Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Adósságkompromisszum az eurózónában és az Egyesült Államokban
Az eurózóna döntéshozói július 21-én fogadták el azt az adósságkezeléssel kapcsolatos új megállapodást, amely átmenetileg megnyugtatta a piacokat. A Görögországnak nyújtott új mentőcsomag (az 159 milliárd eurós keretből várhatóan 50 milliárdot a magánszektor áll 2011 és 2014 között) alacsonyabb kamatokat, hosszabb futamidőt, a lejáró állampapírok piaci értéken való visszavásárlását, valamint a kötvények egy részének bankok és biztosítók általi önkéntes alapon történő hosszabb futamidőre való cserélését tartalmazza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a görög állam finanszírozása a következő években nem függ a piacok ítéletétől. Az első kommentárok ugyan azt emelték ki, hogy az immár sokadik európai szintű válság-egyezmény túlmutat a legégetőbb görög fizetőképességi probléma megoldásán, s egy új Európa-szintű adósságkezelési, megelőzési mechanizmus elemeit – az európai pénzügyi stabilitáGDP-arányos államadósság az eurózónában si eszköz (EFSF) hatásköreinek kiszélesítését – horés az Egyesült Államokban dozza magában, azonban a kezdeti optimizmus ha120% 120% mar alábbhagyott. Ennek oka pedig továbbra is az, 110% 110% hogy a kiszélesített hatáskörök, mechanizmusok 100% 100% is „csak” egy görög (legfeljebb portugál, ír) mére90% 90% tű problémára lettek szabva és nem adnak választ 80% 80% olyan nagy tagállamok fizetési problémáinak kezelé70% 70% sére mint például Spanyolország vagy Olaszország. 60%
60%
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
Forrás: IMF Augusztus 1-én éjjel, a végső határidő előtt né- 50% 50% hány órával az amerikai képviselőház és szenátus 40% 40% is egyezségre jutott adósságügyben, s elfogadta az amerikai adósságplafon megemelését – e nélkül az eurózóna eurózóna - IMF prognózis Egyesült Államokat a fizetésképtelenség fenyegette USA - IMF prognózis USA volna. A kompromisszum eredményeként az idei év végig 1000, míg 2012 végéig újabb 1100 milliárd dollárral emelik meg az adósságlimitet, amelyre az 1960-as évek eleje óta immáron 79. alkalommal került sor. A döntés ugyan lélegzetvételnyi időt ad az USA-nak a költségvetési kiigazítás alapos előkészítéséhez – amelyet a társadalom elöregedése, az egészségügyi reform és a megemelkedett katonai kiadások is egyre jobban megterhelnek –, azonban az amerikai államadósság további növekedése a kötvénybefektetőket bizonytalaníthatja el, a kétpárti megegyezés fejében vállalt állami kiadáscsökkentés pedig az amerikai gazdaság, ill. áttételesen a világgazdaság növekedésére vet komoly árnyékot. A kompromisszum fogadtatása néhány órás megkönnyebbülést okozott a piacokon, azonban mivel az amerikai gazdaság a legfrissebb adatok szerint tovább lassult és a Standard & Poor’s augusztus 5-én az USA leminősítése mellett döntött, a befektetői hangulat rövid időn belül pesszimizmusba váltott át.
2000
2011. augusztus
Júliusban ismét az adósságválságokkal kapcsolatos hírek mozgatták a piacokat, miután az újabb görög csőd elkerülése mellett az USA fizetőképességébe vetett hit is megingott.
A tartalomból A külső konjunktúra lassulásának első jelei már érződnek a feldolgozóiparban... (2. oldal) A májusban a holtpontról talán elmozduló kiskereskedelmi forgalomnak a lakosság pesszimista fogyasztási kilátásai szabnak gátat... (3. oldal) A vállalatok finanszírozási helyzetében a vártnál lassabban következik be pozitív fordulat... (4. oldal) A csillapodó inflációs kockázatok ellenére egyelőre nem várható monetáris lazítás... (5. oldal) Júliusban a forint újabb történelmi szintre gyengült a svájci frankkal szemben... (6. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar A külső konjunktúra lassulásának első jelei már érződnek az export-orientált feldolgozóiparban Miközben a legfrissebb (júliusi) adatok már egyértelműen a gazdasági hangulat borúsabbá válását jelzik mind az eurózónában, mind a közép-kelet-európai régióban (1. ábra), a májusi külkereskedelmi statisztika alapján a hazai export a második negyedévben is jól szerepelt (2. ábra). Az év ötödik hónapjában a kivitel volumene 15,6, míg a behozatalé 10,9%-kal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, a 195 milliárd forintot meghaladó egyenlege pedig az idei év harmadik legnagyobb aktívuma. A világgazdasági konjunktúra lassulása már a májusi adatok alapján jelentkezett az ipari termelés növekedésének visszaesésében (3. ábra). Az export-orientált feldolgozóipar éves bővülési ütem áprilist követően májusban is egyszámjegyű (8,0%) volt, amelynek hátterében az új export megrendelések növekedésének jelentős visszaesése áll (4. ábra). A konjunkturális okok mellett azonban ebben jelentős szerepe van a bázishatásnak is. Az éves visszaesés (-4,4%) mellett halvány optimizmusra adhat okot, hogy áprilishoz képest 6,4%-kal bővült az építőipar termelése, illetve az új megrendelések mindössze 4,1%-kal maradtak el tavalyhoz képest (5. ábra). A lakásvásárlási kedv második negyedéves jelentős zuhanása ugyanakkor gátat szabhat az ingatlanpiac regenerálódásának (6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Lengyelország Szlovákia
20%
20%
10%
10% 0%
0% -10% -20%
-20%
** szezonálisan kiigazított *** 3 hónapos mozgóátlag
Forrás: KSH
-30%
40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
-30%
-10%
* munkanaphatástól megtisztított
Ipari termelés***
Külföldi értékesítés***
30%
40%
20%
20%
10%
-10% -20%
Hó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
2011.04
2011.01
2010.10
Export megrendelések* (bal t.)
-30%
2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
Forrás: KSH
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
-60%
-83 -84 -85 -86 -87 -88 -89 -90 -91 -92 -93 -94
0%
* 3 hónapos gördülő átlag
* 3 hónapos mozgóátlag, év/év
6. ábra: Új lakóépületekre kiadott engedélyek száma és a következő 12 hónapra vonatkozó lakásvásárlási tervek
60%
-40%
20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
Feldolgozóipari termelés* (jobb t.)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
-20%
Export volumen (év/év, jobb t.)
Forrás: KSH
Belföldi megrendelések* (bal t.)
Belföldi értékesítés***
0%
-40%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
30%
-30%
4. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések alakulása (év/év)
3. ábra: Az ipari termelés* és értékesítés** alakulása (év/év) 30%
2010.07
Forrás: KSH
2010.04
-200 2010.01
50
2009.10
-150
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
Magyarország Németország
-20%
60
darab
Eurózóna Csehország
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2006.01
2006.04
* Economic Sentiment Index (ESI)
50
-10%
2009.07
60
-50
-100
2009.04
70
Forrás: Európai Bizottság
2006.01
70
10% 0%
0
2009.01
80
2008.10
80
20%
50
2008.07
90
30%
100
2008.04
90
40%
150
2008.01
100
50%
200
2007.10
100
250
2007.07
110
2007.04
120
110
2006.04
120
milliárd Ft
1. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása az eurózónában, Németországban és a visegrádi országokban
2007.01
•
2006.10
•
2006.07
•
Lakásvásárlási szándék a következő 12 hónapban (bal t.)
Új szerződések volumene* (bal t.)
Új lakóépületekre kiadott engedélyek (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.)
2
2011. augusztus
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás A kiskereskedelmi forgalom növekedését a borús lakossági kilátások fékezik •
A három hónapja folyamatosan csökkenő üzleti hangulat mellett a fogyasztói bizalom már a 2010. év eleji szintre esett vissza Magyarországon (1. ábra). A tavalyi év végéhez képest a lakosság saját finanszírozási helyzetével, a gazdaság általános állapotával kapcsolatos értékelése és a munkanélküliség esélyének megítélése is jelentősen romlott (2. ábra). Ez pedig (a svájci frank brutális erősödése által okozott sokkal kiegészülve) jelentős akadálya a belső fogyasztás bővülésének, amely a májusi kiskereskedelmi adatok (éves szinten +0,7%) alapján talán már éppen elmozdulni látszik a mélypontról (3. ábra). Az élelmiszerek értékesítése nem változott, míg a nem élelmiszer jellegű termékek (+1,7%), elsősorban az illatszer és a könyv, újság, papíráru cikkek eladása nőtt (4. ábra). Ismét a 2010 végi szintre (10,8%) süllyedt a munkanélküliségi ráta az április és június közötti időszakban, elsősorban annak köszönhetően, hogy közel 30 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest (5. ábra). Azonban a válság előtti (2008. április - júniusi) szinthez viszonyítva a foglalkoztatottak száma még mindig közel 60 ezerrel alacsonyabb, s a nem támogatott (piaci) új állások alakulása továbbra sem bíztató (6. ábra).
•
•
2. ábra: A finanszírozási és gazdasági helyzet lakossági megítélése, ill. a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
100
100
0
80
80
-10
-10
60
60
-20
-20
40
40
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
-70
-70
-20
-20
-40
-40
-60
4%
1%
2%
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Forrás: KSH
Kiskereskedelem összesen
2010. január - május -10% 2010. május
12,5% 12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0%
2011.04
-5%
0%
5%
10%
15%
80
80%
70
70%
60
60%
50
50%
40
40%
30
30%
20
20%
10
10%
0
3
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.04
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
0% 2009.01
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2007.10
Iparcikk jellegű vegyes
-12%
ezer darab
ezer fő
2008.01
2007.07
Textil, ruházat Bútor, háztartási cikk, építőanyag
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
Forrás: KSH
Periszkóp
2007.04
Élelmiszer Üzemanyag
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150
2007.01
Könyv, újság, papíráru
2011.04
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2011.01
Forrás: KSH
*a következő 12 hónapban
Gyógyszer, gyógyászati ermék
-10%
Év/év (jobb t.)
Gazdasági helyzet*
Illatszer
-8%
-6%
-80
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom tevékenységcsoportok szerint (év/év)
2%
-5%
2006.10
Háztartás finanszírozási helyzete* Munkanélküliség*
Üzleti bizalom
Hónap/hónap (bal t.)
2006.07
2006.01
2011
2010
2009
Konjunktúra kilátások
-60
Forrás: Európai Bizottság fogyasztói felmérése
-80
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
-4%
0
2009.07
Fogyasztói bizalom
20
0
-80
2008
2006
2007
Forrás: KSH, GKI - Sonda Ipsos
-80
20
2006.04
0
Támogatott (bal t.)
Forrás: NFSZ
2011. augusztus
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A vállalatok finanszírozási helyzetében a korábban vártnál lassabb lehet a javulás A problémás vállalatok és vállalati hitelek számának év eleje óta tartó csökkenése némileg lelassult a tavaszi hónapokban, a vállalati szektor azonban a korábban vártnál lassabban juthat túl a válság mélypontján (1. ábra). A vállalati hitelállomány az áprilisi átmeneti emelkedést leszámítva egy éve folyamatosan zsugorodik, a júniusi csökkenés árfolyamhatástól megtisztítva 87,3 milliárd forint, 2010. március óta a legnagyobb volt (2. ábra). A következő 12 hónapban az energetikai, a szállítással, raktározással foglalkozó, és a mezőgazdasági cégek között várható a banki források iránt nagyarányú kereslet az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján (3. ábra). A régióban Magyarországtól eltérően a vállalati hitelállomány egyre gyorsabban bővül, így a hazai vállalatok forrásszerzési hátránya régiós versenytársaikhoz képest egyre nagyobb (4. ábra). Magyarországon a hitelkínálat mellett a banki források ára is kedvezőtlenül alakul: a vállalati forinthitelek kamata 2010. januári, az euróhiteleké pedig 2009. februári szintekig emelkedett júniusban (5. ábra). A szlovák és lengyel vállalati hitelek fokozatos drágulása ellenére nem szűkül a köztük és a magyar hitelkamatok közti különbség, ugyanakkor a bolgár, román és magyar nemzeti valutában kínált hitelkamatok közötti eltérés egyre kisebb (6. ábra). 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
1. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok
3. ábra: A következő 12 hónapban banki és EU-s forrásokat igényelni tervezett vállalatok aránya*
40% 11
7
20 8
17 18
13 16 12
9
20%
14
0% 0%
20%
40% 60% EU-s forrás
*többszörös választás is lehetséges
80%
20%
10%
10%
0% -10% * euróra konvertált állományok
-20%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. tavasz
Románia
0%
Szlovákia
-10%
Magyaro.
-20% Forrás: ECB
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
12% EURIBOR
8%
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
6%
6%
Forinthitel - 15 éves
4%
4%
4
Forrás: ECB, MNB
Magyarország Szlovákia
Csehország Bulgária
2% 0%
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
* hó végi állománnyal súlyozva
2009.10
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
0%
2009.07
2%
2009.04
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.01
0%
2008.04
Forrás: ECB, MNB
8%
2009.01
2%
8%
2008.10
4%
10%
Forinthitel min. 5 éves
2008.01
6%
milliárd Ft
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
Lengyelo.
20%
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
10%
2010.06
30%
100%
14%
2010.03
30%
2011.06
15 21
Cseho.
2011.03
4
2
10
40%
2010.12
6
40%
2010.09
1
5
60%
50%
2010.06
80%
50%
2010.03
19
1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - növényt. + állatt. 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - könnyűipar 10 - vegyianyaggyártás 11 - egyéb ipar 12 - gazdasági szolg. 13 - gépjármű keresk. + jav. 14 - IKT szolg. 15 - ingatlanügyletek 16 - kiskereskedelem 17 - nagykereskedelem 18 - pénzügyi szolg. 19 - szállítás, raktározás 20 - turizmus, vendéglátás 21 - egyéb szolg.
2008.07
kereskedelmi banki hitelek
3
-125
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
2007.12
100%
2009.12
Forrás: BISZ
2009.12
2009.12
* Központi Hitelinformációs Rendszer
-100
Forrás: MNB
-125
2009.09
170
-75
-100 2009.09
0
Gazdasági társaságok (jobb t.)
2009.06
171
-50
-75
2009.03
100
-25
-50
2009.06
172
-25
2008.12
200
25 0
0
2009.03
173
75 50
2008.09
300
Fennálló hitelszerződés (bal t.)
100
Összes hitel
25
2008.06
174
Devizahitel
50
2008.12
175
400
Forinthitel
75
milliárd Ft
500
100 Lezárt hitelszerződés (bal t.) ezer db
176
2011.06
600
2011.03
177
2010.12
178
700
2010.09
800
2010.06
179
2010.03
180
900
ezer db
1 000
2008.03
•
2008.04
•
Lengyelország Románia
2011. augusztus
Periszkóp
Infláció Tovább mérséklődött az infláció üteme •
Júniusban tovább csökkent a fogyasztói árak növekedésének dinamikája (éves szinten 3,5%), sőt májushoz képest még csökkentek is az árak (1. ábra). Ennek köszönhetően az EU-s „rangsorban” is egyre jobb helyezést ér el Magyarország a pénzromlás ütemét tekintve (2. ábra). Ugyanakkor a hosszabb távú trend szempontjából fontosabb maginfláció folyamatos emelkedése jelzi az év eleji ársokkok (olaj, élelmiszer) beépülését a várakozásokba (3. ábra), ami a globális kockázati hangulattal kiegészülve továbbra is óvatosságra inti a monetáris politika döntéshozóit. Hiába csökkentek májushoz képest 1,0%-kal az élelmiszerek árai (4. ábra), ez egyelőre csak a nyersanyagok áresésének köszönhető, míg a feldolgozott élelmiszerek belföldi értékesítési ára 10% feletti ütemben drágult (5. ábra). Az ipari szektor többi szegmensében ugyanakkor – a termelői árakkal összhangban – jelentős árzuhanás bontakozott ki nem utolsósorban a nyersolajár-rally csillapodásának köszönhetően. Intő jel ugyanakkor, hogy júliusban ismét emelkedni kezdett a fekete arany árfolyama a világpiacon, jelentős és tartós emelkedést azonban a fundamentumok nem indokolnak (6. ábra).
•
•
2. ábra: Fogyasztói árak* változása 2011. júniusban az Európai Unióban
1. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása 10%
2,5%
8%
2,0%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
-0,5% Hónap/hónap
Forrás: KSH
-1,0%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04
-4%
Év/év
Románia Észtország Litvánia Lettország Ciprus Nagy-Britannia Szlovákia Luxemburg Lengyelország Ausztria MAGYARORSZÁG Bulgária Finnország Belgium Portugália Málta EU-27 Görögország Olaszország Spanyolország Dánia Eurózóna Hollandia Németország Franciaország Csehország Szlovénia Svédország
Forrás: Eurostat
0%
3. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
2%
4%
6%
8%
4. ábra: Fogyasztói árak változása főcsoportos bontásban 10%
10%
* HICPs (Harmonised Indeces of Consumer Prices)
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok Ruházkodási cikkek Háztartási energia
Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek
0%
2011.04
Hónap/hónap Év/év
5. ábra: Termelői és belföldi értékesítési árak alakulása (év/év) az ipari szektorban
0% -5%
130
600
120
550
110
500
100
450
90
400
80
Periszkóp
Forrás: Reuters
CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.)
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
2010.03
2010.01
Forrás: KSH
2010.02
300
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 Ipari termelői árak Belföldi értékesítési árindex - Élelmiszeripar Belföldi értékesítési árindex - Feldolgozóipar
8%
650
350 -5%
6%
$/hordó
0%
4%
70 60
2011.07
5%
2%
2011.06
10%
5%
0%
6. ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása
15%
10%
-2%
2011.05
15%
Forrás: KSH
Fogyasztói árak összesen
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
Forrás: KSH
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
Fogyasztói-árindex 2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2006.10
2006.07
2006.04
2006.01
2007.01
Maginfláció
0%
Szolgáltatások
CRB-élelmiszerindex (bal t.)
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
5
2011. augusztus
Periszkóp
Árfolyamok Júliusban újabb történelmi rekordot ért el a forint svájci frankkal szembeni árfolyama Az európai és amerikai adósságválsággal kapcsolatos félelmek felerősödése a biztonságos eszközök iránti kereslet megugrásához vezetett júliusban: az arany világpiaci ára (1623 $/uncia) és a svájci frank euróárfolyama (1,1418 CHF/EUR) is új rekordot döntött (1. ábra). A közép-kelet-európai devizák különösen a hónap első felében gyengültek az euróval szemben (2. ábra), júliusban a régióban a forint nyújtotta a leggyengébb teljesítményt (1,5%-os leértékelődés). A forint árfolyamát alapvetően a világpiaci befektetői hangulat hullámzása mozgatta (3. ábra): a forint/euró árfolyam és az S&P 500 tőzsdeindex közti korreláció május után ismét szoros (-0,61) volt. Június után júliusban is a lengyel zloty és a forint euróáfolyama között volt a legerősebb a szinkron (a korreláció 0,92 volt), míg a cseh korona egyre látványosabb régiós menedékdeviza szerepet vív ki magának (4. ábra). A forint svájci frank árfolyama július 29-én új rekordot döntött (236,4 HUF/CHF) az alpesi deviza szárnyalása következtében (5. ábra). A forint gyenge teljesítménye ellenére a hazai állampapírok a regionálisan magas kamatok és a javuló költségvetési helyzet miatt továbbra is népszerűek külföldön, ugyanakkor egyre inkább a rövidebb lejáratú papírok a keresettek (6. ábra). 1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 1800
1,10
103%
1700
1,15
102%
1,20
101%
1300
1,35
1200
1,40
98%
97%
97%
96%
96%
95%
1,50
Svájci frank/euró (bal t.)
Cseh korona
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
94%
Forint
Román lej
295
4,25
1350
265 Forrás: ECB, Reuters
4,00
265
3,95
260
3,90
2011.05
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2011.04
év
2,0 2011.07
2011.01
2010.07
2009.07
2009.01
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
170 2010.12
2010.11
2010.10
Forrás: ECB
2,5
Forrás: ÁKK
0 2008.07
180
2008.01
260
3,0
500 2007.07
190
3,5
1000
2007.01
265
4,0
1500
2006.07
200
2005.07
270
4,5
2000
2005.01
210
5,0
2500
2004.07
275
5,5
3000
2004.01
220
6,0
3500
2003.07
280
Periszkóp
Lengyel zloty/euró (jobb t.)
4000
2002.01
230 milliárd Ft
240
HUF/USD (jobb t.)
3,80
6. ábra: A külföldi kézben lévő magyra állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő
285
HUF/EUR (bal t.)
2010.06
Forint/euró (bal t.)
290
255
2010.05
2010.04
2011.07
HUF/EUR (jobb t.)
5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
3,85
Forrás: ECB
250
2003.01
S&P 500 (bal t.)
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
260 2011.02
4,05
270
255
1400 2011.01
4,10
275
2011.08
270
4,15
280
2011.07
275
4,20
euróval szembeni árfolyamerősödés
285
2002.07
fordított skála
290
1300
Lengyel zloty
4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 280
1250
Orosz rubel
2011.06
1200
95%
* 2010.12.31.=100%
94%
2011.07
2011.06
2011.05
2011.03
2011.02
2011.01
1,45
98%
2010.01
Aranyár (jobb t.)
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
2010.05
2010.04
2010.03
2010.02
2010.01
1000
2011.04
Forrás: LBM, ECB
99%
2011.01
1100
100%
99%
2011.07
1,30
101%
2011.06
1,25
1400
102%
100%
2011.05
fordított skála
1500
103%
euróval szembeni árfolyamerősödés
Forrás: ECB
2011.04
svájci frank erősödés
1600 $/uncia
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
2006.01
•
2011.03
•
2011.02
•
Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)
HUF/CHF (jobb t.)
6
2011. augusztus
