyenge, a vállalati fejlesztéseket a belső piac korlátai mellett a beruházási kedv romlása is fékezi... (7. oldal) A lakossági fogyasztás továbbra sem talál magára a magyar gazdaságban, s a foglalkoztatás is csak néhány ágazatban bővül... (8. oldal) Erősödik az inflációs nyomás a közép-kelet-európai régióban, a pénzromlás ütemének hazai megugrását a jövedéki adók megemelése és a gyenge forintárfolyam okozták... (9. oldal) Mind a vállalatok, mind a hitelintézetek a vállalati hitelkereslet csökkenésére számítanak a következő hónapokban... (10. oldal) A hitelkínálat szűkülésére való berendezkedés tapasztalható mind pénzintézeti, mind vállalati oldalról az MNB hitelezési, ill. az MFB vállalati felmérései alapján... (11. oldal) Gyengén szerepelt a forint és a magyar állampapírpiac is az év utolsó hónapjában a magyar eszközök romló kockázati megítélése következtében... (12. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A megkérdezett vállalatok mintegy kétharmada rendelkezett hitellel az őszi felmérés idején. A mikrovállalkozások között volt a legalacsonyabb (48,5%), a középvállalatok között a legmagasabb (74,9%) a hitellel bíró cégek aránya. A vállalatok több mint fele nem igényelt kölcsönt, 38,8%-uk csak forint-, 5,3%-uk csak devizahitel, 3,7%-uk pedig mindkét finanszírozási forma igénybevételét kezdeményezte 2010. ősz és 2011. ősz között, a mintában szereplő vállalatoknál 5% körül alakult az elutasítás aránya.
2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása
A vállalatok várható forráskereslete A súlyosbodó forráshiány ellenére a cégek egyre kisebb része tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban: miközben 2011 tavaszán még a válaszoló vállalatok egyharmada, ősszel már csak egyötöde állította, hogy biztosan felhasznál külső forrást, s 25-ről 20%-ra csökkent a valószínűleg forrásbevonók aránya is. Mindez a vállalatok egyfajta „hibernálódását”, alacsony aktivitás melletti tartós berendezkedését jelzi (2. ábra). A beruházási aktivitás visszaesésével a vállalatok fejlesztési célú forrásigénye a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre zuhant, míg a forgóeszköz források iránti kereslet meghaladta a 2011. tavaszi csúcsot is: előbbit a vállalatok 21,9%-a, utóbbit 42,4%-a tervezi a következő egy évben igénybe venni. A vállalati szándékok alapján mind a súlyos forráshiányban szenvedő, mind a beruházásokhoz külső finanszírozás igénybevételére szoruló vállalatok körében a forráskereslet csökkenése várható 2012 őszéig. Mindez a vállalati beruházások dinamizálódásának elhúzódását vetíti előre, s a csökkenő forrásigény várhatóan a „hitel nélküli működés” (creditless growth) felé sodorja a magyarországi vállalati szektort, ami a gazdasági növekedés tartós fékévé válhat. A mikro- és kisvállalatok között 2011. tavasz és ősz között felére, kétharmadára (25,5, ill. 38,4%-ra) olvadt a forrásbevonást fontolgatók aránya. A különböző finanszírozási csatornákhoz viszonylag könnyebben hozzáférő közép- és nagyvállalati körben nemcsak a forrásellátottság javuló trendje tört meg 2011. tavasz után, hanem a kisebb vállalatokhoz képest korábban még viszonylag élénk forráskeresletben is visszaesés várható: közülük 2011. őszén mintegy 10 százalékponttal kevesebben tervezik külső forrás igénybevételét a következő 12 hónapban, mint fél évvel korábban. A finanszírozási típusokat tekintve a mintában szereplő vállalatok közel fele tervez hitelt felvenni (kereskedelmi banktól, MFB-től vagy egyéb pénzintézettől) a következő 12 hónapban, egyharmaduk európai uniós források igénybevételével, több mint egynegyedük állami támogatással számol. Fél év alatt a forráskereslet csökkenése következtében valamennyi vizsgált finanszírozási lehetőség veszített népszerűségéből, s a kereskedelmi banki hitelek vonzereje 2009. tél után ismét meghaladja az állami támogatásokét (3. ábra).
26,1%
25,8%
10,7%
11,8%
13,7%
14,2%
22,6%
18,8%
26,9%
29,4%
100%
14,3%
90%
27,1%
12,9% 12,3%
16,4%
25,3%
14,6%
80% 70% 60% 50% 40%
20,7%
30% 20%
35,2%
21,1%
10% 0%
2009. tél
2010. nyár
Nem tervez Valószínűleg tervez
2011. tavasz
2011. ősz
Valószínűleg nem tervez Tervez forrásbevonást
Kivár a forrásbevonással
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* a felmérésben résztvevő vállalatok szerint 55%
55%
50%
50%
45%
45%
40%
40%
35%
35%
30%
30%
25%
25%
20%
20%
15%
15%
10%
EU-s források
Állami támogatás
Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel**
10% 2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei
MFB hiteltermékek
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4. ábra: A hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Hitelelbírálás gyorsasága
2,8
Hitel futamideje
2,8
Türelmi idő
2,7
Saját erő nagysága
2,6
Hitel fedezete
2,5
Forint-deviza hitelkamatkülönbség
2,5
Egyéb forrásköltségek mértéke
2,5
Kamat mértéke
2,4
A bankok hitelkínálata
2,3 1,9
Devizaárfolyamok változása 1,8
2,0
2,2
2,4
2,6
2,8
3,0
* 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 3 - nem változott, 5 - sokat javult Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
5. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok változása*
Magas kamatok
Szűkös hitelkínálat
A hitelpiaci korlátok vállalati megítélése A devizaárfolyamok változása jelentősen rontotta a vállalatok szerint a hitelezési környezetet az elmúlt 12 hónapban, a második legkedvezőtlenebb tendenciát a banki hitelkínálat alakulásában tapasztalták a cégek. 2011. tavasz óta a hitelfeltételek zöme a vállalati tapasztalatok szerint tovább romlott, különösen a devizaárfolyamok alakultak kedvezőtlenül az előző felmérés óta (4. ábra).
Saját erő hiánya 2009. nyár 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 2009. tél 2010. nyár * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 3 - közepes akadály, 5 - legnagyobb akadály 2011. tavasz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2011. ősz
A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb korlátok közül 2011. őszén a magas kamatokat, a saját erő hiányát és a szűkös hitelkínálatot nevezték meg a magyar vállalatok. Közülük az előző felmérés óta leginkább a saját tőke hiánya fokozódott, s hasonló mértékű akadályt jelent, mint 2009 végén. A mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben is a magas kamatok blokkolják leginkább a banki hiteltermékek iránti keresletet, előbbi két kategóriában különösen súlyos problémát jelentenek a magas hitelköltségek, s számukra a bankok nyújtotta hitelkínálat szűkösségénél is nagyobb korlátot támaszt a saját erő hiánya (5. ábra). Periszkóp
2
2012. január
Periszkóp
Egyensúlyi folyamatok
1. ábra: Az EU-s transzferek alakulása
800
Periszkóp
3
600
400
400
200
200 0
0
2011.I
-200
2011.III
2010.I
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
2005.I
2005.III
2004.I
2004.III
2010.III
Forrás: MNB
2. ábra: A folyó fizetési mérleg összetételének alakulása
2 000
3 000
* külföldi közvetlen befektetések
2 000 1 000
millió €
1 000
0
0
-1 000
-1 000
-2 000
-2 000
-3 000
-3 000
2011.I
-4 000
2011.III
2010.I
2009.III
2009.I
2008.III
2008.I
2007.III
2007.I
2006.III
2006.I
Áruforgalmi mérleg Egyéb szolgáltatások Viszonzatlan folyó átutalások
2010.III
Forrás: MNB
-4 000
millió €
3 000
Idegenforgalmi mérleg Jövedelemmérleg Folyó fizetési mérleg
3. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (szezonálisan kiigazítva) 40%
40,0%
30%
30,0%
20%
20,0% 10,0%
10%
0,0%
0% -10%
-10,0%
-20%
-20,0%
-30%
-30,0%
Forrás: MNB
-40,0%
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III
-40%
Nem pénzügyi vállalatok
Háztartások
Külföld
Államháztartás
4. ábra: A háztartási hitelek alakulása 1 500
11 000 Forrás: MNB
1 000
10 000
500
9 000
0
8 000
-500
7 000
-1 000
6 000
-1 500
5 000
milliárd Ft
A háztartási hitelek állománya a január és március közötti forint erősödésre visszavezethető csökkenés után ismét emelkedni kezdett, s július és szeptember között az eddigi legmagasabb értéket (10670 milliárd forintot) érte el, ami szintén az árfolyammozgásra (a magyar fizetőeszköz jelentős gyengülésére) vezethető vissza, miközben a hiteltranzakciók egyenlege 2009. július óta folyamatos csökkenést mutat (azaz a kölcsönök törlesztésének értéke meghaladja az új kihelyezések értékét) (4. ábra).
600
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III
A pénzügyi számlák adatai alapján a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége 1,5%-ra csökkent (a GDP százalékában mérve) a 2011 harmadik negyedévével záruló egy évben a korábbi 1,8%-ról. A nyugdíjrendszert érintő átalakításokat követően (mely a negyedéves GDP közel 35%-ára rúgott) a háztartások a második és harmadik negyedévben is nettó megtakarítók voltak a nem pénzügyi vállalatokkal együtt (3. ábra). Ez utóbbi a szezonálisan kiigazított adatok alapján a július és szeptember közötti GDP 4,5%-át érte el, ami rekordnak számít, s a hazai üzleti és beruházási aktivitás további lassulását vetíti előre.
800
Szezonálisan kiigazított adat
-200
milliárd Ft
A folyó fizetési mérleg egyenlege közel 150 millió euróval csökkent 2011. második negyedévhez képest, mivel a jövedelemmérleg 133 millió eurós javulását, valamint az EU-s transzferek növekedésének köszönhetően a viszonzatlan átutalások megháromszorozódását (45,4 millióról 106,4 millió euróra növekedését) a lassuló export és a növekvő import eredőjeként közel 300 millió euróval mérséklődő áruforgalmi egyenleg szinte teljes egészében ellensúlyozta. (Ezt tovább rontotta, hogy a 20 millió euróval növekvő idegenforgalmi egyenleg ellenére a szolgáltatások aktívuma 90 millió euróval csökkent.) (2. ábra)
1000
Eredeti adat
millió €
1000
Az alacsony hitelezési hajlandóság és beruházási aktivitás eredőjeként a nem pénzügyi vállalatok nettó megtakarítói pozíciója tovább nőtt tavaly július és szeptember között, miközben a háztartások hitelállománya újabb rekordot ért el a 2011 második felében jelentősen gyengülő forintárfolyam következtében. A folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlege az előző negyedéves 859 millióról 1096 millió euróra emelkedett, így a 2011. harmadik negyedévben tovább javult a magyar gazdaság finanszírozás képessége elérve az eddigi legmagasabb értéket (3,5% a GDP százalékában) a fizetési mérleg adatok alapján. Ez elsősorban az EU-ból érkező jövedelem- és tőketranszferek rekordszintre történő ugrásának (1076 millió euró 2011. július és szeptember között), s így az egy negyedév alatt közel duplájára emelkedő tőkemérleg-többletnek volt köszönhető (1. ábra).
1200
1200
millió €
Folytatódott a mérlegkiigazítás a magyar gazdaságban a tavalyi év harmadik negyedévében, ami kedvező a bizonytalan és a magyar gazdaságot egyre nehezebben finanszírozó nemzetközi pénzpiaci környezetben. A nettó finanszírozási képesség őszi javulása azonban a külső kereslet lassulása közepette elsősorban az Európai Unióból érkező transzferek felgyorsulásának volt köszönhető, mivel az áru- és szolgáltatás kereskedelem többlete csökkent.
Tranzakciók (bal t.)
Átértékelődés (bal t.)
Állomány (jobb t.)
2012. január
Periszkóp
Gazdasági növekedés Egyre kedvezőtlenebb a külső környezet, ingatag lábakon áll a magyar növekedés A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában érezhetően lassult a növekedés a tavalyi harmadik negyedévben (1. ábra). A válság gócpontja egyre inkább az európai kontinens: a hangulatindexek már a két évvel ezelőtti recessziós szintet közelítik, nyilvánvalóvá téve a tagállamokat sújtó adósságválság reálgazdasági hatásait (2. ábra). Az eurózóna növekedésének a harmadik negyedéves lassulását (1,7-ről 1,4%-ra éves szinten) elsősorban a lakossági és kormányzati fogyasztás, valamint a kivitel visszaesése okozta (3. ábra). (A nettó export növekedéshez való hozzájárulása azonban az import csökkenése miatt emelkedett, ez azonban szintén a mérséklődő gazdasági aktivitás jele.) A növekedés a közép-kelet-európai régióban is lassult (4. ábra). A magyar gazdaság látszik a leginkább sérülékenynek, különösen a részletes adatok alapján: egyedül a még mindig jelentős nettó export járult hozzá a GDP bővüléséhez (elsősorban a gazdaság csökkenő importkereslete miatt), amit a beruházások zuhanása ellensúlyozott, miközben a fogyasztás továbbra is stagnál (5. ábra). A mezőgazdaság erőteljes bővülése egyelőre még pótolja az ipari szektor lendületvesztését, míg az építőipar újabb mélypontot ért el 2011. július és szeptember között (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
80 Hosszú távú átlag (1985 - 2010)
70
3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában (év/év)
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
százalékpont
V-3**
4%
5
2%
Mezőgazdaság Forrás: KSH
0
0% -2%
-10
-4%
Szolgáltatások
-15
-6%
Kereskedelem, vendéglátás
Nettó export
Végső fogyasztás
Bruttó felhalmozás
GDP növekedés (jobb t.)
2011. III
4,6% -14,3% -0,9% -1,9%
Szállítás, raktározás
-10%
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.II
2008.I
2007.IV
2007.II
Románia
3,5%
Feldolgozóipar Építőipar
-8% 2007.III
-8%
28,5%
Ipar
-5
2007.I
Németország
2011.I
2011.III
Magyarország
-6%
6. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2011 első félévében (év/év)
10
Periszkóp
Forrás: Eurostat
** Lengyelország, Csehország, Szlovákia
-8%
* statisztikai eltéréssel együtt
Forrás: KSH
-4%
* szezonálisan kiigazított adatok
-6%
5. ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez (év/év)
-25
2011 10%
8%
Forrás: Eurostat
-20
2009
10%
2006.I
Export Import Készletek*
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.II
2008.III
2008.I
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
százalékpont
Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.)
60
4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában és Németországban (év/év)
4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6%
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
Forrás: Európai Bizottság
ESI bizalmi index
60
Németország
70
2008 - 2009-es átlag
1993
USA
-10%
2011.III
2010.III
2010.I
2009.III
Eurózóna
80
-8%
2006.III
Kína** (bal t.)
2009.I
2008.III
2008.I
2007.III
2007.I
2006.I
2006.III
** szezonálisan nem kiigazított adatok
6%
2011.I
Forrás: Reuters
2007
-6%
* szezonálisan kiigazított adatok
7%
90
1991
8%
90
2010.III
-4%
2005
-2%
9%
100
2010.I
10%
100
2003
0%
110
2009.III
11%
110
2009.I
2%
2001
4%
12%
120
2008.III
13%
120
1999
6%
2008.I
8%
14%
1997
15%
2. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában
2007.III
•
1995
•
2007.I
•
1,4%
Pénzügy, biztosítási tev.
-5,6%
Ingatlanügyletek
-0,3%
GDP-növekedés 2011. II. n.év -20% 2011. III. n.év
4
0,5%
Információ, kommunikáció
1,4%
-10%
0%
10%
20%
30%
2012. január
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Folytatódott a magyar gazdaság külső finanszírozási képességének javulása A világgazdasági konjunktúra lassulása egyre inkább kihat a világexport alakulására: a növekedés üteme 2011 őszén a hos�szú távú átlagos érték alatt maradt (1. ábra). Ez érezhető az európai exportmegrendelések alakulásában is: az öreg kontinens kivitelét a nemzetközi keresleti feltételek mellett a csökkenő hitelnyújtási hajlandóság és képesség is akadályozza (2. ábra). A magyar kivitel volumene 6,6%-kal nőtt, míg a lassuló gazdasági aktivitás hatására az import 0,3%-kal csökkent éves szinten októberben (4. ábra). 2011 első 10 hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 1631,4 milliárd forint volt. A kivitel növekedése várhatóan tovább lassul a következő időszakban az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés eredményei alapján: 2011. őszre ismét 50% alá csökkent a következő 12 hónapban növekvő exportértékesítéssel számoló cégek aránya (4. ábra). Folytatódott a magyar gazdaság mérlegkiigazítása, ill. a forráshiányos külső környezethez való alkalmazkodása 2011. harmadik negyedévében (a folyó fizetési mérleg adatok alapján): az ország nettó finanszírozási képessége újabb rekordra emelkedett (3,5% a GDP százalékában), a csökkenő, de még mindig magas reálgazdasági többletnek, ill. a megugró EU-s transzferek hatására növekvő tőkemérleg-többletnek köszönhetően (5-6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 25% 15%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-60 -70
2011.10
2011.07
2006.01
Forrás: Európai Bizottság
2011.04
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
4. ábra: Az elmúlt 12 hónapban növekvő külföldi értékesítést elérő, ill. a következő egy évben azt váró vállalatok aránya
250
50%
200
40%
150
30%
100
20%
50
60%
60%
41%
-50
47% 44%
40%
0%
50%
46%
10%
0
51%
47%
50%
40%
-10%
-100
Forrás: KSH
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
2009. nyár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2010. nyár
2011. tavasz
20%
2011. ősz
Következő 12 hónap
6. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása 1000
4%
500
2%
0
0%
-500
-2%
-1000
-4%
-1500
-6%
-2000
-8%
-2500
-10% 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III
millió €
2009. tél
Előző 12 hónap
10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12%
Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.)
22%
24%
Export volumen (év/év, jobb t.)
2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500 -3 000
30%
24%
20%
5. ábra: A reálgazdasági tranzakciók, a jövedelemmérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása
Periszkóp
29%
30%
-30%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10
-150
-20%
millió €
milliárd Ft
Németország
-70
OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport (jobb t.) A világexport átlagos alakulása (2000-2007, jobb t.)
-50
Magyarország
2011.01
-60
2010.10
-20%
Forrás: CPB, OECD
90,0
-40
EU
2010.07
-50
2010.04
-15%
2010.01
92,5
2009.10
-40
2009.07
-10%
2009.04
-5%
95,0
2009.01
97,5
2008.10
0%
2008.07
100,0
2008.04
5%
0
2008.01
10%
102,5
10
0
2007.10
105,0
20
10
2007.07
107,5
20
20%
Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
2007.04
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília,
110,0
2006.04
112,5
2. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban és Magyarországon
2007.01
•
2006.10
•
2006.07
•
Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.)
Forrás: MNB * a GDP százalékában
5
Forrás: MNB * a GDP százalékában
2012. január
Periszkóp
Ipar Továbbra is csak a külföldi kereslet hajtja a hazai ipar teljesítményét A hangulatindexek hónapok óta tartó süllyedése megállt Németországban a tavalyi év végén, de a pénzügyi elemzők és a reálgazdaság szereplők előrejelzése közötti különbség a 2008. nyár végire hasonlít: előbbiek (ZEW-index) továbbra is mély recessziót jeleznek előre, míg utóbbiak (IFO-index) egyelőre még optimisták (1. ábra). A stabilizálódni látszó német üzleti hangulat egyelőre csak a szlovák és lengyel iparra volt pozitív hatással tavaly ősszel (szeptember után októberben is 7% feletti ütemben bővült éves szinten a két ország ipari termelése), míg Magyarországon és Csehországban egyre inkább stagnálásba hajlik a szektor teljesítménye (2. ábra). Az előzetes adatok szerint az ipar novemberben 3,5%-kal nőtt éves, s 4,2%-kal havi szinten. A megrendelések alakulása és az MFB-INDIKÁTOR eredményei alapján a következő 12 hónapban a belföldi ipari értékesítés stagnálására, mérsékelt csökkenésére számíthatunk, ami ellen továbbra is a külföldi értékesítés bővítésével védekezhetnek a hazai (elsősorban nagyobb) vállalatok. Az októberben 3,8%-kal bővülő feldolgozóipari termelés várhatóan ismét lassul a következő hónapokban (3-5. ábra). Az építőipar termelése 8,5, a hó végi szerződésállomány 37,1%-kal maradt el októberben az egy évvel korábbitól (6. ábra). 2. ábra: A német üzleti hangulat és a visegrádi országok ipari termelésének alakulása*
1. ábra: Bizalmi indexek Németországban
10%
100
0%
ZEW-index (bal t.) IFO-index (jobb t.)
Forrás: Eurostat, CESifo
ZEW-index* (bal t.) IFO-index* (jobb t.)
30% 20%
20%
10%
0%
80% 60%
-20%
-10%
40%
-40%
-20%
20%
Forrás: KSH
* a novemberi adat előzetes adat
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
0%
2011.10
2011.07
2010.01
2009.10
2011.04
53%
36%
38%
24%
25%
16%
16%
24%
Külföldi értékesítés Nő
80%
20%
60%
15%
40%
10%
20%
5% -5%
-40%
-10%
-60%
-15% * 3 hónapos gördülő átlag
-20% 2011.10
2011.07
-25% 2011.04
2011.01
2010.10
Forrás: KSH
2010.04
-100%
2010.07
-80%
2010.01
-30%
0%
-20%
2009.10
-20%
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
-40
2010.04
** 3 hónapos gördülő átlag
2008.04
36%
47%
50%
0%
2009.07
* ESI (European Sentiment Index)
2008.01
34%
2009.04
-30
2007.10
36%
36%
48%
0%
-10% Forrás: KSH, Európai Bizottság
2007.07
42%
2009.01
ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva
2007.04
45%
34%
25%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
10%
2007.01
31%
29%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
0
Periszkóp
21%
31%
Belföldi értékesítés Csökken Nem változik
20%
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
27%
Export megrendelések (bal t.)
10
-20
Lengyelország
MikroKisKözép- Nagy- MikroKisKözép- Nagyvállalat vállalat vállalat vállalat vállalat vállalat vállalat vállalat
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
-10
Szlovákia
2008.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-30%
Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.)
Magyarország
-30%
100%
0%
-60%
IFO-index (bal t.) Csehország
-20%
4. ábra: A belföldi és külföldi értékesítés várható alakulása a következő 12 hónapban az ipari szektorban vállalati méret szerint
3. ábra: Ipari termelés* és a megrendelések alakulása (év/év)
40%
2009.07
80
60%
* 3 hónapos gördülő átlag
70
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10
-80
85
*2000 és 2007 közötti átlagos érték
Forrás: ZEW, CESifo
2007.01
-60
-10%
2011.01
80
2010.10
90
90
2010.07
95
-40
2010.04
-20
2009.04
100
2009.01
105
0
20%
110
2008.10
20
120
2008.07
110
30%
2008.04
40
130
2008.01
115
2007.10
120
60
2007.07
80
2008.07
•
2007.04
•
2008.04
•
2008.01
•
Építőipari termelés* (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.)
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
6
2012. január
Periszkóp
Beruházások A növekvő feldolgozóipari és mezőgazdasági fejlesztések ellenére zsugorodtak a beruházások •
2011 harmadik negyedévében a beruházások volumene éves szinten 5,4%-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,6%-kal esett vissza Magyarországon, ami a régióban a legrosszabb teljesítmény, s az elhúzódó válság egyik jele (1. ábra). A jelentősebb ágazatok közül csupán a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban bővültek a beruházások, előbbinek a külső piacok, utóbbinak a jó terméseredmények nyújtotta bevételek adtak támaszt (2. ábra). A költségvetési szervek beruházásai – melyek a fejlesztések 10-15%-át adják, és amelyek eddig lassították a nemzetgazdasági beruházások zuhanását – 22,5%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól, míg a vállalati szektorban 3,7%-os volt a növekedés (3. ábra). A további fejlesztéseknek legfeljebb a külföldi megrendelések adnak támaszt, mivel a belföldi kereslet továbbra is elégtelen, és a kapacitáskihasználtság is csökkent: a harmadik negyedéves 77,1%-ról 2011. utolsó negyedévére 75,2%-ra (4-5. ábra). Az MFB 2011. őszi vállalati felmérése a beruházási aktivitás további mérséklődését vetíti előre: tavaly ősszel a vállalatoknak csupán 35,5%-a tervezett biztosan, s 17,9%-a valószínűleg fejlesztéseket, bővítéseket a következő 12 hónapban, ami a felmérés 2009. nyári kezdete óta a legalacsonyabb érték (6. ábra).
•
• •
1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás éves szintű alakulása*
2. ábra: Beruházások alakulása néhány nemzetgazdasági ágazatban (év/év)
30%
30%
Feldolgozóipar
20%
20%
Mezőgazdaság
10%
10%
0%
0% -10%
-20%
-20%
-30%
-30%
Magyarország
Lengyelország
2011.I
Szlovákia
-19,6% -26,6%
Oktatás
-29,5%
Villamosenergia
-29,7%
IKT szektor Összesen -32,3% Ebből: Építés
Forrás: KSH
-5,4% -21,2%
Ebből: Gép, jármű
Románia
3. ábra: A költségvetési szervek és a vállalati szektor beruházásainak alakulása Magyarországon 60%
-9,8% -12,1%
Ingatlanügyletek
-40%
2011.II
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.IV
2009.II
Csehország
2009.III
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
-40%
* szezonálisan nem igazított adatok
Kereskedelem Szállítás, raktározás Építőipar
-10%
Forrás: Eurostat
27,3% 16,1%
21,9%
2011. II. n.év -40% 2011. III. n.év
-30%
-20%
-10%
0%
10%
20%
30%
4. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása* 60%
40%
40%
50%
30%
30%
40%
40%
20%
20%
30%
30%
10%
10%
20%
20%
0%
10%
10%
-10%
-10%
-20%
-20%
0%
Vállalati szektor* (év/év)
95%
100%
90%
90%
90%
19,3%
17,7%
85%
85%
80%
80%
80%
6,4%
8,6%
11,4%
75%
75%
16,2%
19,0%
16,2%
70%
70%
65%
65%
60%
60% 55%
Periszkóp
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2008.I
2009.IV
2009.III
2009.II
50% 2009.I
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
Forrás: Eurostat
Magyarország
-50%
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
-40%
Fogyasztási cikk - belföldi Fogyasztási cikk - külföldi
6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya
95%
50%
2010.03
Beruházási cikk - belföldi Beruházási cikk - külföldi
Költségvetési szervek (év/év)
5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban
55%
2009.12
* 3 hónapos gördülő átlag
2009.09
2007.12
-30%
-30% Forrás: Eurostat
2009.06
-50%
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III
-30%
* 49 fő feletti vállalatok
-40%
2009.03
-20%
2008.12
-10%
-20%
2008.09
-10%
-30%
2008.06
0%
0%
2008.03
Forrás: KSH
50%
70% 60% 50%
16,5%
17,0%
7,4% 12,5% 21,7%
18,2%
16,8%
41,6%
36,5%
38,7%
2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
40%
13,5%
22,5% 11,5% 12,5%
Valószínűleg nem tervez
17,9%
Kivár
35,5%
Valószínűleg tervez beruházást
30% 20%
44,8%
10% 0%
Szlovákia
7
Nem tervez beruházást
2011. tavasz
2011. ősz
Biztosan tervez beruházást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2012. január
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Továbbra is stagnáló fogyasztás mellett csak néhány ágazatban bővül a foglalkoztatás A kiskereskedelmi forgalom éves szinten 0,6%-kal emelkedett 2011. októberben, azonban az előző hónaphoz mért 0,1%-os mérséklődés jelzi, hogy egyelőre nincs szó a háztartások fogyasztásának holtpontról való elmozdulásáról (2011. harmadik negyedévben +0,1% év/év) (1. ábra). A magyar fogyasztói bizalom már második hónapja a legalacsonyabb a régióban, ugyanakkor a szlovák és cseh kilátások is erőteljesen visszaestek novemberben (2. ábra). A magyar munkanélküliségi ráta 10,6%-ra csökkent szeptember és november között (3. ábra). 2011 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 33,4 ezer fővel többen dolgoztak Magyarországon, azonban a munkahelyek száma továbbra is közel 70 ezerrel elmaradt 2008 hasonló időszakához képest. Tavaly július és szeptember között elsősorban a mezőgazdaságban, a járműiparban és kereskedelemben jöttek létre új állások az egy évvel korábbihoz képest (4. ábra). Az MFB-INDIKÁTOR 2011. őszi eredményei alapján a következő egy évben elsősorban az ipari szektorban (közúti jármű- és gépgyártás) lehet számítani új munkahelyek létrehozására, míg a foglalkoztatás szinten tartásában a KKV-k játszanak majd fontos szerepet: többségük nem tervez változtatást a munkatársak állományában (5-6. ábra) 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2%
4%
10
1%
2%
0
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
-50
-4%
-8%
-60
-10%
-70
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40 -50 Forrás: Európai Bizottság
Csehország
Szlovákia
Románia
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
-70 2009.04
2009.01
2008.10
2007.10
2007.07
Lengyelország
3. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
-60
* szezonálisan kiigazított adatok
2007.04
2011.10
-12% 2011.07
Magyarország
4. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban 20
40
12%
10
20
50
11%
0
10%
40% 30%
19%
22%
7% 5%
Turizmus, vendéglátás
Gazdasági szolg-ok
Kereskedelem
Egyéb szolgáltatások
IKT szolg.
Szállítás, raktározás
Textilipar
Energetika
Fafeldolgozás
Élelmiszeripar
Építőipar
Fémfeldolgozás
Vegyi anyag előállítás
Gépgyártás
Közúti gépjármű gyártás
Oktatás, eü., szoc. ellátás
Közigazgatás
Pénzügy
Szálláshely-szolg., vendéglátás
Szállítás
Építőipar
-60
Forrás: KSH
24%
59%
51%
74%
6%
13%
83%
68%
24%
39%
14%
56%
17%
60%
0%0%0%
0% IPAR
Növénytermesztés
Növény + állat
Periszkóp
40%
6%
20%
Gépjárműker. és javítás
0%
60%
Pénzügyi szolgáltatások
5%
0% MEZŐGAZDASÁG
14% 13% 8%
11%
SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR
4%
17% 17%
15%
11%
16%
80%
Ingatlanügyletek
21%
Állattenyésztés
10%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
26%26%
20%
-40
6. ábra: A foglalkoztatottak számának tervezett változtatása* az egyes méretkategóriákban az ipari és szolgáltató szektorban 100%
36% 33%
* 2008. III. negyedévhez viszonyítva
Egyenleg* (jobb t.)
Kereskedelem
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
5. ábra: A következő 12 hónapban a foglalkoztatottak számának bővítését tervező vállalatok aránya az egyes ágazatokban
2011.III / 2010.III (bal t.)
Járműgyártás
-30
7% 2011.10
2011.07
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2011.04
Forrás: KSH
-150
-20
-20 2011.II / 2010.II (bal t.)
Számítógép, vill.gép gyárt.
8%
-10
Fémfeldolgozás
-100
0
Élelmiszeripar
9%
0
Mezőgazdaság
-50
ezer fő
13%
100 ezer fő
150
ezer fő
2011.04
2011.01
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2010.10
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH
-6%
-10
2007.01
Hónap/hónap (bal t.)
-5%
10 0
2008.07
•
2008.04
•
2008.01
•
0%
25%
24%
7%
37% 10%
19%
30%
23%
MikroKisKözép- Nagy- MikroKisKözép- Nagyvállalat vállalat vállalat vállalat vállalat vállalat vállalat vállalat Ipar Csökken * a következő 12 hónapban
8
Nem változik
Szolgáltató szektor Nő
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
2012. január
Periszkóp
Infláció Gyorsul az infláció a régióban, itthon már érezhető a jövedéki adók emelésének hatása Második hónapja emelkedik a kőolaj ára: a világgazdasági lassulás alapján a következő hónapokban az olajár csökkenésére számíthatunk, de a fokozódó geopolitikai kockázatok ezt felülírhatják (1. ábra). Gyorsul az infláció a visegrádi országokban: a 12 havi cseh ráta 2008. vége óta nem látott szintre ugrott, s a lengyel és szlovák infláció is az 5% felé közelít (2. ábra). 2011 utolsó előtti hónapjában a pénzromlás éves hazai üteme 4,3%-ra gyorsult (előző hónaphoz képest: +0,7%), s a maginfláció értéke is emelkedett (+3,1% év/év) (3. ábra). Az infláció havi változása a legtöbb termékcsoportban gyorsult novemberben (4. ábra): ez elsősorban a jövedéki adók emelésére vezethető vissza (üzemanyag, alkohol, dohány), míg a forint gyengülésének hatása (a benzináron kívül) egyelőre mérsékelten jelentkezett (pl. iparcikkek árában nem volt tetten érhető). A jegybank sorozatban második 50 bázispontos kamatemelésében az ország növekvő kockázati megítélése mellett az erősödő inflációs nyomás is szerepet játszott, ami elsősorban az adóváltoztatásokra és a gyenge forintra vezethető vissza, mivel az értékesítési ár növelésével kapcsolatos vállalati tervek – a továbbra is gyenge keresletre vonatkozó várakozások miatt – jelentősen mérséklődtek a fél évvel ezelőttihez képest (5-6. ábra). 2. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év)
1. ábra: Nyersanyag világpiaci árak alakulása
Magyarország
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
Lengyelország
2,5%
8%
2,0%
6%
1,5%
Élelmiszerek
4%
1,0%
Alkohol, dohány
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
-0,5%
Szabályozott árú termékek
-1,0%
Ipari termékek
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
1,4% 1,2% 1,0% 0,2% 0,1%
Piaci szolgáltatások
0,1%
Fogyasztói-árindex 2011. október 2011. november
5. ábra: A jegybanki alapkamat és az infláció alakulása Magyarországon
Forrás: MNB
0,7%
-1,0%
0,0%
1,0%
2,0%
3,0%
10%
50%
50% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
8%
48%
40% 8%
40%
6%
31%
30% 6%
4,0%
6. ábra: Az értékesítési ár emelését tervező vállalatok aránya
Forrás: MNB, KSH
10%
Románia
3,4%
Szabadáras háztartási energia
Fogyasztói-árindex (hónap/hónap, jobb t.) Fogyasztói-árindex (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.)
12%
Szlovákia
Üzemanyag
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.01
2007.04
Forrás: KSH
Csehország
4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (2011. október és november)
10%
-4%
2010.10
CRB nyersanyagpiaci (aggregált) árindex (bal t.) CRB élelmiszeripari árindex (bal t.) WTI-típusú kőolaj (jobb t.)
2010.07
2007.01
Forrás: Eurostat
2010.04
20
2010.01
40
2011.10
2011.07
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2011.04
Forrás: Reuters
250
2009.10
60
300
2009.07
350
2009.04
80
2009.01
100
400
2008.10
120
450
2008.07
140
500
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
2007.07
550
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
2007.04
160
$/hordó
600
2008.04
•
2008.01
•
2007.10
•
32%
41%
37%
32% 29%
4%
30%
21%
4%
20%
2% 2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 MNB alapkamat (bal t.)
Periszkóp
20% Külföldi értékesítési ár 15%
18%
Belföldi értékesítési ár
10%
10% 2009. nyár
Fogyasztói áremelkedés (év/év, jobb t.)
9
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
2012. január
Periszkóp
Vállalati forráskereslet Az alacsony vállalati hitelfelvételi hajlandóság a hitelkereslet további csökkenését vetíti előre
1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)*
2. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
-8% -10%
Forrás: MNB
Rövid lejáratú hitelek
0% Forrás: MNB
-20% 2010.III
6. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása vállalati méret szerinti bontásban 100
Devizahitel
Periszkóp
Összes hitel
0
-25
-25
-50
-50
-75
-75
-100 2011.03
-100 -125
2011.09
Forrás: MNB
milliárd Ft
25
0
-125
Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Valószínűleg nem Kivár Tervez forrásbevonást
100 75 50
25
2011.06
milliárd Ft
16%
26% 49%
40%
2011. ősz
2011. tavasz
24% 37%
2010. nyár
22% 42%
2009. tél
27% 25%
2011. ősz
23% 43%
2011. tavasz
31% 17%
2010. nyár
23% 32%
2009. tél
16% 22%
2011. ősz
27% 31%
2011. tavasz
19% 34%
23% 22%
2009. tél
Forinthitel
50
2008.12
Mikrovállalatok Nem tervez Valószínűleg tervez
2010. nyár
21% 26%
2011. tavasz
12%13%
17% 19%
2010. nyár
2011. ősz
15% 23%
75
2009. tél
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Devizahitelek
2010.12
2011.II
2011.I
Forinthitelek
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
Közép- és nagyvállalatok
2010.09
Mikro- és kisvállalatok
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.I
2009.II
2009.III
-20%
Forrás: MNB
2010.06
0%
2010.III
20%
2011.II
20%
2011.I
40%
2010.IV
60%
40%
2010.II
60%
90% 75% 60% 45% 30% 15% 0% -15% -30% -45% -60% 2010.I
80%
90% 75% 60% 45% 30% 15% 0% -15% -30% -45% -60%
2010.03
80%
100%
2009.I
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2009.IV
3. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 100%
Hosszú lejáratú hitelek
4. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján*
2009.12
Államháztartás Külföld
2009.III
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.)
Forrás: MNB
2009.I
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III
-12%
2010.III
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
-20%
2009.09
-15%
2010.III
-6%
-10%
2011.II
-4%
2011.I
0% -5%
2010.IV
-2%
2010.III
0%
5%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%
* keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya
2010.II
10%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30%
2010.I
2%
2009.IV
4%
15%
2009.III
20%
2009.II
•
2009.II
•
2009.06
•
A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozói képessége 2011 harmadik negyedévében a GDP 3,7, az utolsó négy negyedév átlagában pedig a GDP 2,7%-át érte el, így a szektor 2009 eleje óta tartósan nettó megtakarító (1. ábra). Az MNB őszi hitelezési felmérése alapján 2012. tavaszig a hitelek közül csupán a rövid lejáratúak esetében várnak a magyarországi bankok kereslet bővülést. A hosszú lejáratú kölcsönök, a forint- és különösen a devizahitelek iránt, valamint a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok részéről is keresletcsökkenést számít a hitelintézetek többsége (2-4. ábra). Az MFB 2011. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) is a forrásigény általános csökkenését jelzi: tavaszról őszre valamen�nyi vállalati méretkategóriában visszaesett a következő 12 hónapban forrásbevonást tervező cégek aránya (5. ábra). Ennek ellenére 2011. novemberben a tranzakciók alapján a vállalati forint- és devizahitel állomány is bővült (2,5, ill. 9,2 milliárd forinttal), amire utoljára 2008. augusztusban került sor (6. ábra).
2009.03
•
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
10
2012. január
Periszkóp
Banki forráskínálat A hitelkínálat szűkülésére számítanak vállalati és pénzintézeti oldalról is •
•
A közép-kelet-európai térségben éves szinten (euróra átszámolt állományi adatok szerint) 3-9% körüli volt a vállalati hitelállomány bővülése októberben, Magyarországon azonban 8,1%-os zuhanást mértek (a visszaesés mértékében szerepet játszott a forint októberi, a régió devizáitól elszakadó gyengülése is) (1. ábra). A vállalatok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását kínálati oldalról a bankok hitelezési képessége és hajlandósága is akadályozza. A hitelezési képességet blokkolják a bankok forrásszerzésének nehézségei, veszteségeik növekedése és az ebből fakadó tőkeproblémák, s a magas, 150% körüli hitel/betét arány (2. ábra). A hitelezési hajlandóságban fokozatos visszaesés figyelhető meg az elmúlt egy évben, sőt az MNB őszi hitelezési felmérése alapján a bankok relatív többsége 2012. tavaszáig a közép- és nagyvállalati hitelezés csökkentését tervezi (3. ábra). A vállalatok is a hitelezési piac szűkülésére rendezkedtek be: az MFB őszi vállalati felmérése alapján egyharmaduk a hitelkínálat csökkenésére számít, s minden második cég legfeljebb stagnálást vár a következő 12 hónapban (4. ábra). A hazai hitelezési piac szűkülésének irányába mutat az MNB novemberben indult monetáris szigorítása is, mely a regionálisan magas hitelkamatok további emelkedését vetíti előre (5-6. ábra). 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya
1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 50%
50%
40%
40% * euróra konvertált állományok
30%
30%
250%
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
225%
200%
200%
175%
175%
20%
20%
150%
150%
10%
10%
125%
125%
100%
Magyarország
3. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján* 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
Mikro- és kisvállalatok
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV.
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV.
2009.I
2009.II
2009.III
* hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya
50%
90% 36,0%
80%
36,4%
37,0%
20%
60%
10%
50%
0%
45,4%
40%
45,3%
44,8%
42,5%
53,2%
30% 20% 18,7%
17,9%
20,8%
20,4%
Teljes minta
Mikrovállalatok
Kisvállalatok
Középvállalatok
10,4%
0%
Stagnál
Bővül
Nettó mérleg (bal t.)*
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
11
6%
6%
4%
4% Forrás: ECB, MNB
Magyarország Szlovákia
2%
Csehország Bulgária
0% 2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
* hó végi állománnyal súlyozva
2009.01
0%
2008.10
2%
2008.07
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
8%
2008.04
Forinthitel - 15 éves
10%
8%
2008.01
Forinthitel min. 5 éves
* 3 hónapos bankközi kamatok
-50%
Nagyvállalatok
10%
Forrás: ECB, MNB
-40%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
8%
2%
-20%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
EURIBOR
4%
-10% -30%
10%
Csökken
BUBOR
6%
30%
* bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya
12%
0%
40%
33,9%
37,3%
70%
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
10%
25% 0%
100%
Közép- és nagyvállalatok
14%
50%
4. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
Forrás: MNB
75%
2011.06
2011.09
2011.06
2011.03
Szlovákia
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF
0%
2010.06
Románia
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
Lengyelország
25%
2009.06
Csehország
2008.09
2008.06
2008.03
2007.12
-20%
Lakossági hitel/betét arány
2008.06
-20%
Vállalati hitel/betét arány
50%
2007.06
-10%
2006.06
-10%
100%
75%
2005.06
Forrás: ECB
2004.06
0%
2003.06
0%
Lengyelország Románia
2012. január
Periszkóp
Árfolyamok és állampapírhozamok Gyengén szerepelt a forint és a magyar állampapírpiac is az év utolsó hónapjában Az eurózóna jövője körüli növekvő aggodalmak tükröződtek abban, hogy a javuló globális kockázatvállalási hangulat ellenére 1,30 alá süllyedt a dollár/euró árfolyam 2011 végére (1. ábra). A kockázatosabb eszközök iránti kereslet erősödéséből (2. ábra) a forint decemberben nem profitált: a hazai fizetőeszköz 2,3%-ot gyengült az euróval szemben, s árfolyama rekordszint közelében, 314,6 HUF/EUR mellett zárta az évet. A hazai eszközök romló kockázati megítélését jelezte, hogy a 10 éves magyar állampapírok CDS-felára is csúcsközelbe, 616 bázispontig emelkedett az év végére, a 10 éves államkötvényhozam pedig 9,75%-on, az előző napi éves csúcstól 4 bázisponttal elmaradva zárt (3. ábra). Decemberben a diszkontkincstárjegy hozamok 2-77, a kötvényhozamok 77-85 bázispontot emelkedtek (4. ábra). A magyar deviza 243,1 HUF/USD és 258,8 HUF/CHF árfolyam mellett fejezte be a múlt évet, az utolsó hónapban 6, ill. 3,2%ot veszítve értékéből. Éves szinten 15,7-15,7%-ot gyengült a forint az amerikai és a svájci fizetőeszközzel szemben (5. ábra). A hazai deviza teljesítménye az év utolsó hónapjában is régiós átlag alatti volt: a cseh korona 1,8%-kal értékelődött le az euróval szemben, míg a lengyel zloty és a román lej 1,1, ill. 0,7%-ot erősödött (6. ábra).
1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a dollár/euró árfolyam (2009.01.01. - 2011.12.30.) 1,00
800
1,10
900
1 400
260
2011.10
2011.07
S&P 500 (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar állampapírok hozama
Periszkóp
2011.12
2011.12
2011.11
2011.10
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.05
2011.04
2011.08
12 hónapos Jegybanki alapkamat
euróval szembeni árfolyamerősödés
* 2010.12.31.=100%
HUF/CHF (jobb t.)
Cseh korona
12
Forint
Román lej
116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
Forrás: ECB
2011.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
Forrás: ECB
116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%
2011.05
290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170
HUF/USD (jobb t.)
6 hónapos 10 éves
6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
forint gyengülése
HUF/EUR (bal t.)
2011.03
2011.12
2011.11
3 hónapos 5 éves
HUF/EUR (jobb t.)
5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
10,00% 9,50% 9,00% 8,50% 8,00% 7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00%
Forrás: ÁKK, MNB
2011.02
10 éves állampapírhozam (bal t.)
2011.10
2011.09
2011.08
250 2011.07
260
6,50% 2011.06
270
7,00% 2011.05
7,50%
2011.04
280
2011.03
290
8,00%
2011.02
300
8,50%
2011.01
9,00%
10,00% 9,50% 9,00% 8,50% 8,00% 7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00%
2011.03
310
2011.01
320 Forrás: ECB, Reuters
2011.01
10,00% 9,50%
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: Magyar jegybanki alapkamat és állampapírpiaci hozamok alakulása
2011.04
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
1,60 2009.01
0
270
2011.12
globális kockázatvállalási kedv erősödése
Forrás: Reuters, ECB
1 300
2011.11
1,50
2011.10
10
280
2011.09
1,40
290
1 200
2011.08
20
1 100
2011.07
1,30
300
2011.06
30
1 000
2011.05
1,20
2011.04
40
310 Forrás: ECB, Reuters
2011.03
euró erősödése
320
2011.02
50
USD/EUR (jobb t.)
2011.01
VIX-index (bal t.)
fordított skála
60
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
2011.02
•
2011.03
•
Lengyel zloty
2012. január
