Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
2014. ősz
2014. tavasz
2013. ősz
2013. tavasz
2012. ősz
2012. tavasz
2011. ősz
2011. tavasz
2010. nyár
2009. tél
Az MFB-INDIKÁTOR konjunktúra mutató félév alatt kis mértékben (0,6 ponttal) 59,3 pontra csökkent, ennek ellenére lendületben maradhat a gazdasági növekedés a Magyar Fejlesztési Bank 2014. őszi felmérésének eredményei szerint. A részindexek közül a Makrogazdasági-index új csúcsot ért el, a Finanszírozás-index pedig három és 1. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása féléves rekordszinten áll. Továbbra is igen (0-100-ig skála) intenzív a magyar vállalatok beruházási 75 75 szándéka, ugyanakkor a fél évvel ezelőtForrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 65 65 ti válaszokhoz képest némi elbizonytalanodás is tapasztalható ezen a téren. A fej55 55 lesztések megvalósulását támogathatja a 45 45 finanszírozási feltételek többségének (el35 35 sősorban kamat mértéke, hitelkínálat) tar25 25 tós javulása. A Piac-index értékének csökkenéséhez elsősorban a legfontosabb ex15 15 portpiacok (leginkább az eurózónában) lendületvesztése miatt a külföldi értékesíMFB-INDIKÁTOR Makrogazdasági-index Piac-index tési lehetőségek kedvezőtlenebbé válása Finanszírozás-index Beuráházás-index járult hozzá (1. ábra). 2009. nyár
2015. január
Továbbra is csúcs közelben a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR
A Makrogazdasági-index (51,2 pont, +0,2 pont) mérsékelt emelkedését a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások javulása okozta, miköz2. ábra: A Makrogazdasági-index és a magyarországi GDP alakulása ben a működési környezet jelenlegi helyzetének, 55 6% Forrás: MFB-INDIKÁTOR ill. a felmérést megelőző 12 hónapban végbevállalati felmérések, KSH 50 4% ment változások megítélése valamelyest romlott. 45 2% A 2014. tavaszi eredményekhez képest csökkent azon cégek aránya, amelyek kedvező irányú 40 0% változást tapasztaltak a hazai makrogazdasá35 -2% gi feltételekben a kutatást megelőző egy évben, 30 -4% ugyanakkor az MFB-INDIKÁTOR felmérés eddi25 -6% gi történetében soha nem volt még ilyen ma20 -8% gas (19,5%) azon vállalkozások aránya, amelyek 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. kedvezőnek ítélték meg a működésük gazdasányár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz gi feltételeit. A felmérésben szereplő cégek átMakrogazdasági-index (bal t.) GDP (év/év, jobb t.) lagosan 2,0%-os GDP, ill. 2,4%-os fogyasztóiár emelkedéssel számolnak a következő 12 hónapban. A Makrogazdasági-index alakulása alapján az idei év első felében a hazai GDP 2 és 4% közötti ütemben bővülhet (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
A külső piacok gyengélkedése érezhető az ipari szektor eredményeinek év végi alakulásában... (3. oldal) Nő a lakossági kereslet a forinthitelek iránt... (4. oldal) Továbbra is a közfoglalkoztatás és az ipari szektor a munkaerőpiaci folyamatok motorjai... (5. oldal) Az olajár zuhanása is szerepet játszott a hazai inflációs ráta novemberi süllyedésében... (6. oldal) A magyarországi vállalati szektor 2014. február óta nettó forinthitel felvevő... (7. oldal) A magyar eszközök csökkenő hozamfelára és a romló befektetői klíma gyengítette a forintot... (8. oldal) A tervezett 2,9% alatt alakulhatott tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány. (9. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Periszkóp
2
19,4
-13,5-11,6 -14,5
-10,0
-8,0
-24,1 -37,3
-15,2
-17,2-17,4
-31,8
Előző 12 hónap* Következő 12 hónap**
-45,2 -48,3 -63,4
2009. nyár
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2010. nyár
2011. ősz
2012. ősz
2013. ősz
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70
százalékpont
26,2 12,5
3,0
2014. ősz
* az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége
4. ábra: A külföldi értékesítés alakulása 50
39,4
40
35,2
29,2
30 20
24,9 25,3
15,3
10
21,4
-28,8
-30
30
19,2
20 10
13,4
0
0,0
-10
Előző 12 hónap*
-15,1
-20
40
19,7
-11,6
-10
50
35,0
27,5 20,1
13,7
15,2
0
48,8
24,5
-20
Következő 12 hónap**
-35,8
-30
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
-40 2009. nyár
2010. nyár
2011. ősz
2012. ősz
2013. ősz
-40
2014. ősz
* az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége
21,4%
23,5%
21,9%
0%
29,8%
35,9%
12,9% 14,0% 10,7% 10,6% 10,7% 11,8% 12,3% 15,2% 15,5% 13,8% 16,4% 11,1% 11,9% 8,7% 13,7% 14,2% 25,3% 15,4% 12,7% 14,6% 21,1% 27,2% 14,6% 20,5% 22,6% 18,8% 20,7% 18,3% 22,1% 20,7% 31,7%
10%
25,6%
20%
27,7%
30%
24,1%
40%
26,9%
50%
24,7%
60%
22,6%
70%
27,1%
80%
35,2%
90%
25,8%
100%
14,3%
5. ábra: Forrásbevonási szándék a következő 12 hónapban
21,1%
A kismértékű visszaesés ellenére továbbra is a Beruházás-index értéke (70,9 pont, -0,5 pont) a legmagasabb a felmérés négy részindexe közül. A csökkenést a beruházási szándék mérséklődése okozta, miközben a kapacitáskihasználtság tovább javult, s erősödött a felmérésben vizsgált beruházási hajtóerők szerepe is. A következő 12 hónapban fejlesztést tervező cégek aránya csak 3,9 százalékponttal csökkent, ugyanakkor jelentősen (15,8 százalékponttal) visszaesett a biztos tervekkel rendelkező vállalatok részesedése, miközben a fejlesztéseket nem tervező cégek aránya tovább mérséklődött, ami a hazai vállalkozások elbizonytalanodását jelzi a fél évvel korábbi helyzethez képest. Egyre inkább a piaci folyamatok és nem pedig az amortizáció pótlása hajtja a hazai beruházásokat. Ennek egyik jele, hogy két felmérés után ismét „visszaszerezte” első helyét a beruházási hajtóerők között az erős piaci verseny, valamint a 2014. tavaszi eredményekhez képest a változó piaci igényekre való reagálás fontosságának vállalati megítélése erősödött leginkább (6. ábra).
11,3
-3,3
29,4%
A Finanszírozás-index (58,7 pont, +0,5 pont) három és féléves csúcsra történő emelkedése elsősorban a forrásbevonási szándék erősödésének volt köszönhető (5. ábra). Az előző felméréshez képest némileg nőtt a likviditási problémákkal küzdő vállalatok aránya, míg a hitelfelvételi körülmények megítélése kis mértékben javult. Ez utóbbin belül a legnagyobb mértékű javulást továbbra is a kamatok alakulásában (csökkenésében) érzékelik a cégek, míg 2013 őszéhez képest a hitelkínálat is sokkal kedvezőbbé vált. Az egyetlen komolyabb negatív változást a vállalkozások a hitelintézetek által elvárt fedezetek terén tapasztalták.
31,5 20,3
26,1%
A vállalatok piaci helyzetének stabilizálódását jelzi ugyanakkor, hogy bár valamelyest csökkent (32,0-ről 31,1%-ra) a következő egy évben a foglalkoztatottak létszámának bővítésében gondolkodó cégek aránya, az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében még nem volt ilyen alacsony (9,9%) az elbocsátásokat tervező vállalkozások részesedése.
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70
26,9%
Megtört a külső kereslet másfél éve tartó javuló tendenciája: a felmérést megelőző 12 hónapot is kedvezőtlenebbül ítélték meg a cégek és a várakozásaik is pesszimistábbak a 2014. tavaszinál (4. ábra), ami a legfontosabb felvevőpiacoknak számító nyugat-európai országok gazdasági lendületének megtorpanására vezethető vissza. A kedvezőtlenebbé váló külső környezet elsősorban a kisebb, ill. a többségi belföldi tulajdonban lévő cégeket érintette hátrányosan.
3. ábra: A belföldi értékesítés alakulása
százalékpont
A Piac-index (56,5 pont, -2,5 pont) 2014. tavaszi csúcsértékről történő visszaesését egyaránt okozta a bel- és külföldi értékesítéssel kapcsolatos kilátások kedvezőtlenebbé válása, s az utóbbi játszotta a hangsúlyosabb szerepet. A hazai eladások következő egy éves alakulására vonatkozó várakozások másfél év folyamatos javulást követően megtorpantak: miközben a bővülést prognosztizálók aránya gyakorlatilag nem változott, közel 5 százalékponttal (16,9%-ra) nőtt a csökkenést várók részesedése (3. ábra). A hazai eladásokat illetően az ipari, azon belül is a gépjárműgyártással foglalkozó vállalatok a legoptimistábbak. A vállalati tervek alapján továbbra is alacsony maradhat a kínálati oldali inflációs nyomás Magyarországon: a cégek mindössze 23,1%-a gondol a hazai értékesítési árainak emelésére, 12,4% csökkentéssel kalkulál, 64,5% viszont nem változtatna rajta.
2010. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
6. ábra: A beruházási hajtóerők megítélésének* változása 4,0
*1-5 skála, 5 - nagyon fontos szempont, 1 - legkevésbé fontos szempont
4,0
3,5
3,5
3,0
3,0
2,5
2,5
2,0
2,0
1,5
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
1,0
1,5 1,0
2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz Külső piaci bővülést vár Bevételek növekedése Régóta esedékes Piaci igények változása
Belső kereslet növekedése várható Olcsóbb finanszírozási források Erős piaci verseny
2015. január
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar A külső piacok gyengélkedése érezhető az ipari szektor eredményeinek év végi alakulásában 2014. októberben az export volumene éves szinten nem változott (0,0%), míg az importé 6,2%-kal nőtt (év/év). Az előzetes adatok alapján a forintban számított külkereskedelmi mérleg 2014. január és november között új rekord szintre (1904,1 milliárd Ft) emelkedett (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok szerint Magyarország nettó fizetési képessége a tavalyi harmadik negyedévben a GDP 8,3%-ra emelkedett, amit a kereskedelmi többlet mellett az egy milliárd eurót meghaladó EU-s forrásbeáramlás is segített (3. ábra). A 2014. októberben az ipari termelés 1,7, míg a feldolgozóipar teljesítménye 2,4%-kal bővült éves összevetésben (4. ábra). Bizakodásra adhat ugyanakkor okot, hogy egyrészt a német üzleti bizalom 2014. áprilistól tartó csökkenése az év utolsó két hónapjában megállt, s a hazai ipar legjelentősebb felvevőpiacán valamelyest kedvezőbbek lettek a vállalatok várakozásai (5. ábra), másrészt az előzetes adatok szerint a magyar ipari termelés 5,8%-kal nőtt 2014. novemberben. Az építőipar teljesítménye 15,8%-kal emelkedett 2014. októberben (év/év), a bővülés továbbra is az infrastrukturális és közműfejlesztésekre volt visszavezethető. Az ágazat lassulását előrevetíti, hogy a szerződésállomány már csak alig 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az új megrendelések pedig több mint negyedével zuhantak (6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - november)
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 40%
40%
2 000
30%
30%
1 750
20%
20%
10%
10%
-10%
-20%
-20%
Import volumen (év/év, jobb t.)
-250
-30%
-500 -750
20%
20%
10%
10%
-20%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-30%
Ipari termelés
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
20% 10%
100
0%
95
-10%
90
-20%
85
-30% -40%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-50%
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
* 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
Periszkóp
-20% Forrás: KSH, MFB
Feldolgozóipari termelés
30%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
-10%
-30%
105
75
0%
-10%
5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
80
1 904,1
30%
0%
2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II 2014.III
millió €
30%
Tőkemérleg (bal t.) Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
IFO-index: 3 hónappal eltolva
1 887,4
4. ábra: Az ipari és feldolgozóipari termelés alakulása (év/év)
12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
110
Forrás: KSH, MFB
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
3. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása*
115
-37,8
-1 000
Export volumen (év/év, jobb t.)
3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
4,0
0
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-30%
250
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Forrás: KSH, MFB
500
-600,6
-10%
750
1 881,1
0%
0%
970,5
milliárd Ft
1 000
1 400,9
1 250
1 887,9
1 500
-687,0
•
-940,6
•
-953,0
•
3
2015. január
Periszkóp
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete Nő a lakossági kereslet a forinthitelek iránt Az üzleti bizalom 1998. április óta nem látott szintre emelkedett Magyarországon 2014. decemberben, a fogyasztói kilátások ugyanakkor november után az év utolsó hónapjában is mérséklődtek (1. ábra). Ez azonban egyelőre nem tapasztalható a kiskereskedelmi forgalom alakulásában: az eladások a nyári megtorpanást követően októberben már 5,2%-kal nőttek (év/év), amihez a keresetek reálértékének dinamikus emelkedése járult hozzá leginkább (2-3. ábra). Az előzetes adatok alapján az eladások 2014. novemberben szintén 5,2%-kal bővültek (év/év). A pénzügyi számlák adatai szerint a 2014 harmadik negyedévével záruló egy évben a háztartások finanszírozási képessége a GDP 6,0%-ra nőtt, a javulásban a megtakarítások növekedése, valamint a kötelezettségek csökkenése egyaránt szerepet játszott. Előbbin belül az eddigi trend maradt jellemző: a bankbetétek rovására nőtt a készpénz, a befektetési jegyek és az állampapírok állománya. Folytatódott a hitelállomány csökkenése a forint gyengülése miatt bekövetkezett 27,7 milliárd forintos növekedés ellenére. A lakosság körében egyre népszerűbbek a forinthitelek: mind az ingatlan-, mind a fogyasztási és egyéb célú kölcsönök esetében meghaladta az új kihelyezés a törlesztések mértékét (4-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
Hónap/hónap (bal t.)
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60
-60
-70
-70
Forrás: GKI, MFB
Év/év (jobb t.)
4%
8%
2%
4%
0%
0%
-2%
-4% -8%
-4%
-80
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-80
12%
6%
0
0
Konjunktúra kilátások
-12%
-6% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Fogyasztói bizalom
Forrás: KSH, MFB
Üzleti bizalom
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
4. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 400
8%
300
6%
6%
200
90
4%
4%
100
75
2%
2%
0
60
-100
45
-200
30
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Nettó reálbérek*
Tranzakciók (bal t.)
Periszkóp
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
0
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 2014.III
2014.I
2013.I
2013.III
2012.III
2012.I
2011.I
2011.III
2010.III
2010.I
2009.I
2007.I
Forrás: MNB, MFB
2009.III
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
Átértékelődés (bal t.)
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
6 000 2010.III
-1 000 2009.I
7 000
2009.III
-500
2008.I
8 000
2008.III
0
2007.I
9 000
2007.III
500
milliárd Ft
10 000 milliárd Ft
milliárd Ft
1 000
300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500
2008.III
11 000 Forrás: MNB, MFB
2008.I
1 500
15
6. ábra: Háztartások hitelintézetektől felvett hiteleinek alakulása tranzakciók szerint
5. ábra: A háztartások hitelállományának változása
2007.III
Kiskereskedelmi forgalom
Forrás: KSH, MFB
2013.10
-8%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-8%
-6%
2013.07
*közfoglalkoztatottak nélkül
2012.01
-6%
105
Forrás: MNB, MFB
-400 2013.04
-4%
2013.01
-4%
-300 2012.10
-2%
2012.07
0%
120
*állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag
2012.04
0% -2%
milliárd Ft
10%
8%
10%
milliárd Ft
•
milliárd Ft
•
Ingatlanhitelek (deviza) Ingatlanhitelek (forint) Fogyasztási és egyéb hitelek (forint) Fogyasztási és egyéb hitelek (deviza)
Hitelállomány (jobb t.)
4
2015. január
Periszkóp
Munkaerőpiac Továbbra is a közfoglalkoztatás és az ipari szektor a munkaerőpiaci folyamatok motorjai
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 350
750%
300
600%
250
450%
200
300%
150
150%
100
0%
ezer fő
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
Forrás: KSH, MFB
100 50
Lakóhely régiója
Szektor
Külföldi telephelyen
Belföldi telephelyen
Közszolgáltatás
Piaci szolgáltatás
Szolgáltató szektor
Építőipar
Feldolgozóipar
Ipar
Mezőgazdaság
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Dél-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Alapfok
0
Iskolai végzettség
Telephely
6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (2014. január - október, előző év azonos időszaka = 100%) 100% 75%
125
50%
100
25%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
ezer darab
Forrás: NFSZ, MFB
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Ipar Infokommunikáció Építőipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Egészségügy Ingatlanügyletek Közigazgatás Forrás: KSH, MFB Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Periszkóp
150
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
százalékpont
200
Közép-Magyarország
5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 150
2012.01
4. ábra: A foglalkoztatottak számának változása iskolai végzettség, 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (2014. III. n. év - 2013. III. n. év)
Különbség (jobb t.) Munkanélküliségi ráta (eredeti, bal t.) Korrigált munkanélküliségi ráta (bal t.)
175
2011.10
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
3. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a közfoglalkoztatottak számával korrigálva 15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5%
2011.07
Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
2011.04
-300% 2011.01
0 2010.10
-150% 2010.07
50 2010.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
ezer fő
15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6%
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
Felsőfok
•
2010.04
•
2014. szeptember és november között 7,2% volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 187,8 ezer fővel nőtt, míg a munkanélkülieké 82,8 ezerrel csökkent (1. ábra). A munkaerőpiaci folyamatokat továbbra is jelentősen meghatározza a közfoglalkoztatás: az idei év első tíz hónapjában 57,4%-kal többen vettek részt a programban, mint egy évvel korábban. Emellett még az ipari szektorban létrejövő új álláshelyek bizonyultak meghatározónak: a tavalyi harmadik negyedévben a foglalkoztatottak számának közel 200 ezres éves szintű bővüléséhez az ipari szektor 88,4, azon belül a feldolgozóipar 70,2 ezer fővel járult hozzá (2-4. ábra). 2014 első tíz hónapjában összesen 169,7 ezer új nem támogatott munkahelyet jelentettek be a munkaadók, ami 25,3%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet (5. ábra). A tavalyi év első tíz hónapjában a bruttó bérek átlagosan 2,6%-kal emelkedtek a nemzetgazdaságban: az üzleti szférában 3,9, míg a költségvetési szektorban 0,8%-kal. Ez utóbbi adatot jelentősen lehúzta a közmunkaprogramban résztvevők létszámának jelentős növekedése (6. ábra).
Középfok
•
5
90%
117,2% 109,1% 104,5% 104,5% 104,0% 103,8% 103,0% 102,9% 102,7% 102,6% 101,4% 101,0% 100,3% 94,9% 103,9% 100,8% 102,6%
100%
110%
120%
2015. január
Periszkóp
Infláció Az olajár zuhanása is szerepet játszott a hazai inflációs ráta novemberi süllyedésében •
A Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára 2014. decemberben 62,2 dollárra csökkent, ami 21,2%-kal maradt el az előző havi és 43,9%-kal az egy évvel korábbi értéktől (1. ábra). A „fekete arany” árának töretlen zuhanása tovább erősítette a deflációs félelmeket Európában: a novemberi 0,3% után az előzetes adatok alapján a tavalyi év utolsó hónapjában 0,2%-os deflációba süllyedt az eurózóna gazdasága (2. ábra). Magyarországon éves szinten 0,7, míg az előző hónaphoz képest 0,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak 2014. novemberben (3. ábra). A maginfláció az októberi 1,5-ről 1,2%-ra süllyedt. A hazai árindex legfőbb alakítója továbbra is a háztartási energiaárak mérséklődése, azonban a némileg váratlan novemberi adatot a világpiaci olajár zuhanásával összefüggésbe hozható üzemanyagár csökkenése okozta (4-5. ábra). Az inflációs alapmutatók mérsékelt árnyomást jeleznek a magyar gazdaságban (6. ábra). A Magyar Nemzeti Bank 2014. decemberben 0,9%-ra csökkentette a 2015-re vonatkozó inflációs előrejelzését a szeptemberi 2,5%-ról a várhatóan tartósan alacsony olajár és a külső piacok gyenge növekedéséből fakadó mérsékelt kereslet miatt.
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
110
475
100
450
90
425
80
400
70
375
60
Forrás: Reuters, MFB
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
50 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 2,5%
8%
2,0%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
0,0%
-2%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
-1,0%
Hónap/hónap (jobb t.)
Év/év (bal t.)
Forrás: MNB, MFB
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
Maginfláció (év/év, bal t.)
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. november, hó/hó) Ruházkodási cikkek
Kína
4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
-0,5% Forrás: KSH, MFB
Eurózóna
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11
10%
-4%
10,0% Forrás: Reuters, MFB
2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01
350
10,0%
$/hordó
525
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
0,8%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
Szolgáltatások
0,1%
Tartós fogyasztási cikkek
0,1%
3%
3%
Szeszes italok, dohányáruk
0,1%
2%
2%
Háztartási energia, fűtés
Egyéb cikkek, üzemanyagok Összesen Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
-0,1%
0%
-0,3%
1%
Forrás: MNB, MFB
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Élelmiszerek
1%
-1,9% -0,4%
-2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0%
0,5%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
1,0%
6
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2015. január
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A magyarországi vállalati szektor 2014. február óta nettó forinthitel felvevő Novemberben a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 7,2 milliárd forinttal nőtt. A devizakölcsönök visszafizetése meghaladta az új kihelyezéseket (-74,4 milliárd Ft), ugyanakkor ezt ellensúlyozta, hogy forintban a vállalati szektor nettó hitelfelvevő volt (+81,3 milliárd Ft). A teljes hitelállományt tekintve 19,7 milliárd forintos volt a visszaesés (a forint havi szintű erősödése csökkentette a devizakölcsönök forintban könyvelt értékét) (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek tizedik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek, ami részben a Növekedési Hitelprogram második szakaszának köszönhető. A hitelezési piacon a forráskínálat további bővítését tervezik a pénzintézetek, ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök átlagkamata a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra, az októberi 4,35%-ról 4,33%-ra mérséklődött novemberben, így a lengyelországihoz hasonló feltételek mellett juthatnak kölcsönhöz a hazai vállalkozások (5-6. ábra). 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
0 2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
0
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 20%
Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
20%
* euróra konvertált állományok
15%
15%
10%
60% 40% 20% 0%
10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-10%
* hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya
Csehország
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
7
Csehország Bulgária
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.07
0% 2012.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
0%
2011.10
2%
2011.07
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
0%
14% 12%
2011.04
Forinthitel - 1-5 éves
2%
16%
10%
2011.01
Forinthitel - min. 5 éves
4%
Magyarország
12%
2010.01
8% 6%
Szlovákia
* hó végi állománnyal súlyozva
14% EURIBOR
10%
Románia
16%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
-15%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
14%
Lengyelország
2012.10
2014.II
-10% Forrás: ECB, MFB
-15% 2014.III
2014.I
2013.IV
2013.III
2013.II
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.II
Kis- és mikrovállalatok 2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.III
2009.I
2009.II
-20%
2009.IV
Nagy és közepes vállalatok
milliárd Ft
7 000
6 000
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
80%
8 000
7 000
3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 100%
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
Forrás: MNB, MFB
9 000
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 2009.12
milliárd Ft
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2010.10
•
2010.07
•
2010.04
•
Lengyelország Románia
2015. január
Periszkóp
Árfolyamok A magyar eszközök csökkenő hozamfelára és a romló befektetői klíma gyengítette a forintot Devizapiaci trendeket tekintve az előző hónap és 2014 egésze is a dollár erősödésével, valamint a feltörekvő devizák (közülük is elsősorban az orosz rubel) gyengülésével jellemezhető. Az eurózóna lassuló gazdasága és az Európai Központi Bank kilátásba helyezett monetáris élénkítése az euró dollárral szembeni 2,7%-os leértékelődését eredményezte decemberben (1. ábra). A hazai deviza az elmúlt hónapban 2,8-2,8%-kal gyengült az euróval és a svájci frankkal szemben, míg a dollárhoz viszonyítva 5,7%-ot veszített értékéből (év végi árfolyamok: 315,5 HUF/EUR, 262,4 HUF/CHF, ill. 259,9 HUF/USD) (2. ábra). Az év végén szeptember eleji szintre ugró forint/euró kurzus egyben azt is jelentette, hogy a térség leggyengébben teljesítő devizája decemberben a forint volt, a cseh korona, a román lej és a lengyel zloty ugyanis csupán 0,3, 1,2, ill. 2,1%-ot veszített értékéből (3. ábra). A forint gyengülése mögött a globális befektetői hangulat általános romlása, a feltörekvő országok eszközei iránt visszaeső globális kereslet játszott szerepet. A német hozamokhoz képest decemberben tovább mérséklődő magyarországi hozamfelárak következtében a piaci szereplők kamatcsökkentési várakozásai mérséklődtek az év utolsó hónapjában, s a következő egy éves távlatban 2,10%-os jegybanki kamatot várnak Magyarországon (4-6. ábra). 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza és az euró amerikai dollárral szembeni teljesítménye 2014. decemberben és 2014-ben
270
305
260
300
250
295
240
290
230
102,5% 102,0%
101,5%
101,5%
101,0%
101,0%
100,5%
100,5%
100,0%
100,0% 99,5%
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
15 10 Forrás: CBOE, ECB, MFB
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
5 2014.07
2014.06
globális kockázatvállalási kedv erősödése
2014.05
Lengyel zloty
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50%
8
07.2015
04.2015
01.2015
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.12.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.11.28-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.10.31-én (jobb t.)
10.2014
07.2014
04.2014
01.2014
10.2013
07.2013
04.2013
Forrás: ECB, MNB, MFB
01.2012
bázispont
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2014.07
305 300
99,0%
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
Periszkóp
2014.05
20
295
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2014.04
310
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
VIX-index (jobb t.) 25
2014.04
Román lej
210
315
2014.02
Forint
220
30 HUF/EUR (bal t.)
2014.01
2014.12.19
2014.12.12
2014.12.05
2014.11.28
Cseh korona
2014.12.26
Forrás: ECB, MFB
99,0%
320
103,0%
102,0%
99,5%
HUF/CHF (jobb t.)
pont
103,5%
04.2012
102,5%
HUF/USD (jobb t.)
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
01.2013
* 2014.11.28. = 100%
euróval szembeni árfolyamerősödés
2014.02
HUF/EUR (bal t.)
280
2014.06
285
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
103,0%
280
310
2014
103,5%
290
Forrás: ECB, MFB
315
Orosz rubel
Euró
320
2014.01
2014. december
Brazil reál
Forrás: Reuters, MFB
Dél-afrikai rand
Orosz rubel
Dél-afrikai rand
Brazil reál
Euró
Indiai rúpia
1,0% 1,3%
Kínai jüan
4,4% 2,7% 3,6%
Indiai rúpia
80% 76,5% 70% 60% dollárral szembeni 50% árfolyamgyengülés 40% 30% 12,5% 20% 10,2% 12,0% 10% 2,0% 2,5% 0%
15,2% dollárral szembeni árfolyamgyengülés
Kínai jüan
16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
2014.03
•
10.2012
•
2014.03
•
07.2012
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2015. január
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A tervezett 2,9% alatt alakulhatott tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány A központi alrendszerben keletkezett hiány 2014-ben az előzetes adatok alapján (825,7 milliárd forint) az éves előirányzat 71,7%-át, míg a központi költségvetés egyenlege (-837,1 milliárd forint) az éves cél 74,2%-át érte el, így valószínűleg teljesülhetett a tavalyi évre tervezett 2,9% alatti GDP-arányos költségvetési deficit (1. ábra). A részletes adatok szerint 2014. január és november között a megelőző esztendőhöz képest a bevételek 578,4 milliárd forinttal, míg a kiadások 519,8 milliárd forinttal nőttek, utóbbit elsősorban a költségvetési szervek megnövekedett költése (+595,5 milliárd forint) okozta. A vállalati és a lakossági befizetések, valamint a fogyasztási típusú adóbevételek összegben és időarányosan is meghaladják a 2013. évi számokat (1. táblázat, 2. ábra). 2014 utolsó hónapjában meredekebbé vált a hozamgörbe, miután a 3 és 6 hónapos diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozama 21, ill. 10 bázisponttal 1,43, ill. 1,54%-ra olvadt, miközben az 5, ill. 10 éves kötvények referenciahozama 18, ill. 8 bázisponttal 3,15, ill. 3,60%-ra emelkedett (3. ábra). A térségben az előző hónapban a 10 éves hozamok közül a magyar mellett az ugyancsak emelkedő cseh (+ 2 bp) és lengyel (+14 bp) kötvényhozam követte a globális befektetői hangulat romlását, míg a román és szlovák papírok hozama süllyedéssel zárta a decembert (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
2008 2009
150%
2010 2011 2013
75% 50%
III
IV
V
VI
-2 000 -4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000
-973,6 -914,0 -1 282,8 -1 296,3 -739,5
VII
-996,8
VIII
IX
X
XI
XII
Egyenleg értéke
-938,3
574,7
358,8
228,2
63,6%
148,5
114,2
76,9%
190,4
120,0
63,0%
203,9
167,7
82,2%
197,0
167,7
85,1%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 055,3
3 705,1
91,4%
4 316,7
3 967,8
91,9%
Általános forgalmi adó
2 809,6
2 583,7
92,0%
3 014,1
2 781,8
92,3%
Jövedéki adó
897,3
823,9
91,8%
931,9
836,5
89,8%
Pénzügyi tranzakciós illeték
259,6
219,1
84,4%
269,4
254,0
94,3%
1 654,4
1 508,5
91,2%
1 700,1
1 600,2
94,1%
1 504,6
1 370,5
91,1%
1 550,0
1 448,9
93,5%
Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó
Egyéb kiadások
632,2
2 835,5 298,7 293,9 2 178,7 2 838,1 376,5 502,2 1 401,6 1 594,4 1 888,6 1 508,5 1 600,2 1 949,4 1 831,2 1 693,5 1 322,8 1 454,2
Kamatkiadások
401,3 970,8
2 845,2 2 808,9 839,1
57,8%
322,5
710,8
3 400,3 3 705,1 3 967,8 2 963,4 3 039,1 635,2
944,0
861,3
828,2
-3 326,1 -3 562,5 -3 766,3 -4 064,8 -4 404,5
997,3
-5 747,5 -6 343,0
-2 095,6 -2 054,3 -2 286,4 -1 747,8 -1 644,5 -1 111,3 -1 141,0 -1 087,6 -1 061,5 -1 143,7 -1 699,6 -816,9 -821,2 -1 620,1 -825,8 -1 340,3 -986,3 -1 156,7 -1 241,8 -1 156,9 -1 136,2
Forrás: KSH, NGM, MFB
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek
Lakosság befizetései
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 016,0
2 812,3
93,2%
2 964,6
2 848,9
96,1%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1 848,1
1 695,1
91,7%
1 884,2
1 759,9
93,4%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg
Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, KSH, MFB
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
7%
globális kockázatvállalási kedv erősödése
6%
9
30
5%
25
4%
20
3%
15
2%
10
1%
5
Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
0%
Magyarország Románia
12 hónapos Jegybanki alapkamat
35
pont
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
2014.01
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
0
Csehország VIX-index (jobb t.)
2014.12
0
186,5
Társasági adó
2014.11
2 000
73,8%
2014.10
4 000
997,3
2014.09
II
-25%
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és november között (milliárd forint)
6 000
1 351,7
828,2
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Forrás: NGM, KSH, MFB
8 000
71,9%
1 152,1
50%
0%
0%
10 000
93,8%
85,9%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
25%
25%
12 000
10 033,0
9 454,6
75%
* 2014 december: előzetes adat
I
10 697,3
11 001,2
előirányzat
100%
2014*
-25%
évi előirányzat %-a
éves teljesítés %-a
2014.08
100%
I-XI. hó
I-XI. hó
125%
2012
2014
teljesítés (előzetes)
2014.07
125%
2013
2014.06
150%
milliárd Ft
2014.05
175%
2014.04
•
2014.03
•
2014.02
•
Lengyelország
2015. január
