Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Külföldi értékesítés az ipari szektorban: új trendek?
A XXI. századi világgazdasági környezetben a nemzetközi üzleti folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel már nem a vállalatok által meghozott egyéni döntés kérdése, mivel a gazdaságnak egyre kevesebb olyan szegmense van, ahol a vállalkozások ezt el tudnák kerülni. Különösen igaz ez Magyarországra, amely kis belső piaca és nyitottsága, valamint az elmúlt két évtizedben kialakult gazdasági szerkezete miatt is fokozottan ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak (ami a nemzetköziesedés passzív hajtóerejét jelenti), illetve elemi érdeke az azokban való minél mélyebb és integráltabb bekapcsolódás (aktív hajtóerő). A vállalatok tevékenységük valamennyi részelemében nemzetközi versenyhelyzetnek vannak kitéve (forrásköltség, humán erőforrás minősége, alkalmazott technológia stb.), azaz döntéseiket is ennek tudatában kell meghozniuk. A nemzetköziesedés emellett egy tanulási folyamatnak is tekinthető, így az abban előrébb, magasabb szinten álló cégek (pl. beszállítók) más területeken (pl. export, külföldi tőkebefektetés) is versenyelőnyt élveznek. 1. ábra: Az alapítás és az exporttevékenység kezdete között átlagosan eltelt évek száma 25
25
23,8
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
20
20 KKV 15
Nagyvállalat 15
13,4
év
A vállalatok válaszai alapján megállapítható, hogy a nemzetköziesedés folyamata Magyarországon az elmúlt két évtizedben fokozatosan felgyorsult: a fiatalabb cégek esetében az alapítás és a különböző lépcsőfokok (termelés kezdete, beszállítás, export) megugrása között eltelt idő lerövidült, egyre jellemzőbbé vált, hogy a vállalatok már induláskor nemzetközi fókusszal és kapcsolatokkal rendelkeznek (1. ábra). A belső piac szűkössége, az elégtelen kereslet és az EU-csatlakozással kinyíló határok különösen felerősítették ezt a folyamatot a 2005 után létrehozott vállalkozások esetében.
év
2012. március
A Magyar Fejlesztési Bank félévente ismétlődő vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) 2011. őszi eredményeit alapul véve azt vizsgáltuk meg, hogy milyen vállalat-specifikus, exportfinanszírozási tényezők befolyásolják az ipari vállalatok külföldi értékesítését, ill. milyen akadályok hatnak a további bővülés ellen. Elemzésünkben központi figyelmet kapott a cégek nemzetköziesedésének folyamata, valamint annak exportteljesítményre gyakorolt hatása.
10
10 6,2 5 2,2 0
(folytatás a 2. oldalon)
1990 előtt
3,7 2,2 0,6
1,0
1990 és 1995 1995 és 2000 2000 és 2005 között között között Alapítás éve
5 0,8 0,5
0
2005 után
A tartalomból ῳῳ A 2011 végi gazdasági lassulást követően ismét javulnak a várakozások a világgazdaságban... (3. oldal) ῳῳ A jelentősen lassuló decemberi export-bővülés mellett is újabb rekordot ért el a külkereskedelmi többlet 2011ben Magyarországon, s az idei év elején újra biztatóak az üzleti kilátások... (4. oldal) ῳῳ A 2011 utolsó negyedévében halványan élénkülő lakossági fogyasztás további javulása előtt korlátot jelenthet a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete... (5. oldal) ῳῳ A vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik kedvező fordulat Magyarországon, csupán a banki hitelnyújtási hajlandóság mérsékelt erősödése tapasztalható... (6. oldal) ῳῳ Az adóváltozások, valamint a forintárfolyam gyengülésének eredményeként kiugróan magas volt a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon 2012. januárban... (7. oldal) ῳῳ A szuverén adósság 2011. végi leminősítésének tartós hatása 2012. februárban is kimutatható volt a forint euróárfolyamán... (8. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A nemzetköziesedés az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményei alapján fontos szerepet játszik a hazai ipari mikro-, kis- és középvállalatok (KKV-k) eredményének alakulásában (2. ábra): míg a vállalati tevékenység nemzetköziesedése (export, beszállítás) a felmérést megelőző 12 hónapban alapvetően meghatározónak bizonyult az eredmények tekintetében, hozzájárult annak átlagot meghaladó bővüléséhez (dinamizáló hatás), az azt követő egy évben (a 2011. 2012. ősz között) alapvetően a lassulás, visszaesés mértékének mérséklésében játszik fontos szerepet (védőháló) a vállalatok véleménye szerint.
2. ábra: Az ipari KKV-k (adózás előtti) eredményeinek alakulása a nemzetköziesedés mélysége szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Változó regionális fókusz
Periszkóp
2
17%
31%
37%
33%
37%
36%
28%
27%
18%
26%
26% 60%
57%
51%
46%
44% 26%
0. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint
0. szint 1a. szint 1b. szint 2. szint
Elmúlt 12 hónap
Következő 12 hónap
0. szint: a vállalat nem exportál és nincsenek beszállítói kapcsolatai 1a. szint: a vállalat rendelkezik beszállítói kapcsolatokkal, de nem exportál 1b. szint: a vállalat exportál, de nincsenek beszállítói kapcsolatai 2. szint: a vállalat exportál és vannak beszállítói kapcsolatai is
EU-15 Kelet-európai EU-tagok Egyéb európai országok* Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok, Kaukázus Egyéb távol-keleti országok Kína
* Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus
Észak-Amerika Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
1990 előtt 2000 és 2005 között
Egyéb 0% 25% 1990 és 1995 között 2005 óta
50% 75% 1995 és 2000 között
Exportképesség
Termék MINŐSÉGE nem versenyképes
Finanszírozás
4. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése az ipari cégek körében vállalati méret szerint
Nincs megfelelő exporthitel
Termék ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége
Forrás: MFBINDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás Hiányos külpiaci ismeretek
Egyéb
A nemzetköziesedés elején (besszállítás) álló kis- és középvállalatok számára a legnagyobb akadályt a külföldi piacokra való kilépés előtt a megfelelő külpiaci ismeretek hiánya jelenti, azaz a hazai látens export dinamizálásának alapfeltétele az ehhez kapcsolódó tudás- és információbázis fejlesztése, elérhetővé tétele (4. ábra). Az ár- és költség típusú tényezők közül – vállalati mérettől függetlenül – a szállítói költségek képezik a külföldi értékesítés előtt álló legerősebb visszahúzó erőt az ipari cégek számára (5. ábra). A probléma súlyát az is jelzi, hogy ez bizonyult az első számú akadálynak a jelenlegi exportpiacaik további bővítéséről lemondó vállalkozások körében. A felmérés eredményei alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szállítási költségek mérséklésére a vállalatok és a fejlesztéspolitika számára alapvetően három eszköz áll rendelkezésre: 1. a vállalatok részéről: a termék versenyképességének növelése (minőségének javítása, költségek csökkentése); 2. a vállalatok és a fejlesztéspolitika részéről: logisztikai hálózat fejlesztése; 3. a fejlesztéspolitika oldaláról: a külföldi tőkebefektetések ösztönzése.
21%
27%
38%
3. ábra: Exportpiaci jelenlét az ipari KKV-k körében az alapítás éve szerint
KKV
Minőségi tájékoztatás hiánya
Nagyvállalat
Nyelvi problémák
0%
25%
50%
4. ábra: Az exportot nehezítő körülmények megítélése a külföldi terjeszkedéssel kapcsolatos tervek* alapján az ipari KKV-k körében Exportképesség
A termék versenyképességi problémáival szemben a finanszírozási kérdések kevésbé lényegesek a külföldi értékesítés bővítése ellőtt álló akadályok értékelése alapján (a nem megfelelő exporthitel- és garanciakínálat a már aktív exportáló KKV-k számára okoz az átlagosnál komolyabb nehézséget). Ebben az is szerepet játszik, hogy az exportfinanszírozási termékek (exporthitel, biztosítás) szerepe rendkívül vis�szafogott a hazai ipari vállalkozások körében (az elmúlt 12 hónapban az exportáló KKV-k 9, míg a nagyvállalatok 10%-a vett igénybe exporthitelt, ill. biztosítást a szekunder szektorban). A kilátásokat tekintve pedig kockázatot jelent, hogy a KKV-k részéről tapasztalható mérsékelten élénkülő érdeklődés hátterében nem elsősorban a külföldi piaci tevékenység finanszírozási kereteinek kiegyensúlyozása, racionalizálása áll, hanem a vállalat egészének romló forráshelyzete számára remélnek egy újabb mentőövet.
47%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
Finanszírozás
A külpiaci ismeretek hiánya és a magas szállítási költségek okozzák a legnagyobb gondot az ipari vállalatoknak
20%
26%
Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt)
Termék/szolg. MINŐSÉGE nem versenyképes Termék/szolg. ÁRA nem versenyképes Túl magas szállítási költségek Külföldi termékbevezetés túl magas költsége Nincs megfelelő exporthitel Nincs megfelelő exportgarancia/biztosítás Hiányos külpiaci ismeretek
Egyéb
Az ipari KKV-k jelentős részénél erős regionális fókusz tapasztalható: a jellemzően már az 1990-es évek eleje óta működő vállalatok részben kinőtték a hazai piacot, így termékeikkel valamelyik környező országbeli piacon is megjelentek, s különösen igaz ez az élelmiszeripari cégekre. A 2005 után alapított vállalkozások egy részére már sokkal inkább jellemző, hogy „messzebb látnak”: termékeikkel távolabbi piacokon (Távol-Kelet, Észak-Amerika) is jelen vannak (3. ábra). Természetesen megfigyelhetőek különbségek az egyes alágazatok között is. A gépkocsigyártásban résztvevő hazai KKV-k továbbra is erősen kötődnek a nyugat-európai megrendelőkhöz, azonban az autóipari trendeknek megfelelően egyre inkább megjelennek termékeikkel a távol-keleti, kínai piacokon is. Az élelmiszeripari KKV-k elsőszámú célpontjai ugyanakkor a kelet-európai EU-tagállamok, emellett minden második vegyianyag- és gépgyártó cég is jelen van a régióban.
20%
Minőségi tájékoztatás hiánya
Forrás: MFBINDIKÁTOR vállalati felmérés 2011. ősz
Nyelvi problémák *azon cégek aránya, amelyek tervezik, ill. nem tervezik az új külföldi piac(ok)on való megjelenést a következő 12 hónapban
0% Tervezi
20%
40%
Nem tervezi
2012. március
Periszkóp
Gazdasági növekedés A 2011 végi növekedés-lassulást követően 2012 elején némileg javulnak a várakozások •
Kismértékben javultak a következő hat hónapra vonatkozó várakozások a világgazdaságban 2012 elején, miközben a jelenlegi helyzet megítélése tovább romlott (1. ábra). A 2011 utolsó negyedéves GDP-adatok a fontosabb régiók többségében az előzetes várakozásoknak megfelelően a növekedés lassulását jelezték, amely alól egyedül az USA volt kivitel. A feldolgozóipari bizalmi indexek azonban a tengerentúlon és Kínában is gyorsuló bővülési ütemet jeleznek az idei első negyedévre (2-3. ábra). A harmadik negyedéves 1,3-ról 0,7%-ra esett vissza 2011. október és december között az éves növekedési ráta az Európai Unióban. A kontinens gazdasági motorjának szerepét betöltő Németországban a GDP bővülési üteme 2,0%-ra mérséklődött, s a közép-kelet-európai országokban (Magyarország és Lengyelország kivételével) is lassult a növekedés (4. ábra). Az előzetes várakozásainkhoz képest jobb hazai GDP adat az agrárium kiugró, az ipar ismét éledező teljesítményének, az építőipari zuhanás megtorpanásának, valamint a halvány növekedést mutató lakossági fogyasztásnak volt köszönhető. A 2011 második felét jellemző turbulens környezetben a gazdasági szereplők várakozásainak alakulása elszakadt a reálgazdasági folyamatoktól, februárban azonban 2011. április óta nem látott mértékű (havi szintű) javulást ért el (5-6. ábra).
•
•
2. ábra: Feldolgozóipari menedzser index (PMI) és GDP növekedés Kínában
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 140
140
65
14,5%
120
120
60
13,0%
100
100
55
11,5%
80
50
80
60
60
35
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I
20
6%
10%
60
4%
8%
55
2%
50
0%
-2%
ISM-index (bal t.)
-4%
-4% -6%
-6%
Forrás: Eurostat
2011.I
2010.I
Csehország Lengyelország
-8%
2011. III
Magyarország Románia
GDP-növekedés (jobb t.)
2010.III
-8% 2009.III
-8%
0%
-2%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04
30
2%
0%
2009.I
-6%
4%
2%
2008.III
35
6%
4%
2008.I
-4%
8%
6%
2007.III
40
10%
* szezonálisan kiigazított adatok
2007.I
-2%
Forrás: OECD, Reuters
GDP-növekedés (jobb t.)
4. ábra: GDP-növekedés* az EU-ban, Közép-Kelet-Európában és Németországban (év/év)
65
ISM: 4 hónappal eltolva
5,5%
PMI (bal t.)
3. ábra: Feldolgozóipari menedzser index (PMI) és GDP növekedés az Egyesült Államokban
45
7,0%
Forrás: Markit Economics, National Bureau of Statistics, China (NBSC)
40
Forrás: IFO World Economy Survey (WES)
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01
Jelenlegi helyzet megítélése 20
8,5%
40
Várakozások a következő 6 hónapra
40
10,0% PMI: 2 hónappal eltolva
45
Németország EU-27
6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása
5. ábra: GDP növekedés* Magyarországon
4%
3%
6%
120
2%
4%
110
2%
2%
100
0%
Periszkóp
ESI Magyarország (bal t.)
3
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
-10% 2009.10
-10%
-8%
Forrás: KSH, Európai Bizottság
2009.07
50
2009.04
60
-8%
-6%
* Economic Sentiment Index
2009.01
Forrás: KSH
-6%
2008.10
Év/év (jobb t.)
70
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV
-5%
Negyedév/negyedév (bal t.)
-4%
-4%
2008.07
-4%
* szezonálisan kiigazított adatok
-2%
80
2008.04
-3%
90
2008.01
-2%
0% -2%
2007.10
+0,3%
2007.07
0% -1%
2007.04
1%
2007.01
+1,5%
ESI: 3 hónappal eltolva
GDP-növekedés (jobb t.)
2012. március
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Lassuló decemberi export-bővülés mellett is újabb rekordot ért el a külkereskedelmi többlet 2011-ben Visszaesett a magyar külkereskedelmi szektor teljesítménye a tavalyi év utolsó hónapjában: az export mindössze 2,4%-kal bővült éves szinten, míg a gyenge belföldi kereslet hatására az import 1,2%-kal zsugorodott (1. ábra). A kereskedelmi egyenleg a tavalyi év második legalacsonyabb többletét produkálta decemberben (98,1 milliárd Ft), igaz összességében így is 1929 milliárd forintot tett ki a 2011-es aktívum, ami a valaha volt legmagasabb érték Magyarországon (2. ábra). A kilátásoknak kedvez, hogy a globális hangulat mellett a hazai külkereskedelmi és ipari szektor szempontjából kulcsfontosságú Németországban jelentős javulás következett be az üzleti hangulatban 2012 elején (3. ábra). Az ismét éledező külső kereslet már érződött az ipar 2011 végi teljesítményében: a termelés április óta nem látott ütemben (6,7% év/év) bővült decemberben, s az exportmegrendelések is nőttek (+5,2%) (4. ábra). A feldolgozóipar szereplőinek várakozásai alapján a szektor az idei első negyedévben is húzhatja a hazai gazdasági növekedést (5. ábra). A novemberi bővülés után mérsékelt visszaesést mutatott az építőipar teljesítménye (-0,8%). Az új szerződések volumene 10,5%-kal nőtt (év/év), ugyanakkor a szerződésállomány továbbra is kb. a fele az egy évvel korábbinak (-42,5%) (6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon
250
50%
200
40%
150
30%
100
20%
50
10%
2 500
-50
-10%
-100
-20%
Forrás: KSH
-30%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10
500 0
Export volumen (év/év, jobb t.)
-1 500
120
60
115
40
110
20
105
20%
0
100
0%
95 85 80
-60% 2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
20%
60%
15%
40%
10%
20%
5% -5%
-40%
-10%
-60%
-15%
-80%
-20% 2011.10
2011.07
-25% 2011.04
2011.01
Forrás: KSH
-100%
2010.10
-30%
0%
-20%
2010.07
-20%
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2010.07
** 3 hónapos gördülő átlag
80%
2010.04
* ESI (European Sentiment Index)
Export megrendelések (bal t.)
0%
-10% Forrás: KSH, Európai Bizottság
-30% 2008.01
0%
ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva
-20%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
10%
2007.10
2011
-10%
2010.01
0
2007.07
2010
10%
Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.)
20%
2007.04
2009
0%
2009.10
10
2007.01
2008
Forrás: KSH
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
Periszkóp
2007
20%
2009.07
IFO-index* (jobb t.)
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
2006
30%
2009.04
ZEW-index* (bal t.)
IFO-index (jobb t.)
-40
2005
40%
2009.01
ZEW-index (bal t.)
-30
2004
60%
-40%
2012.01
2011.09
2011.05
2011.01
2010.09
2010.05
2010.01
2009.09
2009.05
2009.01
2008.09
2008.05
2008.01
2007.09
2007.05
2007.01
2006.09
2006.05
2006.01
*2000 és 2007 közötti átlagos érték
-20
2003
Forrás: KSH
-20%
90
Forrás: ZEW, CESifo
-10
-987
2008.10
-20
-80
-1 052
4. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
80
-60
-63
-634
-720
-1 000
3. ábra: Bizalmi indexek Németországban
-40
-30
-500
2008.07
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
1 056
1 000
2008.10
-150
1 516
1 500
0%
0
1 929
2 000
milliárd Ft
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
2008.04
•
2008.07
•
2008.04
•
2008.01
•
Építőipari termelés (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.)
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
4
2012. március
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás A 2011 végén élénkülő fogyasztásnak korlátot jelenthet a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet •
Az üzleti hangulat mellett a fogyasztói bizalom is megugrott februárban Magyarországon, azonban várhatóan egyelőre nem tudja dinamizálni a több tényező (emelkedő munkanélküliség, gyorsuló infláció) által is sújtott háztartási fogyasztást (1. ábra). Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom növekedése 1,5%-ot ért el (év/év), míg 2011-ben összességében 0,2%-kal bővült az értékesítési volumen 2010-hez képest (2. ábra). A fogyasztók árérzékenysége miatt tovább erősödött az alternatív értékesítési csatornák és a diszkont termékek iránti kereslet (csomagküldő kiskereskedelem, használt cikkek), míg a legnagyobb visszaesés az üzemanyagok és ruházati cikkek mellett továbbra is a gépkocsik, alkatrészek körében volt mérhető (3. ábra). Ez utóbbi a tavalyi év vége óta éves alapon enyhe fellendülést mutat az újgépkocsi-regisztrációk alapján, de egyelőre még jelentős az elmaradás a válság előtti szinthez képest (4. ábra). Megugrott a hazai munkanélküliségi ráta november és január között (10,7-ről 11,1%-ra). A változás mögött elsősorban szezonális okok húzódnak (éves szinten továbbra is közel 40 ezer fővel többen dolgoznak), a munkaerőpiac azonban láthatóan megrekedt egy szinten, s az ebből való kitörést nem segíti az új álláshelyek érezhető visszaesése (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
0
0
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-1%
-2%
-40
-40
-2%
-4%
-50
-50
-3%
-6%
-60
-60
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom teermékcsoportok szerint (előző év = 100%)
2011
2010
90%
100%
110%
120%
130%
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
Autóregisztrációk száma (bal t.) Regisztrációk átlagos száma (2003-2008, bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.)
140%
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
150
13%
80
80%
100
12%
70
70%
60
60%
50
50%
40
40%
30
30%
20
20%
50
11%
0
10%
10
7%
5
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
0% 2009.01
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Periszkóp
10%
0
2011.10
2011.07
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-150
2011.04
Forrás: KSH
2008.10
8%
2008.07
-100
2008.04
9%
2008.01
-50
ezer darab
ezer fő
2010.01
Forrás: KSH
100,2%
2009.10
95,5%
Kiskereskedelem összesen
-80% 2009.07
Gépjármű- és járműalkatrész
0 2009.04
96,1%
-60% 2009.01
Ruházat, textil
-40%
3 2008.10
Üzemanyag
97,7%
-20%
6
2008.07
99,1%
9
2007.01
Iparcikk
99,1%
0%
2008.04
100,3%
Élelmiszer
20%
Forrás: ACEA
12
2008.01
102,9%
Használtcikk
Bútor, háztartási cikk, építőanyag
15
2007.10
103,1%
40%
2007.07
Gyógyszer és illatszer
-10% -12%
18
ezer darab
Könyv, papíráru
104,4%
-8%
4. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon
131,8%
Csomagküldő kisker.
2008.10
Üzleti bizalom
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH
-6%
2008.07
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
Konjunktúra kilátások
-5% 2008.01
Fogyasztói bizalom
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-80
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
-80
Hónap/hónap (bal t.)
2008.04
-70
Forrás: GKI
2007.04
-70
-4%
Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ
2012. március
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A hitelezésben egyelőre nem látható kedvező fordulat, csupán a hitelezési kedv javult mérsékelten Februárban megtorpant az európai bankrendszer finanszírozási helyzetében 2011. november óta tartó javulás: a bankok CDSfelára és a swapok árazása is stagnálást mutatott az év második hónapjában, s nagyjából a 2011 nyári állapotok a jellemzőek (1. ábra). A viszonylag kedvező bankközi környezet a magyarországi pénzintézetek hitelezési kedvére is kedvezően hatott: 2011 utolsó negyedévében mérsékelten erősödött a bankok hitelnyújtási hajlandósága (2. ábra), s az euróhitelek esetében mintegy 10 bázisponttal csökkentek a kamatok december és január között, azonban a forintkölcsönök esetében mintegy 30 bázispontos emelkedés következett be (3. ábra). Régiós összehasonlításban egyre drágábban jutnak forráshoz a hazai vállalatok, ennek is betudható, hogy a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredményeként tovább csökkent januárban (a forinthitelek állománya 42,8 milliárd forinttal emelkedett, a devizahitelek állománya azonban 62,6 milliárd forinttal mérséklődött egy hónap alatt) (4-5. ábra). A tavalyi évben Magyarországon (euróban számolva) 10,1%-kal csökkent a vállalati hitelállomány (ez a forintgyengülés okozta statisztikai hatásból is eredt), míg a térség országaiban 3-9%-os bővülés következett be (6. ábra). 2. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján*
Forrás: Reuters
Mikro- és kisvállalatok
BUBOR
12% EURIBOR
8% Forinthitel - min. 5 éves
4%
6%
6%
Magyarország Szlovákia
100
50%
75
40%
Forrás: MNB
-125
-150 2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
Periszkóp
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
-10%
-20%
-125
-150
Forrás: ECB
-10%
-100
-20%
Csehország
6
Lengyelország
Románia
Szlovákia
2011.12
-75
0%
2011.09
-75
10%
0%
2011.06
-50
2011.03
-50
20%
10%
2010.12
-25
30%
20%
2010.09
0
0 -25
30%
2010.06
25
2010.03
25
40% * euróra konvertált állományok
2009.12
50
2009.09
50
-100
Lengyelország Románia
50%
2009.06
Összes hitel
2007.12
milliárd Ft
Forinthitel
Csehország Bulgária
0%
6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
milliárd Ft
Devizahitel
75
2009.07
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
2009.04
0%
4% Forrás: ECB, MNB
2009.01
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
8%
5. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 100
10%
8%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
12%
10%
2009.03
* 3 hónapos bankközi kamatok
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
0%
Forrás: ECB, MNB
14%
12%
4%
Forinthitel - 1-5 éves
2%
16%
14%
2008.12
6%
18%
16%
2008.10
10%
18%
2008.01
14%
Közép- és nagyvállalatok
4. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
3. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
2008.09
Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála)
* hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya
2009.I.
2010.01 2010.02 2010.03 2010.04 2010.05 2010.06 2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02
0
2011.IV.
-20
0
2011.III.
-40
40
2011.II.
-60
80
2011.I.
-80
120
2010.IV.
160
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
Forrás: MNB
2010.III.
-100
2010.II.
-120
200
bázispont
bázispont
-140
240
2008.07
dráguló dollárforrás
280
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
2010.I.
-160
2009.IV.
-180
320
2009.III.
360
2009.II.
1. ábra: Európai pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása (2010.01.01.-2012.02.29.)
2008.04
•
2008.06
•
2008.03
•
Magyarország
2012. március
Periszkóp
Infláció Kiugróan magas magyar inflációs adat, dráguló üzemanyag- és energiaárak januárban •
A korábbinál gyengébb gazdasági aktivitás az inflációs nyomás csökkenésének irányába hat a világgazdaságban, azonban ezt egyre inkább ellensúlyozza a dinamikus ütemben dráguló kőolaj (1. ábra). Az elsősorban Iránnal kapcsolatos nemzetközi feszültségek által hajtott világpiaci áremelkedés is hozzájárult, hogy Kínában megfordult a tavalyi év második felére jellemző csökkenő trend, míg az USA-ban és az eurózónában is a vártnál kisebb mértékben enyhült az inflációs nyomás az idei év elején (2. ábra). Az elsősorban az indirektadó változások és a forintárfolyam jelentős gyengülése miatt megugró hazai inflációs ráta (éves szinten +5,5%, előző hónaphoz képest +2,1%) a legmagasabb volt az EU-ban 2012. januárban (3-4. ábra). A világpiaci és az árfolyamhatás együttesen az üzemanyagok 18,0%-os drágulását eredményezte éves szinten, de decemberhez képest is 5,3%-os volt az áremelkedés az év első hónapjában (5. ábra). Az energiaárak megugrása az ipari termelői árakban is tetten érhető volt, ami egyrészt további nyomást fejt ki a fogyasztói árak alakulására, másrészt fékezi a törékeny hazai kilábalás folyamatát (6. ábra).
• •
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 130
10,0%
600
120
7,5%
7,5%
550
110
5,0%
5,0%
500
100
2,5%
2,5%
450
90
$/hordó
650
10,0%
0,0%
Forrás: Reuters
400
0,0%
2012.01
-2,5%
Kína
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Fogyasztói árak* változása (év/év) 2012. januárban az Európai Unióban Magyarország Észtország Szlovákia Lengyelország Csehország Nagy-Britannia Portugália Lettország Litvánia Olaszország Luxemburg Belgium Ciprus Finnország Ausztria Hollandia EU-27 Románia Dánia Franciaország Eurózóna Szlovénia Németország Görögország Spanyolország Bulgária Málta Írország Svédország
Eurózóna
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
2007.07
-2,5% 2007.04
2011.12
2011.11
2011.10
Forrás: Reuters
2007.01
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2011.09
2011.08
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
USA
4. ábra: A 12 havi infláció, maginfláció, ill. változatlan adótartalmú árindex alakulása Magyarországon 10%
* HICPs (Harmonised Indices of Consumer Prices)
2%
4%
6%
6%
4%
4% 2%
Változatlan adótartalmú árindex
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
0%
2008.04
2007.10
2007.07
2007.01
2007.04
Forrás: KSH, MNB
Maginfláció
6%
Fogyasztói-árindex
6. ábra: A fogyasztói és az ipari termelői árindex alakulása (év/év)
18,0%
5,3%
8%
0%
5. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint Üzemanyag
8%
2%
Forrás: Eurostat
0%
10%
2008.01
2011.02
2011.01
80
Forrás: MNB
10%
15%
8%
10%
Szabályozott árú termékek
8,6% 4,5%
Szabadáras háztartási energia
8,5% 2,2%
6%
5%
6,7% 3,0%
4%
0%
5,2% 2,8%
Periszkóp
-5%
0%
5%
10%
15%
Fogyasztói árindex (bal t.)
20%
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
5,5% 2,1%
-5% -10%
2008.04
-1,9%
Fogyasztói-árindex
0% 2008.01
Ipari termékek
0,1%
2007.10
3,1% 0,6%
Forrás: KSH
2007.01
Piaci javak
Év/év Hónap/hónap
2%
4,4% 1,8%
Piaci szolgáltatások
2007.07
Élelmiszerek
2007.04
Alkohol, dohány
Belföldi ipari értékesítési árindex
Külföldi ipari értékesítési árindex
7
2012. március
Periszkóp
Árfolyamok A 2011. év végi leminősítések hatása továbbra is érezhető a hazai deviza árfolyamán
1. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
250
2012.01
2011.01
10 éves állampapírhozam (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam* és a globális kockázatvállalási kedv alakulása**
HUF/EUR (bal t.)
5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
CZK/EUR
Periszkóp
HUF/EUR
RON/EUR
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
5,20
320
5,00 euróval szembeni árfolyamerősödés
310
4,60
290
4,40
Forrás: ECB
280
4,20
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
3,80 2011.09
4,00
260 2011.08
270
HUF/EUR (bal t.)
PLN/EUR
4,80
300
2011.07
2012.02
2012.01
2011.12
2011.11
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
Forrás: ECB
HUF/CHF (jobb t.)
330
2011.06
* 2010.12.31.=100%
116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%
2011.02
euróval szembeni árfolyamerősödés
HUF/USD (jobb t.)
290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170
6. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
2011.01
116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%
2011.06
* a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését **a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
Forrás: ECB
2011.05
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
HUF/EUR (bal t.) 2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
VIX-index (jobb t.)
forint gyengülése
2011.03
Forrás: ECB, Reuters
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260 2011.02
340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220
globális kockázatvállalási kedv javulása
2011.01
60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
2011.04
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
130 2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
1999.01
2000.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság
230
260
6,50% 2012.02
120
2012.01
240
270
7,00% 2011.12
110
2011.11
250
280
7,50%
2011.10
100
290
8,00%
2011.09
260
300
8,50%
2011.08
90
2011.07
270
310
9,00%
2011.06
80
2011.05
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
280
320
Forrás: ÁKK, ECB
9,50%
2011.04
70
2011.03
290
330
10,00%
2011.03
60
ESI (jobb t.)
340
10,50%
2011.01
300
11,00%
2011.02
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
fordított skála
310
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar állampapírok hozama
2011.05
•
Februárban a külső és belső tényezők is a forint fokozatos erősödésének kedveztek. A hazai piaci szereplők reálgazdasági várakozásai 2010. május óta nem tapasztalt mértékben javultak februárban, a kötvénypiacon pedig folytatódott a hozamok csökkenése a magyar eszközök kedvezőbb megítélése következtében (1-2. ábra). A globális kockázatvállalási kedv továbbra is élénk volt, azonban a szuverén adósság téli leminősítésének tartós hatását jelzi, hogy november óta kb. 20-25 forinttal magasabb szinten mozog a forint euróárfolyama, mint amilyet a nemzetközi befektetői hangulat alakulása indokolna (3. ábra). A magyar fizetőeszköz a januári 6,6% után februárban 1,8%-os ütemben értékelődött fel, s a sokáig ellenállást jelentő 290 HUF/EUR alatti árfolyam alatt zárt (288,7 HUF/EUR). A svájci frankhoz képest ugyancsak 1,8, a dollárral szemben 3,7%-kal erősödött a hazai deviza (4. ábra). A forint teljesítményét a régióban csak a lengyel zloty 2,4%-os euróval szembeni felértékelődése múlta felül, a cseh korona értéke 1,4%-kal nőtt, a román lej pedig 0,2%-kal gyengült (5. ábra). A forint/euró kurzus mozgása a térségben leginkább a zloty/euró árfolyammal volt szinkronban, a leminősítés hatása azonban itt is érezhető: az árfolyamok együttmozgása ellenére a forint gyengébb árfolyampályán mozog november óta (6. ábra).
2011.04
•
PLN/EUR (jobb t.)
* a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését
8
2012. március
