Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 2014. tavaszi vállalati felmérésének eredményei a magyarországi beruházási folyamatok további élénkülését jelzik: az előző 12 hónapban fejlesztést végző és a következő egy évben beruházást tervező cégek aránya is új rekordszintre emelkedett. A fejlesztési szándék erősödésében szerepet játszott a külföldi és hazai kereslet várt erősödése, finanszírozási oldalról a bevételek növekedése és a hitelkamatok egyre alacsonyabb szintje, a szabad kapacitásokkal rendelkező vállalkozások arányának csökkenése, valamint a beruházási korlátok mérséklődése. A beruházások dinamizálódása, a finanszírozási források árának csökkenése és kínálatának bővülése három éve nem tapasztalt szintre növelte a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását várják a cégek.
2014.I
2013.IV
2013.III
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.II
Az öt éve indult MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésben résztvevő és egyben a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek körében új csúcsot ért el (78,5%) 2014. tavasszal azon vállalkozások aránya, amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre (1. ábra). A hat hó1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok nap alatt végbement 5,8 százalékpontos emelaránya és a beruházások alakulása kedés nem volt egyenletes az egyes szektorok 85% 16% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH között: az agráriumban 3,1, a szolgáltató szek80% 12% torban 5,2, az iparban pedig 7,7 százalékpont75% 8% 70% 4% tal nőtt tavaly őszhöz képest a termelést bővítő, 65% 0% modernizáló vállalatok részaránya. Az előző egy 60% -4% évben a beruházó cégek körében a fejlesztések 55% -8% összegének középértéke 100 millió forint volt, az 50% -12% önerő szintje a mediánértékek alapján 90%-ot 45% -16% ért el. A beruházásokat továbbra is a korszerűsítési, a bővítési szándék valamint az amortizálódott eszközök pótlásának igénye ösztönözte elAz előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) sősorban. (folytatás a 2. oldalon) Beruházások (jobb t., év/év, %) 2009.III
2013. május
Tovább fokozódó beruházási kedv, javuló finanszírozási klíma és erősödő vállalati forrásigény látszik az MFB 2014. tavaszi vállalati felmérésének eredményei alapján
A tartalomból ◊ Elmozdult a mélypontról a lakáspiac az első negyedévben... (4. oldal) ◊ Jelentősen bővültek a háztartások vásárlásai az év első három hónapjában... (5. oldal) ◊ A közmunkaprogram mellett a feldolgozóipari új piaci állásoknak is köszönhető volt a hazai foglalkoztatás javulása... (6. oldal) ◊ Tartósan alacsony inflációs környezet a világgazdaság főbb régióiban és Magyarországon is... (7. oldal) ◊ Történelmi mélységbe zuhanó hitelkamatok, erősödő vállalati forrásigény... (8. oldal) ◊ A forint árfolyamát a kedvező külső környezet mellett a javuló növekedési kilátások stabilizálták... (9. oldal) ◊ Az Európai Bizottság 3% alatti hiányt vár idén és jövőre is, áprilisban csökkentek a kötvényhozamok... (10. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A cégek a hitelfelvételi körülmények változásáról kedvezőbben nyilatkoztak 2014 tavaszán, mint fél évvel korábban. A vállalkozások a hiteligénylést meghatározó külső feltételek közül a forintárfolyam változását ítélték az elmúlt 12 hónap leginkább kedvezőtlen tendenciájának, míg a kedvező irányú folyamatok között a forinthitel kamatok alakulását és a jegybanknak a hitelezést serkentő politikáját értékelték elsősorban pozitívan (5. ábra). A hitelkínálat előző egy éves alakulásáról csak a közép- és nagyvállalatok vélekedtek kedvezően, a kisebb cégek összességében negatív irányú változást érzékeltek.
80%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20% 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz TELJES MINTA Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor * vállalati válaszok arányában
3. ábra: A termelési kapacitások alakulása
2
31,0%
2014. tavasz
2013. ősz
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
fordított skála
77,0%
33,5%
45,9%
57,3%
2012. ősz
2013. tavasz
53,4%
68,4% 70,0%
2012. tavasz
2011. ősz
58,0%
55,1%
46,8%
29,6%
29,9%
34,7%
51,8%
48,5%
66,5% 40,7%
45,9%
2010. nyár
59,4% 53,5%
2011. tavasz
40,3%
37,2% 50,0%
2009. tél
54,7% 55,4% 58,1%
41,3%
13,0% 12,8% 13,8% 18,1% 16,8% 16,7% 13,1% 7,3% 11,4% 11,1% 34,9%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Kapacitáshiány van (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR Megfelelőek a kapacitások (bal t.) vállalati felmérések Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő egy évben beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.)
4. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20%
Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
erősödő beruházási kedv
2010. nyár
60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges
5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Kamat mértéke
3,60
Jegybanki hitelezésösztönzés
3,58
Forint-deviza hitelkamat különbség
3,15
Hitel futamideje
3,13
A bankok hitelkínálata
3,04
Türelmi idő
3,01
Hitelelbírálás gyorsasága
3,00
Saját erő nagysága
2,96 2,89
Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt hitelbiztosítékok Forint árfolyam változása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
Periszkóp
90%
80%
2011. tavasz
A kérdőív segítségével vizsgált valamennyi beruházást nehezítő tényező szerepe mérséklődött ősz óta. A fejlesztések fő gátja első ízben a felmérés történetében a beruházási cikkek magas ára, s második helyre szorult a piaci bizonytalanság. A cégek a hitelkamatok esetében érzékeltek a legjelentősebb előrelépést 2013. ősz óta.
100%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
52,2%
A kapacitásfeleslegről beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot (2013. ősz óta 2,5 százalékpontos csökkenést követően 31,0%-ot) ért el a felmérés történetében, míg a kapacitáshiányt jelző vállalatok részaránya változatlanul alacsony (3. ábra). A finanszírozást tekintve a bevételek növekedése javította, míg az idegen források nehezebb elérhetősége rontotta a vállalatok fejlesztési hangulatát 2013. őszhöz viszonyítva. A tervezett beruházások elsődleges célja továbbra is a technológiai korszerűsítés (a vállalatok 52,3%-a jelezte ezt), az amortizálódott eszközök pótlása (37,8%) és a termelés bővítése (35,4%), ezeket az irányokat 1,8-2,9 százalékponttal több vállalat említette idén tavasszal, mint fél évvel korábban (4. ábra). A vállalkozások harmada (33,4%) tervez a következő három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet folytatni, s elsősorban az ipari, a külpiacokon aktív vállalatok körében várható aktivizálódás a K+F+I területén.
90%
2009. nyár
A következő egy évben a fejlesztésekre szánt összeg mediánja 100 millió forint a beruházó cégek körében. Az önerő várható szintje a középértékek alapján 60% lehet, míg a tervezett beruházások hitellel való lefedettségének mediánja 50%. Változatlanul a piaci verseny és a leamortizálódott eszközök pótlása fűti elsősorban a beruházási kedvet. Míg fél év alatt a felmérésben vizsgált tényezők beruházásokat dinamizáló ereje mérséklődött, addig a belső és a külföldi kereslet erősödése, valamint a bevételek növekedése kivételnek számít, mivel jobban ösztönzik a fejlesztéseket, mint 2013 őszén.
100%
2009. tél
A fejlesztési kedv 2011 őszén indult élénkülése idén is folytatódott: a tavaly őszi 70,0% után 2014. tavaszra 77,0%-ra, új rekordszintre emelkedett a következő egy évben beruházást tervező vállalkozások részaránya (2. ábra). Strukturálisan csak a kisvállalatok körében mérséklődött a fejlesztési szándék (míg a többi vállalatcsoportban emelkedés következett be), amiben vélhetően a csökkenő hitelkamatok, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is szerepet játszhatott.
2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban*
2009. nyár
Mivel a vállalatok az eddigi tapasztalatok szerint a múltbeli fejlesztési tervekre alapozva vetítik előre a jövőre vonatkozó beruházási elképzeléseiket, így az év első és második negyedévében éves szinten várhatóan tovább bővülnek a magyarországi beruházások.
2,86 2,47
2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult
2014. május
Periszkóp
Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a https://www.mfb. hu/aktualis/mfb-indikator oldalon további részletek olvashatóak
Periszkóp
48,2% 54,6% 56,0% 61,8%
47,8% 43,3% 37,7% 41,4% 41,8% 43,2%
13,9% 11,8% 12,9% 14,3% 16,7%
25,4% 24,3% 21,6% 26,6%
16,5%
12,6% 14,6% 13,4% 12,9% 11,1%
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra (2012. tavasztól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (2012. tavasztól: nem tervez beruházást)
7. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 100% 26,1%
25,8%
14,3%
27,1%
24,7%
24,1%
25,6%
10,7% 13,7%
11,8%
12,3%
15,2%
15,5%
13,8%
16,4%
14,2%
14,6%
25,3% 22,6%
18,8% 20,7%
26,9%
29,4%
2009. tél
2010. nyár
35,2%
12,7%
15,4%
20,7%
22,1%
14,6% 18,3%
90%
21,9%
23,5%
14,0%
10,7%
70%
8,7%
60%
80%
12,9%
11,9% 20,5%
21,1%
50% 40% 30%
21,1%
22,6%
26,9%
27,7%
31,7%
35,9%
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
2014. tavasz
20% 10% 0%
Nem tervez
2011. tavasz
Valószínűleg nem
Kivár
Valószínűleg tervez
Tervez forrásbevonást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
8. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 2013. ősz
2013. tavasz
2013. tavasz
2012. ősz
2011. ősz
2012. tavasz
55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10%
EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** Lízing Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
* vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei
9. ábra: A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* 3,81
Biztosíték mértéke Biztosíték típusa
3,65
Szűkös hitelkínálat
3,52
Magas kamatok Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Saját erő nagysága Üzleti terv szigorú elbírálása * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály
3
30,1% 35,8% 32,2% 31,9% 29,7% 24,4%
35,4%
2011. tavasz
A kölcsönfelvétel során számításba vett tényezők közül továbbra is a kamatok nagyságát mérlegelik legfőképpen a vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba. Jelentőségük némileg mérséklődött tavaly ősz óta, ugyanakkor (vélhetően a csökkenő hitelkamatokkal összefüggésben) a biztosítékok mértékének és a szükséges önerő nagyságának fontossága felértékelődött az elmúlt fél év során. A magyarországi vállalatok számára továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke a leginkább visszatartó erő hitelfelvétel során, melyet a biztosíték típusa, a hitelkínálat mértéke és a hitelkamatok szintje követ (9. ábra). Míg a biztosíték nagysága komolyabb akadályt jelent, mint fél évvel ezelőtt, a többi hitelkorlát mérséklődését jelezték a résztvevők.
20,0% 19,7% 16,6%
2009. tél
A vállalati preferenciák alapján a következő 12 hónapra vonatkozólag a legnépszerűbb finanszírozási lehetőséget változatlanul a hitelek jelentik (a megkérdezettek 42,8%-a gondolt kölcsön felvételére), majd az európai uniós források és az állami támogatások következnek. A vizsgált opciók sorrendje 2011. ősz óta változatlan, az elmúlt fél évben a finanszírozási lehetőségek zömének népszerűsége csökkent, ugyanakkor a lízingé emelkedett (8. ábra).
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2010. nyár
Az elmúlt fél évben is folytatódott a forrásbevonást tervező vállalatok arányának emelkedése: 2014 tavaszán a megkérdezettek 35,9%-a biztosan, további 21,1%-a pedig valószínűleg tervez külső forrást bevonni a következő 12 hónapban, ami 4,2, ill. 0,7 százalékpontos emelkedés 2013. ősz óta, a cégek negyede ugyanakkor továbbra is elzárkózik idegen forrás igénybevételétől (7. ábra). A forráskereslet megugrása a vállalati szándékok alapján elsősorban az agrárium és az ipar esetében várható a következő hónapokban. Az egyes ágazatok közül csupán a textilipar és az állattenyésztés esetében éri el a következő egy évben forrásbevonást tervező vállalatok aránya az ugyanezen időszak alatt beruházásban gondolkodók részarányát. A következő egy évben külső forrás igénybevételét tervező cégek aránya a kisvállalatok körében csökkent, a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben ugyanakkor emelkedett ősz óta, s az MNB hitelintézeti felmérése alapján a finanszírozási piac kínálati oldala is növekvő kereslettel számol mind a kisebb, mind a nagyobb cégek részéről.
Diagramcím 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása
2009. nyár
A konjunktúra erősödését tükrözi, hogy idén tavaszra hároméves mélypontra (24,4%) olvadt a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő cégek aránya, míg a beruházásokhoz elégtelen mennyiségű forrással rendelkező vállalatok hányada két év alatt több mint 10 százalékpontos emelkedést követően 47,8%ra nőtt (6. ábra). A külső források igénybevételétől való tartózkodást, ill. a forráshiányhoz való alkalmazkodást jelzi, hogy a cégek növekvő hányada, 2014 tavasszal a vállalatok hatoda (16,5%-a) forrásbevonás nélkül tervez beruházást a következő egy évben. A kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben csökkent, míg a mikrocégek között emelkedett a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő cégek részaránya 2013. ősz óta, utóbbi vállalatcsoport jelentős hányada vélhetően a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjából sem jutott érdemben külső forráshoz.
3,27 3,24 3,20 3,15
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9
2014. május
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar, építőipar Elmozdult a mélypontról a lakáspiac az első negyedévben
1. ábra: A forintban számolt export és import alakulása (év/év) Magyarországon
0%
375
0%
-10%
-10%
-20%
-20%
Forrás: KSH, MFB
Import
163,4 70,5
125 0
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
-30%
250
-125
-30,9 Forrás: KSH, MFB
-250
Export
592,7
10%
491,7
20%
10%
488,9
20%
500
595,7
30%
369,1
30%
625
-177,5
40%
-125,2
50%
40%
milliárd Ft
50%
2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-március)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 30%
15%
60%
30%
20%
10%
40%
20%
10%
5%
20%
10%
0%
0%
0% -20%
-5% -10%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
6. ábra: Kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások számának alakulása (darab)
15%
40%
10%
20%
5%
0%
0%
-20%
-5%
-40%
-10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
8 000
6 000
6 000
4 000
4 000 2 000
2 000 Forrás: KSH, MFB
0
0 2010.I
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
Forrás: KSH, MFB
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.01
-80%
* 3 hónapos gördülő átlag
2009.04
-60%
8 000
A kiadott lakásépítési engedélyek száma
4
2014.I
20%
60%
2013.III
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 80%
Export megrendelések (bal t.)
2013.I
Év/év (bal t.)
2012.III
Hónap/hónap (jobb t.)
-30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
-15%
-30%
-20% Forrás: KSH, MFB
-60%
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
2012.I
-20%
-10%
-40%
2011.III
-10%
0%
2011.I
•
-188,0
•
2010.III
•
2014. márciusban az import forintban számított értéke 12,6%, míg az exporté 10,9%-kal nőtt (év/év). A kereskedelmi mérleg aktívuma az első negyedévben 592,7 milliárd forint (1916,7 millió euró) volt, ami 101,0 milliárd forinttal, ill. 286,2 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi szintet (1-2. ábra). 2014. márciusban (az előzetes adatok alapján) az ipari termelés 8,1%-kal bővült (év/év, kiigazított adat), míg az előző hónaphoz képest 0,4%-os volt a növekedés (3. ábra). A feldolgozóipar teljesítménye az év második hónapjában 9,7%-kal nőtt. A belföldi megrendelések 20,6, míg az exportrendelések 16,8%-kal nőttek éves szinten (4. ábra). 2005. szeptember óta nem produkált olyan mértékű növekedést az építőipar, mint idén februárban: az ágazat teljesítménye 28,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (5. ábra). A kedvező adathoz az enyhe téli időjárás is hozzájárult. Elmozdulni látszik a mélypontról a hazai lakásépítési piac az idei első negyedévben: 2014. január és március között 1654 db építési engedélyt adtak ki, ill. 1692 új lakást építettek, ami 19,6, ill. 50,7%-os növekedést jelent 2013 azonos időszakához viszonyítva (6. ábra).
-219,5
•
Az épített lakások száma
2014. május
Periszkóp
Fogyasztás Jelentősen bővültek a háztartások vásárlásai az év első három hónapjában • •
Nyolc éves csúcsra emelkedett a fogyasztói bizalom Magyarországon 2014. áprilisban (1. ábra). Az előzetes adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 2014. márciusban 8,3%-kal nőtt (év/év). A háztartások vásárlásait a javuló várakozások mellett az alacsony inflációs környezetben a nettó bérek vásárlóerejének jelentős (az év első két hónapjában 6%-ot is meghaladó) növekedése is támogatta (2-3. ábra). Az idei első negyedéves adatok alapján elmozdulni látszik a holtpontról a hazai autópiac: január és március között 23,4%-kal több (összesen 15497 db) új gépkocsi-regisztrációra került sor, mint egy évvel ezelőtt, bár ez még mindig alig több, mint a harmada a 2007 azonos időszakában regisztrált gépkocsik számának (4. ábra). Az idei első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközei 279,0 milliárd forinttal nőttek. A legnépszerűbb megtakarítási formának a befektetési jegyek, ill. az államkötvények számítottak (+210,8, ill. +144,4 milliárd Ft). A lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztő, a forinthitelek azonban a tranzakciók szerint 2014. márciusban (4 hónap után első alkalommal) bővülést mutattak (+10,0 milliárd Ft) (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a föbb termékcsoportok szerint (év/év)
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10%
10%
0
8%
8%
-10
-10
6%
6%
-20
-20
4%
4%
-30
-30
2%
2%
-40
-40
0%
0%
-2%
-2%
-50
-50
-4%
-4%
-60
-60
-6%
-70
-70
-8%
Konjunktúra kilátások
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 10%
*közfoglalkoztatottak nélkül
8% 6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
Kiskereskedelmi forgalom
2014.02
2013.12
2013.10
2013.08
2013.06
2013.04
2013.02
2012.12
40%
15
20%
12
0%
9
-20%
6
-40%
3
-60%
0
-80%
Gépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.)
Nettó reálbérek*
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
Forrás: ACEA, MFB
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
400
400
200
100
300
300
100
50
200
200
0
100
100
milliárd Ft
0
0
milliárd Ft
milliárd Ft
2012.10
18
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
6%
Forrás: KSH, MFB
Üzemanyagok
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
8%
Élelmiszerek
4. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon
ezer darab
10%
2012.08
Nem élelmiszer termékek
Üzleti bizalom
-10%
-50
-200
-100
-300
-150
-400
-200 -250
-100
-100
-200
-200
-300
-300
-500
-400
-600
Periszkóp
2014.01
-700
-300
Forrás: MNB, MFB
-350
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz
2013.10
Forrás: MNB, MFB
-400
0
-100
milliárd Ft
Fogyasztói bizalom
-8%
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
Forrás: KSH, MFB
-10%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
-80
2012.06
Forrás: GKI, MFB
-80
-6%
2012.04
0
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
*állampapírok, egyéb kötvények
5
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2014. május
Periszkóp
Munkaerőpiac A közmunkaprogram mellett a feldolgozóipari új piaci állásoknak is köszönhető volt a foglalkoztatás javulása A munkanélküliségi ráta 2014. első negyedévben 8,3% volt, ami 3,5 százalékpontos süllyedést jelent egy év alatt. A munkanélküliek aránya legnagyobb mértékben a fiatalabb, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező népesség körében, ill. a legkevésbé fejlett (észak-magyarországi) régióban csökkent (1-2. ábra), ami a közmunka jelentőségét jelzi. A foglalkoztatottak számának jelentős bővüléséhez (+260,7 ezer fő, év/év) azonban nemcsak a téli közmunkaprogram beindítása járult hozzá (a közfoglalkoztatottak száma az év első két hónapjában 169,1 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbi szintet), hanem az elsősorban a feldolgozóiparban, kisebb mértékben az építőiparban létrejött új (piaci) állások is. A külföldi telephelyen dolgozók számában mindössze mérsékelt emelkedés (+2,0 ezer fő) következett be (3-4. ábra). A kilátások is egyre biztatóbbak: 2014. január-március között bejelentett új piaci állások száma (48,6 ezer db) 59,4%-kal múlta felül a 2013 hasonló időszakában regisztrált nem támogatott munkahelyek számát (5. ábra). 2014. január-február között a bruttó rendszeres átlagkereset 5,7, míg a nettó átlagbér 6,4%-kal emelkedett a magyar gazdaságban (a közfoglalkoztatottak nélkül) (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Korcsoport (év)
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Felsőfok
Nyugat-Dunántúl
Belföldi telephelyen
Külföldi telephelyen
Ismeretlen*
Közszolgáltatás
Piaci szolgáltatás
Építőipar
Feldolgozóipar
Ipar
Mezőgazdaság
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Szolgáltató szektor
Forrás: KSH, MFB
Észak-Magyarország
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
-300% 2010.04
-150%
0
Dél-Dunántúl
0%
50
Nyugat-Dunántúl
150%
100
Közép-Dunántúl
300%
150
Felsőfok
450%
200
Közép-Magyarország
250
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
6. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 175
100%
150
75%
125
50%
100
25%
15%
15% * családi kedvezmények nélkül
Forrás: KSH, MFB
10%
10%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
ezer darab
Lakóhely régiója
* közmunkaprogram keretében átképzésen részt vevők száma
Középfok
600%
225 200 175 150 125 100 75 50 25 0 -25
Alapfok
300
ezer fő
750%
2010.01
ezer fő
350
Forrás: NFSZ, MFB
Nettó reálbér*
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Periszkóp
Iskolai végzettség
4. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (2014. I. n. év - 2013. I. n. év)
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
Közép-Magyarország
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
6%
Középfok érettségivel
7%
Középfok érettségi nélkül
8%
60–74
9%
Alapfok
10%
55–59
ezer fő
11%
50–54
12%
Forrás: KSH, MFB
45–49
4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10
13%
40–44
14%
Forrás: KSH, MFB
százalékpont
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. 5. ábra: ábra: A A munkanélküliségi munkanélküliek számának ráta változása alakulása (2014. iskolai I. n.év végzettség, - 2013. I. n. év) életkor, regionális iskolai és végzettség szektorális és bontásban regionális bontásban
35–39
•
30–34
•
25–29
•
15–24
•
6
Nettó bér*
2014. május
Periszkóp
Infláció Tartósan alacsony inflációs környezet a világgazdaság főbb régióiban és Magyarországon is •
A márciusi 107,5 dollárról 107,8 dollárra nőtt (+0,3%) áprilisban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban 1,5, Kínában pedig 2,4%-ot ért el a fogyasztói árak átlagos drágulása az idei év harmadik hónapjában (2. ábra). Az eurózónában az előzetes adatok alapján a márciusi 0,5%-ról áprilisra 0,7%-ra emelkedett a 12 havi inflációs ráta. A deflációs félelmeket csillapíthatja az is, hogy a fogyasztói-árindex alacsony szintjét elsősorban az energiaárak csökkenése okozza, miközben az ezt figyelmen kívül hagyó maginfláció az év első négy hónapjában átlagosan 0,9% volt (2014. áprilisban 1,0%) (3. ábra). 2014. áprilisban Magyarországon 0,1%-kal csökkentek éves szinten, míg márciushoz képest 0,1%-kal nőttek a fogyasztói árak. A 12 havi inflációs ráta negatív tartományba kerülését csak részben okozta a rezsicsökkentés április harmadik köre (ennek teljes hatását a májusi adat tartalmazza majd). A fogyasztói árindex mérséklődéséhez hozzájárult még a ruházkodási cikkek, az egyéb cikkek, üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek árcsökkenése (év/év) is. Ez utóbbi termékcsoport a korábbi évekkel összevetve különösen alacsony árdinamikát mutat (4-6. ábra).
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
115
475
110
450
105
425
100
400
95
375
10,0%
90
Forrás: Reuters, MFB
10,0% Forrás: Reuters, MFB
$/hordó
525
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
85 2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
350
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
20%
5% 4%
15%
3%
10%
2%
5%
1%
0%
0%
-5%
-1%
-10%
-2%
Forrás: Reuters, MFB
-3%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
-15%
Élelmiszerárak (bal t.)
Energiaárak (bal t.)
Maginfláció (jobb t.)
Periszkóp
-15%
0,5%
0%
0,0%
-2%
-0,5% Hónap/hónap (jobb t.)
Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés
-1,4%
Szeszes italok, dohányáruk
-10,3%
Összesen Forrás: KSH, MFB
2%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
-0,6%
Ruházkodási cikkek Háztartási energia, fűtés
1,0%
Összesen
-0,1%
-10%
-5%
Év/év (bal t.)
0%
5%
Forrás: KSH
-1,0%
2,3% 0,3%
Szolgáltatások
-0,5%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
1,5%
4%
Élelmiszerek
-0,5%
Élelmiszerek
6%
Ruházkodási cikkek
1,6%
Tartós fogyasztási cikkek
2,0%
6. ábra: Fogyasztói árak havi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (2014. április)
7,3%
Szolgáltatások
2,5%
8%
-4%
5. ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (2014. április) Szeszes italok, dohányáruk
10%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
12 havi inflációs ráta* (jobb t.)
Kína
4. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
3. ábra: Fogyasztói árak alakulása az eurózónában 25%
Eurózóna
10%
Forrás: KSH, MFB
7
-1,5%
0,0% -0,1% -0,1% -0,3% -0,3% 0,1%
0,0%
1,5%
2014. május
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Történelmi mélységbe zuhanó hitelkamatok, erősödő vállalati forrásigény •
A hazai vállalkozások forinthiteleinek állománya a tranzakciókat tekintve február után márciusban is emelkedett (+13,3 milliárd Ft), míg az új devizahitelek kihelyezésének volumene 41,1 milliárd forinttal elmaradt a törlesztések mögött, így a vállalati hitelállomány 27,9 milliárd forinttal zsugorodott (1. ábra). A közép-kelet-európai régióban az év első hónapjaiban Magyarországon csökkent legnagyobb ütemben éves szinten a vállalati kölcsönök állománya (2. ábra). Az MFB legfrissebb, tavaszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a magyarországi vállalatok között tovább emelkedett a hitelkínálat bővülésében bízók aránya. A hitelezési piaci élénkülésének irányába mutat az is, hogy a cégek 35,9%-a biztosan, további 21,1%-a valószínűleg tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban (3-4. ábra). 2014 első hónapjaiban folytatódott a vállalati forintkölcsönök kamatainak történelmi rekordokat döntögető süllyedése: márciusra az 1-5 éves hazai devizában nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 5,23%-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,84%-ra csökkent, így lengyelországihoz hasonló kamatok mellett juthatnak banki hitelhez a hazai vállalkozások (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 50%
400
40%
300
300
30%
200
200
100
100
400
Forinthitel
Devizahitel
Összes hitel
0
0
-100
-100
milliárd Ft
500
500
10%
-200
-300
-300
-20%
2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03
-400
Csehország
26,1%
25,8%
Ipar
10,7%
11,8%
Szolgáltató szektor
13,7%
14,2%
Mikrovállalatok
22,6%
Agrárium
Lengyelország
14,3% 12,9% 12,3% 25,3%
18,8%
Középvállalatok
26,9%
29,4%
35,2%
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
0%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
Magyarország
16,4% 14,6%
24,1%
25,6%
15,2%
15,5%
13,8%
15,4% 22,1%
12,7%
14,6%
20,7%
18,3%
21,9%
23,5%
90%
14,0%
10,7%
70%
8,7%
60%
11,9% 20,5%
21,1%
80%
50% 40% 30%
21,1%
22,6%
26,9%
27,7%
31,7%
2011. ősz
2012. tavasz
2012. ősz
2013. tavasz
2013. ősz
35,9%
2014. tavasz
20% 10%
Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
8
0%
Forrás: ECB, MNB, MFB
* hó végi állománnyal súlyozva
2% 0%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
BUBOR
8%
2%
Szlovákia
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
EURIBOR
4%
Románia
24,7%
Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
6%
-20%
0%
Nagyvállalatok 2011. ősz -30 -15 0 15 30 45 60 75 2012. tavasz 2012. ősz 2013. tavasz * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont 2013. ősz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2014. tavasz
10%
-10%
100% 27,1%
20,7%
Kisvállalatok
Forrás: ECB, MNB, MFB
20%
4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása
Teljes minta
12%
30%
0%
3. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*)
14%
40%
10%
0%
-200 Forrás: MNB, MFB
Forrás: ECB, MFB
20%
-10%
-400
50% * euróra konvertált állományok
2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12
milliárd Ft
2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
Magyarország Szlovákia
Csehország Bulgária
Lengyelország Románia
2014. május
Periszkóp
Árfolyamok A forint árfolyamát a kedvező külső környezet mellett a javuló növekedési kilátások stabilizálták A feltörekvő piacokat sújtó év eleji devizapiaci feszültségek márciust követően áprilisban tovább enyhültek, mivel a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos és ütemes csökkentéséhez az árfolyammozgások alapján alkalmazkodtak a befektetők (1. ábra). A forint az előző hónapban 0,1-0,1%-ot gyengült az euróval és a svájci frankkal szemben, míg az amerikai dollárral szemben 0,3%-os ütemben értékelődött fel (a hónap végi árfolyam 307,6 HUF/EUR, 252,2 HUF/CHF, ill. 222,1 HUF/USD volt) (2. ábra). A hazai deviza régiós átlag szerint teljesített, mivel a román lej 0,2%-ot erősödött a közös európai fizetőeszközhöz képest, a lengyel zloty 0,7% veszített értékéből, a cseh korona április végi euróárfolyama pedig megegyezett a március végivel (3. ábra). A kedvező globális befektetői klíma mellett a magyar reálgazdasági kilátások javulása (4. ábra) is visszafogta a magyar deviza leértékelődését, ugyanakkor fékezi a forint erősödését, hogy a monetáris lazítás és a fiskális fegyelem folytatása következtében egyre kisebb a hazai eszközök kínálta hozamprémium, valamint a piaci szereplők egyre alacsonyabb jegybanki alapkamatot várnak a következő hónapokban (5-6. ábra). 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama*
HUF/EUR (bal t.)
320
100,5% 100,0% 99,5%
99,5% euróval szembeni árfolyamerősödés
2014.04
2013.10
2014.01
120 2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
130
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
9
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.04.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.03.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.02.28-án (jobb t.)
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (10 éves magyar és német kötvényhozam különbsége, jobb t.)
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
bázispont
1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200
2014.04
2014.01
2013.07
110 kilátások javuló megítélése
2008.01
Lengyel zloty
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2013.04
100
230
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Periszkóp
2013.01
90
260
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek, 10 éves kötvények hozamfelára a hasonló futamidejű német állampapírokhoz képest 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
2012.10
80
270
240
2014.04.28
Román lej
70
280
1999.01
Forint
2014.04.21
2014.04.14
2014.04.07
2014.03.31 Cseh korona
60
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
250
99,0%
99,0%
50
ESI (jobb t.)
300 290
100,0%
40
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
310
100,5%
HUF/CHF (jobb t.)
fordított skála
101,0% Forrás: ECB, MFB
* 2014.03.31.=100%
HUF/USD (jobb t.)
160
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 101,0%
2012.07
Lengyel zloty
2007.01
2013.12.31 2014.01.07 2014.01.14 2014.01.21 2014.01.28 2014.02.04 2014.02.11 2014.02.18 2014.02.25 2014.03.04 2014.03.11 2014.03.18 2014.03.25 2014.04.01 2014.04.08 2014.04.15 2014.04.22 2014.04.29
Magyar forint
2013.07
92%
180
Forrás: ECB, MFB
255 2012.04
Forrás: Reuters, MFB
92%
Török líra
94%
2012.04
dollárral szembeni árfolyamgyengülés
200
265
2006.01
96%
2005.01
98%
96%
220
275
2013.04
98%
Dél-afrikai rand
240
285
2012.01
100%
295
2004.01
100%
Indiai rúpia
2013.01
102%
2011.10
102%
260
2003.01
104%
2012.10
106%
104%
280
305
2011.07
106%
Orosz rubel
300
315
2011.04
108%
325
2001.01
108%
94%
Brazil reál
110%
2011.01
112%
* 2013.12.31.=100%
110%
2000.01
112%
2002.01
•
2012.07
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2014. május
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az Európai Bizottság 3% alatti hiányt vár idén és jövőre, áprilisban csökkentek a kötvényhozamok Az idei év első három hónapjában a központi alrendszer hiánya 701,2 milliárd forint, az éves cél 71,2%-a volt, míg 2013. január-március között 493,6 milliárd forintos deficit keletkezett. A hiány növekedését elsősorban a megemelkedett kiadások okozták, ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest a vállalati és a lakossági befizetések is kedvezőbben alakultak (1. ábra, 1. táblázat). Az Európai Bizottság legfrissebb, tavaszi prognózisa 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiányt vár idén a magyar gazdaságban, így egymást követő negyedik évben maradhat 3% alatt a deficit, és a jövő évi előrejelzés további 0,1 százalékpontos csökkenéssel számol (2. ábra). Áprilisban is csökkentek a magyar állampapírhozamok és meredekebb lett a hozamgörbe: a 3, 6 és 12 hónapos hozamok 39, 30, ill. 43 bázispontot süllyedtek, míg a 10 éves kötvények referenciahozama 19 bázisponttal 5,35%-ra csökkent (3. ábra). A közép-kelet-európai régióban is folytatódott a kötvénypiaci feszültségek enyhülése: Csehországban 33 bázisponttal 1,88%ra, Romániában 30 bázisponttal 5,15%-ra, Lengyelországban 20 bázisponttal 4,04%-ra süllyedtek a 10 éves állampapírhozamok, így továbbra is Magyarországon a legmagasabb (5,35%) a 10 éves kötvények hozama a térségben (4. ábra). 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint)
531,5
546,2
500 -500 -1 000 -1 500 -2 000
722,1 392,3
421,8
594,0
279,9
834,6
896,9
418,8
430,2
559,7
619,3
593,2
-216,3 -324,3
-230,2 -228,7 -362,9 -413,9
-265,7 -452,0
-296,7
-319,8
-412,4
-383,8
-661,1
-642,6
-690,5
-503,7
-461,9
-449,8
-512,6
-893,4
-964,3
-177,3
-2 500
667,3 386,0
-796,1
218,8
-215,6 -333,3
332,9
270,7
0
636,4 498,7
-588,7
-1 021,9 -1 277,6 -1 123,5 -1 374,9
-161,4
-159,0
-159,3
-207,4
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Egyenleg értéke
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
-197,7 -172,2
Egyéb kiadások
-3 500
Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2. ábra: Az Európai Bizottság 2014. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa (2014. május)
-5,6% -5,8%
-4,3% -4,7% -5,1%
-3,8% -3,9% -4,0%
-2,1% -2,2% -2,3% -2,5% -2,6% -2,6% -2,8% -2,8% -2,9% -2,9%
-1,2% -1,6% -1,8% -1,9% -1,9%
0,0%
-0,2% -0,5% -1,0%
Forrás: Európai Bizottság,
Lengyelország 5,7% Németország Luxemburg Észtország Lettország Dánia Görögország Svédország Bulgária Csehország Litvánia Románia Finnország Málta Olaszország Belgium Ausztria Hollandia Magyarország Szlovákia Horvátország Franciaország Portugália Szlovénia Írország Egyesült Királyság Spanyolország MFB Ciprus
-7% -6% -5% -4% -3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6%
I-III. hó
éves teljesítés %-a
előirányzat
I-III. hó
évi előirányzat %-a
10967,8
2142,9
19,5%
10697,3
2271,0
21,2%
1152,1
218,8
19,0%
1351,7
279,9
20,7%
Társasági adó
322,5
66,3
20,5%
358,8
86,6
24,1%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
11,4
7,7%
190,4
17,8
9,3%
Banki és ágazati különadó
148,9
39,1
26,2%
144,0
33,6
23,4%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4055,3
834,6
20,6%
4316,7
896,9
20,8%
Általános forgalmi adó
2809,6
608,0
21,6%
3014,1
616,6
20,5%
Jövedéki adó
897,3
179,1
20,0%
931,9
179,6
19,3%
1654,4
418,8
25,3%
1700,1
430,2
25,3%
1504,6
388,0
25,8%
1550,0
396,8
25,6%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3015,2
745,5
24,7%
2964,6
767,6
25,9%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1847,8
464,8
25,2%
1884,2
485,5
25,8%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
7,0%
7,0%
6,5%
6,5%
6,0%
6,0%
5,5% 5,0% 4,5%
4,5%
4,0%
4,0%
3,5%
3,5%
35
6%
30
5,5%
5%
25
5,0%
4%
20
3%
15
2,5% 2,0%
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2,0%
2%
10 globális kockázatvállalási kedv erősödése
1%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
0% 2013.07
2,5%
7%
3,0%
Forrás: ÁKK, MFB
2014
teljesítés (előzetes)
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3,0%
2013
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
-1 678,7
-3 000
milliárd Ft
Magyarország Románia
12 hónapos MNB alapkamat
10
pont
572,4
157,0
226,7
Csehország VIX-index (jobb t.)
5 0
2014.04
643,4
-554,8
213,9
2014.03
1 000
194,5
-687,6
2014.02
1 500
195,2
-608,0
2014.01
-555,5
2013.12
-547,9
2 000
2013.11
2 500
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2013.10
•
2013.09
•
2013.08
•
Lengyelország
2014. május
