Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Beruházási fordulópont az MFB 2014. őszi vállalati felmérése alapján A Magyar Fejlesztési Bank legutóbbi, 2014. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) trendfordulót jelez: egyszerre mutatja az adatfelvétel előtti negyedévek pezsgő beruházásait és vetíti előre a beruházási dinamika várható visszaesését 2015-ben.
60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
2014. ősz
2013. ősz
2014. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2011. ősz
2012. tavasz
2011. tavasz
2009. tél
2010. nyár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
Technológia korszerűsítés Profilváltás/szélesítés Termelés bővítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges
2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek*
Nem tervez beruházást Kivár a beruházással Biztosan tervez beruházást
13,8% 25,6%
63,2% 47,4%
2014. ősz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
50,0% 54,9% 41,6% 36,5% 38,7% 44,8% 35,5% 34,1% 40,8%
8,6% 8,0% 6,9% 6,5% 7,6% 12,4%
2014. tavasz
12,9% 10,2% 19,3% 17,7% 17,0% 13,5% 22,5% 15,0% 18,8% 6,3% 7,6% 7,4% 13,9% 7,2% 6,4% 8,6% 11,4% 11,1% 13,5% 12,5% 11,5% 14,6% 16,2% 19,0% 16,2% 15,1% 12,5% 19,3% 18,4% 21,7% 18,6% 16,5% 16,8% 18,2% 17,9% 17,6%
2011. tavasz
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2010. nyár
A magyarországi beruházási lendület megtorpanását jelezte ugyanakkor, hogy egyrészt 2014. tavasz és ősz között 78,5%-ről 78,4%-ra mérséklődött (azaz minimálisan csökkent) azon cégek aránya, amelyek a felmérés előtti 12 hónapban beruházást hajtottak végre, másrészt három éves távra előretekintve csökkent a K+F+I-re való törekvés, valamint a tavaszi 77,0% után fél évvel később 73,1%-ra olvadt a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon)
60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
2010. tél
A Növekedési Hitelprogram pozitív hatása is vis�szaköszön a válaszokból, ugyanis a felmérést megelőző 12 hónapos bővítések, ill. költségcsökkentési fejlesztések tekintetében ezúttal lekörözték a nagyvállatokat a középvállalatok, s a beruházási tervek elbizonytalanodása strukturálisan csak a mikrocégek körét nem érintette.
1. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások célja*
2009. nyár
Az élénkülő belső piac növekvő húzóereje nyomán jellemzően a belföldi piacra fókuszáló szolgáltató szektorban emelkedett fél év alatt a fejlesztést végzők aránya, az építőipar és az ingatlanügyletek iparágak elmozdultak a holtpontról, a legnagyobb ütemben (+5,6 százalékpont) a kizárólag a hazai piacra szállító vállalatok körében nőtt a beruházást végzők aránya 2014. tavasz óta, s egyedül a kifejezetten a belföldi piacra termelő cégek között nem mérséklődött a K+F+I célú fejlesztési szándék.
2009. nyár
2015. február
A fejlesztések dinamizmusa többek között abban köszön vissza, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban termelésbővítést végző cégek aránya ötéves csúcsot ért el (1. ábra), az iparágak zömében felgyorsult az amortizálódott eszközök lecserélése. Egyre kevesebb cég vélte úgy, hogy a tervezettől elmaradó volumenben invesztált a felmérés előtti egy éves időszakban, nőtt az iparági átlagnak megfelelő beruházást végzők aránya, egyúttal csökkentek az egyes ágazatokon belüli különbségek.
Valószínűleg nem tervez beruházást Valószínűleg tervez beruházást * vállalati válaszok arányában Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
A tartalomból ◊ A javuló német üzleti bizalom húzhatja magával a hazai ipar teljesítményét... (4. oldal) ◊ Dinamikusan bővültek a kiskereskedelmi eladások az elmúlt évben... (5. oldal) ◊ 2014 végén megtorpant a hazai munkaerőpiaci folyamatok javulása... (6. oldal) ◊ Újabb mélypontra süllyedt az inflációs mutató Magyarországon decemberben... (7. oldal) ◊ Továbbra is nettó forinthitel felvevő a magyarországi vállalati szektor... (8. oldal) ◊ Rekordszintre gyengült a hazai deviza az euróval és a svájci frankkal szemben januárban... (9. oldal) ◊ Teljesülhetett a deficitcél 2014-ben, rekordszintre süllyedtek a hosszú hozamok 2015. januárban... (10. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz
Forrás: MFB-INDIKÁTOR
Kapacitáshiányt jelző vállalatok aránya (bal t.) vállalati felmérések Megfelelő kapacitáskihasználtságot jelző vállalatok aránya (bal t.) Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála)
4. ábra: A beruházások finanszírozhatóságát biztosító ösztönzők értékelése* 3,00
Periszkóp
80% 70% 60% 50%
53,5%
2,00
51,8%
40%
erősödő beruházási kedv
1,75
30%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
1,50
20%
* 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos szempont a beruházások tervezése során,
1,25
10%
5: legjelentősebb szempont a beruházások tervezése során
1,00
0%
2009. 2010. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz
Bevételek növekedése teszi lehetővé (bal t.) Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)
5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya* méret és exportarány** szerinti bontásban* 100%
100%
90%
90%
80%
80%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30% 20%
* vállalati válaszok arányában
** exportbevételek / teljes árbevétel
30% 20%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Exportarány: 0% Exportarány: 1-50% Exportarány: 51-100% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
6. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 60%
80%
50%
70%
40%
60%
Technológia korszerűsítés
50%
Profilváltás/szélesítés
40%
Vállalat stabilizálása
30% 20%
erősödő beruházási kedv
2014. ősz
2013. ősz
2014 tavasz
20% 2012. ősz
0% 2013. tavasz
30% 2011. ősz
10%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2
73,1%
2,25
2012. tavasz
Az MFB-INDIKÁTOR felmérés további eredményeiről a https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator oldalon olvashat bővebben
77,0%
59,4%
58,1% 54,7% 55,4%
2,50
2009. nyár
Összességében 2014 utolsó és 2015 első, ill. második negyedévében éves szinten 4-8%-os ütemre, sőt ez alá lassulhat a magyarországi beruházások bővülése. Bíztató, hogy a 2015. őszig ütemezett beruházások elsődleges célja a termelésbővítés (a vállalatok 50,8%-a jelezte), az amortizálódott eszközök pótlása (48,9%) és a technológia korszerűsítése (44,3%) (6. ábra).
68,4% 70,0%
66,5%
2,75
Három olyan vállalatcsoportot lehet ugyanakkor megkülönböztetni a válaszok alapján, amelytől bővítések, korszerűsítések várhatóak a jövőben is. A nagyméretű vállalatok a méretgazdaságosságukból fakadó költségelőnyöket továbbra is ki tudják használni, amennyiben erre lehetőségük marad, s nem szembesülnek váratlan korlátokkal (5. ábra). A beszállítói és megrendelői irányba is kapcsolatokkal rendelkező cégek a keresleti ingadozással szembeni biztonsághoz, technológiai spillover-hez jutnak, s folyamatos megújulási kényszerrel szembesülnek. Utóbbi elmondható az exportpiacokra fókuszáló vállalatokról is (5. ábra), ráadásul a hazai piac méretéből fakadó akadályokat át tudják lépni. A belföldi kereslet korlátait jelzi, hogy csak a zömében külföldön értékesítő vállalatok körében emelkedett a felmérést követő 12 hónapban beruházást napirendre tűző cégek hányada, s a belföldi vásárlóerő szerepének felértékelődése mellett az export megrendelések emelkedése továbbra is erőteljesebb mozgatója a beruházásoknak, mint a hazai megrendelések bővülése. Ráadásul az exportőrök devizabevételeik révén relatíve védettek a forintgyengüléssel szemben a sok esetben külföldről beszerzett korszerű termelési eszközök vásárlása során.
0% 10% 20% 29,6% 46,8% 30% 34,9% 37,2% 40,3% 34,7% 29,9% 41,3% 55,1% 58,0% 56,8% 40% 50% 59,4% 51,8% 68,4% 70,0%77,0% 73,1% 60% 54,7% 55,4% 53,5% 58,1% 70% 66,5% 80% 30,0% 31,0% 90% 52,2% 50,0% 45,9% 40,7% 48,5%53,4% 57,3% 45,9% 33,5% 100%
13,0% 12,8% 13,8% 18,1% 16,8% 16,7% 13,1% 7,3% 11,4% 11,1% 13,3%
2011. tavasz
Egyrészt mérséklődött a külpiacok jelentette húzóerő, amit az érezhetően élénkülő belső kereslet nem tudott teljesen ellensúlyozni. A fejlesztéseket nehezítő és vizsgált tényezők között a forint árfolyam alakulás révén a beruházási cikkek ára és a piaci bizonytalanság maradt a legfontosabb korlát. Másrészt a vállalatok értékelése alapján a külső forrásokhoz való hozzájutás és a bevételek alakulása kevesebb ösztönzést ad a fejlesztési terveknek, mint korábban (4. ábra), azaz a piaci korlátok erősödését vélhetően csak részben tudja ellensúlyozni a hitelfelvételi körülmények javulása. Harmadrészt az előző negyedévekben végrehajtott, a kedvezőbbre forduló finanszírozási feltételek miatt sok esetben „előrehozott” beruházások egyfajta természetes akadályt is jelentenek a további fejlesztéseknek, amit a beruházási korlátok között a vállalatok is jeleztek.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2009. tél
Kapacitás oldalról tovább erősödött ugyan a beruházási nyomás Magyarországon (a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot ért el a felmérés történetében, s emelkedett a kapacitáshiányt jelző vállalatok hányada is) (3. ábra), továbbá egyre kedvezőbbek a hazai finanszírozási költségek a vállalatok számára, azonban az előző negyedévekben tapasztalt lendületes beruházási dinamika hajtómotorjai közül több is veszített erejéből 2014. őszre.
3. ábra: A termelési kapacitások alakulása
2010. nyár
Ráadásul 15,8 százalékponttal 47,4%-ra zsugorodott a határozott bővítési, korszerűsítési szándékkal rendelkezők hányada, valamint az ágazatok kétharmadában fél év alatt mérséklődött az invesztíciós szándék.
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges
Termelés bővítés
Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.)
2015. február
Periszkóp
Piaci helyzetkép az MFB 2014. őszi vállalati felmérése alapján 1. ábra: A beruházási tervek alakulása az adózás előtti eredmény várható alakulásának tükrében 100% 90% 80%
Megszakadt a külső kereslet másfél éve tartó javuló tendenciája: a felmérést megelőző 12 hónapot is kedvezőtlenebbül ítélték meg a cégek és a várakozásaik is pesszimistábbak a 2014. tavaszinál, ami a legfontosabb felvevőpiacoknak számító nyugat-európai országok gazdasági lendületének megtorpanására vezethető vissza. Gyorsuló ütemben bővült a belföldi megrendelések állománya az elmúlt 12 hónapban a 2014. őszi vállalati válaszok alapján, a jövőre vonatkozó várakozások eddig töretlen javulása viszont lelassult. A külső környezet, azon belül is elsősorban a hazai kivitel legfőbb felvevőpiacának számító eurózóna gazdasági elbizonytalanodása már az előző egy év során is éreztette hatását az exportmegrendelések alakulásában, s a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokban is nyomot hagyott (3. ábra). A cégek belföldi és külföldi értékesítési árra vonatkozó várakozásai alacsony inflációs környezetet jeleznek előre továbbra is. A vállalati válaszok alapján a hazai fogyasztói-árindex tartósan alacsony maradhat, az MFB-INDIKÁTOR által előre jelzett időszakban (2014. ősz - 2015. ősz) nem várható a 3%-os jegybanki cél elérése (a felmérésben szereplő vállalatok az időszak egészére átlagosan 2,4%-os inflációs rátát várnak). A legnagyobb drágulás a kiskereskedelem, ill. a gépjárműkereskedelem és javítások területén várható. A vállalati válaszok alapján a következő 12 hónapban is folytatódhat a foglalkoztatottak számának bővülése a vállalati szektorban (4. ábra), az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében a cégek rekord alacsony aránya, mindössze 9,9%-a gondolkodik létszámleépítésben. Az elmúlt egy évhez hasonlóan a leginkább az ipari vállalatok körében várható létszámbővítés a következő 12 hónapban, azon belül is elsősorban a textilipar, a fafeldolgozás és a közúti gépjárműgyártás lehetnek a foglalkoztatás-bővülés motorjai. Periszkóp
3
14,3%
70%
14,8%
60% 50%
82,6%
40% 30%
65,5%
55,7%
20% 10% 0%
Az elmúlt 12 hónap kedvező eredményei után a következő egy évre vonatkozóan is optimisták a vállalatok az árbevétel alakulását illetően. Ez pedig elősegítheti a továbbra is igen intenzív beruházási szándék fenntartását a hazai vállalkozói szektorban (1. ábra).
Csökkenő eredményre Változatlan eredményre Növekvő eredményre számít számít számít Tervez beruházást Kivár Nem tervez beruházást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. ősz
2. ábra: A belföldi értékesítés alakulása
százalékpont
A belföldi értékesítés felmérést megelőző 12 havi alakulása tovább javult a 2014. őszi eredmények alapján. A várakozások viszont másfél év folyamatos javulást követően megtorpantak (2. ábra), ugyanakkor a belföldi piaci feltételek folyamatos normalizálódását jelzi, hogy már csak három olyan ágazat volt, ahol többségben voltak az értékesítés visszaesését elszenvedő vállalatok, s a várakozások szerint ez kettőre csökken a következő egy évben.
7,0% 10,4%
20,2%
29,5%
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70
31,5 20,3
11,3
26,2 12,5
3,0
19,4
-3,3 -13,5-11,6 -14,5
-10,0
-8,0
-24,1 -37,3
-15,2
-17,2-17,4
-31,8
Előző 12 hónap* Következő 12 hónap**
-45,2 -48,3 -63,4
2009. nyár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2010. nyár
2011. ősz
2012. ősz
2013. ősz
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70
százalékpont
Az MFB-INDIKÁTOR 2014. őszi eredményei szerint a magyarországi vállalatok összességében továbbra is inkább optimisták a piaci helyzetüket illetően, azonban a korábbi három felmérésre (2013. tavasz óta) jellemző egyértelműen javuló trend megtorpant. A gazdasági aktivitás élénkülése továbbra sem veszélyezteti az árstabilitást, a kínálati inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A foglalkoztatási tervek alapján a hazai munkaerőpiac keresleti oldali bővülése folytatódhat.
2014. ősz
* az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége
3. ábra: A külföldi megrendelések alakulása 50 40
50
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
48,3
30,0
40
28,9
30
34,9
30
24,1
20 10
20
11,7 18,9
10
Előző 12 hónap* Következő 12 hónap**
4,0
0 2013. tavasz
2013. ősz
2014. tavasz
0
2014. ősz
*a megrendelések növekedését tapasztaló, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége (százalékpont); **a megrendelések növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége (százalékpont)
4. ábra: A foglalkoztatás alakulása 30 20
-4,0
0
-6,4
17,4
21,1
2,0 -5,8
-3,0 -13,7 -24,2
-0,2
-13,3
10 0 -10
-7,0
Előző 12 hónap*
30 20
19,8
-5,0
-3,9
-20 -30
10,5
5,7
10
-10
22,7
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
-20 Következő 12 hónap**
-30
2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz * a foglalkoztatottak számát bővítő, ill. csökkentő vállalatok arányának különbsége (százalékpont); **a foglalkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége (százalékpont)
2015. február
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar A javuló német üzleti bizalom húzhatja magával a hazai ipar teljesítményét 2014. novemberben az export és az import volumene egyaránt 5,0%-kal bővült (év/év). A tavalyi év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi aktívum 1907,5 milliárd forintot (6177,2 millió eurót) tett ki (1. ábra). Az októberi lassulást követően korrigált a szekunder szektor teljesítménye 2014. novemberben: az ipari termelés 5,8, míg a feldolgozóiparé 6,7%-kal nőtt (év/év). Továbbra is a járműgyártás tekinthető húzóágazatnak, míg a gyógyszeripar eredményei megszenvedik többek között az elhúzódó oroszországi válságot. A kedvezőbb ipari adatok hátterében az állhat, hogy több hónapos negatív spirál után ismét javult az üzleti hangulat a hazai ipari termelés legnagyobb felvevőpiacának számító Németországban (2-4. ábra). Tovább tart az építőipar lassulása: az ágazat teljesítménye az előző hónaphoz képest 1,1%-kal csökkent, míg éves összevetésben már csak 8,8%-os növekedést tudott felmutatni 2014. novemberben. Ennek hátterében az EU-s forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések, ill. az ezekhez kapcsolódó megrendelések kifutása, valamint az építőipar másik lábának tekinthető lakásprojektek még mindig alacsony szintje áll (5-6. ábra).
2. ábra: Az ipari és feldolgozóipari termelés alakulása (év/év)
300
60%
250
50%
200
40%
150
30%
100
20%
50
10%
0
Forrás: KSH, MFB
10% 0% -10%
-30%
-20% Forrás: KSH, MFB
-30%
Export volumen (év/év, jobb t.)
Feldolgozóipari termelés
Ipari termelés
4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2014. november) Járműgyártás
-30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
10%
-20%
-20%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-150
20%
-10%
-10%
-100
30%
20%
0%
0%
-50
30%
115
119,0%
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
113,2%
110
Egyéb feldolgozóipar
112,6%
105
10% 0%
108,0%
100
Villamos berendezés gyártása
107,8%
95
-10%
90
-20%
85
-30%
105,7% 104,7% 101,8% 101,8%
80
Fémfeldolgozás
100,6%
75
99,2% 106,7%
-50%
6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása (2010 = 100%)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 140% 130%
130%
120%
120%
110%
110%
100%
100%
Épületek építése
4
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
70% 2013.10
80%
70% 2013.07
90%
80% 2013.04
90%
2013.01
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
140%
Forrás: KSH, MFB
2010.01
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2012.10
* 3 hónapos gördülő átlag
Periszkóp
-40%
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
100% 105% 110% 115% 120%
2012.07
95%
2012.04
Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
2012.01
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN
2011.10
Gyógyszergyártás
99,8%
2011.07
Gépgyártás
Forrás: KSH, CESifo, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
Élelmiszer, ital, dohány gyártás Számítógép, elektr. termék gyártása
2011.04
Vegyi anyag előállítás Gumi, műanyag termék gyártása
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
20%
Fafeldolgozás
2011.01
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
2010.10
•
2010.07
•
2010.04
•
Egyéb építmények építése
2015. február
Periszkóp
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete Dinamikusan bővültek a kiskereskedelmi eladások az elmúlt évben Az üzleti várakozások mellett a fogyasztói bizalom is mérséklődéssel kezdte az idei évet (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom 5% körüli bővülése kitartott 2014 végén, az eladások tavaly január és november között 5,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet (2. ábra). Jó évet zártak 2014-ben a gépkocsikereskedők: összesen 67,5 ezer új gépkocsi regisztrációra került sor, 20,2%-kal többre mint 2013-ban (igaz ez a 40%-át sem éri még el a 2007-ben mért értéknek) (3. ábra). A bérkiáramlás lassult a tavalyi év utolsó hónapjaiban, de a fogyasztást serkentheti, hogy az alacsony inflációs környezetben a keresetek vásárlóereje emelkedik (4. ábra). Több mint 1400 milliárd forinttal bővült a háztartások pénzügyi vagyona (tranzakciók szerint), miközben a kötelezettségek 275 milliárd forinttal apadtak. A megtakarítási termékek közül a belföldi befektetési jegyek bizonyultak a legkeresettebbeknek, de az alacsony kamatkörnyezetben a készpénztartás is népszerű opció volt. A hitelállomány tranzakciók szerinti zsugorodását a devizakölcsönök 365,8 milliárd forintos csökkenése okozta, amivel mindössze 91,8 milliárd forintos nettó forinthitel-felvétel állt szemben a tavalyi évben (5-6. ábra).
• •
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
Hónap/hónap (bal t.)
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
-70
-70
Forrás: GKI, MFB
8%
2%
4%
0%
0%
-2%
-4%
Konjunktúra kilátások
Forrás: KSH, MFB
Üzleti bizalom
18
4. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
40%
15
20%
12
0% -20%
6
-40%
3
-60%
0
-80%
* családi kedvezmények nélkül
10%
10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
Forrás: ACEA, MFB
Nettó reálbér*
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint, 2014. január - december) Belföldi befektetési jegyek
Belföldi tőzsdei részvények
23,0
Készpénz (valuta)
4,8
Összes kötelezettség
*állampapírok, egyéb kötvények
Periszkóp
-500
50 -50
-200
-100
-300
-150
-400
-200
-500
-250
-700 1 410,7
-274,8
0
500 milliárd Ft
0
-100
-600
-12,3
Összes pénzeszköz
Forrás: MNB, MFB
100
100
-300
Forrás: MNB, MFB
-350
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Belföldi bankbetétek
milliárd Ft
232,4
200 0
546,2
Nem részvény értékpapírok*
Nettó bér*
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
616,7
Készpénz (forint)
Forrás: KSH, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Újgépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.)
15%
15%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
9
-12%
-6%
3. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon
ezer darab
-8%
-4%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Fogyasztói bizalom
Év/év (jobb t.)
4%
-80
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-80
12%
6%
0
0
milliárd Ft
•
1 000
1 500
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
5
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2015. február
Periszkóp
Munkaerőpiac 2014 végén megtorpant a hazai munkaerőpiaci folyamatok javulása 7,1%-ra süllyedt a munkanélküliségi ráta a tavalyi év utolsó negyedévében, ami 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2013 hasonló időszakában mért érték. A foglalkoztatottak száma 172,2 ezer fővel emelkedett, míg a munkanélkülieké 80,1 ezer fővel csökkent 12 hónap alatt (1. ábra). A munkaerőpiaci javulás megtorpant 2014 végén (ez tetten érhető a munkanélküliségi ráta süllyedésének leállásában is), ami egyszerre volt a következménye a közmunkaprogram tetőzésének, valamint az újonnan bejelentett piaci álláshelyek visszaesésének. (2014-ben összességében 21,8%-kal több új nem támogatott munkahelyet jelentettek be a foglalkoztatók.) A hazai munkaerőpiac bár tavaly kitört a korábbi évekre jellemző válságspirálból, a további javuló tendencia azonban egyelőre nem látszik, ami elsősorban az üzleti szférára jellemző alacsony foglalkoztatási hajlandóságra vezethető vissza. Egyelőre azonban a feldolgozóipari cégek válaszaiból (sem) mutatkozik fordulat e téren (2-5. ábra). A tavalyi év első tizenegy hónapjában a bruttó bérek átlagosan 2,6%-kal emelkedtek a nemzetgazdaságban (év/év). A költségvetési szektorban a keresetek növekedése a közmunkaprogram nélkül 6,1% volt (6. ábra).
350
750%
300
600%
250
450%
200
300%
150
150%
100
0%
125
50%
100
25%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75%
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
40
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
20
0
0
-10
-20
-20
-40
-30
-60 Foglalkoztatási tervek:
-40
5 hónappal eltolva
-80 -100
2006.06 2006.09 2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09 2014.12 2015.03 2015.06
-50
ezer fő
10
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Periszkóp
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB
25 20 15 2008.01
10
2010.01 2012.01 2013.01
2014.01 2009.01
2014.12
5 7%
8%
9% 10% Munkanélküliségi ráta
11%
12%
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2014. január - november, előző év azonos időszaka = 100%)
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 20
30
2011.01
75%
Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab)
100%
Forrás: NFSZ, MFB
2012.10
4. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) (2008. január - 2014. december)
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
ezer darab
150
2012.07
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 175
2012.04
2010.01
Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
2012.01
-300% 2011.10
0 2011.07
-150% 2011.04
50 2011.01
15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6%
ezer fő
300 Forrás: KSH, MFB 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
ezer fő
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2010.10
•
2010.07
•
2010.04
•
Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügyi közvetítés Ipar Infokommunikáció Építőipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Ingatlanügyletek Egészségügy Közigazgatás Forrás: KSH, MFB Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen
90%
6
115,9% 108,7% 104,5% 104,2% 103,9% 103,6% 103,0% 102,8% 102,6% 102,6% 101,4% 101,3% 100,2% 96,5%
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, 103,8% egyhavi juttatás nélküli 101,0% bruttó bér 102,6%
100%
110%
120%
2015. február
Periszkóp
Infláció Újabb mélypontra süllyedt az inflációs mutató Magyarországon decemberben •
A Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára 2015. januárban 48,2 dollárra csökkent, ami 22,5%-kal maradt el az előző havi és 55,5%-kal az egy évvel korábbi értéktől (1. ábra). A „fekete arany” árának zuhanása az egész világgazdaságban mérsékelte a már eddig is alacsony inflációs nyomást. Az eurózóna a tavalyi év utolsó hónapjában már deflációba csúszott (-0,2%), míg az egész 2014-es évet tekintve a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek az euróövezetben (2. ábra). Az üzemanyagárak mérséklődése nyomán 2014. decemberben 0,9%-kal csökkentek az árak Magyarországon éves szinten, míg havi összevetésben 0,7%-os volt az áresés. A maginfláció 1,0% alá süllyedt (0,8%), amit a feldolgozott élelmiszerek, valamint az alkohol és dohánytermékek árcsökkenése okozott. Az év utolsó hónapjában (novemberhez viszonyítva) egyedül a ruházati cikkek drágultak (3-4. ábra). 2014 egészében éves átlagban 0,2%-kal csökkentek az árak 2013-hoz képest. A fogyasztói árindex az inflációs alapmutatók és a vállalati várakozások (MFB-INDIKÁTOR felmérés) alapján egyaránt tartósan elmaradhat a jegybanki 3%-os inflációs céltól (5-6. ábra).
•
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
110
475
100
450
90
425
80
400
70
375
60
350
50
Forrás: Reuters, MFB
10,0% Forrás: Reuters, MFB
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
40
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01
325
10,0%
$/hordó
525
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
Eurózóna
Kína
4. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. december, hó/hó)
10%
2,5%
8%
2,0%
6%
1,5%
4%
1,0%
Háztartási energia, fűtés
-0,1%
2%
0,5%
Tartós fogyasztási cikkek
-0,1%
0%
0,0%
Szeszes italok, dohányáruk
-2%
-0,5% -1,0%
Maginfláció (év/év, bal t.)
Élelmiszerek
7,0%
5%
6,0%
4%
4%
3%
3%
2%
2%
0,5%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
5,0%
2,4%
2,4%
2014. tavasz
2014. ősz
1,0%
3,3%
6,0% 2012. ősz
4,9%
6,1%
2,0%
0%
2012. tavasz
3,0%
1%
5,4%
4,0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Periszkóp
-0,7%
6. ábra: Vállalati várakozások az inflációs ráta felmérést követő 12 hónapos átlagos alakulására 6%
7
2013. ősz
0,0%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2013. tavasz
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
-2,4%
-2,5% -2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0%
Forrás: KSH, MFB
5%
0%
-0,7%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
6%
Forrás: MNB, MFB
-0,3%
Összesen
5. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
1%
0,0%
2011. ősz
Év/év (bal t.)
Szolgáltatások
5,1%
Hónap/hónap (jobb t.)
0,4%
2011. tavasz
Forrás: KSH, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-4%
Ruházkodási cikkek
2015. február
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Továbbra is nettó forinthitel felvevő a magyarországi vállalati szektor Tavaly decemberben a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 47,2 milliárd forinttal bővült. A devizakölcsönök visszafizetése meghaladta az új kihelyezéseket (-9,3 milliárd Ft), ugyanakkor ezt ellensúlyozta, hogy forintban a vállalati szektor nettó hitelfelvevő volt (+56,5 milliárd Ft), így hazai fizetőeszközben a cégek tizenegyedik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek. A közeljövő vállalati forráskeresletét ugyanakkor némileg beárnyékolja, hogy az MFB legutóbbi, 2014 őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján valamelyest mérséklődött a forrásbevonást tervező cégek aránya (1-2. ábra). A teljes vállalati hitelállományt tekintve egy hónap alatt 70,1 milliárd forintos volt a növekedés (a forint havi szintű gyengülése révén a devizakölcsönök forintban könyvelt értéke is nőtt), míg euróban számolva a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (3-4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök átlagkamata a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra, a 2014. novemberi 4,33%-ról 4,26%-ra mérséklődött decemberben, így a lengyelországihoz hasonló feltételek mellett juthatnak kölcsönhöz a hazai vállalkozások (5-6. ábra). 2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
14,0% 10,7% 10,6% 10,7% 11,8% 12,3% 15,2% 15,5% 13,8% 16,4% 8,7% 11,1% 11,9% 13,7% 14,2% 15,4% 12,7% 14,6% 25,3% 14,6% 21,1% 27,2% 20,5% 22,6% 18,8% 20,7% 18,3% 20,7% 22,1%
70%
26,9% 29,4%
Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást
20%
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000 1 000
0%
2 000
-5%
-5%
1 000
-10%
-10% Forrás: ECB, MFB
-15%
Csehország
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
8
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Csehország Bulgária
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.07
2012.04
2012.01
0% 2011.10
2011.07
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
0%
2010.07
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
14% 12%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
16%
10%
2010.04
Forinthitel - 1-5 éves
* 3 hónapos bankközi kamatok
Magyarország
12%
2010.01
Forinthitel - min. 5 éves
0%
Szlovákia
* hó végi állománnyal súlyozva
14%
8%
2%
Románia
16%
EURIBOR
4%
Lengyelország
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
6%
-15%
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
10% 5%
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
10%
15%
0%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
10%
20%
10%
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
20%
5%
0
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
30%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2012.10
0
40%
Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez
* euróra konvertált állományok
15% milliárd Ft
milliárd Ft
7 000
50%
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
8 000
7 000
35,9% 29,8% 26,9% 27,7% 31,7% 21,1% 22,6%
60%
0%
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
35,2%
80%
2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz
3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 9 000
100% 90%
12,9%
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
Forrás: MNB, MFB
14,3%
27,1% 24,7% 24,1% 25,6% 21,9% 23,5% 21,4%
26,1% 25,8%
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 2009.12
milliárd Ft
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2011.04
•
2011.01
•
2010.10
•
Lengyelország Románia
2015. február
Periszkóp
Árfolyamok Rekordszintre gyengült a hazai deviza az euróval és a svájci frankkal szemben januárban A svájci jegybank január 15-én váratlanul feladta az 1,20 CHF/EUR szinten 2011. szeptemberben fixált minimális átváltási árfolyamot, amire a helvét deviza rohamos erősödésnek indult, s az euróval szembeni árfolyam paritás környékén stabilizálódott (1. ábra). A döntést követően volatilissá váltak a devizapiacok. Januárban a feltörekvő devizák közül folytatódott a rubel gyengülése, s részben oroszországi gazdasági kitettségükből fakadóan, részben az euró amerikai dollárral szembeni felgyorsult értékvesztése nyomán (amit az Európai Központi Banktól várt élénkítő intézkedések hajtottak) a kelet-közép-európai fizetőeszközök is gyengén teljesítettek a dollár ellenében (2. ábra). A forint történelmi szintre gyengült januárban az euróval és a svájci frankkal szemben, azonban a hónap második felében felgyorsult euró-gyengülés következtében a közös európai fizetőeszközzel szemben havi szinten a régiós trendet követve 1,1%-ot erősödött a hazai deviza, míg a dollár és frank ellenében 6,2, ill. 13,6%-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 312,0 HUF/EUR, 276,0 HUF/USD, ill. 317,4 HUF/CHF) (3-4. ábra). A forint erősödése ellen hat a következő hónapokban az üzleti hangulat javulásának megtorpanása (5. ábra), a magyar eszközök tovább csökkenő hozamfelára és az ismét felerősödő kamatcsökkentési várakozások (6. ábra). 1. ábra: A svájci frank árfolyama az amerikai dollárral, ill. az euróval szemben
2. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama*
1,3
1,2
1,2
1,1
1,1
1,0
1,0
0,9
0,9
115% 110%
110%
105%
105%
100%
100%
0,8
CHF/USD
0,7
0,6 2015.01
2014.10
2014.07
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 320
103%
315
280
310
270
305
260
300
250
295
240
102%
101%
100%
100% 99% Forrás: ECB, MFB
98%
98% 2014.12.31
220 210
Cseh korona
2015.01
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
2000.01
1999.01
Periszkóp
9
10.2015
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.01.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.12.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.11.28-án (jobb t.)
130
07.2015
120
230
04.2015
110 kilátások javuló megítélése
01.2015
250 240
Lengyel zloty
Forrás: ECB, MNB, MFB
10.2014
100
07.2014
90
260
04.2014
80
270
01.2014
70
280
fordított skála
60
ESI (jobb t.)
290
Román lej
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 10.2013
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
07.2013
50
01.2012
40
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
310
Forint
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 320
102%
101%
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
HUF/CHF (jobb t.)
* 2014.12.31. = 100%
99%
230
290 280
Magyar forint
2015.01.28
290
HUF/USD (jobb t.)
Török líra
Lengyel zloty
2015.01.21
300
320
HUF/EUR (bal t.)
Dél-afrikai rand
103%
euróval szembeni árfolyamerősödés
310
325
285
Indiai rúpia
95%
2015.01.14
Forrás: ECB, MFB
330
04.2012
335
Orosz rubel
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
07.2012
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
Forrás: Reuters, MFB
95%
0,6 2010.01
115% * 2014.12.31.=100%
2014.12.31
CHF/EUR
0,7
Brazil reál
2015.01.28
1,4
1,3
svájci frank erősödése
120% dollárral szembeni árfolyamgyengülés
2015.01.21
1,4
0,8
120%
1,5
2015.01.14
1,6 árfolyamküszöb bevezetése (1,20 CHF/EUR)
1,5
2015.01.07
1,6
2015.01.07
•
04.2013
•
01.2013
•
10.2012
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2015. február
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Teljesülhetett a deficitcél 2014-ben, rekordszintre süllyedtek a hosszú hozamok 2015. januárban A központi alrendszerben keletkezett hiány 2014-ben (825,7 milliárd forint) az éves cél 71,7%-át, míg a központi költségvetés egyenlege (-837,1 milliárd forint) az éves előirányzat 74,2%-át érte el, így teljesülhetett a tavalyi évre tervezett 2,9% alatti GDP-arányos költségvetési deficitcél (1. ábra). 2014-ben a megelőző esztendőhöz képest a központi költségvetés bevételei 799,7 milliárd forinttal, míg a kiadások 397,8 milliárd forinttal emelkedtek, utóbbi a költségvetési szervek megnövekedett költésére (+654,7 milliárd forint) vezethető vissza. A fogyasztási típusú adóbevételek, a vállalati és a lakossági befizetések is meghaladták a 2013. évi számokat (1. táblázat, 2. ábra). Az idei évre a Kormány 2,4%-os államháztartási deficittel számol, míg az Európai Bizottság legfrissebb, februárban közzétett előrejelzése idén és jövőre 2,7, ill. 2,5%-os hiányt prognosztizál (3. ábra). 2015 első hónapjában rekordszintre olvadtak a hosszú állampapírhozamok: az 5, ill. 10 éves másodpiaci kötvényhozam januárban 77, ill. 81 bázisponttal 2,38, ill. 2,79%-ra süllyedt. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozama 1,43-ról 1,70%ra emelkedett (+27 bázispont), így összességében laposabbá vált a hozamgörbe (4. ábra). A térségben az előző hónapban a 10 éves hozamok rendre süllyedtek (Románia: -96 bp, Csehország: -33 bp, Lengyelország: -54 bp). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
175%
2008 2009
150%
2011 2013
2014
teljesítés
előirányzat
évi előirányzat %-a
teljesítés
100%
2014
75%
75%
50%
50%
25%
25%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
11 001,2
10 697,3
11 800,9
110,3%
1 152,1
1 351,7
1 305,1
96,5%
Társasági adó
322,5
358,8
394,8
110,0%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
190,4
151,7
79,7%
Banki és ágazati különadó
203,9
197,0
205,9
104,5%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 055,3
4 316,7
4 335,9
100,4%
Általános forgalmi adó
2 809,6
3 014,1
3 035,6
100,7%
Jövedéki adó
897,3
931,9
918,9
98,6%
Pénzügyi tranzakciós illeték
259,6
269,4
277,9
103,2%
1 654,4
1 700,1
1 753,8
103,2%
1 504,6
1 550,0
1 589,1
102,5%
Gazdálkodó szervezetek befizetései
0%
0% Forrás: NGM, KSH, MFB VII
VIII
IX
X
XI
XII
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása (milliárd forint) -835,7 -1 718,4 -620,1
662,7
10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 -2 000 -4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000
-932,8
330,6 3 476,8 2 576,7
-825,7 916,5
4 055,3 4 335,9 3 200,1 3 132,3 3 702,7
1 172,4 1 017,5 1 125,8 1 210,2
1 157,2 1 152,1 1 305,1
-3 998,7 -4 039,4 -4 204,7 -4 720,4 -5 046,9
-6 707,2 -7 361,9
-2 289,6 -2 262,8 -2 424,4 -1 922,5 -1 928,2 -1 154,1 -1 180,2 -1 136,4 -1 101,1 -1 202,4 -1 969,8 -903,8 -934,8 -902,5 -1 685,3 -1 804,3 -1 002,4 -1 277,9 -1 345,9 -1 285,3 -1 443,1
Forrás: KSH, NGM, MFB
-14 000
Kamatkiadások
3 489,7
400,1 590,9 367,5 528,2 1 262,7 1 621,7 1 878,2 2 157,8 1 654,4 1 753,8 2 163,3 2 020,2 1 860,5 1 462,0 1 609,4 3 043,8 3 070,9
Egyéb kiadások
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI
3 016,0
2 964,6
3 124,5
105,4%
A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI
1 848,1
1 884,2
1 907,1
101,2%
Egyenleg értéke
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3. ábra: Az Európai Bizottság 2015. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa (2015. február)
-4,5% -4,6% -5,5%
-4,1%
-5%
Periszkóp
-2,5% -2,6% -2,6% -2,7% -2,8% -2,8% -2,9% -2,9% -2,9% -3,0% -3,0% -3,2%
-4%
-1,6% -2,0% -2,0% -2,0% -2,2%
-3%
-0,6% -1,1% -1,4% -1,5%
-2%
0,2%
-0,4%
-1%
0%
1,1%
1%
Görögország Németország Luxemburg Észtország Lettország Litvánia Románia Svédország Málta Csehország Ausztria Hollandia Finnország Olaszország Belgium Magyarország Szlovákia Dánia Szlovénia Lengyelország Írország Ciprus Bulgária Portugália Franciaország Spanyolország Egyesült Királyság Horvátország
2%
10
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
2014.01
Forrás: Európai Bizottság, MFB
3 hónapos 5 éves
6 hónapos 10 éves
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2015.01
-737,2
2014.12
12 000
-861,7
2014.11
VI
2014.10
V
2014.09
IV
2014.08
III
2014.07
II
2014.06
I
-25%
2014.05
-25%
-6%
2013
125%
2012
100%
milliárd Ft
150%
2010
125%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.04
•
2014.03
•
2014.02
•
12 hónapos Jegybanki alapkamat
2015. február
