E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom május VIII. évfolyam 5. szám. A hónap témája

2016. május  |  VIII. évfolyam  5. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája • T űzjelző berendezések

Aktuális

•E  lőszó a nyári turisztikai szezon tűzvédelmi kérdéseihez

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk!

•E  l lehet-e térni a vonatkozó műszaki követelmény előírásaitól? • Menekülési útvonal méreteinek meghatározása lépcsőn •K  éményseprő-ipari tevékenység a lakossági szektorban •S  zükséges-e tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie a hegesztőgép kezelőjének? •N  yílásszélesség biztosítása a menekülési útvonalon •P  arkolási tilalom jelzése a tűzoltási felvonulási területen • L ekapcsolási lehetőség kialakítása napelemek esetén •B  eépített tűzjelző berendezések időszakos felülvizsgálata

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. május 4.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected] A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Tűzjelző berendezések Napjainkban egyre elterjedtebbek a beépített tűz­ jelző rendszerek, amelyek működtetése komoly fele­ lősséggel jár, hiszen a létesítményben tartózkodók értesítésének egyik legjobb módját jelentik. Jelen cikkben ki fogok térni a tűzjelző rendszerek általános ismertetésére, azok működésére, illetve az üzemelte­ tésükkel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségekre. A tűzjelző rendszerek folyamatos üzemelés mellett figyelik a környezetüket, érzékelik a tűzzel járó jelenségeket (hő, füst, láng) és riasztják a létesítményben tartózkodókat. Az automatikus tűzjelző berendezések kiegészítésére, illetve duplikálására kell alkalmazni a kézi jelzésadó­ kat, melyeket az érzékelőktől független rendszeren telepítenek, és az ott tartózkodóknak lehetőségük van manuálisan is tűzjelzést adni (ebből persze elő­ fordultak és elfordulhatnak vakriasztások). Manapság a berendezések feladata már nem csupán a riasztás, hanem kiterjedt vezérlési lehetőségek bir­ tokában állnak az új modern rendszerek, itt nem

2

pusztán a hő- és füstelvezető rendszerek vezérlésére kell gondolni, hanem akár technológiák kezelésére, liftek vezérlésére stb. A tűzjelzőkkel szemben kiemelten fontos szempont, hogy a tüzet korai szakaszában érzékelje és erről meg­ bízható jelzést adjon. A tűzjelző rendszerek csopor­ tosításának egyik szempontja lehet, hogy az érzékelő milyen tűzjellemzőt érzékel. A másik csoportosítási szempont a tűzjelző központok alapján történik. A tűzjelző központ a rendszer lelke, agya − az érzé­ kelők által adott jelet veszi, feldolgozza és annak megfelelően hajt végre intézkedéseket. A központ feladatai: • fogadja a jelzéseket, • optikai és akusztikus úton kijelzi azok tűzriasztását, • azonosítja a jelzésadás körzetét, • felügyeli a tűzjelző berendezés megfelelő működé­ sét és az üzemzavart (pl.: szakadás, zárlat) figyel­ meztető hanggal és fénnyel jelzi, • ezen információk bármelyikét regisztrálja, • a riasztási jelet az átjelző készülékkel továbbítja, • a riasztási jellel tűzvédelmi berendezést vezérel. A tűzjelző központok határozzák meg a rendszerek kialakítását, jellemzésük során nem elég önmagában a berendezést megemlíteni, hanem a komplett tűz­ jelző működési elvét kell ismerni.

A rendszereket három csoportra oszthatjuk, melyből az első kettő tetszés szerint egy főcsoportba is osztható: • analóg rendszerek; • analóg címezhető rendszerek; • intelligens rendszerek. A hagyományos központok esetében a tüzet az érzé­ kelők állapítják meg és a saját döntésüket közlik a központ felé. A hagyományos rendszerekben az ér­ zékelőket nem lehet címezni, tehát a központ nem fogja tudni szelektálni, hogy például a jelzés a 2. emelet 243. sz. irodájában keletkezett. Az analóg rendszerek érzékelői hurkonként, kollektívan címezhetők. A hurkok száma a központ jellemzőitől függ, lehet például 4 hurkos központ, ebben az esetben a hur­ kokat célszerű emeletenként vagy tűzszakaszonként szétosztani, attól függően, hogy a létesítmény sajá­ tosságai és a szakmai szempont ezt hogyan diktálják. A központ a hurkot fogja érzékelni, nem pedig azt, hogy melyik érzékelő jelzett. A rendszer kiépítése során a hurok utolsó eleménél lezáró ellenállást he­ lyeznek el, amely biztosítja a hurok nyugalmi ára­ mat. Az érzékelő az általa figyelt környezeti paramé­ terben bekövetkező változás hatására megváltoztatja a hurokban folyó nyugalmi áram értékét, ami jelzés­ hez vezet. Hurkonként megközelítőleg 20-30 db érzékelő helyezhető el. A központ előriasztás adására nem képes.

Notifier AM-2000 hagyományos tűzjelző központ1

1

Forrás: http://www.esseerre.it/antincendio.htm

A tűzvédelmi előírások változása és a beavatkozás hatékonyságának növelése, a tűz mielőbbi észlelése miatt ezek a rendszerek egyre inkább a háttérbe szo­ rulnak. Bár még manapság is alkalmazzák őket rak­ tárakban, csarnokokban, illetve kisebb létesítmé­ nyekben. A tűzjelző rendszerek evolúciójának következő ­fokát azok az alapvetően hagyományos rendszerek jelentik, amelyek címezhető központtal rendelkeznek. A rendszer felépítése megegyezik a hagyományos rendszerével, az eltérés az, hogy már pontosan meg­ határozható, hogy melyik érzékelőtől származik a jelzés (ez sokkal kezelhetőbbé teszi az egyes téves riasz­tásokat is). A legkorszerűbb jelenleg ismert berendezések az intelligens tűzjelző központok. Az érzékelőket egyedileg lehet címezni, azonban azok nem döntenek arról, hogy tűz van-e vagy sem. A vizs­ gált jellemzővel arányos jelet küldenek, ami alapján a központ dönt a szükséges lépés megtételéről (elő­ jelzés, riasztás, nem riasztás, hibajelzés). Ezek a rend­ szerek már képesek figyelembe venni az érzékelők normál használat melletti „elkoszolódását”, eltárolják a hosszan tartó folyamatos változásokat és figyelik a változás mértékét. A szoftver a kapott adatok alapján képes egy közelítő függvényt felállítani, ami a változási rendet hivatott meghatározni. Ennek segítségével a központ előre tud gondolkozni, hogy a változás egy bizonyos időn belül át fogja-e lépni a jelzési határértéket vagy sem. Ez alapján tud a rendszer előjelzést adni, ami nem azonos a riasztással, hanem csak a kezelőszemélyzet számára egy előzetes figyelmeztetés. A központ típus­ tól függően kb. 120 db érzékelő kezelésére alkalmas hurkonként. Az intelligens központoknál kétféle hu­ rokkialakítással találkozhatunk, ez lehet nyílt (egy­ irányú) vagy visszatérő hurkos. A nyílt hurkos rendszert egyes esetekben könnyebb bővíteni, azonban szakadás vagy zárlat esetén a rend­ szer – a szakadás helyétől függően – jelentős része kieshet a működésből. A visszatérő hurok esetében a

3

rendszer kevésbé károsodik, mert ez a huroktípus két irányból is lekérdezhető, így egyszeres vezetékszaka­ dás esetén egy érzékelő sem marad ki a lekérdezés alól.

Analóg központ esetén van rá lehetőség, hogy hagyo­ mányos hurkot kössünk be intelligens rendszerbe. Erre az eshetőségre akkor kerül sor, ha egy meglévő rendszer kerül bővítésre. Teljesen új rendszerek ki­ építésénél nem szokás ennek a megoldásnak az alkal­ mazása. Milyen vezérlési lehetőségeink vannak a tűzjelző által? Az előbbiekben már volt róla szó, hogy itt lényegé­ ben a „fantázia” szab határt a lehetőségeknek.

Protec 6400 intelligens tűzjelző és riasztó központ2

Egyéb lehetséges szolgáltatások: • A központ többszörös adatlekérdezést tud végre­ hajtani. • Elágazások képezhetők a jelző hurokban. • A központ képes a kalibrálásra, szükség esetén kar­ bantartást, javítást kér. Az érzékelők az idő előre­ haladtával fokozatosan szennyeződnek és téves jelzéseket generálhatnak, a központ azonban képes az érzékelők érzékenységi szintjét megemelni, ez­ által megnöveli az eszközök használhatósági idő­ tartamát. A központ alkalmas az érzékelők szennye­ zett­­ségi szintjét is megjeleníteni, így a karbantar­ tások alkalmával lekérdezhető, melyik eszközök szorulnak tisztításra, cserére. Szabadon programozhatók a vezérlési lehetőségek. • Az egyes vezérléseket időkésleltetéssel is lehet mű­ ködtetni. • Tárolja az eseményeket, grafikus információs rendszerrel bővíthető. Ez azt jelenti, hogy riasztás esetén nemcsak az eszköz azonosítószáma jelenik meg, hanem szöveg hozzárendelésével a jelzés he­ lye is, pl.: 137. szoba. Fejlettebb rendszerek esetén lehetőség van moni­ • toron megjelenített tűzjelzésre is, ekkor az épület alaprajzán jelenik meg az észlelés helyszíne. • Nagy területek (nagy érzékelő szám) védelme ese­ tén fő- és alközpontokból kiépített egymáshoz kapcsolt rendszereket alkalmazhatunk. 2

Forrás: http://www.asm-security.hu/protec-tuzjelzo-kozpont

4

A legáltalánosabb vezérlések a következők: • Nem biztonsági felvonók, liftek földszintre vezérlése • Tűzgátló nyílászárók automatikus becsukása (ez olyan helyeken lehet kiemelten fontos, ahol a nyílászárók folyamatos csukott állapotban történő tartására nincs lehetőség, pl.: kórházak) • Hő- és füstelvezető rendszerek működtetése, ezek lehetnek a passzív elvezetést szolgáló berendezések (kupolák, zsaluk stb.) vagy aktív eszközök (frisslevegő-befúvás, elszívó rendszer stb.) • Egyéb szellőzőrendszerek leállítása, azaz pél­ dául a klímaberendezés működésének tiltása, ha az nem használható friss levegős utánpót­ lásra • Füstkötény-falak, vízfüggönyök vezérlése Nyilván ezen felül is rendelkezésre állnak vezérlési lehetőségek, ezek sorrendiségét a tűzvédelmi ható­ sággal, a helyszíni adottságokat ismerő személlyel, valamint a tűzvédelemért felelős személlyel kell kö­ zösen egyeztetni, hiszen ennek beállítása programo­ zás kérdése és a szakmai, jogszabályi követelmények­ hez igazítva állítják be a programozók. A rendszer nemcsak vezérlési utasításokat ad, hanem képes más rendszerekkel is kommunikálni − például jelzést is fogad. Ilyen lehet például a hangjelzés vagy az oltó­ rendszerek indítása, illetve a sprinkler rendszertől jelzés fogadása. A központ kiválasztását alapvetően befolyásolják az épület sajátosságai, hány érzékelőt terveznek telepí­ teni, hány kézi jelzésadóra lesz szükség, és milyen vezérléseket kell a központtal végrehajtatni.

A központ nagyságát a hozzá rendelhető hurkok szá­ ma jellemzi, ez lehet 1-2-4-8 hurok is. A hangjelző telepítése független a hurkok számától. Az épület sajátosságai esetén elképzelhető, hogy egyszerűbb, gazdaságosabb 2 kisebb központból felépíteni a rendszert, mint egy nagyból. A központ elhelyezésekor az alábbi szakmai szempontokat kell figyelembe venni: • Könnyen megközelíthető legyen mind a kezelőszemélyzet, mind a tűzoltóság számára (ha van tűzoltósági beavatkozási központ vagy recepció, célszerű ott elhelyezni) • A hangjelzések hallhatóságát ne befolyásolja a háttérzaj • A központ működésére ne hasson károsan a telepítési környezet (száraz, nedvességtől mentes és tiszta helyen legyen) • A központ számára kijelölt hely alacsony tűzkockázati osztályba tartozó és érzékelővel védett legyen • A helyiség megvilágítása ne befolyásolja károsan a központ kijelzéseit, feliratait Sokszor fordul elő, hogy az épületben, ahol elhelyezik a tűzjelző központot, nincs állandó felügyeleti helyi­ ség vagy a központ számára megfelelő hely. Ekkor annak védelméről külön intézkedésekkel kell gondos­ kodni, illetve az állandó felügyelet hiányának megol­ dását jelentheti egy másodkezelő egység alkalmazása. A központ lehetőségeit a tervezés során nem célszerű 100%-osan kihasználni, tekintettel a későbbi bővítésre.

• Optikai füstérzékelők: általában egy adó-vevő

pár adja az alapfelépítésüket, ezek elhelyezkedése és mérési metódusa térhet el.

A fényelnyelés elvén működő vagy vonali füstérzé­

kelőknél az adó egy infrasugarat bocsát ki a vele szemben lévő vevő felé. A füst áthatol ezen az ér­ zékelő sugáron és csökkenti annak intenzitását, amit a vevő érzékel. A sugár erejének csökkenését minősíti az eszköz tűznek. Ezt a típusú érzékelőt előszeretettel alkalmazzák nagy belmagasságokban és nagy fesztávolságok esetén (csarnokok, raktárak).

Fényszóródás elvén működő érzékelők esetén az

adó és a vevő egy kamrában helyezkedik el, azon­ ban nem egymással szemben. Az adó által kibo­ csátott infrasugarat a kamra fala elnyeli, ha a kam­ rába füstrészecske jut, az megtöri a sugarat és a vevő egységbe juttatja azt, ezt érzékeli az eszköz és ad jelzést. Ez a típusú érzékelő jól alkalmazható nagy légsebességű terekben, légcsatornákban, pa­ rázsló tüzek és műanyag tüzek érzékelésére.

A fényszóródás elvén működő érzékelők másik

típusánál lézer-dióda képezi az adóegységet és egy tükörcsatorna segítségével jut a sugár a vevőegy­ ségbe. Ezek igen nagy érzékenységű érzékelők, kifejezetten a korai jelzést igénylő és nagy tiszta­ ságú terekben használhatók (pl.: server-termek).

• Az ionizációs érzékelők talán az egyik legrégebbi

„modern” típusú érzékelők, manapság már nem nagyon alkalmazzák őket. A működésük az égés­

Az érzékelők Az érzékelők szolgáltatják a környezeti információkat a központ felé (hagyományos rendszernél a jelzést is adják). Az érzékelőket aszerint csoportosítják, hogy milyen környezeti jellemzőket figyelnek. E csopor­ tosításokon belül persze vannak eltérő érzékelők, melyek mérési mechanizmusában van eltérés. A füstérzékelők a legáltalánosabban elterjedt érzékelő típusok, működési elvük lényege, hogy az égés során a környezetbe jutó részecskéket érzékelik különböző elvek alapján. 3

Ionizációs érzékelő Amerícium 241 sugárforrással szerelve3

Forrás: http://m.cdn.blog.hu/cy/cydonia/image/rtg/InsideSmokeDetector.jpg

5

termékek által kiváltott ion-áram változásán alap­ szik. Az eszközben az érzékelő kamrában egy kis aktivitású radioaktív forrással ionáramot indíta­ nak, a kamra falait kondenzátorként alkalmazva és arra egyenáramot kapcsolva ionizációs áram alakul ki. A füstrészecskék meggátolják az ionok áramlását, illetve zavart okoznak benne, ami a fe­ szültség csökkenéséhez vezet, és ez eredményezi a tűzjelzést. Nagy előnye, hogy a teljes füstspektrum érzékelésére képes, jól alkalmas nyílt, lángfázisú tüzek detektálására is. • A füstérzékelőkhöz tartoznak még az aspirációs

érzékelők, amelyek érdekessége, hogy nem az érzé­ kelőt visszük a védett helyre, hanem az esetlege­ sen keletkezett füstöt visszük el a védett helyről az érzékelőbe. A rendszer egy jelentős csőhálózat­ ra épül, amelyek a vizsgált terekből hivatottak szállítani a levegőt (füstöt) az érzékelőhöz, ami egy külön kis kamrában van elhelyezve. A minta­ levegőt megszűrik a szálló portól oly módon, hogy az esetleges füstrészecskék ne akadjanak fenn a szűrésen, az érzékelő pedig egy fényszóródás elvén működő optikai érzékelő. A rendszer kiválóan alkalmazható hűtőházakban, magasraktá­rak­ban, ahol szintközi érzékelésre van szükség például a felhalmozott nagy értékű elektronikai berendezé­ sek miatt. Sőt, a rejtett csőhálózat pedig a műem­ lék jellegű épületeknél is kifejezetten előnyös, hiszen ott az optikai érzékelők elhelyezése helyen­ ként aggályos lehet műemlékvédelmi szempontok miatt. Az eszköz nagy érzékenységű, alkalmas a lappangó tüzek, illetve a tűz korai szakaszában történő érzékelésre.

A füstérzékelők hátránya, hogy üzemszerűen nem alkalmazhatók füstös, poros, illetve párás környezet­ ben és természetesen olyan tüzeknél, ahol az égés nem jár füstképződéssel. Nagy általánosságban megállapítható, hogy ahol füst van, ott tűz is van. Erre az örök igazságra építenek a lángfázist érzékelő eszközök, amelyeket lángérzékelőknek neveznek. A láng nem csupán a látható tartományban bocsát ki sugarakat, hiszen hő formájában érzékeljük az infra­vörös tartományt. Az emberek a másik végletet,

6

az UV- (ultraibolya) sugárzást csak hosszabb kitett­ ség (leégés a napozás során) esetén érzékelik. Tehát már van két tartomány, amit korai fázisban eltérő módon érzékelhetünk. Az IR-lángérzékelő a láng lobogását és egy vagy akár több spektrumot fi­ gyel, teljesen érzéketlen a röntgen- és gamma-sugár­ zásra, illetve az elektromos kisülésekre. Az UVlángérzékelő egy inert gázzal töltött érzékelő csőből áll, ami elnyeli az UV-sugarakat. Az érzékelő a csövet nagyfeszültségű elektromos impulzusokkal próbálja gerjeszteni, az UV hatására az inert gázban található adott tartományhoz tartozó fotonok az impulzusok hatására lavinaszerűen áramlani kezdenek, amit egy érzékelő észlel. Elsődleges felhasználási területük az elszívó, anyagszállító csatornák védelme, amelyekben az izzó anyag robbanást okozhat. Mivel a tűz egy exoterm folyamat, azaz hőtermelő, ezért kísérő jelensége a láng és a füst. Ellenben a ké­ mia ismer olyan égési folyamatokat, ahol az égés annyira tiszta, hogy nincs sem lánghatás (igaz ettől még van IR-, UV-sugárzás), sem füst (pl.: tiszta kör­ nyezetben alkoholok égése). A helyiség funkciójából adódóan jellemzően poros, füstös, magas hőmérsékletű, nagy páratartalmú stb., tehát finom működésű érzékelők számára nem megfelelő feltételek esetén használnak hő­ érzékelőket, amelyek a hőmérséklet növekedését érzékelik. Az érzékelési módtól függően két nagy csoportjukat lehet megkülönböztetni. • Küszöbhőmérséklet-érzékelő (abszolút hőmér­

sékletérzékelő), ennek a „lelke” egy termosztát, amelyben a hő hatására alakváltozás következik be. Ismerős lehet a lakásban a gázkazán termo­ sztátja, ami hasonló elven működik. A termosztát lehet korong-termosztát, bimetál, olvadófém, fo­ lyadékszelence (sprinkler-rendszereknél), illetve hőérzékelő kábel. Ezek többségében akkor jelez­ nek, ha egy adott hőmérsékletet meghalad a kör­ nyezet hőfoka. A hőérzékelő kábelnél a vezető erekkel bevont szigetelés megolvadása következté­ ben a zárlati jelzés generálja a tűzjelzést. Ezeket alkalmazzák kábelalagutak védelmére.

hogy egyre elterjedtebbek a kombinált érzékelők, amelyek a különböző mérési módokat egymás javí­ tására és kiegészítésére alkalmazzák egyszerre. Létesítésnél az érzékelők kiválasztásánál mindenkép­ pen mérlegelni kell az alábbiakat: • Milyen tüzek fordulhatnak elő az adott létesít­ •

Az első hődetektor (jól látható, hogy olvadófémes megoldást alkalmaztak az áramkör megszakítására)4

• A hősebesség-érzékelők a hőmérséklet gyors vál­

tozására reagálnak, és ezt tekintik tűzjelzésnek. A lassú változásokra az eszköz nem reagál, azokat kiegyenlíti. Ezek pneumatikus vagy termisztoros (a termisztor két kivezetésű áramkör, ami hő ha­ tására markánsan változtatja az ellenállását) kiala­ kításúak. Kiválóan alkalmazhatók konyhákban, kazánokban, illetve agresszív, poros környezetben. Ezek az eszközök maguktól visszaállnak nyugalmi helyzetbe, ezért nehezen megközelíthető helyeken előnyös őket alkalmazni.

A hőérzékelők csak kifejlett tüzek érzékelésére alkal­ masak, továbbá téves jelzés következhet be a közvet­ len napsugárzás következtében. Nagyon elterjedtek az iparban, illetve most már a lakásokban is a gázérzékelők. A lakásban a gázkazán mellett elhelyezett szén-monoxid-érzékelők, illetve az iparban a különböző gázok érzékelésére szolgáló szondák (ammónia, klór stb.) a dolgozók, illetve a lakosság védelmét is szolgálják. A gázérzékelők ebben a helyzetben az égés (hőbomlás) gáznemű termékeit érzékelik. Önmagukban tűzjel­ zésre nem alkalmazhatók, azonban füstérzékelővel kombinálva a korai szakaszban pontos jelzés kapha­ tunk, hiszen a gázérzékelő jelentősen csökkenti a füstérzékelő téves jelzésének lehetőségét és ez fordí­ tottan is igaz. Ezen a ponton pedig megemlíthetjük, 4

• • • • • •

ményben, helyiségben, kockázati egységben, és melyek a legveszélyeztetettebb területek? Milyen környezetben (tiszta, poros) kerülnek be­ építésre az érzékelők? Tűz esetén milyen jellemzők jelenhetnek meg a legmarkánsabban (láng, hőmérséklet, füst)? A beépített technológiák milyen veszélyeket hor­ dozhatnak magukban? Az épület építészeti tulajdonságai (belmagasság, hossz- és keresztmetszetek, geometria)? Milyen korlátai és lehetőségei vannak a kiválasz­ tott érzékelőnek? Kell-e módosítani az érzékelő megválasztását a fentiek tükrében? Lehet-e bővítés a későbbiekben? Milyen központ elégíti ki a szakmai és gazdasági követelményeket egyaránt?

Aktuális Előszó a nyári turisztikai szezon tűzvédelmi kérdéseihez A nyári turisztikai szezon küszöbén érdemes áttekin­ teni a hazai és külföldi szállodák tűzvédelmi helyzetét mind az üzemeltetők, mind a vendégek részéről, hi­ szen mindenki alapvető érdeke, hogy a lehető legna­ gyobb biztonságban tartózkodjon egy szálláson. A biztonságot befolyásoló körülmények létesítési és használati csoportra oszthatók. Megvizsgálva a szállodákban keletkezett tűzesetek okait, a tűz terjedését és a tragédiák kialakulását „elő­ segítő” körülményeket, az alábbi létesítési és haszná­ lati sajátosságok figyelhetők meg:

Forrás: http://oktel.hu/szolgaltatas/tuzjelzo-rendszer/tuzjelzo-rendszer-tervezes-telepites-karbantartas/

7

Létesítési hiányosságok • Tűzszakaszolás hiánya • Csekély tűzállóságú szerkezetek • Légcsatornák elzárhatatlansága • Tűzgátló ajtók hiánya • Tűzjelző rendszer hiánya • Hő- és füstelvezetés hiánya • Biztonsági jelzések hiánya • Zárt lépcsőházak hiánya • Magas füstfejlesztő képességű anyagok alkalmazása Használati hiányosságok • Személyzet hiányos oktatása • Dohányzás a szobában • Meghibásodott tűzjelző rendszer • Tűzgátló ajtók nyitott rögzítése • Vendégek tájékoztatásának hiánya • Tükrök elhelyezése kiürítési útvonalon • Lezárt vészkijáratok • Anyagtárolás kiürítési útvonalon • Befogadóképességnél nagyobb rendezvények meg­ tartása A létesítési és használati hiányosságokból származó káresemények megelőzése érdekében a minimumkövetelmények meghatározásra kerültek az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ). A tűzvédelmi szabályozás szinte valamennyi − fent hiányosságként felmerült − körülménnyel kapcsolat­ ban követelményt állapít meg: • a szállodai tűzszakaszok megengedett legnagyobb területeire; • az épületszerkezetek tűzvédelmi teljesítményére; • fali tűzcsapok mennyiségére és teljesítményére; • a légcsatornák tűz, illetve füst továbbterjedését kizáró módon történő kialakítására; • minden olyan szállodában kötelezővé teszi tűzjelző rendszer létesítését, ahol egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított, ezen felül kocká­ zati osztálytól függően beépített oltóberendezést is; • hő- és füstelvezetés kötelezettségére lépcsőházak, menekülési útvonalak, talajszint alatti helyiségek területén;

1

• biztonsági jelzések elhelyezésére kiürítési útvona­

lak tűzvédelmi berendezések, eszközök esetén; füstmentes lépcsőházak kialakítására; • • burkolatok füstfejlesztő képességének korlátozá­ sára; • a dohányzás tilalmára; • a tűzvédelmi berendezések időszakos felülvizsgá­ latára; • a tárolási lehetőségekre, vészkijáratok akadálytalan biztosítására; • rendezvények megtartására, kiürítési feltételekre; • önműködően csukódó tűzgátló szobaajtókra. A széles körű szabályozást támasztják alá a szállo­ dában felmerülő kockázati tényezők, mint a ke­ vés helyismerettel rendelkező vendégek, az alvó vendégek, illetve a szerteágazó alaprajzú hatalmas épületek. A tűzvédelmi oktatásra és a vendégek tájékoztatását biztosító tűzriadó tervre, annak szobai elhelyezésére, évenkénti gyakoroltatására előírásokat a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határoz meg.1 Mindössze a kiürítési útvonalakon elhelyezett tük­ rökkel és a szobákban alkalmazott textíliák éghető­ ségével kapcsolatban nincsenek kötelező érvényű előírások. A szálloda építőjének, üzemeltetőjének feladata az ezekkel kapcsolatos biztonság megterem­ tése: • meghatározzák, hogy milyen mértékben legyen korlátozva a folyosókon a megtévesztő módon el­ helyezett tükrök alkalmazása, és • elősegíthetik a lángmentesített textíliák (függöny, ágynemű, szőnyeg, padlószőnyeg stb.) elterjedését. Fentiek alapján bátran kijelenthetjük, hogy azokban a szállodákban, ahol az OTSZ előírásait figyelembe veszik és betartják, biztonságban érezheti magát a vendég, amennyiben a használati szabályok is mara­ déktalanul betartásra kerülnek.

 ptimum előfizetőink a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv elkészítéséhez szerkeszthető iratmintákat vehetnek igény­ O be a www.tuzvedelemszaklap.hu oldalon.

8

Az OTSZ hatálybalépése előtt megvalósult szállodák esetében az átalakítás, felújítás területén az átalakítás, felújítás mértékével arányban kell a jelenleg érvényes előírásokat betartani. Az Európai Unió tagállamai saját hatáskörükben ha­ tározzák meg – többek közt – a szállodák kialakítá­ sának tűzvédelmi feltételeit. Az Európai Tanács 1986-ban 86/666/EEC számon ajánlást adott ki a szállodák kialakításának tűzvédelmi követelményeiről. Ebben foglalkozik a kiürítési útvonalakkal is (pl.: közvetlenül a szabadba vezessenek, folyamatos jelöléssel legyenek ellátva), a lépcsőházak számával, az épületszerkezetek, a padló-, fal-, mennyezetburkolatok tűzálló­ ságával, a gépészettel, a vészvilágítási és a szellő­ző rendszerrel, a tűzoltó készülékkel, a fali­tűz­csaphálózattal, a tűzjelző berendezéssel.

Annak ellenére, hogy az ajánlás alkalmazása nem kö­ telező, az EU-tagállamok mindegyike hazai szabályo­ zásának kialakítása során kiindulási alapnak tekin­ tette, így az ajánlás elemei az OTSZ-ben is meg­ találhatók. Az Amerikai Egyesült Államokban is az tapasztal­ ható, hogy nincs látványos különbség a biztonság terén az európai vagy magyarországi szállodákhoz képest. A különbség ugyanis szabad szemmel általá­ ban nem látható. A Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség (NFPA National Fire Protection Association) szabályrendszere szerint készülnek a szállodák. Az NFPA szintenkénti tűzsza­ kaszolást ír elő. Ezen belül valamennyi szállodai szo­ ba önálló tűzszakaszt alkot, nincs a sprinkler véde­ lemből kihagyható terület (lépcsőházak sem hagyha­ tók ki). A tűz továbbterjedésének minimalizálása, a teljes körű sprinkler-védelem, a lépcsőházak gyors

Az alábbi felsorolás az utazók figyelmét hivatott felhívni a biztonsági szempontból történő felkészülésre: 1. A szálloda rendelkezik-e beépített tűzjelző- és tűzoltó rendszerrel? 2. Vigyenek magukkal zseblámpát! 3. Figyelmesen tanulmányozzák át a tűzriadó terv alaprajzát, ha azt a szobába nem találják meg, ke­ ressék a folyosón, illetve a recepción! 4. Azonosítsák be a – lehetőleg kétirányú – menekülési lehetőséget a szobákból! 5. Számolják meg, hány ajtó van a szoba és a vészkijárat között (ez támpont lehet kiürítés esetén)! 6. Keressék meg a kézi tűzjelzést adó szerkezetet a szinten! 7. Soha ne dohányozzanak az ágyban! 8. Ha saját szobában keletkezik a tűz, gyorsan hagyják el, csukják be az ajtaját, jelezzék a tüzet a fo­ lyosón kézi jelzésadóval, és a recepciót is tájékoztassák! 9. Ha a tűz nem saját szobában keletkezik, hagyják el, amennyiben biztonságosan megtehető, de a szoba kulcsát (kártyáját) vigyék magukkal arra az esetre, ha a tűz elzárná később a menekülést és vissza kell térni a szobába! 10. Mindig a lépcsőházat használják, soha ne a felvonót, mert a felvonó megállhat a tűzzel érintett szinten is, ezáltal nagyobb veszélybe sodorva, mint amiben korábban volt! 11. Ha menekülés közben olyan helyre nyitna be, ahova nem láthat be, először kézzel ellenőrizni kell az ajtó hőmérsékletét. Csak abban az esetben nyissa ki, ha hidegnek érzi és akkor is lassan, készen arra, hogy gyorsan vissza kell csukni! 12. Négykézláb haladva jussanak el a füstöt tartalmazó folyosón a legközelebbi vészkijáratig, mert a legtöbb frissebb levegő a padló közelében van! 13. Ha forró a szobaajtó, ne nyissák ki! Helyette vegyék körül vizes törülközővel vagy lepedővel. ­Zárják el a ventillátort, légkondicionálót, hívják a tűzoltóságot és adják meg nekik helyzetüket! 14. Ha a szobában rekedtek, jelöljék meg ablakukat, hogy kívülről könnyen beazonosítható legyen a mentést végzők számára!

9

elérhetősége miatt hő- és füstelvezetés kialakítása nem szükséges. Ennek hátránya, hogy kialakulhat a menekülést akadályozó füstréteg, mielőtt a sprinklerrendszer működésbe lépne. A legtöbb áldozattal járó szállodai tűzeset a távol- és közel-keleti, valamint észak-afrikai régióban keletke­ zik (Thaiföld, India, Kína, Fülöp-szigetek, Tunézia és Egyiptom). Ezek a tragikus események nem az európai vagy észak-amerikai szállodalánc tagjaihoz tartozó létesítményekben keletkeznek. Mivel nem egységes a szállodák tűzvédelmi felkészült­ sége, szükséges volt egy Európában egységes mi­ni­mum

megteremtése, mégpedig a legkritikusabb területen, azaz a személyzet és a menedzsment tűzvédelmi kép­ zésében. A FEU (Európai Unió Tűzoltószervezeteinek Föderá­ ciója) elindította a SAFEHOTEL projektet, amely egy oktatási csomagot jelent, amiben megismerhetik a helyes és helytelen használati szabályokat, a tűz esetén tanúsítandó helyes és helytelen magatartási formákat. Ha a szállodai tartózkodásuk idejének egy töredékét a mindenkit körülvevő tűzvédelmi információk és berendezések megfigyelésére szentelik, nagymérték­ ben biztosíthatják biztonságos hazaérkezésüket.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! El lehet-e térni a vonatkozó műszaki követelmény előírásaitól? Az új OTSZ hatálybalépését követően megjelent tűz­ védelmi műszaki irányelv vagy nemzeti szabvány elő­ írásaitól mely hatóságtól lehet eltérést kéni? A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult hatósági eljárás keretében a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást jóváhagyni. A jóváhagyás iránti kérelemhez be kell nyújtani • az eltéréssel érintett előírás, követelmény megne­ vezését, • az eltérés indokát, • az eltéréssel érintett építmény, építményrész, sza­ badtér megnevezését, • eltérési engedélyezés esetén a védelmi célok telje­ sülésének igazolását, • az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint teljesü­ lését alátámasztó, részletes műszaki dokumentációt.

Menekülési útvonal méreteinek meghatározása lépcsőn Az OTSZ 60. § (1) bekezdése értelmében a menekü­lési útvonal függőleges szakaszát lépcsőházban, épületen kívüli szabadlépcsőn vagy menekülési útvonalnak mi­

10

nősülő átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszúságú menekülési útvonalat képező lépcsőn kell vezetni. Kérdésem az, hogy a 48 méterbe a függőleges ferde és vízszintes irányban történő haladást egyaránt figyelembe kell venni? A 48 méteres menekülési út meghatározásához − az OTSZ 52. § (3) bekezdése alapján − lépcsőn való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a szint­ különbség háromszorosát kell számításba venni, így nem kell számolni a függőleges ferde és vízszintes irányban ténylegesen megtett út hosszával.

Kéményseprő-ipari tevékenység a lakossági szektorban A kéményseprő-ipari tevékenység új szabá­ lyai, átmeneti rendelkezésekhez egy kérdést szeretnék föltenni: 2016. július 1-ig mi a teendő magánszemélyként családi házban? A közelmúltban itt járt kéményseprő által hátrahagyott dokumentum alapján: az utolsó felülvizsgálat ide­ je 2014, holott legutóbb 2015ben volt a seprés. Nem 2 évente kell ellenőrizni, illetve 2016. jú­ lius 1. után térítésmentes lesz? A kéményseprésre vonatkozó szabályozásban 2014. március 28-tól bekövetkezett változás értelmében 2014. március 29-től a korábbi 2 év helyett a szilárd és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberende­ zéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető esetében is évente 1 alkalommal kell ellenőrzést elvégezni. Ugyanakkor nem szabad összekeverni az ellenőrzés és a felülvizsgálat fogalmakat, mivel a kémény felül­ vizsgálatát 4 évente kell elvégezni, ezért annak idő­ pontja elvileg lehetett 2014-ben, ami tehát így 2018ban lesz aktuális újra. 2016. július 1-től miniszteri rendelet fogja meghatározni az ingyenesség részletszabályait. Jelenleg annyit lehet tudni, hogy a lakossági szektorba tartozó ingatlanok esetében 2016. július 1-től a kémények időszakos ellenőrzése, tisztítása, valamint négyévenkénti műszaki felülvizsgálata (sormunka) várhatóan ingyenes lesz, ha azt a kéményseprő-ipari szerv vagy közszolgáltató az általa megadott első vagy második időpontban el tudja végezni. Amennyiben azonban csak egy közösen egyeztetett harmadik időpontban tudnak sort keríteni az ellen­ őrzésre, seprésre, a tevékenységért kiszállási díjat kell fizetni. Abban az esetben, ha az ingatlanba gazdálkodó szer­ vezet be van jelentve, a kémények időszakos ellenőr­ zéséért, tisztításáért, négyévenkénti műszaki felül­ vizsgálatáért az ingatlan használójának költségtérí­ tést, illetve közszolgáltatási díjat kell fizetnie.

Szükséges-e tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie a hegesztőgép kezelőjének? Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy telepített, számítógép vezérlésű dörzshegesztő gép kezelőjének vagy beállítójának, vagy hegesztési koordinátorá­ nak (FEOR 7325) rendelkeznie kell-e tűzvédel­ mi szakvizsgával? A kérdést az MSZEN ISO 15620:2000 szabvány nem tárgyalja, ebből kö­ vetkezik, hogy a gép kezelőjét az üzemeltetési dokumentáció tartalmának megismertetése mel­ lett a munkáltatónak oktatásban kell részesíteni a 14/2004 (IV.19.) FMM rendelet 8–9. § tartal­ mának megfelelően. Ez azt jelenti, hogy tűzvédelmi szakvizsgát sem kell ten­ nie, mivel nem hegesztőként, ha­ nem gépkezelőként kerül foglal­ koztatásra? A 45/2011. (XII.7.) BM rende­ let értelmében az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékeny­ séget csak érvényes tűzvédelmi szakvizs­ gával rendelkező személy végezhet. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött fog­ lalkozási ágak és munkakörök: 1. He­ gesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. Fentiek alapján, mivel az érintett személy nem hegesztési munkát végez, hanem gépet kezel, nem kell tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie. Ugyankkor ismernie kell az érintett munkahelyre, tevékenységre vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, feltételeket.

Nyílásszélesség biztosítása a menekülési útvonalon Több ajtóval kívánjuk biztosítani a menekülési útvo­ nalon a szükséges nyílásszélességet. Kérdésem, hogy ahol a számítások szerint 2,4 méter szükséges, ott ez bizto­ sítható-e 3 db 0,8 m széles ajtóval? Rövid válaszom: nem.

11

Ugyan az OTSZ 7. melléklet 3. táblázat C oszlopa értelmében a szükséges nyílásszélesség több ajtóval is biztosítható, azonban általánosságban igaz, hogy azok közül egyetlen sem lehet 0,9 m szabad belméretűnél kisebb, így a kérdésben felvetett eset­ ben sem.

Parkolási tilalom jelzése a tűzoltási felvonulási területen Az OTSZ alapján a tűzoltási felvonulási területen, va­ lamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet. Ezeken a helyeken a parkolási tilalmat táblával és a tűzvédelmi szakhatóság előírása esetén útburkolati jellel jelölni kell. A korábbi szabá­ lyozás szerint ezeket a helyeket útburkolati jellel jelöl­ tük. Most el kell helyeznünk táblát is?

Lekapcsolási lehetőség kialakítása napelemek esetén Az OTSZ 87. § (1) bekezdése szerint a napelemmodulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműköd­ tetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. A kérdésünk arra irányul, hogy ez az előírás az épüle­ teken vagy a földre telepített hordozókra épített napele­ mek esetén is előírja a lekapcsolási lehetőséget? A földre telepített napelemek esetén nem szükséges a lekapcsolási lehetőséget kialakítani, mivel az OTSZ 87. §-a csak az építményeken, az épületek homlok­ zatán, tetőfedésként elhelyezett napelemekre vonat­ kozik.

Rövid válaszom: nem. A korábbi OTSZ értelmében „a tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gép­ járműparkolót kialakítani nem lehet. Ezeken a terüle­ teken a parkolási tilalmat táblával vagy aszfaltfestéssel jelölni kell.” Az új OTSZ alapján a parkolási tilalmat táblával és a tűzvédelmi szakhatóság előírása esetén útburkolati jellel jelölni kell. Fentiek szerint tehát a parkolási tilalmat táblával mindenképpen meg kell jelölni, azonban csak abban az esetben, ha a tűzoltási felvonulási terület, tűzoltói vízszerzési hely az új OTSZ hatálybalépését követően kerül kialakításra vagy a meglévő átalakításra, ugyan­ is az új OTSZ IX. fejezetében meghatározott köve­ telmények nem minősülnek használati szabálynak.

12

Beépített tűzjelző berendezések időszakos felülvizsgálata Az OTSZ értelmében a beépített tűzjelző berendezése­ ket időszakosan felül kell vizsgálni. A cégünk telephe­ lyén létesített berendezés nem hatósági kötelezés és nem is jogszabályi kötelezettség miatt létesült. Kérdésünk, hogy ebben az esetben is érvényes a rendszerre a kötele­ ző felülvizsgálat? Az OTSZ értelmében beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, hely­ hez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában

észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés. A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések lé­ tesítésének, használatbavételének és megszüntetésé­ nek engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 73/2015. (XII. 21.) BM rendelet értelmében a jogszabályi rendelkezés, hatósági előírás vagy a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kívánt önkéntes vállalás alapján létesülő vagy telepített be­ épített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés (a továbbiakban együtt: berendezés) léte­ sítése, átalakítása, bővítése, használatbavétele vagy megszüntetése iránti kérelmet írásban kell a tűz­ védelmi hatósághoz benyújtani.

A 73/2015. (XII. 21.) BM rendelet szerint tehát az önkéntes vállalás alapján létesülő rendszerek esetén nem kötelező azokat a hatósággal engedélyeztetni. Amennyiben tehát a meglévő – önkéntes vállalás alapján létesült rendszer – nem rendelkezik a tűzvé­ delmi hatóság használatbavételi engedélyével, akkor nem kell érvényesíteni az OTSZ felülvizsgálatra vo­ natkozó rendelkezéseit sem. Amennyiben viszont az önkéntes vállalás alapján létesült rendszer létesítését, használatbavételét a tűzvédelmi hatóság engedélyez­ te, akkor már be kell tartani a működtetés során az OTSZ követelményeit.

Tűzvédelmi használati szabályok lakó- és üdülőépületek vonatkozásában Online továbbképzés A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet szerint a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületekben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles írásban kidolgozni a tűzvédelmi használati szabályokat. A szabályzat elkészítésének határideje 2016. március 31-én lejárt. Amennyiben még nem állította össze a szabályzatot, úgy három leckéből álló online tovább­képzési anyagunk és a hozzá tartozó mintadokumentum alapján megteheti. A képzésről bővebb információ itt található.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, ötödik szám, 2016. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.