Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
32,4%
24,6%
20,1%
24,1%
28,9%
51,2%
51,0%
22,9%
40,0%
20,3%
36,6%
14,8% 36,7%
44,1%
23,5% Agrárium
Ipar
37,1%
Szolgáltató Agrárium szektor
Előző 12 hónap Csökken(t)
43,1%
48,5%
Ipar
Szolgáltató szektor
Következő 12 hónap
Nem változott/változik
Nő(tt)
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2012. ősz
2. ábra: A vállalat (adózás előtti) eredményének növekedését váró cégek aránya az elmúlt 12 hónap beruházási tevékenysége alapján
26,5%
23,5%
23,1%
21,7%
20,8%
20,6%
19,9%
19,6%
18,3%
Termelés/szolgáltatás bővítése
Munkaerő képzése
Ingatlan vásárlása/építése
Költségek csökkentése
Informatikai fejlesztés
Gépvásárlás
Tech. korszerűsítés
Piaci helyzet stabilizálása
*az elmúlt 12 hónapban
Profilváltás/szélesítés
36,4%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2012. ősz
Tevékenység átszervezése
40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
15,8%
A tartósan kedvezőtlen, növekedésre nem ösztönző piaci feltételekre való berendezkedést jelzi, hogy a vállalati stratégiák közül a 2012. őszi felmérés alapján a defenzív fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások kerültek kedvezőbb helyzetbe. Ennek eredményeként a tevékenység átalakítását, a reorganizációt előnyben részesítő cégek profitvárakozásai a legoptimistábbak (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon)
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
NEM VÉGZETT BERUHÁZÁST*
A vállalkozások alig ötöde jelezte, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a vállalati eredményeik nőttek: mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban meghaladta az 50%-ot a csökkenő nyereségről beszámoló vállalatok aránya, míg az agráriumban a korábbi jó eredményeket követően az elmúlt időszakban legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek (1. ábra).
1. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes szektorokban
18,9%
Az MFB-INDIKÁTOR 2012. őszi felmérése leképezte a külső keresletnek az Európát sújtó recesszió és a nemzetközi kereskedelem csökkenése miatti visszaesését és a belső piac további szűkülését. A kedvezőtlen belföldi, ill. külföldi piaci helyzet, az alacsony profitvárakozások és a tartósan erős bizonytalanság kihatnak a vállalatok foglalkoztatási és beruházási terveire is. Mindezek eredőjeként a hazai vállalatok piaci helyzete őszre tovább romlott, az eredményeikkel kapcsolatos várakozásaik mélypontra süllyedtek.
VÉGZETT BERUHÁZÁST*
2013. január
Piaci helyzetkép az MFB 2012. őszi vállalati felmérése alapján
(Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator oldalon olvashat bővebben)
A tartalomból ◊ Még várat magára a trendforduló a világgazdaságban, a magyar kilátások is kedvezőtlenek ... (3. oldal) ◊ Magas külkereskedelmi többlet, tovább javuló külső finanszírozási képesség... (4. oldal) ◊ Az exportmegrendelések elmaradása erősen sújtja a hazai feldolgozóipart... (5. oldal) ◊ Erősödött a vállalatok beruházási kedve 2012. tavasz és ősz között... (6. oldal) ◊ A vállalati hitelállomány zsugorodását a hitelkereslet erősödése kíséri... (7. oldal) ◊ Mind a pénzintézetek, mind a vállalatok a hitelezés bővülésére számítanak... (8. oldal) ◊ A lakossági vásárlások tartósan zuhannak, a munkaerőpiac stagnál... (9. oldal) ◊ 2013-ban is elsősorban a kormányzati intézkedések befolyásolják az inflációs ráta alakulását... (10. oldal) ◊ A lengyel zloty mögött a forint volt a legjobban teljesítő deviza a régióban 2012-ben... (11. oldal) ◊ Kedvezőbbé vált a szigorú kontroll alatt tartott deficit finanszírozása az év utolsó hónapjában... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A kedvezőtlen kilátásokat jelzi, hogy 2012. ősszel az MFBINDIKÁTOR vállalati felmérés eddigi történetében mélypontra süllyedt a következő 12 hónapban növekvő eredményt váró cégek aránya (3. ábra). Ehhez hozzájárult egyrészt, hogy a vállalatok nem számítanak fordulatra a belföldi értékesítésben, másrészt a külső (elsősorban európai) kereslet visszaesése miatt az exportértékesítés dinamizáló ereje is tovább gyengült. A vállalati (vertikális) integráció ugyanakkor alkalmas eszköz lehet a kapott válaszok alapján a belföldi értékesítés visszaesésének tompítására: a beszállítói kapcsolatokban érdekelt cégek az elmúlt egy évben is jellemzően jobban teljesítettek, míg a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaik sokkal kedvezőbbek az átlagnál (4. ábra). Valamelyest emelkedett a következő 12 hónapban az árak emelését tervező cégek aránya a 2012. őszi válaszok alapján (5. ábra), ugyanakkor sem az eladási árakkal kapcsolatos tervek, sem az értékesítési volumenre vonatkozó várakozások, sem pedig a külső sokkoknak való kitettség (magas importhányad) nem mutat összefüggést a vállalati szektor magasan beragadt (átlagosan 6,0%-os) inflációs várakozásaival. Ennek hátterében így – az adóváltozások mellett – elsősorban pszichológiai (bizalmi, tapasztalati) tényezők állnak. A bizonytalan piaci helyzet és a kedvezőtlen kilátások továbbra is erős korlátot jelentenek a cégek foglalkoztatási terveinek: a vállalkozások döntő többsége a következő egy évben sem gondol munkaerőállományának bővítésére (6. ábra). A belföldi pozícióikat a szűk piacon is megőrizni képes közép- és nagyvállalatok körében lehet számítani a munkaerőigény kismértékű növekedésére, ugyanakkor utóbbiak között a legnagyobb az elbocsátást tervezők aránya is. A vállalatok átlagosan közel 8%-os bérfejlesztést hajtottak végre a 2011. ősz és 2012. ősz közti időszakban (7. ábra). A bruttó keresetek legnagyobb mértékben a munkaerő-intenzív ágazatokban emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók elsősorban az adóváltoztatások miatt, a nettó fizetések szinten tartása érdekében növelték a fizetéseket.
3. ábra: A növekvő vállalati eredményeket, belföldi és külföldi értékesítést váró vállalkozások aránya 60%
60% 50,7%
47,2%
50%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
42,8%
41,5%
50% 43,5%
36,8%
40%
36,0%
28,0%
30%
23,7%
25,3%
32,2% 26,2%
20%
24,6%
19,5%
30%
20,9%
19,3%
18,7%
17,1%
10%
40%
34,8%
44,1%
20%
17,7% 10%
2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
Vállalati eredmény
2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
Belföldi értékesítés
2012. ősz
Külföldi értékesítés
4. ábra: A beszállítói kapcsolatok szerepe a belföldi értékesítés növekedésében az elmúlt 12 hónap, ill. a következő 1 év során 30%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2012. ősz
Beszállító
25%
Nem beszállító
20% 15%
5%
17,5%
13,3%
16,5% 10,7%
7,1%
2,4%
0%
25,2%
24,3%
23,1% 23,9%
10%
9,5%
9,1%
Következő Előző 1 Következő Előző 1 Következő Előző 1 1 évben évben 1 évben évben 1 évben évben növekvő várhatóan növekvő várhatóan növekvő várhatóan növekvő belföldi növekvő belföldi növekvő belföldi értékesítés belföldi értékesítés belföldi értékesítés belföldi értékesítés értékesítés értékesítés Mikrovállalat
Kisvállalat
Középvállalat
5. ábra: A belföldi és külföldi értékesítési árral kapcsolatos tervek* a következő 12 hónapban 40
40
35,7
30
20
22,0
17,4
18,0
10
30
24,4
33,9
15,9
20
28,5
26,5
10
2,4
0
0 -0,9
-10
-5,6
-20 -30
-10 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
-13,2
Külföldi értékesítési ár
-23,7
-20
Belföldi értékesítési ár
-30
2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
* az értékesítési ár növelését, illetve csökkentését tervező vállalatok arányának különbsége
7. ábra: A bruttó bérek* elmúlt 12 hónapos változása és következő egy éves várható alakulása
6. ábra: A foglalkoztatás alakulása* 10
15%
10
5,7
*a számításhoz a mintát megtisztítottuk a szélső értékektől (felső és alsó 2,5-2,5%-tól)
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Periszkóp
2
Közösségi szolgáltatások
Ingatlanügyletek
IKT szolgáltatások
Számviteli tanácsadás
Egyéb szolgáltatás
Gépjárműker. és javítás
Szállítás, raktározás
Mérnöki tervékenység
Kiskereskedelem
Nagykereskedelem
Építőipar
Energetika
Egyéb ipar
Fafeldolgozás
Gépgyártás
IPAR
Textilipar
Elmúlt 12 hónap Következő 12 hónap
* a foglalkoztatottak számát bővítő, illetve azt tervező, valamint a foglalkoztatottak számát mérséklő, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége (százalékpont)
Turizmus, vendéglátás
2012. ősz
SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR
2012. tavasz
Vegyi anyag előállítás
2011. ősz
Élelmiszeripar
-30 2011. tavasz
Közúti gépjármű gyártás
2010. nyár
-20
Következő 12 hónap
0%
Fémfeldolgozás
-24,2
Előző 12 hónap
-13,3
5%
-10
Állattenyésztés
-7,0
-13,7
-20
-4,0
Egyéb mezőgazdaság
-10
-30
-5,0
MEZŐGAZDASÁG
-6,4 -3,0
0
Növénytermesztés
-3,9
9,3% 6,2% 10,2% 7,1% 9,0% 8,0% 8,6% 4,3% 8,4% 5,1% 12,7% 5,6% 10,3% 6,1% 9,7% 5,3% 9,2% 4,8% 8,6% 4,8% 8,6% 4,4% 7,5% 3,4% 7,1% 5,0% 6,2% 5,6% 5,1% 4,1% 7,1% 4,7% 9,4% 7,0% 8,5% 4,9% 8,2% 4,7% 7,8% 5,4% 7,7% 4,9% 7,3% 9,2% 6,8% 4,3% 6,7% 5,3% 6,5% 3,4% 5,5% 2,7% 5,5% 4,2%
10%
0
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2012. ősz
2013. január
Periszkóp
Gazdasági növekedés Egyelőre még várat magára a trendforduló a világgazdaságban, a magyar kilátások is kedvezőtlenek •
A jelenlegi gazdasági helyzet megítélése és a konjunkturális kilátások is tovább romlottak a világban 2012 végén. Gyors trendfordulóra nem lehet számítani, azonban az üzleti hangulatot jelző indikátorok alapján a növekedési ciklus már elérhette a mélypontját Európában és Kínában is, miközben a „költségvetési szakadékról” az utolsó pillanatban aláírt megállapodással az Egyesült Államok elkerülte a növekedés jelentős lassulását (1-2. ábra). Az eurózóna adósságválsága által okozott általános bizonytalanság tartósan visszafogja a vállalati fejlesztéseket, ami a tagállamok közötti divergencia mellett az öreg kontinens recesszióba csúszásának egyik döntő oka (3. ábra). A hazai GDP 2012 harmadik negyedévében 1,6%-kal zsugorodott éves alapon és továbbra is leszakadóban van a többi régiós országtól, amelyek közül egyedüliként a magyar gazdaság kibocsátása nem érte még el a válság előtti szintet (4. ábra). A tartósan szűkülő belföldi felhasználást továbbra is csak korlátozottan képes ellensúlyozni a nettó export. Az idei év első felében a kedvezőtlen külső környezet miatt a magyar gazdaság zsugorodása folytatódhat, s a világgazdasági konjunktúra javulásával az év közepétől indulhat meg újra a hazai növekedés. (5-6. ábra).
• • •
2. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2007. január = 100%)
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 140
140
130%
130%
120
120
120%
120%
100
100
110%
110%
80
100%
80
60
60
40
40 Forrás: IFO World Economy Survey (WES), MFB
Várakozások a következő 6 hónapra
20
80%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
60%
Eurózóna
Kína
USA
Németország
4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (2007 = 100%)
10%
120
5%
110
0%
100
-5%
90
-10%
80
120%
120%
115%
115%
110%
110%
105%
105%
100%
100%
95%
* 3 havi számtani átlag
70
90%
95% Forrás: Eurostat, MFB
* szezonálisan kiigazított adatok
90%
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III
-15%
ESI* (jobb t.)
Csehország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Magyarország
6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
4%
10
4%
120
5
2%
110
2%
0
0%
100
0%
ESI: 3 hónappal eltolva
-5
-2%
90
-2%
-10
-4%
80
-4%
-15
-6%
70
-6%
-20
-8%
Periszkóp
60
-10%
50
* Economic Sentiment Index
-8% Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
-10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
2012.III
2012.I
2012.II
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.II
2008.III
2008.I
Végső fogyasztás összesen Nettó export
2011.IV
Forrás: KSH, MFB
-25
2011.III
százalékpont
70%
Forrás: Reuters, MFB
*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index
3. ábra: A beruházások és az üzleti bizalom alakulása az eurózónában
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év, bal t.)
80%
60%
Jelenlegi helyzet megítélése
Forrás: Eurostat, MFB
90%
70%
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III
20
100%
90%
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
ESI Magyarország (bal t.)
3
GDP-növekedés (jobb t.)
2013. január
Periszkóp
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Magas külkereskedelmi többlet, tovább javuló külső finanszírozási képesség •
A csökkenő kereslet és a növekedési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a világkereskedelem tartós lassulásához vezetett, ami a globális ellátási láncokon keresztül kihat a világgazdaság valamennyi régiójának teljesítményére (1. ábra). A magyar külkereskedelmi termékforgalom a tavalyi év közepétől visszaesett, s az őszi hónapokban gyakorlatilag stagnált (a szeptemberi visszaesést követően októberben mind az export, mind az import bővült éves alapon). A külkereskedelmi többlet továbbra is rekord magas, s az év első tíz hónapjában mind euróban, mind forintban számolva meghaladja az egy évvel korábbi szintet (2-3. ábra). Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország üzleti várakozásai alapján 2013 tavaszától várható kedvező fordulat a magyar kivitelben (4. ábra). A tavalyi év harmadik negyedévében tovább folytatódott a külső egyenlegjavulás Magyarországon: a fizetési mérleg adatai alapján a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége 2012. július és szeptember között rekord szintre (a GDP arányában 4,2%-ra) emelkedett. Támogatta a hazai finanszírozási képesség javulását, hogy az EU-s források felhasználása az év eleji visszaesést követően a harmadik negyedévben tovább gyorsult (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon (2007. január - 2012. október) 20%
250
50%
103
15%
102
10%
200
40%
101
5%
150
30%
100
20%
0%
-15%
-50
-20%
-100
2012
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen* (év/év, jobb t.)
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon január és szeptember között
105
4 000
100
0%
90
-10%
85
-20%
75
Forrás: KSH, MFB
* 3 hónapos gördülő átlag
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
-2%
-1 000
-4%
-1 500
-6%
-2 000
-8%
-2 500
-10% 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III
millió €
-500
1 000
Szezonálisan kiigazított adat
800
800
600
600
400
400
200
200 0
0 2004.I
4
2012.I
Forrás: MNB, MFB
-200
Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
Periszkóp
1 200
Eredeti adat
1 000
millió €
1 200
-200
2012.III
0%
2011.I
2%
0
2011.III
500
1 400
1 400
2010.I
4%
Export volumen* (jobb t.)
2010.III
6%
1 000
-40%
6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása
2004.III
millió €
5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 1 500
-30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
2009.I
-4 000
10%
95
80
-315,0
30% 20%
2009.III
-2 160,9
-111,1
40%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
-3 000
-2 527,4
-2 000
-3 537,0
-1 000
-3 566,0
0
Export volumen* (év/év, jobb t.)
IFO-index: 3 hónappal eltolva
2008.I
2 979,5
millió €
1 000
6 077,9
5 000 6 066,7
110
4 332,6
115
6 000
2 000
-30%
4. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év)
7 000
3 000
-20%
Forrás: KSH, MFB
2008.III
2011
2010
2009
* 3 hónapos gördülő átlag
-150
2007.I
Világexport** (jobb t.)
-10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
OECD konjunktúra index (bal t.)
2008
2007
2006
2005
-25% 2004
2003
2002
Forrás: CPB, OECD, MFB
2000
95
** 3 hónapos gördülő átlag
2001
96
10% 0%
0
2007.III
-10%
2006.I
98
50
2006.III
-5%
2005.I
99
2005.III
100
97
milliárd Ft
104
2013. január
Periszkóp
Ipar Az exportmegrendelések elmaradása erősen sújtja a hazai feldolgozóipart •
A feldolgozóipar teljesítménye 2012. július óta folyamatosan csökken éves alapon (októberben: -1,7% volt), amit elsősorban az exportmegrendelések szűkülése okoz. A tavalyi év első tíz hónapjában a szektor termelése összesen 0,8%-kal maradt el 2011 hasonló időszakától. Az alágazatok teljesítményében tükröződött a hazai szekunder szektor erős koncentráltsága: legjobban a járműgyártás (+8,1%) teljesített a Mercedes-gyár elindulásának köszönhetően, míg a számítógép és elektronikai termékek gyártása 15,7%-kal esett vissza elsősorban a Nokia-gyár bezárása miatt (1-2. ábra). A németországi üzleti várakozások alapján a hazai exportmegrendelések legkorábban az idén tavasszal kezdhetnek bővülni, s a szektor szereplőinek kilátásai szerint sem várható hamarabb trendforduló a feldolgozóipari termelésben (3-4. ábra). 2007 óta a tavalyi harmadik negyedév volt a második olyan három hónap, amikor az építőipar pozitívan járult hozzá a hazai GDP bővüléséhez. Ez azonban egyelőre csak egyedi tételeknek (elsősorban a közösségi infrastrukturális felújításoknak) volt köszönhető. A szerződések és az építőipar teljesítményének (októberben: +1,4% év/év) növekedése továbbra is a speciális szaképítés bővülésének a következménye, míg az épületek kivitelezésének visszaesése nem lassul (5-6. ábra).
• •
1. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
2. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2012. január - október)
60%
30%
Járműgyártás
40%
20%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
105,6%
Gyógyszergyártás
104,8%
20%
10%
0%
0%
-20%
Gépgyártás
103,6%
Gumi, műanyag termék gyártása
102,0%
Fémfeldolgozás
-10%
-40%
Villamos berendezés gyártása
98,4%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
98,0%
Vegyi anyag előállítás
* az előző év azonos időszaka = 100%
40%
90%
95% 100% 105% 110%
10
20%
0
10%
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
Export megrendelések* (év/év, jobb t.)
GDP-hez való hozzájárulás (bal t.) 5. ábra: Az építőipari szektor gazdasági növekedéshez való hozzájárulása
-20% -30%
2012.10
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)
** 3 hónapos gördülő átlag
2012.01 2012.04 2012.07
2007.01 2007.04 2007.07
-40
* ESI (European Sentiment Index)
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
2011.10
-30
2011.01 2011.04 2011.07
-50%
-10%
2010.10
-40%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01
* 3 hónapos gördülő átlag
-20
2010.01 2010.04 2010.07
-30%
2009.10
-20%
-30
0%
2009.01 2009.04 2009.07
-20
-10
2008.10
0% -10%
2008.01 2008.04 2008.07
0 -10
2007.10
10%
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
0,8
60%
0,6
40%
15% 10%
0,4
20%
5%
0,2
0%
0,0
-20%
-5%
-40%
-10%
-60%
Periszkóp
5
-15% -20%
2012.10
2012.07
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III
-1,0
Forrás: KSH, MFB
2009.07
-0,8
Forrás: KSH, MFB
* 3 hónapos gördülő átlag
-80%
2009.04
-0,6
2012.04
-0,4
2012.01
-0,2
0%
2009.01
százalékpont
85%
30% 20%
-50
99,2%
80%
4. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
10
Forrás: KSH, CESifo, MFB
84,3%
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN Forrás: KSH, MFB
20
-40
97,7%
Számítógép, elektr. termék gyártása
Export megrendelések (bal t.)
IFO-index: 3 hónappal eltolva
30
99,7%
-30%
3. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar ipari exportmegrendelések alakulása 40
101,0%
Fafeldolgozás
-20%
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
2011.07
Forrás: KSH, MFB
-60%
108,1%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
2013. január
Periszkóp
Beruházások A vállalati beruházások 2012 őszén még mindig csökkentek, de az MFB vállalati felmérése szerint a vállalatok beruházási kedve erősödött 2012 őszén 2012. július és szeptember között a bruttó állóeszköz felhalmozás 3,6%-kal csökkent (év/év) Magyarországon az egy negyedévvel korábbi 4,5%-os visszaesést követően, ami a közép-kelet-európai régió legrosszabb beruházási teljesítményét jelentette. A 2009 óta csökkenő fejlesztések nyomán a beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a térségben: 2012 harmadik negyedévben a bruttó állóeszköz felhalmozás a GDP 17,5%-át tette ki, s a 2012 második felében csökkenő ipari kapacitáskihasználtság alapján egyre kevésbé nehezedik fejlesztési, bővítési nyomás a magyarországi vállalatokra (1-3. ábra). A tavalyi év első három negyedévében éves alapon az exportra támaszkodó és emiatt korábban húzóágazatnak számító feldolgozóiparban is visszaestek a fejlesztések (-0,5% év/év), s csupán az infokommunikáció, a szállítás és raktározás, valamint a kereskedelem ágazatokban bővültek a beruházások (4. ábra). A vállalatok invesztíciós szándéka ugyanakkor 2012 őszre másfél éves csúcsra emelkedett az MFB vállalati felmérése (MFBINDIKÁTOR) alapján: az őszi hónapokban a cégek 59,4%-a tervezett beruházást a következő 12 hónapban (5. ábra). A beruházási kedv erősödése a fejlesztések legfőbb akadályának számító piaci bizonytalanság csökkenésére vezethető vissza elsősorban, ugyanakkor a hitelszűkösség tovább fokozódott tavaszhoz képest (6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában
2. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában
Lengyelország
15%
Szlovákia
Magyarország
95%
IKT szektor
90%
Szállítás, raktározás
85%
85%
Kereskedelem
80%
80%
Feldolgozóipar
75%
75%
Mezőgazdaság
70%
70%
65%
65%
60%
60%
55%
55%
50%
50%
Csehország
Lengyelország
Románia
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2008.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
Magyarország
2011.III
Forrás: Eurostat, MFB
90%
Ingatlanügyletek Építőipar
90%
19,3%
17,7%
17,0%
80%
6,4%
8,6%
11,4%
16,2%
19,0%
16,2%
18,2%
16,8%
70% 60% 50%
13,5% 7,4% 12,5%
21,7% 16,5%
40%
22,5%
15,0%
18,8%
13,9%
7,2%
11,5% 12,5% 17,9%
19,3%
18,6%
Kivár
20%
4,1% 3,2% -0,5% -1,0% -4,5% -11,9%
Villamosenergia -40,4% Összesen Ebből: Építés
Forrás: KSH, MFB
2012. I-III. negyedév
36,5%
38,7%
44,8%
35,5%
34,1%
4,25
Saját forrás hiány
3,75 3,50
Beruházási cikkek ára
3,25
Szűkös hitelkínálat
2,75 2,50
10% 0% 2009. nyár
2009. tél
2010. 2011. 2011. 2012. 2012. nyár tavasz ősz tavasz ősz
* vállalati válaszok arányában
Periszkóp
10% 20%
2012.III. negyedév
Magas hitelkamatok
4,00
3,00
40,8%
-0,1%
6. ábra: A beruházási korlátok vállatati értékelése*
2,25 41,6%
-5,2% -9,0%
-50% -40% -30% -20% -10% 0%
Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez
17,6%
Románia
17,4%
Ebből: Gép, berendezés, jármű
Szlovákia
14,6%
30%
Szlovákia
Oktatás -38,7%
5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek 100%
Lengyelország
4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év)
3. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 95%
Csehország
2012.II
2004.II
Románia
2011.II
15% 2011.IV
-40%
20%
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
Csehország
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
Magyarország
* szezonálisan nem igazított adatok
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
Forrás: Eurostat, MFB
2008.II
-40%
20%
2010.II
-30% 2010.IV
-20%
-30%
25%
2009.II
-20%
25%
2009.IV
0% -10%
30%
2008.II
0% -10%
30%
2008.IV
10%
35% * 4 negyedéves gördülő átlag
Forrás: Eurostat, MFB
2007.II
10%
35%
2007.IV
20%
2006.II
30%
20%
2006.IV
30%
2005.II
•
2005.IV
•
2004.IV
•
Valószínűleg tervez beruházást
2,00 1,75 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz
Biztosan tervez beruházást
* 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos akadály, 5 - legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
6
Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek Piaci bizonytalanság
2013. január
Periszkóp
Vállalati forráskereslet A vállalati hitelállomány zsugorodását a hitelkereslet erősödése kíséri
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)*
10% 5% 0% -5%
6% 4%
100
2% 0%
50 milliárd Ft
2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III
-10% -12%
Összes hitel
25 0
0 -25
-25
-50
-50
-75
-75
-100
-100 -125
-125
Forrás: MNB, MFB
-150
-150 -175
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
Forrás: MNB, MFB
2010.04
-175
Államháztartás Külföld
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 50%
7 000
21%
40%
40%
6 000
20%
30%
5 000
19%
4 000
18%
3 000
17%
3 - 12 hó
2 000
16%
1 - 3 hó
1 000
15%
0
14%
20%
20%
10%
10%
0%
0%
-10%
-10%
Csehország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
-20% 2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2007.12
-20%
2008.03
Forrás: ECB, MFB
Magyarország
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10
* euróra konvertált állományok
milliárd Ft
50%
30%
Forrás: PSZÁF, MFB
5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* Kis- és mikrovállalatok
80% Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
60%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
Lejárat nélkül 5 év felett 1 - 5 év
0-1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása
100% Nagy és közepes vállalatok
100 75 50
2009.01
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.)
Forinthitel
25
-2% -4% -6% -8%
-10% -15% -20%
Devizahitel
75
milliárd Ft
* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je
2010.01
25% 20% 15%
2009.10
•
2009.07
•
A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozó képessége 2012 harmadik negyedévében a GDP 2,7, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 2,3%-át érte el, így a szektor 2009 eleje óta tartósan nettó megtakarító (1. ábra). Novemberben a tranzakciók révén a vállalati hitelállomány 20,4 milliárd forinttal süllyedt, míg az év első tizenegy hónapjában 288,9, az egy évvel korábbinál 144,3 milliárd forinttal nagyobb mértékű volt a csökkenés (2. ábra). A hitelezési dinamika lassulása a közép-kelet-európai térség egészében megfigyelhető, így az év végén valamelyest mérséklődött a magyar gazdaság regionális lemaradása ezen a téren (3. ábra). A magyarországi vállalati beruházások visszaesése miatt tovább (2012. októberben 14,9%-ra) csökkent az 5 évnél hosszabb lejáratú hitelek állományának aránya (4. ábra). Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése alapján a bankok a közép- és nagyvállalati körben várnak növekvő érdeklődést a hitelek iránt a következő hónapokban, s ez összhangban áll az MFB vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményeivel, amely szerint a kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben erősödő forráskereslet következtében másfél éve nem látott magasságba emelkedett a forrásbevonást tervező vállalatok aránya (5-6. ábra).
2009.04
•
40%
26,1%
25,8%
10,7%
11,8%
13,7%
14,2%
22,6%
18,8%
26,9%
29,4%
20%
14,3% 12,9% 12,3% 25,3%
35,2%
0%
100% 27,1%
24,7%
24,1%
90%
16,4%
15,2%
15,5%
70%
15,4%
12,7%
14,6% 20,7%
22,1%
21,1%
22,6%
20,7% 26,9%
80% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2009. tél
* nettó változás pozitív = növekedés
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
200.II
Periszkóp
2009.III
2009.I
-20%
2010. nyár
2011. tavasz
Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást
7
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2013. január
Periszkóp
Banki forráskínálat Mind a pénzintézetek, mind a vállalatok a hitelezés bővülésére számítanak a következő 6-12 hónapban A vállalati szektor megítélése alapján a hitelfelvételt továbbra is elsősorban a magas kamatok és a szűkös kínálat veti vissza az MFB-INDIKÁTOR őszi vállalati felmérés szerint, azonban a tavaszi és őszi hónapok között valamelyest mérséklődtek ezek az akadályok (1. ábra). A hitelkamatok nyári hónapokban indult csökkenése tükröződik a céges tapasztalatokban is: októberben tízhónapos szintre (9,63%) süllyedt a legalább 5 éves vállalati hitelkamatok átlagos szintje, míg az 1-5 éves kölcsönökre számolt kamatszint 11 hónapos minimumot (9,78%) ért el ugyanekkor (2. ábra). Ennek ellenére a közép-kelet-európai régióban Románia után továbbra is Magyarországon a legmagasabb a nemzeti valutában nyújtott vállalati kölcsönök kamata (3. ábra), ami rontja a hazai vállalatok versenyképességét. A banki hitelezés dinamikáját visszafogja a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése, valamint a hitel/betét ráta csökkentésére irányuló törekvések (4. ábra). A pénzintézetek többsége a következő hónapokban ennek ellenére a vállalati hitelkihelyezés bővítését tervezi, s 2012 őszére a vállalati oldalon is tovább emelkedett a hitelezés bővülését várók aránya (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
1. ábra: Pénzintézetek által támasztott legfontosabb hitelfelvételi akadályok* értékelése magyarországi vállalatok szerint 4,4
4,4 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
BUBOR
14% Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
4,2
4,2
4,0
4,0
3,8
3,8
6%
3,6
3,6
4%
3,4
3,4
EURIBOR
10%
0%
Saját erő hiánya
3,0
3,0 2012. ősz
* 3 hónapos bankközi kamatok
3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 18%
200%
16%
16%
180%
14%
14%
160% 152,7%
12%
12%
140%
10%
10%
120%
8%
8%
100%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
16% 14% 12% 10% 8%
8,9%
6% 4%
20%
2%
0%
0%
Hitel/betét arány (bal t.)
2012.06
40%
2010.06
2012.10
2012.07
2012.04
13,0%
13,8%
18%
136,8% 132,9% 123,9%
10,1%
Forrás: PSZÁF, MFB
Lengyelország Románia
144,9%
16,2%
11,2%
60%
0%
149,9% 15,4%
20%
18,2% 18,3%
143,7%
146,0%
155,8%
157,0%
11,0% 10,8%
80%
5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint*
Nem teljesítő vállalati hitelek aránya (jobb t.)
6. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*)
100% * nettó változás pozitív = növekedés
162,9%
2010.03
Csehország Bulgária
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Magyarország Szlovákia
2010.10
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB, MFB
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
4. ábra: Hitel/betét arány és a nem teljesítő vállalati hitelek aránya
18%
0%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2012.03
2012. tavasz
2011.12
2011. ősz
2011.09
2011. tavasz
2011.06
2010. nyár
2011.03
2009. tél
2010.12
2009. nyár
2010.09
Magas kamatok
Forinthitel - 1-5 éves
2%
3,2 Szűkös hitelkínálat
Forinthitel - min. 5 éves
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
* 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály
3,2
8%
2012.09
•
Magyarországi vállalatok
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
80%
Agrárium Ipar
60%
Szolgáltató szektor 40%
Mikrovállalatok
20%
Kisvállalatok Középvállalatok
0%
Periszkóp
Nagyvállalatok 2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
Kis- és mikrovállalatok 2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
200.II
2009.I
-20%
2009.III
Nagy és közepes vállalatok
2011. ősz 2012. tavasz 2012. ősz
8
-30%
-20%
-10%
0%
10%
20%
* bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2013. január
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás A lakossági vásárlások tartósan esnek, a munkaerőpiac stagnál •
A kiskereskedelmi forgalom éves szinten 2012. március óta folyamatos csökken (októberben: -3,7% év/év; -0,4% hónap/hónap), ezzel a 2010-2011 közötti időszakra jellemző stagnálást követően egyre mélyebb szintre süllyed a lakossági vásárlások hazai szintje (1. ábra). Ennek hátterében az év eleje óta beragadt, régiós összevetésben is alacsony fogyasztói bizalom, a nettó bérek magas infláció miatt folyamatosan csökkenő vásárlóértéke, valamint a lakossági megtakarítások emelkedése és a hitelállomány elhúzódó leépítése játszik szerepet (2-4. ábra). Ez utóbbiaknak köszönhetően a háztartások nettó finanszírozási képessége 2011 utolsó negyedéve óta töretlenül nő. A tavalyi év közepétől megfigyelhető javulás a munkaerőpiacon átmenetinek bizonyult: a 2012. szeptember és november közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 10,6% volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel (5. ábra). A munkaerőpiaci kilátásokban továbbra sem tapasztalható áttörés: az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma tavaly novemberben (8564 db) az elmúlt öt évben nem tapasztalt mélypontra süllyedt (6. ábra).
•
• •
2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2%
4%
10
1%
2%
0
0%
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-2% -4%
-3%
-6%
-4%
Hónap/hónap (bal t.)
-5%
-10%
-60
2012.10
2012.07
Lengyelország
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó bérek változása (év/év)
-70
Csehország
Szlovákia
Magyarország
Románia
4. ábra: A háztartások pénzügyi pozíciójának változása (év/év)
6%
3 500
3 500
4%
4%
2 500
2 500
2%
2%
1 500
1 500
Kiskereskedelmi forgalom*
Forrás: KSH, MFB
-2 500
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
12%
50
11% 10%
0
9%
-50
8%
-100
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.I
2010.II
2009.IV
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
7% 2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2011.07
Forrás: KSH, MFB
2008.04
Deviza hitel
ezer darab
13%
100
2008.01
Pénzügyi eszközök*
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
150
Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Forrás: NFSZ, MFB
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen
Periszkóp
2010.III
Nettó pénzügyi mérleg
* készpénz és betétek, nem részvény értékpapírok, hitelek, részesedések és részvények, biztosítástechnikai tartalékok, egyéb követelések
Nettó reálbérek*
-150
-2 500 2009.III
-8%
2012.09
2012.05
2012.01
2011.09
2011.05
2011.01
2010.05
2010.01
2009.09
2009.05
2009.01
2008.09
2008.05
2008.01
2007.09
2007.05
2007.01
2010.09
* 3 hónapos gördülő átlag
-8%
-1 500
Forrás: MNB, MFB
2009.I
-6%
-500
2009.II
-6%
-500
-1 500
2008.IV
-4%
500
2008.III
-4%
500
2008.I
0% -2%
2008.II
0%
milliárd Ft
6%
-2%
ezer fő
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
-70
-12%
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-6%
2011.04
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
-8%
milliárd Ft
-2%
0
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
-1%
10
* szezonálisan kiigazított adatok
9
2013. január
Periszkóp
Infláció A magyar inflációs ráta alakulását 2013-ban is elsősorban a kormányzati intézkedések befolyásolják majd •
Az év közepén tapasztalt átmeneti csökkenés ellenére a Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 2012-ben 111,7 dollár/hordó volt, ami gyakorlatilag megegyezik a 2011-es értékkel (111,4 dollár/hordó). Az év második felében ennek ellenére (a lassuló gazdasági aktivitás eredményeként) mérséklődött az inflációs nyomás a világgazdaság főbb régióiban (1-2. ábra) A pénzromlás üteme – elsősorban az üzemanyagárak mérséklődésének köszönhetően – jelentősen lassult Magyarországon a tavalyi év végén (november: 5,2% év/év) (3-4. ábra). A magas, éves szinten a 6%-ot megközelítő fogyasztói áremelkedést 2012-ben elsősorban a kormányzati intézkedések (pl. ÁFA-emelés) okozták. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az adóhatástól szűrt index a régiós versenytársakéhoz hasonlóan alakult (5. ábra). A gyenge belső kereslet ellenére magasan beragadó inflációs várakozások (6. ábra), az emelkedő nyersanyagárak (kőolaj, agrártermékek) és az adóváltozások (jövedékiadó-emelés, tranzakciós és telekommunikációs adó) felfelé, míg a szabályozott árak mérséklése („10%-os rezsicsökkentés”) lefelé húzzák a fogyasztói árindexet 2013-ban, ami így 3,2% körül alakulhat számításaink szerint.
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 130
10,0%
600
120
7,5%
7,5%
550
110
5,0%
5,0%
500
100
2,5%
2,5%
450
90
$/hordó
650
10,0%
0,0%
Forrás: Reuters, MFB
0,0%
80 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12
Forrás: Reuters, MFB
-2,5% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) 8% 6% 4%
10% 8% 6%
4%
4%
2%
2% 0% Forrás: Eurostat, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
-2%
Csehország
Periszkóp
Lengyelország
Románia
Szlovákia
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
0% -1%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozások az egyes ágazatokban
6%
-2%
1% Forrás: MNB, MFB
2010.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
5. ábra: Az adóhatástól tisztított fogyasztói-árindex* alakulása Közép-Kelet-Európában
0%
2%
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció
8%
3%
2%
-1%
0%
* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices, HICP)
4%
3%
0%
Forrás: MNB, MFB
10%
5%
4%
1%
2%
0%
6%
5%
2011.01
2%
7%
6%
2010.10
4%
7%
2010.07
6%
Kína
4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
2010.04
8%
Eurózóna
2011.07
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
-2,5%
2011.04
400
Magyarország
10
Állattenyésztés Növénytermesztés Élelmiszeripar Fafeldolgozás Fémfeldolgozás Építőipar Vegyi anyag előállítás Gépgyártás Energetika Textilipar Közúti gépjármű gyártás Ingatlanügyletek IKT szolgáltatások Turizmus, vendéglátás Gépjárműker. és javítás Kiskereskedelem Mérnöki tervékenység Szállítás, raktározás Közösségi szolgáltatások Nagykereskedelem Számviteli tanácsadás ÖSSZESEN
5,0%
5,5%
6,0%
6,5%
7,0%
7,5%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2012. ősz
2013. január
Periszkóp
Árfolyamok A lengyel zloty mögött a forint volt a legjobban teljesítő deviza a régióban 2012-ben Decemberben az amerikai költségvetési egyeztetések nyomán felerősödő befektetői bizonytalanság és a jegybank körüli negatív hírek a forint gyengüléséhez vezettek. Így a magyar fizetőeszköz az év utolsó hónapjában 4,0%-ot veszített értékéből, azonban az egész évet tekintve 7,1%-ot erősödött az euróval szemben (1. ábra). Az országkockázati prémiummal korábban együtt mozgó forintárfolyam nem követte a CDS-felár csökkenését decemberben, mivel utóbbira november eleje óta érvényes az EU rendelete (a CDS-kereskedés ezután csak tényleges állampapír tulajdonlás mellett történhet, ami lefelé hajtja az országkockázati prémiumok nagyságát) (2. ábra). Az euróval szembeni év végi záróárfolyam 292,3 HUF/EUR volt, míg a dollárral és a svájci frankkal szemben 8,9, ill. 6,4%-os éves szintű felértékelődést követően 221,5 HUF/USD, ill. 242,7 HUF/CHF mellett zárt a kereskedés (3. ábra). A forint a decemberi gyenge teljesítmény következtében a lengyel zloty mögött a legjobban teljesítő régiós fizetőeszköz volt tavaly, ugyanakkor a forintárfolyam decemberben elszakadt a regionális trendtől, részben országspecifikus jellemzők, részben a globális befektetői klíma változásai miatt (4-5. ábra). A reálgazdasági kilátások továbbra sem kedveznek a forint tartós erősödésének (6. ábra), így idén éves átlagban 280 HUF/EUR körüli árfolyam várható. 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása*
310
104%
300
103%
290
2012.12
2012.10
2012.09
2012.11 2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
2012.08
2012.07
280 270
90
260
100
250
110
240
120
230
130
11
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
97%
80
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
1999.01
2012.12.21
2012.12.14
2012.12.07
2012.11.30
Periszkóp
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
101%
2012.12.28
Forrás: ECB, MFB
60
ESI (jobb t.)
102%
98%
97%
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
fordított skála
105%
99%
euróval szembeni árfolyamerősödés
98%
85%
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
100%
99%
90%
2007.01
100%
RON/EUR
2006.01
RON/EUR
101%
PLN/EUR
2005.01
PLN/EUR
102%
HUF/EUR
2012.06
85%
CZK/EUR
2012.05
90%
2004.01
HUF/EUR
103%
2012.08
95%
95%
HUF/CHF (jobb t.)
* 2012.11.30.=100%
2012.07
100%
100%
2003.01
CZK/EUR
104%
2012.06
* 2012.01.01.=100%
2012.04
2012.12
2012.11
105%
105%
5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2012. decemberben* 105%
Forrás: ECB, MFB
euróval szembeni árfolyamerősödés
2012.02
HUF/USD (jobb t.)
2012.10
2012.09
2012.08
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
Forrás: ECB, MFB
110%
110%
2012.03
300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190
forint gyengülése
HUF/EUR (bal t.)
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
2012.01
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270
10 éves CDS-felár (bal t.)
Forrás: ECB, Reuters, MFB
3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2012.05
2011.07
2012.11 2012.12
2012.09 2012.10
2012.08
2012.06 2012.07
2012.04 2012.05
2012.02 2012.03
2012.01
2011.11 2011.12
2011.09 2011.10
2011.08
2011.06 2011.07
2011.04 2011.05
2011.02 2011.03
2011.01
*a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2012.04
220
0
2012.03
240
globális kockázatvállalási kedv javulása
2001.01
10
2000.01
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2012.02
260
20
2012.01
280
2011.12
30
2011.11
300
2011.10
40
760 720 680 640 600 560 520 480 440 400 360 320 280 240 2011.09
320
2011.08
340
VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.)
Forrás: ECB, Reuters, MFB
50
bázispont
60
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
2002.01
•
2013. január
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kedvezőbbé vált a szigorú kontroll alatt tartott deficit finanszírozása az év utolsó hónapjában
•
2012. január és november között a költségvetési deficit 739,5 milliárd forint volt, ami 556,8 milliárd forinttal kisebb hiányt jelent, mint 2011. azonos időszakában. A tavalyi első tíz havi kiadások 148,0, míg a bevételek 704,8 milliárd forinttal többet tettek ki, mint az előző év első tíz hónapjában. Az egyenleg javulását elsősorban a januári ÁFA-kulcs emelés nyomán 310,3 milliárd forinttal bővülő forgalmi adó bevétel, kisebb részben a személyi jövedelemadóból származó 130 milliárdos bevételi többlet okozta. A gazdasági visszaesés ugyanakkor 2011-hez és a 2012-re évre tervezetthez képest is visszafogta a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). 2012 utolsó hónapjában a közép-kelet-európai állampapír hozamok a likviditásbőség és a viszonylag élénk (és csak az év végén elromló) kockázatvállalási kedv nyomán jelentős mértékben süllyedtek (2. ábra). Magyarország 10 éves országkockázati felára év végére 314 bázispontra süllyedt az alapvetően kedvező befektetői hangulat és az EU CDS-kereskedésre vonatkozó rendelete következtében (3. ábra). Decemberben az állampapír hozamgörbe minden pontja lejjebb tolódott, a 10 éves kötvények hozama például 2005. szeptember óta nem látott szinten, 6,11%-on zárta az évet (4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és november között (milliárd forint)
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft
2011
teljesítés (előzetes)
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó Egyszerűsített vállalkozási adó Banki és ágazati különadó
8342,2
I-XI. hó
7488,4
2012
éves teljesítés %-a
89,8%
törvényi módosított előirányzat
I-XI. hó
9549,0
8193,2
évi előirányzat %-a
1 831,2
1 693,5
1 322,8
970,8
1 401,6
1 594,4
1 888,6
-816,9
-821,2
-825,8
-1 340,3
-1 111,3
-1 141,0
1402,6
861,3
61,4%
-3 000
-2 095,6
-2 054,3
316,6
201,3
63,6%
356,2
190,0
53,3%
-6 000
-3 326,1
-3 562,5
-629,5
-589,8
2008
2009
122,4
71,0%
225,0
105,8
47,0%
342,0
197,4
57,7%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3132,3
3039,1
97,0%
3745,0
3400,3
90,8%
Általános forgalmi adó
2219,5
2222,2
100,1%
2817,2
2532,5
89,9%
Jövedéki adó
875,1
781,8
89,3%
913,9
846,0
92,6%
1462,0
1322,5
90,5%
1677,2
1454,2
86,7%
1382,8
1250,9
90,5%
1574,3
1362,2
86,5%
Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Nyugdíjbiztosítási Alap)
2594,1
2360,5
91,0%
2585,0
2369,0
91,6%
Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Egészségbiztosítási Alap)
617,6
-1 087,6 -1 061,5 -2 286,4 -1 747,8
-739,5 861,3 3 400,3 1 454,2 2 178,7 -986,3 -1 143,7 -1 644,5
-3 766,3
-4 064,8
-4 404,5
-579,7
-570,2
-753,7
2010
2011
2012
-9 000
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Forrás: KSH, Egyéb kiadások NGM, MFB Egyenleg
Egyenleg értéke
2. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama 11%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1%
Magyarország
0% 561,1
90,8%
709,1
661,9
93,3%
Forrás: NGM, MFB
3. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár
10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
Lengyelország
Csehország
11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0%
Forrás: ÁKK, MFB
11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0%
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12
bázispont
750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200
Románia
4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Periszkóp
3 039,1
78,0%
85,6%
11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0%
2 963,4
944,3
306,7
Személyi jövedelemadó
2 808,9
1210,2
172,3
-1 296,3 944,0
1 949,4
0
-1 282,8
635,2
2 845,2
3 000
-914,0
710,8
839,1
6 000
85,8%
358,4
Lakosság befizetései
-973,6
9 000
2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12
•
10 éves CDS-felár (jobb t.)
12
3 hónapos
6 hónapos
12 hónapos
5 éves
10 éves
2013. január
