E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom november VII. évfolyam 11. szám

2015. november  |  VII. évfolyam  11. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• A tűzterjedés elleni védelem a TVMI tükrében

Aktuális • „Diszkó” tűz

Szabványhírek Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Szükséges-e szakvizsga a hő- és füstelvezetés ellenőrzéséhez? • A tűzvédelem biztosításának követelményei • Hőszigetelő rendszer elhelyezése társasház tűzfalán • Oltóvíz biztosítása föld alatti tűzcsapról • Tűzoltó berendezés létesítése

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. november 3.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

OPTIMUM konstrukció Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum ­előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája A tűzterjedés elleni védelem a TVMI tükrében Jelen cikkünkben folytatjuk a tűzvédelmi műszaki irányelvek feldolgozását és ismertetését. A most kö­ vetkező irányelv a passzív tűzvédelem oldaláról köze­ líti meg a tűz elleni védekezés területét. A passzív tűzvédelem elengedhetetlen a tűzbiztonság szempont­ jából, bár kevésbé mozgalmas, mint az aktív tűzvéde­ lem. A cikk során az új OTSZ-ben található előírá­ sokból is emelek át főbb momentumokat, azonban a fő csapásirány nem a jogszabály részletes ismertetése. A tűzterjedés elleni védelem tulajdonképpen nem magát az épület védelmét szolgálja, hanem a szomszédos épületét, a bővítményét, másik épületszár­nyét. A tűzterjedés elleni védekezésről szóló irányelvben (továbbiakban: irányelv) megtalálhatók azok a kiegé­ szítő fogalmak, melyeket az OTSZ-ben foglaltakon túl kell ismerni az irányelv használatához.

Néhány példa a fogalmakhoz Lágy lezárás: olyan tűzgátló réskitöltő-réselzáró rendszer, amelyet egy rendszerként minősített kőzet­ gyapot táblából és arra felhordott tűzvédelmi bevo­ natból alakítanak ki.

2

Különleges működésű nyílászáró: olyan nyílászáró, amelynek működése eltér a hagyományos, kézzel mű­ ködtethető, oldalt felnyíló vagy középen felnyíló mű­ ködési módtól (pl.: toló-, forgó-, billenő-, szekcionált kapu, gördülő kapu, redőnykapu, gyorscsévélő kapu stb.). Tűzgátló revíziós nyílászáró: olyan tűzgátló nyílás­ záró, amely nem szolgál személy vagy gépjárműforga­ lomra, hanem a tűzgátló szerkezet mögötti térrészben lévő berendezés, gép, stb. karbantartásához, javításá­ hoz és hasonló tevékenységhez biztosít megközelítési, hozzáférési lehetőséget. Vasalat rendszer: a tűzgátló nyílászárók szerelvényei, melyek biztosítják annak mozgását, csukódását, rete­ szelését, működtetését (ajtó pántok, rugós pántok, zárszerkezet, kilincs, ajtócsukó, automata küszöbtö­ mítés, pánikvasalat, csukássorrend szabályzó, roska­ dás­gátlók, bimetálok). Villamos és gépészeti szerelőakna: olyan épít­ ményszerkezetekkel határolt, az építmény két vagy több szintjét összekötő térrész, amely villamos és gépészeti vezetékrendszerek együttes elhelyezésére szolgál. A tűzterjedés elleni védelem megvalósulhat valami­ lyen tűzgátló építményszerkezet beépítésével vagy valamilyen tűzterjedésgátló berendezés beépíté­ sével, illetve megfelelő mértékű tűztávolság tartá­ sával.

Épületen kívüli tűzterjedés elleni védelem Tűztávolság Az új OTSZ a tűzterjedés elleni védelemmel a VI. fejezetben foglalkozik. A tűzterjedés elleni védelemről az alábbi esetekben kell gondoskodni: • azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, • szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szom­ szédos épület között, • szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egysé­ geiből kialakított tűzszakaszok között, • speciális építmények és a szomszédos épület között, ha ezt az OTSZ előírja. Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha az épületek egy tűzszakaszba tartoznak vagy fognak tartozni, az épülettel szemközti és tűztávolságon be­ lüli épületrész egy tűzszakasz. A tűzterjedés elleni védelem az alábbiak szerint biztosítható: • tűztávolság tartásával, • szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület táro­lási egysége esetén tűzfal létesítésével, • szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai között a tárolási magasságot legalább 1 méterrel meghaladó, • legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűzfal létesítésével, • azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén a homlokzat és a tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az épületek tűz­ szakaszainak elválasztására vonatkozó követelmé­ nyeknek megfelelő kialakításával. A legegyszerűbb tűzterjedés elleni védekezés formája a tűztávolság, bár a legnagyobb kihasználatlan helyet is magában hordozza. Ez a védekezési mód akkor lehet megfelelő, ha a lé­ tesítmények elhelyezése során kellően nagy szabad területekkel rendelkezünk. A tűztávolságot kétféle­ képp lehet meghatározni: vagy az OTSZ által előírt konkrét távolságokat alkalmazzuk, vagy a távolság kiszámításával. A számításnál alkalmazhatók a tűz- és

füstterjedési szimulációs modell, illetve egyéb számí­ tási módszerek. A számítással történő megállapításnál hőátadási para­ métereken túl figyelembe kell venni a bekövetkező tűz paraméterét, annak időtartamát, sugárzását és idő­beni alakulását. Figyelembe kell venni az elválasztandó épületek, speciális építmények határoló szerkezetei­ nek és burkolati anyagainak tűztechnikai jellemzőit (szabadtéri tárolásnál pedig a tárolt anyag tűztechni­ kai jellemzőit). A számítás során külön hangsúlyt kell fektetni az épü­ letek egymás felé néző nyílásaira, azok elhelyezkedé­ sére és méreteikre. A nyílás ebben az esetben lehet bármilyen tűzállósági teljesítmény nélküli nyílászáró vagy nem fedett nyílás (pl.: szellőző). A homlokzati tűzterjedés elleni védelem megoldásai Az OTSZ alapján a homlokzati tűzterjedés elleni vé­ delem magába foglalja • a külső térelhatároló fal, a hőszigetelő anyag és a fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszeré­ nek tűzvédelmi osztályára, valamint megszakításá­ ra előírt követelmények teljesítését, • átszellőztetett légréses fal kialakítása esetén a lég­ résen belüli tűzterjedés megakadályozását, • az e rendelet által előírt homlokzati tűzterjedési határérték teljesítését. A homlokzati tűzterjedés elleni védelem megoldható valamilyen építményszerkezettel, ami teljesíti a jog­ szabályi követelményt. A tűzszakaszhatáron a hom­ lokzati tűzterjedés elleni védelem céljára vízszintes és függőleges tűzterjedés elleni gátat kell létesíteni, ami­ nek jellemzői megfelelnek a hatályos szabályozásnak, illetve a méretei kielégítik az OTSZ 6. sz. melléklet 1–2. ábráin látható paramétereket. (Az ábrákat lásd a következő oldalon.) Azonos tűzszakaszba tartozó szintek esetén a védelem­ re alkalmas lehet tűzterjedés elleni gát vagy olyan kül­ ső teherhordó fal létesítése, amelyen nyílás nincs. A külső térelhatároló falak is alkalmasak lehetnek tűz­ terjedés elleni védelem biztosítására, amennyiben azok nem éghetőek (A1–A2 anyagú) és függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gáttal van ellátva a 2. áb­ rának megfelelően.

3

1. Vízszintes tűzterjedés elleni gát

2. Függőleges tűzterjedés elleni gát

A B–D tűzvédelmi osztályú falak vagy a függőleges gát követelményeit nem kielégítő teherhordó falak is  lehetnek alkalmasak, amennyiben azt az MSZ 14800-6 szabvány szerint vizsgálták. A nyílás nélküli nem teherhordó falak is megfelelőek lehetnek (váz­ kitöltő, függönyfal, függesztett homlokzati fal), mely­ nek tűzállósági határértéke eléri vagy meghaladja a homlokzati tűzterjedési határértéket. Megoldás lehet a nem megfelelő szerkezet esetén, an­ nak külső vagy belső felületét eltakaró, tűz során ön­ működően (tűzjelző által vezérelt) legördülő függöny, amelynek tűzállósága teljesíti a homlokzati tűzterje­ désre vonatkozó követelményeket.

4

Tűzterjedés elleni gátak A tűzterjedési gátat célszerű egymással összefüggő és azonos tűzvédelmi teljesítmény-jellemzőkkel bíró épít­ ményszerkezetből kialakítani. A homlokzati, magastető és lapostető tetőszinti tűzterjedés elleni gát kialakításá­ ra az irányelv F mellékletében találhatunk példákat.

Tűzgátló szerkezetek Tűzszakaszokat kell kialakítani • a kockázati egységen belül, ha annak alapterülete meghaladja, továbbá a szabadtéri tárolóterület tá­ rolási egységeiből, ha azok összesített alapterülete, kiterjedése meghaladja az e rendelet szerint meg­ engedett legnagyobb tűzszakasz-méretet,

• a speciális építményben a XII. fejezet szerint, • közműalagútban, ha annak szükségességét a tűzvé­

delmi szakhatóság a tűzterjedés gátlása céljából előírja.

A tűzszakaszok legnagyobb méretét az OTSZ 5. mel­ léklete, illetve a 21. § (3)–(4) bekezdése határozza meg, a speciális létesítményeknél a XII. fejezet előírá­ sai a mérvadók. A tűzgátló szerkezet a tűzgátló fal, tűzfal, valamint a tűzgátló födém. Ezek kialakíthatók előre gyártott szerkezetekből, monolit, azaz a helyszínen készített termékből. A tűzfal az a falszerkezet, amely a jogszabályban elő­ írt ideig megakadályozza a tűz, füst átjutását a másik tűzszakaszba. Létezik egyszeres és kétszeres tűzfal. Az egyszeres tűzfal lehet az elválasztott építmények, építményrészek teherhordó építményszerkezeteitől független vagy azokkal egybeépített, de oly módon, hogy a csatlakozó, a tűzfal tűzállósági teljesítményjellemzőjénél kisebb tűzállóságú szerkezetek károso­ dása nem okozhatja a tűzfal olyan jellegű sérülését, ami hatással van annak tűzállóságára.

Kétszeres tűzfal esetén a helyzet egyszerűbb, hiszen itt két egymástól független tűzfalat alakítanak ki. Amennyiben az épület egyik oldala összeomlik, az magával rántja a tűzfal egyik felét, de a másik tovább­ ra is sértetlen maradt. Itt nem kell a tűzfalnak önálló szerkezetnek lennie, pusztán a másik tűzfaltól kell függetleníteni, a hozzá tartozó épületrészbe szervesen köthető. A födém egyszeres tűzfalba kötésénél figyelni kell arra, hogy a födém vonalvezetése megszakadjon a tűzfalon belül, tehát ne törje azt át. A kettős tűzfalnál a födém a hozzá tartozó tűzfalrészt átmetszheti, azonban a má­ sik tűzfalat el nem érheti.

Tűzgátló lezárások Tűzgátló nyílászárók A tűzgátló nyílászáróknak a tűzvédelmi jellemzőit szabványban meghatározott vizsgálat elvégzésével mi­ nősítik és igazolják annak teljesítőképességét. Ilyen jellegű nyílászárót csak akkor szabad alkalmazni, ha rendelkezik tanúsítvánnyal és csak olyan kiegészítő burkolattal, bevonattal látták el, ami nem befolyásol­ ja kedvezőtlenül a tűzvédelmi jellemzőit. A tűzgátló nyílászárók fogadószerkezetét is minősíteni szükséges: legalább akkora tűzállósági teljesítménnyel kell ren­ delkeznie, mint magának a nyílászárónak. Ezeknek az ajtóknak, ablakoknak az önműködő csukódással kap­ csolatos ciklusát a várható igénybevétel figyelembe­ vételével határozzák meg, a csukási sebességet úgy választják meg, hogy az ne okozzon kárt a fogadószer­ kezetben. A nyílászáróknak akkor is önállóan be kell tudni csu­ kódniuk, ha a mozgatószerkezet üzemi energiaellátá­ sa kiesik. Ezeket a nyílászárókat csak olyan vasalattal, kiegészítő szerelvénnyel szabad ellátni, ami vizsgálat­ tal igazolt módon nem befolyásolja a tűzvédelmi jel­ lemzőket: • az adott nyílászáróval vizsgálják, és azzal gyárilag összeépítik, • vagy akkreditált laboratóriumban lefolytatott vizs­ gálatnak vetik alá, a labor pedig teljesítmény-nyi­ latkozatot bocsát ki, illetve a vizsgálat során az ajtó szerkezeti kialakításával műszakilag egyenértékű vagy kedvezőbb nyílászárón vizsgálták be.

3. Egyszeres és kettős tűzfal födémcsatlakozásai

Ezeken a nyílászárókon csak olyan mozgatószerkeze­ tet szabad felszerelni, melynek esetleges meghibáso­

5

dása tűz esetén nem eredményezi a már becsukódott nyílászáró visszanyílását. Tűzgátló nyílászárókat nem lehet hő- és füstelvezetésre méretezni. Tűzgátló alapszerkezetek áttöréseinek tűzgátló lezárása Az irányelv definiálja a tűzgátló áttörés lezárásának általános jellemzőit: • tűzvédelmi jellemzőit vonatkozó vizsgálattal kell igazolni, • tűzvédelmi teljesítmény mutatói elérik vagy meg­ haladják az átvezetéssel érintett építményszerkezet­ re előírtakat (de legfeljebb EI90), • a vizsgálatnak olyannyira kell specifikusnak lennie, hogy ki kell terjednie a beépítési helyzetre, vala­ mint a fogadószerkezetre is, • az áttörés keresztmetszete korlátozott méretű, nem haladhatja meg a legnagyobb engedélyezett kereszt­ metszetet, • az áthaladó csövek, vezetékek, szerelvények tűzvé­ delmi osztályának, típusának, falvastagságának, mennyiségének, átmérőjének meg kell felelnie az engedélyezettnek, jóváhagyottnak.

4. Tűzgátló mandzsetta és adattáblája

Villamos és gépészeti szerelőaknák tűzterjedés elleni védelme Sok gondot okoznak azok a szerelőaknák, amelyek áthálóznak egy épületet és minden helyiséget valami­ lyen módon érintenek. A tűzterjedés elleni védelem területén célszerűbb a födémsíkban való megoldás helyett a szerelőakna kialakítása.

6

A szerelőaknába egyszerre elhelyezhető az összes veze­ ték a tűzszakasz-határokon megfelelő szakaszolás al­ kalmazása mellett − ha az aknában tűzeset történne, sokkal kisebb az esélye a tűz eszkalálódásának. Bár az irányelv szerint nem szükséges a gépészeti vagy villamos akna határoló szerkezetein semmilyen tűzgátló lezárás, ha az akna egy szint kiszolgálását lát­ ja el és a többi szinthez csatlakozó építményszerkeze­ tek tűzállósági teljesítménye eléri az emeletközi fö­ démre, tűzgátló falra, tűzgátló födémre előírt jogsza­ bályi követelményeket. Több tűzszakasz kiszolgálása esetén az akna tűzterje­ dés elleni védelmet abban az esetben tud ellátni, ha a födém síkjában vagy a határoló fal síkjában biztosított a tűzterjedés elleni védelem. A szerelőaknákon belüli lezárásokat jelöléssel kell ellátni mind a födém alsó és felső felületén, mind pedig az akna külső oldalán. Ilyenkor az akna kialakításánál figyelembe kell venni, hogy adott esetben ezeket a lezárásokat karban kell tartani, tehát az aknáknak hozzáférhetőnek kell len­ niük. Külön ki kell emelni, hogy a gépészeti aknáknál a méretezés során figyelembe kell venni nemcsak a csővezetékek méreteit, hanem a hozzájuk tartozó sze­ relvények méretét is. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy karbantarthatók legyenek, de ugyanakkor a tűzter­ jedés elleni védelmi megoldások se szenvedjenek csorbát. A gépészeti szerelőaknában elhelyezhetők hő- és füst­ elvezetésre szolgáló légcsatornák is és normál szellőző vezetékek egyaránt. Ennek kialakítása során a füstel­ vezető légcsatornák vezetékeit külső tűzhatás érheti, ezért rájuk nézve az OTSZ megállapít tűzállósági kö­ vetelményt. Az irányelv kitér arra, hogy az aknán ­belül megfelelő tűzállósági követelményt teljesítő el­ választó szerkezettel az is elérhető, hogy a légcsatorna vezetékeit leválasztjuk, ekkor nem kell méretezni ­külső tűzhatásra. A csak villamos szerelőaknák alkalmazása akkor meg­ felelő, ha azon belül a vezetékeket szabályosan, ren­ dezetten tudjuk elhelyezni. A vezetékelés során külön gondot kell fordítani a kábelek vonalvezetésére, a megengedett hajlítási sugarak figyelembevételére és a szabályos kiállások kialakítására. Az akna falát úgy kell méretezni, hogy az lehetővé tegye a vezetékrendszer szabályos rögzítését, illetve a

kábelek tömegéből fakadó terheléseknek is ellenáll­ jon. Az aknában szintén nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kábelezés karbantartása elvégezhető le­ gyen, ehhez megfelelő méretű szerviznyílást (tűzgátló revíziós nyílászáró) kell kialakítani. A vezetékeket a funkciójuktól függően oly módon kell felfüggeszteni fémanyagú bilincsekkel vagy kábel­ hágcsókkal, hogy azok megfeleljenek a mindenkor hatályos és érvényes jogszabályoknak, szabványoknak, illetve a kábelek húzásmentesítésének biztosítására. A fentiekben azokat az általánosságokat mutattam be, melyeket az irányelv több esetben nehezen értelmez­ hetően taglal. A cikk célja az volt, hogy egyszerűbben és olvasmányosabban írja le ezeket az elveket. A konk­ rét műszaki előírások megtalálhatók az irányelv mel­ lékletében. Külön taglalja az irányelv melléklete a tűzgátló épít­ ményszerkezetekre vonatkozó szabványokat és telje­ sítményjellemzőket, illetve a nyílászárók beépítésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó elveket, a gépészeti és elektromos vezetékek átvezetésénél al­ kalmazott tűzgátló lezárásokat stb.

2003 Amerikai Egyesült Államok − egy rockkoncerten 96 halálos áldozat 2004 Kína − egy bevásárló- és szórakoztató központban 51 halálos áldozat 2004 Argentína − egy diszkóban csaknem 200 halálos áldozat 2005 Kína − egy bárban 25 halálos áldozat 2007 Oroszország − egy szórakozóhelyen 10 halálos áldozat 2007 Oroszország − egy kávézóban 10 halálos áldozat 2007 Kína − egy karaokebárban 11 halálos áldozat 2008 Kína − egy diszkóban 50 halálos áldozat 2009 Kína − egy bárban 15 halálos áldozat 2009 Indonézia − egy karaokebárban 20 halálos áldozat 2009 Oroszország − egy éjszakai klubban 156 halálos áldozat 2010 Indonézia − egy éjszakai szórakozóhelyen 10 halálos áldozat 2011 Magyarország − egy Nyugati téri klubban 3 halálos áldozat 2012 Dél-Korea − egy karaokebárban 9 halálos áldozat 2012 Thaiföld − egy éjszakai klubban 4 halálos áldozat 2012 Szerbia − egy diszkóban 6 halálos áldozat 2013 Brazília − egy diszkóban 232 halálos áldozat 2014 Kína − egy karaokebárban 11 halálos áldozat

Aktuális

2015 Tajvan − egy vidámparkban 516 ember szenvedett égési sérüléseket 2015 Indonézia − egy karaokebárban 12 halálos áldozat

„Diszkó” tűz 2015. október 30-án, péntek éjjel tűzvész pusztított egy bukaresti belvárosi klubban, melynek során 31  ember meghalt és csaknem kétszáz megsérült.1 A mentők 180 embert láttak el, és 90 sérültet utaltak be a bukaresti kórházakba égési sérülésekkel, illetve füstmérgezéssel. A Colectiv nevű szórakozóhelyen mintegy négyszáz fiatal egy rockkoncertet hallgatott, amelyen – szemtanúk tanúvallomása szerint – a szín­ padon használt pirotechnikai eszközök működése okozott tüzet, ami pillanatok alatt szétterjedt a zsúfolt terem mennyezetén, majd ezt követően mindenki egymást taposva próbált kimenekülni. Az elmúlt évek hasonló eseményeit vizsgálva meg­ állapítható, hogy nem egyedülálló ez az eset.

1

Az újabb bekövetkezett tragédia ismét ráirányította a figyelmet a szórakozóhelyek tűzbiztonsági kérdéseire, így röviden áttekintjük a hazai szabályozási környezet helyzetét. A hazai szabályozás rögzíti, hogy tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények tartá­ sára szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok és független akk­ reditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak (azaz a legszigorúbb követelménynek) megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Az új OTSZ kimondja, hogy a tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények tar­

Forrás: http://www.theguardian.com/world/2015/nov/02/romanian-nightclubs-admit-safety-failures-after-bucharest-fire

7

tására szolgáló helyiség falburkolata, belső oldali hőés hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0, padlóburkolata legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Az új OTSZ meghatározza a diszkók, zenés-táncos szórakozóhelyek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb alapterületét a kockázati egység kocká­zati osztályának figyelembevételével attól függően, hogy a terület el van látva beépített tűzoltó berendezéssel vagy sem. A legszigorúbb követelmény, azaz a legki­ sebb maximális alapterület (500 m2) a nagyon ala­ csony kockázatú épület és a magas kockázatú kocká­ zati egység esetén került meghatározásra abban az esetben, amikor beépített tűzoltó berendezés nem lé­ tesül. A legnagyobb maximális alapterület (4000 m2) az alacsony kockázatú vagy közepes kockázatú kocká­ zati egység esetén érhető el, amennyiben beépített tűzoltó berendezés létesül. Az új OTSZ meghatározza a diszkók kiürítésével kap­ csolatban, hogy a kiürítés számítása során a benntartózkodók létszámát 4 fő/m2 értékkel kell figyelembe venni és kimondja, hogy a létszám meghatá­ rozásához a látogatók rendelkezésére álló, a rögzítetten beépített bútorokkal csökkentett nettó hasznos alap­ területet kell alapul venni. A helyiség kialakításán túl a szórakozóhelyen használt pirotechnikai tevékenységre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni. A hazai szabályozás megkülönböztet színpadi pirotechnikai termékeket, amelyeket beltéri vagy kültéri színpadi használatra terveztek, és attól függően, hogy alacsony kockázattal járó vagy kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető termékről van szó, T1 vagy T2 pirotech­ nikai osztályba kell azokat sorolni. A termékek felhasználásával kapcsolatban meghatá­ rozó a pirotechnikai termék közérthető, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatója, ami tar­ talmazza a baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést, valamint a minimális biztonsági távolságot, illetve − szükség szerint − a „Kizárólag szabadtéri használatra!” feliratot is el kell helyezni rajtuk. A szabályozás értelmében nem kell engedély a nagy­ korú személy részére a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges

8

mennyiségben történő, valamint a szcenikai tevé­ kenységet végző vállalkozás képviselője vagy felhasz­ nálási engedély benyújtására jogosult vállalkozás fele­ lős pirotechnikusa részére a T1 pirotechnikai osztály­ ba tartozó termék maximum 20 kg nettó hatóanyagtartalmú mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, tárolásához, valamint a használati és kezelési útmutatóban előírt célra és módon történő tárolásához és felhasználásához. Ugyanakkor a T2 pirotechnikai osztályba tartozó terméket már csak szaktudással rendelkező személy kezelheti, használhatja fel. Továbbá nem kell engedély a tárolási engedéllyel ren­ delkező vállalkozás részére a T1 pirotechnikai osztály­ ba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, illetve a T2 pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásár­ lásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon hasz­ nálja fel. A rendelkezés értelmében színpadi pirotechnikai ter­ mék tömegközlekedési eszközön nem használható fel és csak zárt csomagolásban szállítható. A beltéri pirotechnikai termék felhasználásával kap­ csolatban követelmény, hogy a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el. (Ez a rendelkezés lényegében visszautal az OTSZ követelményére.) Az épület tulajdonosának vagy bérlőjének kötele­ zettsége, hogy a beltéri pirotechnikai termék felhasz­ nálásának megkezdése előtt meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működő­ képességének feltételeiről, különös tekintettel a be­ épített oltóberendezésekre, záporberendezésekre és fali tűzcsapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi beren­ dezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasz­ nálása. A beltéri pirotechnikai termék felhasználásának vég­ rehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetőjének tájékoztatnia kell a felelős pirotechnikust, illetve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a felelős pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra kioktatja a köz­ reműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. Az okta­ tás végrehajtását írásban rögzíteni kell.

Szabványhírek 2015. októberben az alábbi tűzvédelemmel kapcsola­ tos szabványok jelentek meg. MSZ EN 60079-19:2011/A1:2015 Robbanóképes közegek. 19. rész: Készülékek javítá­ sa, felújítása és helyreállítása (IEC 60079-19:2010/ A1:2015) – az MSZ EN 60079-19:2011 módosí­ tása MSZ EN 60079-29-2:2015 Robbanóképes közegek. 29-2. rész: Gázérzékelők. Éghető gázok és oxigén érzékelőinek kiválasztása, létesítése, használata és karbantartása (IEC 6007929-2:2015) – az MSZ EN 60079-29-2:2008 he­ lyett, amely azonban 2018. április 20-ig még ér­ vényes

MSZ EN 13830:2015 Függönyfalak. Termékszabvány – az MSZ EN 13830:2004 helyett, amely azonban 2017.01.31-ig még érvényes MSZ EN 13384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlás­ technikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberen­ dezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések – az MSZ EN 13384-1:2002+A2:2008 helyett MSZ EN 13384-2:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlás­ technikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elve­ zető berendezések több tüzelőberendezéshez – az MSZ EN 13384-2:2003+A1:2009 helyett

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Szükséges-e szakvizsga a hőés füstelvezetés ellenőrzéséhez? Kérdés Műhelyünkben a hő- és füstelvezetés 10 db különálló tetőablakkal van megoldva. Az ablakok egyenként az aljzatról egy-egy mechanikus szerkezettel működtethetőek (nyitás-zárás). Kérdésem, hogy ezek 6 havonkénti ellenőrzéséhez szükséges-e tűzvédelmi szakvizsga? Úgy gondolom − mivel nincsenek egymással összeköttetésben – ezek nem rendszerek, hanem különálló szerkezetek, így vizsgálatuk szerintem nem kíván tűzvédelmi szakvizsgát.

Válasz A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szak­ vizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 1. mellékletének 13. sora rendelkezik arról, hogy a beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzőknek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. Az Ön által felvetett kérdésre, hogy a kézi nyitó szer­ kezettel ellátott ablakok külön önállóan minek minő­ sülnek, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) értelmező rendelkezései között kell keresni a választ. Az OTSZ II. fejezet 4. § (2) bekezdés 66. pontja adja meg a hő- és füstelvezető rendszer fogalmát. Ezek alapján a hő- és füstelvezető rendszer hő- és füstelve­ zető szerkezetek, berendezések és azok működtetését biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rend­ szere − a beépített tűzjelző kivételével. A 67. pont megadja a hő- és füstelvezető szerkezet fogalmát: ez egy olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba.

9

Az Ön által leírtak alapján a kézi nyitószerkezettel ellátott hő- és füstelvezető ablakok egyenként különkülön hő- és füstelvezető rendszert alkotnak, hiszen a rendszerbe nem csupán az egyes elvezetők teljes egésze tartozik, hanem annak tartozékai, kisegítő berende­ zései, nyitószerkezete és felfüggesztése is. A kérdésére a válaszom tehát igen, ennek felülvizsgá­ latához a felülvizsgálatot végzőnek érvényes tűzvédel­ mi szakvizsgával kell rendelkeznie.

A tűzvédelem biztosításának követelményei Kérdés A tűzvédelmi törvényben meghatározott tűzvédelmi szervezet kötelezettsége korábban A-B-C besorolású létesítménynél volt kötelező – bár nem volt idő megszabva, hogy mennyi időt kellett ezzel foglalkozni. A tűzvédelmi tv. (jelenleg hatályos) 19. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. [Közösségi rendeltetés (OTSZ): lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásnak nem minősülő rendeltetés.] Tehát egy 6 főt foglalkoztató irodai tevékenységet végző cégnek, vagy pl. benzinkút esetében is kell legalább alapfokú tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni vagy szerződéssel alkalmazni?

Válasz A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy be­ fogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illet­ ve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolá­ si alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedel­ mi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készí­ teniük. A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy ma­ gas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épüle­ tekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesí­ téssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igény­ bevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosí­ tásáról. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkor­ mányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakága­ zatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési köve­ telményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet értelmében legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyi­ sége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tar­ tozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, ös�­ szesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de leg­ feljebb 10 000 m2. Illetve felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget,

10

b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tar­ tozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, ös�­ szesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie. A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üze­ meltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszin­ tű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakké­ pesítéssel rendelkező személy készítheti el. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűz­ védelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat. Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűz­ védelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szak­ képesítéssel rendelkező személy jogosult.

Hőszigetelő rendszer elhelyezése társasház tűzfalán Kérdés Társasházunk tűzfalán az 5 méteres szint felett B tűz­ védelmi osztályú hőszigetelő rendszert kívánunk elhelyezni. Ez lehetséges? Válasz Az új OTSZ értelmében a külső térelhatároló fal bur­ kolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere 1. csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet, 1.1 magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső tér­ elhatároló falán, 1.2 KK és MK osztályú épületek előrenyúló épület­ részeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén,

1.3 AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtói­ nak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság szá­ mára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik, 1.4 tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és 1.5 nyílásos fallal kialakított légakna esetén, 2. A1-D tűzvédelmi osztályú lehet egyéb helyen. Fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy a tűzfalon az 5 méteres szint felett B tűzvédelmi osztályú hőszige­ telő rendszert el lehet helyezni.

Oltóvíz biztosítása föld alatti tűzcsapról Kérdés Társasházunk bővítésre kerül, amelynek során a meglévő föld alatti tűzcsapról kívánjuk biztosítani az oltóvizet. Ez lehetséges vagy mindenképp föld feletti kivitelűnek kell lennie? Válasz Az új OTSZ kimondja, hogy vezetékes vízellátás lé­ tesítése esetén az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Továbbá előírja, hogy az oltóvizet biz­ tosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni.

11

rendeltetés módosítása, a jogszabályban, hatósági ha­ tározatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés lé­ tesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, gép, berendezés, eszköz használata, táro­ lása, anyagok előállítása, használata, tárolása, egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök haszná­ lata, a szabadtéri rendezvények tartása, valamint egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység so­ rán.

Ezekből az előírásokból azonban nem következik, hogy honnan lehet kivenni az oltóvizet, azaz nincs korlátozás az új épület létesítése esetén a vízkivétel módjáról. Amennyiben tehát a meglévő hálózaton föld alatti kivitelű tűzcsap van, akkor arról biztosít­ ható az oltóvíz, és nem kell emiatt átépíteni a tűzcsap­ rendszert.

Ugyanakkor azt is kimondja, hogy meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az épít­ mény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkal­ mazni. Összegezve tehát kijelenthető, hogy a meglévő állo­ mást a jogszabály hatálybalépése miatt nem kell átala­ kítani, ugyanakkor az esetleges módosítások során már figyelembe kell venni ezt a követelményt is.

Tűzoltó berendezés létesítése Kérdés Zárt konténeres üzemanyagtöltő állomás zárt terében tűzoltó berendezést szükséges létesíteni. Ez a követelmény a meglévő állomásokat is érinti? Válasz: Az új OTSZ kimondja, hogy az előírt tűzvédelmi kö­ vetelményeket be kell tartani a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, tizenegyedik szám, 2015. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.