Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A külföldi bankok közép-kelet-európai régióval szembeni követeléseinek alakulása
1. ábra: Külföldi bankok követelésállománya a 2008 szeptembere óta a kelet-közép-európai kirégiós országok bankszektoraival szemben tettséggel rendelkező amerikai és nyugat-euró90 000 pai bankok jelentős mértékben csökkentették hiForrás: BIS, MFB 80 000 telezési tevékenységüket a régióban, országon70 000 ként és időszakonként azonban eltérő mérték60 000 ben. A bankszektornak nyújtott külföldi hitelek 50 000 40 000 szintje 2008 harmadik negyedéve és 2010 ele30 000 je között folyamatosan csökkent a térségben, eb20 000 ben az időszakban még legkevésbé Magyarorszá10 000 gon (1. ábra). 2010 második negyedévétől kezd0 ve újra megindult a közép-kelet-európai térségbe irányuló hitelezés. Ennek mértéke Lengyelországban volt a legkiemelkedőbb, ahol a bankszektorCsehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia ba áramló külföldi források szintje 2011 közepére elérte, majd közel 15%-kal meg is haladta a válság előtti értéket. Szlovákiában 38,2%-os, Csehországban 30,0%os, Romániában 25,7%-os növekedés volt megfigyelhető ez alatt az egy éves periódus alatt, miközben Magyarországon – az előző évekhez hasonlóan - csak stagnált a szektor külföldi forrásállománya. 2011 közepe és 2012 második negyedéve között azonban ismét erős forráscsökkenés történt az egész régióban: Csehországban 16,1%-os, Romániában 20,0%-os Lengyelországban 25,7%-os Magyarországon pedig 39,4%-os volt a forráskivonás mértéke éves szinten, egyedül Szlovákiában nőtt a külföldi források állománya (31,1%-kal). A régiós szintű külföldi forrásállomány-csökkenés az eurozóna elhúzódó válsága mellett azzal is magyarázható, hogy több országban a devizahitelezés szigorúbb szabályozásának hatására ezen hitelek állománya jelentős mértékben visszaesett. 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II
millió US dollár
2012. november
2008 szeptembere óta a közép-kelet-európai kitettséggel rendelkező amerikai és nyugat-európai pénzintézetek jelentős mértékben csökkentették hitelezési tevékenységüket a régióban, ami megnyilvánult egyrészről közvetlenül a bankszektorból történő forráskivonásban, másrészről az egyéb szektorokkal (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) szembeni külföldi követelések csökkentésében is. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai alapján megvizsgáljuk, hogy milyen mértékű volt ez a forráskivonás a térség egyes országaiban, milyen tényezők befolyásolhatták a régióval szembeni külföldi követelések alakulását, különös tekintettel a magyarországi folyamatokra.
(Folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ῳῳ A Magyar Fejlesztési Bank 2012. őszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) első eredményei... (4. oldal) ῳῳ Rekord többletet ért el a külkereskedelmi mérleg az év első nyolc hónapjában... (5. oldal) ῳῳ A bankok mérlegalkalmazkodása elsősorban a beruházási hitelezést veti vissza... (6. oldal) ῳῳ A javuló foglalkoztatási adatok ellenére a kiskereskedelmi forgalom tovább mérséklődik... (7. oldal) ῳῳ Négy éves csúcsra ugrott az inflációs ráta Magyarországon... (8. oldal) ῳῳ Októberben a magyar forint volt az egyik régiós slágerdeviza... (9. oldal) ῳῳ Az októberi kiigazítással a tervezett körül alakulhat az év végi hiány... (10. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Közreműködött: Stankovits Klaudia
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
2. ábra: Külföldi bankok követelésállománya a régiós országok nem-bank szektoraival szemben 90 000 80 000 millió US dollár
Forrás: BIS, MFB
70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II
0
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
3. ábra: A külföldi követelések éves változása a bank és nem-bank szektorban Magyarországon és a régióban 100%
Forrás: BIS, MFB
80% 60% 40% 20% 0% -20%
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
Magyarországi nem-bank szektor Régiós nem-bank szektor
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
-40% 2006.IV
Az egyéb szektorok (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) számára nyújtott külföldi tőke tekintetében alapjaiban hasonló tendenciák érvényesültek (2. ábra). A régió országai közül a leginkább pozitív trend Szlovákiában volt megfigyelhető, ahol 2008 eleje és 2012 második negyedéve között 18,8%-kal növekedett a külföldi tőkebefektetések szintje, míg Csehországban 19,5, Lengyelországban 22,6, míg Romániában 25,6% volt a visszaesés mértéke. Magyarországon 49,6 milliárd dollárról 25,3 milliárdra zuhant a külföldi források állománya a nembanki szektorban, ami 48,4%-os esésnek felel meg. A kiugróan negatív adat Magyarország többszörös leminősítésére, az elhúzódó EU/IMF tárgyalásokra és a befektetők számára bizonytalan gazdaságpolitikai környezetre vezethető vissza. A külföldi finanszírozás aránya a vizsgált 2006-2012 közötti periódusban 2010 utolsó negyedévében esett a legmeredekebben Magyarországon mind negyedéves, mind éves viszonylatban (30,3%), ami valószínűleg az ekkor hatályba lépett szektorális különadók hatását tükrözi. Régiós szinten a külföldi banki finanszírozási igény csökkenését az uniós források növekedése is magyarázhatja. A magyarországi és régiós folyamatokat részletesebben ös�szehasonlítva megállapítható, hogy 2008 előtt Magyarországon kisebb mértékű volt a külföldi tőkebefektetés növekedési üteme (3. ábra), főként a bankszektorban, ami egyben ahhoz is hozzájárult, hogy hazánkban a válság hatására kisebb mértékben esett vissza a külföldi tőkeszint, mint a környező országokban. Egészen 2010 második negyedévéig a hazai nem-banki szektor külföldi finanszírozása a régiós trendnek megfelelően alakult, a bankszektorból pedig régiós átlag alatti mértékű volt a tőkekivonás üteme. Ezzel szemben, miközben 2010 közepétől régiós szinten újra megindult a bankszektorba irányuló külföldi hitelezés, addig Magyarországon 2010 negyedik negyedévében 11,1%-os visszaesés következett be, ami főként az ekkor bevezetett bankadónak a következménye volt. Ezután 2011 első két negyedévében a külföldi hitelintézetek kis mértékben (4,9% ill. 0,9%) ismét növelték magyarországi hitelezési tevékenységüket az előző év azonos időszakaihoz viszonyítva, azonban 2011 harmadik negyedévében újabb jelentős zuhanás következett (18,8% éves szinten), ami valószínűsíthetően az ekkor hatályba lépett, bankok számára kedvezőtlen végtörlesztési szabályozásnak tulajdonítható. Míg 2011 vége előtt a nem-bank szektorban volt nagyobb mértékű a tőkekivonás mind Magyarországon, mind a régióban, 2012 elejétől ez a tendencia megfordult: 2012 második negyedévében a régió bankszektorában 24,5%-kal csökkentették kitettségüket a külföldi pénzintézetek, míg az egyéb szektorokban 16,1%-kal. Magyarországon 39,4% illetve 23,2% volt a banki és nem-banki forrásállomány visszaesésének aránya. A magyar bankszektorral szembeni követelésállomány csökkenéséhez a bankokat terhelő adók mellett hozzájárult a háztartási devizahitelezés korlátozása is, ami középtávon a forráskivonás jelentősebb hányadát magyarázhatja, mivel Magyarország régiós összehasonlításban magas lakossági devizahitel arán�nyal rendelkezett.
Magyarországi bankszektor Régiós bankszektor
A Magyarországgal szembeni külföldi követelések közel 80%-a négy országból, Ausztriából, Németországból, Olaszországból, és Belgiumból származik. Míg 2008 elején a német hitelintézePeriszkóp
2
2012. november
Periszkóp
Az EU tagállamok Fitch nemzetközi hitelminősítő szerinti besorolását és a bankszektor külföldi forrásainak GDP- arányos hányadát tekintve pozitív korrelációt figyelhetünk meg (6. ábra). A 2008 eleji és a 2011 végi összefüggést összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi követelések GDP-hez viszonyított hányada jelentősen visszaesett az unió egészében. A hitelbesorolás és a külföldi források kapcsolatát mutató trendvonal meredeksége harmadára csökkent, ami azt mutatja, hogy 2011 végén a hitelbesorolás egy fokozatnyi javulásának hatására a bankrendszerbe befektetett külföldi hitelek állománya csak harmadannyival növekszik, mint 2008-ban. Ez jól szemléleti, hogy a külföldi kitettségek vállalásánál sokkal kockázatkerülőbbé váltak a befektetők. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon magasabb a bankszektorral szembeni külföldi követelések állománya, mint amennyi az ország hitelbesorolása alapján a trendnek megfelelő lenne, ami esetleges további tőkekivonást is jelezhet. Periszkóp
3
90 000
Forrás: BIS, MFB
millió US dollár
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000
Ausztria
Németország
Olaszország
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
2007.IV
2007.III
2007.I
2007.II
0
Belgium
5. ábra: Külföldi bankok kelet-közép-európai régióval szembeni követeléseinek állománya 350 000
Forrás: BIS, MFB
300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000
Hollandia
Görögország
Olaszország
Németország
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.III
2011.II
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2008.IV
2008.III
2008.I
Belgium
2008.II
2007.IV
2007.III
0 2007.II
A régióval szembeni külföldi követelések legnagyobb arányban Ausztriából (23,3%), Németországból (20,9%) Olaszországból (11,7%) és Franciaországból (10,8%) származtak 2012 második negyedévében, ezen kívül még jelentősebb volt a holland, a belga, a görög és az angol banki források aránya (sorra 5,4 5,0 4,5, ill.3,8%). Míg Magyarországgal szemben a német bankok felére csökkentették kitettségüket, a régió többi országában átlagosan csak 12,3%-kal estek vissza a Németországból származó banki források 2008 eleje és 2012 második negyedéve között (5. ábra). Ez azt mutatja, hogy német bankok ugyan mérsékelték közép-kelet-európai kitettségüket, de nem vonják ki jelentős mértékben tőkéjüket a régióból, az erurozóna tagállamokhoz viszonyított gyors német gazdasági növekedésnek köszönhetően. Figyelemre méltó, hogy a Franciaországból származó források a válság előtti értékhez képest is növekedtek körülbelül 10%-kal, a francia tőke állománya ezalatt az időszak alatt a régió minden országában közel azonos arányban emelkedett, Magyarországot kivéve, ahol 39,9%-kal visszaesett (a francia követelésállomány az adatok hiányossága miatt nem szerepel az ábrán). A belga források tekintetében a Magyarország esetében kimutatott jelentős tőkekivonás azonban nem egyedi eset, a belga bankok ugyanis felére csökkentették az egész régióval szembeni követelésállományukat a 2008 eleji értékhez viszonyítva.
4. ábra: Külföldi bankok magyarországi követeléseinek állománya
millió US dollár
zetek rendelkeztek a legnagyobb magyarországi kitettséggel (az összes követelés 29,5%-ával), addig az idei év második negyedévének végén az osztrák bankok magyarországi hitelállománya volt a legmagasabb (a teljes követelésállomány 30,4%-a), miközben a német forrásállomány aránya 24,6%-ra csökkent (4. ábra). Az abszolút számokat tekintve az is látható, hogy a német hitelintézetek vonták ki legnagyobb mértékben tőkéjüket Magyarországról: míg 2008 elején 31,4 milliárd dollárnyi követelésük volt, 2012 második negyedévére ez 13,2 milliárdra csökkent. Hasonlóan nagymértékű volt a belga tőkekivonás mértéke is: ezen időszak alatt 9,9 milliárd dollárról 4,5 milliárdra apadt a belga források állománya. Az osztrák és az olasz források abszolút értelemben ugyan visszaestek 25,6 milliárd dollárról 16,3-ra illetve 14,8 milliárdról 11,5-re, de a teljes külföldi követelésállományhoz mért arányuk növekedett. Figyelemreméltó változás még, hogy az USA-ból érkező tőkebefektetések aránya ezalatt 1%-ról 7%-ra emelkedett.
Ausztria
Diagramcím 6. ábra: Hitelbesorolás és bankszektor GDP arányos külföldi forrásainak kapcsolata az EU tagállamokban 2011 végén AAA 65 AA+ AA AA-55 A+ A A45 BBB+ BBB BBB35 BB+ BB BBB+25 B B15 CCC
0%
y = 24,709x + 39,863 R² = 0,1297
Magyarország
Forrás: BIS, UNCTAD, Fitch, MFB
20%
40%
60%
80%
100%
Bankszektorral szembeni GDP-arányos külföldi követelések
2012. november
Periszkóp
MFB-INDIKÁTOR 2012. ősz A Magyar Fejlesztési Bank 2012. őszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei alapján mérsékelt javulás tapasztalható a vállalatok következő egy évre vonatkozó várakozásaiban, ami a kedvezőbb külpiaci lehetőségeknek, az emelkedő forráskeresletnek, a cégek megítélése szerint némileg jobb (kevésbé kedvezőtlen) finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak volt köszönhető. Ez utóbbival kapcsolatban azonban a vállalati szektort erős kettősség jellemzi: a határozott fejlesztési tervekkel rendelkező és a beruházásokat biztosan elhalasztó vállalkozások aránya egyaránt emelkedett, valamint a cégek 57,3%-a küzd kapacitásfelesleggel, ami a 2009. nyár óta mért legmagasabb szint. A felmérésben szereplő vállalatok makrogazdasági várakozásai nem változtak a fél évvel ezelőttiekhez képest, a következő 12 hónap során alacsony gazdasági növekedéssel (átlagosan 0,8%-os GDP bővüléssel) és magas inflációval kalkulálnak (6,0%). A fogyasztói árak várt alakulásával kapcsolatos vállalati válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a tartósan alacsony belső kereslet és a visszafogott belföldi értékesítési kilátások ellenére az inflációs várakozások (a kínálati oldalon) magas szinten ragadtak be.
Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása MFB-INDIKÁTOR
MAKROGAZDASÁGI
PIAC
Belföld
Külföld
BERUHÁZÁS
FINANSZÍROZÁS
2012. ősz
47,0
41,5
43,7
46,5
53,5
50,6
52,0
2012. tavasz
45,1
38,9
44,4
47,2
51,9
47,5
49,8
2011. ősz
45,4
43,1
45,4
46,9
56,4
44,7
44,7
2011. tavasz
55,2
48,6
54,1
54,2
61,8
55,0
55,0
2010. nyár
47,1
41,5
43,7
43,9
46,6
49,1
49,1
2009. tél
43,9
31,8
40,3
43,5
45,5
49,8
49,8
2009. nyár
37,3
20,6
35,7
39,2
39,7
50,6
50,6
A felmérésben résztvevő vállalkozások makrogazdasági kilátásai 1. ábra: A vállalatok makrogazdasági várakozásainak, valamint továbbra is elsősorban a külső (piaci) hatásokkal mutatnak együttbelföldi és külföldi piaci helyzetük megítélésének alakulása mozgást. A válaszadó cégek makrogazdasági várakozásait tovább50 65 ra is elsősorban a külső hatások határozzák meg (1. ábra). A külföl45 60 di piaci lehetőségek megítélésének kismértékű javulását a magyar40 55 országi vállalatok exportpiaci pozícióinak stabilizálódása okozta. 35 50 A beruházást tervező vállalatok aránya közel 8 százalékponttal 59,4%-ra emelkedett, miközben tovább nőtt a kapacitásfelesleggel 30 45 küzdő vállalkozások részesedése is (2012 őszén 57,3%) (2. ábra). 25 40 Ez arra enged következtetni, hogy a tervek többsége inkább pót20 35 ló, tovább nem halasztható beruházásokra vonatkozik, nem pedig 2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz új fejlesztéseket takar. Belföld-alindex (bal t.) Külföld-alindex (bal t.) A forráskereslet emelkedése alapvetően a beruházási elképzelésekForrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Makrogazdasági-index (jobb t.) hez kapcsolódik (3. ábra), ugyanakkor csökkent a folyó költségeik fedezésére is külső forrásokra szoruló cégek aránya. A fél évvel ezelőtti eredményekhez képest valamennyi hitelfelvételi körülményt kedvezőbben ítélték meg a felmérésben szereplő cégek: különösen a devizaárfolyamok változásában, a forint- és devizahitelek kamatkülönbségében, valamint a kamat mértékében tapasztaltak javulást. 2. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása 50%
fordított skála
54,7%
55%
51,8% 57,3%
53,5%
55,4%
58,1%
59,4% 53,4%
60% 52,3%
60,0%
100% 90% 80%
55,0%
70% 60%
50,0%
66,5%
50,0%
3. ábra: A következő 12 hónapban külső forrásbevonást tervező vállalatok aránya
50%
48,5%
40%
65%
45,0%
20%
70% 2009. nyár
2009. tél
2010. nyár
2011. tavasz
2011. ősz
Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.)
Periszkóp
14,3% 12,9%
10,7%
11,8%
12,3%
14,2%
25,3%
22,6%
18,8%
26,9%
29,4%
35,2%
10%
40,0% 2012. tavasz
25,8%
13,7%
30%
45,9% 40,7%
26,1%
27,1%
24,7%
24,1%
15,2%
15,5%
15,4%
12,7%
20,7%
22,1%
20,7%
21,1%
22,6%
16,4% 14,6%
26,9%
0%
2012. ősz
2010. 2010. 2011. tél nyár tavasz Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
4
2011. 2012. 2012. ősz tavasz ősz Valószínűleg tervez Valószínűleg nem tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések
2012. november
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Rekord többletet ért el a külkereskedelmi mérleg az év első nyolc hónapjában A világkereskedelem továbbra is a hosszú távú átlag alatti ütemben bővül, s a globális konjunkturális kilátások romlása következtében ez tartósan így maradhat (1. ábra). A magyar gazdaság növekedési kilátásai szempontjából kedvezőtlen, hogy 2012. augusztusában lassult a kivitel bővülési üteme Magyarországon (1,7% év/év a júliusi 5,6%-ot követően). Az alacsony belső kereslet miatt azonban az import zsugorodott (-0,3% év/év), így a külkereskedelmi többlet 162,9 milliárd forintot ért el. Összességében az első nyolc hónap kereskedelmi aktívuma már 85,7 milliárd forinttal meghaladja az egy évvel korábbi szintet (2-3. ábra). A feldolgozóipari termelés 1,0%-kal (év/év) visszaesett augusztusban, s rontja a kilátásokat, hogy mind a belföldi (-7,1%), mind a külföldi megrendelések (-17,3%) csökkentek, továbbá a várakozások alapján sem látszik fordulat a szektor teljesítményében a következő hónapokban (4-5. ábra). A júliusi egyedi hatásokra visszavezethető növekedést követően 2012. augusztusban ismét csökkent az építőipari termelés (-5,3% év/év). Az új szerződések 0,5, míg a rendelésállomány 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
Világexport (jobb t.)
-10% Forrás: KSH
1 278 1 363 939
Export volumen (év/év, jobb t.)
60%
30%
40%
20%
20%
10%
0%
0% -10%
-40%
0
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 20% 10%
Periszkóp
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
-5%
-40%
-10%
-60%
-15% * 3 hónapos gördülő átlag
-20% 2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
-30%
Forrás: KSH
2011.04
-80%
2011.01
-20%
0%
-20%
2010.10
-10%
2012.10
2012.01 2012.04 2012.07
2011.10
2011.01 2011.04 2011.07
2010.01 2010.04 2010.07
2009.10
2009.01 2009.04 2009.07
2008.10
2008.01 2008.04 2008.07
2007.10
2007.01 2007.04 2007.07
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
2010.10
** 3 hónapos gördülő átlag
5%
2010.07
* ESI (European Sentiment Index)
10%
20%
2010.04
Forrás: KSH, Európai Bizottság
15%
40%
0%
0%
ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva
60%
2010.01
0
-40
Export megrendelések (bal t.)
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
10
-30
2009.04
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
-20
2009.01
Forrás: KSH
2008.04
-513
-746
-30%
2009.04
-756
-60% 2008.01
-510
-20%
Forrás: KSH
-60
2009.01
-111
-30%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
-20%
-500
-20%
4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
500
milliárd Ft
10% 0%
0,0
-150,0
601
-10
20%
-50,0
3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon január és augusztus között
-1 000
30%
-100,0
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
1 000
40%
150,0 50,0
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
1 500
50%
200,0 100,0
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
OECD konjunktúra index (bal t.)
250,0
milliárd Ft
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25%
Forrás: CPB, OECD
2000
105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
2008.10
•
2009.10
•
2008.07
•
2009.07
•
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
5
2012. november
Periszkóp
A vállalati hitelezés helyzete A bankok mérlegalkalmazkodása elsősorban a beruházási hitelezést veti vissza Tíz hónap után ismét bővült a vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként: szeptemberben 9,4 milliárd forintos volt a növekedés a forintkölcsönök állományának bővülése következtében. Régiós összevetésben Lengyelország kivételével a vállalati hitelezés dinamikája lassulást mutat, s egyre kevésbé számít egyedinek a gyenge magyarországi hitelaktivitás (1-2. ábra). Tovább tart a magyarországi hitelintézetek mérlegalkalmazkodása, a hitel/betét ráta 2012. augusztus végén 129,7%-os, 2006 eleji szintre süllyedt. A bankrendszer csökkenő hitelezési aktivitása elsősorban a beruházási hitelekre hat negatívan: az 5 évnél hosszabb lejáratú vállalati kölcsönök állományának aránya augusztusban csupán 16,2%, az egy évvel korábbinál 1,6 százalékponttal alacsonyabb volt (3-4. ábra). A bankok forrásköltségeinek csökkenése a vállalati hitelkamatokat is fokozatosan lefelé mozdítja, így a legalább 5 éves kölcsönök kamata szeptemberben négy hónap után ismét 10% alá süllyedt. Ennek ellenére a magyarországi vállalatok régiós versenytársaikhoz képest változatlanul drágábban jutnak finanszírozáshoz (5-6. ábra). 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 100
50%
75
40%
5 000
19%
4 000
18%
3 000
17%
3 - 12 hó
75%
2 000
16%
1 - 3 hó
50%
1 000
15%
0
14%
200% 175%
150%
150%
125%
125%
100%
100%
25% 0%
2011.12
Forrás: PSZÁF
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
8%
6%
6%
4%
4% Forrás: ECB, MNB
Magyarország Szlovákia
6
Csehország Bulgária
2% 0%
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
* hó végi állománnyal súlyozva
2011.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
0%
2011.01
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
10%
8%
2010.10
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10
0%
12%
10%
2010.07
Forinthitel - 1-5 éves
14%
12%
2010.04
4%
16%
14%
2010.01
Forinthitel - min. 5 éves
2%
5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
18%
2009.10
8% 6%
Lejárt
16%
2009.07
EURIBOR
10%
0-1 hó
18%
2008.01
BUBOR Forrás: ECB, MNB
12%
1 - 5 év
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 14%
5 év felett
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2009.04
2010.12
2009.12
2007.12
2006.12
2005.12
2004.12
2003.12
0%
2008.12
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF
Lejárat nélkül
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08
Lakossági hitel/betét arány
25%
2012.09
20%
175%
Vállalati hitel/betét arány
2012.06
6 000
200%
50%
Magyarország
21%
225%
75%
Szlovákia
7 000
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
Románia
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint
2009.01
225%
Lengyelország
2012.03
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
Csehország
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2012. augusztus) 250%
-20% 2011.12
-175
2011.09
-150
-175
-10%
-20% 2007.12
-150
Forrás: MNB
Forrás: ECB
-10%
2011.06
-125
-125
2011.03
-100
2010.12
-75
0%
2010.09
-75
-100
10%
0%
2010.06
-50
20%
10%
2010.03
-50
30%
20%
2009.12
-25
2009.09
0
0 -25
2009.06
25
2009.03
25
40% * euróra konvertált állományok
30%
2008.12
50
2008.09
50
50%
2008.06
Összes hitel
milliárd Ft
milliárd Ft
Forinthitel
2008.10
Devizahitel
75
milliárd Ft
100
2008.03
•
2008.07
•
2008.04
•
Lengyelország Románia
2012. november
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás A javuló foglalkoztatási adatok ellenére a kiskereskedelmi forgalom tovább mérséklődik •
A reálkeresetek tartós csökkenése (lásd az inflációról szóló írásunkat a 8. oldalon), valamint a pesszimista fogyasztói kilátások eredőjeként a kiskereskedelmi forgalom 2012. augusztusban tovább zsugorodott: éves szinten 2,4, míg júliushoz képest 0,2%-os volt a visszaesés mértéke (1-2. ábra). Valamennyi jelentős termékcsoportban mérséklődött a forgalom az év nyolcadik hónapjában: a csökkenés az üzemanyagok mellett a tartós fogyasztási cikkek (iparjellegű vegyes, bútor, műszaki termékek) körében volt a legjelentősebb. Ez utóbbiak esetében a következő hónapokban sem várható fordulat: a vásárlási szándékot jelző indikátor továbbra is mélyponton tartózkodik (3-4. ábra). 2012. harmadik negyedévben a munkanélküliségi ráta 10,4% volt Magyarországon, míg az aktivitási arány (57,4%) rekordszintre emelkedett. Július és szeptember között a foglalkoztatottak száma 79,6 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Továbbra is a támogatott állások vannak többségben az újonnan létrehozott munkahelyek között, azonban a szeptemberben bejelentett új piaci állások száma (14,4 ezer darab) az elmúlt egy évben a második legmagasabb volt (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
0
0
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-1%
-2%
-40
-40
-2%
-4%
-50
-50
-3%
-6%
-60
-60
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom termékcsoportok szerint (előző év = 100%)
-25
98,5% 100,0%
102,5%
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen
7
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2011.07
2013.01
2012.09
2012.05
2012.01
2011.09
2011.05
2011.01
2010.09
2010.05
2010.01
2009.09
Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.)
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2008.01
7%
2012.07
2012.04
2012.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2011.10
Forrás: KSH
2009.10
8%
-100
2009.07
10% 9%
-50
2008.10
11%
0
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008.07
50
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008.04
12%
ezer darab
13%
100
2009.01
2009.05
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
150
2008.10
-12%
Vásárlási szándék* (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom (nem élelmiszer termékek)** (év/év, jobb t.)
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
-150
2009.01
105%
2008.09
100% 2012. január-augusztus
2009.04
2012. augusztus
2009.01
95%
2008.05
98,6%
90%
2008.01
97,6%
* tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban
** 3 hónapos gördülő átlag
-65
91,6%
2007.09
90,7%
-8%
Forrás: Európai Bizottság, KSH
100,0%
Kiskereskedelem összesen
2008.07
2010.01
-4%
-55
95,2%
Bútor, műszaki cikk
2008.04
2009.10
-45
97,2%
Iparcikk jellegű vegyes
2008.01
2009.07
0%
96,7%
Üzemanyag
ezer fő
2009.04
2009.01
-35
97,4%
Textil, ruházat
Periszkóp
4%
Vásárlási szándék: 3 hónappal eltolva
99,0%
Élelmiszer
Forrás: KSH
-12%
4. ábra: Az élelmiszeren kívüli termékek kiskereskedelmi forgalma és a vásárlási szándék alakulása
99,0%
Könyv, papíráru, számítástechnika
2008.10
2008.01
Üzleti bizalom
-10%
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH
-6%
2008.07
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Konjunktúra kilátások
-5%
2007.05
Fogyasztói bizalom
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
-80 2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
-80
-8%
Hónap/hónap (bal t.)
2008.04
-70
Forrás: GKI
2007.01
-70
-4%
Forrás: NFSZ
2012. november
Periszkóp
Infláció Négy éves csúcsra ugrott az inflációs ráta Magyarországon •
Nem mozdult az egy hónappal korábban elért 110 dollár feletti szintről a Brent-típusú kőolaj ára októberben: a világpiaci jegyzés átlagosan 111,7 dollár/hordó volt az év tizedik hónapjában (1. ábra). Az emelkedő energiaárak miatt megtorpant az inflációs ráta csökkenése az USA-ban (2,0% év/év szeptemberben), míg az eurózónában továbbra is 2,6% (2. ábra). A várakozásoknál is magasabb szintre, több mint négy éves csúcsra ugrott a magyar fogyasztói-árindex 2012. szeptemberben (6,6% év/év), míg a maginfláció 5,3, az adóhatástól megtisztított index pedig 4,1%-ra emelkedett (3. ábra). Szeptemberben a megszokott szezonalitásból fakadó árcsökkenés elmaradt, az idei évet megelőzően utoljára 2007-ben nőtt a fogyasztói-árindex havi szinten az év kilencedik hónapjában. Augusztushoz képest az infláció 0,4%-os növekedése az üzemanyagok mellett elsősorban a gyenge termés miatt emelkedő élelmiszerárak következménye volt, amit az ipari termékek erős forintárfolyamnak köszönhető mérséklődése ellensúlyozott valamelyest (4-5. ábra). A kereslet oldali nyomás továbbra is alacsony, ami azt erősíti, hogy az adójogszabályok változása mellett elsősorban külső hatások (időjárás, árfolyammozgás stb.) alakítják a hazai árszínvonalat (6. ábra).
• •
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 130
10,0%
600
120
7,5%
7,5%
550
110
5,0%
5,0%
500
100
2,5%
2,5%
450
90
$/hordó
650
10,0%
0,0%
Forrás: Reuters
400
0,0%
80 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10
Forrás: Reuters
-2,5% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
-2,5%
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év)
Eurózóna
4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint
8%
8%
6%
6%
Alkohol, dohány
4%
4%
Élelmiszerek
2%
0,4% 0,1% 0,3% 0,2% 0,0% 0,0%
Ipari termékek
Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció
-0,5%
8%
Forrás: MNB
0,1% 0,4%
Fogyasztói-árindex 2012. augusztus -2% 2012. szeptember
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
1,3%
0,7%
-1,0%
Szabályozott árú termékek
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
0% 2008.10
-1,2%
Piaci szolgáltatások
0% 2008.07
0,5%
Szabadáras háztartási energia
2%
2008.04
3,5% 2,8%
Üzemanyag
Forrás: MNB
2008.01
Kína
0%
2%
4%
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 15%
15%
8%
Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
Nettó bér*
Nettó reálbér*
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
2010.10
-5% 2010.07
-5% 2010.04
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
-2%
0%
2008.01
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
-2%
0%
2010.01
0% Forrás: MNB
5%
2009.10
0%
5%
2009.07
2%
2009.04
2%
10%
10%
2009.01
4%
2008.10
4%
2008.07
6%
2008.04
6%
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
8
2012. november
Periszkóp
Árfolyamok Októberben a magyar forint volt az egyik régiós slágerdeviza Továbbra is viszonylag élénk globális kockázatvállalási étvágy jellemezte a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat októberben, azonban a forint euróárfolyama 2011. november, a befektetésre nem ajánlott hitelminősítői besorolás óta a VIX-index alapján vártnál mintegy 10%-kal gyengébb árfolyampályán mozog. Októberben a jövő évre bejelentett költségvetési intézkedések a magyar országkockázati felárak csökkenését okozták, azonban az IMF-fel való megállapodás körüli bizonytalanság felerősödése és a kamatcsökkentési ciklus lefékezte a forinterősödést (1-2. ábra). A magyarországi gazdasági szereplők várakozásai csak minimálisan javultak októberben, miközben a forint 0,3%-kal erősödött az euróval, 0,8%-kal az amerikai dollárral és 0,1%-kal a svájci frankkal szemben. (3-4. ábra). Októberben a hazai deviza euróárfolyamára ellentétesen ható tényezők ellenére a cseh koronával együtt a forint nyújtotta a legjobb teljesítményt (0,3%-os erősödés) a régiós devizák közül (a lengyel zloty és a román lej is veszített értékéből). Az elmúlt hónap másik sajátossága, hogy 10 hónap után ismét a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona euróárfolyamával volt szinkronban a forint/euró kurzus (5-6. ábra). 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
1. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása*
*a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni
10 éves CDS-felár (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
HUF/EUR (bal t.)
100%
100%
95%
95%
90%
90%
Periszkóp
2012.10
2012.09
2012.10
2012.09
2012.08
2012.07
2012.06
2012.05
100,0%
99,5%
99,5% 98,5%
HUF/EUR
98,0%
PLN/EUR
Forrás: ECB
RON/EUR
97,0% 2012.09.28
9
99,0%
CZK/EUR
98,5%
2012.10.01
2012.09.01
2012.04
100,5%
100,0% 99,0%
85%
101,0%
100,5%
97,5% 2012.08.01
2012.07.01
2012.06.01
2012.05.01
HUF/EUR RON/EUR 2012.04.01
2012.02.01
2012.01.01
85%
2012.03.01
CZK/EUR PLN/EUR
101,5%
* 2012.09.28.=100%
98,0% 97,5% 97,0%
2012.10.26
105%
* 2012.01.01.=100%
HUF/CHF (jobb t.)
euróval szembeni árfolyamerősödés
101,0%
2012.10.19
105%
101,5%
2012.10.12
110% Forrás: ECB
euróval szembeni árfolyamerősödés
HUF/USD (jobb t.)
6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 110%
2012.03
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
130 2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
1999.01
2000.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság
230
Forrás: ECB
2012.02
120
2012.01
110
240
2011.12
100
250
2011.11
260
2011.10
90
2011.09
80
270
2011.08
280
300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170
forint gyengülése
2011.07
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
2011.04
60
ESI (jobb t.)
290
2011.01
300
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260 2011.02 2011.03
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
fordított skála
310
2012.08
2011.07
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
220
2012.07
0
magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2012.06
EU/IMF-tárgyalások kezdete
2012.05
240 globális kockázatvállalási kedv javulása
2012.04
10
2012.03
260
2012.02
20
2012.01
280
EU/IMF-tárgyalások kezdete
2011.12
Forrás: ECB, Reuters
30
325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265 260
Forrás: ECB, Reuters
2011.11
300
760 720 680 640 600 560 520 480 440 400 360 320 280 240
2011.10
320
2011.06
40
340
VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.)
magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
2011.08
50
bázispont
60
2012.10.05
•
2011.09
•
2011.05
•
2012. november
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az októberi kiigazítással a tervezett körül alakulhat az év végi hiány •
2012. január és szeptember között a központi költségvetésben 628,9 milliárd forint hiány keletkezett, 736,8 milliárd forinttal kevesebb, mint 2011. év azonos időszakában (99,0 milliárd forinttal kisebb kiadások és 637,9 milliárd forinttal nagyobb bevételek egyenlegeként). Alapvetően a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek nőttek, a lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor tavalyhoz és az idei tervezetthez képest is visszafogja a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). Ez utóbbi egyenlegrontó hatása és néhány egyedi kiadásnövelő tétel (a frekvencia-értékesítésből származó bevétel visszafizetése, valamint egy uniós bevételi tétel 2011-re történő könyvelése) ellensúlyozása érdekében a kormány októberben az idei évet érintő mintegy 130 milliárd Ft-os kiadáscsökkentő csomagot fogadott el, aminek következtében az éves hiány várhatóan a módosított előirányzat (a GDP arányában 2,7%) körül alakul. Magyarország 5 éves országkockázati felára 2011. május óta nem tapasztalt szintre süllyedt, s októberben a viszonylag élénk kockázatvállalási kedv következtében 300 bázispont alatt stabilizálódott (2. ábra). Az IMF megállapodás esetleges elmaradásával kapcsolatos hónap végi kormányzati kommunikáció ellenére a hozamgörbe októberben 25-46 bázisponttal tolódott lejjebb (3. ábra), ennek ellenére mintegy 250, ill. 450 bázisponttal magasabb a 10 éves magyar kötvények másodpiaci hozama, mint a hasonló futamidejű lengyel, ill. cseh állampapíroké (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege BEVÉTELEK
ezer milliárd Ft
KIADÁSOK
2011
2012
EGYENLEG
2011
2012
évi előirányzat %-a
teljesítés (előzetes)
I-IX. hó
éves teljesítés %-a
teljesítés (előzetes)
I-IX. hó
éves teljesítés %-a
előirányzat
I-IX. hó
Központi költségvetés
8342,2
5926,1
71,0%
9549,0
6564,0
68,7%
10069,3
7291,8
Elkülönített állami pénzalapok
428,8
332,1
77,5%
438,5
345,1
78,7%
359,6
Nyugdíjbiztosítási Alap
3048,6
2011,7
66,0%
2749,6
2069,4
75,3%
Egészségbiztosítási Alap
1403,1
1050,0
74,8%
1700,1
1303,6
Központi Alrendszer összesen
13222,7
9319,9
70,5%
14437,2
10282,1
2011 évi előirányzat %-a
teljesítés (előzetes)
I-IX. hó
2012
I-IX. hó
évi előirányzat %-a
-593,8
-628,8
105,9%
53,0
101,7
191,9%
-257,5
0,0
-20,4
-83,4
-22,4
-35,3
1,7
-1741,5
-1570,5
-576,1
-545,8
éves teljesítés %-a
előirányzat)
I-IX. hó
előirányzat
72,4%
10142,8
7192,8
70,9%
-1727,1
-1365,7
79,1%
257,0
71,5%
385,5
243,4
63,1%
69,2
75,1
108,5%
3048,8
2269,2
74,4%
2749,6
2089,8
76,0%
-0,2
76,7%
1486,5
1072,4
72,1%
1735,4
1301,9
75,0%
71,2%
14964,2
10890,4
72,8%
15013,3
10827,9
72,1%
90,2%
94,7%
Forrás: NGM
-824,3
-855,6
-1 088,6
-1 365,7
640,5
559,4
519,6
724,1
638,8 2 807,5
A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
2 186,0
2 322,1
2 405,0
1 509,4
1 391,0
1 082,6
1 186,6
786,0
1 103,4
1 278,9
1 534,4
1 690,9
-663,4
-686,5
-646,0
2 237,1 1 591,3
-870,1
-894,5
-1 690,4
-1 647,3
-802,1 -1 909,4
-2 676,8
-2 915,1
-3 062,7
-513,1
-483,1
-476,5
2009
2010
2008
-1 201,0 -803,7 -1 430,8
-3 388,5
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók
-628,9
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Forrás: KSH Egyéb kiadások
-800,7 -908,6 -1 348,5
-3 516,6
-467,9
-618,4
2011
2012
Egyenleg
11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0%
Egyenleg értéke
5 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
Periszkóp
12 hónapos
5 éves
11% 10%
Forrás: ÁKK, Reuters
9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1%
Magyarország
Románia
Lengyelország
Csehország
0%
2012.09 2012.10
2012.08
2012.06 2012.07
2012.04 2012.05
2012.02 2012.03
2012.01
2011.11 2011.12
2011.09 2011.10
2011.08
6 hónapos
11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5%
2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10
3 hónapos
2011.06 2011.07
2011.04 2011.05
2011.02 2011.03
2011.01
Forrás: ÁKK
5 éves CDS-felár (jobb t.)
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5%
Forrás: ÁKK, Reuters
750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200
2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000 -5 000 -6 000 -7 000 -8 000
bázispont
2. ábra: 5 éves magyar állampapírok referenciahozama és az 5 éves CDS-felár
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és szeptember között (milliárd forint)
10 éves
10
2012. november
