E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom július VII. évfolyam 7. szám

2015. július  |  VII. évfolyam  7. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Szabadtéri égetések, aratás, mezőgazdasági munkák az új OTSZ tükrében – A külterületen végzett égetés szabályai – Belterületi szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok – Tűzvédelem az aratás idején

Iratminta

• Kérelem külterületi irányított égetés engedélyezéséhez

Aktuális

• Fókuszban a tűzoltó berendezésekre vonatkozó változások

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Jótállás kézi tűzoltó készülékeknél

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka­ napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. július 7.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Újdonság – Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája Szabadtéri égetések, aratás, mezőgazdasági munkák az új OTSZ tükrében

Az erdő- és vegetációs tüzek legnagyobb problémája abban rejlik, hogy hatalmas területeket érint, és a tüzek eloltása a katasztrófavédelem tűzoltó egységei részéről jelentős erőfeszítésbe kerülnek, komoly anyagi vonzattal járnak.

Az új jogszabályban történtek olyan változások, me­ lyek érintik a mezőgazdasági munkálatokat is. A nyá­ ri lapszámainkban immár minden évben a mezőgaz­ dasági munkákkal, aratással is foglalkozunk. Az idei évben – az új szabályozás miatt – különösen aktuális ez a terület.

Arról nem is beszélve, hogy az elharapódzó lángok veszélyeztethetnek emberi életet, ingatlanokat stb. Közvetlenül pedig oly módon okoznak veszélyt, hogy amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzek oltásán fáradoznak, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.

Erdő- és vegetációs tüzek, kültéri-, szabadtéri égetés

Külterületen végzett égetés szabályai

A legveszélyeztetettebb időszak az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a késő tavaszi, valamint a nyári időszak. Tavasszal, a tél elvonultával a szeles áprilisi hónapban a még le nem vágott, esetleg tavalyról meg­ maradt aljnövényzet kiszárad, és a szél csak fokozza az esetleges tűzterjedést, nyáron pedig a hőség és a káni­ kula miatt a tavaszi esőzésektől megnőtt növényzet szárad ki és válik rendkívül könnyen gyulladóvá. A szabadtéri tüzek okai az esetek jelentős részében az emberi gondatlanságra vezethetők vissza, az ön­ maguktól kialakuló erdőtüzek hazánkban nem jel­ lemzőek. Ami pedig az erdőben eldobott üveg vagy valamiféle törött üvegpalack napsugár-összegyűjtő és gyújtó­hatását illeti, mint tűzkeletkezési okot szinte kizár­hatjuk.

2

Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növé­ nyi hulladék), melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelet értelmében az elsőfokú tűzvé­ delmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell. Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető. A tűzgyújtási tilalomról itt található tájékoztatás.

Engedélyköteles külterületi égetés alóli kivétel Külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolhatjak. Ilyen például az erdő védelméről és az erdőgazdál­ kodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. §-a. 65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgaz­ dálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdő­ gazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környe­ zetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtár­ gyakat nem veszélyezteti. (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakó­ helyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóság­ nak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak két­ száz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. Kivételt képez továbbá az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM-rendelet 9. §-a (alka­ lomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz), mely az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg: e rendelkezéseket kell alkal­ mazni és nem kell a tevékenységet irányított égetés­ ként engedélyeztetni, hanem csak bejelenteni: 9. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyúj­ tásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szük­ séges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglal­ takon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsem­ misíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.

(3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvé­ delmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsen­ des időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hul­ ladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halom­ ba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, ég­hető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének meg­ akadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltó­ eszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőr­ zött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellen­ őrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok kö­ zött égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. (9) Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. (10) Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alap­ tanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti. (11) Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok be­ tartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az új szabályozás értelmében tehát megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM-rendelet 9. §-ában leírt erdőben ­végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladékégetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

3

Külterületen végzett szabadtéri égetés eljárásának menete Az irányított égetés engedélyezésének kérelmezésére szolgáló iratminták a megyei katasztrófavédelmi igaz­ gatóságok honlapján elérhetők, de egy kérelemminta az Iratminta rovatban is megtalálható. A kérelem tartalmazza, hogy az alábbi feltételeket az égetés során betartják: a) az irányított égetés során a tűz nem hagyható őri­ zetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani; b) az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelent­ sen; c) az irányított égetés befejezése után a helyszínt gon­ dosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – víz­ zel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni; d) a tarlónak, lábon álló növényzetnek, avarnak, egyéb növényi hulladéknak minden oldalról egyi­ dejűleg történő felgyújtása tilos; e) tarló irányított égetésénél az égetéshez csak a tar­ lómaradványok használhatók fel; f ) lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos; Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél ki­ sebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú el­ járás lefolytatásáért fizetendő 3000 Ft illetéket kérel­ menként kell megfizetni. A kérelmet az égetés terve­ zett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munka­ napon belül elbírálja. Az engedélyezési eljárást a terü­ letileg illetékes – az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le. A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedé­ lye más, jogszabályban – a természet védelméről ­szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági enge­ délyt nem pótol. 21. § (1) Természeti területen a természetvédelmi ható­ ság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.

4

Abban az esetben, ha a fent leírt engedély nélkül vé­ geznek külterületen égetést, vagy nem tartják be az engedélyező határozatban foglaltakat, a tűzvédelmi hatóságnak az ellenőrzéskor meg kell indítania a tűz­ védelmi hatósági eljárást a szabálytalanságot elköve­ tővel szemben. A tűzvédelmi bírság mértéke a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 40. pontja alapján:

Tűzvédelmi szabálytalanság

Egyéb tűzvédelmi jogsza­ bályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt 40. előírások, továbbá a tűz­ védelmi szabványok előírá­ sainak megszegése esetén

Tűzvédelmi Tűzvédelmi bírság  bírság  legkisebb legnagyobb mértéke  mértéke  (Ft) (Ft)

20 000

60 000

Belterületi szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok A száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anya­ got 2015. március 5-től belterületen csak abban az esetben lehet elégetni, ha erre jogszabály (pl.: ön­ kormányzati rendelet) engedélyt ad. Megoldást je­ lenthet a házi komposztálás vagy a zöldhulladék el­ szállíttatása. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi. Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeleté­ ben nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az ége­ tést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, és a tűzvédelmi hatóság a hely­ színen ellenőrzést végez, akkor az elkövető – a fentiek­ hez hasonlóan szintén – 20 000 – 60 000 Ft közötti bírságra számíthat.

A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot meg­ fogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűz­ védelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket! – A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradvá­ nyok használhatók fel; a szalmát elégetéssel meg­ semmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. – A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben kö­ rül kell szántani, és az adott területen az apró vad­ ban okozható károk elkerülése érdekében vadriasz­ tást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védel­ mére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. – Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszo­ san végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzá­ fogni. – A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszer­ számmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulla­ dék irányított égetése során is a fent említett bekezdés szabályait kell alkalmazni. Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltó­ ságra történő téves jelzés elkerülése érdekében. Olyan helyet válasszunk a száraz növényzet égetésére, ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk, és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk. Fontos, hogy az elége­ tendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más ház­ tartási, illetve ipari eredetű hulladékot, pl. gumit, mű­ anyagot. Tartsuk szem előtt, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti for­ galmat. Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagy­ juk felügyelet nélkül a tüzet. Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb te­ rületre, illetve lakó-, nyaralóépületre. Biztosítsuk a tűz eloltásához az irányított égetés engedélyében előírt, és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szük­ séges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűz­

oltó készülék, oltóvíz. Az égetés befejezése után győ­ ződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tüzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – víz­ zel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szün­ tetni. Abban az esetben, hogyha mégse tartható felügyelet alatt a tűz, értesítsük a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központját a 105-ös vagy 112-es telefonszámon. A tűzoltók azonnali érte­ sítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet. A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától füg­ gően bírsággal sújthatják: − A tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idé­ zett elő, alapesetben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő tűzvédelmi bírság vethető ki. − Amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt, a bírság 200 000 forinttól 3 000 000 forintig terjed. − Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség ter­ heli: ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű va­ gyontárgyak károsodnak vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is in­ dulhat.

Tűzvédelem az aratás idején A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgo­ zóknak, igen tűzveszélyesek is. Arra kellő körültekin­ téssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésé­ re vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, vala­ mint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

5

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyő­ ződni. Ennek tervezett időpontját az ötnél több me­ zőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén tíz nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédel­ mi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegy­ zőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és az után köteles a gép kipufogóvezetékét, dobját és a szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott anyagoktól szükség ese­ tén megtisztítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hid­ raulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy eset­ leges tűz terjedését. A munkagépet a gabonatáblán üzemanyaggal feltölteni szigorúan tilos, a tartalék üzem- és kenőanyagot a géptől, a kazaltól és a gabo­ natáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyez­ ni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. A járműveken olyan karbantartást, javítást, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat a gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén tilos végezni. Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal men­ tén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három

Lángoló traktor Forrás: http://faceportal.hu/wp-content/uploads/2014/07/tuz650x433.jpg

méter széles védőszántást szükséges kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabo­ natáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A gabonatáblán, az aratást végző erő- és munkagépek vezető fülkéjében is tilos a dohányzás. Az aratás ide­ jére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet do­ hányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kaz­ lat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthat­ ja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterüle­ te nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Égő kombájn a napraforgótáblán Forrás: http://www.agrarunio.hu/pic/10107/1s.jpg

6

Magyarországon a tarlóégetésnek „nagy hagyománya” van: köztudott, hogy a tarlóégetéssel a termőföldet fertőtlenítik és elpusztítja a kártevőket. Kitűnő véde­ kezési lehetőség a gombabetegségekkel, valamint az egyéb spórás betegségekkel szemben. A visszamaradó hamu enyhén lúgosító hatása pedig hosszantartó ha­ tást nyújt, továbbá a termőképességet is javítja. Egyre inkább terjed az a nézet, hogy a növényvédelem terü­ letén előtérbe helyezzék a környezetet kevésbé meg­

terhelő védekezési módokat, arról nem is beszélve, hogy a tarlóégetés módszere nagyságrendekkel olcsóbb, mint a permetezéses védekezés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól jogszabály eltérően is rendel­ kezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható. Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az irányított égetés keretében végezhető. Az égetés megkezdése előtt legalább 10 nappal a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni. Az engedély kérése során meg kell adni: − a kérelmező nevét és címét, − az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, − az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), − az irányított égetés indokát, − az égetéssel érintett terület nagyságát – legfeljebb 10 hektár, − az égetés folyamatának pontos leírását, − az égetést végző személyek nevét, címét, − az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és cí­ mét, mobiltelefonszámát, − a tűz továbbterjedésének megakadályozására terve­ zett intézkedéseket és − a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. A tűzvédelmi hatóság az engedélyt 5 napon belül el­ bírálja.

A tarlóégetés szabályai A tarlót egy időben minden oldalról meggyújtani ti­ los, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehe­ tőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védő­ szántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mel­ lett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 10 hektárnál nagyobb területek égetését sza­

kaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védő­ szántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területnagy­ ságától függetlenül a tűzoltásra alkalmas kéziszer­ számmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott sze­ mély jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani. A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolat­ lanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés. A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az irányított égetés engedélyezése. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

Teendők tűz esetén − A tarló-, lábon álló gabonatüzeket azonnal jelezni kell a tűzoltóságnak. − A területen a készenlétbe állított tűzőrrel szél oldal­ ról biztonságos távolságban készítsünk védőszán­ tást. − Ha kész a védőszántás, akkor a szél felőli oldalról közelíthetjük meg a tüzet és azt (tarlótűz esetén) szikracsapóval hatékonyan lehet oltani. Lábon álló gabona-tűz gyorsan terjed, és jelentős hősugárzással jár, ezért azt megközelíteni utcai (főleg nyári) ru­ hában nem lehetséges. A lábon álló gabona oltása a tűzoltó-egységek számára is kihívást jelent adott esetben, ezért annak oltását körültekintően próbál­ juk meg, ha rendelkezésünkre áll lajtos kocsi, eset­ leg felszerelve szivattyúval és tűzcsapszerelvényszekrényben található felszerelésekkel (kapocs­pár­ kulcs, tömlő, sugárcső). − Tarlótűz során figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen terüle­ teket. − Tarlótüzes területet célszerű a tűz eloltását köve­ tően figyelni, mert az esetlegesen maradó zsarátnok az esti könnyű szél következtében lángba boríthat­ ja a megmaradt terményt. − Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltósá­ gon.

7

Kazaltüzek − Nem célszerű egy nagy kazlat összerakni, tűzvé­ delem szempontjából előnyösebb a több, kisebb kazal. − Kazaltűz esetén tudni kell, hogy a kazal külső felü­ lete ég, az összesűrített levágott szalma vagy széna lassan ég el, azonban a felületét a láng gyorsan kör­ befutja. A kigyulladt kazlakat az esetek többségé­ ben hagyják kialudni (felügyelet melletti elégetés), hacsak nincs a környéken olyan épület vagy másik kazal, amit védeni kell. A kazlak oltása során a kaz­ lakat széttúrják, és vízsugár mellett átforgatják.

− Kazaltűz során is figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen terüle­ teket. − Az átfüstösödött, elázott szalma vagy széna nem alkalmas sem etetésre, sem almozásra. − Különösen vigyázzunk, ha a kazal körül vízgyűjtővagy malátaárok van, ugyanis a kazaltűz következ­ tében a sár vagy a nedves maláta 90-100 Celsiusfokos is lehet, belecsúszni súlyos égési sérülésekkel jár. − Az eloltott kazaltűz után célszerű 24 órás felügye­ letet tartani az esetleges visszagyulladások megfigye­ lése céljából.

Iratminta Kérelem külterületi irányított égetés engedélyezéséhez

3000 Ft értékű illetékbélyeg helye

A1) Ügyfél neve: .................................................................................................................................. A2) Ügyfél címe (levelezési cím): ......................................................................................................... A3) Képviselő neve, címe: . .................................................................................................................. Ügyfél/Képviselő e-mail címe:.............................................................................................................. B) Égetés pontos helye (térkép mellékelése javasolt) település: . ............................................................................................................................................ B1) földrajzi koordináták: – északi szélesség: ............................................. – keleti hosszúság: . .................................................. B2) helyrajzi szám: .............................................................................................................................. C1) Az égetés megkezdésének tervezett időpontja: – .................... év .................... hónap .................... nap .................... óra .................... perc C2) Az égetés befejezésének tervezett időpontja: – .................... év .................... hónap .................... nap .................... óra .................... perc D) Az irányított égetés indoka (miért szükséges az égetés, minek az égetésére kerül sor (tarló, lábon álló növényzet, avar, egyéb növényi hulladék)): ........................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. E) Az irányított égetéssel érintett terület nagysága (1 hektár = 10000 m2): . ........................................ F) Az irányított égetés folyamatának pontos leírása (előkészületek (pl.: védőszántás), égetés, utómun­ kálatok): ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

8

G) Az égetést végző személyek száma, neve és címe (összes szám, valamint legfeljebb 5 fő nevének és címének megadása, ha többen végzik az égetést): .................................................................................. – név: ................................................................. cím: ....................................................................... – név: ................................................................. cím: ....................................................................... – név: ................................................................. cím: ....................................................................... – név: ................................................................. cím: ....................................................................... – név: ................................................................. cím: ....................................................................... H) Az égetés felügyeletét biztosító személy neve, címe, mobiltelefonszáma: – név: ................................................................. cím: ....................................................................... – telefonszám: . ................................................................................................................................... I) A tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedések (például: 3 méter széles védő­ szántás): ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. J) A helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolása típus és darabszám szerint (például: 1 traktor, 2 db lapát): ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Megjegyzés: ......................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Mellékletek:

 tulajdoni lap másolat / földhasználati lap másolat* (megfelelő rész aláhúzandó)  más hatóság engedélye  egyéb ......................................................................................................................

* Ha az ügyféli jogosultságot igazoló okiratot az ügyfél nem csatolja:  Kérem az ügyféli jogosultságom igazolására szolgáló okiratot: tulajdoni lap másolatát / földhaszná­lati lap másolatát (megfelelő rész aláhúzandó) a hatóság szerezze be.  Csatolom a tulajdoni lap másolatának lekérdezéséért (1000 Ft) / földhasználati lap másolatáért (800 Ft/ oldal) fizetendő díj befizetését igazoló bizonylatot  Tudomásul veszem, hogy a hatóság által beszerzett tulajdoni lap másolat / földhasználati lap másolat díját a hatóság részére a kérelmet elbíráló döntésben foglaltak szerint megtérítem. ............................................., ...................... év ...................... hó ...................... nap



............................................ kérelmező aláírása (ha van bélyegzőlenyomata)

9

Aktuális

során vizsgálnia és ellenőriznie kell a telepített rend­ szer helyes működését.

Fókuszban a tűzoltó berendezésekre vonatkozó változások

Változatlanul előírja az új OTSZ is, hogy üzembe he­ lyezés előtt az oltóberendezés nyomásnak kitett részei­ nek szilárdságát és tömörségét együttesen vagy szaka­ szonként nyomáspróbával kell ellenőrizni.

A 2015. márciusi lapszámban már ismertettük a ­beépített tűzoltó berendezések lényegesebb változása­ it a régi OTSZ-hez képest. Most a régi OTSZ és el­ sősorban a beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése tárgyban kiadott tűzvédelmi műszaki irány­ elv (TVMI) közötti lényegi változásokat mutatjuk be, helyenként kitérve a normaszöveg változá­saira is. Általános rendelkezések A tűzteszttel történő igazolás kötelezettsége egyes ke­ retek között továbbra is fennmaradt. Az új OTSZ kimondja, hogy zárt szórófejes vízzel oltó berendezés esetében a védett tér alatti épületszinteken nem szük­ séges beépített tűzoltó berendezés létesítése, ha a ­védett szint emeletközi födéme tűzgátló kialakítású. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások Az érintett követelmények hatálya alól az új OTSZ a sprinkler rendszeren túl a vízköddel oltó berendezé­ seket is kivételként kiveszi. Maguk a jelölések rendszere nem változott. Az új OTSZ már nem tartalmazza azt a kötelezettsé­ get, hogy a menekülő útvonalakat úgy kell jelölni, hogy az oltóberendezés működése közben is láthatóak legyenek. Üzembe helyezés, használatbavétel Az új OTSZ nem hozott változást abban a tekintet­ ben, hogy az üzembe helyezés során az üzembe helye­ ző mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, hogy − a telepítést kielégítő módon végezték, − a felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek a jogszabálynak és a vonatkozó műsza­ ki követelménynek, az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, hogy − a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és raj­ zos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak. Szintén nincs változás abban, hogy az üzembe helye­ ző mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák

10

A működési próbák tekintetében az új OTSZ ugyan­ azokat a végrehajtandó feladatokat követeli meg, mint a régi: − az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegysé­ gek mesterséges működtetésével és a működési ál­ lapotnak megfelelő helyzet előállításával kell pró­ bálni, és − indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni kell − a védett helyiségben a vészjelzés működését, − a működés tényének és helyének jelzését, illetve − a vezérlések működését, ha nem az oltó- vagy hatóanyag nyomásával működnek. Mindössze a vezérlések felsorolását nem tartalmazza az új szabályozás: (nyílászárók lezárását – szellőzés le­ állítása, áramtalanítás, utánfúvás indítási feltétele, túlnyomás stb.). A szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berende­ zések vizsgálatánál az új OTSZ ugyanazokat a végre­ hajtandó feladatokat követeli meg, mint a régi: − a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk egyen­ kénti indítási próbáját, − próbavezetéken térfogatáram-mérését, végponti méréseket és − száraz rendszernél kompresszor ellenőrzését. Az új OTSZ nem határozza meg a használatbavételi eljáráson részt vevők körét. Az új OTSZ értelmében a használatbavételkor ren­ delkezésre kell állnia: − a berendezés megvalósulási tervének, − a berendezés kezelési és karbantartási utasításá­ nak, − a teljesítménynyilatkozatok, a minőségi bizonyít­ ványok és a nyomás-, a mechanikai, továbbá a vil­ lamos próbák − és a helyiség teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók esetén az oltásikoncentráció-megtartási idő − ellenőrzései jegyzőkönyveinek, − az üzemeltetési naplónak a kezelők megnevezésével és a berendezés adatainak a feltüntetésével és

− a kivitelezésért felelős műszaki vezető nyilatkozatá­ nak, hogy a berendezés a terveknek megfelel és az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapot­ ban van. A fenti felsorolás már nem tartalmazza az oltóberen­ dezés jóváhagyott kiviteli tervét, aminek az az egy­ szerű oka, hogy enélkül a beruházás létesítési enge­ délyt nem kaphatott, amely hiányában használatba­ vételi eljárásra sem kerülhet sor. Az új OTSZ felsorolja azoknak az eseteknek a körét, amelyeket a használatba vételkor igazolni kell: − a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csőveze­ tékek megfelelőségét, teljesítményét, − a berendezés csővezetékeinek tisztításának, átmo­ sásának elvégzését, − az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését, − a kezelőszemélyzet oktatását, − az oltóberendezés helyszíni nyomáspróbájának megtörténtét, − és újdonságként a berendezés érintésvédelmi felül­ vizsgálatának megtörténtét. Az új OTSZ meghatározza azt is, hogy a fenti iratok, dokumentációk egy példányát a használatbavételi engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi hatóság részére át kell adni. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – rögzíti az üzembe helyezői nyilatkozat tartal­ mát: − az üzembe helyező mérnök megállapítását arra vo­ natkozóan, hogy a berendezés megfelel a vonatko­ zó műszaki követelménynek vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt, továbbá a hatósági előírás, valamint a létesítéshez kapcsolódó egyezte­ tések során rögzített követelmények és az ezt tük­ röző elfogadott, engedélyezett tervdokumentáció szerint készült, − a berendezés rendeltetésszerű használatra való al­ kalmasságának megállapítását és − az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó ja­ vaslatot. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – írja elő az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmát: − az ellenőrzés tárgyát, beleértve a létesített berende­ zés típusát és a létesítés helyét,

− a berendezés működésének ellenőrzése során ta­ pasztalt tényeket, − az ellenőrzésen részt vevők nevét és az adott létesí­ tés során betöltött szerepét, − az ellenőrzés és a jegyzőkönyvkészítés időpontját és helyét és − az ellenőrzésen részt vevők aláírását. Üzemeltetés, karbantartás és felülvizsgálat Az új OTSZ kimondja, hogy a beépített tűzoltó be­ rendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti és a felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és pró­ bát el kell végezni. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – kimondja, hogy az üzemeltető kioktatott sze­ mélyzete − hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jel­ zőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyag-hiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el, − havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellen­ őrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő mun­ kavállalók képzettségét, − az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket el­ távolítja, és − az oltóanyag-kiömlő nyílása és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfe­ lelő távolságot szabadon hagyja. Az új OTSZ az automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői heti ellenőrzései részére előírja, hogy ki kell terjednie − a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, − a nyomásérték és vízszintek ellenőrzésére, − a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, − a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére és újdonságként a kondenzvízgyűjtők ürítésére, − a próbariasztás ellenőrzésére szelep(ek) nyitásával, − a szivattyúk automata és kézi indítására és újrain­ díthatóságára, a szivattyú próbaüzem, elektromos meghajtás esetén min. 15 perc, belső égésű motor esetén min. 20 perc (és most már beleértve a hab­ anyag-bekeverő szivattyút is), − a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram- és nyomás ellenőrzésére.

11

Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – határozza meg a vízalapú berendezések üzemel­ tetői részére a havi ellenőrzéseket − a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivár­ gásmentessége, − tartalék áramforrás megfelelőségének vizsgálata ér­ dekében. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – lehetővé teszi, hogy az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő létesítményekben nem szükséges el­ végezni, ha a távfelügyelet a fenti paramétereket kont­ rollálni képes. Az új OTSZ – a régihez képest lényegi különbség nélkül – tartalmazza, hogy a berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, amely tartalmazza − a berendezés főbb adatait, − a kezelők nevét, − az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megálla­ pításait, − a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, − az észlelt és kijavított hibákat, − a beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc), − a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és − az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, sze­ mély nevét, aláírását, elérhetőségét. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – előírja, hogy a naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Az új OTSZ pontosítja, hogy a napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – előírja, hogy a berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni, és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az új OTSZ továbbra is előírja az üzemeltető részére, hogy köteles legalább évenként a teljes beépített tűz­ oltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását elvégeztetni.

12

Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – előírja, hogy az éves felülvizsgálat során a gyár­ tói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell − az oltóberendezés általános állapotát, − az oltóberendezés környezetét annak működésével összefüggésben, − az oltóanyag-mennyiséget (térfogat, tömeg vagy nyomás, paraméterek vizsgálatával), − az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések mű­ ködését, − a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét, − az oltóberendezéssel összefüggő, de nem a karban­ tartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok esedékességét, − az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását, − az üzemeltetési naplót, − az oltóberendezés üzemképességét működési pró­ bával és − az átjelzéseket, − ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaz­ nak, annak minőségét a vonatkozó műszaki köve­ telmény szerint. Az új OTSZ – a régihez képest változatlan tartalom­ mal – előírja, hogy a karbantartás során végre kell hajtani a tömítetlen csövek, csőkötések cseréjét, és ha a karbantartó személy a berendezés működéskép­ telenségét tapasztalja – melyet nem tud kijavítani – írásban értesíti az üzemeltetőt. TvMI − Tervdokumentáció A TvMI részletesen meghatározza a beépített tűzoltó berendezések engedélyezésére benyújtott tervdoku­ mentációk tartalmát, külön megjelölve azokat a pon­ tokat, amelyek a tervező és az engedélyeztető hatóság megítélése alapján elhagyhatóak, amennyiben a ható­ sági egyeztetésre vonatkozó emlékeztető, feljegyzés ezt tartalmazza. A TvMI külön pontokban részletezi az egyes oltórendszerek tervdokumentációinak tartalmi követelményeit: 3.2.1. Sprinkler berendezések engedélyeztetési terv­ dokumentációja 3.2.2. Vízköddel oltó berendezések engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.3. Gázzal oltó berendezések engedélyeztetési terv­ dokumentációja

3.2.4. Aeroszolos oltóberendezések engedélyeztetési tervdokumentációja 3.2.5. Beépített nagykonyhai oltóberendezés engedé­ lyeztetési tervdokumentációja 3.2.6. Nyitott szórófejes vízzel oltó rendszerek enge­ délyeztetési tervdokumentációja 3.2.7. Beépített habbal oltó berendezések engedélyez­ tetési tervdokumentációja TvMI − Az MSZ szabványokban nem szabályozott oltóberendezésekre vonatkozó műszaki megoldások A TvMI részletesen kifejti azoknak az eseteknek a műszaki követelményeit, ahol a beépített tűzoltó be­

rendezést vagy valamely részegységét MSZ szabvány nem szabályozza: 4.2. Nem szabványos, elfojtó (ESFR) sprinklereket alkalmazó rendszerek 4.3. Kiterjesztett szórásfelületű sprinklereket al­ kalmazó rendszerek (Extended Coverage vagy EC) 4.4. Vízköddel oltó rendszerek 4.5. Aeroszolos tűzoltó rendszerek 4.6. Beépített nagykonyhai oltórendszerek 4.7. A teljes körűen nem szabályozott nyitott szóró­ fejes vízalapú tűzvédelmi berendezések

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Jótállás kézi tűzoltó készülékeknél Kérdés Ha valaki kereskedelmi forgalomba hoz kézi tűzoltó ké­ szüléket, kötelező-e arra garancia- vagy egyéb jegyet el­ helyezni az eladás időpontjában, vagy elegendő a szám­ la kiállítása a vevő részére, továbbá a palástrészbe beütött gyártási idő is megfelel-e? Több esetben a katasztrófavédelem csak akkor fogadja el a készüléket, ha rajta van a garanciajegy vagy az eladó üzlet által elvégeztetett  hitelesítés, ami természetesen többletkiadással jár. Válasz A számla jótállási jegyként elegendő a vevő részére, külön jótállási jegyet nem kell kiállítani, mivel a tűz­

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

oltó készülékek nem tartoznak az egyes tartós fogyasz­ tási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá. A tűzoltó készülékeknél a jótállásról a gyártó önként nyilatkozik.   A tűzoltó készülékeknek első felülvizsgálaton kell át­ esniük forgalomba helyezéskor vagy azt megelőzően. A tűzvédelmi hatóság számára azonban első felülvizs­ gálatként a számla (jótállási jegy, garanciajegy stb.) nem fogadható el. A készülékeken azonban minden esetben érvényes felülvizsgálati matricának kell szere­ pelnie az eladás időpontjában, hiszen ha ez nem sze­ repel a készüléken, abban az esetben nem tekinthető üzemben tarthatónak.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, hetedik szám, 2015. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.

13