Gazdasági Havi Tájékoztató
2011. február
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2006-ban kutatást végzett az egyetemi honlapokon elérhetı információk feltérképezésére. Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar felsıoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy elérhetıségeiket, tudományos munkájukat, vagy akár tansegédleteiket közzétegyenek az interneten, ezekkel az információkkal segítve azokat a hallgatókat és érdeklıdıket, akik felkeresik az egyetemi honlapokat. A kutatás második szakaszára 2010-ben került sor, ekkor azt kíséreltük meg felderíteni, hogy az elmúlt évek folyamán hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége, történt-e elırelépés a honlapok információtartalmát tekintve. A kutatás témájának és céljának megfelelıen az adatgyőjtés kizárólag interneten keresztül történt, az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a tanszéki honlapokon megtalálható információk képezik. Az adatgyőjtés 2010. december 1. és 2011. január 6. között zajlott le. Az elemzés alapját azok a magyarországi egyetemek képezik, amelyeken mőködik közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, vagy gazdálkodástudományi kar. E leszőkítés oka, hogy a gazdasági jellegő képzések nagy népszerőségnek örvendenek, illetve Magyarországon több városban és egyetemen folyik gazdasági képzés, így nagy elemszámú és változatos mintán végezhettük el az elemzést. A vizsgáltba így tizenegy magyar egyetem került be, illetve – hogy a kapott eredmények értelmezhetıek legyenek – bevonásra került a Budapesti Gazdasági Fıiskola (BGF), mint magyar fıiskola, a krakkói Uniwersytet Jagielloński (UJ), mint Magyarországhoz hasonló fejlettségő ország egyeteme, illetve az egyesült államokbeli Stanford Egyetem. Ezeknek a felsıoktatási intézményeknek a gazdasági karai képezik a viszonyítási alapot, mellyel összehasonlíthatóvá válik a magyar egyetemek honlapjainak információtartalma. A holnapok információtartalmának mérése különbözı információs kritériumok segítségével történt. Megvizsgáltuk, van-e az oktatónak személyes honlapja, elérhetı-e az önéletrajza, publikációs listája, vannak-e a honlapon letölthetı publikációi, illetve szerepel-e a honlapon az oktató e-mail címe. Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatóság Index (OLI) alapját. Az adatgyőjtés során rögzítésre került az oktatók neme, tudományos fokozata, illetve egyetemi beosztása is. Az elemzés során kiderült, hogy 2010-ben is a férfiak vannak többségben a magyar felsıoktatási intézmények gazdasági karain oktatók között, 2006 óta azonban szinte mindegyik vizsgált egyetem esetében kis mértékben növekedett a nık aránya. A magyar egyetemeken a férfiak aránya a magas beosztásokban meghaladja a nıkét, míg a nık az alacsonyabb beosztásokban vannak többen. Ez jellemzi a tudományos fokozatok nemek szerinti megoszlását is.
Saját honlap léte, illetve hiánya a vizsgált intézmények oktatóinál 100% 7,9
7,2
5,5
4,4
3,6
2
1
0,9
0
0
0
3,6
80% 70% 60% 50%
van
40%
65,1
nincs
30% 20% 10% 0% BCE SZE SZTE
PE
OE BMGE PTE SZIE
DE
ME
KE
BGF
UJ
SU
forrás: GVI
Tudományos önéletrajz léte, illetve hiánya a vizsgált intézmények oktatóinál 100% 0
A GVI elsı elemzése a honlapok információtartalmát 2006ban öt kritérium segítségével mérte. Ezek a tanár személyes honlapjának, elektronikus önéletrajzának, a honlapról elérhetı publikációs listájának, egy vagy több letölthetı publikációjának, illetve e-mail címének létére, illetve hiányára vonatkoznak. Ezt az öt kritériumot jelen kutatásban további hárommal egészítettünk ki, melyek az oktató fogadóórájára vonatkozó információkra, az oktató telefonszámára, illetve a honlapról letölthetı tantárgyi segédanyag létére vonatkoznak.
0
90%
90% 32,5
80%
11,3 14,5
47
70% 60%
24,5 21,8 20,3
66,7
66
76,2
71,4
86,9 85,5
50% 40% 30% 20% 10% 0%
forrás: GVI
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 1/7
van nincs
Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetıségeket. A magyar egyetemi oktatók és egyetemek ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, hiszen míg 2006-ban öt kritériumból átlagosan 1,52-t teljesítettek, addig 2010-ben már 2,24-et. Azonban még mindig messze elmaradnak egy vezetı egyetemtıl, a Stanford Egyetemtıl, ahol az Online Láthatósági Index értéke 2010-ben 3,87, vagyis az oktatóknál átlagosan majdnem négy információs kritérium teljesül. Emellett jelentıs különbségek vannak a különbözı magyar egyetemek között is a honlapok információgazdagságát tekintve. Van olyan egyetem, ahol átlagosan egy információ sem elérhetı az általunk vizsgáltak közül. A Stanford Egyetemhez képest a legnagyobb lemaradást a saját honlappal rendelkezı oktatók alacsony arányában láthatjuk, azonban e téren is javulás figyelhetı meg az elmúlt évekhez képest. A legtöbb magyar egyetem lépést tart a Stanford Egyetemmel az oktatók telefonszámának és e-mail címének megjelenítését illetıen, és megelızi a krakkói Jagelló Egyetemet az oktatói önéletrajz, és a letölthetı tantárgyi segédanyagok tekintetében. Tehát összességében elmondható, hogy a Stanford Egyetem honlapja még mindig több információt tartalmaz, mint a magyar egyetemeké, de a krakkói egyetem közgazdasági karának honlapja sok tekintetben alatta marad a magyar felsıoktatási intézmények átlagának.
E-mail cím léte, illetve hiánya a vizsgált intézmények oktatóinál 100% 90% 80% 70% 60% 50%
98,8
96,4
96
95,3
90,4
87,1
86,8
85,5
83,1
83
79
74,5 84,9 95,2 van
40%
nincs
30% 20% 10% 0% SZE SZTE PTE
KE
PE BMGE BCE
OE
DE
SZIE
ME
BGF
UJ
SU
forrás: GVI
Letölthetı tananyag léte, illetve hiánya a vizsgált intézmények oktatóinál 100%
2,6
90%
22,1
21,8
21,5
20
13,3
12,7
0,9
0
5,5
0
23,8
25,5
30,1 80% 70% 60% 50%
van nincs
40% 30% 20% 10% 0% SZE
BCE BMGE DE
OE
ME SZTE
forrás: GVI
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 2/7
PE
SZIE PTE
KE
BGF
UJ
SU
Makrogazdasági tendenciák: élelmiszerár-robbanás a világpiacon A világpiaci élelmiszerárak hónapok óta tartó jelentıs emelkedése a szakemberek szerint veszélyes helyzetet teremthet, mivel szerencsétlen körülmények között a gazdasági válságot könnyen élelmiszerválság követheti. A FAO árindexe 2011 januárjában a hetedik egymást követı hónapban haladta meg a legutóbbi, 2008-as élelmiszerválság idején mért értéket. Sıt a legmagasabb szintre emelkedett 1990 óta, amióta a világszervezet az 55 alapanyagot tartalmazó kosár alapján regisztrálja a változásokat. Az emelkedés februárban is folytatódott, a szakértık 2011 egészére 20 százalékos drágulást jósolnak. A jelentıs áremelkedés mögött a világ növekvı élelmiszer-szükséglete, a 2010-2011-es szezon viszontagságos idıjárása, valamint a piaci árspekuláció áll. Elemzık szerint az áremelkedés az egész világgazdaságra kihat, sıt több országban éhséglázadással, zavargással, és akár politikai rendszerek bukásával fenyeget. Az árrobbanás okai
110 100 90 80 70 60 50 2009.08.03 2009.08.17 2009.08.31 2009.09.14 2009.09.28 2009.10.12 2009.10.26 2009.11.09 2009.11.23 2009.12.07 2009.12.21 2010.01.04 2010.01.18 2010.02.01 2010.02.15 2010.03.01 2010.03.15 2010.03.29 2010.04.12 2010.04.26 2010.05.10 2010.05.24 2010.06.07 2010.06.21 2010.07.05 2010.07.19 2010.08.02 2010.08.16 2010.08.30 2010.09.13 2010.09.27 2010.10.11 2010.10.25 2010.11.08 2010.11.22 2010.12.06 2010.12.20 2011.01.03 2011.01.17 2011.01.31 2011.02.14 2011.02.28
40
Forrás: OPEC
A kıolaj napi átlagára (USD), 2011. január 3 - 2011. március 2.
USD 115 110 105 100 95 90 85
Forrás: OPEC
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 3/7
2011.02.28
2011.02.14
80 2011.01.31
A harmadik tényezı a spekuláció: az alacsony kamatok miatt óriási pénzek vándorolnak a nyersanyagpiacokra. Robert Alvarez, az amerikai Institute for Policy Studies munkatársa szerint a 2008-as élelmiszerválság idején a tızsdei gabonakötések 64 százaléka spekulációs, árfelhajtó célból történt, tehát nem állt hátterében valódi vásárlás vagy eladás.
120
2011.01.17
Az ipar alapanyagigénye is növeli a hiányt. Az ismét száz dollár körüli hordónkénti kıolajár kedvez a bioüzemanyagok keresletének, és tekintve, hogy az Egyesült Államokban 2009-ben 416 millió tonna gabonát arattak le, amibıl 119 millió tonna ment etanolalapú üzemanyag elıállítására, várható, hogy még nagyobb lesz a kereslet e termények iránt. Az AP hírügynökség szerint február elejére az USA tartaléka kukoricából 15 éves mélypontra esett a bioetanolipar igénye miatt. Európában pedig – ahol az etanollal szemben egyelıre a biodízel dívik – a repce, illetve az Indonéziából és Malajziából származó pálmaolaj iránt nıtt meg a kereslet.
A kıolaj napi átlagára (USD), 2009. augusztus 3 - 2011. március 2.
USD
2011.01.03
Az áremelkedés nagyrészt a viszontagságos idıjárásnak tulajdonítható: az ausztráliai, indonéziai és malajziai esızéseknek, áradásoknak, valamint az Egyesült Államok mezıgazdasági övezetét sújtó szokatlanul erıs téli viharoknak. Másrészt a múlt évi oroszországi szárazság és tüzek okozta terméskiesés, a brazíliai Amazonas hatalmas vidékén fél évszázada nem tapasztalt szárazság is rontott a helyzeten. Emellett a Kína középsı és északi részét sújtó szárazság kétségessé teszi az idei búzatermést, valamint a Yasi ciklon ausztráliai cukornádültetvényekben végzett pusztítása is hozzájárult ahhoz, hogy a nyerscukor világpiaci jegyzése harminc év óta nem tapasztalt magasságba emelkedjen.
Emellett általános ok a Föld népességének gyarapodása, illetve a feltörekvı országok szélesedı és erısödı középosztályának növekvı fogyasztása. A FAO statisztikája szerint az utóbbi egy-két évtizedben példa nélküli módon megugrott a tej, a hús és a tojás fogyasztása a gyorsan fejlıdı országokban, Kínában, Indiában és Brazíliában. Politikai hatások Egyes szakértık szerint a világ politikusainak immár egy súlyosbodó élelmiszerválságot kellene kezelniük, figyelve arra, hogy az elégedetlenség ne csapjon át tömegmegmozdulásokba. Intı jel, hogy az elızménynek tekinthetı 2007-2008-as élelmiszerár-robbanás éhséglázadásokhoz vezetett közel harminc fejlıdı országban. A problémát akkor még szınyeg alá lehetett söpörni, mivel a világgazdasági válság átmenetileg visszavetette a globális keresletet. Azonban 2011-ben azt láthattuk, hogy a politikai elégedetlenség mellett az élelmezés helyzete is szerepet játszott a tunéziai eseményekkel elkezdıdött tüntetéshullám kirobbanásában. Az Egyiptomban és más térségbeli arab országokban az élelmiszerárak emelkedése volt az egyik fı oka az utóbbi hetekben felerısödött elégedetlenségnek és az annak nyomán kitört zavargásoknak. Egyiptomban a kukorica ára 92 százalékkal, a búzáé 80 százalékkal, az élelmiszerek átlagára pedig 17 százalékkal ugrott meg az elmúlt évben.
Forrás: HVG
A magyarországi helyzet Az élelmiszerárak magyarországi emelkedése a KSH adatai szerint 2010 októbere óta jellemzı, akkor az elızı havihoz képest 1,5 százalékos volt. Ezt elsısorban a közel 10 százalékkal dráguló liszt és az annál is nagyobb mértékben drágábbá váló étolaj okozta. Januárban az árnövekedés már 1,9 százalékos volt, amit leginkább az idényáras zöldség és gyümölcs, valamint a cukor árának emelkedése okozott. A Kopint-Tárki kutatói szerint az elmúlt tíz év átlagában januárban 1,6 százalékos volt az élelmiszerárak emelése, melyhez képest a 2011 januári élelmiszer-infláció még nem nevezhetı drámainak. Az is árnyalja a képet, hogy néhány termék az elmúlt években jóval drágább volt, mint most: egy liter étolajat például 2008 augusztusában átlagosan 539 forintért adtak, szemben az idén januári 494 forinttal. A januárban 308 forintért megvehetı tíz tojás pedig tavaly januárban 337 forint volt. Szakértık szerint a gyenge vásárlóerı korlátot jelenthet az áremelési törekvéseknek, az idén bevezetett adókedvezmények ugyanis inkább a tehetısebb rétegnél jelentenek érdemi keresetnövekedést. İk pedig nem fognak több élelmiszert fogyasztani, a szegényebbek viszont még inkább visszafogják majd vásárlásaikat. Vagyis nincs realitása, hogy a beszállítók a megemelkedett alapanyagárakból eredı összes többletköltségüket elismertessék a kereskedıkkel. Ez azonban csak fékezi, de nem állítja meg az áremelkedést. A
Az élelmiszerár alakulása Magyarországon (százalék, elızı hónap=100,0), 2008-2011
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0
-2,0
-4,0
-6,0 J F M Á Mj Jú Jl A Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl A Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl A Sz O N D J 2008
Forrás: MNB
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 4/7
2009
2010
2011
drágulás folytatódása mellett szól szakértık szerint az is, hogy az idén csúsztak a beszállító feldolgozók és a kiskereskedelmi láncok közötti ártárgyalások, a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény néhány passzusa ugyanis csak februártól lépett életbe. Az átlagosat meghaladó élelmiszer-inflációt vetíti elıre az is, hogy szakértık szerint tartósan magas világpiaci gabonaárakra kell berendezkedni, amit Magyarországon súlyosbít, hogy a belvíz miatt az idén sem lehet jó termésre számítani.
A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon (százalék, elızı hónap=100,0), 2008-2011
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0
Cukorár
-0,5
A KSH adatai szerint egy év alatt átlagosan 20-30 százalékkal emelkedett az alapélelmiszerek ára hazánkban. A cukor esetében viszont pár hét alatt közel 50 százalékos áremelkedés történt, hiszen míg év elején 220 forint körüli összegért vehettünk 1 kilogrammot, mára több helyen a 300 forintos határt is elérte az ár. Az import magas aránya miatt az elırejelzések szerint a bolti ár akár a kilogrammonkénti 400 forintos árat is meghaladhatja, hiszen világpiaci szinten a lecsökkent élelmiszer-készletek, a magas kereslet és a hozamadatok korlátozzák az árak mérséklıdését.
-1,0 J F M Á Mj Jú Jl A Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl A Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl A Sz O N D J 2008
Forrás: MNB
A hazai cukortermelés az Európai Unió 2005-ös cukorreformja óta esett vissza: míg hazánkban a reform elıtt 59 250 hektáron folyt cukorrépa-termesztés, mára csupán 13 ezer hektár a betakarított termıterület. Ez együtt járt azzal is, hogy a rendszerváltás idején még mőködı 12 cukorgyárból mára csupán egyben folyik termelés, ami a hazai szükségleteknek csupán egyharmadát képes kielégíteni az itthon megtermelt cukorrépából. A többit import késztermékkel, illetve behozott cukor hazai csomagolásával fedezik, ezért a világpiaci változások fokozottabban érvényesülnek a bolti árakban. Forrás: hvg.hu, nol.hu, mfor.hu
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 5/7
2009
2010
2011
Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke 2011 februárjában újfent emelkedett, immár a kilencedik egymást követı hónapban. A vállalatok elégedettebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint a múlt hónapban voltak, és a következı hat hónapra vonatkozó várakozásaik is javultak. A kutatók úgy látják, a német gazdaság fellendülése továbbra is jelentıs ütemő. A francia statisztikai hivatal (INSEE) februári felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a francia ipari konjunktúra kisebb mértékő visszaesést mutatott. A vállalatvezetık véleménye alapján összeállított üzleti bizalmi index értéke két ponttal csökkent, de így is hosszú távú átlagos értéke felett áll. A gazdasági fordulópont mutatója a kedvezı konjunkturális helyzetet jelzı zónában maradt. Az általános kilátásokat jellemzı index az elmúlt hónapok tendenciáját folytatva tovább emelkedett. Az Európai Unió gazdasága A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2011 februárjában már a kilencedik egymást követı hónapban mutatott emelkedést. Több vállalat számolt be javuló üzleti helyzetrıl, mint az elmúlt hónapban, és a következı fél évre vonatkozó várakozásaik is derőlátóbbakká váltak. Az Ifo szakértıi úgy látják, a német gazdasági fellendülés továbbra is jelentıs ütemő marad.
Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. jan. - 2011. febr. 120 Üzleti bizalom
115
Jelenlegi üzleti helyzet
110
Várakozások
105 100 95 90 85 80 75
J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl F
Az ipari vállalkozások körében az üzleti bizalmi index értéke újfent javult február folyamán. Az iparvállalatok ismét jobb jelenlegi üzleti helyzetrıl számoltak be, mint az elmúlt hónapban, a közeljövıre vonatkozó várakozásaik pedig kissé romlottak, de így is a pozitív tartományban maradtak. Az exportlehetıségek tekintetében újfent javulásra számítanak a megkérdezett vállalatok. Februárban tovább gyarapodott a létszámbıvítési szándékról beszámoló vállalatok száma.
19911992199319941995199619971998199920002001200220032004200520062007200820092010 2011
Forrás: www.cesifo.de
Az adatok tanulsága szerint a kiskereskedelem az egyetlen gazdasági ág, melyet februárban a bizalmi index értékének némi csökkenése jellemez. A kiskereskedık kevésbé elégedettek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint az elmúlt hónapban, a következı fél évre vonatkozó várakozásaik azonban kissé javultak. A nagykereskedelem területén jelentıs javulást mutat a bizalmi index. A nagykereskedık mind jelenlegi üzleti helyzetüket, mind a közeljövı kilátásait jobbnak ítélik meg, mint januárban. Az építıipar területén javult az üzleti bizalom szintje januárhoz képest. A megkérdezett építıipari vállalkozók jóval elégedettebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint a múlt hónapban, és a következı fél évre vonatkozó üzleti várakozásaik is csak igen enyhe visszaesést mutatnak. Forrás: Ifo (http://www.cesifo-group.de)
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 6/7
A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján a februárban megkérdezett vállalatvezetık véleménye szerint a francia ipari konjunktúra kis mértékben romlott: az INSEE üzleti bizalmi indexe enyhén csökkent, mindamellett továbbra is hosszú távú átlagos értéke felett áll.
130
A gazdasági fordulópont mutatója a kedvezı konjunkturális helyzetet jelzı zónában maradt.
100
120 110
90 80 70 F
60 M
Az ipari vállalatok vezetıi úgy látják, hogy elmúlt idıszaki kibocsátásuk februárban is magas szintő maradt, így a vélemények egyenlegmutatója továbbra is jóval hosszú távú átlagos értéke fölött áll. A késztermék-készletek volumene a vállalatvezetık megítélése szerint továbbra is alacsony szinten maradt. A megkérdezettek úgy látják, hogy rendelésállományuk csökkent és visszatért hosszú távú átlagos értékére. Az export-rendelésállomány továbbra is valamivel hosszú távú átlagos értéke fölött maradt.
Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2011. február
1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 20082010 2011
Forrás: www.insee.fr
A francia gazdasági fellendülés várhatóan a következı hónapokban is folytatódik: a vállalatvezetık egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisa (mely a következı hónapok üzleti kilátásait összegzi) februárban is magas szintő maradt. Az általános kilátásokat jellemzı index – mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi – újfent emelkedést mutatott. Forrás: INSEE (http://www.insee.fr)
Írta: Makó Ágnes (elemzı, GVI) E-mail:
[email protected] Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2011 / február, Budapest, 2011-03-04
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 7/7
