E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom március VIII. évfolyam 3. szám. A hónap témája

2016. március  |  VIII. évfolyam  3. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája •A  gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírások változása

Aktuális

• Tűzesetek megelőzése a munkahelyen, avagy az OTSZ használati szabályainak gyakorlati megközelítése (II. rész)

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. március 8.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírások változása 2016. február 22-én megjelent a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet módosításáról szóló 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet, amely módosította a gáz csatlakozóve­ zetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletet. A módosítások 2016. március 1-től léptek hatályba. Értelmező rendelkezések A gázfelhasználó technológia fogalma kiegészült a gáz­ fáklyával, valamint az energetikai célra szolgáló gáztur­ binával és gázmotorral. Hatósági eljárások Hatóság: a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatköré­ ben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal Hivatal: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

2

A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében történő jóváhagyása kiterjed a jövőben a 70 kW együt­ tes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák átalakítás utáni ismételt használatbavételére is. A Hatóság ellenőrzési területére vonatkozó új rendel­ kezések alapján a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés létesítése és használata terüle­ tén már nem kivétel a 70 kW együttes hőterhelést meg­ haladó gázfelhasználó technológia. A Hatóság ellenőr­ zési területe kiterjed a földgázelosztó, a vezetékes PBgáz-szolgáltató és a telephelyi szolgáltató szolgáltatási körébe nem tartozó csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés kivételével – a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telephelyi szolgáltató tevékenysé­ gére. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele A meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással végezhetőségének feltétele kiegészült azzal, hogyha • az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint a 2. melléklet 5.2.4.1. b) pontjának megfelelően al­ kalmas nem a gázkészülék részeként tanúsított égés­ termék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre, és

• az alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának a 2. mellékletben megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján sze­ relik, valamint • a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.

Az egyszerűsített gázkészülékcserét a Műszaki Bizton­ sági Szabályzat szerint kell elvégezni és a Műszaki Biz­ tonsági Szabályzat szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgáz­ elosztónak, valamint a módosítást követően a vezetékes PB-gáz-szolgáltatónak, a telephelyi szolgáltatónak be­ jelenteni. A 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasz­ náló technológiák első és átalakítás utáni ismételt hasz­ nálatba vételételének jóváhagyása iránti kérelem elbí­ rálása iránti eljárásban nem számít bele az ügyintézési határidőbe a hatóság által elrendelt próbaüzemeltetés időtartama. Abban az esetben, ha a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát, illetve annak részét képező gázfogyasztó készüléket a gyártója, forgalmazója vagy ezek megbízottja szereli össze vagy alakítja át és helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést követően az erről szóló, a megfelelőséget is igazoló nyilatkozatot a felhasználó 8 napon belül köteles a Hatóságnak beküldeni. A Hatóságnak az általa jóváhagyott gázfelhasználó technológiákról nyilvántartást kell vezetnie, amely so­ rán nyilvántartja a gázfelhasználó technológia • adatait és jellemző műszaki paramétereit, • átalakítására vonatkozó jellemző műszaki paraméte­ reket, • megszüntetésének tényét és időpontját, továbbá • a rendkívüli eseményeket. A jogszabály értelmében a felhasználónak a Hatóság részére 30 napon belül be kell jelentenie a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia megszüntetését. A legfeljebb 70 kW együttes hőterhelésű gázfelhasz­náló technológiák gáz-biztonságtechnikai ellenőrzését a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telep­ helyi szolgáltató végzi el a Műszaki Biztonsági Szabály­ zat előírásai alapján.

A gázfelhasználó technológia átalakítását megelő­ zően az üzemeltetőnek bejelentést kell tennie a ­Hatóság részére, amelyben meg kell adni: • a gázfelhasználó technológia főbb műszaki adatait, azonosító számát, jelét, • a felállítási hely címét, • a gázfelhasználó technológia, berendezés üzemelte­ tőjének nevét, címét és elérhetőségét, • a gázfelhasználó technológia, berendezés tulajdo­ nosának nevét, címét és elérhetőségét, ha az üzemel­ tető nem azonos a tulajdonossal, • a tervezett átalakítás műszaki dokumentációjának azonosító számát, • az átalakítással érintett műszaki, technológiai válto­ zások összefoglalását. Üzemeltetés A földgázelosztó-, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a te­ lephelyi szolgáltató köteles értesíteni a Hatóságot − az ellenőrzési jegyzőkönyv másolatának megküldésével −, amennyiben a műszaki biztonsági felülvizsgálat a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia további üzemelésre való alkalmatlanságát állapította meg. A sziget üzemmódban működő biogáz üzemek eseté­ ben nem kell a földgázelosztó-, a vezetékes PB-gázszolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató részére megkül­ deni a műszaki-biztonsági felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyveket a felhasználó köteles a felhasználói berendezés üzemeltetésének teljes időtartama alatt megőrizni. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával A csatlakozó vezetékkel, telephelyi vezetékkel és fel­ használói berendezéssel kapcsolatos rendkívüli esemé­ nyeket lakossági fogyasztó esetében a földgázelosztó, illetve a vezetékes PB-gáz-szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató is, más esetben a felhasználó köteles a Ha­ tóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd a bejelentést 24 órán belül írásban megerősíteni. A felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy a rend­ kívüli esemény vizsgálatáig a helyszín érintetlen marad­ jon. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telephelyi szolgáltató és vagy a felhasználó rendkívüli esemény esetében köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza.

3

Műszaki Biztonsági Szabályzat Alkalmazási területe A Műszaki Biztonsági Szabályzat (Szabályzat) a csatla­ kozó vezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések, technológiák létesítésének, üzembe he­ lyezésének, használatbavételének, üzemeltetésének, javításának, átalakításának, áthelyezésének, ellenőrzé­ sének, felülvizsgálatának, megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazza. A fogalommeghatározásokban az alábbi változások történtek: Csatlakozóvezeték Egyedi nyomásszabályozó állomás Égéstermék-elvezető berendezés Égéstermék-elvezető tartozéka Felhasználási hely Felhasználó Felhasználói berendezés Fogyasztói főcsap Fogyasztói főelzáró Fogyasztói vezeték Földgáz Gázfogyasztó készülék „A” típusú gázfogyasztó készülék „B” típusú gázfogyasztó készülék „C” típusú gázfogyasztó készülék Levegőbevezető készlet Minimális összes levegőmennyiség Nyitott égésterű gázfogyasztó készülék Telephelyi engedélyes Telephelyi felhasználó Telephelyi szolgáltatás Telephelyi szolgáltató Telephelyi vezeték Zárt égésterű gázfogyasztó készülék Általános tervezési követelmények A tervezői nyilatkozat tartalmi követelményei kiegé­ szültek! A felhasználási hely kialakítására vagy átalakítására vo­ natkozó tervnek a betervezett gázfogyasztó készülékek és a működésükhöz szükséges tartozékaik vonatkozá­ sában egyértelműen tartalmaznia kell: • a betervezett gázfogyasztó készülék és tartozékai­ nak megfelelőségét igazoló tanúsítványokat kiadó

4

szervezet nevét és azonosítószámot tartalmazó fel­ soro­lását, • a gázfogyasztó készülékek és tartozékainak összesze­ relésre, üzembe helyezésére vonatkozó technológiai leírását vagy hivatkozását. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei A gázfogyasztó típusok változásai az égéstermék-elve­ zetés és égésilevegő-ellátás szempontjából: • Az A1, A2, A3, B1, B2, B4, B5 típusú gázfo­gyasztó készülékek felállítási helyiség légteréből történik. A felállítási helyiségbe a gázfogyasztó készülék üze­ meltetéséhez szükséges levegőmennyiséget az épület részét képező szerkezeteken keresztül vezetik. • A B3 típusú gázfogyasztó készülék részét képezi a helyiség légterén áthaladó égésilevegő-vezető szerke­ zetek, amelyek az égési levegőt a felállítási helyiség­ ből veszik, annak a pontnak a közvetlen közelében, ahol az égéstermékek a gázfogyasztó készülék felál­ lítási helyiségét elhagyják. Ettől a ponttól a tűztérhez égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó ké­ szülék részét képezik, amelyek a felállítási helyiség irányából teljesen körülveszik a gázfogyasztó készü­ lék égéstermék-vezető tereit. A felállítási helyiségbe a gázfogyasztó készülék üzemeltetéséhez szükséges levegőmennyiséget az épület részét képező szerkeze­ teken keresztül vezetik. • A C1, C3, C5, C8 típusú gázfogyasztó készülékek az égési levegőt egy szabadban elhelyezendő égési­ levegő-terminálon keresztül a szabadból veszik. Az égésilevegő-terminál, valamint a terminált és a gáz­ fogyasztó készülék tűzterét összekötő égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét ké­ pezik. • A C2, C4, C9 típusú gázfogyasztó készülékek az égési levegőt egy épület részét képező épületszerke­ zeten keresztül a szabadból veszik. Az égési levegőt vezető épületszerkezethez csatlakozatott és a felállí­ tási helyiség légterén átvezető, a gázfogyasztó készü­ lék tűzteréhez égési levegőt vezető szerkezetek a gáz­ fogyasztó készülék részét képezik. • A C7 típusú gázfogyasztó készülék az égési levegőt a gázfogyasztó készülék részét képező égésilevegővezető szerkezetein keresztül, egy átszellőzött padlás­ térből veszi.

• Az A1, A2, A3 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékét a felállítási helyiség légterébe vezetik. A felállítási helyiség levegőjével keveredett égéster­ mék a helyiség természetes vagy mesterséges szellőz­ tetésével távozik a szabadba. • A B1, B2, C6 típusú gázfogyasztó készüléket az épület épített vagy szerelt égéstermék-elvezető be­ rendezéséhez kell csatlakoztatni. A felállítási helyisé­ gen átvezető égéstermék-elvezető csövek nem képe­ zik a gázfogyasztó készülék részét. • A B4, B5, C1, C3, C5, C7, C9 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékét egy szabadban elhelyezen­ dő égéstermék-terminálon keresztül vezetik ki a sza­ badba. Az égéstermék-terminál, valamint a terminált és a gázfogyasztó készülék tűzterét összekötő égéster­ mék-elvezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik. • A B3, C2, C4, C8 típusú gázfogyasztó készülékek részét képezik a felállítási helyiség légterén áthaladó égésterméket-elvezető szerkezetek, amelyeket a gáz­ fogyasztó készülékek felállítási helyiségét határoló falnál, az épület épített vagy szerelt égéstermék-­ elvezető berendezéséhez kell csatlakoztatni, amely a  gázfogyasztó készülék égéstermékét a szabadba vezeti.

A gázfogyasztó készülék helyiségénél – a helyiségből és a helyiségen kívülről jól megközelíthető helyen az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 591. § (1) bekezdés d) pontja szerint • minden megkezdett 600 m2 alapterület után, de • szintenként legalább 1 db ABC tűzosztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készü­ lékeket – az MSZ EN 3-7: 2004 + A1:2008 [Hordoz­ ható tűzoltó készülékek. 7. rész: Jellemzők, teljesít­ ménykövetelmények és vizsgálati módszerek] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerintit – kell készenlétben tartani. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése A nyílt égésterű, kéménybe nem kötött („A” típusú) és kéménybe kötött („B” típusú) gázfogyasztó készülék valamelyikével ellátott vagy azzal légtér-összeköttetés­ ben lévő helyiségek esetén tervköteles átalakításnak minősül: • fokozott légzárású nyílászárók beépítése, vagy a meg­ lévő nyílászárók tömítése,

• elszívó/szellőző ventilátorok, konyhai páraelszívók beépítése.

A már üzemelő gázfogyasztó készülékek légellátási fel­ tételeinek megváltozása esetén a készülékek megfelelő légellátását jelen Szabályzatban előírtak szerinti mér­ tékben kell biztosítani. Ha a szellőzőlevegő bejuttatására tervezett légtechnikai berendezésben nagy áramlási ellenállású elemek (szűrő és/vagy fűtő/hűtőkalorifer és/vagy hővissza­nyerő) talál­ hatók, a tervező vizsgálja, és szükség esetén oldja meg a tervezett ventilátor és a gázfogyasztó készülék retesze­ lését. Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtech­ nikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemé­ nek biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrá­ cióját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza. A lakossági fogyasztóknál felszerelt legfeljebb 11 kW névleges hőterhelésű gáztűzhely esetében, ha a felszerelési helyiség 10 m3-nél nagyobb légtérfogatú és legalább egy szabadba nyíló és nyitható ablak vagy ajtó van rajta, akkor a helyiség levegőellátása és szellőzése megfelelőnek tekintendő. Ha a meghatározott szellőzőlevegő térfogatáram bejut­ tatását a tervező gépi elszívó szellőzéssel biztosítja, nyi­ latkoznia kell arról, hogy a gépi elszívás a konyhával légtér-összeköttetésben lévő „B” típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb tüzelőberendezés égéstermék elve­ zetésére nincs káros hatással. „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének leve­ gőellátására, szellőztetésére kiegyenlített szellőztetés nem alkalmazható. „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elveze­ tése esetén a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek homlokzati kivezetésének elhelyezésekor a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek égésilevegő-beszívó és égéster­ mék-kivezető tartozékát a külső falsíkon kell elhelyezni. A kivezetéseket tilos a külső falsíkhoz képest kifejezet­ ten besüllyeszteni például kúpok vagy lépcsős felületek kialakításával. A kivezetések környezetében ablak­

5

párkányok és a kivezetés egyik szélétől 200 mm-nél távolabb lévő díszítési célú 5 cm-t meg nem haladó falvastagság-változások megengedettek. Ha gyártói előírás nem áll rendelkezésre, akkor: − a külsőfali égéstermék-kivezetés 0,5 m-es környezetében csak legalább 300 °C hőállóságú anyagok alkalmazhatók; − a C11 típusú készülékek teleszkópos rendszerű levegőbevezető és égéstermék-elvezető tartozékai esetében vakolatnál jobb légáteresztő képességű anyagok alkalmazása csak akkor megengedett, ha ezt a gyártói előírás megengedi; − a homlokzati hőszigetelési munkák idejére a gázfogyasztó készüléket le kell választani a fogyasztói vezetékről. Az utólagos hőszigetelési munkákat követően a külső­ fali gázfogyasztó készülékek megfelelő összeszerelését és a beépítését, a gyári előírások betartását arra jogosult szakembernek dokumentáltan igazolnia kell. Gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések esetén túlnyomásos gyűjtőkéményre csak olyan gázfogyasztó készülékek csatlakoztathatók, amelyek a gyártó által megadott műszaki paramétereik szerint a gázfogyasztó készülékek bármely részterhelésénél is alkalmasak a gyűjtőkéményben előforduló túlnyomások elviselésére. A gyűjtőkéményben kialakuló túlnyomás a gázfogyasz­ tó készülékek dokumentációjában megengedett érték­ nél nem lehet nagyobb. A túlnyomásos gyűjtőkémény­ re kapcsolt gázfogyasztó készülékek egymás üzemét kedvezőtlenül nem befolyásolhatják, a gyűjtőkémény­ ben nyomáslengések kialakulása nem megengedett. Egyszerűsített készülékcsere A gázfogyasztó készülékhez csak olyan, nem a gáz­ készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égésilevegő-hozzávezető rendszer csatlakoztatható, amely az építésitermék-rendelet szerinti teljesítmény­ igazolással rendelkezik, CE jellel ellátott és • az adott rendszer gyártója által kiadott dokumentá­ cióból egyértelműen azonosíthatóak az égésilevegőrendszer és az égéstermék-elvezető rendszer felhasz­ nálható elemei, továbbá • a gázkészülék gyártója vagy az égésilevegő-bevezető és égéstermék-elvezető rendszer gyártója nyilatkozik, hogy az adott égésilevegő-bevezető és égéstermékelvezető rendszer az adott gázkészülékkel a rendel­ kezésre álló előírások szerint külön szaktervezői égési­

6

levegő-ellátás és égéstermék-elvezető méretezés nél­ kül összeépíthető, mert a gázkészülék gyártója vagy az égésilevegő-bevezető égéstermék-elvezető rendszer gyártója által elvégzett méretezés alapján a berende­ zések a megadott határok között Magyarországon megfelelően működnek. Az égésilevegő-bevezető és égéstermék-elvezető beren­ dezések kialakítása és megfelelősége vonatkozásában a „B” és „C” típusú gázfogyasztó készülékek egyszerűsí­ tett cseréje esetén a Szabályzat 5.2.4. pontja szerinti feltételeket kell biztosítani, és az abban leírt eljárásokat kell követni. Műszaki biztonsági ellenőrzés Kizárás vagy más okból történő, 6 hónapnál hosszabb idejű szolgáltatásszüneteltetés utáni ismételt üzembe helyezés megfelelő minősítésű műszaki-biztonsági fe­ lülvizsgálatot követően végezhető. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a gyártó a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. mellékletében megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező képvi­ selője vagy a gyártó által megbízott gázszerelő jogosult. Üzemeltetés A gázfogyasztó készülék átalakítása, ideértve a gázfo­ gyasztó készülék részeként tanúsított levegőbevezető és égéstermék-kivezető tartozékokat is, kizárólag a gáz­ fogyasztó készülék gyártójának előírásai szerint történ­ het, amelyet a gyártó kizárólag a gázfogyasztó készülék megfelelőségértékelésével megbízott európai gázfo­ gyasztó­készülék-tanúsító intézethez benyújtott azono­ sítási dokumentáció szerint adhat ki. Karbantartás, javítás Az ingatlan tulajdonosa, használója, tartályos pébégáz­ ellátás esetében az üzemeltető − eltérő megállapodás hiányában − köteles gondoskodni a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés rendszeres karbantartásá­ ról, javításáról, szükség szerinti cseréjéről. A tulajdonos köteles a létesítményre vonatkozó kezelési és karban­ tartási utasításokat − a karbantartások előírt gyakorisá­ gával − a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés tartozékainak gyártói előírásai és a létesítményre vonat­ kozó tervezői előírások szerint végrehajtani. Ezt a kö­ telezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üze­ meltetőjére átháríthatja.

Javítás során a gázcsatlakozó-vezetéken vagy felhasználói berendezésen: − annak valamely elemét (szerelvényét vagy alkatrészét) – funkcióját nem változtatva – meghibásodás, illetve elavultság miatt részben vagy egészben cserélik, vagy − a gyártó által előírt alkalmassági idő lejárta miatt azt cserélik, vagy − a szerelvény kötésének meghibásodását, elemi csőszakasz gáztömörtelenségét megszüntetik. A beavatkozás végeztével a javított vagy cserélt szerel­ vényt funkcionális ellenőrzésnek és kötéseivel együtt − üzemi nyomáson − haszongázzal tömörségi próbának kell alávetni. A funkcionális ellenőrzés eredményét és a gáztömörséget dokumentálni kell. A javítás nem terv­ köteles beavatkozás. A gázfogyasztó készülék karbantartását, javítását jótál­ lási időtartamon belül a gyártó vagy megbízottja, azt követően a vonatkozó jogszabály [a gázszerelők enge­ délyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szerinti gázszerelő végezheti. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték karbantartását, ja­ vítását a vonatkozó jogszabály [a gázszerelők engedé­ lyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szerinti gázszerelő végezheti.

Aktuális Tűzesetek megelőzése a munkahelyen, avagy az OTSZ használati szabályainak gyakorlati megközelítése II. rész

Raktározás és tárolás A tűzvédelmi hatóság csemegéi a raktárak, tárolók. Ezeknél a helyiségeknél már félig nyert ügyünk van, ha a raktárban rendet és tisztaságot tartunk. Célszerű a polcokat, szekrényeket feliratozni és ennek megfelelően végezni rajtuk a tárolást. Az ilyen logikusan és egysze­ rűen átgondolt megelőző jellegű cselekedetekkel már nagyban sikerül elősegíteni a raktárért felelős személyek munkavégzését.

Az OTSZ első alapszabálya ezen a területen, hogy a helyiségben, építményben, illetve szabadtéren csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Ez nem kifejezetten a raktárakra vonatkozik, hanem a munkahelyekre, ahol effektíve a munkavégzés folyik. Az éghető folyadékok tárolási követelményeit a követ­ kező alcímben külön tárgyalom. Az építményben a szabályzó szerint a tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyag­ mennyiséget. Ezt a részt igen nehéz alapul venni olyan esetben, ha a raktárunk nem új építésű vagy a tervezé­ se és megvalósulása olyan régen történt, hogy azóta többször volt rendeltetésváltás. A hatóság alapvetően a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolását vizsgálja különös szigorral. Az éghető anyagoknál, illetve nem éghető anyagoknál a raktárakban elsősorban a közlekedési útvonalakra, az elektromos berendezésektől való távolságtartásra és a rendre kell a hangsúlyt helyezni. Külön figyelmet érde­ melnek az öngyulladó anyagok, melyeket más anya­ goktól elkülönítve kell tárolni és maghőmérsékletüket (ömlesztett anyagoknál) naponta kell vizsgálni. Az öngyulladásra hajlamos anyagoknál ipari méretek esetén meghatározzák az egy kupacban tárolható anyag­ mennyiséget. Ennek célja, hogy a kupac mérete bőven alatta maradjon az úgynevezett kritikus kupacméret­ nek, amely akkora mennyiség, hogy már kialakulhat­ nak az anyagban az öngyulladás feltételei. Ugyanilyen körültekintően kell eljárni, hogy azokat az anyagokat, melyek keveredésük, elegyedésük során hőt fejleszthet­ nek vagy tüzet, illetve robbanást okozhatnak, egy egy­ ségben nem szabad tárolni. A robbanásveszélyes anyagokat pedig csak zárt csoma­ golásban lehet tárolni, ha azt nem nyomástartó edény­ zetben hozták forgalomba. Az anyagok, folyadékok gyűjtő-, illetve egységcsomagolásán találhatók veszélyt jelző piktogramok, tűzveszélyességi osztályok, illetve számos információt hordozó jelölések.

7

Az alábbiakban röviden áttekintem az egyes anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását! Az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatba soro­ lását az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyes­ségi csoportosításáról szóló MSZ 9790:1985 sz. nem­zeti szabvány írja elő, illetve a hatályos OTSZ-ben találha­ tunk közös ismérveket, amikor az anyagok tűzveszé­ lyességi osztályba sorolását tanulmányozzuk. Az éghető folyadékok vonatkozásában négy tűzveszélyességi fokozatot különböztetünk meg, melyeket római számokkal jelölünk (I, II, III, IV). A tűzveszélyességi fokozatot laboratóriumi vizsgálatok során a zárttéri, illetve a nyílttéri lobbanáspont és az anyag felhasználásakori üzemi hőmérséklet figyelembe­ vételével határozzák meg. Az egyes tűzveszélyességi fo­ kozatokat az anyagok eredeti csomagolásán fel kell tüntetni. I. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy – üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyíltté­ ri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 °C II. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lob­ banáspontja legfeljebb 55 °C, vagy – üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt – 20 °C és Tü > 35 °C III. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfel­ jebb 150 °C, vagy – üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt – 20 °C, Tü > Tlpnyt – 50 °C és Tü > 35 °C – továbbá a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum.

8

IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: – nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy – üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt – 50 °C és Tü > 35 °C Az OTSZ-ben a használati szabályok során egyaránt találkozhatunk tűzveszélyességi fokozatba sorolt folya­ dékkal, illetve egyes rendelkezések során a jogszabály tűzveszélyességi osztályokat használ. A helyes alkalmazáshoz a tűzveszélyességi osztályban is el kell tudnunk helyezni a folyadékokat. Ehhez nyújt segítséget a jogszabály 9. §-a, mely részletezi az egyes anyagok tűzveszélyességi osztályát. Robbanásveszélyes osztályba tartozik: a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanás­ pontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspont­ ja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete na­ gyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keve­ réket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűz­ veszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztályba tartozik: a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásve­ szélyes osztályba, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanás­ pontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal ki­ sebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hő­ mérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f ) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanás­ pontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztar­ talma pedig 50%-nál kisebb és

g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűz­ veszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyes­ ségi osztályba sorolt anyag. A raktárakban figyeljünk oda, hogy az egyes tűz­ veszélyességi osztályokba tartozó folyadékokat más anyagoktól jól elkülönítetten, nem éghető szekrényben, nem éghető polcokon tároljuk. A kereskedelmi létesítményekben pedig szintén oda kell figyelni, hogy a tűzveszélyes anyagokat tilos éghető anyagú polcokon tárolni, sajnos nem egy kozmetikai cikkeket áruló üzletben tárolnak fa polcokon hajlakko­ kat, sprayket. Másik fontos szempont, hogy tetőtérben és talajszint alatti helyiségekben „I–II”-s anyagokat ne tároljunk. A padlástérben az éghető anyagok tárolásának is szigo­ rú szabályai vannak: az ott tárolt anyagnak eltávolítha­ tónak kell lennie és legalább 1 méteres távolságot kell tartani az égéstermék-elvezetőtől. A tetőtérben történő raktározást és tárolást lehetőleg tehát kerüljük el. Az ipari, mezőgazdasági, tárolólétesítményben való raktározás, tárolás esetén az alábbiakra kell oda­ figyelni: a) 200 m2 feletti tároló helyiség födém- vagy tető­ szerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani, b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás enge­ délyezése történt vagy számítással igazolható az el­ térő tárolás, c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. A raktáraknál a rend mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a közlekedési útvonalaknak. Itt alapvetően a helyiség mérete határozza meg az útvonal szélességét.

A 193. § az alábbiak szerint rendelkezik a közlekedési útvonalakról: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vo­ nalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél széle­ sebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles kereszt­ irányú utat, c) a 10–15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter szé­ les hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tá­ rolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a – ha az a)–d) pontokban meghatározott szélesség nem biztosít­ ható – technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat kell biztosítani. A 2,4 méternél szélesebb közlekedési utakat jól látható módon meg kell jelölni, ez alól kivételt képeznek az olyan útvonalak, amelyeket falsík vagy beépített gépek, berendezések határolnak. Ezeken a közlekedési útvonalakon, illetve a tűzoltási felvonulási területet, útvonalat minden esetben szaba­ don kell hagyni. Az építményen belül a tűzvédelmi berendezéseknek, eszközöknek mindig hozzáférhető­ nek kell lenniük. illetve a közműelzáró szerelvényeket szintén tilos eltorlaszolni. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerke­ zetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszer­ kezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berende­ zés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelí­ tésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

9

Fűtőberendezések, kémények Általában a központi fűtőberendezéssel (kazánnal) el­ látott üzemegységek, épületek tűzvédelme ezen a téren egyszerűbb. A kazánházaknál különösen figyeljünk oda, hogy azok alapvetően nem használhatók raktárként. Például: a vegyes tüzelésű kazánoknál nem célszerű a fűtőanyagot a kazánházban tárolni, hanem csak a fűtés során azonnal felhasználásra kerülő mennyiséget tart­ suk bent. A kazánházra vonatkozó szabályokat, illetve a fűtés körülményeit, menetét a tűzvédelmi szabályzat­ ban kell rögzíteni és erről a kazánt kezelő személyeket különös figyelemmel kell kioktatni. Az OTSZ-ben található, tüzelő-, fűtőberendezésekre vonatkozó legfontosabb szabályok az alábbiak: • A berendezéshez csak a hozzá méretezett égéstermék elvezető csatlakoztatható. • „A”–„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségben nyílt lánggal üzemelő tüzelő-, fűtőberendezés nem mű­ ködtethető (itt a jogszabály kivételt tesz a technoló­ giához kapcsolódó berendezésekkel). • Ha a készülék osztálya megkívánja, felügyeletről kell gondoskodnia (erről a fűtőberendezés kezelési uta­ sítása rendelkezik). • Szilárd tüzelőanyaggal működő berendezéseket csak szilárd anyaggal szabad begyújtani. Klasszikus példa, amikor a nehezen begyulladó fára egy kis gyúlékony folyadékot (benzin, használt hígító, petróleum stb.) locsolunk, merthogy azzal könnyen be lehet gyújta­ ni. Azonban a gyúlékony folyadékok nagy része illé­ kony, nagy rá az esély, hogy a begyulladó gőz a hideg kályhából vagy kazánból kicsap, ekkor kisebb baj az, ha csak ránk ijeszt, nagyobb, ha a kezünkben lévő flakont is begyújtja (azaz az abból kiáramló gőzt), ami az esetek többségében már jelentős pánikot okoz. A jogszabály szerint a kazántérben tárolt tüzelőanyag és a kazán, illetve az égéstermék-elvezető között olyan távolságot kell hagyni, hogy az tüzet ne okozhasson. Ha van rá mód és lehetőség, a tüzelőanyagot tároljuk másik helyiségben, és csak a legszükségesebb mennyiséget hagyjuk a kazánhelyiségben.

10

Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipat­ tanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett ég­ hető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosí­ tás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni, és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győ­ ződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edényben, a kijelölt salaktárolóba, ille­ tőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Salaktároló edénynek olyat válasszunk, ami nem éghe­ tő, illetve a salakot egy helyre gyűjtsük, azt semmiképp ne szórjuk szét anélkül, hogy meggyőződtünk volna róla, hogy izzó parázs nincs már benne (több napig hagyjuk állni vagy nem éghető tárolóedényben helyez­ zük el). A hamuban az izzó parázs akár 1-2 napig is képes izzani! A parázsfelfogókkal kapcsolatosan a nem éghető pado­ zatú helyiségeknél is javasolt elhelyezni, hiszen az eset­ legesen kihulló parazsat, salakot könnyebb összegyűj­ teni, kisebb a veszélye, hogy az izzó parázs éghető anyag közelébe jusson. A parázsfelfogókat folyamatosan tisztán kell tartani és célszerű legalább műszakonként vagy szükség szerint tisztítani. A kályhás tüzelés különösen nagy odafigyelést igényel olyan helyeken, ahol egyébként is éghető anyagokkal dolgoznak, például asztalosműhelyekben. Ilyen mun­ kahelyeken a lehető legszigorúbban kell eljárni a taka­ rítás, illetve a biztonságos távolságok betartása érdeké­ ben. Az elmúlt években több példa is volt asztalos­ műhely leégésére, ahol percek alatt égtek porrá több tíz millió forint értékű áruk, gépek, eszközök.

Kéménytűz A kémények – különösen amióta a katasztrófavédelem hatósági jogkört kapott – az utóbbi időben kiemelt fi­ gyelmet kapnak a hatóságok részéről. Nagyon fontos a következő jogszabályi előírás betartása! „Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot bizto­sító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés), b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelő­ berendezésekkel történő alkalmazásra vonat­ kozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen.”. Régi építésű építményeknél még előfordulhat, hogy a kéményekbe „B”–„F” anyagú épületszerkezetet építet­ tek be. Amennyiben tudomásunk van arról, hogy a kéménybe gerendát építettek vagy bármilyen más egyéb nem „nem éghető” anyagú épületszerkezetet, azt a kéményt ne használjuk! A kéményt és a kazánt összekötő füstcsövet stabilan rögzítsük 1,5 méterenként, de legalább egy helyen. A hőmérséklet-változások során a füstcsövek képesek szétcsúszni és a felügyelet nélkül hagyott kályha ko­ moly veszélyt jelenthet. Szilárd anyag tüzelésénél figyeljünk a tüzelőanyag ned­ vességére. Amennyiben nedvesebb fát vagy szenet ége­ tünk, több levegőt adjunk, mert különben a kémény­ ben lecsapódó pára megköti a füstöt és kátrányos mas�­ szává áll össze, mely beborítja a kéményt, rontja a huzat­hatást, illetve begyulladhat, ami kéménytűzhöz vezet.

A kéménytüzek különösen veszélyesek, mert a kémé­ nyek több száz fokosra forrósodnak fel. Oltásukat rend­ kívül körültekintően kell végezni, a hirtelen bejutó víz gőzzé válva szétvetheti a kéményt, illetve a falat. Ha kéménytüzet tapasztalunk, mindenképp értesítsük a tűzoltókat, és ne kíséreljük meg az oltást. Hagyomá­ nyos eljárás az is, ha hagyják kiégni a kéményt, ekkor azonban mindenképp figyelni kell a kémény szerkeze­ tét, hogy károsodik-e a kiégés során. Szellőztető rendszerek A szellőztetésnek kiemelt szerepe van a munkahelyi körülmények javításában, illetve a friss levegő utánpót­ lásában, a használt levegő vagy gőzök, gázok elvezeté­ sében. A szellőztető berendezések nem csak a munka­ helyeken, hanem a mindennapi életünk másik nagy területén, a saját otthonunkban is megtalálhatóak. A panelházakban általában a wc-k mögött található aknákba a mellékhelyiség szellőztetését kötötték, vagy csak gondoljunk a páraelszívókra, melyek a konyhá­ ban a főzéskor felcsapó gőzöket és kellemes vagy éppen kellemetlen szagokat távolítják el. Ezekre a szellőzőkre is kiemelt gondot kell fordítani, különben a hosszú évek során felhalmozódó szennyeződések vastagon ra­ kódnak le, kiváló táptalajt adva egy esetleges tűzeset­ nek. A panelházakban, azok szintszámától függően akár több százan is lakhatnak, ez még ideális esetben is 3050-100 lakóegységet, lakást jelenthet. A panellakások szellőztetését úgy oldották meg, hogy közös szellőző aknát készítettek, melyek összekötik az egymás fölött található lakások konyháit és az épület tetején kivezetik a használt levegőt. Az ötlet alapvetően jó volt, azonban a hosszú évek során a szellőzőkben lerakódott zsíros por vastag réteget képez az akna falán. Veg yük példaként hazánk eg yik legg yakoribb ­lakóháztűz okát, a tűzhelyen hagyott fazék tipikus esetét. A fazékban hagyott étel egy idő után eléri azt az álla­ potot, amikor meggyullad, ilyenkor a tűz belekaphat a páraelszívóba (ha van), vagy pedig továbbterjedhet a konyhabútorra. A lángokban álló konyhából, mivel a szellőző a főzés pontjához közel található (hatékonyság miatt nyilván), a forró égésgázok hamar bejutnak a szellőzőbe. Ezt követően a kialakuló kéményhatás kö­ vetkeztében a szellőző a még égő gázokat, gőzöket is

11

beszívja, ami felhevíti a falra rakódott zsíros szennye­ ződést és meggyújtja azt. A tűz a felszálló légáramlat miatt különösen gyorsan terjed és a szellőző aknában zajló eseményeket legin­ kább egy kéménytűzhöz lehetne hasonlítani. A gond azonban az, hogy míg a kémény falazata kisméretű tég­ la, addig ezek a szellőzőaknák jobb esetben is csak gipszkartonból készültek, rosszabb esetben pedig fa­ rostlemezből. Az események további menetét már könnyű magunk elé képzelni. Az OTSZ 196. §-ába ezért került be, hogy a 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étteremrendeltetés esetében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Az előzőekben volt szó a szellőzőakna tisztításáról, il­ letve annak veszélyeiről, ne feledkezzünk meg azonban arról az eszközről, ami ma már minden konyhában fontos szerepet játszik, ez pedig a páraelszívó-berendezés. Nyilván mindenki számára ismert, hogy egy ernyős kivitelű vatelinszerű szűrővel ellátott ventiláto­ ros elszívóról van szó, amiben található egy fokozatkap­ csoló, illetve egy beépített világítás. Ezeket a berendezéseket is rendszeresen tisztítani kell! Nem csupán külsőleg kell letörölnünk róla az odacsapódott pörkölt­ foltokat, hanem az eszközt akár szakemberrel kell kita­ karíttatni, vagy vállalkozóbb kedvűek maguk is kön�­ nyen leszerelhetik és kitakaríthatják. A csőrendszer takarítását az igénybevételtől függően kell végrehajtani, ám ennek intervallumát jelentősen kitolhatja, ha az elszívóban rendszeresen cseréljük a szűrőt, aminek rendeltetése, hogy a párában levő zsír­ cseppeket felfogja, ezáltal védve az elektromotort és a szellőzőaknát. Azonban ennek ellenére is előbb-utóbb óhatatlanul bekövetkezik a berendezés elkoszolódása. Számtalan esetben történik olyan kisebb tűzeset, ami­ kor a páraelszívó gyullad ki vagy azért, mert meghibá­ sodik, vagy pedig az előzőekben említett „lábas-szind­ róma” következtében. A robbanásveszélyes terekben végzett munkák vagy azok a tevékenységek, amelyek végzése során robbanás­ veszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhetők. De mit értünk azonban hatékony szellőz­ tetés alatt?

12

Az OTSZ 4. § 57. pontjában található meghatározás szerint hatékony szellőztetés: „ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át.” Az alsó robbanási határérték pedig minden gőz, gáz saját egyedi jellemzője, ami azt mutatja meg, hogy mennyi az a levegőben található koncentráció, ami már a levegővel keveredve megfelelő gyújtóenergiával rob­ banóképes elegyet alkot. Azokat a szűrő és/vagy szellő­ ző berendezéseket is kell tisztítani, ahol a robbanás­ veszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakó­ dásával számolni lehet. Ekkor a berendezést a gyártó által meghatározott rendszerességgel kell tisztíttatni. Megjegyzem, ha elvileg nem kell lerakódással számolni, bizonyos rendszerességgel (karbantartás során) célszerű az elszívó hálózatot megvizsgálni, hogy valóban nem történik-e lerakódás. A hő- és füstelvezető rendszereket is igénybe lehet venni szellőztetésre, ez azonban csak akkor megengedhető, ha általános célú szellőztetésre használjuk, tehát csak az elhasznált levegő elszívására vagy friss levegő befújásra. Ez csak akkor alkalmazható, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, illetve ki­ válásával nem lehet számolni. Gépi berendezések A gépi berendezések különösen az ipari, mezőgazdasá­ gi munkahelyeken körülveszik a munkavállalókat. Fon­ tos, hogy a munkáltatónak gondoskodnia kell róla, hogy kizárólag olyan erő- és munkagéppel dolgozzon a munkavállaló, amely rendeltetésszerű használata ese­ tén a környezetére nem jelent gyújtási veszélyt. Természetesen a munkavállalónak pedig kötelessége jelezni munkáltatója felé, ha valamelyik gépi berende­ zés hibás, karbantartásra, illetőleg javításra szorul. A robbanásveszélyes terekben, zónákban csak „RB-s” (robbanásbiztos) kivitelű gépeket lehet elhelyezni és használni. A pinceszinti helyiségeknél különös tekintettel kell el­ járni, hiszen ha abban a térben 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz je­ lenlétével lehet számolni, szintén csak olyan eszköz használható ami „RB-s” kivitelű, azaz a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent.

Szakmai véleményem szerint, ha egy pincében egyálta­ lán bármiféle tűz- vagy robbanásveszélyes gázzal lehet számolni, ott mindenképpen „RB” kivitelű eszközt használjunk. A levegőnél nehezebb gázok könnyen megülnek a talajszint magasságában, viselkedésük leg­ inkább a ködhöz hasonlítható, a munka során ez felke­ veredhet, majd visszaülepszik, ha pedig van a pincében légmozgás (szellőztetés) az elősegíti a keveredését, tehát megint kialakulhat robbanásveszélyes koncentráció a keveredés során. A levegővel nagyjából azonos sűrűségű gázok pedig elkeverednek a helyiségben és egyenletesen megoszlanak a környezetben.

Elképzelhetők olyan gépek, berendezések, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás megnövekedése tüzet és/ vagy robbanást idézhet elő. Ebben az esetben olyan kor­ látozó mechanizmussal kell a gépet ellátni, amely a hő­ mérséklet vagy a nyomás változását, emelkedését érzé­ keli és a beállított biztonsági határérték elérésekor a működési folyamatot megállítja, a további emelkedést megszünteti. Egyértelmű, hogy azoknál a gépeknél, ahol idegen anyag bejutása tüzet vagy robbanást ­okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról, ez lehet burkolat vagy rács attól függően, hogy milyen anyag vagy munkadarab, szerszám bejutásával kell számolni.

A levegőnél jóval könnyebb gázok pedig a mennyezet alatt közvetlenül ülnek meg, itt szintén ugyanaz a ve­ szély, mint a levegőnél nehezebb gázoknál. Összegezve tehát, minden esetben használjunk robbanásbiztos ki­ vitelű gépet, eszközt.

A forgó, súrlódó gépalkatrészeknél, tengelyeknél ki­ emelt figyelmet kell fordítani azok karbantartására, kenésére és a csapágyak jó futására, mivel ezek hiánya, meghibásodása a környezetre tűzveszélyt jelentő felme­ legedést okozhat, és ezt meg kell előzni.

Tűzvédelmi használati szabályok lakó- és üdülőépületek vonatkozásában Online továbbképzés Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, mely szerint a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakóés üdülőegységet magában foglaló épületekben a közös képviselő vagy az intézőbizottság ­elnöke köteles írásban kidolgozni a tűzvédelmi ­használati szabályokat 2016. március 31-éig. Három leckéből álló online továbbképzésünkön a szabályzat tartalmának összeállításához kaphat gyakorlati segítséget.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, harmadik szám, 2016. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.