2. SZÁMÚ MELLÉKLET Alsónémedi Településfejlesztési Koncepciójának megalapozása Kérdıívek kiértékelése A lakossági tájékoztatást a 2011. tavaszán megjelent újságcikk és a község honlapján felhívás indította el. A kérdıívek 3 célcsoport szerint kerültek kidolgozásra és kiküldésre: lakosság, önkormányzati hivatal és szervezetek dolgozói és a vállalkozások számára. Összesen 66 lakossági kérdıív érkezett be 2011. május elejéig, és szinte mindegyik kitöltı Alsónémedin él egy kivételével. 50 önkormányzati kérdıív és 7 gazdasági társaság, vállalkozás töltötte ki a kérdıívet. Lakossági kérdıív Néhány alapadat a kérdıívet kitöltıkrıl: -
a kérdıívet kitöltık 70%-ban nık voltak;
-
a kérdıívet kitöltık családi állapotukat tekintve 63%-ban családosak voltak;
-
a kérdıívet kitöltık legnagyobb arányban a középkorosztályból kerültek ki (73%);
A válaszadók legnagyobb arányban (39%) felsıfokú végzettségőek voltak, valamint szakközépiskolát, gimnáziumot és technikumot elvégzettek (35%.) Kérdıívet kitöltık kor szerinti megoszlása
12 3
21
0%
20%
14 év alatt
25
40%
14-18 év
60%
19-24 év
Kérdıívet kitöltık végzettségük alapján
7
11
80%
25-39 év
0%
100%
40-59 év
9
60 év felett
22
20%
40%
24
60%
80%
100%
8 általános vagy kevesebb
szakmunkásképzı
szakközépiskola, gimnázium, technikum
fıiskola, egyetem
A válaszadók legnagyobb része állami alkalmazott (35%) és alkalmazott a magánszférában (22%), de nagy arányt tett ki a nyugdíjas arány is (21%). A kitöltık rendszeres havi jövedelme elsısorban a munkabérbıl származik (61%-nál) és a nyugdíjból (23%-nál). A válaszadók legnagyobb aránya (79%) a legmagasabb egy fıre jutó jövedelmi kategóriába került. Kérdıívet kitöltık foglalkozás szerinti megoszlása
3 2 4
22
14
3 2
Kérdıívet kitöltık rendszeres (havi) jövedelemforrás alapján
13 37
0%
20%
40%
tanuló társas vállalkozó alkalmazott a magánszférában háztartásbeli
60%
80%
8
1
14
100%
egyéni vállalkozó állami alkalmazott idılegesen nem dolgozik nyugdíjas
0%
20%
munkabér
1
40%
60%
vállalkozásból eredı jövedelem
80%
100%
szerzıdéses
nyugdíj
A kitöltık 49%-a erısen kötıdik Alsónémedihez, már nagyszüleik és szüleik is itt éltek, emellett 26% több, mint 10 éve él a településen. Miért szeret a településen élni? természetes környezet, természeti területek közelsége Budapest közelsége
21 31
megfelelı kulturális és sportolási lehetıségek
1 megfelelı a kereskedelmi ellátás (üzletek, szolgáltatások) itt van megélhetési lehetıségem
3 16
tagja vagyok egy kisközösségnek (vallási, baráti, stb.) szeretem a vidéki életet (jó közösség, összetartás, szolidaritás) büszke vagyok a „falumra” (népszokások, hagyományok, stb.) itt születtem, rokonaim is itt élnek
11 23 8 30
0
10
20
30
40
Arra a kérdésre, hogy miért szeret a településen élni, a válaszadók 21%-a Budapest közelségét jelölte meg, 20% a településhez való kötıdést (itt született, rokonai is itt élnek), valamint a vidéki élet szeretetét (jó közösség, összetartozás, 16%) és a természeti környezet közelségét (15%) nevezte meg.
A válaszadók a legnagyobb problémának a község életében a kezdeményezıkészség és tenni akarás hiányát jelölték meg (30%) és a közösségi érdek érvényesülésének hiányát (28%), de nagy arányt képvisel a nem megfelelı tájékoztatás és a fejlesztési források hiánya is. A közlekedés fejlesztését szeretnék leginkább a válaszadók, valamint közösségi szellem és élet aktívabbá tételét. Milyen problémákat lát a község életében?
Ha módjában állna, min változtatna?
a közösség érdekei nem érvényesülnek 21
nincs kezdeményezıkészség, tenni akarás
23
hiányoznak a fejlesztések pénzügyi forrásai
15 15
0
5
10
15
20
nem megfelelı a tájékoztatás (önkormányzat, helyi újság, helyi TV)
25
0
20
közellátás
37
közlekedés
22
kulturális- és sportélet
32
közösségi szellem, élet
10
20
30
40
Mi rossz az itt élésben? nem megfelelı a helyközi közlekedés nem megfelelı az egészségügyi ellátás
33 18
nem megfelelı a kereskedelmi ellátás
5 nincs megfelelı megélhetésem
3 18
Alsónémedi közösségének felbomlása (elvándorlásbetelepülés)
20
nincsenek megfelelı kulturális, szórakozási lehetıségek (mozi, könyvtár, disco, sportolás)
21
kibeszélik az embert, „mindenki mindent tud”
5
0
5
10
15
20
25
30
35
nem fogadnak be (barátok hiánya, tisztelet hiánya, rossz szomszédság)
2
Arra a kérdésre, hogy miért rossz a településen élni, a válaszadók 27%-a a nem megfelelı helyközi közlekedést, 17% azt válaszolta, hogy kibeszélik egymást az emberek, 16% a kulturális, szórakozási lehetıségek hiányát nevezte meg. Számottevı a nem megfelelı egészségügyi ellátás jelenléte, valamint a község közösségének felbomlása.
Milyen környezettel kapcsolatos gondokat lát a településen?
zajos utak 19
26
bányaterületek hasznosításából származó zaj- és porterhelés, környezeti rombolás igénytelen, vegyes képet mutató, egységes karakter nélküli lakókörnyezet
44
közterületek elhanyagoltsága
16 27
járdák, útburkolatok hiánya 0
10
20
30
40
50
A válaszadók 33%-a járdák, útburkolatok hiányát jelölte meg, mint a legfıbb települési környezeti gond, de igen sok szavazatot kapott az igénytelen, vegyes képet mutató, egységes karakter nélküli lakókörnyezet megjelenése is. A válaszadók 20%-a gondnak ítéli a közterületek elhanyagoltságát.
A válaszadók 36%-a a településen lévı problémák megoldásában személyesen is részt venne, 30% szerepet is vállalna a munka megszervezésében. Azonban a válaszadók 20%-a úgy gondolja, hogy a település jobbá tétele csak az önkormányzat feladata, amely viszonylag nagy arány, és valamelyest ellentétes azzal, hogy a válaszadók legnagyobb arányban a közösségi élet fejlesztésére vágynak, mint már az elızı kérdésekbıl kiderült. Alsónémedi szebbé tételéhez az alábbi projektjavaslatokat jelölték meg, fontossági sorrendben: -
Útburkolat, járdák javítása, kerékpárutak kialakítása (34%);
-
Alsónémedi fásítása, virágosítása(19%);
-
Csapadékelvezetés megoldása (17%);
-
Régi, értékes házak megmentése, felújítása (11,5%);
-
Zöldterületek, játszóterek felújítása (11%);
-
Utcajelzések, hulladékgyőjtık, padok elhelyezése (10,5%);
-
Sportolási lehetıségek biztosítása megfelelı környezetben (6,7%).
Mit tenne a település fejlıdéséért, a felsorolt problémák megoldásáért?
Mit lehetne tenni azért, hogy Alsónémedi még szebb legyen?
szerepet vállalnék a közösségi munka megszervezésében
Csapadékelvezetés megoldása 35
23
anyagilag hozzájárulnék a fejlesztéshez, az lehetıségeimhez képest személyesen részt vennék a település szépítésében
11
27 15
51 Utcajelzések, hulladékgyőjtık, padok elhelyezése Sportolási lehetıségek biztosítása megfelelı környezetben Zöldterületek játszóterek felújítása
22 14 23 24
10
20
Régi, értékes parasztházak megmentése, felújítása Fásítás, virágosítás
40
semmit, ez az önkormányzat feladata 0
Útburkolat, járdák javítása, kerékpárutak kialakítása
30 0
20
40
60
A más településhez való kapcsolat vizsgálata során a legnagyobb részt a vásárlás, az egészségügyi ellátás és a rokonsági kapcsolat tette ki. A válaszadók 21%-a más településen veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatást, leginkább Budapest és Dabas került megnevezésre, vásárlásnál pedig elsısorban Dunaharaszti és Budapest. Sok embert baráti és rokoni szálakkal főzik az alábbi környezı településekhez: Budapest, Dabas, Bugyi, Ócsa, Gyál. 3
A válaszadók több mint 32%-a szívesen látna idegeneket a településen, de elsısorban csak, mint turistákat. 27% betelepülıként is szívesen látna új embereket. A válaszadók 31%-a nem lát szívesen idegent a településen, elsısorban attól félnek, hogy a még több keleti külföldi munkakeresı, vendégmunkás érkezne, valamint az etnikai megoszlás is rosszabb összetételt mutatna. Milyen kapcsolatok főzik a térség más településihez?
Szívesen látna-e idegeneket a településen?
40 30
25
20
20 15
10
35
20
8
22
39
35
3
10
0
23
5 rokonsági baráti tanulmányi munkahelyi vásárlási egészségügyi (szakrendelés, kórházi ellátás) más, településen kívüli tevékenység (fuvarozás, vásározás stb.)
24
20
6
0 Nem, semmiképp Nem, mert…. Igen, turistaként (pl. falusi turizmus keretében) Igen, betelepülıként (a népességcsökkenés ellensúlyozása érdekében)
A válaszadók 37%-a nem tudná elhagyni a települést, nem tudná máshol elképzelni életét, 24% pedig úgy gondolja, máshol sem lenne jobb, azaz a településen való életet alapvetıen szeretik az emberek. A település jövıképérıl alkotott vélemények az alábbiakat mutatják a maximálisan adható pontszám tükrében: - a válaszadók leginkább a meglévı belterület minıségi fejlesztését tudják elképzelni a településen (16,8%) - második helyen szerepel tömegközlekedés fejlesztése(15%) - harmadik helyet ért el a mezıgazdasági területek megtartása és minıségi hasznosítása (14%) - negyedik helyen a kereskedelmi területek fejlesztése, iparfejlesztés, munkahelyteremtés (14%) - a legkisebb igény a új lakókörnyezeti fejlesztésekre (6,6%) és a bányanyitásokra és kavicskitermelésre (4,6%) volt. Szerepel-e a település elhagyása távlati elképzeléseiben?
Milyen fejlesztés illik leginkább Alsónémedi jövıképébe?
25
250
20
200 150
15
100
10
50
5
0 hagyományos lakókörnyezeti fejlesztés új lakókörnyezeti fejlesztések meglévı belterület minıségi fejelsztése szórakozási lehetıségek, kikapcsolódási helyszínek bányanyitás és kavicskitermelés tömegközlekedés fejlesztése kereskedelmi területek fejlesztése, iparfejlesztés, munkahelyteremtés mezıgazdasági területek megtartása és minıségi hasznosítása
0
nem, nem tudnék máshol élni nem, mert máshol sem lenne jobb nem, mert nem látok lehetıséget változtatni igen, ha máshol megfelelı munkahelyet, lakást találok igen, mindenképpen
4
Önkormányzati kérdıív Az önkormányzati hivatal és intézmények dolgozói által kitöltött kérdıív sokkal inkább szakmai szempontok (fejlesztést megalapozó, településfejlesztési ágazatokra való bontás) alapján került összeállításra. A községben és környékén lévı közlekedés és megközelíthetıség alapján a válaszadók legjobbnak a közúti személy- és teher gépkocsi megközelítést találták, a legrosszabb értéketeket a tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés/megközelíthetıség kapta. A település humán és társadalmi tényezıit tekintve a válaszadók összességében nem igazán elégedettek, a legjobb értéket elérı tényezı – helyi identitástudat – is mindösszesen az elérhetı pontszám 60,8%-át érte el. A legrosszabb eredményt a társadalmi szolidaritás és a közösségi élet aktivitása érte el, melyen változtatni mindenképpen szükséges. A gazdasági tényezıket tekintve a legjobb értéket a mezıgazdasági ágazat érte le (73%), mely a település hagyományos mezıgazdasági települési mivoltát tükrözi a mai napig is. Viszonylag jónak ítélték meg a település gazdasági helyzetét (69%), valamint a kereskedelmi területek helyzetét (58%). A legrosszabb értékelést a kis- és középvállalkozók helyzete kapta, mely a települési identitásának is fontos tényezıje kell legyen. Alsónémedi humán és társadalmi tényezıinek értékelése
Alsónémedi gazdasági tényezıinek értékelése
közösségi élet aktivitása helyi identitástudat
160
200 180
140
társadalmi kezdeményezıkézség lakosság iskolai végzettsége vándorlási egyenleg
120 100 80
160
település gazd. helyzete mezıgazdasági ágazat
140 120 100
60
kereskedelmi területek helyzete munkanélküliség
80
szolidaritás 60
40
politikai, társ. aktivitás
20
40 20
természetes szaporodás
0
szakképzettség kis- és középvállalk.helyzete
0
A település környezeti állapotát alapvetıen közepesnek minısítették a válaszadók. A levegıminıséget jónak ítélték meg (63%) és a hulladékkezelés is az átlagosnál jobb értéket kapott (57%). Az épített és természeti környezet témájában a mőemlékeket (72%), a helyi értékes épületeket (64%) és a közterületeket, parkokat (64%) rangsorolták a legmagasabb helyekre. A legfontosabb környezeti értékeknél is a válaszadók a református és katolikus templomokat, a természetvédelmi területeket, a faluházat, a platánsort, a sportcsarnokot nevezték meg. Az iskolát és óvodát, azaz a humán infrastruktúrát igen jónak ítélték meg a kérdıívet kitöltık (85%, 80%), a fizikai infrastruktúra elemeibıl az elektromos energia és a gázellátás (80%) kapta a legjobb értékeket. A legelégedetlenebbek a kulturális intézményekkel és az utak, járdák állapotával voltak a kérdıívet kitöltık. Alsónémedi jövıképét meghatározó tényezık értékelése mezıgazdasági területek megtartása és minıségi hasznosítása kereskedelmi területek fejlesztése, iparfejlesztés, munkahelyteremtés bányanyitás és kavicskitermelés szórakozási lehetıségek, kikapcsolódási helyszínek meglévı belterület minıségi fejlesztése hagyományos lakókörnyezeti fejlesztés
0
50
100
150
200
5
Alsónémedi jövıképe meghatározásakor a válaszadók elsısorban a meglévı értékeken alapuló fejlesztéseket látnák szívesen: a meglévı belterület minıségi fejlesztését, valamint a mezıgazdasági területek megtartását és minıségi hasznosítását. A rangsorban következı elem a kereskedelmi területek fejlesztése, iparfejlesztés és munkahelyteremtés került megnevezésre. A válaszadók a bányanyitást és a kavicskitermelést elutasították.
