Összefoglaló 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 16,6 % 21,6 % 61,8 % tavasz

INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

A magyar vállalatok forráshelyzete 2011 tavaszán Összefoglaló •

• •

2011. tavasz

•

•

•

DDDAAaS VÁLLDDFFAGGGLGAA

Az MFB vállalati felmérései a forráskereslet erősödését jelzik az elmúlt másfél évben. Az MFB-INDIKÁTOR korábbi eredményeihez hasonlóan 2011. tavasszal is az agráriumban a legélénkebb a forrásbevonási kedv, s a mezőgazdaságban a legnyitottabbak a vállalatok a különböző (banki, állami, uniós stb.) finanszírozási formák irányába. Az elmúlt egy évben különösen a KKV-szegmensben erősödött a forrásigény, elsősorban a fejlesztési források iránt tapasztalható növekvő kereslet következtében, ami a válság mélypontjáról való lassú elmozdulást jelzi. A fejlesztési célú forrásigény az 50-75%-os exportárbevételű (azaz a két lábon álló, a belföldi mellett jelentős külföldi bevételekkel is rendelkező) cégeknél a legintenzívebb. Az elmúlt közel két évben a kereskedelmi banki hitelek jelentősége a vállalati finanszírozásban csökkenő irányt mutat, míg az állami és uniós források felértékelődése tapasztalható, s 2011 tavaszára az utóbbi két finanszírozási lehetőség fontossága a vállalatok számára elérte a banki hitelekét. Az EU-s és állami finanszírozási formák leginkább a mikro- és kisvállalatok körében élveznek nagy népszerűséget, a banki hitelek kedveltsége pedig elsősorban a nagyobb vállalatok körében magas. A következő egy évben a felmérés szerint a magyarországi vállalatok nagyobb aránya fordul EU-s és állami forrásokhoz, mint kereskedelmi banki hitelekhez, ugyanakkor a válaszadók fele továbbra is hitelfelvételben (kereskedelmi banki, egyéb pénzintézeti, MFB-s hitelben) gondolkodik. A vállalati szektor a pénzintézetek által támasztott korlátok közül továbbra is a magas kamatokat és a szűkös hitelkínálatot sorolja az első helyre. A feltételek 2010 elején voltak a legrosszabbak a vállalati vélemények alapján, azóta fokozatosan javuló tendencia tapasztalható.

A vállalatok jelenlegi forráshelyzete

Csökken a forráshiányos vállalatok aránya •

•

A magyar vállalatok ötödének nem volt szüksége külső forrásra még 2011 tavaszán sem. Az elmúlt másfél évben tapasztalt erősödő forrásigény a fejlesztési források iránti kereslet növekedéséből fakad, s egyre kisebb a napi működéshez szükséges források hiányával küzdők aránya részben a vállalatok kirostálódása, részben a finanszírozási környezethez való alkalmazkodás miatt (1. ábra). Ugyanakkor a 2011 tavaszán a forgóeszköz hitelek iránt újra felerősödő kereslet a vállalati szektor egy részének súlyosbodó gondjaira mutat rá (5. oldal). A folyó költségek fedezése leginkább az agráriumban okoz problémát, míg a külső forrásokra legkevésbé a szolgáltatószektor szorul rá (2. ábra).

2010. nyár

2. ábra: Vállalati forráshelyzet szektorális bontásban

1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása 100% 90% 80% 20,0 %

25,4 %

19,7%

16,6 %

24,3%

61,8 %

56,0%

2010. nyár

50%

Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos ([email protected]) Szabó Zsolt ([email protected])

64,3%

58,2%

20,1%

25,9%

Ipar

Szolgáltató szektor

69,0%

30% 20%

2011. tavasz

0%

Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás

Készítette:

15,8%

60%

10%

2009. tél

15,5%

70% 21,6 %

40% 54,6 %

25,9%

Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu

5,2% Mezőgazdaság

A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

MFB-INDIKÁTOR

A folyó kiadások rendezésében az egyes szektorokon belül nagy arányban szembesülnek finanszírozási nehézségekkel a növénytermesztő, az élelmiszeripari, az építőipari és szállító-raktározó vállalatok (3. ábra). A nagyvállalatok, illetve a külföldi tulajdonú cégek forrásellátottsága viszonylag rendezett a felmérés szerint, a mikrovállalatok kivételével a beruházási célú forrásszükségletek emelkedése tapasztalható az elmúlt másfél évben (4-5. ábra). Az exportárbevétel arányának emelkedése stabilizáló hatással van a vállalatok forráshelyzetére (a devizahitellel rendelkezők számára ráadásul az árfolyamkockázatot is csökkenti), a fejlesztési célú forrásigény az 50-75%-os exportárbevételű cégeknél a legintenzívebb (6. ábra).

21,4%

18,5% 50,6% 30,9%

18,2% 43,9% 37,9%

29,2%

43,1%

27,8%

16,6% 62,9% 20,5%

18,5% 54,9% 26,6%

25,5% 49,0% 25,5%

16,3% 63,6% 20,1%

23,7% 57,6% 18,7%

63,3% 23,8%

12,9%

63,8% 20,3%

100% 15,9%

Nagyvállalatok

6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján

17,3%

90%

80%

18,2%

14,5%

59,9%

64,8%

23,2%

16,7%

6,8%

15,1%

18,8%

80%

70%

70%

60% 67,6%

47,6%

45,7%

60% 50%

40%

59,3%

79,5%

52,8%

37,5%

66,1%

40%

30%

30%

20% 10%

17,3%

Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra

Ipar Szolgáltatószektor A folyó költségek fedezésére sem elég a forrás Beruházásra már nem elegendőek a források Nincs szükség külső forrásra

100%

50%

58,4%

2009. 2010. 2011. 2009. 2010. 2011. 2009. 2010. 2011. 2009. 2010. 2011. tél nyár tavasz tél nyár tavasz tél nyár tavasz tél nyár tavasz

5. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése tulajdonosi forma szerint 90%

25,8%

Turizmus, vendéglátás

Szállítás, raktározás

Gépjárműker. és -javítás

Kiskereskedelem

Ingatlanügyeletek

Egyéb szolg.

Nagykereskedelem

IKT szolg.

Gazdasági szolgáltatások

Építőipar

Pénzügyi szolg.

Egyéb ipar

Fémfeldolgozás

Élelmiszeripar

Energetika

Vegyianyag gyártás

Gépgyártás

Könnyűipar

Növény+állat

Állattenyésztés

Növénytermesztés

Agrárium

15,7%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

15,9%

4. ábra: Vállalati forráshelyzet vállalati méretkategória szerint

3. ábra: Vállalati forráshelyzet ágazati bontásban 100% 80% 60% 40% 20% 0%

63,5%

•

19,2%

•

31,0%

37,0%

20%

16,5%

10%

0%

21,9%

20,6%

0%

Belföldi (magán) Állami/önkormányzati Külföldi tulajdon tulajdon tulajdon* A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás * a vállalat tulajdonosai között található Beruházásra már nem elegendőek a saját források külföldi magán, ill. jogi személy Nincs szükség külső forrásra

0%

24,1% 10,7%

32,1%

43,8%

13,6%

0-10% 10-25% 25-50% 50-75% 75-100% A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra

100%

A vállalati szektor forrásbevonási tervei a következő egy évre Valamennyi szektorban növekvő forrásigény érzékelhető az elmúlt másfél évben •

•

A vállalati szektorban a forrásbevonási kedv erősödése érzékelhető az elmúlt másfél évben. 2009. telén a vállalatok negyede, 2011 tavaszán a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy biztosan tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban (1. ábra). A válságból való fokozatos kilábalást mutatja, hogy egyes ágazatokban – például vegyianyag gyártás, gépipar – a fejlesztési források iránti kereslet erősödik, ugyanakkor a forgóeszközök iránt kereslet megugrása jelzi, 1. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó hogy a vállalatok egy része – elsősorban építőipari cégek – egyre forrásbevonási tervek változása nehezebben tud talpon maradni (5. oldal). 100% A korábbi felméréseinkhez hasonlóan változatlanul az agrárszek14,3% 90% 25,8% 26,1% torban a legélénkebb a forrásbevonási kedv (2. ábra). A mező80% 12,9% gazdasági vállalatok 90%-a jelezte, hogy külső forrást fog igényel70% 10,7% 11,8% 12,3% 60% ni a következő egy évben, kétharmaduk pedig határozott a forrás13,7% 14,2% 50% 25,3% bevonást tekintve (az agrárcégek kétharmada a beruházásokhoz 40% 18,8% 22,6% már pótlólagos forrásra szorul), ugyanakkor a szekunder és tercier 30% szektorban a vállalatok harmada adta jelét az egyértelmű forrás20% 35,2% 29,4% 26,9% bevonásnak. Mindhárom szektorban a forrásigény erősödése ta10% 0% pasztalható – részben a fejlesztések emelkedő forrásigénye, rész2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz ben a napi működés növekvő terhei miatt (3. ábra). Nem tervez

MFB-INDIKÁTOR

2

Valószínűleg nem

Kivár

Valószínűleg tervez

Tervez forrásbevonást

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Az agráriumon belül – már jelzett ágazati sajátosságokból kifolyólag – a növénytermesztő cégekre jellemző az átlagon felüli finanszírozási igény az MFB-INDIKÁTOR felmérés szerint, az integráltabb tevékenységet végzők – növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozó cégek – között némileg kisebb arányban merül fel finanszírozási szükséglet. Az iparban elsősorban a jelentős állótőkét lekötő, nehézipari ágazatokban (fémfeldolgozás, energetika, vegyianyag gyártás) nagyobb a forrásigény, a könnyűipari szegmensben alacsonyabb mértékű a forrásbevonási kedv (4. ábra). A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint éves szinten 2010 vé2. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szektorális bontásban gén-2011 elején több ágazatban is elérhette a hitelállomány csökkenése a mélypontot (5. ábra), amit az iparban tapasztalt erősödő 100% 1,7% 6,8% 14,8% 16,0% 90% forrásbevonási étvágy ugrásszerű emelkedése megerősít. A szolgál5,1% 80% 13,1% tató szektoron belül az exportra termelő vállalatokat kiszolgáló, va13,9% 20,3% 70% 10,7% lamint az élénk külső konjunktúrát leggyorsabban, legkönnyebben 15,1% 60% kihasználó szállítás és raktározás területén várható jelentős, a szek50% 28,3% tort meghaladó forrásbevonási aktivitás. 23,5% 40% 66,1% A „két lábon álló”, azaz a hazai mellett jelentős külföldi piacokkal is 30% rendelkező vállalatok körében várható a legintenzívebb forráske20% 33,1% 31,5% 10% reslet a felmérés alapján a következő 12 hónapban (6. ábra). Ezek a 0% cégek diverzifikáltabb piacaik révén védettebbek a kereslet ingadoMezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor zásaival szemben, forint és devizabevételeik pedig mérséklik az árNem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást folyammozgások jelentette kockázatokat, s hitelképességük is kedvezőbb.

3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása szektorális bontásban 100% 80% 60%

20,3%

40%

14,9%

20%

21,1%

Agrárium Nem tervez

Ipar

Valószínűleg nem

Kivár




5. ábra: A vállalati hitelállomány alakulása (év/év, forintban számolt teljes hitelállomány)

Agrárium Ipar Nem tervez Valószínűleg nem Kivár

50% 40% 30%

15,4%

15,1%

10,3% 6,9%

10,9%

13,6%

15,7%

13,8%

9,1%

15,1%

20% 10% 0%

26,2%

10,2%

19,0%

22,3%

9,1%

6,7% 11,1% 8,9%

100% 16,7%

11,1% 32,7%

25,0%

31,1% 24,1%

-20% 29,7%

Élelmiszeripar

Fémfeldolgozás

MFB-INDIKÁTOR

Gépipar

Könnyűipar

12,5%

70%

6,3%

60%

25,0%

36,7%

50% 40% 30%

38,2%

42,2%

35,2%

31,3%

20% 10% 0%

2011.03

2010.12

2010.09

2010.06

2010.03

2009.12

2009.09

2009.06

2009.03

2008.12

2008.09

2008.03

2008.06

Forrás: MNB

50,0%

90% 80%

13,0%

-10%

-40%

IKT szolg.

Szolgáltató szektor Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást

6. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján

60%

-30%

Pénzügyi szolg.

Nagykereskedelem


Ingatlanügyeletek


2011. tavasz

Egyéb szolg.

2010. nyár

Egyéb ipar

2009. tél

Könnyűipar

2011. tavasz

31,5%

Építőipar

2010. nyár

26,0%

Gépgyártás

2009. tél

21,5%

Élelmiszeripar

33,1%

Kiskereskedelem

2011. tavasz

27,2%

17,1%


2010. nyár

30,1%

22,8%


2009. tél

22,1%

Növény+állat

57,4%

44,7%

0%

23,5%

Állattenyésztés

22,8% 66,1%

28,3%

Növénytermesztés

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

4. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek ágazati bontásban

Energetika

•


•

Fémfeldolgozás

•

0% Nem tervez

Építőipar

3

0-10%

10-25%

Valószínűleg nem

25-50% Kivár

50-75%

75-100%


100% Tervez forrásbevonást

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A beruházások kulcsa a következő egy évben a forrásokhoz való hozzáférés lesz •

•

•

•

•

A vállalati méret növekedése a forrásbevonási aktivitás erősödésével jár: míg a mikrovállalatoknak kevesebb mint negyede, addig a nagyvállalatok közel fele jelzett egyértelmű forrásigényt a következő egy éves távlatban (1. ábra). Mivel a nagyobb vállalatok piaci helyzete általában stabilabb, így forrásokhoz való hozzáférése is könnyebb, különösen a válság és az abból való kilábalás idején, ráadásul a finanszírozói oldalról is kisebb korlátokkal találkoznak, ami könnyíti a forrásbevonást (12. oldal). Ugyanakkor az elmúlt egy évben különösen a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben erősödött a forrásbevonási hajlandóság, ott is elsősorban a fejlesztési források iránt tapasztalható növekvő kereslet következtében (5. oldal), ami a válság mélypontjáról való elmozdulást jelzi. A közép-magyarországi régióban kedvezőbb a vállalatok forrásellátottsága, mint a keleti és nyugati országrészben, a 2012. tavaszig várható vállalati forrásbevonási aktivitás viszont kiegyenlítettebb, s a közép-, nyugat- és kelet-magyarországi országrészben is nagyjából hasonló struktúrájú a vállalatok forrásigénye (2. ábra). A külföldi tulajdonossal is rendelkező vállalatok között – stabilabb tőkehelyzetük, külföldi és anyavállalati forrásokhoz való könnyebb hozzáférésük következtében – viszonylag magas azok aránya, akik megtehetik, hogy nem vonnak be forrást (különösen hitelt), míg az állami és önkormányzati cégeknél relatíve nagy a forrásbevonás való1. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó színűsége a következő 12 hónapban (3. ábra), s kiemelkedően népforrásbevonási tervek vállalati méretkategória szerint szerűek a banki hiteltermékek (8. oldal). 100% 8,5% 12,6% 13,6% A felmérés szerint a forráskereslet különösen abban a vállalati szeg90% 21,1% 11,0% 11,1% 13,6% mensben lesz intenzív, ahol kapacitáshiány jelentkezik (4. ábra). Ez 80% 6,1% 16,2% 9,4% 70% a vállalati kör azonban nagyon szűk, 2009 nyara és 2011 tavasza kö15,9% 25,6% 60% zött 0,9%-ról 1,4%-ra emelkedett a gyakori és rendszeres kapacitás15,5% 23,0% 50% hiánnyal küzdő cégek aránya, míg az időszakonként kapacitáshiányt 27,1% 40% jelzők részaránya 12%-ról 16,7%-ra bővült. 26,1% 30% 48,8% Minél intenzívebbek a következő 12 hónapra irányuló beruházá43,0% 20% 30,8% sok, annál erősebb a forrásbevonási szándék (5. ábra). A forrás21,1% 10% 0% igényt növeli, hogy 2011. tavaszra a megelőző másfél évben 55% Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok körüli arányról 66,5%-ra ugrott a következő 12 hónapban beruháNem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást zást tervező vállalatok aránya. 3. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek tulajdonosi forma szerint

2. ábra: Jelenlegi forráshelyzet és a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek földrajzi bontásban Jelenlegi forráshelyzet 25,9%

15,5%

15,8%

58,2%

64,3% 69,0%

5,2% KözépMagyaro

20,1%

25,9%

NyugatMagyaro.

KeletMagyaro.

Forrásbevonási tervek a következő 12 hónapra

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

17,1% 14,7% 11,1%

11,8%

13,8%

13,3%

11,1%

12,3%

13,4% 25,7%

29,2%

21,2%

35,9%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

36,0%

33,3%

35,6%

Szezonális kapacitásfelesleg

34,8%

Megfelelő

21,2%

17,3%

30,5%

33,3%

22,1%

39,1%

Gyakori kapacitáshiány

Belföldi (magán) tulajdon

0%

20%


MFB-INDIKÁTOR

40% Kivár

80%

Valószínűleg nem

20%

33,1%

Nem tervez

Állami/önkormányzati tulajdon

Valószínűleg nem

10%

Kivár

Külföldi tulajdon*



5. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a következő 12 hónap beruházási elképzelései alapján 9,0%

6,8%

9,0% 6,0%

13,0% 11,0%

100% 13,1%

15,7%

90%

20,0%

14,3%

40,7% 34,0%

52,2%

80% 70%

23,9%

16,7%

60% 13,2%

50%

8,0%

8,8%

40%

22,0%

15,4%

30%

44,0%

11,9%

13,2% 10,3% 11,8% 60%

40%

* a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy

11,1% 11,1% 11,1% 32,4%

50%

0%

26,0% 32,4%

60%

30% 41,9%

11,8% 10,9% 12,7%

66,7%

Szezonálisan változó felesleg és hiány


25,5%

70%

6,9% 23,8%

43,2% Olykor kapacitáshiány

16,2%

20,9%

35,3%

10,6% 15,4%

18,1%

80%

4,7%

26,0%

12,2% 9,8% 12,8% 10,8%

90%

20,0%

16,3%

14,5%

4. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a vállalati kapacitáskihasználtság alapján Jelentős kapacitásfelesleg

16,3%

11,9%

KözépNyugatKeletMagyaro. Magyaro. Magyaro. Nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez forrásbevonást Tervez forrásbevonást

A folyó költségek fedezésére sem elég a forrás Beruházásra már nem elegendőek a források Nincs szükség külső forrásra

100%

12,3%

16,0%

20% 22,0%

10% 0%

100%

Tervez beruházást

Nem tervez

Nem tervez

4

Valószínűleg tervez Valószínűleg nem

Kivár a beruházással Kivár

Valószínűleg nem tervez


Nem tervez beruházást Tervez forrásbevonást

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Forgóeszköz hitelek és fejlesztési források A konjunktúrát kihasználó és a régóta válságban lévő ágazatokban is erősödik a forráskereslet •

Az idei év tavaszán megugrott a fejlesztési források iránti vállalati kereslet, míg a forgóeszköz hitelek iránti igény 2009 nyara óta tapasztalt csökkenése nemcsak lefékeződött, hanem újra növekedésnek indult – előbbi a külső konjunktúra révén egyre inkább napirendre kerülő fejlesztési szükségletek emelkedéséből fakad, míg utóbbi azt is jelzi, hogy a vállalatok egy részének az utolsó finanszírozási tartalékai is kimerülőben vannak (1-2. ábra). A forgóeszköz hitelek és fejlesztési források iránt az agráriumban a legnagyobb az érdeklődés (különösen az állattenyésztő cégek fejlesztés-centrikusak). Az iparban az ingatlanpiaci fejlesztések visszafogása következtében az építőiparban a legintenzívebb (65%) a forgóeszköz hitelek iránti érdeklődés, míg a konjunktúrát jobban kihasználni képes gépgyártásban (28,8%) és vegyianyag gyártásban (32,7%) az egyik legalacsonyabb. A tercier szektorban a szállítási, raktározási ágazatban kiemelkedő mindkét forrástípus vonzereje (3-4. ábra). A vállalati méret növekedésével a forgóeszköz hitelek iránti kereslet növekedése tapasztalható, a fejlesztési források iránti vállalati igény azonban független a vállalatnagyságtól. A tulajdonosi összetétel szerint a kizárólagosan belföldi tulajdonú vállalatoktól várható a legnagyobb beruházási aktivitás, mivel ott a legnagyobb a fejlesztési források vonzereje (5-6. ábra).

•

•

2. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a vállalati válaszok alapján

1. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek célja

100%

60%

90% 50%

80%

15,9%

16,8%

17,0%

15,3%

17,4%

19,5%

18,6%

12,2%

8,5%

50,1%

53,6%

55,1%

70%

40% 59,3%

60%

Forgóeszköz finanszírozás

2009. nyár

2,8%

2,3%

3,3%

20%

Marketing

2010. nyár

0% 2009. nyár

2011. tavasz

2009. tél

Mindkettő

3. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban szektorális bontásban

2010. nyár

Fejlesztési forrás

2011. tavasz

Forgóeszköz hitel

Egyik sem

4. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban ágazati bontásban 100%

100% 90%

80%

23,5%

27,6%

80%

60% 40%

54,2%

Mezőgazdaság Mindkettő

Ipar


Szolgáltató szektor Forgóeszköz hitel

Agrárium Mindkettő

Egyik sem

5. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban vállalati méretkategória szerint

Pénzügyi szolg.

Ingatlanügyeletek

IKT szolg.

Egyéb szolg.

Nagykereskedelem

Kiskereskedelem

100% 90% 80%

31,7%

70%

26,8%

18,6%

16,9%

27,9%

25,4%

60% 50%

33,3% 23,3%

40% 30% 10%

18,5%

9,7%

20%

2011. tavasz

45,7%

2010. nyár

43,2%

2009. tél

38,6%

2009. nyár

25,5%

2011. tavasz

55,6%

2010. nyár

53,9%

2009. tél

53,6%

2009. nyár

29,4%

2011. tavasz

52,0%

2010. nyár

50,6%

2009. tél

42,1%

2009. nyár

33,1%

2011. tavasz

64,3%

2010. nyár

63,6%

66,0%

2009. tél

2009. nyár

MFB-INDIKÁTOR

Középvállalatok Forgóeszköz hitel

Szolgáltató szektor Forgóeszköz hitel Egyik sem

6. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban tulajdonosi forma szerint

10,5% 15,8% 14,0% 11,7% 11,7% 16,1% 19,1% 18,8% 16,6% 19,7% 24,6% 21,6% 25,7% 28,0% 29,0% 31,9% 11,7% 14,9% 17,9% 16,1% 19,6% 21,3% 13,6% 14,9% 18,7% 13,0% 7,4% 3,6% 19,3% 21,6% 22,9% 36,6% 13,6% 12,3% 9,1% 28,0% 29,5% 13,9% 12,7% 29,9% 30,6% 17,5% 13,5% 5,7% 10,6% 17,1% 11,7% 11,9%

Mikrovállalatok Kisvállalatok Mindkettő Fejlesztési forrás

Ipar Fejlesztési forrás


0%


Energetika

Gépgyártás

Egyéb ipar

6,8%


32,1%

Könnyűipar

29,0%

Építőipar

15,3%

13,3%


10%

10,3%


20%

23,7%

Élelmiszeripar

30%

Fémfeldolgozás

40%

0% Növénytermesztés

50%

20%

31,2%

33,1%

Növény+állat

60%

Állattenyésztés

70%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

28,5%

10%

(EU-s) pályázati önrész

2009. tél

2,9%

12,0%

8,5%

13,8%

0% Fejlesztési forrás

12,2%

30% 11,5%

35,1%

36,4%

40%

40,1%

25,4%

10%

31,4%

50% 29,2%

31,8%

20%

34,2%

30%

27,9%

25,4%

30,2%

39,2%

0% Belföldi (magán) Állami/önkormányzati tulajdon tulajdon Mindkettő Fejlesztési forrás Forgóeszköz hitel

Nagyvállalatok Egyik sem

Külföldi tulajdon* Egyik sem

* a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy

5

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Átlag feletti arányban jeleznek forrásigényt a diverzifikált piacokkal rendelkező vállalatok •

A közép-magyarországi vállalatok körében átlag alatti a forgóeszközhitelek és fejleszési források iránti kereslet – mivel itt felülreprezentáltak a szolgáltatócégek (1. ábra). A belföldi és exportpiacokkal nagyjából egyforma súllyal rendelkező vállalatok között a legnagyobb az igény mindkét forrásnemre, ugyanis a piacok diverzifikálása stabilizálja a vállalatokat és könnyebbé teszi a forráshoz jutást is (2. ábra). A beruházást tervező vállalatok közel háromnegyede (70,8%-a) fejlesztési forrás bevonását tervezi a következő 12 hónapban, míg a szándékolt beruházástól függetlenül a megkérdezettek 40%-a forgóeszköz hitelre is igényt tart (3. ábra). Azok a vállalatok mutatnak mindkét finanszírozási típus iránt átlag feletti érdeklődést, amelyek eredménye alig változott az elmúlt évben, és a következő egy évben sem várnak nagyobb nyereséget vagy veszteséget – a sikeresebb/optimistább vállalatok kerülik a forrásbevonást, a sikertelenebb/borúlátó cégek pedig tisztában vannak vele, hogy nehezebben jutnak hozzá (4. ábra). Alapvetően termelésbővítési, -korszerűsítési és ingatlanberuházási tervek állnak a fejlesztési források iránti kereslet emelkedése mögött (5. ábra). Az élelmiszeriparban rendkívül alacsony a korszerűsítést, bővítést tervezők aránya, mivel a piaci optimizmus nagyarányú kihasználatlan kapacitásokkal párosul (6. ábra).

• • •

• •

2. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján

1. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban földrajzi bontásban

100% 90%

24,4%

80% 30,8%

29,7%

60%

13,6%

30% 20% 10%

Kelet-Magyarország Egyik sem

minimum 5%-kal nőtt

37,5%

10-25%


25-50%

50-75%

75-100%

Forgóeszköz hitel

Egyik sem

30% 25%

20%

20%

15%

15%

10%

10%

5%

5% 0%

0% 2009. nyár

2009. tél

2010. nyár

2011. tavasz

Agrárium

* a következő 12 hónapra tervezett forrásbevonási tervekre vonatkozóan

MFB-INDIKÁTOR

28,0% 26,6%

29,5%

13,7%

20%

36,4%

33,3%

14,7%

40% 60% Fejlesztési forrás

Termelésbővítés új gépekkel Technológiai korszerűsítés Képzés/oktatás

Növény+állat

25%

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% * vállalati említések százalékos aránya, többszörös választás lehetősége mellett

30%

0% Forgóeszköz hitel

30,6%

35,2%

6,8%

30,3%

22,8%

80% 100% Mindkettő

6. ábra: Különböző fejlesztési források iránti kereslet* a következő 12 hónapban ágazati bontásban 35%

Termelésbővítés új gépekkel Ingatlan beruházás K+F Képzés/oktatás Technológia korszerűsítés

24,0%

Egyik sem

5. ábra: Különböző fejlesztési források iránti kereslet* változása 35%

21,6%

0-5% között csökkent

21,8%

29,0% 33,9%

7,3%

28,2%

nem változott

minimum 5%-kal csökkent

100%

15,9%

31,7%

6

Ipar

Ingatlan beruházás K+F

Ingatlanügyeletek

Mindkettő

0-10%

0-5% között nőtt

27,6%

31,6%

18,8%

32,4%

30,6%

33,3%

9,2%

27,7%

30,5%

29,9%

11,3%

31,6%

25,4%

29,8%

13,2% 10,3%

24,7%

minimum 5%-kal csökken

0% 0%

29,3%

nem változik

9,3%

35,2%

31,6%

0-5% között nő

Egyéb szolg.

17,8%

minimum 5%-kal nő

Pénzügyi szolg.

18,2%

100% Egyik sem

IKT szolg.

19,0%

75-100%

Kiskereskedelem

28,9%

8,9%

50-75%

Forgóeszköz hitel


32,3%

26,7% 12,7%

25-50%


0-5% között csökken

25,0%

8,6%

10-25%

37,5%

35,2%


10%

38,2%

0-10%

Nagykereskedelem

20%

29,6%

11,4%

17,8%

Gépjárműkeresk. és -javítás

13,6%

30%

18,2%

Egyéb ipar

40%

25,0%

32,5% 36,2%

8,9%

19,0%


50%

12,7%

Fémfeldolgozás

29,7%

8,6%

Építőipar

46,7%

Növénytermesztés

30,9%

70% 60%

Az eredmény a következő 12 hónapban

36,2%

25,9%

Az eredmény az elmúlt 12 hónapban

80%

12,5% 27,1%

28,9%

9,3%

4. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a vállalati eredmény alakulása szerint

100% 24,4%

11,4%

Mindkettő

2. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 90%

25,0% 26,7%

Gépgyártás

Forgóeszköz hitel

Állattenyésztés


38,2%

0% 0%

Mindkettő

29,6%

Energetika

Nyugat-Magyarország

Közép-Magyarország

32,3%

25,0%

32,5% 36,2%

40%

33,3 %

33,8%

46,7%

70%

30,3 %

50%

10,7 %

25,9%

30,9%

36,2%

Könnyűipar

10,3%

26,7 %

15,7 %

25,7 %

Élelmiszeripar

25,1%


22,6 %

35,0 %

12,5% 27,1%


2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Különböző forrástípusok vállalati jelentősége A banki hitelek jelentőségének leértékelődése, az állami és uniós források szerepének erősödése tapasztalható a vállalatok nézőpontjából •

•

• •

A vállalati szektor leginkább saját forrásaira támaszkodik, de finanszírozásában a banki, állami és EU-s eszközök is viszonylag fontosak (1. ábra). Az elmúlt közel két évben a kereskedelmi banki hitelek vállalati jelentősége csökkenő irányt mutat, míg az állami és uniós források felértékelődése tapasztalható (2. ábra), s 2011 tavaszára utóbbi két finanszírozási lehetőség népszerűsége elérte a banki hitelekét. Az európai uniós és állami finanszírozási formák leginkább a mikro- és kisvállalatok körében élveznek nagy népszerűséget, a banki hitelek kedveltsége pedig elsősorban a nagyobb vállalatok körében magas (3. ábra). Az agráriumban a többi szektorhoz képest valamennyi forrástípus relatíve nagyobb jelentőséggel bír, s az állami és uniós eszközök fontossága különösen kimagasló (4. ábra). A külföldi tulajdonban lévő vállalatok stabilabb tőkehelyzetük révén kevésbé szorulnak rá külső forrásbevonásra, míg a 100%-ig hazai tulajdonú vállalatok az uniós és állami forrásokat is kiemeltebb fontosságúnak tekintik (5. ábra). A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok kevésbé tartózkodóak a banki forrásokkal szemben, mint a többi vállalat, ami azt jelzi, hogy a vállalati finanszírozásban a kereskedelmi banki hitelek jelentősége – azok csökkenő szerepe ellenére is – kiemelkedő (6. ábra). 2. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok jelentőségének alakulása*

1. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* 5,0

Saját forrás

4,5

Kereskedelmi bankok hiteltermékei

4,0

EU-s források

3,5

Állami támogatások

3,0

MFB hiteltermékek

2,5

Tulajdonos/anyavállalat hitele

2,0

Vevői vagy szállítói hitel

1,5

Egyéb befektetői források

1,0

Egyéb pénzintézetek hiteltermékei

2009. nyár

Kockázati tőke

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

3. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* vállalati méretkategória szerint

Kisvállalatok

Saját forrás


Ipar

EU-s forrásokból megvalósuló támogatások


Nagyvállalatok

* 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus

Mezőgazdaság


Középvállalatok

Szolgáltató szektor Állami támogatások

Állami támogatások 1,0

2,0

3,0

4,0

2011. tavasz

4. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* szektorális bontásban

Saját forrás

Mikrovállalatok

2010. nyár

Állami támogatások EU-s források Kereskedelmi bankok hiteltermékei Saját forrás

Vállalati kötvénykibocsátás * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus

2009. tél

1,0

5,0

2,0

3,0

4,0

5,0



5. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* tulajdonosi forma szerint

6. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban* 5,0

Saját forrás


4,5

Külföldi tulajdonos is van

4,0 3,5


Állami/önkormányzati tulajdon



3,0 2,5 2,0 1,5

100% belföldi tulajdon

1,0 Tervez


Nem tervez

beruházást a következő 12 hónapban 1,0

2,0

3,0

4,0

Nem tervez

forrásbevonást a következő 12 hónapban

Saját forrás

5,0 * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus


MFB-INDIKÁTOR

Tervez


7

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A forrásbevonás tervezett csatornája A vállalati forrásbevonás során továbbra is a hitelek jelentik az elsődleges alternatívát •

• •

•

A következő egy évben a felmérés szerint a magyarországi vállalatok nagyobb aránya fordul EU-s és állami forrásokhoz, mint kereskedelmi banki hitelekhez, ugyanakkor a válaszadók fele továbbra is hitelfelvételben (kereskedelmi banki, egyéb pénzintézeti, MFB-s hitelben) gondolkodik (1. ábra). 2009 nyara óta a kereskedelmi banki források iránti igény lényegében egy helyben toporog, míg az uniós és állami forrásbevonást tervezők aránya folyamatosan emelkedik a banki hitelekhez képest kedvezőbb kondíciók következtében (2. ábra). A kereskedelmi banki források iránt a közép- és nagyvállalati körben várható nagy érdeklődés, míg az EU-s és állami csatornákon elérhető pénzekre a kis- és középvállalati szegmensben mutatkozik jelentősebb kereslet (3. ábra). A mezőgazdasági cégek lényegében valamennyi forráslehetőséggel nagyobb arányban kívánnak élni a következő 12 hónapban, mint a másik két szektor vállalatai (4. ábra). Az állami és uniós források iránt a külföldi tulajdonossal is rendelkező cégek között tapasztalható jelentős érdeklődés (a nyereségességre való törekvés az ide tartozó vállalatok költségoldali gazdálkodásán kiemelten érezteti hatását), míg a beruházó vállalatok mintegy fele számol banki, állami, ill. EU-s forrásokkal (5-6. ábra). 2. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források*

1. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 55%

Hitelfelvétel** EU-s források

Hitelfelvétel (kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei)

50%

Állami támogatás 45%


EU-s források

MFB hiteltermékek 40%

Tulajdonos/anyavállalat hitele Vevői vagy szállítói hitel

35%

Egyéb pénzintézetek hiteltermékei

Állami támogatás

Külső tőkebefektető bevonása

30%

Egyéb befektetői források Kockázati tőke

25%

Vállalati kötvénykibocsátás 0%

10%

20%

30%

40%

50%

20%

60%

2009. nyár

* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei

2009. tél

2010. nyár

4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források szektorális bontásban*

Hitelfelvétel**

Hitelfelvétel**

EU-s források

EU-s források

Állami támogatás

Állami támogatás



MFB hiteltermékek

MFB hiteltermékek

Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel


Vevői vagy szállítói hitel Egyéb pénzintézetek hiteltermékei



Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Középvállalatok * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Mikrovállalatok ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

Hitelfelvétel**

Hitelfelvétel**


EU-s források

EU-s források

Állami támogatás

Állami támogatás Vevői vagy szállítói hitel


Tulajdonos/anyavállalat hitele MFB hiteltermékek

MFB hiteltermékek



Egyéb befektetői források Egyéb pénzintézetek hiteltermékei


Vállalati kötvénykibocsátás

Egyéb pénzintézetek hiteltermékei 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Kockázati tőke Nem tervez beruházást a 0% következő 12 hónapban

60%

* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei *** a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy

MFB-INDIKÁTOR

0%


6. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források beruházási aktivitás szerint*

5. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források tulajdonosi forma szerint*

Külföldi tulajdon*** Állami/önkormányzati tulajdon Belföldi (magán) tulajdon


* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges

3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források vállalati méretkategória szerint*

Nagyvállalatok Kisvállalatok

2011. tavasz

Tervez beruházást a következő 12 hónapban

8

10%

20%

30%

40%

50%

60%


2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Hiteligénylésnél mérlegelt vállalati preferenciák A kamatok mellett egyre nagyobb figyelmet kap a hitelek futamideje •

•

•

A magyarországi vállalatok hitelfelvétel során a hitelkamatot veszik elsősorban számításba, másodsorban pedig az egyéb forrásköltségeket vizsgálják (1. ábra). Az előző egy évben az állami és EU-s források felértékelődésével, a kereskedelmi banki források vállalati pozíciójának mérséklődésével némileg csökkent a különféle hitelköltségek jelentősége, míg a futamidő egyre nagyobb figyelmet kap (2. ábra). Leginkább a szolgáltató szektorba tartozó cégek mérlegelik a banki kamatokat, míg az agrárcégek a hitelek fedezetét és futamidejét veszik leginkább számításba (3. ábra). Az agráriumban a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó vállalatok figyelnek legjobban a kamatszintre, míg az iparon belül a nagy állótőkeigényű ágazatokban (fémfeldolgozás, építőipar, vegyianyag gyártás) magasabb a kamat jelentősége (4. ábra). A vállalati méret növekedése a futamidő, fedezet és saját erő bizonyos leértékelődésével jár, a kamat- és egyéb költségek azonban nagyjából azonos hangsúlyt kapnak mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok között (5. ábra). A beruházni szándékozók a kamatokat, míg a forrásbevonást nem tervező vállalatok a hitelek futamidejét értékelik fontosabb szempontnak mint a többi cég (6. ábra).

1. ábra: Vállalati hiteligénylés Teljes minta során mérlegelt szempontok*

2. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok változása*

Kamat mértéke Kamat mértéke

Egyéb forrásköltségek mértéke Hitel fedezete

Egyéb forrásköltségek mértéke

Hitel futamideje 2009. nyár 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz

Saját erő nagysága Hitelelbírálás gyorsasága

Hitel fedezete

Hitel futamideje

Devizaárfolyamok változása Forint-deviza hitelkamatkülönbség

Saját erő nagysága

Türelmi idő 3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4

4,6

3,0

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4

4,6

Agrárium 3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4

4,6

Ipar

Kiskereskedelem


Ingatlanügyeletek


IKT szolg.


Egyéb szolg.

Pénzügyi szolg.

Nagykereskedelem

Egyéb ipar

Építőipar


Hitel futamideje

Fémfeldolgozás


Energetika

Könnyűipar

Növény+állat

Hitel fedezete Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor

Élelmiszeripar

Állattenyésztés

Egyéb forrásköltségek mértéke

Növénytermesztés

5,00 4,75 4,50 4,25 4,00 3,75 3,50 3,25 3,00

Kamat mértéke

* 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont

3,2

4. ábra: Vállalati hiteligénylés során a kamatszint megítélése*

3. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok szektorális bontásban*

Gépgyártás





5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok vállalati méretkategória szerint*

6. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban* 4,6

Saját erő nagysága


Kamat mértéke 4,4

Hitel futamideje

Egyéb forrásköltségek mértéke 4,2 Hitel fedezete

Hitel fedezete

Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Hitel futamideje

4,0 Egyéb forrásköltségek mértéke

3,8 Saját erő nagysága * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont

MFB-INDIKÁTOR

Tervez 3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4

Nem tervez

beruházást a következő 12 hónapban

4,6

9

Tervez

Nem tervez

Kamat mértéke


2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A hitelfelvételi körülmények változása az elmúlt egy évben Újra emelkedő kamatok, tovább romló hitelkondíciók, melyek főleg a kisebb vállalatokat sújtják A magyar bankrendszer a romló jövedelmezőség (magas forrásköltség, portfolióromlás, különadó, stb.) következtében csak mérsékelten hitelez, a vállalati szektor pedig – főleg a deviza kölcsönök visszafizetése következtében – hónapok óta nettó törlesztő (1. ábra). A magyarországi vállalati hitelkamatok 2010 második felében emelkedni kezdtek: a forinthitel kamatok 2010 eleji szinteket értek el márciusban, míg a bankközi euró források drágulását a bankok az euróhitelek kamataiban is érvényesítik, s e tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is (2. ábra). A negatív irányba tartó folyamatokat a vállalati szektor is érzékeli: a hitelpiacon a devizaárfolyamok változásában, a hitelkínálat és kamatok alakulásában látja a legnagyobb mértékű visszaesést 2011 tavaszán, 2010 nyara óta pedig inkább további kisebb-nagyobb mértékű romló tendenciát tapasztalnak az egyes tényezők alakulásában (3-4. ábra). A kisebb vállalatok kedvezőtlenebbnek látják a hitelezési piac alakulását, mint a nagyobbak (a mikrovállalatok tapasztalatai különösen a hitelkínálat terén negatívak), regionálisan pedig a kelet-magyarországi vállalatok véleménye a leginkább lesújtó (5-6. ábra).

1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása

2. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 100

8%

-25

-25

-50

-50

-75

-75

2%

-100

-100

0%

Forinthitel - 1-5 éves

4%

Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves

2011.07

2011.04

Forrás: ECB, MNB

2008.01

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

2009.10

2009.07

2009.04

2009.01

-125

2011.04

Forrás: MNB

-125

Forinthitel - min. 5 éves

6%

2011.01

0

2010.10

0

EURIBOR

10%

2010.07

25

2010.04

25

12%

2010.01

50

2009.10

50

BUBOR

14%

75

2009.07

Összes hitel

2008.07

milliárd Ft

Devizahitel

milliárd Ft

Forinthitel

75

2008.04

100

2009.04

•

2009.01

•

2008.10

•

* 3 hónapos bankközi kamatok ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva

4. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban*

3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Devizaárfolyamok változása

Devizaárfolyamok változása

A bankok hitelkínálata Kamat mértéke

A bankok hitelkínálata**

Forint-deviza hitelkamatkülönbség Egyéb forrásköltségek mértéke Hitel fedezete

Kamat mértéke

Saját erő nagysága Hitelelbírálás gyorsasága

Forint-deviza hitelkamatkülönbség

Hitel futamideje

2009. nyár 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz

Türelmi idő * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban vállalati méretkategória szerint*

1,0


A bankok hitelkínálata


Kamat mértéke

2,5

3,0

** módszertani változás

Kamat mértéke


MFB-INDIKÁTOR

2,0

6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban földrajzi bontásban*


Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok

1,5

* 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult

Forint-deviza hitelkamatkülönbség 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország 1,0 Közép-Magyarország


10

1,5

2,0

2,5

3,0


2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Jelentős ágazati szóródások: az állattenyésztés, energetika, építőipar, turizmus területén átlagot meghaladó mértékű romlást tapasztalnak a vállalatok a hitelfelvétel terén A külföldi tulajdonú vállalatok a devizaárfolyamok, az állami és önkormányzati cégek pedig a kamatok és hitelmennyiség tekintetében érzékelnek relatíve kismértékű romlást (1. ábra). Az ipari vállalatoknál valamivel kedvezőtlenebbek a mezőgazdasági- és szolgáltatóipari cégek tapasztalatai a hitelezési piaci mozgásokról (2. ábra). Az agráriumon belül az állattenyésztő cégek, az iparon belül az energetikai, építőipari vállalatok, míg a szolgáltató szektoron belül a turizmus, vendéglátás területén tevékenykedő szereplők jeleznek jelentősebb romlást. A szállító, raktározó vállalatok helyzete speciális: nagyobb arányú devizabevételeik révén a többi ágazattól eltérően kedvező(!) irányú folyamatokat tapasztalnak az árfolyamok alakulásában, míg a kamatok és hitelkínálat tekintetében ez az iparág szembesült leginkább romló feltételekkel (3-5. ábra). A devizaárfolyamok alakulását tekintve a szolgáltató szektorban, a hitelkínálat változását nézve az agráriumban, míg a hitelkamatok mozgását vizsgálva az iparban tapasztalható az ágazati vélemények között legnagyobb szóródás. A beruházást tervező vállalatok tapasztalatai csupán a hitelkínálat esetében kedvezőbbek, mint a többi vállalaté, míg a hitelfelvételben gondolkodó vállalatok a devizaárfolyamok alakulásában érzékeltek átlagnál kisebb mértékű romlást (6. ábra).

1. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban tulajdonosi forma szerint*

2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban szektorális bontásban*





Kamat mértéke

Kamat mértéke



Belföldi (magán) tulajdon 1,0 1,5 2,0 Állami/önkormányzati tulajdon * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Külföldi tulajdon**

2,5

3,0

** a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy

Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatószektor

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0


4. ábra: A banki hitelkínálat elmúlt 12 hónapos változásának megítélése*

3. ábra: A devizaárfolyamok elmúlt 12 hónapos változásának megítélése*

Ipar

Agrárium





IKT szolg.

Ingatlanügyeletek

Egyéb szolg.

Nagykereskedelem

Pénzügyi szolg.

Kiskereskedelem


Építőipar

Ipar

Energetika

Gépgyártás

Egyéb ipar

Állattenyésztés

Növény+állat

Pénzügyi szolg.

Ingatlanügyeletek



Egyéb szolg.

Kiskereskedelem

IKT szolg.


Nagykereskedelem

Építőipar


Energetika

Könnyűipar

Egyéb ipar

Élelmiszeripar

Gépgyártás

Fémfeldolgozás


Növény+állat

Állattenyésztés

Növénytermesztés

Agrárium

Növénytermesztés

3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0

3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0

Élelmiszeripar

•

Fémfeldolgozás

•


•

Könnyűipar

•




6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban*

5. ábra: A hitelkamatok mértékének elmúlt 12 hónapos változásának megítélése* 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0

2,6 2,4 2,2 1,8





IKT szolg.

Pénzügyi szolg.

Ingatlanügyeletek

Egyéb szolg.

Kiskereskedelem

Nagykereskedelem

Energetika

Építőipar

Könnyűipar

Élelmiszeripar

Fémfeldolgozás

Gépgyártás

Egyéb ipar


Állattenyésztés

Növény+állat

Növénytermesztés

2,0 1,6 1,4 1,2 1,0 Tervez

Nem tervez


Tervez

Nem tervez



Agrárium

Ipar


Forint-deviza hitelkamatkülönbség A bankok hitelkínálata


MFB-INDIKÁTOR

11

Kamat mértéke Devizaárfolyamok változása

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Hitelfelvételnél tapasztalt pénzintézeti korlátok A hitelintézeti akadályok 2009 vége óta mérséklődnek, bár továbbra is jelentősek •

•

•

A vállalati szektor a pénzintézetek által támasztott korlátok közül továbbra is a magas kamatokat és a szűkös hitelkínálatot sorolja az első helyre (1. ábra). A feltételek 2009 végén voltak a legrosszabbak a vállalati vélemények alapján, azóta fokozatosan javuló tendencia tapasztalható a felmérés szerint (2. ábra). Az iparban a szűkös hitelkínálat, a szolgáltató szektorban a kamatszint jelenti a legnagyobb akadályt a forrásbevonást tervező vállalatok számára, míg a mezőgazdasági vállalatok mindkét tényezőt kiugróan mostohának, egyúttal hasonló mértékűnek látják (3. ábra). A kisebb vállalatok általában kedvezőtlenebbnek ítélik a pénzintézeti elvárásokat, mint a nagyobb cégek, ugyanakkor a saját erő hiányát a mikrovállalatok mellett a nagyvállalatok is átlagnál jobban emelték ki (4. ábra). A nyugat-magyarországi cégek kevésbé tapasztalnak akadályokat a pénzintézetek részéről, mint a többi vállalat, mivel általában jobb exporthelyzetük révén kedvezőbb a hitelintézeti megítélésük és hitelképességük (5. ábra). A beruházást tervező vállalatok valamivel kisebb akadályokba ütköznek, mint a többi cég, míg a forrásbevonást fontolgató vállalatok a hitelkínálat szűkösségét tekintik relatíve nagy hitelintézeti fékezőerőnek (6. ábra). 1. ábra: Pénzintézetek által támasztott Teljes minta legjelentősebb akadályok*

2. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok változása*

Magas kamatok

Magas kamatok

Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya

Szűkös hitelkínálat

Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Biztosíték hiány (ingatlan) Biztosíték hiánya (kezességvállalás)

Saját erő hiánya

Biztosíték hiánya (bankgarancia) Biztosíték hiánya (tárgyi eszköz)

3,0

Üzleti terv elutasítása 2,0

* 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály

2,5

3,0

3,5

4,0

2009. nyár 2010. nyár

3,2

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4


4. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok vállalati méretkategória szerint *

3. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok szektorális bontásban* Mezőgazdaság

Mikrovállalatok

Ipar

Kisvállalatok


Középvállalatok

Teljes minta

Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya

3,4

2009. tél 2011. tavasz

Nagyvállalatok 3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

Magas kamatok 3,0 Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya


3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4


6. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban*

5. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok földrajzi bontásban* 4,2


Magas kamatok

4,0 3,8 3,6


3,4 3,2

Saját erő hiánya

Tervez Kelet-Magyarország 3,0 Nyugat-Magyarország Közep-Magyarország

MFB-INDIKÁTOR

3,2

3,4

3,6

3,8

Nem tervez


4,0


Saját erő hiánya

12

Tervez

Nem tervez



Magas kamatok

2011. tavasz

Összefoglaló 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 16,6 % 21,6 % 61,8 % tavasz

Recommend Documents