Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Európát továbbra is hátrányosan érinti a globális banki tőkeallokáció, a befektetőkre egyre jellemzőbb az országok régión belüli differenciálása
3 000
3 000
2 500
2 500
2 000
2 000
1 500
1 500
1 000
1 000 500
500
Offshore központok Fejlődő Ázsia
Közép-Kelet Európa Japán
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
2008.III
2008.I
Forrás: BIS, MFB
2007.III
0
milliárd $
1. ábra: Külföldi banki finanszírozás bővülése a fejlődő országokban és Japánban
2007.I
A BIS felé adatokat közlő pénzintézetek a 2011 végi kisebb visszaesést követően 2012 óta folytatták a fejlődő országokkal szembeni követelésállományuk dinamikus növelését. A forráskihelyezés üteme a fejlődő ázsiai országok és az offshore központok irányába volt a legnagyobb, ezekben a térségekben 2013 első negyedévének végére az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,5, ill. 7,1%-kal növelték követeléseiket a külföldi bankok. Ugyanezen időszak alatt az afrikai és közel-keleti országokba kihelyezett forrásállomány 4,2%-kal csökkent, azonban ebben a régióban nem figyelhető meg hosszú távú egyenletes trend, inkább a külföldi követelésállomány negyedévenkénti ingadozása tapasztalható (1. ábra).
milliárd $
0
Fejlődő Dél-Amerika Afrika és Közel-Kelet
2. ábra: Az egyes európai országokkal szembeni követelésállomány 2013 első negyedévében (2008 I. negyedév=100%)
Finnország
Dánia
Svédország
Franciország
Belgium
Németország
Svájc
Nagy-Britannia
Hollandia
Ausztria
Portugália
Olaszország
Spanyolország
Írország
A feltörekvő gazdaságokba történő forráskihelyezéssel szemben a fejlett európai országok- 120% Forrás: BIS, MFB ban összességében továbbra is inkább a kitettsé- 100% 80% gek csökkentése és az alacsony kockázatvállalási hajlandóság a jellemző. A 2013 év eleji adato60% kat a 2008 eleji értékekkel összehasonlítva meg40% állapítható, hogy ezen időszak alatt a külföldi for20% rások állománya csak Finnországban növekedett, 0% és csupán mérsékelt visszaesés volt tapasztalható Dániában, Svédországban, Németországban és Franciaországban, a tőkekivonás pedig legnagyobb mértékben a PIIGS-országokat (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) érintette. A külföldi bankok Görögországgal szembeni követelései 2013 első negyedévében a 2008 eleji érték csupán 20,6%-át tették ki, Írország és Spanyolország esetében ez a mutató pedig 42,0% ill. 46,1% volt (2. ábra). Görögország
2013. augusztus
2013 első negyedévében folytatódott a tőkebeáramlás a fejlődő országokba a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai alapján. Az Európát érintő forráskivonás legnagyobb vesztesei továbbra is az eurózóna periférikus államai, ugyanakkor az ún. PIIGS-országok esetében egyre inkább differenciált befektetői megítélés válik jellemzővé. A közép-kelet európai térségben kitettséggel rendelkező pénzintézetek körében megfigyelhető, hogy a régión belül reallokálják követelésállományukat. Ez az átrendeződés Szlovákia számára a legelőnyösebb, Magyarországot viszont hátrányosan érinti.
A tartalomból ◊ Továbbra is jelentősen bővülő építőipari, s javuló ipari teljesítmény... (4. oldal) ◊ Olcsóbb kölcsönök, csökkenő hitelezési aktivitás a bankrendszerben... (5. oldal) ◊ A lakosság befektetési alapokba csoportosítja át megtakarításait... (6. oldal) ◊ Kedvező folyamatok a hazai munkaerőpiacon... (7. oldal) ◊ Tartósan alacsony inflációs környezet Magyarországon... (8. oldal) ◊ Tovább csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint... (9. oldal) ◊ Növekvő költségvetési kiadások, emelkedő hosszú kötvényhozamok... (10. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Stankovits Klaudia
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A hitelintézeteket és az egyéb szektorokat (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) külön tekintve megállapítható, hogy régiós szinten a nem bankszektorral szembeni külföldi követelésállomány a tavalyi utolsó negyedévben látott növekedés után ismét vis�szaesést mutat, és a hitelintézeti szektorból történő tőkekivonás mérséklődése is megtört az idei első negyedévben. A külföldi pénzintézetek magyarországi kitettségeiket mind a banki, mind a nem banki szektorban a régiós átlagnál nagyobb ütemben csökkentik 2010 eleje óta, azonban miközben a nem banki szektorban ez a különbség a mérsékelődni látszik, a hazai hitelintézetek térséggel szembeni lemaradása erősödött az elmúlt évben (6. ábra). Periszkóp
2
20% 0% -20% -40% Forrás: BIS, MFB
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I
-60%
Spanyolország Olaszország
Görögország Portugália
Írország
4. ábra: Németország, Franciaország, Hollandia, Svájc, Nagy-Britannia, és az USA követelésállományának GDP-arányos* változása a PIIGS országokkal szemben 2012 és 2013 eleje között 5% 0% -1,5%
-5% -11,8%
-10% -15%
-4,3%
-6,8%
-18,7%
-20% Forrás: BIS, MFB, IMF
-25%
Írország
Svájc Hollandia
Görögország
Portugália
Németország USA
Spanyolország Olaszország
Franciaország Egyenleg
Nagy-Britannia
*A követelésállomány változást a 2012 évi folyó áron számított GDP százalékában adtuk meg
5. ábra: Külföldi bankok követelésállománya a régiós országokkal szemben 160 000 140 000
160 000
Forrás: BIS, MFB
140 000
120 000
120 000
100 000
100 000
80 000
80 000
60 000
60 000
40 000
40 000
20 000
millió $
Szlovákiában nagymértékű tőkebeáramlás volt tapasztalható az elmúlt naptári évben: a szlovák gazdaságban 2013 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 17,8%-kal emelkedett a külföldi források állománya. Romániában, Csehországban és Lengyelországban ugyanezen időszak alatt egyaránt 9% körüli volt a csökkenés mértéke (-9,0%, -8,9% ill. -8,6%), míg Magyarországon volt a legmagasabb a tőkekivonás üteme (-19,2%) 2012 és 2013 eleje között. A magyarországi trend leginkább az évek óta tartó adósságleépítés, a lakossági devizahitelezés leállásának, a vállalati hitelezés visszaesésének, a kiszámíthatatlan szabályozói környezetnek és a bankszektort sújtó terheknek tulajdonítható (5. ábra).
40%
20 000
0
0 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I
A közép-kelet-európai kitettséggel rendelkező amerikai és nyugat-európai pénzintézetek 2012 után 2013 elején kis mértékben tovább csökkentették a térséggel szembeni követelésállományukat, az aggregált adatok mutatta kép mögött azonban országonként eltérő tendenciák húzódnak meg.
60%
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
6. ábra: A külföldi követelések éves változása a bank- és nem bankszektorban Magyarországon és a régióban 100%
100% Forrás: BIS, MFB
80%
80%
60%
60%
40%
40% 20%
20%
0%
0% -20%
-20%
-40%
-40%
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I
A PIIGS-országokkal szemben legnagyobb követelésekkel Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc és az USA rendelkezik. Ezen országok bankjai a legnagyobb GDParányos forráskivonást 2012 első negyedéve és 2013 azonos időszaka között Írországban hajtottak végre, melynek jelentősebb hányadát az angol pénzintézetek ír gazdasággal szembeni kitettségeinek csökkentése jelentette. A Görögországból történő forráskivonás többségét a francia pénzintézetek hellén gazdasággal szembeni pozíciójának redukálása tette ki ugyanezen időszak alatt. Miközben a francia bankok Görögország mellett kisebb mértékben Portugáliában és Spanyolországban is mérsékelték követelésállományukat, addig Írországban valamelyest növelték. A német pénzintézetek ezzel szemben minden PIIGS-országból forráskivonást hajtottak végre, melynek mértéke Írországban volt a legjelentősebb, míg Olaszországban a legvisszafogottabb (4. ábra).
3.ábra: Külföldi bankok PIIGS-országokkal szembeni követlésállományának változása éves alapon
millió $
A 2012-es adatok alapján a PIIGS-országokkal szembeni követelésállományok csökkenésének mérséklődése figyelhető meg, sőt Olaszország esetében 2012 végén már éves alapon 3,7%-os forrásbevonás is végbe ment. Ezzel ellentétben, Görögországgal szembeni kitettségüket drasztikus mértékben csökkentették a külföldi pénzintézetek: 2013 első három hónapjában a forráskivonás mértéke éves alapon 34,4% volt, amelyben a görög gazdasággal való szoros összefonódása miatt a ciprusi kedvezőtlen fejlemények és azok piaci megítélése is szerepet játszhatott. Mindezek azt mutatják, hogy a külföldi befektetők 2011 közepe óta egyre kevésbé kezelik egységesen az eurózóna periférikus országait (3. ábra).
Magyarországi nem bankszektor Régiós nem bankszektor
Magyarországi bankszektor Régiós bankszektor
2013. augusztus
Periszkóp
90 000
Forrás: BIS, MFB
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I
0
Ausztria
Németország
4%
3
Belgium
Ausztria
2%
2,4%
0% -2%
Görögország Szlovákia
Forrás: BIS, IMF, MFB
Románia
-10%
Franciaország
-2,7%
Lengyelország
-8%
-2,7% -8,7%
Csehország
-6%
Belgium Németország
-1,9%
-4%
* Csak az alábbi országok bankjait tekintettük át: Ausztria, Belgium, Németország, Hollandia, Franciaország, Görögország,
Periszkóp
Olaszország
8. ábra: Külföldi bankok* kelet-közép-európai régióval szembeni követelésállományának GDP arányosváltozása 2012 első negyedéve és 2013 első negyedéve között**
Magyarország
A vizsgált térségbeli országokkal szembeni külföldi követelések legnagyobb arányban Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Belgiumból, Görögországból és Hollandiából származnak. Miközben az osztrák pénzintézetek jelentősen csökkentették magyarországi kitettségeiket 2012 eleje óta, addig régióval szembeni követelésállományuk összességében csak mérsékelten esett vissza, amely azt mutatja, hogy a külföldi pénzintézetek a régión belül is reallokálják (elsősorban Szlovákia javára) követelésállományukat. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a német bankok esetében is, amelyek jelentős lengyel és magyar tőkekivonás mellett szintén növelték szlovákiai kitettségüket (8. ábra).
7. ábra: Külföldi bankok magyarországi követeléseinek állománya
millió $
A Magyarországgal szembeni külföldi követelésállomány közel 80%-a négy országból, Ausztriából, Németországból, Olaszországból és Belgiumból származik. 2009 előtt a német pénzintézetek rendelkeztek a legnagyobb magyarországi kitettséggel, a német forráskivonás intenzitásának következményeként 2010-től kezdve az osztrák bankok követelésállománya lett a legmagasabb. 2012 negyedik és 2013 első negyedéve között a német pénzintézetek magyarországi kitettségüket 14,4%-kal csökkentették, amelynek következtében követeléseik volumene már az olasz bankok Magyarországgal szembeni pozíciójának mértékét is alig haladja meg. A 2012 és 2013 eleji értékeket összevetve megállapítható, hogy éves szinten az osztrák pénzintézetek még a németeknél is drasztikusabb mértékű forráskivonást végeztek (26,2% ill. 22,9%) (7. ábra).
Hollandia EGYENLEG
**Lengyelország - Ausztria viszonylatában a 2013. első negyedéves adat helyett a 2012. második negyedéves adat szerepel adathiány miatt
2013. augusztus
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Továbbra is jelentősen bővülő építőipari, s javuló ipari teljesítmény
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-május)
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom alakulása Magyarországon
500
0%
-10%
-10%
-20%
-20%
-30%
Forrás: KSH, MFB
-40%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
-40%
-30%
Import volumen (év/év, jobb t.)
62,3
0 -250
15%
20%
10%
10%
5%
0%
0%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50%
-5% -10% -15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 Év/év (bal t.)
* ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
Hónap/hónap (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: A feldolgozóipari termelés és megrendelések (év/év), valamint a hangulatindex* változása
30%
-30%
-75,8
-750
3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
-20%
250
-500
Export volumen (év/év, jobb t.)
-10%
milliárd Ft
10%
0%
925,4
10%
750 838,5
20%
898,4
20%
1 000
590,2
30%
381,3
40%
30%
-286,4
40%
-262,2
•
-531,6
•
Az áprilisi 13,7%-os növekedést követően májusban 0,3%-kal zsugorodott a magyar export volumene (év/év), míg az import 2,0%-kal bővült (1. ábra). Az év első öt hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 925,4 milliárd forint volt (3098,4 millió euró), 86,9 milliárddal több, mint egy évvel korábban (2. ábra). A nyugat-európai feldolgozóipar várhatóan lassan magára talál, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy júniusban a hazai ipari termelés az előzetes, naptárhatástól tisztított adat alapján éves szinten 1,7, az előző hónaphoz képest 1,2%-kal nőtt. A feldolgozóipari termelés 2013. májusban 2,0%-kal csökkent (év/év). A hazai megrendelések 0,9%-os növekedést, míg a külföldi rendelések 4,1%-os visszaesést mutattak, az összes rendelésállomány viszont 10,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet (3-4. ábra). Az építőipar teljesítménye 2013. májusban 11,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A jelentős mértékű bővülés elsősorban az ipari épületek kivitelezésének, valamint az út- és vasútépítés növekedésének volt köszönhető. A szerződések állománya 10,4%-kal haladta meg az év ötödik hónapjában az egy évvel korábbi szintet (5-6. ábra).
-453,8
•
Forrás: KSH, MFB
Feldolgozóipari termelés** (bal t.)
Belföldi megrendelések** (bal t.)
Export megrendelések** (bal t.)
ESI - Feldolgozóipar (jobb t.)
6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 100%)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 60%
15%
130%
40%
10%
120%
20%
5%
0%
0%
130%
Forrás: KSH, MFB
120%
*3 hónapos gördülő átlag
110%
110%
100%
100%
Periszkóp
Épületek építése Speciális szaképítés
4
2013.05
2013.03
2013.01
2012.11
2012.09
2012.07
2012.05
2012.03
2012.01
2011.11
2010.01
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
2011.09
70% 2011.07
70%
-20%
2011.05
80%
Forrás: KSH, MFB
2011.03
80%
* 3 hónapos gördülő átlag
-80%
2011.01
-15%
-60%
2010.11
90%
2010.09
90%
2010.07
-10%
2010.05
-5%
-40%
2010.03
-20%
Egyéb építmények építése Építőipar összesen
2013. augusztus
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Olcsóbb kölcsönök, csökkenő hitelezési aktivitás a bankrendszerben A monetáris lazítás következtében a magyarországi vállalatok egyre alacsonyabb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves hitelkamatok átlagos nagysága idén júniusra 8,11%-ra, az MNB 2003-ig visszanyúló adatai alapján új mélypontra süllyedt, a minimum 5 éves futamidejű kölcsönöké pedig 2006. májusi szintre, 7,85%-ra mérséklődött, ugyanakkor a többi visegrádi országhoz képest finanszírozási oldalról továbbra is versenyhátrányban vannak a magyar vállalatok (1-2. ábra). A vállalati hitelezés a közép-kelet-európai régió legtöbb országában éves szinten stagnált júniusban, csupán Magyarországon és Szlovéniában volt jelentős, 10% körüli a visszaesés. Magyarországon a májusi, átmenetinek bizonyuló emelkedést követően júniusban ismét csökkent a hitelek állománya a tranzakciók eredményeként (-38,8 milliárd Ft), ugyanakkor a devizahitelek esetében 18,7 milliárd forintos volt a bővülés (3-4. ábra). A csökkenő kockázatvállalási hajlandóság következtében a bankrendszerben tovább süllyedt a hitel/betét ráta (május: 115,6%), s a vállalati hitelek körében új mélypontra, 14,5%-ra csökkent az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya (5-6. ábra). 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok BUBOR Forrás: ECB, MNB, MFB
EURIBOR
8% Forinthitel - min. 5 éves
4%
8%
6%
6% 4%
100
40%
75
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
1 - 3 hó
50%
1 000
15%
0
14%
25%
2011.01
0%
Forrás: PSZÁF, MFB
5
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2013.04
16%
2013.01
2 000
2012.10
75%
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2004.06
2003.12
Periszkóp
2011.01
3 - 12 hó
100%
2012.07
17%
125%
100%
0%
2010.01
3 000
125%
Összes hitel/betét arány
2009.10
18%
150%
2012.04
4 000
150%
Lakossági hitel/betét arány
2009.07
19%
175%
2012.01
5 000
200%
Forrás: PSZÁF, MFB
2009.04
20%
2011.10
21%
175%
25%
-150
6 000
200%
50%
-125
Forrás: MNB, MFB
7 000
225%
Vállalati hitel/betét arány
-100
6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint
250%
75%
-75
-150
Románia Szlovénia
* MFB, EXIM, KELER nélkül
-50
-75 -125
milliárd Ft
225%
-25
-50
-100
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2013. május) 250%
-25
2010.10
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
Lengyelország Magyarország
25
2009.01
Csehország Szlovákia
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
-20%
100 75
0
0
2010.07
-10%
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
2007.12
-20%
0% Forrás: ECB, MFB
Összes hitel
50
2010.04
10%
Forinthitel
25
2009.04
10%
milliárd Ft
20%
Devizahitel
50
30%
20%
-10%
Lengyelország Románia
milliárd Ft
50%
40%
0%
Csehország Bulgária
0%
4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
50% * euróra konvertált állományok
2009.01
Magyarország Szlovákia
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
30%
2008.10
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB, MFB
0%
2010.01
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
10%
8%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 * 3 hónapos bankközi kamatok
12%
10%
2009.10
0%
14%
12%
4%
Forinthitel - 1-5 éves
2%
16%
14%
2011.07
6%
18%
16%
2008.07
10%
18%
2008.04
12%
2008.01
14%
2009.07
•
2011.04
•
Lejárat nélkül 5 év felett 1 - 5 év
0-1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
2013. augusztus
Periszkóp
Fogyasztás, keresetek, megtakarítás A lakosság befektetési alapokba csoportosítja át megtakarításait •
2013. júliusban – az egy hónappal korábbi megtorpanást követően – ismét javult a fogyasztói bizalom Magyarországon (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom májusban 2,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az áprilisi (kiugróan magas) értékhez képest viszont 0,2%-kal esett vissza. A júniusi előzetes adatok alapján viszont 0,4%-kal mérséklődtek a vásárlások éves szinten: az élelmiszerek értékesítése 1,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 0,5%-kal zsugorodott, míg az üzemanyagok eladása 2,4%-kal bővült (2. ábra). Az új gépkocsik eladásában egyelőre nem történt kedvező fordulat: az év első felében összesen 27161 db autót regisztráltak, 1,8%-kal kevesebbet, mint 2012 hasonló időszakában (3. ábra). Az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a lakossági vásárlásokat továbbra is támogatja a keresetek reálértékének tartós emelkedése (4. ábra). 2013. májusban a lakosság pénzügyi eszközei 18,1 milliárd forinttal gyarapodtak. A betéti kamatok olvadása miatt a háztartások az eddig bankbetétekben tartott megtakarításaikat befektetési alapokba csoportosítják át (5-6. ábra).
• • •
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
0
0
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-1%
-2%
-40
-40
-2%
-4%
-50
-50
-3%
-6%
-60
-60
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
Kiskereskedelmi forgalom
Forrás: KSH, MFB
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
-8% 2012.01
-6%
-8% 2011.10
-4%
-6% 2011.07
-4%
2011.04
Forrás: ACEA, MFB
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
Nettó reálbérek
6. ábra: A hazai befektetési alapok nettó tőkeáramlása és a rövid kötvényindex lakossági betétei kamatokhoz viszonyított alakulása 400
6%
6%
300
300
4%
4%
200
200
100
100
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
Periszkóp
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.01
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
2012.08
2012.07
2012.06
2012.05
2012.04
2012.03
2012.02
2012.01
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz
Forrás: BAMOSZ, MNB, ÁKK, MFB
-4% -6% -8%
2013.04
-8%
2013.01
-400
Forrás: MNB, MFB
-400
*3 hónapos gördülő átlag
2012.10
-6%
-4%
2012.07
-300
2012.04
-200
-300
2012.01
-100
-200
2011.10
-100
2008.07
0
0
milliárd Ft
400
2013.01
milliárd Ft
-2%
2008.01
2013.05
2013.01
2012.09
2012.05
2012.01
2011.09
2011.05
2011.01
2010.09
2010.05
2010.01
2009.09
2009.05
2009.01
2008.09
2008.05
2008.01
2007.09
2007.05
2007.01
-80%
0%
-2%
2011.01
-60%
2%
0%
2010.10
3
4%
2%
2010.07
-40%
6%
4%
2010.04
6
6%
2010.01
-20%
8%
2009.10
0%
10%
8%
2009.07
12
Gépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.)
-10% -12%
10%
2009.04
20%
2009.01
15
2008.10
40%
2008.04
ezer darab
18
0
-8%
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
3. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon
9
2008.10
Üzleti bizalom
2008.07
Konjunktúra kilátások
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
-6% 2008.01
Fogyasztói bizalom
-5% 2008.07
-80
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06
-80
Hónap/hónap (bal t.)
2008.04
-70
Forrás: GKI, MFB
2008.04
-70
-4%
Nettó tőkeáramlás a befektetési alapokba (hónap/hónap)*
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
RMAX kötvényindex átlagos éves hozama és a lakossági forintbetétek átlagos kamata közti különbség*
*állampapírok, egyéb kötvények
6
2013. augusztus
Periszkóp
Munkaerőpiac Kedvező folyamatok a hazai munkaerőpiacon •
Jelentős mértékben (-0,6 százalékpont, év/év), 10,3%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta az idei második negyedévben Magyarországon. A 2009. ősz óta nem látott kedvező adat hátterében egyszerre állt a munkanélküliek számának csökkenése (-23,0 ezer fő, év/év), ill. a foglalkoztatottak számának (+55,2 ezer fő) bővülése (1. ábra). A javuló munkaerőpiaci folyamatok azonban változatlanul elsősorban a közfoglalkoztatás növekedésére vezethetőek vissza: a közmunkaprogramban résztvevők száma újabb rekordot (149,7 ezer fő) ért el májusban, ami éves szinten több mint 25%-os növekedésnek felel meg (2. ábra). A bejelentett álláshelyek között továbbra is többségben vannak a támogatott munkahelyek, ugyanakkor 2011. szeptember óta nem regisztráltak annyi új piaci (nem támogatott) állást, mint 2013. júniusban (15,8 ezer db). A hazai munkerőpiac az idén elszakadni látszik a korábbi évekre jellemző pályától, ami biztató lehet a jövőre nézve (3-4. ábra). Szintén kedvező folyamat, hogy a munkanélküliség csökkenése nem csak a gazdaság néhány szegmensére korlátozódó elszigetelt tendencia, ugyanakkor – különösen az észak- és dél-alföldi régióban – még várni kell a pozitív fordulatra (5. ábra). 2013. májusban a bruttó átlagkeresetek 2,6%-kal, míg a nettó bérek 4,4%-kal nőttek éves szinten (6. ábra).
•
• •
2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
150
13%
150
200%
100
12%
125
150%
50
11%
100
100%
0
10% 9% 8% 7%
0%
25
-50% -100%
25
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
0 2010.01
0 2009.10
5
2009.07
30
2009.04
10
2009.01
60
2008.10
15
2008.07
20
90
2008.04
120
Forrás: NFSZ, MFB
Nem támogatott új munkahelyek száma (jobb t.)
Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab)
150
ezer darab
30
2008.01
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
30 Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB
25 20 2013.06
2012.06
2008.01
15 10 5 7%
5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális és szektorális bontásban
8%
9% 10% Munkanélküliségi ráta
11%
12%
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 15%
15%
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
Forrás: KSH, MFB
10%
Iskolai végzettség
Periszkóp
Lakóhely régiója
Nettó bér*
Szektor*
Nettó reálbér*
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
-5% 2009.07
-5% 2009.04
0%
2009.01
0%
2008.10
5%
2008.07
5%
2008.01
Közszolgáltatás
Piaci szolgáltatás
Szolgáltató szektor
Építőipar
Feldolgozóipar
Ipar
Mezőgazdaság
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Mo.
Dél-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Közép-Mo.
Felsőfok
Alapfok
Középfok
10%
2008.04
ezer darab
4. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe)
180
10 5 0 -5 -10 -15 -20
2011.04
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.)
2011.01
2010.01
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen
2010.10
0
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2008.03
2012.03
Forrás: KSH, MFB
-150
50%
50
2010.07
-100
75
2010.04
-50
ezer fő
ezer fő
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
*utolsó munkahely ágazat szerint
7
2013. augusztus
Periszkóp
Infláció Tartósan alacsony inflációs környezet Magyarországon •
A júniusi 102,9-ről 107,9 dollárra nőtt (+4,8%) júliusban a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára a világpiacon (1. ábra). Az infláció éves szinten 1,6% volt 2013. júniusban az eurózónában, az USA-ban pedig 1,8%-kal (év/év) emelkedtek a fogyasztói árak. Ez utóbbi jelentős gyorsulást jelent a májusi 1,4% után, aminek a hátterében az üzemanyok drágulása állt, a monetáris politikai döntések szempontjából fontos maginflációs ráta azonban továbbra is stabil (2. ábra). A fogyasztói árindex a májusi 1,8-ról 1,9%-ra nőtt júniusban Magyarországon. A ráta emelkedését a változékonyabb áru termékek (üzemanyag, élelmiszerek stb.) okozták, miközben a maginfláció kétéves mélypontra (3,0%) süllyedt. A piaci szolgáltatásokon belül az előző hónaphoz képest szezonális okokból fakadóan az üdülési szolgáltatások drágultak nagyobb mértékben, míg éves összevetésben a pénzügyi szolgáltatások költsége – alapvetően a tranzakciós adó áthárítása miatt – közel 30%-kal emelkedett (3-4. ábra). Az élelmiszerek drágulását elsősorban a növénytermesztés, azon belül is a gabonafélék termelői árindexének jelentős (20%-ot meghaladó) megugrása okozta (5. ábra). Az inflációs alapmutatók a dezinflációs folyamat folytatódását, a pénzromlás ütemének további lassulását jelzik (6. ábra).
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 650
7,5%
130
7,5%
600
120
550
110
500
100
450
$/hordó
Forrás: Reuters, MFB
90 Forrás: Reuters, MFB
400
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 8% 6%
6%
4%
4%
2%
2%
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
Periszkóp
100%
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
5%
4%
4%
3%
3%
2%
2% 1%
Forrás: MNB, MFB
115%
120%
125%
8
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
114,4%
110%
0% 2008.04
0%
105%
1,0%
5%
1%
101,9%
Mzg.-i termékek összesen
0,5%
6%
2008.01
104,9%
0,2%
6%
2008.07
2010.07
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2010.04
105,1%
Élő állat
-1,6%
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
107,9%
104,0%
0,1% -0,2%
-2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0%
Forrás: MNB, MFB
116,0%
Állattenyésztés
0,2%
Fogyasztói árindex
124,9%
Zöldség
0,3%
Szabadáras háztartási energia
120,2%
Ipari növények
0,3%
Piaci javak
Alkohol, dohány
5. ábra: Mezőgazdasági termékek termelői árindexe (2013. január - május, előző év azonos időszaka = 100%)
Gabonafélék
Ipari termékek
Szabályozott árú termékek
Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Fogyasztói árindex Maginfláció
Növénytermesztés
0,8% 0,4%
Piaci szolgáltatások
0%
Forrás: KSH, MFB
2010.01
Üzemanyag Élelmiszerek
Forrás: MNB, MFB
0%
Eurózóna
4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (2013. június, hó/hó)
8%
Állati termékek
2009.10
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Gyümölcs
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
2008.04
2013.06
2013.03
2012.12
2008.01
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.07
2011.04
2011.01
80
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve
2013. augusztus
Periszkóp
Árfolyamok Tovább csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint •
A március végén indult forinterősödési trend megtorpant az előző hónapban. A július 31-i 299,7 HUF/EUR árfolyam a magyar fizetőeszköz 1,6%-os gyengülését jelentette június végéhez képest, míg a svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben 1,8, ill. 0,1%-os ütemű volt a leértékelődés (1. ábra). A forint teljesítménye egyértelműen elszakadt a régiós tendenciáktól, mivel a lengyel zloty 2,3, a román lej 1,2, a cseh korona pedig 0,4%-ot erősödött az euróval szemben júliusban (2. ábra), s az év eleje óta a hazai deviza nem tudja kihasználni a viszonylag kedvező globális befektetői hangulatot (3. ábra). A magyar fizetőeszköz gyengülésében a csökkenő jegybanki alapkamat is szerepet játszik (4. ábra), mivel a külföldi befektetők számára a magyar eszközökön, különösen az állampapírokon egyre kisebb hozamprémium érhető el (5. ábra). A forintra ezenkívül júliusban kedvezőtlenül hatott a bejelentett kormányzati törekvés, miszerint a lakossági devizahiteleket a kormány végérvényesen ki kívánja vezetni a magyar pénzügyi rendszerből, ami várhatóan további terheket ró a hazai bankszektorra. A reálgazdasági kilátások év eleje ót tartó javulása egyelőre legfeljebb fékezi a forint gyengülésének ütemét (6. ábra).
• •
1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2013. júliusban* 260
310 forint gyengülése
102%
102% euróval szembeni árfolyamerősödés
Forrás: ECB, MFB
305
250
300
240
295
230
290
220
285
210
101%
101%
100%
100%
99%
99% * 2013.06.28.=100%
98%
98% Forrás: ECB, MFB
PLN/EUR
RON/EUR
96% 2013.07.26
2013.07.19
HUF/CHF (jobb t.)
2013.07.12
96%
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
4. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 330
360
7,50%
320
340
7,00%
1 100
310
320
6,50%
1 200
300
1 300
290
300
6,00%
1 400
280
280
5,50%
1 500
270
1 600
260
04.2014
01.2014
10.2013
07.2013
04.2013
01.2013
10.2012
07.2012
01.2012
10.2011
07.2011
04.2011
01.2011
04.2012
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
60
ESI (jobb t.)
290
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
280
80
270
90
260
100
250
110
240
120
9
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
130 2007.01
2006.01
2005.01
Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
2004.01
1999.01
Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
2003.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230
HUF/EUR árfolyam (bal t.)
fordított skála
310
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
Forrás: ECB, MNB, MFB
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
bázispont
1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Periszkóp
3,50%
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján
HUF/EUR (jobb t.)
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
4,00%
Kamatvárakozások 2013.07.31-én (jobb t.) 10.2010
200 01.2010
240 2013.07
2013.04
250
2002.01
S&P 500 (bal t.)
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
1 800
4,50%
MNB alapkamat (jobb t.)
2001.01
1 700
220
5,00%
HUF/EUR (bal t.)
240
07.2010
tőzsdeindex emelkedése
260
04.2010
Forrás: ECB, Reuters, MFB
2000.01
900 1 000 pont, fordított skála
HUF/EUR
2013.07.05
2013.07
2013.06
HUF/USD (jobb t.)
97% CZK/EUR 2013.06.28
HUF/EUR (bal t.)
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
97%
2013. augusztus
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Növekvő költségvetési kiadások, emelkedő hosszú kötvényhozamok Az idei esztendő első felében a központi költségvetés hiánya 914,2 milliárd forint volt (az éves cél 104,8%-a), jelentősen több mint a 2012. első hat hónapjában keletkezett 592,3 milliárd Ft-os deficit. Az első félévben befolyt állami bevételek ugyan 288,5 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 610,4 milliárd forinttal emelkedtek, s a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok túlköltekezése magyarázza a kiadásnövekedés 94,1%-át (1. táblázat, 1. ábra). Júliusban a 10 éves országkockázati prémium 360-ról 354 bázispontra süllyedt, ugyanakkor a 10 éves átlagos kötvényhozam 6,12-ről 6,41%-ra emelkedett, a 15 évesé pedig 6,52-ről 6,91%-ra nőtt (2. ábra). Mivel a lazuló monetáris politika csak a rövid hozamokon érezteti hatását (a 3, 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek 23-29 bázispont közötti mértékben csökkentek), a hozamgörbe meredekebbé vált az elmúlt hónapban (3. ábra). A közép-kelet-európai régióban a 10 éves lengyel, szlovák és román referenciahozam csökkent, a cseh pedig 3 bázisponttal 2,24%-ra emelkedett júliusban, azaz a hosszú hozamok magyarországi emelkedése a költségvetési kockázatok erősödését is tükrözi (4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint)
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 5 000
-783,0
4 000
44,8%
1157,2
423,4
36,6%
1451,3
461,3
31,8%
342,3
159,7
46,7%
320,8
151,7
47,3%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
146,5
38,5
26,3%
312,6
45,6
14,6%
Banki és ágazati különadó
250,6
22,6
9,0%
149,0
75,3
50,6%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3702,7
1872,9
50,6%
4286,9
1834,0
42,8%
Általános forgalmi adó
2747,4
1443,6
52,5%
2953,2
1314,2
44,5%
Jövedéki adó
929,4
422,5
45,5%
947,1
411,0
43,4%
1609,4
767,0
47,7%
1657,8
814,9
49,2%
1498,4
717,8
47,9%
1501,6
740,9
49,3%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
2765,5
1378,3
49,8%
2847,3
1507,3
52,9%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1744,3
866,4
49,7%
1804,3
931,8
51,6%
Társasági adó
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
351,9
470,3
1 430,7
1 528,1
1 055,1 526,1
924,5
709,4
767,0
879,0
983,2
1 097,8
1 301,6
-428,6 -640,4
-464,3 -637,9
-516,4
-645,8
-1 304,7
-965,8
-909,6
-2 333,9
-2 356,8
-443,4
-1 000
-629,0
-670,5
-3 000
-1 188,4
-1 144,1
-1 831,5
-1 971,1
-346,3
-322,8
-317,9
-313,9
-416,0
2008
2009
2010
2011
2012
-4 000 -5 000
-692,6
-6 000
-2 145,1
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
814,9
743,6
-480,9
A lakosság befizetései
1 834,0
1 020,0
0 -2 000
1 872,9
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások
-637,0 -899,5
-2 931,2
-388,5
Egyenleg
2013
Forrás: KSH, NGM, MFB
Egyenleg értéke
2. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Forrás: NGM, MFB
10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100
bázispont
4587,6
1 000
464,7 1 338,0
461,3
2013.07
10232,4
2 000
457,1 1 445,9
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók
-914,2
2013.04
45,8%
3 000
423,4
2013.01
4299,2
I-IVI . hó
évi előirányzat %-a
-592,3
2012.10
Gazdálkodó szervezetek befizetései
9376,7
törvényi módosított előirányzat
-1 021,9 -907,4
2012.07
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
I-VI. hó
éves teljesítés %-a
2011.01
teljesítés (előzetes)
-713,9
2012.04
2013
2012.01
2012
2011.10
ezer milliárd Ft
2011.07
•
2011.04
•
10 éves CDS-felár (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 11%
11%
8%
10%
10%
7%
9%
6%
6%
8%
5%
5%
7%
4%
4%
3%
3%
2%
2%
1%
1%
0%
0%
Periszkóp
Magyarország
10
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
2013.07.26
2013.07.19
2013.07.12
10 éves
2013.07.05
5 éves
2013.06.28
12 hónapos
2013.06.21
6 hónapos
2013.06.14
3 hónapos
2013.06.07
2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07
3%
2013.05.31
3%
7%
2013.05.24
4%
2013.05.17
4%
2013.05.10
5% magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2013.05.03
5%
2013.04.26
6%
2013.04.19
6%
2013.04.12
7%
2013.04.05
8%
2013.03.29
Forrás: ÁKK, MFB
9%
8%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Románia
2013. augusztus
