E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom június VIII. évfolyam 6. szám

2016. június  |  VIII. évfolyam  6. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom Aktuális

• Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása • Módosult a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet

A hónap témája • Tűzoltó berendezések

Szabványhírek

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. június 3.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

Aktuális Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása 2015. december 12-én megjelent a kéményseprő-­ ipari tevékenység új szabályozása, a 2015. évi CCXI. törvény (Kstv.). Az új törvény átmeneti rendelkezései 2015. december 28-án, míg a fennmaradó változásai 2016. július 1-től lépnek hatályba, és egyúttal 2016. július 1-től hatályát veszti kéményseprő-ipari közszol­ gáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény. A törvényi szinten bekövetkezett változások részleteit korábbi lapszámunkban már bemutattuk. Az alábbiakban összefoglaljuk az új törvény végrehaj­ tására megjelent, a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet és a korábbi, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet közötti alapvető különbségeket. Az új szabályozás a korábbi „közszolgáltató” helyett a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szol­ gáltató számára határozza meg az élet- és a vagyon­ biztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés eseteinek körét.

2

A közszolgáltatónak a korábbi szabályozás szerint a nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető vagy az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíteni kellett az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságot, azonban az új szabályozásban ezt már nem kell megtenni. 2016. július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie a tüzelő­ berendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása miatti veszély, valamint a nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató ugyanezen ok miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. 2016. július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék ese­ tében a földgázelosztót kell értesítenie szilárd-­­tü­zelő­ berendezés égéstermék-elvezetőjénél az E–F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezető kitorkol­

lásától mért 15 méteres távolságon belül E-F tűzvédelmi osztályú építőanyag vagy építményszerkezet jelenléte esetén a szikrafogó hiánya miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető, tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E–F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. 2016. július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie olyan égés­ termék-elvezető használata, amelynek falába B–F tűz­ védelmi osztályba tartozó építményszerkezet van beépít­ ve miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató ugyanezen ok miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. 2016. július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék ese­ tében a földgázelosztót kell értesítenie olyan égéstermékelvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti mű­ szaki vizsgálatot nem végezték el miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősí­tés ellenére működtetett égéstermék-elvezető haszná­lata miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kí­vül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

2016. július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie nem meg­ felelően rögzített összekötő elem miatti veszély esetében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. 2016. július 1-ig a közszolgáltatónak az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót kell értesítenie a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása miatti veszély ese­ tében. Az új szabályozás értelmében a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató ugyanezen ok miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. A fentieken túlmenően a kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid-tartalma miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni köteles az elsőfokú tűz­ védelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. Az értesítéssel összefüggésben újdonság, hogy a ­fenti esetek megítéléséhez szükség van a kéményseprőmester jóváhagyására is, annak hiányában az értesítés nem küldhető el. Az új szabályozás a tevékenység végzésével összefüg­ gésben díjak megállapításáról nem rendelkezik.

3

Az új szabályozás értelmében amennyiben a tűzvédel­ mi hatóság a hozzá beérkezett tájékoztatást követően megállapítja, hogy az ingatlan használója és az ingat­ lan tulajdonosa nem azonos, három napon belül kell, hogy írásban értesítse az ingatlan tulajdonosát is az égéstermék-elvezető használatának tilalmáról, illetve a tájékoztatást követően a tűzvédelmi hatóság har­ minc napon belül ellenőrzi az ingatlanhasználó köte­ lezettségének teljesítését.

Abban az esetben, ha a tűzvédelmi hatóság megálla­ pítja, hogy a szolgáltató által kiállított dokumentum tartalma nem megfelelő, és a szükséges adat rendelkezésére áll, akkor hivatalból módosítja a do­ kumentum tartalmát, amennyiben a módosításához nem áll rendelkezésre minden adat, akkor kötelezi a kéményseprő-ipari szolgáltatót mulasztás megszünte­ tésére. A hatóság döntését mind a kérelmező ügyféllel, mind a kéményseprő-ipari szolgáltatóval közli.

Amennyiben a tűzvédelmi hatóság tudomásárára jut, hogy az ingatlanhasználó • az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére is üze­ melteti, és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot köz­ • vetlenül veszélyezteti, akkor a tulajdonossal szemben tűzvédelmi bírságot fog kiszabni.

A tűzvédelmi hatóság kivizsgálja az ingatlan haszná­ lójának, tulajdonosának a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari tevékenységével kapcsolatos pana­ sza esetén a kéményseprő-ipari szerv által kiállított dokumentumokkal kapcsolatos vitás ügyeket, meg­ vizsgálja a kéményseprő-ipari szerv általi felmérések tartalmát.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a hatóság felhí­ vásában foglalt határidőre nem tesz eleget a kötele­ zettségeinek, akkor a tűzvédelmi hatóság megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését. A szabályozás alapján az égéstermék-elvezető akkor üzemeltethető újra a tűzvédelmi hatóság tiltását követően, amikor a  szabálytalanságot megszüntették és azt igazolják. Az igazolás alapjául szolgáló dokumentum másolatát a tűzvédelmi hatóság részére a kiállítástól számított három munkanapon belül kell továbbítani. Kérelemre a tűzvédelmi hatóság hatósági eljárásban kivizsgálja a kéményseprő-ipari szolgáltató által sormunka keretében vagy sormunka keretén kívül megrendelésre elvégzett tevékenységekről kiállított dokumentumok kiadásával, illetve az értesítéssel kapcsolatos vitás ügyeket. A kérelmet a szolgáltató dokumentumá­ nak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a tűzvé­ delmi hatósághoz, amelyhez mellé­ kelni kell a dokumentum másolatát és az eljárásért fizetendő illeték befizetését igazoló bizonylatot. Amennyiben a hatóság az eljárás ­végén megállapítja, hogy a kéményseprőipari szolgáltató nem szabályosan járt el, akkor kötelezi a szolgáltatót, hogy három munkanapon belül pótolja mulasztását.

4

A kéményseprő-ipari szolgáltató eltiltható a kémény­ seprő-ipari tevékenység gyakorlásától, amennyiben a tevékenység végzéséhez szükséges, előírt szakmai, sze­ mélyi és tárgyi feltételekkel teljes mértékben nem ren­ delkezik. Abban az esetben, ha a tevékenység végzésé­ től eltiltott szolgáltató a tevékenységét a tiltás időtar­ tamának leteltét követően folytatni kívánja, akkor újra be kell jelentenie tevékenységét a tűzvédelmi hatóság részére, amely nyilvántartást vezet a kéményseprőipari tevékenységet folytató szolgáltatókról. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a nyilvántartás adatai alapján ingyenesen és korlátozás nélkül naprakészen közzéteszi az interneten a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési helyét, ellátási területét. Az értesítéssel kapcsolatban az új szabályozás szerint a sormunka tényleges időpontjáról (azaz az első időpontról) legalább tizenöt nappal korábban kell az ingatlan használó­ ját hirdetmény útján értesíteni, valamint a honlapon is meg kell jeleníteni a sor­ munkával érintett ingatlan közterületi elnevezését. Ha a kéményseprő-ipari tevékenység az első időpontban nem végezhető el, akkor a kémény­ seprő-ipari szerv, illetve a szolgáltató második időpontot jelöl meg, amiről legalább tizenöt nappal ko­ rábban kell az ingatlan használóját, tulajdonosát ér­

tesíti. A második értesítésben fel kell hívni a figyelmet az ismételt meghiúsulás napjától számított harminc napon belüli igénybevétel kötelezettségére.

nül telik el, vagy a kézbesítés sikertelensége miatt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tűzvédelmi hatóságot nyolc napon belül kell, hogy értesítse.

A sormunka második időpontjáról sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású, kétpéldányos bizonylaton nyilvántartott okiratot kell kiállítani és eljuttatni – az alábbi módszerek valamelyikével – az ingatlan használójához: • ajánlott postai küldeménnyel, • tanúval vagy fényképfelvétellel igazolt, postaládában, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel, • a társasház közös képviselője, lakásszövetkezeti lakóépület esetén a lakásszövetkezet elnöke útján, • személyesen, • a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben elhelyezett hirdetménnyel.

Az új jogszabály egyúttal módosítja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piac­felü­g ye­leti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) kormányrendeletet is, amelynek értelmében a főigazgatóság ellátja a nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat.

A társasház közös képviselőjének, a lakásszövetkezet elnökének az értesítés kézhezvételét követően hala­ déktalanul intézkednie kell az ingatlan használóinak a sormunka időpontjáról történő értesítéséről. Lehetőség lesz arra is, hogy a kéményseprő-ipari szerv, a szolgáltató az első értesítést az ingatlan használója részére elektronikus úton is továbbíthatja, ha az in­ gatlan használója hozzájárult az ilyen kapcsolattartás­ hoz. Az első értesítéssel egyidejűleg a sormunka első idő­ pontja, és az annak elmaradása esetére megjelölt má­ sodik időpont is megadható. Az értesítésnek tartalmaznia kell

• a kéményseprő-ipari szerv, szolgáltató nevét, szék­

helyét,

• a kéményseprő-ipari szerv, szolgáltató ügyfélszol­ • • • •

gálatának elérhetőségét, a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét, az ingatlan címét, ahol a kéményseprő-ipari tevé­ kenység elvégzendő, a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap megjelölésével, valamint a tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét.

Ha a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére irányuló, az ingatlan használója, in­ gatlan tulajdonosa részére tett felhívás eredménytele­

A piacfelügyeleti hatósági feladatokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket a katasztrófavédelmi kirendelt­ ségek fogják elvégezni. A katasztrófavédelmi kiren­ deltség ellenőrzi a forgalomba hozott, forgalmazott, beépítésre kerülő vagy beépített termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek, a felszerelt szénmonoxid-érzékelő műszaki előírásoknak való megfe­ lelőségét.

Módosult a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet A módosítás hatályon kívül helyezi az alábbi fogalma­ kat: • berendezés; • fluorozott szénhidrogének; • forgalomba hozatal; • forgalomba hozatali kvóta; • F-ÜHG töltet szén-dioxid egyenértéke; • hermetikusan zárt berendezés; • klímagáz közeg töltet; • tartály; • telepítés; • üzemeltető. A módosítás érinti a regisztrált vállalkozás fo­ galmát, amelynek értelmében kiegészült a fogalom a berendezés-tulajdonosával, a berendezésekkel tevékenységet végző nagykereskedővel és viszonteladóval.

5

A módosítás megosztja a katasztrófavédelmen belül a hatóságok hatásköreit: 1. Az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség jár el 1.1 a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termé­ kek, valamint a klímagázt tartalmazó beépített tűzvé­ delmi rendszerek és tűzoltó készülékek telepítését, javítását, karbantartását, szervizelését, szivárgásvizsgá­ latát végző vállalkozások megfelelő képesítésének helyszíni ellenőrzésében, 1.2 a klímagázt tartalmazó beépített tűzvédelmi rend­ szerek és tűzoltó készülékek kötelező regisztrációja és szivárgásvizsgálata megtörténtének ellenőrzése esetében. 2. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófa­ védelmi Főigazgatóság jár el a klímagázt tartalmazó tűzoltó-technikai termékek, valamint a klímagázt tar­ talmazó beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek címkézésére, forgalomba hozatalára, tele­ pítésére, karbantartására, szervizelésére, szivárgásel­ lenőrzésére és szivárgásvizsgálatára vonatkozó, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet­ ben, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rende­ letben és az e rendeletben rögzített kötelezettségek ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatban. A módosítás előírja, hogy a hatóságok a jogszabály­ sértés tényéről, valamint az esetlegesen alkalmazott jogkövetkezményről a jogszabálysértés észlelését, illet­ ve az alkalmazott jogkövetkezmény jogerőre emelke­ dését követő 8 munkanapon belül tájékoztatniuk kell a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot. A módosítás újdonságot hoz a vállalkozások regiszt­ rációs és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nyilvántartási kötelezettsége tekintetében. A jövőben ha a vállalkozás vagy természetes személy az adatbázisban regisztrációs kötelezettségét hiányosan teljesíti, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hiánypót­ lásra szólítja fel. Amennyiben a regisztrációs kötelezett­ ségét nem teljesíti, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság határidő tűzésével a regisztrációs kötelezettsége telje­ sítésére, ha pedig valótlan adatokat ad meg, akkor a regisztrációs adatok valóságnak megfelelően való he­ lyesbítésére szólítja fel. Abban az esetben, ha többször regisztrál, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság határidő tűzésével nyilatko­ zattételre szólítja fel az érintetteket.

6

A hiánypótlásra, nyilatkozattételre, regisztrációs kö­ telezettség teljesítésére, regisztrációs adatok helyesbí­ tésére meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a vállalkozás vagy a természetes személy értesítésével egyidejűleg az adatbázisból törli a hiányos vagy valótlan adatokat tartalmazó regisztrációt, illetve többszöri regisztráció esetén az újabb regisztrációt. A módosítás az F-ÜHG-t tartalmazó, valamint F-ÜHG-val működtetett termékek és berendezések címkézéséről, valamint magyarországi forgalomba hozataláról, forgalmazásáról szóló fejezetének rendelkezései közé bekerült, hogy a képesített vállalkozásnak kell ellátnia jól látható helyen telepítési hatósági címkével a forgalomba helyezett, újonnan telepített termékeket és berendezéseket telepítéskor, de legkésőbb a beüzemeléskor, illetve a már korábban telepített, működő termékeket és berendezéseket az első szervizelés, az első karbantartás vagy az első kötelező szivárgásvizsgálat alkalmával. A címke formai és tartalmi követelményeit a korábbi szabályozás az 1494/2007/EK bizottsági rendeletre hivatkozással határozta meg. A módosítás felsorolja a telepítési hatósági címke lényegi elemeit: • a klímagázt tartalmazó, valamint azzal működtetett termék és berendezés megnevezését; • a klímagázt tartalmazó, valamint azzal működtetett termék és berendezés tulajdonosát, üzemeltetőjét, • a klímagáz megnevezését, • a termékben vagy berendezésben lévő klímagáz tö­ megben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyi­ ségét, illetve a klímagáz globális felmelegedési po­ tenciálját, • tájékoztatást arról, hogy szivárgásészlelő rendszer felszerelése szükséges, • tájékoztatást arról, hogy a klímagázokat hermeti­ kusan zárt berendezés tartalmazza, • a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiadott egyedi azonosítót. Az F-ÜHG-t tartalmazó elemek, berendezések és rendszerek tervezése és kezelése, szivárgásvizsgálata módosításának értelmében a szivárgásészlelés tényéről a szivárgást észlelő képesített vállalkozás képesített alkalmazottja útján a szivárgásészlelési jegyzőkönyv­

nek az adatbázisba történő, a szivárgás észlelését kö­ vető 3 munkanapon belüli feltöltésével értesíti a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot. Amennyiben a képesített vállalkozás képesített alkalmazottja határ­ időn belül nem töltötte fel a szivárgásészlelési jegyző­ könyvet, az üzemeltető köteles azt a szivárgás észlelé­ sét követő 8 munkanapon belül a Hatóságnak beje­ lenteni. A klímavédelmi bírsággal kapcsolatban a korábbi sza­ bályozás értelmében, ha a vállalkozás, üzemeltető vagy a tulajdonos anélkül kezdte meg tevékenységét a klíma­ gázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások­ kal, hogy az adatbázisba való regisztrációs kötelezettsé­ gének határidőben eleget tett volna, úgy a Nemzeti Klíma­védelmi Hatóság az érintett vállalkozást, üze­ meltetőt vagy tulajdonost a jogszabálysértés megálla­ pítása mellett 100 000 Ft összegű klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A módosítás a jogkövetkez­ ményt megtartotta, de a 100 000 Ft-os fix összeget eltö­ rölte. A klímavédelmi bírság mértéke és a megállapításának módja több pontban is átalakult mind az F-ÜHG és F-ÜHG alkalmazások, mind az ORLA és ORLA alkalmazások vonatkozásában. I. Az F-ÜHG és F-ÜHG alkalmazások esetén például: • nyilvántartási, regisztrációs és jelentéstételi kötele­ zettség elmulasztása, nem vagy nem megfelelő tel­ jesítése esetében 50 000 forinttól 3 000 000 forin­ tig terjed a bírság mértéke a korábbi 500 000 Ft maximum helyett; • megkövetelt képesítés hiányában végzett tevékeny­ ség esetén 100 000 forinttól 5 000 000 forintig terjed a bírság mértéke a korábbi 100 000 Ft ma­ ximum helyett.

A hónap témája Tűzoltó berendezések Az előző lapszámban a tűzjelző rendszerekkel foglal­ koztunk, illetve ezek átfogó ismertetésével. Most az aktív tűzvédelem területéről a beépített tűzoltó beren­ dezésekkel ismerkedünk meg bővebben. A tűzoltó berendezések a tűzjelzőkhöz hasonlóan a mindennapi életben kicsit misztifikált dolgok, az át­ lagos ember számára különleges berendezések. A má­ sik oldal pedig az, aki észre sem veszi ezeket a sokszor jól elrejtett őrszemeket, amelyek az épületek és a ben­ nük tartózkodók életére és anyagi javaira vigyáznak. Általánosságban a beépített tűzoltó berendezésekről A tűzoltó berendezés (sprinkler) beépített, önműködő vízzel vagy gázzal oltó berendezés, működési elve az, hogy a védett területen csőhálózaton keresztül juttat­ ják ki az oltóanyagot, szórófejeken (sprinkler) keresz­ tül. A szórófejek vagy zárt vagy nyitott állapotban kerülnek beépítésre. Előbbit zárt, utóbbit nyitott sprink­ler rendszerként említi meg a szakirodalom. A zárt rendszereknél a szórófejbe beépített záróelem nyitja a fejet, ez a záróelem általában egy üveg fiola nagy hőtágulású anyaggal töltve vagy olvadófémes megoldás lehetséges.

II. Az ORLA és ORLA alkalmazások esetén például: • megkövetelt képesítés hiányában végzett tevékeny­ ség esetén 100 000 forinttól 5 000 000 forintig terjed a bírság mértéke a korábbi 100 000 Ft maxi­ mum helyett.

A vezetékrendszer ebben az esetben nyomás alá helye­ zett állapotban van, amikor tűz keletkezik a védett térben, a fejlődő hő hatására a szórófejek kinyitnak és elkezdik az oltóanyag kijuttatását. A rendszer zártsága ezzel megszűnik, itt a nyomáscsökkenés adhat alapot egy határozott jelzési mechanizmus kiépítésére, ekkor indulnak be a rendszer szivattyúi és kezdik meg a hiány­zó nyomás (oltóanyag) pótlását. A nyomáscsök­ kenést a rendszer fővezetékébe szerelt ún. riasztószelep érzékeli. A nyomás esésével egyidejűleg a szórófej vizet porlaszt az általa védett térbe. A berendezés csak auto­ matikus üzemre képes, és csak akkor, ha elegendő hő termelődik a záróelem kioldására.

A kettős bírságolás szabályozásában korábban az I. és II. pont szerint egy tényállás alapján bírság egyszerre csak akkor szabható ki, ha egy alkalmazás F-ÜHG-t és ORLA-t is tartalmaz, de külön hűtőközegben. A módosítás ezen a szabályon nem változtatott.

A tűzoltó berendezés és a tűzjelző berendezés viszonya egymáshoz képest lehet mellérendelt, azaz a tűzjelző hibája esetén a sprinkler önmagában is működőképes tud lenni és elővezérlés nélkül száraz vagy nedves rendszerként üzemel. A kapcsolat lehet feltételes is,

7

azaz a tűzjelző vezérlése nélkül a riasztószelep nem nyílik ki, tehát önmagában nem működőképes. Ez utóbbit általában olyan helyen létesítik, ahol a tűz­ oltórendszer téves jelzését a minimálisra akarják csök­ kenteni. A beépített tűzoltó berendezések létesítésénél első és legfontosabb szempont, hogy a védeni kívánt terület a tűzoltás szemszögéből vizsgálva milyen tulajdonságokkal rendelkezik. A tűzoltó berendezések alkalmazási lehetőségeit leginkább a védeni kívánt terület jellege fogja meghatározni. Figyelembe kell venni, hogy a kiválasztott rendszer milyen oltóanyaggal üzemel és ennek milyen fizikai tulajdonságai vannak, továbbá melyek az üzemelést követően fellépő ún. másodlagos hatások. Ez fogja definiálni a rendszer előnyeit és hátrányait egyaránt. A tervezés során mindig az adott körülményekre leg­ megfelelőbb és legmagasabb szintű oltást biztosító rendszert kell választani. Sokszor a választást befolyá­ solja a bekerülési költség, nyilván nem mindegy, hogy a telepítendő rendszer bekerülési és üzemeltetési költ­ ségei milyenek. Az oltó rendszerek típusai, általános jellemzői és alkalmazási területei Az oltó berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb fo­ galmak az MSZ EN 13943:2011 szerint: Aeroszol: aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlatott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét. Az aero­ szol tulajdonságait a benne lévő részecskék mérete határozza meg jelentős részben, mert az igen kicsiny részecskéknek köszönhetően az anyag viselkedése na­ gyon hasonlatos a gázokéhoz. Bejárható az a terület: ahol emberek rövid időszak­ okban jelen lehetnek (elektromos terek, szerverhelyi­ ségek, raktárak, irattárak stb.). Elfojtó módú sprinkler rendszerek (pl. ESF stb.): az MSZ EN 12845 szabványban tárgyalt sprinkler fejek­ hez képest nagyobb K tényezővel rendelkeznek és gyorsabban reagálnak, ezért a tűz kezdeti fázisában nagy mennyiségű vizet juttatnak a védőfelületre. Fel­ adata a tűz kontrollja helyett az elfojtás.

8

Kiterjesztett szórásfelületű sprinklerek: (Extended Coverage vagy EC), NFPA, FM szabványokban rész­ letezett, a védett kockázat besorolásától függően 1838m 2 /sprinkler szórásfelülettel számolhatunk. Középnyomású vízköddel oltó: A rendszer részegy­ ségeire ható várható legnagyobb üzemi nyomás 35 bar és 12,5 bar közé esik. Nagynyomású vízköddel oltó: A rendszer részegysé­ geire ható várható legkisebb üzemi nyomás >35 bar. Kisnyomású vízköddel oltó: A rendszer részegysé­ geire ható várható legnagyobb üzemi nyomás 35 bar. Nem bejárható az a terület: ahova méret vagy más fizikai korlátok miatt emberek nem képesek bejutni (kábelalagutak, elosztószekrények, álmennyezeti terek stb.). Nyomáslevezető zsalu: Olyan eszköz, amely áram­lási utat biztosít a védett tér határoló felületén keresztül, abból a célból, hogy korlátozza a védett térben kiala­ kuló maximális nyomás értékeket az oltógázzal törté­ nő elárasztás során. Szilárd aeroszolos oltóanyag: szilárd aeroszol-képző anyag égési folyamata során keletkező, finom részecs­ kék, a felszabaduló gázok, illetve a levegő diszperz rendszeréből álló oltóanyag. Fő alkotóeleme a termé­ szetben is megtalálható káliumsók. Tartási idő aeroszol rendszereknél (vagy után­g yul­ la­dást megakadályozó idő): oltás esetén az az idő, mely alatt fenn kell tartani a védett térben a tervezési oltó­ anyag sűrűséget. Teljes nyomáslevezető keresztmetszet: a nyomás­ levezető szabad átömlő keresztmetszete és a termé­ szetes szivárgási utak összessége. (Egyenértékű rés, amelynek a meghatározása légtömörségméréssel le­ hetséges.) Védett tér szerkezeti nyomáshatára: megenged­ hető maximális nyomáskülönbség a védett tér és a teret övező környezet között, ami az oltás során ala­ kul ki.

Néhány további fogalom amellyel érdemes tisztában lenni! Fajlagos víztérfogatáram: az egységnyi védőfelületre egységnyi idő alatt kijuttatott legkisebb vízmennyiség (m3/s · m2, l/min · m2 = mm/min). Értékei 2,5–30 mm/min. között alakulnak. Szórásfelület: az egy sprinklerre figyelembe vehető legnagyobb hatásosan védhető felület, általában 9–21 m2. Védőfelület: a sprinkler berendezéssel egyidejűleg védhető legnagyobb felület, amelyre a berendezést méretezik. Ez nem a sprinklerrel védett egész területet jelenti, hanem annak azt az elméleti részét, amelyen egyidejűleg működnek szórófejek. Üzemidő: az üzemeltethetőség időtartama percben, a legkedvezőbb védőfelület összes sprinklerének mű­ ködését feltételezve (30–90 perc). Beépített oltóanyagok, oltórendszerek Vízalapú oltórendszerek: • Sprinkler rendszerek • Sprinkler rendszer habbekeveréssel • Sprinkler rendszer habfeltöltéssel • Alacsony, közép- és nagynyomású vízköd • Speciális oltóberendezések Gázzal oltó berendezés: • Aktív gázzal oltó rendszer • Szén-dioxiddal oltó rendszer • Semleges gázzal oltó rendszer • Füstgázgenerátor (Aeroszolos generátor) Nitrogén-reduktor (tűzmegelőző rendszer). Vízalapú oltórendszerek A legegyszerűbb és legolcsóbb oltóanyag a víz, a vizet használják alapul a tűzoltók, megtalálható kézi tűzol­ tó készülékekben és ennek megfelelően beépített be­ rendezésekben is használják. A berendezés lehet nedves vagy száraz rendszerű, itt a nedves rendszer csőhálózata nyomás alatti vízzel, míg a száraz rendszer hálózata sűrített levegővel van feltöltve.

A nedves rendszerek ott alkalmazhatók, ahol a hőmér­ séklet nagyjából állandó és nem fenyeget a fagyás vagy akár a felforrás veszélye. A nedves rendszerek minden esetben zárt rendszerek. A száraz rendszerek szintén zártak, bár lehetnek nyi­ tottak is, ekkor nincs a csőhálózat nyomás alá helyez­ ve, indítását tűzjelző rendszer vezérli. A száraz rend­ szernél az előbb már említett módon a nyomásesés indítja be a vízbetáplálását. A víz megérkezése a kér­ déses helyre azonban időbe telik, ezért elképzelhető, hogy a rendszert kiegészítő tűzjelző rendszer olyan tűzjellemzőket figyel, amelyek a tűz korai szakaszában már jól jelezhetők és egy előjelzéssel a csőhálózatot feltölti vízzel, a sprinklerek hőkioldásakor már szinte azonnal megkezdhetik az oltást. Különleges esetekben előfordulhatnak vegyes rend­ szerek is, ahol technológia miatt vagy a környezeti körülmények nem teszik lehetővé a nedves rendszerek alkalmazását, ilyen esetben lehet vegyes rendszert lé­ tesíteni, ahol a csőhálózat egy része vizes, amíg a má­ sik része, ahol például fagyveszély van, külön riasztó­ szeleppel csatlakozik hozzá egy száraz rendszer is. Lehetőség van a rendszert fagyálló folyadékkal is fel­ tölteni, illetve nyári időszakban vizes rendszerként üzemeltetni, a téli időszakban pedig szárazként. A vízalapú beépített rendszerek előnyei az alábbiak: • Hagyományos rendszerhez nem szükséges vezérlés • Nem szükséges zárt terület az alkalmazhatóságához • Mély fekvésű tüzek oltására is alkalmas • Oltási folyamat leállítható Hátrányok: • Feszültség alatti berendezések oltására nem minden esetben alkalmazható • Kézi oltásindítás csak nyitott rendszereknél lehetséges Vízalapú hagyományos sprinklerek A legrégebben és legelterjedtebben alkalmazott rend­ szerek, ennek a típusnak a leginkább kidolgozott a szabványháttere. Kiválóan alkalmas nagy alapterületű, nagy belmagasságú csarnokok és többszintes épületek védelmére. Az oltás megkezdéséhez nem szükséges a létesítmény kiürítése. Hátránya, hogy másodlagosan vízkárral kell számolni az alkalmazási területen.

9

Habbekeveréses sprinkler rendszerek A hab alkalmazása az utóbbi években igen elterjedtté vált, a hab – bár drágább, mint a sima víz – igen ha­ tásos oltóanyag, a bekeverési aránytól függően a felü­ letek habbal történő bevonásától a térfogati feltöltésig alkalmas lehet. A hab esetén a vízigény jóval alacso­ nyabb lesz, ennek hatására pedig a másodlagos vízkár is kevésbé érezteti hatását. A hátránya azonban, hogy az oltást követően a csőhálózatot át kell öblíteni, mi­ vel a habanyag korrozív és ez károsíthatja a csőháló­ zatot, illetve a sprinklerfejeket. A létesítményt, illetve azokat a berendezéseket, amivel a hab érintkezett, szintén alaposan ki kell takarítani az előbb említett ok miatt. A használatát megelőzően a létesítményt ki kell üríteni, mert a habban rekedt személyek megfullad­ hatnak.

A másik jellemző, amivel egy rendszer megkülönböz­ tethető, az a cseppméretek vizsgálata, ez alapján lehet I–III. osztályú. Az I. osztályú vízköd legalább 90%-a átlagos cseppmérete 0 < 200 mikrométer A II. osztályú víz köd legalább 90%-a átlagos cseppmérete 200–400 mikrométer A III. osztályú vízköd legalább 90%-a átlagos cseppmérete 400–1000 mikrométer A közép, illetve az alacsony nyomású rendszereknél a II–III. osztályú cseppméret az általános. A vízköddel oltó rendszerek a vízalapú berendezések között az egyik legmodernebbnek számítanak, alkal­ mazásuk során gyakorlatilag nincs másodlagos vízkár és a kiürítés megkezdése nélkül is alkalmazható, a bent tartózkodókra semmiféle káros hatással nincs. Speciális oltórendszerek

1. Törőüveges sprinkler fej 1

Vízköddel oltó rendszerek A vízköddel való oltás alapja a víz fajlagos felületének nagymértékű megemelése a hőelvonási hatásfokra van hatással, illetve a víz azon fizikai tulajdonsága, hogy a gőzzé fejlődés során a csepp fizikai térfogata ugrássze­ rűen megemelkedik, így a vízgőz oxigén-kiszorítási tulajdonsága is jelentősen javul. A vízköddel oltó berendezések közül megkülönböz­ tetünk alacsony, közepes és nagynyomású rendszere­ ket. Az alacsony nyomású rendszerek üzemi nyomása 12,5 bar alá esik, a nagynyomásúaké pedig 34,5 bar, értelemszerűen a közepes nyomásúak üzemi nyomás­ tartománya a kettő közé tehető.

http://tuzor.hu/articles/uj-iranyzatok-a-sprinklerrendszerek-teruleten

1

10

Tipikus példa a speciális vízalapú rendszerekre a be­ épített konyhai oltórendszerek, melyeket közvetlenül a konyhai sütő-főző berendezések fölé telepítenek. A rendszer feladata az ételek elkészítése során használt berendezések, elszívók, szellőzők tüzeinek észlelése és megbízható eloltása. Ehhez speciális oltóanyagot használ fel, melyet kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki. Az öngyulladási hőmérsékletre hevült zsír vagy olaj felszínére juttatott oltóanyag kémiai reakció során felhabzik, és ez a réteg hűti vissza az éghető folyadékot és zárja el az oxigén-utánpótlást. A takaró réteg meg­ akadályozza, hogy további olajos páraképződés men­ jen végbe, ami kizárja az újragyulladás lehetőségét. Ezt az eszközt kifejezetten berendezésvédelemre fej­ lesztették ki. Az oltás megkezdésének nem feltétele a kiürítése, azonban az oltást követően a maradványo­ kat el kell távolítani és alaposan ki kell takarítani a területet. Beépített gáz hatóanyagú oltórendszerek A gázzal oltó berendezéseket általában olyan helyeken használják, ahol rendkívül fontos szempont, hogy a helyiségekben található eszközökön másodlagos kár a lehetőségekhez mérten (vízkár) ne keletkezzen.

Azokon a helyeken, ahol a víz alkalmazása tönkretenné a még működő berendezést is, általában gázzal oltó berendezéseket létesítenek. A gázzal oltó berendezések feszültség alatti berende­ zések oltására is használhatók és akár mechanikus kézi indítás is lehetséges, automatikus működésükhöz jel­ zőrendszerrel kell kiegészíteni. A működtetésükhöz oltásvezérlő központot kell tele­ píteni és sajnos a szén-dioxid kivételével mély fekvésű tüzek oltására nem alkalmasak, a parázsló-izzó tűz­ fészkekből kialakuló tüzek eloltásához más eszköz szükséges. A gázzal oltóval védett térnek zártnak kell lennie, ezt pedig légtömörség-vizsgálattal kell iga­ zolni. Továbbá az oltóanyag kiáramlása az indítást követően nem állítható le, kivéve az alacsony nyo­ mású szén-dioxidot. Bár számtalan példa és kísérlet volt rá, hogy a bent tartózkodók mellett hajtottak végre oltást, az az általános elfogadott nézet, hogy gázzal oltó berendezés a kezelők, dolgozók jelenlé­ tében nem indítható meg.

a környezeti oxigénből könnyen képeznek más vegyü­ letet, ezáltal megszakítva az égési reakciót és akadá­ lyozva a lángképződést. Az aktív gázokkal kapcsolatosan a visszamaradó bomlástermékek jelentenek problémát, amelyek lehetnek savas kémhatásúak, mérgezőek, illetve környezet- és ózonréteg-károsítóak. Az aktív gázokra tipikus példa a halonok, amelyek alkalmazását a hétköznapokban a tűzoltó készülékek­ ből ismerhetjük. A halonok a létező legjobb oltó­ anyagok, viszont rendkívül nagy hátulütőjük, hogy az ózonréteget nagyban károsítják és a bomlásukkor ke­ letkező anyagok sok esetben mérgezőek. A halonokat jelenleg csak speciális területek védelmére külön en­ gedélyhez kötötten alkalmazhatják. Előnye:

• a védett tér térfogatára pontosan kiszámított oltó­

anyag-szükséglet alkalmazható, • oltást követően a fel nem bomlott oltóanyag marad­ vány nélkül eltávozik a védett térből, • a védett térben számottevő oxigénkoncentrációcsökkenés nem jelentkezik. Hátránya: • a helyiség légtömörség-vizsgálata alapján túlnyomásleeresztő felület szükséges lehet, • az oltási mechanizmusa miatt minden „zárt” tér elárasztását biztosítani kell, • savas közeg keletkezik a lánghatásnak, magas hő­ mérsékletnek kitett helyeken, • nagy relatív sűrűsége miatt a mélypontokról csak hosszabb idő alatt távozik el az oltóanyag. Szén-dioxiddal oltó rendszerek

2. Gázpalack-csoport gázzal oltó berendezéshez 2

Aktív hatóanyagú rendszerek Az aktív gázok az égéstérbe kerülve magas hőmérsék­ let hatására hőbomlást szenvednek el, ennek során a környezetükből hőt vonnak el. A bomlásuk során olyan termékek keletkeznek, melyek erősen reaktívak, 2

http://www.ventor.hu/rendszerek/gazzal-oltok/

A természetben egyébként is megtalálható szén-dioxid egy stabil molekula, amelynek elsődleges hatása az oxigén kiszorítása, illetve másodlagos lehet a hűtőha­ tása. A szén-dioxid a tűzbe kerülve hőbomlást nem szenved el, így nem kell számolni a bomlás során eset­ leg keletkező mérgező bomlástermékekkel. Ellenben a szén-dioxidnak az élettani hatásai nem elhanyago­ landók. A szén-dioxid a véráramba kerülve az oxigént szállító vörösvértestekhez kapcsolódik és csökkenti a szervezet oxigénfelvevő képességét.

11

A szén-dioxid-koncentráció megnövekedése • csökkenti a munkaképességet és növeli a vérnyomást, • 8 tf%-nál már köhögést, fejfájást is okoz, • 9 tf%-nál nagyobb szén-dioxid-koncentrációnál eszméletvesztés lép fel, • és 20 tf%-nál néhány másodperc alatt beáll a halál. Ez rendszerint görcsök nélkül vagy igen enyhe gör­ csök közben valósul meg. A szén-dioxiddal való oltás minimális oltási koncentráció: 34 tf%. A szén-di­oxidmérgezés során az újraélesztési lehetőség fennáll, a szervezetet tiszta oxigénhez kell juttatni, és ekkor még van esély a sérült megmentésére. Előnye: • a helyiség elárasztására méretezett rendszer alkal­ mas a „zárt” berendezésben kialakuló lángképző­ déssel járó tűz kioltására, • az elárasztott térben a széndioxidból semmilyen káros melléktermék nem keletkezik, maradvány nélkül eltávozik a védett térből, • után fúvatásos rendszer alkalmas „tömörtelen” tér­ ben az oltási koncentráció tartós fenntartására, ezért mély-fekvésű tüzek oltására is használható. Hátránya:

• a védett térben kezelőszemélyzet benntartózkodása

alatt az oltórendszer működését bénítani kell, • nagy relatív sűrűsége miatt a mélypontokról csak hosszabb idő alatt távozik el az oltóanyag, • túlnyomás-leeresztő felületet be kell építeni. Inert gázok Az inert gázok a manapság leginkább elterjedt gázzal oltó rendszerek, ezek általában nitrogén, argon és szén-dioxid valamilyen keverékét jelentik. Az oltási mechanizmust tekintve a védett tér oxigénkoncentrá­ cióját csökkenti azzal, hogy kiszorítja az oxigént a helyiségből. Az égés alapvetően ~ 16 tf% oxigéntar­ talomnál megszűnik, ekkora oxigénkoncentráció mel­ lett a benn tartózkodók még menekülésre képesek, az oxigénkoncentráció csökkenését a szaporább légzés mutathatja. Vannak speciális anyagok, amelyek égéséhez nem vagy minimális oxigén is elégséges (például a széndiszulfid 2 tf% oxigénkoncentráció mellett is önfenn­

12

tartóan ég) azonban ezekkel a mindennapok védett tereiben nem találkozunk. Előnye:

• a helyiség elárasztására méretezett rendszer alkal­ • •

mas a „zárt” berendezésben lángképződéssel járó tűz kioltására, a semleges gázokból semmilyen maradvány nem keletkezik oltás folyamán, oltást követően könnyen eltávozik, a védett térből.

Hátránya: • túlnyomás-leeresztő felületet be kell építeni. Aeroszolos tűzoltó technológia Ez a tűzoltási mód, ahogy sok más „csoda”, is az űr­ technológiák közé sorolható. Az eljárás lényege, hogy a főleg káliumsókból álló oltóanyag aeroszolként ki­ tölti a teret, tűzoltáskor az égés helyén felbomlik, he­ lyileg leköti az oxigént, stabil, káliumvegyületek ala­ kulnak ki, melyek nem reagálnak tovább. A részecskék víz és nedvesség nélküliek, és egy adott idő után porként ülepednek le a védendő helyiségben. A por könnyen eltávolítható, mielőtt még nedvességet szívott fel, mert ezt követően az aktív fémsók maró elegyet alkotnak és a különösen nem festett fémekkel reagálnak (oxidáció lép fel). Előnye: • túlnyomás-levezető felületet nem kell beépíteni, • légtömörség-vizsgálatot nem kell végezni, • a hő-zsinóros indításnál nem szükséges oltásvezér­ lőt alkalmazni, • a védett térben számottevő oxigénkoncentrációcsökkenés nem jelentkezik. Hátránya:

• oltást követően a helyiségben a berendezésekben

lerakódott aeroszolt a korrózióveszély miatt minél előbb teljesen el kell távolítani, az oltási mechanizmus miatt minden „zárt” tér el­ • árasztását biztosítani kell. Források: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/otsz/ TvMI_oltberendezesek.pdf http://www.vedelem.hu/files/UserFiles/File/ aktualis/20140915-lakitelek-eloadasok/benedek.pdf http://tuzoltoinfo.uw.hu/fire/sprinkler.pdf

Szabványhírek 2016. májusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 60079-6:2016 Robbanóképes közegek. 6. rész: Gyártmányok folya­ dék alatti védelemmel, „o” (IEC 60079-6:2015) – az MSZ EN 60079-6:2007 helyett, amely azonban 2018. 03. 27-ig még érvényes MSZ EN 60079-7:2016 Robbanóképes közegek. 7. rész: Gyártmányok védel­ me fokozott biztonsággal, „e” (IEC 60079-7:2015) – az MSZ EN 60079-7:2007 helyett, amely azonban 2018. 07. 31-ig még érvényes

MSZ EN 60079-10-1:2016 Robbanóképes közegek. 10-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek (IEC 60079-10-1:2015 + COR1:2015) – az MSZ EN 60079-10-1:2009 he­ lyett, amely azonban 2018. 10. 13-ig még érvényes 2016. májusban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabvány került visszavonásra: MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok. Követelmények és osztályba sorolás

A tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv összeállítása Online továbbképzés indul 2016. június 21-én tűzvédelmi szakemberek részére! Öt leckéből álló online továbbképzésünk segítségével elkészítheti a 30/1996. (XII. 6.) BM-rendeletben előírt tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet. Lépésről lépésre végigvesszük a szabályzatok tartalmi részeit, és a szabályzatkészítéshez kitölthető mintadokumentumokat is biztosítunk. A képzésről bővebb információ itt található.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, hatodik szám, 2016. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.