X. ÉVFOLYAM 5. SZ.
♦ SZERKESZTI:
LAJTA ANDOR
♦
1937. MÁJUS
1.
Őszinte nagy sikere volt a BIOSCOPFILMlegutóbbi filmjeinek! A bem utatott film e k m egjelenései a kö v etke ző k:
! HORTOBÁGY (apusztafia) N1 A
Két magyar attrakció egy műsorban Móricz Zsiginond „KOMOR LÓ“ c. novellája filmen
A magyar öröme, bánata, vigassága, drámája kiaszszikusan szép képekben, dalokban, táncokban, ahogy még soha a magyar p u s z t á t nem láttuk.
Rendezte:
GEORG
HÖLLERING.
Megjelent március 18-án
R Á D 1 U S
O U
M M
M
l
A
Az első m agyar filmbohózat
Hol alszunk vasárnap?
Irta : Nóti K á ro ly Rendezte : P á s z to r B é la Főszereplők a humor magyar nagymesterei: K a b o s
G yula - G o m b a s z ö g i E lla - L a ta b á r K álm án - K iss M anyi - K o m ló s - S o lté s z - S á r o s s y Fényképezte: Eiben István.
Á Megjelent március 18-án
a „R Á D IU S”- bán
Hunnia-film.
A n é m e t film g y á rtá s k im a g a s ló b ü s z k e s é g e O S C A R WI L D E
Jelentéktelen asszony ÉJFÉLI LÁTOGATÓ a világ legszellemesebb Írójának k i v á l ó színműve
Fősz.: K ä th e D o rs c h — G u sta v G r ü n d g e n s
Kalandorregény az úri bűnösök világából. Rendezte : R ic h a rd E ic h b e rg Főszereplők . K arl L udw ig D iehl - T h e o L in g en
Megjelent áprilisban
R O YA L- APOLLO-ban
Megjelent április 17-én
a„C O R S O ” filmszínházban
A nton P o in tn e r - K itty J a n s e n
Az utolsó pillanatban HARRY PIEL
A TETTEK
izgalmas attrakciója
LOVAGJA
Legközelebbi m egjelenésünk!
Siessen lekötni és beosztani a fil Ne f e l e j t s e el rövid magyar meket, hogy jó dátumokat kapjon! | énekes filmjeinket is lekötni!
f
i
M
Ú
L
T
Ú
FILMMŰVÉSZETI ÉS T U D O M Á N Y O S
X. ÉVFOLYAM.
5. SZÁM.
R
A
F O L Y Ó IR A T
1937. MÁJUSI A BNV H ÍR E I:
HANGOS MAGYAR VILAGHIRADÓ H etenként 18 p éldán yb an számol be a hazai és külföldi esem ényekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r ^ m ozgóképszínházakban. K ia dja a
MAGYAR
FILMIRODA
R. T.
Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. T e le f o n : 1-463-46.
H angos és ném a film felv ételek trükkfilm készités, kóp iák és film felira tok, keskenyfilm m unkák, u tószinkronizálás.
HANGOS HIRADÚ versenyen kívül áll. A 300 m ag yar mozgószinház 750/0-a l e k ö t ö t t e .
Utazási kedvezmények. A vásárigazol vány az össizes m agyar v asutvállalatok vo nalain április 24-től május 10-ig B udapest re és április 30-tól m ájus 18-ig a Budapest ről vissza 50% kedvezm ényre jogosít. A b e l f ö l d i utasok tieljesáru jegyet vesz nek, amellyel díjm entesen u tazhatnak viszsza az induló állomásra. U gyancsak félárú u tazásra jogosít a vásárigazolvány a MFTR és a BOT runai hajóin április 15-től m ájus 15-ig. A MÁVAUT vonalain a vásárigazol ványok tulajdonosai 20—50%-ig terjedő kedvezm ényben részesülnek. Kedvezményes 2, illetve 3' napos bérletek a budapesti vil lamosra. Részletes felvilágosítás és v ásár igazolványok a v ásár tb. képviselőinél és az utazási irodákban kaphatók. — A b e 1f ö l d i i g a z o l v á n y a m agyar v asu ta kon 50% kedvezm ényre jogosít, április 24től május 10-ig, ára 80 km távolságig 1.80 P, ezt meghaladó távolságnál 2.80 P. A v á sárirodában (Budapest, Városliget) is' be szerezhető. Rádióüzenetek és helyszíni közvetítés. A Nemzetközi V ásár m egállapodott a m agyar rádióval, hogy a folyó évi vásáron is hihe tővé tegye a közönség szám ára az előző években közkedveltté v ált rádióüzenet közvetítéseket. A vásár területéről tehát m érsékelt díj ellenében az idén is mindenki beszélhet rádión távollévő hozzátartozóihoz. A rádió ezenkívül a v ásár területéről hely színi és m űsorközvétítéseket fog adni. A Vásár specialitásai. Évről-évre széle sedik a Budapesti Nemzetközi Vásáron g y árto tt, illetve forgalombahozott speciális vásári cikkek skálája. A m. kir. Dohány jövedék, am ely évek óta külön vásári ciga rettatíp u st gyárt és árusít a vásáron, a k i tünően bevált módot ki fogja terjeszteni idén új vásári szivartípus bevezetésére. Vá sári specialitás továbbá az idén először a vásár alkalm ából h at különböző értékben kib o csáto tt m agyar vásári postabélyeg. Újítás lesz a speciális vásári parfőm és kölnivíz, am elyet benzintankokból fognak a vásáron kimérni. Ezenkívül a vásáron fel állíto tt kisipari elektromos műhelyekben készült vásári em léktárgyak a helyszínen kerülnek eladásra.
1
GAÁL BÉLA film rendező:
A MAGYAR FILMSZINÉSZGÁRDA FELFEDEZÉSE ÉS KIALAKULÁSA z a kérdés is m ost lett idő szerű, égetően aktuális a m agyar film gyártás egyéb kérdései között. N em azért, m intha m ár régeb ben nem lett volna szük ség a kérdés felett m eren geni, hanem m ost érinti először érzé keny helyen a gy ártó k at: a zsebükön. A film en szereplő színészek gázsija rövid három év alatt kb. 300 százalék kal em elkedett. A zok a prom inens szí nészek, ak ik et a rövid miultú m agyar hangos film gyártás sztárrá lép tetett elő, még ennél is m agasabb fizetéseket tu d ta k kierőszakolni m aguknak. Az erőszak szót ne tessék kom oly é rte lem ben venni. E rre nem is volt szük ség. K ialakult egy jó l m egszokott szí nészi keret, am ely a közönségnek te t szett, a közönség tetszésén keresztül, a m ozis rag aszkodott hozzá, a gyártó ra jtu k keresztül b ízo tt a sikerben: mi sem term észetesebb, hogy a színész is tudom ásul vette helyzeti előnyét és eszerint a d ta el a bőrét. T u lju k jól, hogy van egvpár színész, akinek a film en való szerepeltetése az előzetes k ö tések et rendkívül m egkönynyíti. -¡Mi sem term észetesebb, hogy ezt a színész is tu d ja és kihasználja. De m a m ár nem csak a sztárok lép nek fel teljesíth etetlen igényekkel, h a nem azok az egyébként kitűnő epizódszínészek is, akiknek törzse — egész helytelenül — szintén kialakult, s akik szintén nem voltak restek felism erni azt az a d o tt helyzetet, hogy a p roduk ciók m erevsége vagy lustasága folytán — az epizódszereplő is 15—20 olyan színészből válogattatik ki, akiket úgy szólván m inden film en látunk játszani. A m agyar film gyártás sem atizálódása m egkezdődött először a tém ák egy k ap tafára való kiválasztásában, a k ö lt
ségvetés — a lecsökkentett költségve tés — egyensúlya m iatt. Ezt az egyen súlyt erősen veszélyezteti a színészi gázsik em elkedése, am ely úgyszólván elkerülhetetlen a szüzsé által állandóan ugyanazon szereplőket kívánó színé szek szerepeltetése m iatt. A költségvetés színészi tételének ez a váratlan és indokolatlan em elkedése fog talán elvezetni ahhoz az egészséges m egújhodáshoz, hogy a gyártók uj szí nészekkel, friss és ism eretlen nevekkel fognak kísérletezni. Az egyhangú g a r nitúra m ár úgyis rem énytelenül kezdte uniform izálni a m agyar film et és m a gam vagyok a m egm ondhatója, hogy hány száz levél érkezett hozzám , am ely c tárgyban panaszkodott a m agyar film re és szám talan olyan színészi ne v et reklam ált, akik m agyar film ben még egyáltalán nem szerepeltek. A kérdésnek azonban nem csak az a m egoldása, hogy a m agyar színpadok eddig még fel nem használt értékeit is bekapcsoljuk a m agyar film gyártásba. A magyar filmgyártásba olyan friss erőket kell bekapcsolni, akik nem a színpad reflektorfényéből kerülnek oda. A ki egy kicsit ért a film hez, be fogja látni, hogy az egészséges suerestencia csak ezeken az új felfedezésen keresztül oldható meg. Ennek külön böző és nagyon m egszívlelendő okai vannak: 1. A színpadi színész játék a a fil m en soha sem lesz az, am it az igazi film játszás megkíván. Az állandó szín padi elfoglaltság, a színpadi akusztika törvényei m ás hanghordozást, m ás hansúlyozási erőt kívánnak, am it a színész m ikrofon előtt sem tu d kiölni m agából. E zért van az az állandó m eg állapítás kritikákban, a publikum véle m ényében, hogy a m agyar színész.
2
az esti vetítésnél veszi észre a végze tes cserét. M indezekből könnyen m egállapít ható lenne, hogy m üven nagy miértek ben szükség van egy kom olyan k ik é p z e t t és felnevelt film szinészi n e m z e dékre. Ezt érzik a gyártók is, sajnos, ma még ez irányban egészséges kez 2. A színpadi színész állandó szín dem ényező lépés nehezen várható. N e padi elfoglaltsága m egnehezíti a m un hezen várható azért, m ert a p roduk kaprogram zavartalan lebonyolítását. ciók nem szívesen m ondanak le arról a reklám értékről, am it a színpadilag Az állandó próbák, az esti előadás, m egszereznek. És, rádiószereplések, esetleges vidéki ven ism ert nevekben sajnos, ezt nem csak a prom inens — dégszereplések, néha kétségbeesett tojástáncot jára tn ak a gyártás vezetőjé teh át a színpadokon is — elsőrangú vel, hogy napi p ro g ram ját elvégezni neveknél, de a kisebb szereplőknél is nélkülözhetetlennek 'tartyak. Igen k i vagy egyáltalán m egoldani tudja. tűnő példa rá T olnai Klári esete, aki, 3. A színpadikig elfoglalt és- éves m ikor a „M eseautó“ m ásodik női fő szerződésekkel sze rző d tetett színész szerepét játszo tta, iskolám növendéke bár ma az a helyzet, hogy a film szín volt. Ezt a körülm ényt letagadtam és padi gázsijánál is nagyobb jövedelm et azt m ondtam , hogy a „Belvárosi szín biztosít szám ára — a film játszást csak ház“ fiatal tagja. Persze, ebből egy szó m ellékkeresetnek tekinti. Ebben a te r sem volt igaz, de a szerepet ezen az minológiában m inden bennfoglal tátik alapon kapta meg. A zóta a Vígszínház ami az elfoglaltság mellékességét iga együttesének egyik erőssége és m int zolja. T isztelet a m a m ár elég szép ilyen, a m agyar film gyártás egyik szá számban lévő kivételnek, a színpadi m ottevő értéke. N em kétséges, hogy színészek nagy része teljesen készü ha m a nem lenne a V ígszínház tagja, letlenül jelenik meg a film felvételen. a film karrierje sem m utatna olyan A szerepét nem tudja, a szó legsúlyo eredm ényeket, m int am it elért. Pedig sabb értelm ében. N em csak a szöveget m eggyőződésem szerint vígszínházi rögtönzi és a felvételekre szánt drága tagsága nélkül m a sokkal jobb filmiszíidőben p ró b álja m egtanulni, hanem nésznő lehetne. nem ism eri a könyvet, nem tu d ja hogy T alán az a súlyos anyagi válság, m ilyen jellegű alakot fog vagy akar am ely a színészi gázsikon keresztül a alakítani, sejtelm e sincs arról, hogy mi m agyar film költségvetési bázisát reaz összefüggés a jelenetek között. A zo pesztgeti: m egoldódik ez a fontos k é r k at a szerény technikai m unkálatokat dés is: a m agyar film színészgárda fel sem végzi el, hogy ruháit összeállítsa, fedezése és kialakulása. Eehet, hogy gondosan ügyeljen arra, m elyik jele az egyesületben töm örüli m agvor film n etben m ilyen ruhákban fog szerepel gyártók, elhatározták egy állandó tá r ni, m elyik ruhához m ilyen n yakken sulat szervezését — és m aguk is gon dőt, botot, kesztyűt, kalapot stb. hasz dolni fognak arra, hogy kiterm eljenek nál. R ém ületére a rendezőnek, aki csak friss és fiatal tehetségeket. A film gyártás állandósulásával m in den vonalon szükséges lesz az időszerű A FILMKULTÚRA m egoldások helyett állandó m egoldá mai számának boríték lapját A f X n II ¿nfr— — — \ J / ( f FeJdofD' n sokra gondolni. nyomták! A színészkérdésben legelső sorban. film játékában kevés az életszerűség, az egyszerűség. V alaki, akitől azt k é r deztem, hogy m iben látja a különbsé get az am erikai film színész és a m agyar között, ezt a plasztikus választ adta: „Az am erikai film színész úgy beszél, m intha velem társalogna az uccán, a m agyar film színész „ ünnepélyes
3
DK. VITÉZ MIKLOSNE a M agyar F ilm g y ártók E g y esü letén ek ü g y v . elnöke:
MIT AKARNAK A MAGYAR FILMGYÁRTÓK? M agyar film gyártók egye sülete m egalakult Törs T ib o r országgyűlési k ép viselő elnöklete alatt. N em győzöm eléggé ki fejezni hálánkat azért az önzetlen tevékenységéit, am it a képviselő úr k ifejt érdekünk ben attó l a m eggyőződéstől áthatva, hogy ez az iparág m inden figyelmet m egérdem el. A z egyesület tagjai m egtiszteltek a z zal, hogy ügyvezető elnökükké válasz to tta k meg. A választm ányban a szak ma legkiválóbb tagjai vesznek részt. P ro gram ot nehéz adni, m ert a prog ram óriási. Csiszolni, nemesíteni akar juk ezt a fontos iparágat, de segíteni is kell ra jta . V égre is nézzen szem be a film szakm a azzal a ténnyel, hogy a film gyártó nem csak azért van, hogy a ko ck ázato t egyedül i'iselje. Hiszen a film gyártónak köszönheti a film szakm a m inden ága és tagja létezését. Ennek ellenére m indinkább az a helyzet, hogy a veszteséget egyedül a film gyártó viseli, viszont a hasznot, (amely nagyon k örülzárt polgári haszon lehet csak), m inden esetben m egosztja és annak ő csupán 45—40, sőt néha 35 %-át élvezheti. Félfüllel rém hírekről szereztem tu dom ást. A film szakm a különböző ága zatai és az érd ek elt felek azt hiszik, hogy ennek az E gyesületnek a töm ö rülése mások károsodását vonja m a ga után. A m o z s o k azt hiszik, hogy a z ért töm örülünk kartclbe, hogy őket kizsákm ányoljuk, a színészek attó l fél nek, hogy meg akarjuk őket rövidíte ni, a sajtó, hogy be ak a rju k szüntetni a reklam írozást. T ény az, hogy nekünk m indezekre a tényezőkre nagy szüksé günk van, azonban szíveskedjenek ugyanezek az érd ek eitek tudom ásul venni, hogy miránk még nagyobb s zü k
ség van. H ogy úgy m ondjam , minket dédelgetni kell, hogy Isten m ents, el ne m enjen a kedvünk a film gyártás tól. Az, elm últ idényben m egjelent fil mek közül csupán 6 film ről tudok, am ely valam elyes hasznot h ozott gyár tójának, pedig köztudom ású, hogy 21 film jelen t meg. V iszont ne zárkózza nak el a film gyártást élvező érdekel tek annak bevallásától, *.hogy bizony ez a 21 film a m ozisok 95%-ának. az összes benne szereplő színészeknek és a film ek technikai előállítóinak és i sajtónak csak hasznot hozott. De ne tessék félreérteni, én nem tá madni akarok. Én az egyesület nevé ben m indenkit felszólítok, hogy velünk baráti megértésben dolgozzék együtt. N e vezessen félre az a tény, hogy 3 év alatt a film gyártás három szorosára, sőt négyszeresére szökött fel. Ezt az iparágat egyszerre fedezték fel nálunk és annak talán közvetve egy kicsit én is vagyok az okozója. A Meseautó óriási sikerénél m egm ondtam , hogy ez a siker úgy az én cégem nek, m int a még nem létező cégeknek sok pénzébe fog kerülni. H árom év óta velem együtt m indenki hajszolja a M eseautó sikerét és valljuk be, hogy ebben a hajszában sokan estek el. A M agyar Film gyártók Egyesülete elejét akarja venni a felesleges áldozatoknak, m ert a m agyar film gyártás még nagyon rendszertelen. Nem akarjuk, hogy nagy hossz után bekövetkezzék a bessz és a nekilendült m agyar film gyártás egy szerre elhervadjon, m int ahogy az legutóbb az osztrák és angol filmgyártással tö rtén t. Az egész világon csak a rendszeres és tőkeerős filmgyártás tu dott felszínen maradni, H á th a nekünk sikerül a m agyar film gyártást szolid alapokra helyezni és fellendíteni? E hhez azonban rendszeres m unkán kí vül minden érdekelt segítsége kell.
4
Dr. e u g e n l a n s k e , az osztrák keresk ed elem ügyi m inisztérium m iniszteri ta n á c s o sa : (Wien)
AUSZTRIA FILMVILÁGA HIVATALOS SZEMMEL NÉZVE Dr. E u g en L a n s k e m in. tan. legutóbb előadást tartott B erlinben az osztrák film - és m oziviszonyok ról. A D é r W i e u e r F i l m c. bécsi lap nyom án közöljük L a n s k e dr. rendkívül érdekes előadását.
A u sztria m int fiimország.
osztrák film gyengéje, viszont erőssé ge az osztrák nép szellemi fejlődése, drám ai erőkifejtéseiben véghetetlen és k iap ad h atatlan m űvészi töm egeivel, am elyeket m ind az osztrák film szol gálatába tud állítani. Igaz, hogy az utóbbi időben világviszonylatban n a gyobb megbecsüléssel beszélnek az osztrák filmről. N álunk is jobban m egbecsülik az o sztrák film m érh e tet len propaganda erejét. M inél erőseb ben fejlődik A usztria állam eszm éje, annál jobban használják ki a film p ro pagandaerejét. Ennélfogva az osztrák film életnek egészen különös a helyzete. A kisebb állam ok csak akkor érhetnek el világm egbecsülést, ha: ezt filmjeik m inősége u tján tu d ják érzékeltetni. Az osztrák irodalom , képzőm űvészet, ze ne és kézm űipar jelentékeny aktívum a az osztrák m űvészetnek és ehhez hoz zácsatlakozott m ost a film m űvészet is, am elynek művészi értékű teljesítm é nyei m a m ár elism ert világm árkák. Ezen túlm enően az osztrák filmnek ugyanaz a hivatása, m int az osztrák rádiónak, hogy A usztria kulturális tel jesítm ényeit képben és hangban a nagyvilág közivéleményé elő tt m egis m ertesse. Ez a kulturális teljesítő k é pesség m ás némi elism erést ju tta to tt a film részére akkor, am ikor a m ost m eg alakulás előtt álló ,,Művészi kam arád ban a film részére külön képviseletet akarnak beállítani.
°A uszíria éppen olyan filmország, m int / v N ém etország, vagy az Északam e rikai Egyesült Államok, de film gyár tási szem pontból m ind a három állam más és más képet m utat. Az U SA technikai és anyagi szem pontból k o r látlan összegek felett rendelkezik, de a gyártáshoz szükséges tém ak ö rt és a szereplőknek egy részét is m áshonnan kell előterem tenie. Ezzel szem ben A usz tria gazdag elgondolásokban és sze replőkben viszont tőkeszegény. Igaz, rendelkezik jól felszerelt m ű term ek kel, de összehasonlítva m ás állam oké val, m eglehetősen kicsik. N ém etország e k özött a két elentét kö zö tt áll. M a gában foglalja m indakettő tu lajd o n sá gait, van bőséges szereplője, gazdag tém akörben, de ném i anyagiak felett is rendelkezik. Ezekből láthatjuk, hogy N ém etország és A usztria k özött m eny nyiben lehet az ellentéteket áthidalni. Kétségtelenül A u sztria drám ai és elő adói tehetségekben jóform án túlteng. G azdag művészi tradíciókban és a bécsi B urgtheater m ég ma is az első német színpad, a bécsi O pera, vala mint a salzburgi ünnepi játék o k szín helye a világ zenei fejlődésének egyik kiindulási p o n tja. Ezek a m űvészi adottságok azonban nem m inién eset ben m o zd ítják elő az osztrák film m egcsülését. A film A usztriában ed dig bizonyos m értékben a parvenü sze repét játszo tta és még m a is találunk A usztriában bizonyos m értékadó tá r sadalm i k ö röket, am elyek a film- és mozi kultúrát alantas kiü t űrügynek te kintik. Ebben a jelenségben rejlik az
Az állam befolyása a film gyártásra. A z állam hatalom nem csupán szer vezeti ténykedése révén gyakorol be
5
ebből 153 osztrák kópia 510 ném et „ 327 am erikai „ 20 angol „ 44 francia „ 36 magyar „ 22 cseh „
folyást az osztrák film gazdaságra. A u sztria mai összeállítása, politikai, m űvészeti és gazdasági szem pontból megfelel az osztrák állam politikai, kulturális és gazdasági célkitűzéseinek. Az o sztrák állami előírások állami po litikai célokat tarta n ak szem előtt a cenzúra határozm ányok tekintetében, am elyeket, igaz, nem egy kö zpo nti ál lami szervezet h ajt végre, hanem vala m en nyi szövetségi államnak külön cenzúrahatósága van. U gyanezeket az állami szem p o n to k a t ta rtja szem előtt az osztrák filmhíradó is, végül m űvészi szem pontból védik az állam érdekeit a kulturfiknek elbírálásánál (cenzúrá zásával, végül a rövid filmek kötelező bem utatása tek in tetéb en ugyancsak fontos intézk edéseket lép tetett életbe az o sztrák állam. Végül filmgazdasági célokat szolgálnak A usztriának azok az intézkedései, am elyek egyrészt az o sztrák film ipar pénzügyi alátám asz tására, m ásrészt pedig a ;lm behozatal k on tin g en tálására irányulnak. Á ltalá nosságban m ondhatjuk, hogy az oszt rák korm ány részéről fog an ato síto tt segélyintézkedések sokkal jobban alá tám asztották az osztrák filmgazdasá got, m int hasonló intézkedések más államokban. K özpénzekből A usztriában alig ju t valam i a film szám ára, m ert m indazokat a tőkéket, am elyeket film gyártási célokra fordítanak, maga a filmipar bocsájtja rendelkezésre.
Az összes kópiák 14%-át A u sztriá ban m ásolták, 47%-át N ém etország ban, 30%-át az U SA-ban, 9%-ot külön böző országokban. A z osztrák és né m et film kópiák játszási ideje lényege sen tovább tart, m int az amerikaié, noha ennek folytán az osztrák és a né m et folm bevételi képessége m eghalad ja az am erikai film négy-ötszörösét. 1936-ban a ném et folm 4% m illió Schil ling tiszta hozadékot ért el A usztriá ban, míg az am erikai film m indössze csak 500.000 S ch illin g tiszta bevételt ért el, míg az osztrák film tiszta bévé tele 1.2 millió Schilling. Az osztrák film piainak még m indig erős anyagi tartalék ai vannak, úgyhogy a ném et film még további bevételi szaporulat ra szám íthat. A z osztrák film gyártási költségei. A usztriában az utóbbi években óriási m értékben em elkedtek az osztrák film előállítási költségei. Amig 1932-ben egy néma já tékfilm m indössze 120.000 schillingbe került, a hangos ugyanak k o r m ár a három szoros költségeket em észtette fel. V iszont 1935-ben az osztrák hangosfilm költségei 400.000— 600.000 schiilinget érik el, hogy 1936ban m ár a 800.000— 1,000.000 schillingért készüljenek az o sztrák filmek.
A z o sztrák filmpiac helyzete. A z osztrák film gyártásra vonatko zóan álljon itt a következő kim utatás.
A z osztrák-ném et együtt m űködés.
E lkészült osztrák filmek: Németországból behoztunk fenti időben: Az Egyesült-Államokból behoztunk: 1936 években 1934 1935 1932 1933 211 játékfilm . 23 13 16 10 129 116 112 filmet. 166 119 110 73 92 126 155 filmet.
Ennél a kérdésnél a ném et-osztrák fizetési m egegyezésre térn ek ki, de már hangsúlyozom., hogy a ném et-osztrák film csereegyezm ény, valam int a ném eto sztrák film konvencióban összefoglalt alapelgondolások m ár h atásu k a t érez tetik. M indenekelőtt az az alapgondo lat ju to tt kifejezésre, hogy a film íor-
1936-ban A usztriában 1142 játékfilm k ó p iát v etíte tte k a m ozgóképszínhá zak,
6
galom fizetési lehetőségét tudatosan függővé tettü k egymástól. N ém eto r szág ennek a filmikli ringnék a beállítá sával b izto síto tta m agának azt, hogy az osztrák film m űterm ek teljes tech n i kai szükségletét, valam int az egész nyersanyagszükségletét a ném et biro dalom szállítja. A z így fennm aradó és Ausztria javára m utatkozó tö b b letet ném et film ek vásárálásával építik le és ennél meg kell állapítani, hogy ezidőszerint ebből a célból csak nagyon k e vés német film áll rendelkezésre. A né m et-osztrák film fizetési forgalom sok kal gyorsabb ütem ű volna, ha N ém et ország még több film et gyártana, teh át még több ném et film jöhetne A usztriá ba. A usztria részéről m indent előké szítettek, hogy a többlet céljaira a pia cot előkészítsék. N ém etország m árkaátutalási lehetőséget b izto síto tt havi részletekben, ami azonban egyáltalá ban nem elegendő a befagyott osztrák filmkölcsönző-köv etetések átutalására, azonban osztrák részről ezt a keveset is, tek in tettel a nehéz devizaviszonyok ra, köszönettel tudom ásul vették. A ném et-osztrák film fizetési egyezm ény egyik legérdekesebb p o n tja az, am ely lehetővé teszi o sztrák film gyártók szá m ára azt, hogy a befagyott m árkaköveteléseikkel a németbirodalmi film gyártásbari résztvehessenek és így m eg terem tik nem csak a ném et-osztrák közös film produkciót, hanem a közös világeladási lehetőséget is. (W eltvertrieb-et.) A szabad filmforgalom felé!
osztrák film egyezm ény is o d atö rek szik, hogy a film nek, m int közös né m et .kultúrértéknek a csereforgalm át ne csak gazdasági és pénzügyi könnyí tések m ozdítsák elő, hanem azt is cé lozza az ú j egyezm ény, hogy a két ál lam ban élő ném et nép kulturáilis egy sége a filmen is kifejezésre jusson. A F I PR E SC I jú n iu si közgyűlése elé 19 nem zet ú j ságírói tekintenek nag y érdeklődés sel. A v ilágkiállítás keretén belül n ag y arán y ú m anifesztációnak íg érk e zik az európai fílm u jság író k összejö vetele, am ely kezd hagyom ányos ese m énnyé lenni. Az idei F ipresci-kong resszus jú n iu s 5 -én kezdődik és 8-án zárul. A kongresszus programja a követ kező: Június 5. (szom bat) : A résztvevők megérkezése. Június 6. (vasárnap) : 11 érakor a kongresszus ünnepélyes meg nyitása és a mandátumok igazolása. 12' óra 45 perckor az „Association P ro fessionelle de la Critique Cinémato graphe Française“ ünnepélyesen fogadja a résztvevőket. 13 órakor díszebéd az egyik miniszter részvételével. 15— 16-ig ülésezések. 16.30—19.30-ig műtermek látogatása 20 órakor díszvacsora. Június 7. (hétfő): 10—12-ig kongresszusi ülésezések, ezzel kapcsolatban a Filmhíradó-szerkesztők U niójának az ülésezése. 12.30 órakor közös ebéd. 13.17 óráig ülések. 17.15—19 óráig műtermek látogatása. 20 órakor díszvacsora és díszelőadás a vi lágkiállítás területén. Június 8. (kedd): 10.30—11.301 óráig a kongresszus ünnepé lyes záróülése. 12.30 órakor díszebéd. 16 30-—^ .3!) óráig a világkiállítás látoga tása. 20 órakor hivatalos záró díszvacsora.
V alam ikor a ném et-osztrák filmforgalomiban ez a jelszó járta : „Szabadon be, szabadon k i l ‘, am i azt jelen tette annak idején, hogy semm iféle be- és kiviteli nehézségek nem álltak fenn. A mai deviza-helyzetre való tek in tettel, ennek az deális állapotnak a visszaté rése, sajnos, lehetetlen, de m int vég cél ez a jelszó lebegjen állandóan sze münk előtt. A zonban ezzel a tisztán anyagi és pénzügytechnikai célkitűzés sel ne elégedjünk meg. M ár a ném et
F ilm n jság író n ak ritk án kínálkozik olyan alkalom a rra , hogy tu d ását és tap asztalatait bővítse, m in t az alatt a 8— 10 nap alatt, am it P árizsban fog eltölteni
7
U J M O Z IE N G E D É L Y E Z É S I E L J Á R Á S D Á N IÁ B A N c /\ dán m ozgóképiparban igen érdekes / v következm ényekkel já r a m ost életben levő új m oziengedélyezési el járás. D ániában is hatósági engedély hez kötik a mozik nyitását, azonban egészen sajátságos m ódon. A z engedé lyezési ren d szert o tt nem a belügym i nisztérium , hanem az igazságügym i nisztérium ellenőrzi és csak ez a m i nisztérium foglalkozhat az engedélye zéssel járó összes jogi term észetű k é r désekkel. D ániában m inden m ozgőképengedé1vésnék esak egy színháza lehet. M in den engedélyes az állam részére bizo nyos összeget fizet, ami a nagy film színházaknál évi több tízezer dán ko ronára rúg. Ha az engedélytulajdonos kifogástalanul vezeti m oziját, úgy az engedélyt autom atiee m eghosszabbít ják. H a egy engedélyes az üzem et tíz évnél tovább vezette, úgy halála után . jog átszáll az Özvegy vagy fia tulaj donába. A dán mozgószínházengedélyes nem lehet sem filmgyáros, sem filmimportőr, sem filmkölcsönző, de még titokban sem lehet részese bár milyen film gyártási vagy film kereske delmi vállalkozásnak. (Külföldi filmlapok mintaszerűnek talál ják a dán viszonyokat. Kétségtelenül meg nyugtató a tisztességes és szorgalmas mozi engedélyes számára, hogy a mozijog halála után a család tulajdonában marad. I)e meg nyugtató az is, hogy a mozitulajdonos ma radjon a kaptafánál, foglalkozzék lelkiis meretesen, szorgalmasan a mozijával és ne kalandozzék el a kinematográfia egyéb ága zataiba. A múlt évek és a közelmúlt ese ményei is bizonyítják, hogy a mozitulajdo nos legyen szívvel-lélekkel mozis, mert ha idejét, energiáját és tőkéjét másfelé irá nyítja és széjjelaprózza, emiatt az üzeme károsodhatok, és semmi esetre sem előnyös filmkereskedelmi érdekeltségei szempontjá ból.)
F IL M A P Á R I Z S I V IL Á G K IÁ L L ÍT Á S O N (^Sriási lendülettel készülnek fel a vi lág k iállítá sra és ennek keretén be lül hatalm as arányban építik az E iffeltoroiiy hatalm as ívei a la tt a nagy kiállítási film színházat. A toro n y alatt a nagy m ozi m ár elkészült. A kiállí tási szobákon kívül 1200 személy be fogadására alkalm as nézőteret létesí tettek, ezt. valam int a vetítőhelyiséget a legm odernebb kivitelben rendezték be. A film kiállításon belül bem utatják a film ú tjá t a n yersfilm től egészen a vetítésig. F elállítanak ezenkívül forgószínpadot, am elyen a film m üterem felszerelését m u tatjá k be a nézőknek. K íilönleges díszelőadásokon bem utat ják A m erika, N ém etország, Anglia, O laszország, F ra n c ia o rsz á g és O rosz o rszág egy-egy csúcsfilm jét, amelyek m indegyikéhez nem zeti kísérom üsort adnak. A legjobb francia film 25.000 frank jutalom ban részesül. A legjobb o ktatófilm és a legjobb am atőrfilm 10.000— 10.000 frank jutalm at kap. Ó riási érdeklődés nyilvánul meg a nem zetközi film kongresszus iránt, am elyen a világ film szakm áinak elit jei vesznek részt. É rdekes, hogy a kongresszus m egnyitó ülését a tenge ren. a N orm andie-n, a világ egyik légvagyaid) hajójának a d iscferniében tartják. A kongresszusi résztvevőket különvonat viszi Le H avreba, ahol Jean Z ay francia közoktatási m in isz ter fogadja a résztvevőket, igen é r dekes esem énynek Ígérkezik, hogy az egvik este a kongresszusi résztvevők a kiállítás területén k izáró lag ism ert francia film sztárokkal töltik el az időt. A párizsi film színházak díszelő adásokat rendeznek a kongresszusi résztvevők tiszteletére.
iy kHisaJtT«»"6 L .1.! Filmművészeti Évkönyvet! K U í U > . í l ! t r n
U J
i ii i i i i i i i i i i i i K i i i i i i i i i i u i i i i i i i i i i t i l i i l l l l i l i l i i i n i i i i i i r « i i t ii ii i ii ii i ii i ii ii i ii «i i ii ii i ii ii t ii i ii i( f ii ii i ii vi i if i ii it i i( i ii i it n............................
Ára portóval 5 pengő, m egrendelhető a kiad ó h ivatalb an .
A NEM ZETKÖZI F IL M K O N G R E S S Z U S
A NEM ZETKÖZI F IL M K O N G R E S S Z U S T
előkészítő bizottsága április végén B er linben ülést ta rto tt, am elyen szóba ke rült a Párizsban m egtartandó N em zet közi Film kongresszus napirendje. Az ülésen prof. Lehnich, a ném et Film ka m ara elnöke elnökölt, aki öröm ének ad o tt kifejezést, hogy az előkészítő bizottsági ülésen Európa m inden ré széből ilyen szép szám ban jelentek meg az érdekeltek. Az ülésen többek k ö zö tt szóbakerült a ke sken y film k é r dése is, t ovábbá m egvitatták az ú j film színházak építésének kérdését is. Az előkészítő bizottsági ülés .elhatá rozta, hogy ezekben a kérdésekben em lékiratot n y ú jt be a kongresszuson. Rendkívüli érdeklődést k eltett az a terv, hogy országok szerint lehetővé teszik a m ozitulajdonos-fiuk kölcsö nös cserealkalm aztatását. Ezzel kapcsolatban az előkészítő bi zottság elhatározta, hogy a jú n iu s 7— 12-rc terv ezett nem zetközi kongresszust július 5— 10-ére halasztják el, főleg azért, hogy a m ozitulajdonosok nagyobb m érvű részvételét biztosítsák. Lapunk zártáig m ég nem érk ezett é r tesítés arra nézve, hogy a Filprescikongresszust is elhalasztják-e? V alószínűnek tartju k , hogy ezt a kongreszszust is el kell halasztani, m ert hiszen közös szakm ai érdek, hogy a nem zet közi film kongresszuson a szaksajtó m unkatársai is jelen legyenek.
ezidén tudvalévőén P árizsb an tartják m eg, ahol július 5-én kezdődik és jú lius 10 -én végződik. A párizsi kon gresszusi vezetőség m ár össze is á llí to tta a p ro g ram m o t, am ely a követ kezőképen alakul: Július 5. (hétfő): A nap folyamán a külföldi vendégek 10 gadtatása és elhelyezése. 10.30 órákor: A végrehajtóbizottság tel jes ülése. 20 órakor a résztvevők üdvözlése a kiállí tási területen. T űzijáték a Szajnán. Július 6. (kedd): 9.30 órakor: A gazdasági bizottság ülése. 22 órakor kerti ünnepély a kiállítás terü letén. 12 órakor utazás Le Havreba. A kongresszus ünnepélyes megnyitása a Norm andic dísztermében. A Norm andie megtekintése. 210 órakor visszautazás Le Havreból. Július 7. (szerda): Délelőtt és délután ülésezések. Azok szá mára, akik az üléseken nem vesznek részt, a kiállítás és Versailles megláto gatása van előirányozva. 17.30 órakor fogadtatás a Városházán. 21.30 órakor díszelőadás a M arignon-Pathéfilmszín'házban. Július 8. (csütörtök): Délelőtt kongresszusi ülésezések. Délután a kongresszus ünnepélyes záróülése, m ajd a delegációk vezetőit fo gadja a köztársasági elnök. Este díszvacsora a kongresszus résztvevői tiszteletére. Július 9. (péntek): 9.30 órakor: Vegyes bizottsági ülések. 10.30 órakor a joinvillei műtermek meg látogatása. 13 órakor díszebéd ott. .15 órakor visszautazás Párizsba. Július 10. (szo m b a t): 10.30 órakor: A gazdasági bizottság ülése. A mozgószínházigazgatók nemzetközi szövetségének ülése. Vegyes bizottsági ülések. A kongresszusi tagok elutazása.
FELHÍVÁS.
A Moziegyesület elnökesége felhívja tag jai figyelmét arra, hogy elnökünk neje Bor nemisza Gáborné Önagysága, Bornemisza Gézáné Önagyméltósága Váci uccai (a Piaristák előtt) urnájánál gyűjt a gyer meknapon, május 7-én és 8-án. Elvárjuk Irodafilm-felvételi és kereskedelmi kft. tagjainktól, hogy elnök urunk iránti sze retetünk és megbecsülésünk dokumentálása alatt Budapesten új cég alakult, amely irodalmi művek filmesítését, filmek gyártá ként és a jótékonycélra való tekintettel tagjaink fenti napokon ezt az urnát ado sát és forgaloinbahozatalát, valamint film színházak vezetékét és fenntartását tűzte ki mányukkal fel fogják keresni. Kartási tisztelettel céljául. Az új vállalat törzstőkéje 10.000 P, ügyvezetője Tuschák Géza, Thököly ut 2. Gyárfás Gyula, Morvay Pál, Segall Izsó
9
A MAGYAR FILMEK KÖTELEZŐ AMÉTA JÁTSZÁSA ügyében április 26-án fontos értekezle te t ta rto tt a m iniszterközi bizottság (Film alap) az érd ek elt film kölcsönzők, filrngyártók és a M oziegyesület, külö nösen azonban az érdekelt vidéki m oz g óképszínháztulajdonosok bevonásá val. A z értekezleten Kádár Levente min. osztályfőnök elnökölt, résztv ettek azon báró Wlassics G yula h. állam tit kár, Kádas K ároly min. tanácsos, Ruttkay Ödön dr. min. o. tan., Balogh László min. titk ár, Növeik E rvin min. m űszaki tanácsos, Bingert János dr. és N a g y Sándor dr. A film vállalatok részéről m egjelentek H orovitz R ichárd, dr. V i téz M iklósné, G u tm a n n M anó, a m ozi tulajdonosok részéről Bornemissza G á bor elnök, M orva y Pál és Szegall Izsó alelnökök, Stenger A ndorné, Zuckermann S ándor dr., Griesz A rth u r, Vörös G yula, Pflum m T ibor dr., vitéz Kaposv áry G y ö rg y kaposvári polgárm ester, Virégh G yula (Pécs), Szilágyi G yörgy (Baja), Karczag E ndre (Pápa) és G erő István. A z an k éten a m egjelentek úgyszól ván m ind fölszólaltak és a napirenden levő améta-játszási kérdéshez részint pro, részint k o n tra szólták hozzá. A film gyártók azt követelték, hogy Bu d apest elsőhetes, utánjátszó és m áso d hetes film színházai, valam int a vidéki monopol-mozgók csakis a kötelező ám eta alap ján játszhassanak. A jelenvolt m o zitulajdonosok ellenezték az ilyirányú jav aslato t és hangoztatták, hogy a kötelező ám etajáték bevezetése ellenében tiltsák el az úgynevezett „h o zzák ö tések et'“, a garanciaköveteléseket és állapítsák meg a m axim álisan k övetelhető ám eta-kulcsot m onopol-ját szás esetében és együtt játszás eseté ben. A m o zik iküldöttek k érd ést intéz tek aziránt, hogy m iképpen gondolják a film ek minőségének a megállapítását, ki az vagy m elyik az a szerv, aki vagy amely a film ek minősége tek in tetéb en vélem ényt m ond? R ám u tattak a m ozi
10
sok arra, hogy a film gyártás m a meg lehetősen rentábilis vállalkozás, kevés kivétellel a film eken kerestek és így tulajdonképpen szerintük hatósági be av atk o zásra szükség nincsen. A m inisztérium i kiküldöttek egy ré sze nem az anyagi rentabilitás iránti aggály, hanem a m inőség emelése iránti törekvés m iatt foglalkozik az am éta-kérdéssel. A m inisztérium a m a gyar filmek minőségének a javítására törekszik és e tek in tetb en készséggel honorálja a felhozott javaslatokat. A kölcsönzők ezután ism ételten felszólal tak és k ifejtették , hogy az am eta-rendszer bevezetése lényeges jövedelemtöbbletet jelent a szám ukra, ennek a révén a magyar film ek gyártói több forgalmat érnek el és ennek következ tében m ódjukban áll a m agyar filmek jobb minősége érdekében további ál dozato k at hozni. Ezek után ism ét a m ozitulajdonosok szóltak e kérdéshez és k ifejtették , hogy a jó film fogalma a la tt ők és a film kölcsönzők m ást gon dolnak. A m ozisok és film esek szem pontjából jó film az, amely kellő anya gi eredménnyel jár, viszont hatósági szemmel nézve az a jó film, am it iro dalm i film nek neveznek, de üzleti szem pontból rossz eredm énnyel végződik. S zerintük a m agyar film gyártás m inő ségének a javítása érdekében a h ató ságoknak • ePen.c különböző kedvezé seket adniok. am ely még rentábilisakbá tenné a film ek gyártását, így pél dául fontos volna a magyar film ek vi galmimentessége és az összes kon tin gensjegyeknek az irodalmilag értékes film ek gyártóinak való juttatása és egyéb előnyök biztosítása. A m inisz térium ok képviselői az ankét végén közölték a jelenlévőkkel, hogy az el m o n d o tta k at elő terjesztik feletteseik nek és a döntésről a szakm át értesíte ni fogják. A z an k ét végén szóba került a nyári k é t sláger-rendszer bevezetésének a
kérdése is, azonban e tek in tetb en sem hangzottak bi egyform a vélem ények. A felszólalók m indenesetre k érték a korm ány k iküldötteit, hogy ebben a kérdésben is minél előbb döntsenek. Szóba hozták a vita során azt a k é r dést is, hogy mi tö rtén ik azokkal a m ozgóképszínházakkal, am elyek nem tudták a m agyar film százalékos já t szási kötelezettségének eleget tenni. A felszólalók itt különböző ko n k r é t ese teket soroltak fel, am elyekkel bizonyí tották, hogy sok esetekben önhibáju kon kívül nem tu d tak a százalékos k ö telezettségnek m egfelelni Felhozták, hogy voltak esetek, am ikor a konkurrcncia úgyszólván kizárta őket a leg több m agyar filmből, vagy csak kevés és rossz m agyar film k özött válogat h attak volna, m indenesetre azonban nem állt m ó d ju k b an tetszésük és üzleti érdekeik szerint választani. A felszó lalók kétféle m egoldási m ódot jav a soltak, m ire Kádár m iniszteri osztály főnök k ijelen tette, hogy am ennyiben valaki önhibáján kivül ncirn tud a tö r vényben előírt százalékos m ennyiség ben m agyar film et játszani, úgy az ilyen m ozgóképszínháztulajdonosnak semmiféle bán tó d ása nem lesz. ■ io w a w «arca» w / ou»«iihk:
MEGHÍVÓ
A ,Magyar Filmszínházak Gazda sági Szövetkezete felszámolás alatt4, budapesti cég 1937 május hó 10. nap ján IC órakor, ennek h atáro zatk ép te lensége esetén 1937 május hó 20. nap ján 16 órakor ta rja Budapesten, VIII., Csokonai ueca 10, 11. emeleten levő telepén
r
■ i
a«
>i | r
r b
é v i k ö z g y ű lé s é t, melyre a tag o k at ezúton meghívjuk.
NAPIREND 1. A záró- és vagyonm érleg m egál lapítása. 2. A felszám olás befejezésének meg állapítása. 3. Esetleges indítványok. (A közgyűlésen szavazati joggal résztvenni kívánó üzletrészesek tartoznak üzletrészeiket a cég pénztáránál 8 nappal előbb letétbe helyezni.) K elt Budapesten, 1937. évi április hó 26. napján. A felszámolók. Z áró- és vag yo n m érleg . 1937.
Jól megy a délafrikai moziknak. Délafrika nagyvárosaiban nagyarányú és rop pan t fejlett film kultúra fejlődött ki az utób bi évtizedben. A délafrikai mozik nagyrésze trösztökre oszlik és köziilök csak nagyon kevés a független intézm ény. A trösztök között legnagyobb az A frican T heatres Ltd., am tly több m int 1001 délam erikai film színház felett rendelkezik. A most lezárt 1936. évi üzletév K»%-os osztalékot állapí to tt meg.
május 10.
Befizetett üzletrészek . . P 10.740.— ------Követelések számlája . . Berendezések számlája . ------Összesen
P 10.740.—
Visszafizetett üzlelrészek Tartozások számlája . .
P 10.740.— -------
Összesen
P 10.740 —
A felszámolók: Gyárfás Gyula s. k., Fenyő Sándor s. k. Segal! Izsó s. k.
C s ő d . A budapesti törvényszék április 3ö-án csődöt nyitott a Filmszállítási kft. (Erzsébet körút 16.) bej. cég ellen. A csőd nyitást a cég egyedüli tulajdonosa özv. Gombos Hugóné maga kérte azért, mert a vállalat tartozásai a vagyonát meghaladják s ezért kénytelen volt a fizetéseit beszün tetni. A törvényszék csőd biztosul Hatvány László dr. kir. törvényszéki birót nevezte ki, csődtömeggondnok Áidor Gyula dr. ügyvéd lett. Követelések bejelentése május 31-ig-
'A záró- és vagyonm érleget megvizs gáltuk és azt helyesnek találtuk. Budapest, 1937 április hó 26. napján. A felügyelőbizottság: Tófalvy Gábor s. k. Melkovics Mihály s. k.
11
| -^- A M Ű T E R E M ^
/
|
prilisban teljes lendülettel indult meg az új idényre a gyártás. M indkét m űterem ben úgyszólván m eg szakítás nélkül dologztak. A Hunniá ban a Pesti mese című film felvételei folytak. Gaál Béla kitűnő rendezésében h allatlan szorgalom m al és teljesen program szerűen forgatták a film et. A film szüzséjét és forgató könyvét V á d nál László irta, főszereplői Turay Ida, Páger A ntal, Kabos G yula, Dobos A n n i , Békássy István. A lendületes cselekm énnyel rendelkező film fülbe m ászó zen éjét Ábrahám Pál szerezte, a gyönyörű fo tográfiákat Eiben István k észítette, a hangfelvételeket Lohr Fe renc m érnök vezetésével folytak. A stilszerű díszleteket V incze M árton terveztet. Az egész produkciót Falus István vezette. A film et a Hajdu-Film produkciójában g y árto tták és a K o vács Emil és Társa cég hozza forga lomba. Á prilis közepén fejezték be a Pesti mese felvételeit és utána azonnal hoz záfogtak a Reflektor-Film idei első film jének, A férfi m ind őrült e. vígjá ték forgatásához. A film tém áját T ö rök Rezső regénye alapján dr. V itéz M iklós írta film re. Ragyogó szereposz tásban készül a film, am ely a szezon egyik kim agasló esem ényének Ígérke zik. Lázár M ária, Jávol Pál, Páger A n tal, M ály G erő, D ajbukát Ilona, Dénes G yörgy, Vaszarv P iroska és Salamon Béla játszák a film főszerepeit. A re n d kívül érdekes elgondolású film et Gertler V ik to r rendezte, aki ezzel a m un kájával is bizonyítja, hogy a leg teh et ségesebb és legintelligensebb m agyar rendezők egyike. A gép m ellett Eiben István áll, aki itt is ragyogó tu d ásá nak jav át n y ú jtja és szebbnél-szebb felvételeket k észített. A hangfelvétel Lohr Ferenc tehetséges m unkája. — A díszleteket itt is V incze M árton te r vezte a tőle m egszokott ötletességgel
és zsenialitással. A pattogó ütem ű ze nét Márkus A lfréd kom ponálta. A fel vételi m unkálatokat dr. V ité z Miklósné szem élyesen vezette, aki ma a ma gyar film gyártás legsokoldalúbb pro ducere. Ezzel a filmmel egyidejűleg kezdték meg A z én lányom nem olyan c. film felvételeit. M indezek a felvételek körülbelül m ájus 10-éig tartan ak . E kkor két újabb produkció következik a Hunnia-film gyárban. Az egyik a Globus-film , amely Segítség, örököltem! címmel Indig O ttó eredeti té m áját viszi filmre. Székely István rendezi a darabot, am elynek főszereplői Ágay Irén, Gozon G yula, Rajnay G ábor és Vizváry M ariska. Szó van arról, hogy a másik produkció, am ely m ájus 10.-e körül m egy a m űterem be, az Eco-film lesz. A z Eco két film közül választ. Az egyik a N o s z ty fiú esete T ó th Marival, am elyet azonban csak akkor filmesít meg m ost, ha Jávor Pál szabad. A m á sik sziizsé Herczeg Ferenc A három testőr c. regénye, am elynek a forgatókönyve m ost készül. M ájus első nap jaiban dűl el véglegesen ez a kérdés. M ájusban megy m űterem be a M űvészfilm, am ely Heltai Jenő egyik legizgal m asabb és legérdekesebb regényét, A 111-est viszi filmre. A film szereposz tása tekintetében m ájusban tö rtén ik a végleges döntés. Szó van arról is, hog> m ájusban kezdik meg A z aranykalitka e. film forgatását is, am elynek forgatókönyvét Vaszary János és Gábor ír ják. Ezt a filmet Flegedüs T ibor ren dezi, aki évekkel ezelőtt két mag var nyelvű Param ount-film et rendezett P á rizsban és m a a V ígszínház és a Pesti Színház egyik legnagyobb tehetségű rendezője. A Magyar Filmiroda m űterm ében áprilisban a Szerelemből nősültem c. fi fin felvételei folytak. A Gál Ernő produkciójában készült filmhez N ő ti K ároly könyve szolgált alapul. A film tele van ötletességgel, szellemességgel
12
és bizonyára nagy siker lesz az új idényben. Székely István rendezte a filmet és ezzel a film jével is gazdagí to tta eddigi sikereit Erdélyi Miéi. Rá' day Imre, Kabos Gyula, Csortos G y u la, Makláry Z oltán, M ihá lyfy Béla, M ély G erő és m ások játsszák a fősze repeket. A hangfelvételeket Pulváry Kár'ply teljesen bevált hangfelvételi rendszere szerint készítették. Á prilisban Pergőtűz cím en még egy magyar film felvételei folytak a M a gyar Film iroda telepén. Ezt a filmet a Cinema-filmvállalat készíti, Gács M iklós szem élyes irányítása m ellett. A film alapja egy külföldi háborús film, am elynek egy részét idehaza szinkro nizálják, m ásik részét kitűnő m agyar szereplőkkel egészítik ki. A film szö vegkönyvét Balassa Im re írta és Balogh Béla művészi vezetése m ellett Ágotái Lajos rendezi. A film főszere peit Egry M ária, Kiss Ferenc, N a g y G yörgy, Köpeczi Boócz Lajos, Berky Lili, Hajnal B ctty, Pethes Ferenc játszszák. -Májusban a V icki című film et fo r gatják Keleti M árton rendezésében és Bársony Rózsi főszereplésével. * P Á R IZ S I T A N U L M Á N Y U T A T ak art a Filmkultúra júniusban rendezni a párizsi világkiállítás, de főleg a pá rizsi filmkongresszus alkalm ával. Őszin te sajn álatu n k ra bejelentjük, hogy ezt a tan ulm ányutat nem rendezzük meg és eredet tervünktől elállunk. Ennek oka főként az, hogy azok, akik haj landók Hetitek volna az . uitazásban részt venni, ö sszetévesztették a tcírsasutazás fogalm at a tanulmányút fogal mával. F lap hasábjain sem kedvünk, sem helyünk nincs, hogy a két foga lom közötti különbséget mélyreható módon boncolgassuk. Mi a m agyar filmszakma tagjaival a párizsi ötnapos nem zetközi film kongresszus tarta m a alatt a párizsi filmvilág érdekességeit és látnivalóit ak artu k bem utatni. A film kongresszusi résztvevőknek m ód
13
juk ban állt volna szakm ai tudásukat szaporítani és gazdagítani. Ez kevésbbé szórakozás, m in t inkább k o m oly tanulás. A társasutazás, am ely nek tagjai heterogén elem ekből állnak, szörnyű fárasztó m unka egyik m ú zeumból a másikba, egyik templomból a másikba és így tovább. A m agyar mozis ezekből nem tanul. A m agyar mozis tanul, ha a párizsi filmszínimzak gépházait, belső berendezéseit lát hatja, ha a m ű term e ket bújhatja, ha a labortóriumokat tanulmányozhatja, m ert nem elég jó francia filmeket j á t szani és azokon esetleg keresni, h a nem látni is kell azt a kóhot. ahonnan ezek a filmek kikerülnek. Ezt akartuk! T izcnnégynapos szép tanulm ányutat akartunk, com m e il faut helyeken és m ódon szakm ai ban kettekkel tarkítva, am elyek alkalmat nyújtanak az ismer kedésekre, nem ze tkö zi szakmai barát ság kötésére és kölcsönös gondolatok k cserélésére. Ilyen tanulm ányutat k o moly elhatározással, igaz szakm ai s z e retettel kell m egcsinálni és az a 30 je lentkező aki eljö tt volna, harmincféle képen ak a rta azt m egvalósítani és így jobb, ha a rendező, akinek ez egyéb ként nem lett volna üzleti vállalko zása és aki a maga személyére nézve ezen a tanulmányúton kivid is úgyszól ván díjtalanul élvezi m a jd a párizsi út minden szépségét és értékét, kellő időben eláll a tervtől és nem vállalko zik olyan feladatra, am it sokan nem akarnak megérteni. Ezért és csak ezért e jtettü k el a párizsi és a müncheni ta nulm ányút és az ezt követő kétnapos felejthetetlennek Ígérkező dunai hajóút szép ötletét. C sinálják m ások, akik talán üzleti rutinból ezt jobban tu d ják szervezni, de nem vállalja el c sorok írója, aki inkább azt am bicionálta, hogy a ma gyar m oziszakm a Párizsban szakmai dolgokat lásson és azokból tanuljon, hogy idehaza a világ egyik legérdeke sebb városában tan u lt szakm ai tudását értékesíthesse. (I. a.)
Filmexpressz Szállítmányozási kft. elne vezés alatt új cég alakult Erzsébet körút 9—11 alatt, amelynek tagjai: Horváth Sán dor, Stignitz György és Széli János, akik hosszú esztendők óta mint jól bevált filmspeditőrök dolgoztak a filmszakmában. Az új cég telefonja: 1-336-71. H Í R A D Ó J A A Korona Film Rt,, amely már évek óta nem működik, de a céghivatalban még nyil Villani Lajos báró, a külügyminsztérium vántartják, most közli 1936 június 30-án le kulturális osztályának a vezetője, a milánói zár mérlegszámláját, amelyből kiderül, magyarbarát olaszok egyesülete elnökségé hogy a cég 50 ezer pengő részvénytőke mel nek felkérésére, nagysikerű előadást tartott lett 24.190.26 pengő veszteséget szenvedett. április 25-én a magyar filmművészetről. Az előadást filmvetítések kísérték, amelyek be Budapest székesfőváros magánépítési bi mutatták a közönségnek a magyar film zottsága egyik legutóbbi ülésén tárgyalta Krausz Pál Lipótnak azt a kérését, hogy gyártás minden ágának (híradó, kulturíilm, az Ugocsa u. 10. szám alatt levő telken 3 oktatófilm, reklámfilm és játékfilm) magas emeletes bérház építésével kapcsolatban színvonalát. Az előadást Milánó egyik leg mozgóképszínházat építsen. Miután a be előkelőbb mozgószínházában, a Cinema Ammutatott tervből megállapították, hogy a bassadoreban rendezték meg. A közönség kérelmező nagyobb alapterületet akar be mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta Vil építeni, mint amennyit szabad, a kérelmet lani Lajos olasznyelvű ismertetését és az elutasították. előadás után melegen ünnepelte az előadót. A Vasutasok Mozzgófényképszínházi rt., A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszt.sére dr. Gimesi Nán amely eddig a Magyar-Holland Bank, illetve a Danubius Mozgóképipari rt. érdekköréhez dor egyetem i magántanárnak, az Amatőr tartozott, néhány hónappal ezelőtt gazdát Mozgóíényképezők Egyesülete elnökének, a cseréit. Ennek folytán új igazgatóság is filmcenzura tagjának, a szakirodalom mű alakult és az eddigi igazgatósági tagok: vi velése és a műegyetemi oktatás terén szer téz Kohlener Barnabás, Stein Márton, Bánde zett érdemei elismeréseid az egyetemi nyil Béla, Varga Imre, Nógrádi Nándor, Szigeti vános rendkívüli tanári címet adományozta. Ferenc, Bessenyey Boldizsár, Simkovits Az Országos Magyar Filmegyesületben Lajos és Puskás Tivadar helyébe Lederer májusban mélyreható személyi változások Lajost, Sólyom Antalt, dr Ujházy Lászlót várhatók. Valószínű, hogy Törs Tibor orsz. és Szántay Istvánt jegyezték be igazgatóképviselő, aki elvállalta a Filmgyártók sági tagoknak. A Rt. új telephelye Buda Egyesületének az elnökségét, lemond filmpest, VIL, Baross tér 32. egyesületbeli elnökségéről és helyébe egy A Lipótvárosi Mozgóképszínház, amelynek megalakulásáról és terveiről a Filmkultúra más, a magyar filmélettel már régebb idő legutóbbi számában megemlékeztünk, min óta összeköttetést fenntartó országgyűlési képviselőt választanak meg elnöknek. den valószínűség szerint, mint Lloyd-filmUgyanakkor változás várható az ügyvezető színház kezdi meg az ősszel a működéséi. alelnöki és titkári tisztségben is. Budapest székesfőváros polgármesteri hi vatala kilátásba helyezte, hogy az idén is A párizsi nemzetközi filmkongresszus kér désével a Moziegyesület még nem foglalko 50%-kai mérsékli a fővárosi mozik vigalmi adóját. A mérséklés május—szeptember hó zott, mert ezideig még nem érkezett meg a napokra vonatkozik. párizsi rendezőbizottság meghívása. Miután Schaffberger József, a budapesti Eliteez a meghívás rövidesen itt lesz, a Mozi egyesület csak a májusi választmányi ülé fiimszínház üzletvezetője családi nevét Sá~ sonyi-ra változtatta meg. sen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kik Budapest legújabb filmszínháza a Holly képviselik Párizsban a magyar mozisokat. wood fiimszalón április hóban nyilt meg. Az Fényes Szabolcsról, a kitűnő magyar ze 550 személyes intim filmszínház utánjátszó neszerzőről, egyes magyar lapok azt írták, mozi, igazgatója Biró Jenő. A kis filmszín hogy a német „Kontingentstelle1' nem enház belső kialakulása rendívül ízléses és délyezte a legközelebb gyártásra kerülő stílszeru. Kiepura—Eggerth-fdm tőle eredő zeneszá Fonofdm kft. elnevezéssel Budapesten új mait. A Németbirodalmi Filmkamara most filmgyártó társaság alakult 10.000 P törzs arra kérte a Filmkultúrát, közölje a ma tőkével, mely ugyancsak filmek gyártását gyar nyilvánossággal, hogy az illetékes és forgalombahozatalát tűzte ki célul. A német filmhatóságok minden további nél társaság ügyvezetőé Szenes Károly, Buda kül engedélyezték Fényes Szabolcs zenei pest, V., Thtirzó u. 19, ahol egyébként az közreműködését. új cég telephelye is van.
A
14
A V ID É K J E L E N T I :
MI K ÉSZÜL RÓM ÁBAN?
A soproni Városi mozi legutóbb „A negy venéves film“ címen igen sikerült és szelle mesen összeállított régi filmsorozatot mu tatott be. A kinematografia legrégibb ide jéből származó filmeket vetítették a közön ségnek, amely napi 3 előadáson kérésziül teljesen megtöltötte a Városi mozi néző terét.
Rómában most kezdték meg a Nina non far la stupida (Nina, ne csinálj ostobaságot) című film forgatását az ottani Titanusműteremben. A főszereplők Assia Noris, Vanna Vanni, Paula Borboni és mások. Az I fratelli Castiglioni című film felvé telei közelednek a befejezésükhöz. E zt a filmet az Enic hozza forgalomba. Ma/rrabo címmel rendkívül érdekes film készül, amelynek a külső felvételeit Szomáliban forgatják. A Marrabo tulajdonké pen játékfilm , amelyben igen kiváló olasz színészek játszanak. A film főszereplői kö zött szerépei 8 benszülött is, akiknek mű vészi játéktudása általános feltűnést fog kelteni. A Scipio Africano felvételeit rövidesen befejezik. A munkálatokat az új nagy film városban fokozott lendülettél folytatják és rövidesen befejezik. E z a film méreteiben túlhaladja az egykor oly világhírű Quo vadis című filmet. Sok-sok száz statisztával óriási tömegjeleneteket fotografáltak. Rend kívül izgalmasnak és a néző előtt színdús nak Ígérkezik a zámai csatáról felvett jele net, amelyen hónapokon keresztül dolgoz tak Sabaudia mellett.
Soproni szimrónia címmel Friedrich Ká roly, a soproni Városi mozi népszerű és szorgalmas igazgatója kulturíilmet készí tett, amelyet legutóbb Budapesten is bemu tattak. A „Soproni szimfóniát“ most az is kolai kulturfilmek közé is felveszik, úgy hogy már a jövő tanévtől kezdve az ország különböző iskoláiban fogják bemutatni. A HONSz miskolci csoportja legutóbb is mét foglalkozott a miskolci Korona-Film színház ügyével és elhatározta, hogy felterjesztést i(jitéz a belügyminiszterhez, amelyben kéri az engedélynek a HONSz-ra való átírását. A gyulai Király-mozgó április 1-től kez dődő filmversenyt rendezett. Az előadások látogatói megváltott jegyükhöz szavazóla pot kaptak és ezeken mondtak kritikát a lejátszott darabról. A szavazóverseny nem csak arra volt jó, hogy azon a filmek bírálat alá kerülnek, de megmutatta a gyulai kö zönség ízlését és filmigényét is. A szavazás végén a mozi igazgatósága száz értékes dijat sorsolt ki a szavazók között. Pestkörnyéki filmszínház kft. elnevezés sel, Pesterzsébet székhellyel, új mozgókép színházi vállalat létesült 10.00(1 P törzstő kével. Az új cég ügyvezetője Gaubek Jözóse vállalkozó, Kispest, Petőfi u. 34. A cég telephelye: Pestszenterzsébet, Kossuth Lajos ucca 26. Enyingen az ipartestület elnöksége és a tanonciskola tanítói kara megtiltotta a ta nonciskolái növendékeknek, hogy a hely beli mozit látogassák. Ez a tilalom vonat kozik nemcsak a külföldi, hanem a magyar Hímekre is, úgyhogy ezzel a két intézet óriási kárt okoz a magyar kultúra egyik fontos tényezőjének: a magyar hangosfilm nek. A tanonciskolái növendékek között ta lálhatunk 20 éves ifjakat is, akik elég éret tek ahhoz, hogy bármilyen irányzattá és célzatú filmet, amelyet a filmcenzúra enge délyezett, láthassanak. Hasonló tilalmat adott ki a helybeli állami polgári és elemi iskola igazgatósága is, úgyhogy az enyingi mozgóképszínházat ezzel súlyos károk érik. A Moziegyelsület az ipartestületi és tanonc iskolái tilalom miatt bejelentést tett az iparügyi minisztériumnárl és a sérelmek or voslását kérte.
16
K IS S Z Á M O K F IL M -N É M E T O R S Z A G B Ó L N ém etország külföldi film behozatala az utóbbi esztendőkben az eddigi 1301—200 filmről 70'—80 filmre- csökkent. A ném et bem utató filmszínházak m űsorán a ném et filmek az összműsorok 65%f- át te szi k i a külföldi filmekkel szemben. A III. Birodalom előtt körülbelül 300 film kölcsönző cég m űködött N ém etország te rületén. A Német F ilm kam ara m egalaku lá sa előtt m ár csak 80—90 cég dolgozott, míg azó ta a filmkölcsönzők megoszlása ez: 6 n agy cég, 3 középvállalat, kb. 24 kerületi filmkölcsönző cég és 3 am erikai filmképviselet. A ném et mozgóképszínházak 1932-ben 176 millió m á rk á t v ettek be, míg 1935-ben a bevétel elérte a 200 millió m árkát. A Film kam ara film osztályánál v ezetett k a r totékok szerint 1936-ban kereken 50 új filmszínéiszt fedeztek fel. A Reichsfachschaft Filmnél 750 próbahangfölvételi sza lagot őriznek és ezek közül fedezték föl az em lített 50 elsőrendű új filmszínészt. Az idei müncheni ünnepi játékok során jú lius 30. és augusztus 12. között külön filmünnepi játék o k at is rendeznek, am elynek egyik kim agasló eseménye az a kiállítás lesz, am ely bem utatja a képzőművészet szerepét a filmen.
FÖLAVATTÁK A RÓMAI FILMVÁROST z olasz fővárosban április 28-án av atták föl az új film ávrost, amely E urópa egyik legnagyobb és legm o dernebb film gyári telepe. A fasiszta O laszország Mussolini egyenes kíván ságára és az olasz korm ány hatalm as anyagi tám ogatásával hozta létre az új film várost, am ely g y arap íto tta az am úgy is rengeteg római látnivalót. A Cines eddigi telepére szüksége van a városnak városrendezési célokra. Ezért k ellett az évtizedes C ines m űterm et m egszüntetni, de helyette hét kilom é tern y ire R óm ától, a V ia T usculana m entén épült ki hónapok óta tartó s z í v ó s és fárad h a ta tla n m unkával az olasz teljesítőképesség egyik legszebb eredm énye: a Cinecittá, a Filmváros. A hatalm as területen négy m űtermi csoportot létesítettek. ’M indegyik cso p o rtb an hét hatalm as m űterem áll, sőt m indegyik m űterem nek sa já t terepe (fölvételi helye) van. Egy-egy m űte rem ben négy sztárö ltö ző t és ló egyéni öltözőt ép ítettek . Ezenkívül építettek még egy hatalm as 80X36X16 m. nagy ságú óriásm űterm et, am ely m ögött el vonulnak Róm a örökké zöld rétéi, úgyhogy ezeken a helyeken nagyszám ú szab ad téri fölvétel céljaira kínálkozik bőséges alkalom . A z új film város 600.000 négyszög m éternyi területen épült. Ebből 200.000 négyszögm éternyi területen em elték az épületeket és itt terülnek el a belső ke rte k is. De tervbe y ették további öt nagy m űterem építését is. O laszország évek óta igyekszik az európai film term elésbe bekapcsolódni. A z olasz korm ány ehhez bőséges al kalm at n y ú jt és ennek egyik legnagy szerűbb kifejezője az uj filmváros, am ely egyesíti m agában a m odern film technika m inden előnyét és a film gyártáshoz szükséges térbeli nagysá got és mozgási szabadságot.
A legjobb magyar filmek sikeréi is túlszárnyalta a
¡illllilllllllllllllllllllllllllllllllilllllilllllllllll
Joe Pasíernah első amerikai filmje Rendezte:
H. Cosfer (Hermáim Kosíerliíz)
17
Főszereplő:
DEANNA DURBIN A Décsi és K am aráb an 5-ik h é tre p ro lo n g álva!
UNIVERSAL-FILM RT. BUDAPEST, VIII., Népszínház ucca 21.
Telefon: 1 3 -8 4 -4 7 , 13-84-48.
I
K IS S Z Á M O K F IL M A M E R IK Á B Ó L
A FILM H ALOTTAI
Emile Pathé, a világhírű Pathé frères cég egyik alap ítója és b eltag ja április ban P árizsban m eghalt. Egyike volt a filfnipar ú ttö rő inek, aki 40 évvel ez előtt alap íto tta bátyjával együtt a P athé frères céget. U gyancsak az ő n e véhez fűződik a francia játékfilm gyár tás m egalapítása is. H alálával sírbaszáll az első film generáció egyik világ szerte is legism ertebb tagja. Emil Pathé 72 éves volt és a kinem atográfia ő skorában fivérével, C harles-szel és a L um iére-testvérekkel nagyarányú ta lálm ányokkal gazdagították a film tech nikát. A z egykor világhírű Pathé-céget, am elynek az elhunyt egyik alapí tó ja volt, az u tó b b i években m ár egyre kisebb szerep et játszo tt. A háború elő tt B udapesten is volt fiókja. Filoteo Alberini, az olasz film egyik ú ttö rő je és m egalapítója április 10-én, 70 éves k o ráb an R óm ában m eghalt. M ár 1897-ben foglalkozott film techni kai kérdésekkel és m ár ebben az év ben szerk esztett keskenyfillm vetítőgépeket. A század elején ugyancsak egy csom ó film techpikai újítással lepte meg a film szakm át és gyártm ányai el kerü ltek A m erikába is. A m ai Cinesfilm gyár egyik ősének, az A lberini e Santoni cégnek volt a m egalapítója és így a C ines létesülése is az ő nevéhez fűződik, miért a fenti társas cég k é sőbb alakult át Cines-szé. Firenzében m ár 1901-ben n y ito tta m eg az első m o zit, m ajd 1904-ben, az akkori idők leg nagyobb m o ziját n y ito tta m eg R óm á ban, az E ssedrán, ahol még m a is, te r m észetesen m odernizálva, m űködik. Még élete utolsó heteiben is állandóan foglalkozott film technikai találm ányok kal és kérdésekkel, és főleg a plaszti kus vetítések érdekelték. K özvetlenül a halála elő tt kidolgozta a szemüveg nélküli sztereoszkópikus ren d szerű film leadást, am elyet azonban m ár nem tu d o tt befejezni.
18
Egy nem régiben m egjelent am erikai kimum utatás szerint ezidőszerint több, mint 200 önálló, de egy részük em ellett mégis függd viszonyban levő film gyártó foglal kozik am erikai filmek előállításával. Eze ken kívül kb. 150 film gyártó g y á rt kizá rólag ipari és közgazdasági jellegű filme ket. Az Északam erikai E gyesült Államok területén 5 film vállalat foglalkozik heti film híradók készítésével és 15 cég rajztrükkfilm ek előállításával. Az Északam erikai Egyesült Államok terüle tén működő film kölcsönzőknek 40 n ag y városban 450 fiókvállalatuk van. Az Északam erikai E gyesült Államok moz góképvizsgáló b izottságának a jelentése szerint az am erikai szórakozási ipar ez időszerint 150.000 em bert foglalkoztat, am elyek közül 93.052 jut a m ozgókép ip a rra (59%). Az összes am erikai szóra kozási üzemek bruttó bevétele elérte a 700 miiló dollárt, amiből a m oziiparra esik 508 millió dollár (73%). Az elm últ év elején 12.024 filmszínház 6104 tulajdonos kezében volt. Ez a 12.000 moz góképszínház 93.052 em bernek ad o tt k e nyeret. Az am erikai hadihajókon m ár évekkel ez elő tt bevezették a tisztik ar és a legény ség részére a film előadásokat. Ezek a film bem utatók annyira népszerűek, hogy m a m ár minden am erikai filmről k é t k ó p iá t h asználnak fel az am erikai hadi hajókon.
A M E R IK A 583 F I L M E T G Y Á R T A Z U J ID É N Y B E N 8 amerikai nagy filmgyár és a 3 ame rikai független film gyár m ár összeállí totta az 1937—38. évekre szóló gyártási ter vezetet, amelyből kiderült, hogy együttesen 580 filmet akarnak gyártani. Ez a szám kb. megfelel az utóbbi években gyártott filmek mennyiségének. Az amerikai film gyárak kö zül a következők gyártási tervezete ism ert: Republic — — —■ — 69 filmmel 21th Century-Fox — — 66 „ Grand National — — •— 65 W arner Bros — — — 60 Param ount — — —- — 58 M etro — — — — — 50 R. K. O. — — — — 48 „ Columbia — — — — 48 Monogram — — —• — 42 „ Universal — — —- — 42 United A rtists — — . — 36 összesen 583 filmmel
Ó R IÁ S I F IL M G Y Á R T Á S I T E M P Ó F R A N C IA O R S Z Á G B A N francia film gyártás körében az f ~ \ utóbbi hetek b en beállott rendes forgatási szünet u tán óriási lendülettel indult m,eg a film gyártás. A z utóbbi hetekben Párizs valam ennyi filmműtcrm ét lefoglalták és m in d en ü tt m eg indult a m unka. A külföldi filmlapok m egállapítása szerint m ár április ele jén, sőt m árcius végén olyan hallat lan film gyártási láz indult meg, ami m áskor csak júliusban és augusztusban észlelhető. V alam ennyi m űterm et hoszszú időre a d ták m ár bérbe és m ár az utóbbi időben létesült új bois de boulognei m ű term ek et is lefoglalták. H ir szerint a Fox P árizsban új film m űter m eket ó h a jt építeni. A zok a joinvillei m űterm ek, am elyeket az utóbbi esz tendőben a P aram ount bérelt, m ost visszakerültek a G aum ont-konszern tu lajdonába. E zeket a m űterm eket azon ban egyrészt kén y telen lesz lebontani, m ert Párizs városa ezeket a terü lete k et m ás célokra ak a rja felhasználni. É rdekes tü n et a francia film gyártás ban, hogy a fin an sz íro zás, nagy része angol pénzem b erek részéről történik. A z utó b b i hón ap o k francia film jeinek kedvező anyagi eredm ényei ösztönöz ték az angol tő kése ket arra, hogy a francia film gyártásba bekapcsolódja nak. A francia film gyártás ma teh át nem annyira a tényleges piaci s z ü k ségletet k iv án ja fedezni, hanem való jáb an spekulativ célokat szolgál. K ü lönösen egy nagy angol b izto sító tá rsa ságról beszélik, hogy hatalm as tőké k et b o c sá jto tt a francia film gyártás rendelkezésére. Ez az angol biztosító in té z e t a francia piacon az? -utóbbi években intenziven bekapcsolódott a film biztosítási üzletekbe és főleg nagy filmek finanszírozására specializálta magát. L élektani ad o ttság is játszik közre és ez az, hogy az utóbbi hóna pokban igen sok francia filmnek úgy a belföldön, m in t a külföldön nagy anyagi és erkölcsi sikere volt.
19
szenzációs uj típ u sai: 90 cm. magas
„kis“ pianino 7 oktáv, t e l j e s hangerősség, a modern lakás hangszere. 155 cm. hosszú
l
jy
a legtökéletesebb hangszer a leg modernebb meg oldásban. T e k in tse m eg a gyár k i á l l í t á s á t a N em zet= k ö z i V á s á r o n (Iparcsamok 608. sz ) Kérjen díjmentes prospektust:
MUSICA,
Erzsébet-körut 43. (R o yal)
A
z o k t a t ó f il m
BEMUTATTAK A KÜLKERESKEDELMÜNK SZOLGÁLATÁRA KÉSZÜLT KULTURFILMEKET arán y i K álm án m iniszterelnök és földm űvelésügyi m iniszter m eghí v á sá ra n ag yszám ú és előkelő közön ség nézte v égig április 28 -áU délelőtt a F ó ru m -film szín h ázb a n a m. kir. K ülkereskedelm i H iv ataln a k 1936— 1937 . évben elkészült m ezőgazdasági k u ltu r film sorozatából b em u tato tt fil m eket, v alam in t több szem elvényt a készülő további film sorozatból.
D
A b em utatón m egjelent vitéz nag y bányai H o r t h y M iklós korm ányzó is, ak it D arányi K álm án m iniszterelnök, K o z m a M iklós, a M ag y a r F ilm iro d a rt. elnöke, v alam in t K u n d e r A ntal, a K ülkereskedelm i H iv atal elnöke fo g ad tak . O tt voltak a b em utatón B o r nem isza Géza kereskedelm i és iparü gyi m in iszter, Széc h en yi B ertalan g ró f, a felsőház elnöke, R a d v á n s z k y A lb ert báró, a F elsőház alelnöke, T a h y L ászló, a képviselőház alelnöke, Karafiáth Jenő, főpolgárm ester, BesSen ye y '¿énó, a K ö zm unkatanács elnöke, P reszly E lem ér főispán, vitéz Petneh ázy A ntal, Halla A urél,. T asnád y N a g y A n tal, ifj. W lassics G yula báró, T o m csá n yi K á lm án állam titk á r és a m in isztériu m o k főtisztviselői. M egje
lentek továbbá ifj. H orthy M iklós, Iv á d y Béla, a N em zeti E g y ség P á r t já n a k elnöke, S o m s s i c k L ászló gróf, az O M G E elnöke, Ferenczy T ib o r fő kapitány, a F elsőház és a képviselőház tag jai nagyszám ban, a K ü lk eres kedelm i H iv a ta l vezetősége és a k ü lönböző 1 érdekképviseletek vezetői. A korm ányzó érkezése u tán a zsú folásig telt film színházban először „vetített konferanszié“ ism ertette a b em u tatásra kerülő film eket. E zekkel az ex p o rt-p ro p ag a n d a cél szolgáló kulturfilm ekkel, am elyek a m a g ya ror szág i m o zg ó kb a n is b em u tatásra ke rülnek, m int kisérő m ű sorok a rendes esti előadások keretében, elsősorban külföldön k ív án ja a K ülkereskedelm i H iv a ta l m inél szélesebb körben ism er tetni a m ag y ar m ezőgazdaság e x p o rt képes kiválóságait, hogy ilym ódon a p ro p a g an d a m odern eszközével, a film m el h ív ja fel a külföld figyelm ét a m ag y ar a g ráré rték ek re. A K ü lk e reskedelm i H iv a ta l vezetősége, a szak szerűségi szem pontok figyelem bevé tele m ellett igen nag y súlyt helyezett a film eket g y ártó M ag y a r F ilm iro d á val eg y ü tt a m űvészi kivitelezésre és
IS K O L Á K // F IL M K O L C S O N Z O K // E G Y E S Ü L E T E K KULTURFILMSZÜKSÉGLETÉRŐL AZ
EGÉSZ
VILÁGRA
BUDAPEST,
KITERJEDŐ
SZERVEZETÉVEL
ERZSÉBET-KÖRUT
GONDOSKODIK
A
1 -3 7 4 -3 8
.
a m űvészi összeállításra. L evetítették „A m a g ya r ló“, Juh ten yésztés M a gyarországon, M a gyar barom fite nyésztés, S za rva sm a rh a ten yésztés M a gyarországon és a M agyar bor cím ű k u ltu rfilm ek et és befejezésül a m ost készülő V adászat M agyarországon cónü film ből m u ta tta k be szem elvé nyeket. A b em u tato tt film eket a m eg jelent küözönség igen nagy tetszéssel fogadta. A film eket a K ülkereskedelm i H i vatal m egrendelésére a M ag y a r F ilm iro d a készítette, K andó L ászló festtőm űvész, tan ár, m űvészi irán y ítása m ellet S o m k u ti Istv án o p eratő r re n dezésében és felvételezésében. A K ü l kereskedelm i H iv a ta l részéről külön böző szakbizottságok irán v ítása mel-
lett R a d n ó ti Istv án főelőadó állította össze a film ek szcen áriu m át és ügyelt a szakszerű kivitelezésre. A m űvészi k épsorozatokat m ag y aro s zenével F arkas F erenc, L ászló S ándor, Országh T iv ad a r, P olgár T ibor, R ajter L ajo s és V incze O ttó zeneszerzők fes tették alá, m íg a zenekari felvételek nél a B udapesti H angversenyzenekar m űködött közre. Á ltalános feltűnést keltettek S o m k u ti Istv án elragadóan m űvészi föl vételei. S o m k u ti é/eslátással, hallatlan m űvészi hozzáértéssel és ösztönnel állíto tta a fo to g ra fáló lencse elé az eléje táru ló pom pás képeket. S o m k u ti ezúttal nem csak m in t kitünően látó operatőr, hanem rag y o g ó felkészült ségű rendező is kitűnt.
Érdekes magyar kultúrfilm az optikai csalódásról. Berendik István filmoperatőr, uki legutóbb néhány m agyar kultúrfilm jével, különösen az úgynevezett szobor-film jével keltett nagy feltűnést, m ost új, rövid kultúrfilm forgatását kezdte meg. Ennek a filmnek N em hiszek a szem em nek a címe, alcíme pedig Optikai csalódások. Az érdekes film tém áját Szegő Béla írta és a Kovács és Faludi filmlaboratóriumban készül. A film a m indennapi életben előforduló opti kai csalódásokat v ilágítja meg helyes ol daláról. A filmnek számos külső és belső felvétele lesz. „ Érdekes adatok az olasz Filmbank mű ködéséről. A Banca Nazionale dél Lavoro, am elynek egyik alosztálya egyúttal • film bankszerű ügyleteket fejt ki, nemrégiben ta rto tta évi közgyűlését, am elyen Commendatore dr A rturo 0 s i o vezérigazgató rész letes jelentést te tt a Film bank m últ évi működéséről. A meglehetős nagyarányú függetlenséggel és önrendelkezéssel dol gozó Film bank alaptőkéje 40 millió Mra. A bank a m űködését 1936 áprilisában kezdte és eddig 18,113.000 lirát fordított olasz filmek céljaira. Egyéb, az olasz film gyártás sal kapcsolatos ügyekre további 5,215.000 líra h itelt nyú jto tt a Filmbank. 1936 decem ber 31-én a hitelezett összegekből m ár csak közel 10 millió lirát nem fizettek még viszsza az adósok. Dr Osio jelentésében k i emeli, hogy az olasz állam i Film bank eddig ■veszteség nélkül dolgozott, mert az eddig kihitelezett összegeket- a filmkölcsöndijakból és az állami tám ogatásból fizették viszsza.
Munkanélküliség az angol filmiparban. Az utóbbi hónapok sorozatos bukásai és összeomlásai folytán a londoni filmiparban igen jelentékenyen m egnőtt azoknak a a m unkanélkülieknek a száma, akik a mun kaszüneteltetés folytán k enyerüket v esz tették. Az Association of Ciné Tecnieians k im utatása szerint ennek a szövetségnek az angol filmtechnikusok és filmgyári mun kások 95%:-a tagja. Ezek közül ezidőszerint kb. 35% m unkanélküli. Az aránylag n agy számú m unkanélküliségnek az a m agyará zata, hogy a független gyártó k egy része, akik tav aly veszteségeket szenvedtek, v i s szavonultak a film gyártástól. U gyancsak sokan lettek kenyér nélkül a 3 H agen-társaság összeomlása folytán, végül súlyos csapás volt a G aum ont British v áratlan k a tasztró fája is, ahol tömeges elbocsátással szaporították a m unkanélküliek számát. A m unkanélküliek csak egy igen kis rjSsize helyezkedhetett el más szakm ában és az a törekvésük, hogy az Egyesült Államokba juthassanak, nem sikerült. A törvényszéki tárgyalások megfilmesí tése ellen foglalt állást legutóbb New-Jersey állam képviselőháza. A parlament előtt oyan értelmű javaslat fekszik, hogy a jövőben tiltsák meg a híradókészítőknek azt, hogy izgalmas törvényszéki tárgyalásokról film riportot készítsenek. A javaslatot benyújtó képviselő hivatkozik itt a leutóbb Lindberghbébi-ügy tárgyalásán lejátszódott esemé nyekre, am ikor is a tárgyalás majdnem m in den izgalmas fázisát vették föl a filmre.. A parlamenti tárgyalás eredményként a kor mányzó ilyen irányú tilalm at fog elrendelni.
21
A negyvenórás munkahét a párizsi mozi iparban. Nemrégiben lépett életbe a párizsi filmszakm ában a kötelező 40 órás m unka hét és most a mozik szám ára előírt 40 órás munkahét tervezetét dolgozzák ki. A szín házaknál és moziknál természetesen sokkal nehezebb á 40' órás munkahét keresztülvi tele, mint bármely más iparágban. Nehéz szám ukra azért is, m ert kereskedelmi, ipari és a bankvállalatok kétnapos munkaszünete (szom bat-vasárnap, vagy vasárnap-hétfő) amúgy is súlyosan érinti a szórakozó-ipar üzemeinek az üzletmenetét. Eleinte arról volt szó, hogy nyitva m aradnak úgy a szín házak) m int mozik és ezt úgy oldják meg, hogy helyettesi állítanak be és így a m un kavállalók tulajdonképen 40 órát dolgoznak hetenként anélkül, hogy az üzemek m unka ideje csorbát szenvedne. E z a „könnyű“ megoldás azonban meglehetős nehéznek lát szott és az a terv, hogy helyettes személy zetet állítsanak munkába, nem bizonyult végleges megoldásnak. A munkavállalók szervezetei kijelentették, hogy ezt a m eg oldást csak a világkiállítás tartamára vállal já k és a végleges megoldást abban látják, hogy a színházak és mozik felváltva heten ként egyszer bezárnak, illetve teljes mun kaszünetet tartanak. A zárást a mozik és színházak érdekképviselete a hatóságokkal karöltve határozzák el és pedig olyképen. hogy az összes párizsi szórakozóhelyek Va-ánál többen egyszerre nem zárhatnak be. A párizsi szórakozóhelyek alkalm azottai, te hát színészek, zenészek, artisták és műszaki személyzet a kérdés egyöntetű megoldása érdekében közös bizottságot küldenek ki. A cseh hadsereg íilmszolgálata. A cseh hadsereg 1980-tól kezdődően fokozatosan beállította a filmet a hadseregoktatás szol gálatába. A film a katonai oktatás segéd eszköze lett. Nemcsak katonai-technikai kér déseket vittek filmre, hanem olyan játék filmeket is m utattak be a katonai isko lákban és laktanyákban, amelyek témái al kalmasak voltak arra, hogy a hallgatók okuljanak a film katonai célkitűzéseiből. A cseh hadvezetőség ezenkívül hadi-film hír adót ad ki, amely azonban egyelőre csak bizonytalan időközökben jelenik meg. Ezek
nek a katonai híradóknak egyes részeit esetről-esetre a polgári filmhíradó részére is rendelkezésére bocsátják, különösen, ha bizonyos jelenetektől a polgári lakosság felvilágosítását is remélik. A katonai hír adókat később, mihelyt elvesztették idősze rűségüket, tárgyuk szerint összevágják és ezeket a részeket átadják azoknak a ka tonai alakulatoknak, amelyek érdekkörébe a film tárgya tartozik. A cseh hadvezetőség 28. számú katonai h íradója pl. a legutóbbi nagy hadgyakorlatok lefolyását tartalm az za és ezt a film et legutóbb m utatták be Prágában a sajtó képviselőinek. U gyanak kor játszottak egy másik katonai filmet is, amely igazolja, hogy a katonai oktatás te rén a film nek m ilyen hallatlan jelentősége van Csehországban, Az első boglár hangosfilm most készült el Münchenben, az ottani B av aria m űte remben. A bolgár k irály és a bolgár k o r m ány kezdem ényezésére készült az első bolgár hangosfilm, am elynek d in é: S t r a h i 1, a v i t é z . Ism ert bolgár színészek, jó részt a bolgár Nemzeti Szinház tag jai já t szanak a filmen. A filmet N ö v á k József bolgár rendező rendezte. Olasz-német filmegyezmény. A legutóbbi ola.z-f r a n d a filmegyezmény után az olasz korm ány most N ém etországgal is. külön íilmegyezm ényt kötött. A tárg y aláso k at Berlinben fo ly tatták és ezen resztvettek Luigi F r e d d i, az olasz sajtó- és propa gandaügyi m inisztérium filmosztályánaK a vezérigazgatója, Cav. P a r i s e h , az olasz l.uce német vezérképviselője, Comm. Ricciardi a berlini olasz nagykövetség szak értője. Az új m egállapodás rendezi a Né m etország és O laszország közötti filmfor galm at, elősegíti a kölcsönös filmcserét és a filmbehozatalt, Egyelőre k e r e t m e g á l l a p o d á s t k ö töttek, am elyet m int állami szerződést állam legközelebb fog aláírni. A kölcsönös aláírás után Közzéteszik az olasznémet filmegyezmény szövegét. Speciális
film szállitások
a világ minden részébe.
leggyorsabb
Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos Egyesülete
vámkezelés a N yugati és Keleti p á lya udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon
B u d a p e s t, VII., W e s s e lé n y i u c c a 73.
„H EBEL
T e le fo n : 337-598
Hivatalos órák: 2— 6-ig . A munkaügyeket S z a b ó István a Capitolmozgó gépésze intézi.
nem zetközi szállítmányozási és elvámolási vállalat,
IV., V Á C I - U T 1.
Hivatalos órán kivül hívható d. e. 10—12-ig 1-457-11, este pedig 6—I2-ig az 1 321-75, telefonszám alatt.
T e I e f o n : 1 -1 5 9 -4 7 .
22
«TECHNIKA BARABAS D A N IE L :
NÉZZÜNK KÖRÜL A MODERN GÉPHÁZBAN — A KORSZERŰ VETITŐSZÉN-ELLENÁLLÁSAI — °A z elektrom os és gépészeti tervezőP v nek kom olyan szerk esztett gép elem eknél szám os körülm ényre kell tek in tettel lennie. K isebb pincem .ühelyekben a lehető ségig gyakorlati tap asz talato k ra tá m aszkodó kisiparos m űszaki kivitele zése a m éretezésnél a sablonos an y a gokra, k eresztm etszeteknél pedig a m indennapos táb lázatokra szorítkozik a kivitelezés terén. T eh á t általánosság b an kim o n d h ató m a már, hogy a korszerű gépházban a szakm érnöki ké pesség és precizitás elengedhetetlen. Áll ez pedig a vetítőgép-elem ektől az erősítőn keresztül az elektrom os háló zat berendezéséig. A z alantiakban a m ai gépház te rü letén kivül eső elektrom os egységről kívánok beszám olni, összehasonlítva az avult berendezéssel szakszerűségi szem pontból. A régi gépházakban a vetítőhelyiség területén helyezték el a sablonos vetítőszénellenállásokat, am elyek kályha m ó d jára m elegítették a különben is rosszul szellőzött helyiséget. A meleg term elést még fokozta az optika által felm elegített fénykéip, a lám paházban levő szén izzása és a m eghajtó m otor álcái termiéit m eleg; teh át nyáron a le vegő elviselhetetlen volt ezekben a he lyiségekben, am elyekhez még hozzájá rult esetleg a hangszóró gerjesztéséhez szükséges ak k u m ulátorok )savpárolgása, am ennyiben egy légterük volt a vetítőhelyiséggel.
A vetítöszén ellenállások anyaga rendszerint nikkelin vagy konstantán volt, am ely ellenállási anyagok hőkoef ficiense ()'()()()((05, mig fajlagos ellenál lása 0'5 Ohm. Ezzel szem ben a m ai Krupp-fém ből készült ellenállási anyagoknál a hő koefficiens O’OOOOOl és fajlagos ellen állása 0 -1.5 Ohm . E zeket az ad a to k a t azért közlöm, hogy az összehasonlítás szem betűnőbb legyen. Feltételezve, hogy a hálózati feszültség 110 V olt, a vetítöszén ejn m ért feszültség 45 V olt, akkor 110 — :> - - 65 V olt feszültséget kell az ellen álláson keresztül m egsem m isíteni — meleggé — átalakícani. Többféle körülm ény közé kerülő lám pák (színes film, túlexponált kópia stb.) nagyobb áram erősséget igényel nek a vetítésnél, egyszóval a korszerű ellenállásnak ezeket a körülm ényeket is ki keb elégítenie.
23
A szerkesztésnél m int egy individum ot kell felfogni m inden színháznál: az ellenállásokat, m ás és m ás a vetítési távolság a vetítővászon, azaz az amperitás, valam int a csatlakozás cávolsága és a hőátadási koefficiens (Kruppfém eknél negatív) tágulási együttható ellenállási értéke, valam int az am peritás és az esetleges feszültségesés a csatlakozási ponttól a tám p o n tjai a vetítőszénellenállás m éretezésének. Ida azonban nem hálózati feszült séggel (110 V olt), hanem katodegyen-
irányítóval dolgozunk, az egyenirányí tó it oldal feszültsége terhelés alatt körülbelül 72—78 volt. A z áram át alakítóknál (forgórészes) 65 V olt; te h át előnyös m in d k ét esetre szerkesz te tt szénellenállással dolgozni, am időn is az ellenállás k iv eze tések k o n ta k t jai a körív 90"-án hálózati oldalra, a m ásik oldalon pedig generátor vagy kato d eg y en irányító oldalra dolgoznak. Régi színházaknál kb. 25 A m pere v etítési erősséget feltételezve, 110 V olt kapocsfeszültség m ellett 1625 W a tt ala kul m eleggé, am ely érté k 2’25 lóerőnek felel meg, azaz 200 Jaul meleg fe j lődik. A z ilyen színházakban term é szetesen a h ő h atásra az asbesztre sze relt ellenállások m éretei m egtágulnak és egym áshoz érnek és annak ellenére, hogy a kivezetések 2 am pp.-sek, 5—6 amp. u g rást m u tat a m űszeren, teh át felesleges áram fogyasztás áll elő. E zeket az avult berendezéseket m essze felülm úlja a K rupp-fém ből k é szült és porcellán kifeszítőkön szaba don spiralizált szénellenáliás úgy m e legedés m in t áram átvezetés szem pont jából, ahol a spirálok átm érője, vala m int a m enetek kö zö tti távolság a h u zal felületének függvénye. Ez a kon strukció m inden k ö tő d ró t alkalm azása nélkül készül. A z egyes spirálok elhe lyezése olyan szabadon van, hogy egy m ást nem m elegítik, te h á t a term észe tes transm isszió lehetősége , fennáll. E zeket az újításo k at, valam int az ehhez a szakm ához tartozó újabb gép elem és elektrom os berendezési k o n stru k ció k at lapunk sorozatosan fogja közölni. Szükség esetén rajzokkal. Az ebben a cikkben tárg y alt vetítőszénelle n á Já st a H ollyw ood Filmszjalonban k artá rsain k m egtekinthetik. A francia filmlaboratóriumok m árcius vé gén az ös:zes laboratórium i m unkálatok árait 20% -kal felemelték. N éhány héttel előbb a. francia frank mai valutáris á rá nak megfelelően felemelték a nyersanyag á rá t is.
24
Párizsban is bemutaták az ibolyántúli hangeljárások. A F ilm kultúra több ízben is beszámolt az R. C. A. rendszerű ibolyántúli sugárral dolgozó hangfelvevő eljárásról. Legújabb párizsi hírek arról számolnak be, hogy az R. C. A. ott is szakmai bem utatót rendezett. A bemutató előadáson a francia filmélet legkitűnőbb technikai szaktekinté lyei jelentek meg. A londoni sikerhez ha sonlóan a francia szakkörök is osztatlan el ismeréssel fogadták az R. C. A. camdeni kutató laboratórium aiban dolgozó mérnökei nek értékes eredményét; az ibolyántúli s u gárral dolgozó hangfelvevő berendezést. A megjelent bírálatok egyhangúan állapítják meg, hogy a hangfelvételezés jelentős lépés sel ju to tt előre. Egyes francia stúdiók tá r gyalásókat folytatnak hang-berendezésüknek az ibolyántúli rendszerrel való fölcserélésére. M. A tkinson, az R. C. A. londoni igazga tója, aki a bem utatón szintén jelen volt, ki jelentette az egybegyült szakemberek előtt, hogy rövidesen egy új érzékeny rétegű film anyagot is hoznak forgalomba. Üj óriásmozi nyílik ideiglenesen április 29-től június 20-ig' Berlinben a K aiserdam nion létesülő n agy kiállttá: i területen. Ez alatt, az idő alatt propagandisztikus kiállí tá st rendeznek, amelyen nagy szerep jut a filmnek is. Az I —II. jelzésű kiállítási csar nokok között egy 2000' személy befogadá sára alkalm as kiállítási mozit nyitnak, am elyben csak heti h írad ó k at éa propagandafiimekel m utatnak be. A francia vasúttársaságok egy része el h atározta, hogy a nagy vasúti vonalakon járó von ato k at m o z i k o c s i k k a l egé szítik ki. ELőnek a. P árizs—Cherbourg-vonalon járó expresshez csatoltak ilyen filmelőadásokra alkalm as kocsit.
KOVÁCS ÉS FALUDI F I L M G Y Á R ÉS L A B O R A T Ó R I U M
BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35. TELE FO N :
2 -9 7 8 -5 5
.
M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-film eket
Uj rendszerű hangosfilm-stúdió, Berlin— Tempelhofban épült fel az új Fróelich-studió, am elynél számos Amerikából átplántált ú jítást valósítottak meg'. A m űterem mé rete: 24 X 3'6 m és 14 m magas. Megépíté sénél különös tekin tettel voltak a színes film felvételi lehetőségeire, ez m egnyilvá nult abban, hogy nagy gonddal ügyeltek a műterem meleglevezetéséről, amely tu d v a lévőén a színesfilm szereplőkre gyakorol káros befolyást. A padlózat 60 cm v astag beton-aszfalttal burkolt. Igen fontos újítás itt, hogy a reflektoron kábeljei nem fek szenek a földön, hanem megfelelő helyek ről lelógnak. Úgyszintén a díszletek legna gyobb része is lóg és csak azok vannak a padlózathoz erősítve, am elyeknél ez föltét lenül szükséges. A falakon 4% m m agas ságban egy 2'A m széles galéria fut körül, am ely fölött 4% m-rel egy második hasonló helyezkedik el és efölött 2 m-rel kezdődik a zsinórpadlás. Az idei lipcsei vásár kinotechnikai újdon ságai. A legutóbb lezajlott lipcsei vásáron a német kinotechnikai és optikai cégek sokféle újdonsággal léptek a nyilvánosság elé. A 3 legnagyobb gyár az A EG , Bauer és Zeissíko n új leadógépeiket állították ki, valamint a külföldön igen elterjedt koffer-berendezé seket. A koffer-berendezések úgy néma, mint hangosfilm leadására alkalmas kivitelben is kaphatók. Az A stro optikai gyár újdonsá gaival a transzfokator felvevő objektivvel keltett közfeltűnést, míg az Am igo-gyár új típusú felvevő stativjait m utatta be. K ülö nösen érdekes az AEG lassító felvevőgépe, amely a szinte hihetetlenül hangzó másodpercenkint 80 ezer képkockás sebességgel veszi fel a rendkívüli gyors lefolyású term é szeti jelenségeket. Igen érdekes a keskenyfilm m el kapcsolatos felvevő- és leadógépek kiállítása. A keskenyfilm-mozgalom óriási méreteket kezd ölteni és a 16 és 8 mm-es form ája különösen az elmúlt év tavaszán vett hatalm as lendületet. A különböző gyá rak 16, 8, 9/4 és a 1714 mm-es keskeny felvevő- és leadógépekkel szerepeltek. Nagy érdeklődést keltett a ssínesfilm , főleg pedig az új A gfakolor- eljárású filmanyag. Német film, német feliratokkal. S ajátsá gos ú jítást vezetett be egy bécsi filmvállala t abból az alkalomból, hogy Bécsben és általában A usztriában bem utatták a „ D a s V e i 1 c h e n a m P o t s d a m m e r P 1 &t z“ című berlini fllnyet. Ez a film j e l l e g z e t e s e n b e r í n i tájszólással készült, úgy hogy ezt a nyelvezetet még a jó osztrákok sem értik meg. H ogy a film érthetővé vál jék, „ o s z t r á k n é m e t s é g ü “ feliratok kal lá ttá k el a filmet, úgyhogy ezt a né met filmet ezekután az osztrák-ném etek is m egértik.
25
Április 26-án kezdődött a Tavaszmező uccai mechanikai szakiskolán az új gép kezelői és üzletvezetői tanfolyam, amelyen mintegy hatvanan iratkoztak be. A hallga tók között szerepel 8—-10 nő is, köztük több budapesti mozitulajdonos felesége vagy leá nya. Az új tanfolyam július közepéig tart. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy egyes vidéki niozitiilajdonosok kifogásolták, hogy azok, akik a gépkezelői tanfolyamot végez ték, nem tehetnek különbözeti vizsgát, ha az üzletvezet.i tanfolyamra is be akarnak iratkozni, ellenben kénytelenek újból az egész tananyagot megismételni. A Mozi egyesület a beérkezett panaszok alapján illetékes helyen eljárt ebben a kérdésben és memorandumban kérte a különbözeti vizsga engedélyezését, illetve bevezetését. Az indiai filmtechnikusok egyesülete, Igen érdekes és értékes munkásságot fejt ki az indiai filmtechnikusok egyesülete a M otions Picture Sosiety o f India. Állandó összejöveteleiken az am erikai és európai je lentősebb kinotechnikai újdonságokat és eredményeket vitatják meg és beható tanul mányokat végeznek a sajátos helyi viszo nyainknak megfelelő kinotechnikai élet to vábbfejlesztésére. Állandó és élénk összeköt tetésben állnak a számottevő amerikai és európai kinotechnikai társaságokkal és ha vonként magas nívón szerkesztett folyóira tot adnak ki. Griátmozgó a berlini Sportpalotáhan. A berlini S portpalota az utóbbi esztendőben világhírű lett, nem an n y ira sportesem é nyei, hanem inkább a benne lezajlott poli tikai nagygyűlések révén. E gy nagyobbarány ú filmiinnepség céljaira a Sportpalotában április 6, 7, 8-án hatalm as mozihelyisé get állítottak fel. A különlegesen berende zett vetítőkam rában négyszeres fényerős séggel dolgozó leadó vetítőgépet szereltek fel. A vászonfelület n ag ysága 10X12 m éter volt. A gép a vetítőfal közötti távolság 100 m éter volt, úgyhogy a sportpalotabeli ve títőhelyiség a világ egyik legnagyobb film színháza. Uj filmműtermek Prágában. P rágában az utóbbi időben 2 új filmműterem nvilt meg. Az egyik m űterem Radlicen, P rág a mellett épült, 1500 négyszögöl területen. A m űte rem 2 főépületből áll. A nagyobbik 18X40X12 m nagyságú, a kisebbik pedig 14X18 m. A hangfelvétel újszerű: úgyneve zett Y isatone-rendszert vezettek be. Hozzá építettek 40 öltözőt és a szükséges irodai és építkezési szobát. A m ásik műterem régebbi ugyan, am ely azonban régóta szü netelt, ez a H o s t - m ű t e r e m , amely m ost újból m odernizálva megnyilt. Ebben a műteremben Tobis-K lang-rendszerű hangfelvételi eljárással dolgoznak.
T /s
5 film tec
, \ r
^
írja: B rü c k n e r J á n o s oki. gépészmérnök.
N e v etítsü n k 24 kockánál gyorsabban? Valamikor, még a néma-íilm időkben ter jedt el az az igen rossz szokás, hogy a film színház vetítési tempóját az időbeni késés nagysága szerint felemelték. Ha nagyon el maradtak, a gépkezelő erősen rákapcsolt ai ellenállásra és a 30—32 kockás vetítési se bességről felmentek 40-re. Főleg vasárnap „zavarták“ meg így a vetítőgépet. Ez a rossz szokás a hangosfilm bevezetésével erő sebben aláhagyott, de csak az első időkben mert később ismét elkezdték a szigorúan előírt 24 kockánál gyorsabb vetítést. Saj nálattal tapasztaljuk újabban, hogy a mű sor egy részét, néha az egész műsort is jóval gyorsabban vetítik, mint szabad volna. Ez a „jóval gyorsabb“ megjelö lés természetesen nem jelenti a néma idők höz hasonlóan a 10—15 kockás sebesség gyorsítást, hanem 2—5—7 kockás többletet. Ez a kép szempontjából nem volna annyira káros, mint inkább a hang szempont jából. Már az 1 kockával való gyorsabb vetítés is megváltoztatja a hang jelle gét, mennyire befolyásolja akkor ezt a 28— 30 kockás leadási sebesség. A zenedarab, de főleg az emberi beszéd egészen más ka raktert kap, kellemetlenül felmagasodik, a férfi beszéd fiúsán vékonyodik, a női hang pedig bántóan éles lesz. Megértjük, hogy ez a sok reklámfilm és az el nem kerülhető késések miatt történik, de akkor is inkább az egész üzemet indítsuk el pontosan a kijelölt idő ben, mint hogy a leadott műsor nívóján rontsunk. A közönség igénye napról-napra emelkedik, a rádió amúgy is fokozza a hangok iránti fmomultabb érzéket, tehát hamar észreveszi és megjegyzi az olyan le adott műsort, amelynek hangbeli minőségén nagyot rontott a gyorsabb vetítési tempó.
böző behatások. Épen ezért a gyárak vé dőréteggel fedik be a foncsor réteget, amely a külső behatásoktól hivatott megóvni ezt. Az olaj ezt a réteget egy-kettőre megtá madja és feloldja és így a szabaddá lett foncsorrétegen igen hamar megindul a rom lás. Vigyázzunk tehát, hogy a tükörre soha ne kerüljön olajcsepp. Ha hozzá nyúlunk, mindig gondosan mossuk meg kezünket, nehogy ebből vigyünk esetleg olajat reá. Ugyancsak vigyázzunk, hogy a tükörfogla lat teljesen tiszta legyen és a felfekvési ré szek tökéletesen olajmentesek maradjanak.
A képm ező ellenőrzése A vetített kép jó és helyes bevilágított sága a film élvezhetőségének egyik legíonfontosabb feltétele. Nem ritkán halljuk a közönség köréből az ilyen kiszólásokat: „Én az „X“ moziba járok, mert ott jobb a vetítés“', vagy „A „Z“ mozit nem szeretem, mert nagyon halavány és sötét a kép!“ A képmezőre fordítsunk nagy gondot. Időn ként ellenőrizzük, hogy valamely oknál fog va nem csökkent-e a vászon megvilágítottsága. Nagyon sok oka lehet annak, hogy ez halványabb lett. A tükör elállítódása, a tükör megvakulása, az áramerősség csök kenése, a kondensor bepiszkolódása, a ve títő optika hibája, piszkos kabinlezáró ab lak, piszkolódott vászon, stb., slb. mind közrejátszanak a képmező leromlásához. Igen ajánljuk az u. n. luxmérők beszerzé sét, amellyel igen könnyen ellenőrizhetjük pillanatok alatt, hogy a vetítőmezőnkre v e tített mező rendben van-e. Ilyen luxmérők manapság már olcsón és amellett megbíz ható kivitelben kaphatók.
A vetítőgép fordulat ellenőrzése m ű szer nélkül A hangos film vetítési tempója 24 kép kocka másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy a vetítőgép egyfogú és a máltai ke resztet vezérlő tengelye percenként 1440-et fordul. Ugyanennyit fordul a pilla-tengely is. A 16 fogas keresztdob 360-at fordul per cenként, miután egy dob körülfordulással, 4 képkockát továbbít. Az alsó és felső 32 fogas dob pedig 180-at fog fordulni a 24 kockás vetítési mód esetén. Ez utóbbi körülfordulás lassú arra, hogy szemmel követ ve megszámoljuk az egyes fordulatokat. Ezt könnyűszerrel úgy végezhetjük!, hogy a dobra egy éles, fekete vagy fehér jelet te szünk pl. szigetelő szalagból és 1 percen keresztül számláljuk a fordulatokat. Félperc is elegendő a megszámlálásra, amikor is a megszámlált értéket kettővel szorozva, meg kapjuk a percenkénti fordulatszámot. Mi nél hosszabb időegységet veszünk a számo lásra, annál pontosabb az eredmény.
V alam it a tü k ö r foncsorrétegérői, ' A tükör foncsorrétege egy rendkívül egyenletes és vékony fém (ezüst) felületet képez, amely a tökéletes fény visszaverő dést biztosítja. Ha ez a foncsorréteg bár mely kémiai vagy fizikai ok miatt m egvál tozik, a tükör „megvakul“ és a fényvissza verődés részben vagy egészen megszűnik, úgyhogy a vászon bevilágítottsága erőtel jesen lecsökken. A foncsorrétegre nagyön nagy gondot kei! fordítani, annál is inkább, mert ezt igen könnyen megtámadják külön
26
*
A K E SK E N Y F IL M
©
Az Amatőr Mozgófényképezó'k Egyesülete május 14-én este 7 órai kezdettel ta rtja T.-ik évi rendes/ közgyűlését Budapesten,, Rákóczi út 19. sz. alatti helyiségében. Ezen a gyűlésen többek között új tisztikart, is választanak. Japánban ezidén ta rtjá k az első nemzet közi 16 mm-es keskenyfilm-versenyt, ame lyen Németország 3 keskenyfilmmel vesz részt. A verseny augusztus 3-án kezdődik Tokióban, a The Sakura K ogata Eiga Syokai rendezésében. A kisebb német személyszállítóhajókon, ahol nincs elég hely a rendes filmek bem u tatására, most azzal a tervvel foglalkoz nak, hogy keskeny-film leadőgépeket szerel nek föl és az utasoknak keskenyfllm eket m utatnak be. A N ém etbirodalm i Film ka m ara örömmel tám ogatja a tervet é;1 most válogatják ki azt a keskenyfilm -anyagot, am elyet az első hajó-keskenyfllm -ólőadások céljaira fel akarnak használni. A német keskenyfilmesek az Agfával karöltve m árcius 24-én nagy kiállítást és propagandaelőadást rendeztek a berlincharlottenbúrgi technikai főiskola fizikai nagyterm ében. Az akciónak ,,K eskeny film , sport és olympia“ volt a neve. Különböző sportoktatófilm eket m u tattak be, am elyek nagyrésze lassított fölvételek. A jólsikerült propaganda újabb híveket szerzett a keskenvfilm -gondolatnak N ém etországban. Hiradó-mozl keskenyfilmmel. A nglia egyes városaiban m ár nagyon beváltak a híradómozik, úgyhogy most m ár az a terv merült fel. hogv a 10 mm-es keskenyfilmek ré szére nyilvános mozik épülnek. E rre a célra külön társaság van alakulóban, amely meg felelő helyiségekről és vetítő-berendezésről gondoskodik, hogy a tervezett keskenyfilmmozik m intaszerűen működjenek.
A kifestés technikája. Az amerikai SM PE folyóiratban igen értékes és nagy horderejű cikk jelent meg, amely a kifestés (a smink) technikájának teoretikus alapjaival foglalko zik. A cikk alapos laboratórium i tanulm á nyok és fototechnikai vizsgálatok eredmé nyeit foglalja össze és reávilágít a színészek helyes kifestésének nagy jelentőségére. A kifestés elsősorban járul hozzá, hogy a vásznon megjelenő arc árnyalatai, tónusa a valóságot megközelítse és zavartalan eszté tikai benyomást keltsen. Az am erikai fil mek százszor megcsodált fotóinak nagy tit ka elsősorban a kifestés utolérhetetlen tech nikáján nyugszik. A jó festés nagy szak tudást, még több gyakorlatot és leginkább megfelelő anyagokat feltételez. A kifestés első sorban azt célozza, hogy az arcbőr egyenletes tónust kapjon, hiszen az emberi bőrön a színező pigmensek nincsenek egyenletsen eloszolva, így a ki nem festett arc foltosán jelenik meg. Az arcra hozott festékréteg egyenletes színeződésű felü letet alkot, amely a fotográfiában is egyen letes tónust eredményez. Amerikában kü lönböző tipusú smink kenőcsök, púderek, valamint rougeok vannak filmfelvételi cé lokra, amelyek egymástól bizonyos fokozat szerint különböznek. Minél magasabb szá mú smink anyagot alkalmaznak, annál erő sebb lesz a kópiában a fedettség. Igen fon tos, hogy mindenkor azt a számozású pú dert alkalmazzák, amelynek számozása az alapkenőcs számozásával megegyezik. A rendkívül értékes cikket különösen ajánljuk operatőreink, de legelső sorban arra illetékes hangosfilm sm inkerjeink figyelmébe.
'A /W V W W W V W W W V W W W V W
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT
Uj kézi fölvevőgép. A ném et A skaniag yár nem régen hozta ki piacra ríj tipusú Kézígépét, am ely szak ítv a az eddigi kézi gépek m egszokott form ájával más utakon oldja meg feladatát. Az eddigi kézigépek főh átránya az volt, hogy k ét kézzel szemm agasságban ta rtv a k ellett exponálni, ami meglehetősén bizonytalanná té tté a nyu godt, rázkódásmentes felvételt. Az új Askania-gép az operatőr v állára kerül, amely így biztosabb felfekvést és nyugodt, nönynyű kezelési lehetőséget ad. A gép fonto sabb jellemzői a következők: 60' mm-es k a zetták, 3 objektíve! tartalm azó revolverfej, felvétel közbeni objektív-csere lehetőségek, egyidejű élesség és irisblende állítás, szek tor állítás 20—líKV-ig. A m eghajtás 12 Voltos egyenáram ú m otorral történik, m eg h ajtható kézi utón is. Az egyenáram ú mptor átcserélhető szinkron m otorra is.
ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — X A évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 2-970-76. Párizsi szerkesztőség: A rtú r Vitner, Paris, 3, rue E rnest Psichari. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
/SA /W V W W W SA A A A A A /W V V V W W V Nyomatott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50. Telefon: 1-872-87.
27
BUDAPESTI FILMPIAC. Film m egjelenések 1937. április hónapban. JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. = Felirás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra, — a. — aluli. — f. = felüli. IV.
13
BIO SCO P FILM k .f.f. Erzsébet-körut 9. Telefon: 1-334-95.
IV. 17
IV. 1
Jéghercegnő. — M egj.: Rádius, Corso. ■ — H .: 2600 m. — M.: Vígjáték. — F.: P ásztor J. — Fősz.: Sonja Hennie. — R.: Sidney Lanfild. — C.: Aluli.
IV. 8
Am igó. — M egj.: Forum. — H .: 1760 m. —• M.: Opera. — F.: P ásztor J. — Fősz.: Lawrence Tibett. — R.: O tto Ludw ig Prem inger. — C.: A.
IV. 29
A kis kapitány. — M egj.: Casino, Rádius, A t rium. — H .: 2174 m. — M.: V ígjáték. — Fősz.: Shirley Temple. — R.: David Buttler. — C.: A.
IV. 12
Lányok fehérben. — M egj.: Uránia. — H .: 2,197 m. — M.: Dráma. — F.: Radó István. — Fősz.: M ária Cebotari, G. Alexander, I. Petrovich, Hilde v. Stolz. — R.: V iktor Janson. — C.: Aluli.
IV. 29
Nono, lassabban a csókkal. — M egj.: Omnia. — H .: 2314 m. — M.: Vígjáték. — F .: Pacséry L. — Fősz.: Zoro, H uru, Lucie Englisch, H alm ay Tibor, F ritz Imhof. — R.: Lamac. — C.: Aluli.
IV 15
A dzsungel királynője. — M egj.: City, Omnia, Átrium . — H .: 2322 m. — M.: Dzsungelfilm. — F .: Fodor Sándor. — Fősz.: D orothy Lamour, Axim T am iroff, Ray Milland. — R.: Wilhelm Thiele. — C.: A luli.'
IV. 15
E gym ásnak születtünk. — M egj.: Rádius, Fórum . H .: 2882 m. —• M.: Zenés vígjáték. — F.: P ász tor. — Fősz.: Fred Astaire, Ginger Rogers. — R.: M ark Sandrich. — C.: Aluli.
IV. 29
Pogányok. — M egj.: Royal-Apolló, Fórum . —• H .: 30001 m. — M.: Dráma. — Fősz.: Kiss F e renc, M uráti Lilli Szakáts Zoltán. — R.: Martonffy Emil. — C.: Aluli.
IV. 19
A rémület hajója. — M egj.: Uránia. — H .: 2137 m. — M.: Dráma. — F .: Lándor Tivadar. — Fősz.: H ans Albers, T uray Ida, Lotte Lang, A ribert Wäscher. — R.: Gustav Ucicky. — C.: A.
IV. 29
A K reutzer szonáta. — Megj. Uránia, Átrium. — H .: 2226 m. — M.: Dráma. — F .: Lándor T iva dar. — Fősz.: Lil Dagover, P eter Petersen, A l brecht Schönhals, H ilde Körber. — R. V eit H a r lan. — C.: Felüli.
IV. 3
H árom kis ördög. — M egj.: Décsi, K am ara. — H.: 2253 m. — M.: Vígjáték. — F.: Pacséry. — Fősz.: Deanna D urbin, N an Grey, B arbara Read. — R.: H erm án K osterlitz. — C-: Aluli.
FOX FILM r Rákóczi-út 19. T el.: 1-394-37 és 1-316-58.
K IN O -FILM , Miksa-utca 7. T el.: 36-9-42.
M ŰVÉSZFILM , Rákóczi-út 40. T el.: 40-3-97.
PARAMOUNT FILM FORGALM I R. T., VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 1-344-37 és 1-405-22.
PÁ T R IA -FIL M Erzsébet-körút 8. Tel.: 1-406-25.
STYLUS-FILM E rzsébet-körút 8. Tel.: 44-2-59.
UFA-F1LM RT., Kossuth Laios-u. 13. Tel: 1-838-58.
UNI VERSAL-FILM Népszínház u. 21. Telefon: 1-384-48.
É jfé li látogató. — M egj.: Corso. — H .: 2303 m. — M.: bűnügyi dráma — Fősz.: K arl Ludwig Dichl, Theo Lingen, Simó Margit. — C.: Aluli. A jelentéktelen asszony. — M egj.: Royal Apolló, Casino. — H .: 2166 m. — M.: színmű. — Fősz.: K äthe Haack, K äthe Dorsch, G. Gründgens, A l bert Lieven. — R.: H ans Steinhoff. •— A.: Aluli.
28
IV 1
K ém ek — Ellenkémek. — M egj.: Royal-Apolló, Átrium. — H .: 2164 m. — M.: Kémtörténet. — F.: Pacséry László. — Fősz.: Conrad Veidt, Vivien Leigh. — R.: V ictor Saville. — C.: Aluli.
IV. 9
É jjeli menedékhely. — M egj.: Royal-Apolló. — H .: 2567 m. — M.: Társadalm i dráma. — Fősz.: Jean Gabin, Susy Prim . — R.: Jean Renoir. — C\: Aluli.
IV. 23
A csodálatos ember. — M egj.: Royal-Apolló, Á t rium. — H .: 2021 m. — M.: Fantasztikus tört. —F .: Pacséry László. — Fősz.: Joan Gardner, Ralph Richardson. — R.: L othar Mendes. —■ C.: Aluli.
IV. 29
Asszony, aki tu d ja m it akar. — M egj.: Corso. — H.: 2323 m. — M.: Színmű. —- F .: Pacséry L. — Fősz.: Lil Dagover, Adolf W ohlbrück. — R.: V iktor Janson. — C.: Aluli.
IV 22
Lányok a tűzvonalban. — M egj.: Corso, Radius. — H .: 2188 m. — M.: Revű. — F .: Váczi Dezső. — Fősz.: Dick Powell, Joan Blondell. — R.: Lloyd Bacon. — C.: Aluli.
U n ffas fflm fo rg a lm i é s film h ö lc s ö n z ő k ft. Erzsébet körút 45. Telefon: 1-444-87 és 88.
WARNER BROS József-körút 32. Telefon: 1 325-90
->><3sapastcsoH2^cQaKa§c&asi»aiaraiC&aK^c§d¡-cg<^ 01010000020201010002020101000000000101010200
N e m z e tk ö z i, n é g y n y e lv ü filmszótár! N é m e t ü l , o l a s z u l , f r a n c i ul és a n g o l u l . Ö sszeállította :
Ernesto
Cauda,
Roma.
A négyszázoldalas filmszótár 18.000 filmszakmai műszót ismertet négy nyelven Írásban és képben. A filmszótár felöleli a film technika, a filmművészet és a film kereskedelem valam ennyi fo g a lm á t és szakkifejezését, Komoly, nem zetközi film vállalat nem nélkülözheti. Ára Lira 100— , pe ng őb en portóval, i g é n y l é s i
költségekkel együtt kereken P 30.—
M agyarországon csak a. F i l m k u l t ú r a utján rendelhető m e g : Budapest, XIV ., Th ököly -u t 75. = = = = =
Telefon : 2-970-76.
jOgoiKacsq
SUPERPAN b a P A N K I N E »H«
A L E G TÖ K É L E TE S E B B K É P N E G A TIV O K
^C^OKSKaSOKÖK3SOK#CS<»CtCSaK3GSar<§CSa<á(<ííOK»C!SCS
DUP-NEGAT1V, D U P - P O Z I T I V ,
HANG -NEG ATIY
Tf4
H A H G - P O Z I T I V
16 és 3 2 m ilim éteres k e s k e n y f ilm e k
AZ AG FA-POSIT1V a l e g j o b b és a l e g t a r t ó s a b b kópiaan yag
VEZÉKKÉPVISELÖ Magyarország ré sz é re :
L a jta A n d o r BUD APEST
X IV ., T h ö k ö l y ut Te le fo n :
75.
2 9 7 0 76,
Nyom atott: Otthon-nyomda (Kiss Iván) Budapest, IX, Lónyay-ucca 50. — Telefon: 1-872-87 és 1-875-77.