E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom június VII. évfolyam 6. szám

2015. június  |  VII. évfolyam  6. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Tűzoltó készülékek és tűzoltóvízforrások felülvizsgálata és eljárásai (II. rész)

Aktuális

• Fókuszban a tűzjelző berendezésekre vonatkozó változások

Szabványhírek Iratminta • Tűzriadó Terv

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka­ napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. június 2.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Újdonság – Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája Tűzoltó készülékek és tűzoltóvíz-források felülvizsgálata és eljárásai (II. rész) Az előző lapszámban a tűzoltóvízforrások felülvizsgá­ latát vetettük górcső alá, mégpedig a felülvizsgálók szemszögéből. Most a tűzoltó készülékek felülvizsgá­ lati eljárásának műszaki tartalmát és előírásait részle­ tezzük. Sajnos sok esetben hallottam, hogy egyes biz­ tonságtechnikával foglalkozó cégek szakmai hozzá­ értésükkel visszaéltek, és az MSZ EN 3 szabvány hatálya alá tartozó tűzoltó készülékek felülvizsgálatát az éves ciklusidő helyett félévente végezték el.

Általános előírások A tűzvédelmi törvényben több olyan rész található, amely a tűzoltó-technikai berendezésekre vonatkozik. A tűzoltó-technikai berendezések közé tartoznak a tűzoltó készülékek, így az általános rész egyaránt – értelemszerűen – vonatkoztatható rájuk. A Tűzvédelmi törvény alapján tűzoltó-technikai ter­ méket forgalomba hozni csak akkor lehet ha: • az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsít­ vánnyal (ha európai uniós tanúsítvánnyal rendel­ kezik, nem szükséges a magyar tanúsítvány);

1

• a megfelelőségét a termékre vonatkozó követelmé­

nyekben meghatározottak szerint vizsgálatokkal alátámasztott megfelelőségi nyilatkozattal igazol­ ják; • a termék tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. A gazdálkodó tevékenységet folytatóknak1 a közvet­ len tűzvédelmüket szolgáló (számukra valamilyen formában előírt) tűzvédelmi berendezést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban kell tarta­ niuk, időszaki ellenőrzésükről, oltóanyagok biztosí­ tásáról gondoskodniuk szükséges. Továbbá a foko­ zottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanás­ veszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szerve­ zettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező sze­ mély foglalkoztatásával, illetőleg szolgáltatás igény­ bevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem bizto­ sításáról. A tűzvédelmi hatósági feladatokat, melyek a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékeny­ séghez kötődnek a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűz­ védelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiz­ tosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrende­ let tartalmazza az alábbiak szerint.

Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

2

„1. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely h) lefolytatja a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését, (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely a)–b) c) eljár – a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,” A tűzoltó készülékek felülvizsgálatának, készenlétben tartásának hiányáért, valamint a felülvizsgálók jogsza­ bályt sértő tevékenységéért a 259/2011. Kormányren­ delet szigorú bírságtételeket szab ki.2

Néhány fontos részlet a tűzvédelmi szakvizsgáról A tűzoltó készülékek és a tűzoltóvízforrások felülvizs­ gálóinak, karbantartóinak tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. Ha ilyen jellegű szolgáltatást ve­ szünk igénybe, célszerű ellenőrizni, hogy a felülvizs­ gálatot végzőnek van-e erre jogosultsága. A gyakorlat­ ban több esetben történtek visszaélések, hogy illeték­ telen személyek tűzoltókészülék-felülvizsgálónak ad­ ták ki magukat, és sokszor még meg is büntették az üzlettulajdonosokat, cégeket.

7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, kar­ bantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, kar­ bantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalma­ zását, karbantartását végzők 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgála­ tát végzők 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, kar­ bantartását végzők A tűzvédelmi szakvizsgák a kiadásuktól számított 5 évig érvényesek, érvénytelen szakvizsgával a megha­ tározott foglalkozási ágak, munkakörök nem láthatók el. A hatóságnak jogában áll a tűzvédelmi szakvizsgát visszavonni, ha a tevékenységet végzőt jogszabálysér­ tésen érik. A visszavont tűzvédelmi szakvizsgákat a hatóság a honlapján közzéteszi. A gyakorlatban sajnos előfordul hamisított tűzvédel­ mi szakvizsga-bizonyítvány is, amely sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a jogszabályi követel­ ményeknek.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról szól a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet, amelyben mintát találunk arra, hogyan kell kinéznie egy tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványnak, illetve milyen foglalkozási ágakban dolgozóknak, felülvizsgálóknak kell rendelkezniük a szakirányú végzettségükön kívül tűzvédelmi szakvizsgával. Ilyenek például az alábbi munkakörök: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépí­ tését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 5. Tűzoltóvízforrások felülvizsgálatát végzők

2

A bírságtételeket a 2015. májusi lapszámban részleteztük.

1. Jogszabálynak megfelelő tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány

3

A tűzoltó készülékek felülvizsgálata, karbantartása A tűzoltó készülék karbantartását csak a jogszabály­ ban meghatározott feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet, vagy az ilyen szervezettel szerződéses jogviszonyban álló érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező felül­ vizsgáló végezheti. A készenlétben tartónak vagy képviselőjének negyed­ évente ellenőriznie kell a tűzoltó készülékeket az aláb­ biak szerint: • az előírt készenléti helyen van, • rögzítése biztonságos, • látható, • magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készü­ lékkel szemben állva olvasható, • használata nem ütközik akadályba, • valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, • hiánytalan szerelvényekkel ellátott, • fém vagy műanyag plombája, karbantartást iga­zoló címkéje sértetlen és ép, • zárópecsétje sértetlen, • karbantartása esedékes-e, és • állapota kifogástalan, üzemszerű. A fenti negyedéves készenlétben tartói felülvizsgálatot végezheti a karbantartással megbízott szervezet vagy az azzal szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is. A negyedéves felülvizsgálat ciklusideje 1 hónapra csökkenthető a hatóság döntése alapján, ha a tűz­oltó készülék olyan környezeti tényezőknek, egyéb hatá­ soknak (korrozív környezet, hőhatás stb.) van kitéve, melyek ezt indokolják. Nagyon fontos új elem a jogszabályban, hogy a karbantartás idején a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem karbantartható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik. A készenlétben tartónak gondoskodnia kell továbbá, hogy a tűzoltó készülékeken az OTSZ 18. mellékle­ tében foglalt táblázatban meghatározott időközön­ kénti karbantartást végrehajtsák, a részben vagy telje­ sen kiürült készüléket újratöltsék.

4

A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első karbantartáskor a gyár­ tási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Amennyiben gyártási időpontként csak az év van fel­ tüntetve, akkor az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. Például: ha van egy készülékünk, melynek a gyártása 2009. II. negyedév, akkor a karbantartási ciklusidőt közép és teljes körű karbantartás esetén 2009. április 30-tól számítjuk, azaz a középkarbantartást 2014. április 30-ig + 2 hónap türelmi idő lejártáig kell vég­ rehajtani. A tűzoltó készülékek, illetve azok alkatrészeinek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű készülékek készenlétben tartási ideje a gyártást követő 20 év után tűzoltókészülék-szakértő által kiadott szakvélemény birtokában további 2×5 évvel hosszabbítható meg. Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott készülé­ kek (a szén-dioxiddal oltók kivételével) legkésőbb 2014. december 31-ig voltak készenlétben tarthatók, így a régi törőszeges készülékeket ki kellett selejtezni. A tűzoltó készülékek az alábbi esetekben nem vehetők át karbantartásra: • a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és tech­ nológiai utasítás nem áll rendelkezésre, • a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba, • az újra nem tölthető tűzoltó készülék, • a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható), vagy • életkora a meghatározott élettartamot elérte. A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karban­ tartása nem végezhető el. A készülékek selejtezésről a tulajdonos gondoskodik, ebben az esetben a készülé­ keket elkülönítetten kell tárolni és a SELEJT felirattal kell ellátni. A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek ke­ zelése a környezetvédelmi előírások betartásával tör­ ténik.

Tűzoltó készülékek jogosultsághoz kötött karbantartása A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló cím­ ke és az OKF azonosító jel 3 felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el. Ezt az azonosí­ tó címkét oly módon kell felragasztani, hogy a kar­ bantartást igazoló címkét részben fedje át, de az azon található adatokat ne takarja el. Az azonosító jel ki­ zárólag ezzel a címkével együtt és csak egyszer hasz­ nálható fel. Az új karbantartás során mind a felülvizs­ gálatot igazoló címkét, mind az azonosító jelet tar­ talmazó címkét el kell távolítani, kivéve a legutolsó közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói vég­ ellenőrzést vagy újratöltést igazoló címkéket. A karbantartást igazoló címkével kapcsolatos követelmények Tartalmi követelmények

Formai követelmények

A „KARBANTARTVA” felirat

Öntapadós kivitel

A karbantartó szervezet neve és címe

Közérthető nyelvezet

A karbantartó személy aláírása vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzése

Segédeszköz nélkül olvasható (a betűméret minimum 3 mm)

Logóval, emblémával és A karbantartás jellege (alap-, közép-, teljes körű angol vagy német nyelvű karbantartás, újratöltés) feliratával kiegészíthető

A karbantartás dátuma (év, hónap, nap) és a következő karbantartás esedékessége (év, hónap, nap)

Olyan anyagú, melynek élettartama a karbantartás érvényességi idejével arányos

A nem szabványos készülékeken a nyomáspróba ada­ tait (év, hónap, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján maradan­ dóan és jól látható módon, a tartályon adattáblával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntetni.

OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó ­szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófa­ védelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg. 3

2. Tűzoltókészülék felülvizsgálatát igazoló címke Forrás: www.ritternyomda.hu

Alapkarbantartási feladatok (Kivonat az 50/2011. BM-rendelet 10. sz. mellékle­ téből) • A tűzoltókészülék külső szemrevételezése (a helyén található-e, megfelelően van-e elhelyezve). • A biztonsági és jelzőszerelvények ellenőrzése (nyo­ másmérők ellenőrzése, átvizsgálása és az üzemi nyomás ellenőrzése). • A tömlő és a lövőke ellenőrzése, meggyőződés an­ nak kifogástalan állapotáról (repedés, szakadás, törésmentes). • A működtető- és az elsütőfej-szerelvény ellenőrzése. • Az O-gyűrűk, alátétek, tömítőelemek cseréje (itt a gyártói utasításokat kell figyelembe venni). • Készülék összeszerelése, karbantartást igazoló cím­ ke kitöltése és elhelyezése. Középkarbantartáskor (az alapkarbantartási feladatokon túl) az alábbi feladatokat végzi el a jogosultsággal rendelkező személy: • Ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét a nyo­ másjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűz­ oltó készüléken, a gyártó előírásai szerint. • Kiüríti a tűzoltó készüléket. • Megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint. • Nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó ké­ szüléket: – a zárószerelvények, – az elsütőfej-szerelvény, – a nyomásmérő és jelző eszköz, – a tömlő- és a pisztolyszerelvény, korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében.

5

A középkarbantartás során világítóeszköz és tükör se­ gítségével a tartály belsejét megvizsgálja, különös te­ kintettel a korróziós nyomokra, hegesztési varratok épségére és – ha van – a belső bevonat hibátlanságára. Megvizsgál továbbá minden záróelemet, a csatlakozó menetet, alakot, méretet és bevonatot, majd a készü­ léket a gyártói előírások figyelembevételével megtölti oltóanyaggal, és összeszereli. Teljes körű karbantartás során (az alap- és közép­ kar­ban­tartási feladatokon túl): • A tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követően a hibás vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket újjal pótolja. • A tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának veti alá. • A jelöletlen tartályokat selejtezi. • A vonatkozó műszaki követelménynek nem meg­ felelő tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a leg­ feljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó ké­ szüléknél a hegesztési varratok környezetében fém­ tiszta állapotban végzi, kivéve – a porszórásos festéssel gyártott tartályokat, – szén-dioxiddal oltók alumínium palackjait, vagy – olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályo­ kat, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újra­ festés a belső bevonat épségét megsértheti. Nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és • a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt, és • a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi, és szük­ ség esetén beállítja vagy cseréli. Nyilvántartás A tűzoltó készülékekkel kapcsolatos felülvizsgálato­ kat, karbantartásokat tűzvédelmi üzemeltetési napló­ ban kell rögzíteni, mely tartalmazza: • a létesítmény nevét és címét, • a tűzoltó készülékek típusjelét, • a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását ké­ szenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, • a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karban­ tartásának fokozatát (készenlétben tartó általi el­ lenőrzés, alap-, közép-, teljes körű karbantartás) és dátumát, • a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartá­ sát végző személy nevét és aláírását.

6

Érdekességként röviden bemutatom, hogy a karban­ tartó szervezetnek milyen felszereltségű műhellyel kell rendelkeznie a készülékek karbantartásához. A karbantartó szervezetnek a karbantartó műhelyé­ ben rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szük­ séges valamennyi általános és speciális felszereléssel, műszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírás­ sal. A karbantartó műhely helyiségeinek száma, alap­ területe és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabá­ lyok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtése és a vizes technológiát igénylő műveletek ugyanabban a helyi­ ségben nem végezhetők. A karbantartó szervezet által használt mérő- és ellen­ őrző eszközöknek, felszereléseknek a mérések mű­szaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatkozó jogsza­ bályoknak kell megfelelniük. A karbantartó szervezetnek rendelkeznie kell: • a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osz­ tású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag palack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú), • világító tartályvizsgáló tükörrel, • a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú nyo­ másmérővel (1,6% pontosságú), • nagyítóval, • menetellenőrző idomszerrel, • nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerelvény, portömlő vizsgálatához), • zártrendszerű portöltővel, • páratartalom mérővel, • biztonságiszelep-beállítóval, • nyomatékkulccsal, • tolómércével, • gyártó által előírt célszerszámokkal, • csavarkulcsokkal, fogókkal, • befogó-rögzítő szerkezettel és • azonosítható lenyomatú plombafogóval. A tűzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmat­ lannak minősítik az alábbi esetekben: • a tűzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mértékű sérülés található, amely a tűzoltó készülék biztonságos készenlétben tartását és hasz­ nálatát veszélyezteti, • a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes le­ het,

• a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőké­

pes, vagy

• a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töl­

tetének vesztesége, nyomásának csökkenése meg­ haladja a gyártó által megadott értéket.

Aktuális Fókuszban a tűzjelző berendezésekre vonatkozó változások A 2015. márciusi lapszámban már ismertettük a be­ épített tűzjelző berendezéseinek lényegesebb változá­ sait a régi OTSZ-hez képest. Most a régi OTSZ és elsősorban a beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése tárgyban kiadott Tűzvédelmi Műszaki Irány­elv (TVMI) közötti lényegi változásokat ­mutatjuk be, helyenként kitérve a normaszöveg változásaira is. Fogalmak és rövidítések A TVMI a fogalmak tekintetében lényegi különbsé­ geket nem hozott a régi OTSZ fogalmaihoz képest. Általános célok A TVMI-ben meghatározott általános célok meg­ egyeznek a régi OTSZ tűzjelző berendezés tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során figyelembe veendő általános előírásaival. Egyeztetés A TVMI egyeztetésre vonatkozó pontjai a régi OTSZhez képest kiegészültek egy ponttal: „a kivitelezés bármely szakaszában, a terv megvalósítását akadályozó körülmények kiküszöbölése” Az alacsony kockázatú terek A régi OTSZ alacsony kockázatú területnek minősí­ tette a fürdőszobát, zuhanyzót, mosdó-, WC helyisé­ get, feltéve, hogy a helyiségben nem tárolnak éghető anyagot, vagy nincs hulladéktároló. A TVMI meg­ szüntette a hulladéktárolóra vonatkozó feltételt, és megjegyzésként rögzíti, hogy a helyiségben, a rendel­ tetésnek megfelelő és ahhoz szükséges anyagok elhe­ lyezése, használata nem minősül tárolásnak.

A TVMI kibővítette ezt a kört, és a nem zárt rakodó­ terek, rámpák területét sorolja ide. A régi OTSZ alacsony kockázatú területnek minősí­ tette a szellőzés nélküli 20 m3-nél kisebb fagyasztott élelmiszert tároló raktárak területét. A TVMI kibő­ vítette és 30 m3-re emelte a maximális alapterületet. A régi OTSZ-hez képest az alacsony kockázatú terü­ letek köre bővült egy ponttal, az 500 m2-t meg nem haladó tárolásra használt be nem épített tetőtér (pad­ lás) körével. Hiba bejelentése A régi OTSZ-hez képest szigorítás, hogy míg koráb­ ban csak a 48 órán belül el nem hárítható meghibáso­ dást kellett haladéktalanul telefonon jelezni a tűzoltó­ sági ügyeletnek, addig az új szabályozás értelmében már a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást is jelezni kell. Átjelzés A régi OTSZ a beépített tűzjelző vagy tűzoltó beren­ dezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, auto­ matikus átjelzés kötelezettségét írta elő 10 típusú lé­ tesítmény esetén. Az új OTSZ már csak 3 létesít­ ménytípus esetén követeli ezt meg. A korábbi létesítménytípusok közül megszűnt az ál­ landó felügyelet melletti automatikus átjelzés kötele­ zettsége: • a középmagas ipari/mezőgazdasági termelő/tároló épületek, • a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek, • a speciális egészségügyi és szociális épületek, • a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kul­ turális és művelődési épületek, • a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező szín­ házak, • a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport­ csarnokok, és • a 8000 m2-nél nagyobb alapterületű vagy három szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén. A korábbi létesítménytípusok közül megmaradt az állandó felügyelet melletti automatikus átjelzés köte­ lezettsége: • a fekvőbeteg-ellátást szolgáló épületek esetén.

A régi OTSZ alacsony kockázatú területnek minősí­ tette a nem fedett rakodóterek, rámpák területét.

7

A korábbi létesítménytípusokhoz képest szigorítást tartalmaz • az 50 méter legfelső használati szint feletti lakóépü­ letek és • a magas közösségi épületek kategóriája, mivel az új szabályozás valamennyi 30 méter feletti legfelső használati szintű épület esetében előírja az átjelzés kötelezettségét. A korábbi létesítménytípusokhoz képest újdonságot jelent a felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében előírt átjelzési kötelezettség. A TVMI-ben meghatározott pontok megegyeznek a régi OTSZ előírásaival a következőknél: • Hibák hatásának korlátozása • Zónakialakítás általános szabályai • Jelzési zóna kialakításának szabályai • Riasztási zóna kialakítás szabályai Címezhetőség Az új OTSZ közösségi rendeltetésű kockázati egysé­ gekben kockázati osztályoktól függően tartalmaz kö­ vetelményeket a korábbi szintszámú és alapterületi megközelítéshez képest. Szigorítást jelent, hogy címezhető érzékelőket kell alkalmazni AK, KK és MK kockázati osztályú ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű kockázati egy­ ségekben, valamint a kiürítési időtartam vagy tűz­ szakasz­méret növelése, felvonulási terület korlátozott­ sága miatt létesített berendezések esetében. Zónatérkép Az új OTSZ értelmében nem kell a beépített tűzjelző berendezés érzékelőinek, kézi jelzésadóinak elhelyezé­ si helyeit tartalmazó rajzot alkalmazni többszintes és 500 m2-t meghaladó alapterületű, bármely szintszá­ mú és 2000 m2-t meghaladó alapterületű épületek, valamint több mint 100 automatikus érzékelőt és kézi jelzésadót tartalmazó beépített tűzjelző rendszer ese­ tében. Grafikus megjelenítést kell alkalmazni a 8000 m2 he­ lyett a 10 000 m2 alapterületet meghaladó épületek esetében, és változatlanul a több mint 1000 automa­ tikus érzékelő és kézi jelzésadó esetében. Tűzjelző központ elhelyezése és felügyelete A tűzjelző központ elhelyezésére szolgáló helyiség vé­ delmére a régi OTSZ tűzjelző rendszer létesítését írta elő, ezt a TVMI pontosítja automatikus füstérzékelőre.

8

Érzékelők elhelyezése A pontszerű hőérzékelők, vonali hőérzékelők, pont­ szerű füstérzékelők, vonali füstérzékelők és aspirációs füstérzékelők, érzékelők alkalmazásának magassági korlátai a TVMI-ben ugyanúgy szerepelnek. A feltételeknek megfelelő érzékelők esetében a feltételek enyhítést tartalmaznak, mivel a pontszerű füstérzékelőknél az érzékelők által védett terület nagysága 80 m2-ről 6,6 m sugarú körre változott, míg a más működési elvű füstérzékelőkkel (vonali füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen az érzékelők által védett terület nagysága 60 m2-ről 5,7 m sugarú körre módosult. A TVMI-ben meghatározott pontszerű füstérzékelők és hőérzékelők által védhető terület nagysága nagyobb értékeket tartalmaz, mint a régi OTSZ 10. melléklet 2. táblázata, ezzel párhuzamosan a pontszerű füst­ érzékelők és hőérzékelők vízszintes távolságára vonat­ kozó grafikonos meghatározás megszűnt:

A TVMI-ben meghatározott vonali füstérzékelők által felügyelt terület mértéke megegyezik a régi OTSZben meghatározott értékekkel. A TVMI-ben a pontszerű és vonali füstérzékelők mennyezettől mért távolsága megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott értékekkel. A TVMI újdonságként vezeti be a keskeny helyiségek és födémek (gerendaközök) esetére vonatkozóan az érzékelők közötti legnagyobb vízszintes távolságot akkor, ha a helyiség, illetve födémrész (gerendák által határolt térrész) kisebbik mérete (szélessége) nem ha­ ladja meg a 3,00 métert. A TVMI értelmében a több egymás fölött fekvő emel­ vény esetében a legalsó szint feletti térrészek a véde­ lemből kihagyhatók, ha a fölötte lévő emelvényszin­ tek tűzterhelése kisebb, mint 25 MJ/m2, ez megegye­ zik a régi OTSZ-ben meghatározott követelménnyel. A TVMI-ben a polcos tárolás esetére az érzékelők, őrzősugarak és a polctól, tárolt anyagtól, géptől, be­ rendezéstől meghatározott 0,50 méteres távolság megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követel­ ménnyel. A TVMI-ben az érzékelők és a mennyezethez rögzí­ tett, vagy önhordó, azt megközelítő épület-gépészeti elemektől előírt legalább 0,50 méteres távolság meg­ egyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követel­ ménnyel. A TVMI-ben arra az esetre meghatározott korrekciós tényezők, amikor a helyiség szellőzése eléri vagy meg­ haladja a tízszeres légcserét (óránként), megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott követelménnyel. A TVMI értelmében, amennyiben perforált álmen�­ nyezeti elemeken keresztül történő befúvás valósul meg, az érzékelők megfelelően korai jelzése érdekében az érzékelők elhelyezése akkor megfelelő, ha felettük legalább 0,6 méter sugarú kört tartalmazó felületen levegőt, égésterméket, füstöt át nem eresztő borítást alkalmaznak. Ez a követelmény megegyezik a régi OTSZ-ben meghatározott rendelkezéssel, azonban a régi OTSZ kivételt is meghatározott: „kivéve ha a légcsere az óránkénti tízszeres értéket nem éri el”. A TVMI kimondja, hogy a mennyezeti befúvás esetén az érzékelők elhelyezése akkor megfelelő, ha az érzé­

kelőket a befúvónyílástól függőleges befúvás esetén legalább 1,00 méter, oldalirányú befúvás tekintetében pedig legalább 1,50 m távolságra helyezik el. Ez a követelmény megegyezik a régi OTSZ-ben meghatá­ rozott rendelkezéssel. A TVMI-ben az áttört álmennyezetekre vonatkozó rendelkezések megegyeznek a régi OTSZ-ben meg­ határozott rendelkezésekkel. Ugyanakkor már nem tartalmazza azt a követelményt, hogy „Ha fennáll a veszélye az álmennyezet felett kialakuló tűznek, akkor az álmennyezet felett érzékelőket kell elhelyezni”. A TVMI előírja, hogy a robbanásveszélyes terekben alkalmazott érzékelők és rendszerelemek elhelyezése akkor megfelelő, ha azok robbanás elleni védelemmel rendelkeznek. A TVMI lépcsőházak esetén előírja, hogy az érzékelők elhelyezése akkor megfelelő, ha érzékelőt helyeznek el a lépcsőház legmagasabb pontján, és felülről számolva minden második érkezési szinten, de legalább függő­ legesen 10 méterenként. A TVMI vezeték nélküli (rádió-összeköttetésű) tűz­ jelző rendszerek esetén előírja, hogy vezeték nélküli eszközök alkalmazásakor a rendszerelemek elhelyezé­ se akkor megfelelő, ha a rendszer kialakítása olyan, hogy az eszközök rádiós lefedettsége megfelelő az üzembiztos működéshez. Kézi jelzésadók A kézi jelzésadók elhelyezésének általános szabályai a TVMI-ben azonosak a régi OTSZ-ben meghatáro­ zottakkal, mind a 30 méteren belüli megközelíthető­ ségük, mind a padlószinttől mért 1,1 és 1,6 m kö­zötti magasságra vonatkozó érték, mind a szemből és oldal­ irányból jól láthatóság tekintetében. Ugyanakkor a TVMI kimondja, hogy ha a jelzési zóna egy épület­ szintet foglal magába, abban az esetben a kézi jelzés­ adók elhelyezése akkor megfelelő, ha azokat a lépcső­ házba vezető ajtónál a használati tér felőli oldalon helyezik el. Illetve kimondja azt is, hogy az ajtó mel­ lett elhelyezett kézi jelzésadók elhelyezése akkor meg­ felelő, ha figyelembe veszik az ajtó nyitási irányát, és az ajtószárnyak nyitott állapotban sem csökkentik a kézi jelzésadó láthatóságát. Hangjelzők A TVMI egyértelművé teszi, hogy a tűzriasztásra szol­ gáló hangnyomás legalább 65 dB(A), vagy a területen

9

várható bármely 30 másodpercnél hosszabb ideig fennálló zaj 5 dB(A)-lel megnövelt értéke közül a na­ gyobb érték kell, hogy legyen. Az alvó emberek felébresztésére szolgáló minimális 75 dB(A) (az ágy fej felőli oldalánál) hangjelzési érték és a hangjelzőtől 1,00 méterre meghatározott maximális 120 dB(A) hangnyomásra vonatkozó rendelkezések megegyez­ nek a régi OTSZ-ben meghatározottakkal. A TVMI két hangjelző elhelyezési kötelezettségét nem az épületre, hanem a védett területre vonatkozóan határozza meg, továbbá kimondja, hogy a tűzjelző áramkör egyszeres vezetékhibája ne akadályozza a tűzriasztást jelző eszközök működését. Olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy tűz­ jelzés esetén legalább egy hangjelző működőképes maradjon. A hangjelzők elkülöníthetőségére vonatkozó rendel­ kezés, miszerint a tűzriasztás ideje alatt minden más hangforrás automatikusan lekapcsolódik, kivéve • az evakuációs hangosító rendszer részeit, mint pl. a tűzvédelmi mikrofon(oka)t, • azokat a beszédmodulokat (vagy ennek megfelelő üzenetgenerátorokat), amelyek az üzenetet adják, • a hangjelzők elkülöníthetőségre vonatkozó sza­ bályai, aminek értelmében a vezérelt hangjelzők, vala­mint a hangosító rendszer (szövegbemondás, zeneszolgáltatás stb.) működése nem történhet egy időben, megegyeznek a régi OTSZ-ben meghatározottakkal. A TVMI kimondja, hogy a tűzriasztásra, vészhango­ sítási funkcióra alkalmazható az a hangosító rendszer (evakuációs hangosító rendszer), amely megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg­ alább egyenértékű biztonságot nyújtó módon van kialakítva. Fényjelzők A TVMI értelmében – ahogy az a régi OTSZ-ben is szerepelt – a tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközö­ ket tűzriasztásra önállóan nem, csak a hangjelzők ki­ egészítésére lehet használni. Kimondja, hogy a fény­ jelző eszközök beazonosíthatósága akkor teljesül, ha épületen belül a tűzriasztásra szolgáló fényjelzők azo­ nos színűek, a fényjelző eszközök villanásainak frek­ venciája 0,5 Hz és 2 Hz közötti lehet. A tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközök elhelyezése akkor meg­

10

felelő, ha azokat jól látható helyen helyezik el, és ha az elhelyezésnél figyelembe vették a környezeti meg­ világítottság erősségét. Vezeték, vezetékrendszer A TVMI-ben az általános előírások, az elektromágne­ ses zavarok kivédésére, a mechanikai és tűz elleni vé­ delem, a villámvédelem, túlfeszültség-védelem és a tűzgátlás követelményei megegyeznek a régi OTSZben meghatározottakkal. Tápforrások A TVMI-ben az elsődleges és másodlagos tápforrásra vonatkozó követelmények megegyeznek a régi OTSZben meghatározottakkal, ugyanakkor az akkumulátor kapacitásának meghatározására alkalmazott képlet megváltozott. Kapcsolódó rendszerek és vezérlések A TVMI kimondja, hogy a tűzjelző berendezéshez kapcsolódó rendszerek működése akkor rendeltetés­ szerű, ha a csatlakoztatás után a rendszer vagy egyes részegységeinek működése mindig a vonatkozó mű­ szaki követelménynek megfelelő részeinél megadott működési határok között marad, és a csatlakoztatott rendszer a teljesítménynyilatkozata alapján az adott alkalmazásnak megfelel. A kapcsolódó más rendszer (pl. oltásvezérlő központ) működése akkor rendeltetésszerű, ha kommuniká­ ciójának megvalósítását a közreműködő felek igazolt módon egyeztetik, a kapcsolódó rendszer együttmű­ ködése során a központ felismeri és a jelzést fogadó rendszeren megjeleníti az összekötő áramkör szakadá­ sát, illetve zárlatát. Oltásvezérlő csatlakoztatása akkor megfelelő, ha az oltásvezérlő megjeleníti a tűzjelző berendezés felől érkező oltásindítási jelzést, valamint a felügyelettel önállóan nem rendelkező oltásvezérlő felől érkező oltás­ indítást jelző jelzést és az oltóberendezés hibajelzését. Tűzjelző berendezés részegységeinek jelölése A TVMI értelmében a jelölés akkor megfelelő, ha a tűzjelző berendezés minden megjelölt elemét egyér­ telműen lehet azonosítani, továbbá, hogy a tűzjelző központ jelzését egyértelműen a jelzőeszközhöz lehet kapcsolni. A tűzjelző központ kihelyezett kijelző kezelő egységé­ nek elhelyezésére szolgáló helyiséget, teret jelölni kell.

Az eszközök jelölése akkor megfelelő, ha az automa­ tikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjel­ zők, vezetékágak, elosztók azonosítására feliratozást (címkéket) alkalmaznak.

Rejtett helyre szerelt, különösen álmennyezet felett vagy álpadló alatti érzékelők esetén akkor megfelelő, ha duplikált azonosítókat alkalmaznak, melyek a pad­ lószintről olvashatók.

Az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók jelölése megfelelő, ha az elhelyezett azonosító számok vagy betűk megfelelnek a tűzjelző központ által kijelzett azonosítóknak, a padlószintről létra vagy egyéb segéd­ eszköz használata nélkül is olvashatóak.

A TVMI-ben a felismerési távolság függvényében meghatározott jelölések méretei megegyeznek a régi OTSZ előírásával.

Szabványhírek 2015. májusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 54-31:2015 Tűzjelző berendezések. 31. rész: Multiszenzoros tűzér­ zékelők. Füst-, szén-monoxid- és adott esetben hő­ér­ zékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők. MSZ EN 60079-2:2015 Robbanóképes közegek. 2. rész: Gyártmányok védel­ me túlnyomásos tokozással „p” (IEC 60079-2:2014) – az MSZ EN 60079-2:2008 és az MSZ EN 612414:2007 helyett, amelyek azonban 2017. 08. 25-ig még érvényesek.

MSZ EN 60079-26:2015 Robbanóképes közegek. 26. rész: Ga készülékvédelmi szintű (EPL-) készülékek (IEC 60079-26:2014) – az MSZ EN 60079-26:2007 helyett, amely azonban 2017. 12. 02-ig még érvényes. MSZ EN 14471:2013+A1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések műanyag béléscsö­ vekkel. Követelmények és vizsgálati módszerek – az MSZ EN 14471:2014 helyett.

Iratminta A létesítmény megnevezése:

Tűzriadó Terv

Név: ................................................................ (Cím: ......................................................................) Az 54/2014. (XII. 15.) BM-rendelet előírásai szerint elkészített kockázati osztályba sorolás alapján a létesítmény ............................ kockázati osztályba tartozik. A tűzjelzés módja: Az 1996. évi XXXI. törvény értelmében: Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni az illetékes Tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs mód, a rendőrségnek, mentőszolgá­ latnak. A tűzjelzés történhet a létesítményből vezetékes, illetve mobil telefonon lehetséges. Valamennyi dolgozó, látogató, amennyiben tüzet észlel, vagy arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni a biztonsági szolgálatnak, amennyiben az nem lehetséges, az illetékes tűzoltóságnak vezetékes telefonról a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon. Segélyhívásra a létesítmény valamennyi telefonkészülékét rendelkezésre kell bocsátani.

11

A tűz jelzésénél közölni kell: • • • • •

a tűz pontos helyét, mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt, emberélet van-e veszélyben, a bejelentő nevét, a tűzeset jelzésére használt telefonkészülék kapcsolási számát, minden olyan információt, amely a tűz vagy káreset értékelését, felszámolását elősegíti (pl. megköze­ líthetőség, terepviszonyok, égő anyag felismerése).

A Tűzoltóság értesítése után az alkalmazott meggyőződik a tűz valódiságáról. Amennyiben a jelzés téves volt, abban az esetben értesíteni kell a Tűzoltóságot, hogy szüntessék meg a helyszínre vonulást. Tűz esetén értesíteni kell: ................................................................................................................... Az alkalmazottak, létesítményben tartózkodók riasztása A riasztás történhet élőszóval, kiabálva. Mindenki, aki a riasztást észlelte, köteles a környezetében levőket tovább riasztani. Az igazgató vagy az általa megbízott személy az összes olyan helyiség, zárttér, bejárat, kijárat kulcsát, melyek a munkaidő végeztével lezárásra kerülnek, készítse elő a tűz oltását végzők számára. Az alkalmazottaknak az alábbi feladatokat kell végrehajtaniuk: ............................................................. .............................................................................................................................................................. Az épület(ek) kiürítéséért felelős: .......................................................................................................... Az épület(ek) kiürítése az alábbiak szerint történik: ............................................................................... .............................................................................................................................................................. A tűz oltása A tűz oltásában, a műszaki mentésben minden dolgozó és más, a létesítményben tartózkodó személy életkora, egészségi és fizikai állapota alapján, a tőle elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével köteles közreműködni. A létesítmény területén található valamennyi tűzoltó eszközt (tűzoltó készüléket) a tűz oltását végző személyek rendelkezésére kell bocsátani. Az elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos és életveszélyes! A tűzoltást mindaddig folytatni kell:

• amíg az életveszély nélkül lehetséges, • a tűz eloltásáig, • a tűzoltók megérkezéséig.

Azok a személyek, akik a tűz oltásában nem vesznek részt, a tűzriadó észlelése után a legrövidebb mene­ külési útvonalon hagyják el a veszélyeztetett tűzszakaszt, épületet, területet. A menekülés védett tűzsza­ kaszba, védett épületbe vagy a szabadba történjen. Amennyiben erre nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre meneküljenek és ezt valamilyen módon (pl. kiabálva, – ha működik – telefo­ non) tudassák környezetükkel. A tűzoltók kiérkezéséig egy alkalmazott az épület előtt tartózkodjon a szükséges tájékoztatás megadása céljából. A munkavállalók, és más, létesítményben tartózkodó személyek a tűz oltásában a tőlük elvárható módon vegyenek részt. Tűzoltó készülékek Az épületben .... darab .... típusú tűzoltókészülék van elhelyezve melyek ABC jelű tűz oltására alkalmasak.

12

Tűzoltóvízforrások A létesítmény területén ..... darab föld alatti/föld feletti tűzcsap található ....... darab ....... köbméteres tűzivvíztartály található, vízforrásonként ....... darab csatlakozási lehetőséggel. Közművek kezelési rendje A létesítménynél biztosított a helyi és központi feszültségmentesítés lehetősége. A helyi áramtalanítást kell előnyben részesíteni. A központi áramtalanítás lehetősége: .................................................................................................... A gázfőelzáró helye: .............................................................................................................................. Egészségügyi ellátás rendszere A sérültek ellátásához az Országos Mentőszolgálatot kell igénybe venni. Amennyiben valaki a Mentők megérkezéséig elsősegélyt nyújt, a következők szerint kell eljárni: • Égő ruházat esetén meg kell akadályozni, hogy a sérült pánikba essen és rohanjon, mivel a legkisebb mozgás vagy szellő is éleszti a tüzet. • Fektesse le a sérültet, és ha lehet, óvja a földdel való érintkezéstől. • A megégett bőrfelületet folyamatosan hűtve igyekezzék megakadályozni a sérülés mélyre terjedését. A hűtés egyben csökkenti a fájdalmat és a sokkveszélyt. • Tegyen az égési sebre steril (géz) fedőkötést, mert ezek a sebek könnyen fertőződnek. • Az égési sebeket orvosnak kell véglegesen ellátni. Rendfenntartás A rend fenntartására, a pánik megakadályozására különösen ügyelni kell. A rendfenntartást mindenkor a munkavállalók végzik. Szükség esetén értesíteni kell a rendőrséget. A „Tűzriadó Terv”-et valamennyi, a létesítményben megforduló személlyel ismertetni, évente ­gyakoroltatni kell lehetőleg a tűzvédelmi oktatással egy időben. A gyakorlat eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Melléklet: Méretarányos alaprajz (illetve helyszínrajz) és annak tartalmi követelményei • Menekülési útvonalak, • Közműelzárók helye, • Tűzoltó készülékek helye, • Tűzoltóvízforrások megjelölése.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, hatodik szám, 2015. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.