E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom december VII. évfolyam 12. szám

2015. december  |  VII. évfolyam  12. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom Aktuális

• Módosult a tűzvédelmi törvény • A szállodakomplexumok téli ellenőrzése

Szabványhírek A hónap témája

• A tűzesetek tipikus decemberi okai

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. december 3.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

OPTIMUM konstrukció Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum ­előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Aktuális

termék fogalmába, valamint a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz;”

Módosult a tűzvédelmi törvény

A tűzoltó-technikai termék fogalmának módosítása az építési termékeket kivette a tűzoltó-technikai ter­ mék fogalmi köréből, ezzel megszűnik az építési ter­ mékek forgalmazására, beépítésére vonatkozó kettős szabályozás. A még hatályos megfogalmazása szerint azok a termékek minősülnek tűzoltó-technikai ter­ méknek, amelyek – többek között – nem tartoznak az EU-rendelet hatálya alá.

2015. november 26-án megjelent és 2016. január 1-jén hatályba lép a tűzvédelmi törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) módosítása. Az alábbiakban összefoglaljuk a változásokat. Módosul a tűzoltó-technikai termék fogalma. Régi: „tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU euró­pai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá.” Új: „tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési

2

A módosítás célja az, hogy az építési termékek ne tartozzanak a tűzoltó-technikai termék fogalmába – ne vonatkozzon kettős szabályozás az építési termékek forgalmazására, beépítésére, hiszen azok beépítési – részben forgalmazási – feltételeit az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályozza. Az EU-rendelet hatálya viszont csak azokra az építési termékekre terjed ki, amelyekre van harmonizált szab­ vány vagy európai műszaki értékelés, azokra az épí­tési termékekre, amelyekre nincs harmonizált szabvány vagy nem terjed ki európai műszaki értékelés. Viszont vannak az EU-rendelet és a Ttv. „építési termék” fo­ galmába tartozó olyan termékek, amelyek nem har­

monizált építési termékek, így azokat a hatályos Ttv. szerint tűzoltó-technikai terméknek is lehet tekinteni és megfelelőségét a tűzoltó-technikai termékre vonat­ kozó szabályok szerint is meg lehet valósítani. Ugyan­ akkor, mint az „építési termék” fogalmába tartozó termékre, a nem harmonizált építési termékek beépí­ tésére vonatkozó előírásokat meghatározó Kr. előírá­ sait is be kell tartani. A módosítás a kettős szabályo­ zást küszöböli ki. A fogalmak kiegészülnek a „tűzoltó szolgálat” fogalmával: „a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által kiadott, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezményhez tartozó, aktuális 14. Függelék I-es kötetében (ANNEX 14/I., Repülőterek) meghatározott repülőtereken mentő-, tűzoltófeladatokat ellátó szervezet.” Magyarországon a „tűzoltó szolgálat” fogalma nem volt definiálva, viszont egyes jogszabályokban alkalmazzák [pl.: a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet], ezért szükséges annak meghatározása a nemzetközi (ICAO) szabályok figyelembevételével. Módosulnak a 12. § szabályai: Régi: „(1) Aki b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzoltó technika felülvizsgálatával, javításával össze­ függő…” Új: „(1) Aki b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormány­ zati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő … tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meg-

határozott szabályok szerint a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.” A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott „tűzoltó technika” fogalmat sem a Ttv., sem más jogszabály nem határozza meg, helyette a „tűzvédelmi technika” fogalmát használja több jogszabály is. A Ttv. 47. § (2) bekezdés 10. pontjában a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter arra kap felhatal­ mazást, hogy rendeletben határozza meg a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésé­ nek, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét. Ezen felhatalmazás alapján született meg a tűzoltási, műszaki mentési tevékeny­ séghez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazha­ tóságáról szóló 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet, mely­ nek 1. § 9. pontja meghatározza a tűzvédelmi techni­ ka fogalmát. Módosulnak a 13. § szabályai: Régi: „(1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.” Új: „(1) Olyan építési termék hozható forgalomba – az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki felhasználású építési termék kivételével –, amely rendelkezik az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal.” Az EU-rendelet kizárólag azoknak a termékeknek a forgalmazására terjed ki, amelyekre van harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés. Az építési termékek forgalmazására vonatkozik még a kölcsö­ nös elismerés elve, amely szerint, ha egy EU-tag­ államban a terméket jogszerűen forgalomba hozták, az Magyarországon is jogszerűen forgalmazható, amennyiben a magyar előírásokkal egyenértékű biz­

3

tonságot nyújt. Ezt a hatóság vizsgálhatja. A nem harmonizált termékek egy részének jogszerű forgal­ mazása így egyértelmű. Jelenleg Magyarországon nincs előírás azokra a nem harmonizált építési termékek forgalmazására, amelyeket Magyarországon kívánnak először forgalomba hozni. A Kr. a betervezésre és beépítésre állapít meg előírá­ sokat, a forgalmazásra azonban nem. A Kr. szerint a termék teljesítményét a beépítésnél kell igazolni a Kr.-ben meghatározott módon (5–7. §). Az építési termékek piacfelügyeleti hatóságai1 az építési termé­ kek forgalmazását ellenőrzik, viszont ha jogszabály nem írja elő, hogy a forgalmazáshoz milyen iratokat kell a termékhez mellékelni, azt a piacfelügyeleti ha­ tóságok nem követelhetik meg, továbbá azt nem lesz kötelező a forgalmazónak a vevők rendelkezésére bo­ csátani. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben általános érvényű és rugalmas előírások vannak, melyek nem határozzák meg egyér­ telműen a nem harmonizált építési termékek forgal­ mazására vonatkozó szabályokat. Az új szabályozás az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe felhasz­nálni tervezett építési termékre nem ír elő teljesítmény­ nyilatkozatot. Ennek oka, hogy sok esetben nincs gyártó, forgalma­ zó, illetve a termékek csak a beépítés során, más ter­ mékekkel, anyagokkal egybeépítve nyernek az épít­ mény szempontjából értékelhető tulajdonságokat. Ezekben az esetekben elegendő a felelős műszaki vezető nyilatkozatával igazolni a termékek beépítésének megfelelőségét. Az építési termékek felsoro­ lását a Kr. tartalmazza. A módosítás egy nem teljes körűen szabályozott területen határoz meg a jogalkal­ mazóknak egyértelmű előírást. Régi: „(2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha 1 2

b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy…” Új: „b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt, vagy…” A Ttv. 13. § (2) bekezdés b) pontjában a mondat nyelvtani pontosítása történt. Régi: „13. § (3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja.” Új: „13. § (3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítván�nyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, vagy b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt.” A Ttv. 13. § (3) bekezdésének módosítása a gyártók, forgalmazók számára teszi könnyebbé a tűz- vagy rob­ banásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalomba hozatalát. Hasonlóan a tűzoltó-technikai termékhez, amennyiben egy tűz- vagy robbanásveszélyes készülék­ re, gépre, berendezésre van tűzvédelmi, biztonságossá­ gi követelmény2, amely alapján a termék bevizsgálha­ tó, az alkalmazása szempontjából lényeges tűzvédelmi követelmények megállapíthatók, a gazdasági szerep­ lőknek egyszerűbb és kevésbé költséges a termék meg­ felelőségét megfelelőségi nyilatkozattal igazolni.

 emzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság N A Ttv. 4. § l) és t) pontja szerint európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv.

4

Indokolatlan a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzését előírni különösen azokban az esetekben, amikor az EU más tagállamában már végeztek a termék megfelelőségére vonatkozó eredményes vizsgálatokat. Módosulnak a 19. § szabályai: Régi: „(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” Új: „(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.” Régi: „(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.” Új: „(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.” Régi: „(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.”

Új: „(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű men�nyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget, b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, c) ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.” A Ttv. módosítása értelmében nemcsak az újonnan létesülő, hanem a meglévő épületek esetében is meghatározott körben kötelező a tűzvédelmi szabályzat készítése, és pontosításra került a gazdálkodó szervezetek munkavállalóikkal kapcsolatos kötelezettsége is. Az eddigi vagylagosság helyett együttes követelmény­ ként került meghatározásra, hogy a gazdálkodó tevé­ kenységet folytatók gondoskodjanak arról, hogy munkavállalóik a jogszabályok tűzvédelmi előírásai szerint végezzék tevékenységüket, valamint megis­ merjék és betartsák a tűzvédelmi szabályzatban fog­ laltakat, illetve nem indokolt a tűzvédelmi szabályzat ismertetése mindenkivel, aki a helyiséget vagy létesít­ ményt igénybe veszi. A Ttv. meghatározza, hogy a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek közül kik azok, akiknek a tűz­ védelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvé­ delmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk. A hatályos szabályozás ezt a kötelezettséget kockázati osztályba soroláshoz köti, azonban az csak az új épü­

5

letekre vonatkozik, ezért szükséges a kötelezettség kiterjesztése a meglévő épületekre is. Ennek alapján részletesen rögzítésre került, hogy a tárolt anyagok mennyiségétől, a tárolási terület alap­ területétől, munkavállalói létszámtól vagy a helyiség befogadóképességétől függően mely esetben kell tűz­ védelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglal­ koztatni vagy szolgáltatást igénybe venni. A tűzvédelem biztosításának a 19. § (3) bekezdése szerinti három esete • Az elsőben a gazdálkodó tevékenységet végző szer-

vezeten belül létrehozandó külön egység, osztály, csoport (megfelelő szervezet) feladata a tűzvédelem biztosítása, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése.

• A tűzvédelem biztosításának második esete: amikor

a gazdálkodó tevékenységet végző szervezet nem egy külön osztályt, csoportot hoz létre a tűzvéde­ lem biztosítására, hanem a hivatásos katasztrófavé­ delmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendeletben megha­ tározott szintű tűzvédelmi képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat (szakképesítéssel rendelkező személy igénybevétele).

• A tűzvédelem biztosításának harmadik esetében

pedig a gazdálkodó szervezet a szervezetén belül nem hoz létre külön tűzvédelmi egységet, nem al­ kalmaz megfelelő képesítésű személyt, hanem egy tűzvédelmi szolgáltatás nyújtásával foglalkozó külső szervezetet bíz meg a tűzvédelmi feladatok ellátásával (szolgáltatás igénybevétele).

A 19. § (3) bekezdésének új rendelkezése a vállalko­ zások számára változást jelent, mivel: • nem minden magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egység­ ben kell a jövőben tűzvédelmi szakképesítéssel ren­ delkező személyt, szolgáltatót foglalkoztatni vagy külön szervezeti egységet létrehozni, hanem csak azon gazdasági társaságoknál, ahol robbanásveszé­ lyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoz­ nak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű men�­ nyisége meghaladja az 1000 kg/litert;

6

• nem minden közepes és magas kockázatú ipari,

mezőgazdasági és tárolási rendeltetésű épület ese­ tében kell tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, szolgáltatót foglalkoztatni vagy külön szervezeti egységet létrehozni, hanem csak ahol a tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolásra szol­ gáló alapterület meghaladja az 1000 m2-t, vagy az ipari, mezőgazdasági tevékenység végzése esetén a munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt; • nem kell minden közösségi rendeltetés esetén tűz­ védelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, szol­ gáltatót foglalkoztatni vagy külön szervezeti egysé­ get létrehozni, „csak” a felsorolt esetekben. A törvény kiegészül a 19/A. §-sal: A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegység­ re vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a me­ nekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonat­ kozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák. A gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi szabályzat megalkotására vonatkozó kötelezettsége mellett előírásra került, hogy külön jogszabályban meghatározott esetekben a lakó- és üdülőegységekre vonatkozóan is tűzvédelmi használati szabályok kerüljenek megállapításra. Ez hasonló funkciót tölt be, mint a tűzvédelmi szabályzat a gazdálkodó szervezeteknél. Módosulnak a 20. § szabályai: Régi: „(2) Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes technológia, anyag bevezetése, vagy alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, vagy elvégeztetni.” Új: „(2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek hiányában a megren­delő vagy alkalmazó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a tűzvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani.”

A Ttv. 20. § (2) bekezdésének módosítása a tűzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, valamint a tűz- vagy robbanásveszélyes technológia fogalmának elkülönítése, továbbá az „anyag” normaszövegből való törlése miatt volt indokolt. A CLP-rendelet szabályozza, hogy egy anyagot hogyan kell osztályba sorolni és jelölni, hogyan lehet forgalomba hozni, ezért arra a Ttv.-ben külön előírás már nem szükséges. Egy tűz- vagy robbanásveszélyes technológia esetén előfordulhat, hogy annak részegységei különböző gyártóktól, forgalmazóktól származnak, kizárólag egy létesítményen belül állítják össze azokat, és előzetes együttes bevizsgálásukra nem került sor. Ebben az esetben is szükséges és fontos a tűzvédelmi előírások érvényesítése az esetleges tűz vagy robbanás megelő­ zése érdekében. Az egyes részegységek gyártói, forgal­ mazói csak az általuk szállított részegységre vállalhat­ nak felelősséget, a technológia biztonságosságáért – amennyiben annak részegységei különböző gyártók­ tól, forgalmazóktól származnak – a megrendelő, illetve az alkalmazó felelős. Az egységes jogalkalmazás érdekében meghatározták, hogy egy tűz- vagy robbanásveszélyes technológiát milyen követelményeknek megfelelő szervezet jogosult bevizsgálni. Ezáltal elkerülhető, hogy a vizsgálatokat az átlagosnál nagyobb kockázatot jelentő tűz- vagy robbanásveszélyes technológiánál bárki elvégezhesse. Tűz- vagy robbanásveszélyes technológia esetén – mi­ vel azok telepítése, beépítése általában meghatározott építményekbe kis számban történik, vagyis a típusta­ núsítás aránytalanul nagy költséggel járna a forgalom­ ba hozott, alkalmazott technológiai rendszerek szá­ mához képest – elegendő a tűzvédelmi követelmények és rendelkezések megállapításához szükséges vizsgála­ tok elvégzése és szükség esetén a tűzvédelmi hatóság rendelkezésére való bocsátása. A törvény kiegészül a 20/A. §-sal: „20/A. § Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell.”

A módosítás a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítése, használatbavétele, beépített tűzvédelmi berendezés megszüntetése tekintetében ír elő engedélyeztetési kötelezettséget. A létesítés és használatbavétel tekintetében a kötele­ zettség már most is fennáll, új elem a beépített tűzvé­ delmi berendezés megszüntetésének engedélyezése. Ezáltal megteremtődik annak lehetősége, hogy az üze­ meltető legálisan, a tűzvédelmi hatóság egyedi mérle­ gelésén alapuló jóváhagyásával szüntesse meg a tűzvé­ delmi berendezést anélkül, hogy az az elvárt bizton­ sági szint csökkenéséhez vezetne. A 24/A. § kiegészül a k) ponttal: „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője… k) meghatározza a tűzoltó szolgálat tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége végrehajtásának módjára vonatkozó szakmai szabályokat és a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való együttműködés rendjét.” A módosítással lehetőséget kap a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője, hogy a tűzoltó szolgálat tevékenységének szakmai szabályait és a hivatásos tűzoltósággal való együttműködés rendjét meghatározza. Ez a szakmai tevékenység végrehajtása kereteinek meg­ állapítását jelenti a vonatkozó jogszabályok figyelem­ bevételével. A tűzoltó szakmai tevékenység során fon­ tos, hogy a tűzvédelemben tevékenykedő szervezetek ugyanazon feladatok során egységesen értelmezett, azo­ nos elven, azonos biztonsági körülmények között vé­ gezzék feladataikat. Ez azért is lényeges, mert sok eset­ ben a különböző szervezetek együtt, egymás munkáját támogatva kell, hogy részt vegyenek a káresetek felszá­ molásában, ami csak ilyen módon valósulhat meg. A szabályozás egyértelművé teszi a hivatásos tűzoltóparancsnokságok és a katasztrófavédelem egyéb szervei közötti kapcsolattartás, szakmai támogatások, szakmai elvárások körét. A szakmai szabályok és együttműkö­ dési rend az eddigi szabályozások által előírt anyagi és humánerőforráson túli többletterhet nem eredményez. A törvény kiegészül a 35/A. §-sal: „35/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei felett a létesítményi tűzoltó­ ságra vonatkozóan e törvényben meghatározott irányítási és ellenőrzési jogkört nem gyakorolja.”

7

A rendelkezés a Ttv.-ben egyértelművé teszi, hogy a Magyar Honvédség létesítményi tűzoltóságok közé tartozó tűzoltó szervezetei felett nem a hivatásos ka­ tasztrófavédelmi szerv az irányítási és ellenőrzési jog­ kör gyakorlója.

Ez a felhatalmazó rendelkezés a 11. és 13. §-ban meg­ fogalmazott előírások érvényesülését segíti elő, amely alapján a miniszteri rendeleti szintű részletszabályok kiadhatók.

A 24/A. § kiegészül az e) ponttal: „Az igazolvány adattartalma… e) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tag esetén a „be­avatkozó önkéntes tűzoltó” megnevezés.”

Szállodakomplexumok téli célellenőrzése

A Ttv. a hivatásos tűzoltóságokon kívül meghatározza az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság, valamint a beavatkozó és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület működését, szerepvállalását Magyarország tűzvédelmében. A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tagok esetén januártól olyan igazolványt kell kiadni, amely rögzíti, hogy „beavatkozó önkéntes tűzoltó”-ként tevékenykednek. A „beavatkozó önkéntes tűzoltó” így igazolhatja a helyszínen lévő egyéb szervezeti egységek részére tör­ ténő utasítások jogosságát. Módosulnak a 47. § szabályai – kiegészítésre kerül a 7. ponttal: „Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg… 7. a beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem tartalmát, a létesítési kötelezettség eseteit, valamint az engedélyezés feltételeit,” Ez a felhatalmazó rendelkezés a 11. §-ban megfogal­ mazott előírás (gazdálkodó szervezetek esetében, meg­ határozott esetekben lakó- és üdülőegységeknél tűz­ védelmi használati szabályok kerüljenek megállapítás­ ra) érvényesülését segíti elő, amely alapján a minisz­ teri rendeleti szintű részletszabályok kiadhatók. Régi: „12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit.” Új: „12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit,”

8

A téli időszak eljöttével a katasztrófavédelem képvise­ lői megjelenhetnek a szállodákban, panziókban és eseti jelleggel ellenőrizhetik a tűzvédelmet érintő kér­ déseket. A hatóság az alábbi dokumentumokat kéri el az ügyféltől: • Tűzvédelmi szabályzat • Tűzjelző karbantartási napló, karbantartási szerződés • Hő- és füstelvezető berendezések karbantartását igazoló dokumentumok • Tűzgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumok • Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat • Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv • Tűzoltó készülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása • Dolgozók tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok • Biztonsági világítás negyedéves ellenőrzési naplója • Pánikzárak, vészkijárati zárak negyedéves ellenőrzési naplója A gyakorlati életben általában az alábbi hiányosságok fordulnak elő. 1. A tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező tűzria­ dó terv nem tartalmazza az 50-nél nagyobb befogadó képességű önálló rendeltetési egységek, helyiségek kiürítésszámítással vagy azzal egyenértékű módon iga­ zolt befogadóképességét. 2. A tűzjelző féléves karbantartása utoljára 2015 ja­ nuárjában történt, több bejegyzés a naplóban nem található. A karbantartási napló másolata, valamint az karbantartásról szóló érvényes szerződés a jegyző­ könyv mellékletét képezi.

3. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. Az épületben 8 db 1 órás tűzállóságú tűzgátló ajtó található. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos kar­ bantartását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. 4. A karbantartó műhelyben található 6 kg-os ABC por­ ral oltó készülék (típusa: GLORIA 6 kg-os ABC porral oltó, gyártási száma: 2011/834535) felülvizsgálata a raj­ ta található matrica alapján 2013 májusában történt.

5. A tűzriadó terv gyakoroltatásáról szóló jegyzőköny­ vet a helyszínen bemutatni nem tudták. A tűzriadó terv gyakoroltatását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. A szaklaphoz tartozó www.tuzvedelemszaklap.hu web­oldalon Optimum előfizetőink tájékozódhatnak a felsorolt hiányosságok jogszabályi hátteréről, a szankciókról, illetve hogy azokat hogyan lehet kikü­ szö­bölni.

Szabványhírek 2015. novemberben az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg. MSZ EN 1366-2:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Tűzgátló csappantyúk – az MSZ EN 13662:2000 helyett – MSZ EN 13381-3:2015 Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás megha­ tározásának vizsgálati módszerei. 3. rész: Járulékos tűzvédelem betonszerkezetekhez – az MSZ ENV 13381-3:2003 helyett – MSZ EN 13381-9:2015 Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás megha­ tározásának vizsgálati módszerei. 9. rész: Járulékos tűzvédelmi rendszerek áttört gerincű acélgerendákhoz MSZ EN 12101-3:2015 Füst- és hőszabályozó rendszerek. 3. rész: A kényszer­ áramol­tatású füst- és hőszabályozó ventilátorok (szel­ lőzők) műszaki előírásai – az MSZ EN 12101-3:2003 helyett – MSZ EN 15882-2:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 2. rész: Tűz­ gátló csappantyúk MSZ EN 12882:2015 Szállítóhevederek általános célú felhasználásra. Elekt­ romos és tűzveszélyességi biztonsági követelmények MSZ EN 16263-1:2015 Pirotechnikai eszközök. Egyéb pirotechnikai eszkö­ zök. 1. rész: Terminológia

MSZ EN 16263-2:2015 Pirotechnikai eszközök. Egyéb pirotechnikai eszkö­ zök. 2. rész: Követelmények MSZ EN 16263-3:2015 Pirotechnikai eszközök. Egyéb pirotechnikai eszkö­ zök. 3. rész: Kategóriák és típusok MSZ EN 16263-4:2015 Pirotechnikai eszközök. Egyéb pirotechnikai eszkö­ zök. 4. rész: Vizsgálati módszerek MSZ EN 16263-5:2015 Pirotechnikai eszközök. Egyéb pirotechnikai eszkö­ zök. 5. rész: Minimális címkézési követelmények és kezelési utasítások Új európai szabványtervezetek: Az alábbi szabványtervezetet a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) – felszólalási határidővel – megkap­ ta véleményezésre: prEN 54-4:2015 Fire detection and fire alarm systems – Part 4: Power supply equipment Felszólalási határidő: 2015. december 17. Az MSZT köszönettel vesz bárkitől az európai szabványtervezetekre vonatkozó minden olyan javaslatot és véleményt, amely a tervezett európai szabványok tartalmát illetően segíti a magyar nemzeti érdekek érvényesítését. A javaslatokat és véleményeket a következő címen várják: MSZT Szabványosítási Titkárság: [email protected]

9

A hónap témája

Az alábbi képen 40 másodperces szabad tűzfejlődés során vizsgálták a nedves és a száraz fenyő égését.

A tűzesetek tipikus decemberi okai A decemberi lapszámunkban rendhagyó módon fog­ lalkozunk a karácsonyi időszakban előforduló tűzese­ tekkel. Nem pusztán a magánlakásokban ünnepelnek, hanem a cégeknél, a munkahelyen is megváltozik a légkör, és ezeken a helyeken is az ünnepi hangulathoz tartozik a karácsonyfa és az adventi koszorú. Az adventhez hozzátartozik a karácsonyfa, az adventi gyertya és a különböző díszek. Ezek a díszek számos veszélyt hordozhatnak magukban, amelyek elsősor­ ban tűzvédelmi kérdéseket érintenek.

Karácsonyfa Az ünnepek során szinte mindenhol állítanak kisebbnagyobb karácsonyfákat, melyet hagyományosan fe­ nyőfák különböző fajtái adják, leggyakrabban a luc-, ezüst-, Nordmann-fenyő, valamint a feketefenyő. Ma­napság egyre elterjedtebbek a kompakt műfenyők, melyek egész évben a padláson pihennek dobozban, majd az ünnepek eljöttével előkerülnek és leporolást követően töltik be a karácsonyfa funkcióját. Az elhe­ lyezés és a feldíszítés során figyelembe kell venni né­ hány inkább praktikus, semmint jogszabályban rög­ zített tűzvédelmi szabályt, ajánlást. Amennyiben élőfát választunk, akkor lehetőség sze­ rint – bár ezek drágábbak – gyökeres fenyőt vásárol­ junk. Vannak olyan árusító helyek, ahová a gyökeres fenyőt – ha a kertünkben már nincs elég hely vagy nem akarunk fenyőt ültetni – az ünnepek elteltével vissza lehet váltani. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőségünk, a fát állítsuk vízbe és az ágait rendsze­ resen nedvesítsük meg. A fenyőfa relatív nedvesség­ tartalma a fagyok hatására csökken, a meleg szobában pedig a kicsapódó nedvesség hamar elpárolog, és a fa gyorsan veszíti el nedvesség-tartalmát. A fenyőfa alap­ vetően könnyű fának számít, nincs nagy sűrűsége, illetve a gyantatartalma magas, ami könnyű és gyors égésűvé teszi a fát. A száradó tűlevelek a tűzterjedést elősegítik, a vékonyabb ágak hamar meggyulladnak, hirtelen nagy hőt adnak le a környezetük számára. A fenyőfa magasabb nedvességtartalma gátolja a gyors lobbanásszerű égést, ezért különösen fontos hangsú­ lyozni, hogy a fát ne hagyjuk kiszáradni.

10

A bal oldali képen egy száraz fenyő, míg a jobb oldalin egy nedves fenyő égése látható.

A fenyőfa környékéről minden más éghető anyagot lehetőség szerint el kell távolítani, ezzel is akadályoz­ va a tűz gyors terjedését. Ne legyen a fa környezeté­ ben könnyen éghető kanapé, könyvespolc, függöny stb. A  fenyőfa környékén elektromos berendezést vagy fűtőberendezést (hősugárzó, elektromos radiá­ tor) ne működtessünk. A legtöbb karácsonyfatűznél a fa magától ledőlt valamelyik irányba (vagy leborí­ tották), tehát érdemes egy úgynevezett biztonsági zónát kialakítani. A fát mindig olyan helyre állítsuk, ahol rendszeresen járunk („szem előtt van”), lehető­ leg ne a lakás vagy iroda legeldugottabb szobáját jelöljük ki. A fa környékén elektromos készülék, elektromos csatlakozó aljzat lehetőleg minél távo­ labb legyen. A másik szempont, hogy a fát úgy helyezzük el, hogy a menekülési útvonalak lehetőleg minél szabadabbak legyenek. Ne tegyük a fát ajtónyílás közelébe, ne tor­ laszoljuk el vele a folyosót. Amennyiben a fára csillagszórókat helyezünk el, azt oly módon tegyük, hogy azokat a fa közepétől a lehe­ tő legtávolabb és minél ritkább ágak közé helyezzük. A csillagszóró szikrái önmagukban nem képesek meg­ gyújtani a fát, ha azonban hozzáér a tűlevelekhez, pa­ pír díszekhez azokat meggyújthatja. Nagyon fontos, hogy a csillagszórókat csak felügyelet mellett működ­ tessük. Várjuk meg, amíg azok elégnek és a leégett csillagszórókat a fáról vegyük le, majd egy nem éghető

anyagú edényben gyűjtsük (ha erre nincs mód, akkor vízbe mártva azonnal a szemétgyűjtőbe dobhatók). Hasonlóan problémát okozhatnak a fenyőfán elhelye­ zett világítások, izzók. A kereskedelmi forgalomban kapható égősorok széles árkategóriát ölelnek fel. Tö­ rekedjünk arra, hogy minél jobb minőségű izzósort vásároljunk és óvakodjunk a piacokon kapható olcsó és silány minőségtől. Ezek a termékek ugyanis – elő­ fordulhat –, hogy nem rendelkeznek KERMIminősítéssel. Elképzelhető, hogy nem azonnal vagy nem is okoznak tüzet, ennek kockázatát senki nem tudja felmérni. Az alacsonyabb árkategóriába tartozó izzósorokat általában néhány alkalmat felölelő hasz­ nálatra tervezték, ezért az idősebb és nem maradékta­ lanul működő, javított (töredezett kábel, házilagosan kicserélt izzó) izzósoroktól célszerűbb megválni, mint kockáztatni egy elektromos hibából keletkező tüzet. A fára felhelyezett izzósornál figyeljünk arra, hogy az égők a fa tűleveleihez ne érjenek hozzá és az izzósort lehetőleg csak felügyelet mellett működtessük. A műfenyőkkel kapcsolatosan hasonlóan elővigyáza­ tosnak kell lennünk. A műfenyők meggyulladása leg­ alább olyan veszélyes, mint a száraz fenyőfáké, ráadá­ sul még az égés során mérgező gázok is fejlődhetnek, hiszen a műanyagok égésekor akár hidrogén-klorid is felszabadulhat, ami megkötődik a légköri páratarta­ lomban és sósavat képez.

Dekorációk, adventi koszorú A hagyományok szerint az ünnepek már december elején megkezdődnek, az adventi koszorún hétről hét­ re egyre több az égő gyertya. A koszorúk alapvetően száraz anyagokból készülnek, amit fokoz a fűtött la­ kás, iroda klímája. Így lényegében mindegy, hogy a koszorú miből készült, szalma, fenyő vagy műanyag, mindenképp gyúlékony. A koszorún figyeljünk oda a gyertyák stabil rögzítésére, ha szükséges azokat fixál­ juk dróttal. A gyertyák alá tegyünk nem éghető anya­ gú tálcát vagy tölcsért, ez utóbbit készíthetjük alufó­ liából vagy akár sörös dobozból is, de üzletekben lehet kapni kifejezetten erre a célra készült gyertyatartót is. A koszorút egy fém tálcára helyezzük és a környeze­ tébe éghető anyagot ne helyezzünk. A koszorút ne rakjuk éghető anyagokra vagy anyagok alá. A rosszul elhelyezett koszorú vagy a nem megfelelően rögzített égő gyertya eldőlhet és annak lángja meggyújthatja a koszorút vagy a környezetében található éghető anya­ gokat. Az esetek jelentős többségében ez olyankor

fordul elő, amikor nincs szemtanúja az eseménynek, a tűz továbbterjed, és komoly károkat okoz. Égő gyer­ tyát ne hagyjunk őrizetlenül, ne feküdjünk le mellet­ te aludni és ne menjünk el otthonról anélkül, hogy nem győződtünk meg az eloltásuk felől. Az adventi koszorúkon kívül egyre gyakoribbak az egyéb dekorációk, illetve a homlokzaton elhelyezett világító eszközök, díszek. Ezeket a díszeket már jóval az ünnepek előtt kihelyezik a házakra. Sajnos ezek az anyagok is könnyen éghetőek, egyesek pedig hálózati tápfeszültséggel működnek, ami igazi veszélyforrásu­ kat jelenti. Ezeknél a dekorációknál fokozottan figyel­ jünk, ha kihelyezzük őket, akkor meggyulladásuk esetén se tudjon a tűz továbbterjedni (az ilyen díszí­ téseket ne a házilag készített adventi koszorúkba, ha­ nem nem éghető aljzatra helyezzük). Az izzó, valamint LED-sorok kihelyezésénél is különösen figyeljünk oda, hogy azok elektromos meghibásodásakor ne okozhassanak tüzet. Nagyon fontos, hogy ezeket az eszközöket ne működtessük felügyelet nélkül, illetve a lekapcsolásukat követően célszerű áramtalanítani is az eszközöket, az elektromos csatlakozó aljzatból a tápkábelüket húzzuk ki.

Ha mégis megtörténik a baj… Ne essünk pánikba! Ezt ugyan nehéz betartani, de tudatosan készülve ki lehet küszöbölni. A legfontosabb, hogy nem szabad kockáztatni saját testi épségünket! A realitás és észszerűség határain be­ lül azonban cselekednünk kell. További lépés a tűzoltásra alkalmas eszközök beszer­ zése. Ezek a profi eszközöktől egészen egyszerű min­ dennapi használatúakig terjedhetnek: • tűzoltó készülék, • tűzoltó pokróc, • szénsavas üdítőital, ásványvíz, • szóda, • virágföld. E két utóbbi talán minden háztartásban előfordul, érdemes ezekből egy-két darabot tudatosan tűzoltási célra előkészíteni egy biztonságos, jól elérhető he­ lyen. A pokrócot adott esetben helyettesítheti az ágy­ takaró is. Ha kigyullad a karácsonyfa, ne fújkáljuk, legyezges­ sük, azzal csak növeljük a lángokat! Próbáljuk meg

11

eldönteni a fát (ilyenkor sokat számít a fa elhelyezke­ dése, ugyanis ha nincs a közelben éghető bútor, jelen­ tősen csökkenni fog a tűz továbbterjedésének kocká­ zata. Ilyenkor azonnal borítsuk le és dobjunk rá egy vagy két szétnyitott pokrócot! Ezért fontos, hogy kéthárom méteres körzetben ne legyen éghető bútor, függöny, stb. A rádobott pokróc elfojtja, illetve nem engedi továbbterjedni a lángokat! Ezután már olthat­ juk tűzoltó készülékkel vagy más módon, de felhívom a figyelmet a fa környezetében található elektromos berendezések (különösen az izzósor) áramtalanításának fontosságára! Ha továbbra is terjed a tűz, a közelben elhelyezett vízzel megkísérelhetjük az oltást.

A gondoskodásba pedig beletartozik gyermekeink ki­ oktatása is! Magyarázzuk el nekik, hogy a tűz nem játék, hogy milyen veszélyeket rejt magában a nyílt lánggal, csillagszóróval játszadozás a kiszáradt kará­ csonyfa közelében. Oktassuk ki őket, hogy mik a he­ lyes viselkedés szabályai tűz esetén. De elsősorban egy kicsit jobban figyeljünk oda rájuk.

Haladéktalanul értesítsük a tűzoltóságot! (105)

Az erkélyünket ürítsük ki, távolítsuk el onnan az ég­ hető anyagokat. Ezt főleg olyankor érdemes megten­ ni, ha az ünnepek alatt több napra elutazunk. Ilyen­ kor áramtalanítsuk a lakást, vagy ha a hűtőgép miatt ezt nem akarjuk, legalább húzzunk ki minden elekt­ romos készüléket a konnektorokból. Lakáskulcsunk­ ból pedig hagyjunk egy példányt egy olyan szomszé­ dunknál, akivel jóban vagyunk.

Ha nem tudunk megbirkózni a lángokkal, haladék­ talanul hagyjuk el a lakást, az összes ajtó bezárásával csökkenthetjük a tűz terjedési sebességét. Társasházban tájékoztassuk a szomszédokat, ne for­ dulhasson elő, hogy az esetlegesen a lakások között terjedő tűzről nem szereznek időben tudomást, és ez­ által csökkennek a túlélési esélyeik. Amennyiben álmunkból fölkelve csaptak fel a lángok, kúszva próbáljunk meg menekülni és közben kérjünk hangosan segítséget.

Szilveszter napján, de már napokkal előtte is repülnek a csillagszórók, a petárdák és nyomukban fellángolnak az erkélytüzek. Hiába hangzik el naponta többször a médiákban a figyelmeztetés, a petárdázás az ünnepek velejárója.

A cikk alapját nem jogszabályi előírások, szabványok adták, hanem szigorúan empirikus tapasztalatok al­ kotják. Ezért kérek minden kedves olvasót, fogadják meg ezeket a tanácsokat és lehetőség szerint adják át ismereteiket környezetük számára is.

A szerzők ezúton kívánnak minden kedves olvasónak és családtagjaiknak békés, boldog karácsonyi ünnepeket és erőben, egészségben gazdag új évet! Találkozzunk 2016-ban is!

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, tizenkettedik szám, 2015. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.