E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom november VIII. évfolyam 11. szám. A hónap témája Villámvédelem a gyakorlatban

2016. november  |  VIII. évfolyam  11. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Villámvédelem a gyakorlatban

Aktuális

• A biztonságos rendezvények feltételei

Szabványhírek Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Oktatás megtartása tűzvédelmi szabályzat módosítása miatt • Hőszigetelés a tűzfalon • Hővel szembeni ellenállás és égve csepegés biztosítása lépcsőházi nyílászárón

Iratminta

• Tűzvédelmi oktatási napló

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. november 10.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected] A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Villámvédelem a gyakorlatban A hazai időjárási viszonyok – ahogy a bolygó éghaj­ lata  – folyamatosan változnak, ezt pedig az utóbbi években egyre inkább érezhettük. Gyakoriak a szá­ munkra egyáltalán nem megszokott elektromos viha­ rok, amikor csapadék egyáltalán nem esik vagy leg­ alábbis igen kevés, ugyanakkor az elektromos kisülések száma igen magas. A villámvédelem szerepe mintha mostoha­gyereknek számítana a tűzvédelem területén, pedig gyakorlati jelentősége óriási. Írásunkban nem pusztán gyakorlati oldalról mutatjuk be a villámvédelmi berendezéseket, hanem ismertetjük az azokkal kapcsolatos karbantartási, üzemeltetési teen­dőket, illetve a hatályos szabályzók alapján ezek jogszabályi hátterét is. A villám mint jelentség egy nagy energiájú gázkisü­ lés, amely általában zivatarok alkalmával jön létre. Az elektromos viharok kiváltó oka a napkitörések, ­illetve a föld mágneses tere változásának bonyolult kapcsolata. A zivatar kialakulásának a feltétele, hogy a föld felszíne felett átmelegedett páradús levegő nagy

2

hirtelenséggel felszáll és összekeveredik a hűvösebb lég­ tömegekkel. A légkör feláramlása olyan heves, hogy a negatív és pozitív töltésű részecskék elválnak, lecsap a villám.

A zivatarokban egy vihar alkalmával többféle elektromos kisülés is megfigyelhető: Cikázó villám: másképp vonalas villám, melynek ismertetőjele, hogy ún. villámcsatornában jön létre, a csatorna két végpontja lehet felhő-föld vagy felhő-felhő között. A csatorna végpontjai a felhő-föld, ekkor lecsapó-villámnak is nevezhetjük. Vízszintes vagy szöget bezáró villámok felhők között jönnek létre. Felhővillám: ez a jelenség a felhők belsejében zajlik le, a statikus elektromosság megnyilvánulása, amikor egy adott felhőn belül történik a kisülés. Felületi villám: egyedülálló zivatarfelhőből látható kisülés, az egyik leggyakoribb fajta. TLE (transient luminous events): ezek a jelenségek a légkör felsőbb tartományaiban játszódnak le, ilyenek a red sprite-ok, blue jetek, elfek. A red sprite egy gyenge fényű, vörös színű felvillanás, ami a zivatarfelhő felett alakul ki egy pozitív földfelhő villám következményeként és akár 100 km-es magasságig felnyúlhat. A blue jet a red sprite-hoz hasonlóan a zivatarfelhő felett jön létre, maximális magassága kb. 50 km és egyes feltételezések szerint összefüggésben áll a heves jégesőkkel. Az elfek a legrövidebb életű jelenségek, egy pontból kiindulva gyorsan táguló, vörös körként jelennek meg a felszínnel párhuzamosan. Akkor alakulnak ki, ha egy lecsapó villám által elindított elektromágneses impulzus eléri az ionoszférát. Gömbvillám (régies nevén: matató ménkű): igen ritka villámfajta, amelyet a mai napig számos vita övez. Alakját tekintve változatos, de a legtöbb leírásban gömb alakban jelenik meg, a többi villámhoz képest lassan mozog, olyannyira, hogy több leírásban úgy szerepelt, mint egy fehér labda, amit begurítottak a szobába. Jellemző rájuk a cikázó mozgás, olykor alig mozognak. A szilárd tárgyakat általában kikerülik.

Villámok közvetlen hatásai Romboló hatás A rosszul vezető épületszerkezetben lép fel, ha a villám­ áram ott folyik, ilyen esetben az átütési csatornában előidézett csatornában nyomás vagy az anyag nedves­ ségtartalmának elgőzösödése következtében jön létre robbanás, anyagroncsolódás. A romboló hatás képes a falakat, pilléreket lerombolni, az egyes épületszerkeze­ tekben olyan mértékű károsodást létrehozni, hogy azok nem képesek funkciójukat ellátni (leomlanak). Kis villámáram hatására a szerkezeti faanyagokban a vékony szálkák kiemelkednek, és ennek következtében a felület felborzolódik. Nagyobb áram esetén ezek egy­ re vastagabbak lesznek, végül megreped, a külső rész szilánkokra hasad szét. A falakat és a hasonló rideg anyagokat a villám szintén megrepeszti. Kőből vagy téglából épült falazott épületekben a repedések az

i­llesztési hézagokat követik és a mellettük lévő kő vagy tégla pereme kicsorbul. Gyújtó hatás A villám főkisülés a 20 000…30 000 °C hőmérsékletű plazmacsatorna, amely a vele érintkező éghető anya­ gokat közvetlenül, a nem érintkező éghető anyagokat pedig hősugárzás vagy megolvadt fém szétfröccsenése útján közvetve meggyújtja. Ha a villám egy olyan fém­ tárgyat szigetelőanyagon keresztül ér el, amely a földbe levezeti, az átütött anyagban lyukat éget, és ha ez nem önkioltó, akkor meg is gyújthatja. Nem minden vil­ lámnak van gyújtóhatása, általában csak azoknak, ame­ lyeknek nagy az energiája. A gyúlékony tárgyak nem mindig gyulladnak meg a rövid ideig tartó hőhatás miatt, mert a felületükön nem tud a továbbégéshez és a terjedéshez kialakulni szükséges hőmennyiség. A gyújtóhatás nemcsak a villám áramerősségétől, ha­

3

nem az időtartamától is függ. Rövid időtartama miatt a legtöbb villám csak igen gyúlékony anyagokat lob­ bant lángra (pl. szalma). Különösen veszélyes lehet azonban például robbanásveszélyes anyagokat tartal­ mazó fémtartályok felületét érő villámcsapáskor a fém­ tartály falának áttüzesedése. Dinamikus hatás A villámcsatornában, vagy valamilyen vezetőben folyó villámáram mágneses erőteret létesít maga körül, ami erőt fejt ki minden olyan vezetőre, amelyben áram ­folyik. A dinamikus hatás megnyilvánulhat vezetékek elszakításában, tartószerkezetről való letépésben, le­ mezek összegyűrésében, fémcsövek összeroppantásá­ ban stb. Olvasztó hatás A villámáram felmelegíti azt az anyagot, amelyen át­ folyik. A villámcsapás talppontjánál levő fémtárgyak­ ból a villám a töltésével arányos mennyiségű fémet olvaszt meg. A hőhatás következtében más, nem fémes anyagok is megolvadhatnak.

Villámok közvetett hatásai Feszültségindukálás A villámáram nagy áramerőssége mellett pillanatnyi értéke igen nagymértékben változik az időtől függően. Az áram változásának mértéke 100 kA is lehet mikro­ szekundumonként. Az áram hasonló mértékben vál­ tozó mágneses tere emiatt az őt körülvevő vezetőhur­ kokban igen nagy feszültséget képes indukálni. A vil­ lám útjával össze nem kötött, ahhoz kisebb-nagyobb távolságban lévő fémtárgyakban, vezetékekben; az in­ dukált feszültség lehet olyan mértékű (túlfeszültség), ami már megengedhetetlen az érintett tárgy vagy há­ lózat működése szempontjából, azt zavarja, vagy abban kárt okoz. A szilárd szigetelőanyagokban alig okoz át­ ütést, a levegőben viszont igen, és a félvezetős elektro­ nikus berendezések vékony szigetelését is gyakran tönkre teheti az indukcióban keletkező feszültség, amely rövid ideig tart. Az áramhullám fajlagos ener­ giája kicsi, de ennek ellenére képes robbanásveszélyes gázelegyet meggyújtani, a vékony vezetőket megolvasz­ tani, és az elektronikus berendezésekben súlyos rom­ bolást előidézni. Erősáramú berendezésekben az indu­ kált feszültség átütése nyomán zárlat alakul ki, és sok esetben ez okozza a nagyobb sérüléseket.

4

Közvetett villámcsapás A villámáram egymással fémes kapcsolatban nem álló fémszerkezetek, anyagok között átüt, ez oly módon lehet káros, hogy az átütő áram az útjába eső anyagban kárt tehet, roncsolhatja, meggyújthatja vagy meg­ olvaszthatja. Rombolást többnyire nem okoz, de élő szervezetekben kárt okozhat, vagy könnyen gyulladó anyagokat (különösen robbanó gázelegyet) meg­ gyújthat. Védekezés a villámok hatásai ellen A villámok hatásai elleni védekezést alapvetően két részre oszthatjuk: a külső és a belső villámvédelemre. A külső villámvédelmi berendezés a villámcsapás elsődleges hatásai ellen védi az épületet, ez a – sok esetben nem túl esztétikusan kivitelezett – hagyomá­ nyosan villámhárítónak nevezett berendezés. A belső villámvédelem az épületben található gé­ pek, berendezések, eszközök védelmét szolgálja, és a villámcsapás másodlagos hatásai ellen nyújt vé­ delmet. Az alábbiakban bemutatom a külső villámvédelmi be­ rendezés főbb részeit, ismérveit, majd átfogó képet adok a belső villámvédelemről. A külső villámvédelmi berendezést 1752-ben találta fel Benjamin Franklin politikus, természettudós, könyv­ kereskedő. Franklin 1747 óta foglalkozott az elektro­ mosság kérdésével, elmélete szerint a villám nem más, mint egy nagyméretű kisülés, ezt fiának segítségével bizonyította. A bizonyítás során, egy zivatar alkalmával sárkány reptettek, melynek a végére egy dróttal erősí­ tett kulcsot engedtek a földig, amikor a kulcs a földhöz ért, szikrák pattantak fel. Ennek következtében már csak egy lépés volt a villámhárító ősének alkalmazása, az épületek mellé acél rudakat állítottak fel, megvédve a villámcsapástól azokat. A villámhárító feladata a villámcsapás felfogása és a villám energiájának a földbe vezetése anélkül, hogy mechanikai károsodás vagy tűz keletkezne. Fontos szerepe miatt szabvány és jogszabály hatá­ rozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhá­ rító szerelhető fel.

A villámhárító részeit az alábbi rajz szemlélteti.

A felfogó lehet: • felfogóvezető (a vezető a közvetlen villámcsapás­ nak van kitéve), • felfogórúd (legalább 2 méter magas, függőleges fémrúd), • felfogócsúcs (a védendő tárgy felületéből 0,3-2 méterre kiemelkedő fémrúd), • természetes felfogó (nem villámvédelemre ké­ szített, de arra alkalmas és használt szerkezeti elem).

1. kép – A villámhárító részei 1 1. felfogórúd; 2. felfogó­vezető; 3. levezető; 4. földelővezető; 5. földelő; 6. vizsgáló összekötő

A felfogó A védendő épület tetején helyezkedik el. Feladata az, hogy a villámcsapást magához vonzza, és így megóvja az épületet a közvetlen villámcsapástól. A felfogó fém­ ből készül. Az épülethez közeledő előkisülés felfelé haladó ellenkisülést indít, ha ez megelőzi a további ellenkisüléseket az épületből, akkor a főkisülés a felfo­ góból fog kiindulni. A felfogónak jobb vezető anyagból kell készülnie az épületnél, vagy föléje kell emelkednie. Általában a te­ tőre szerelt rudat vagy vezetőkből épült hálót használ­ nak felfogóként, de az épület más rendeltetésű fém alkatrésze is lehet felfogó, ha a követelményeknek meg­ felel. Védő hatását azon az alapon kell meghatározni, hogy a védendő épületet közvetlenül érő villámcsapás mek­ kora kárt okozhat. Legalább 2 méterenként szilárdan az építményhez kell rögzíteni. Lehetőleg folyamato­ san kell vezetni a vezetékeket, a felesleges hurkokat és összekötéseket kerülni kell. Párkányok és előtetők esetében a hurkok elkerülhetetlenek, ekkor a hurok hossza a huroknyílás 20-szorosánál kisebb kell, hogy legyen.

1 2

2. kép - Felfogócsúcs 2

A levezető A levezető a villámhárítónak az a része, amely a felfogót összeköti a földeléssel. Feladata az, hogy a felfogót érő villámcsapást levezesse a földelőhöz anélkül, hogy az közben kárt okozna. A villámáram dinamikus erőhatása elszakíthatja a le­ vezetőt, de sérülést okozhat az épületben is. A levezetés közben előforduló károk általában másodlagos hatá­ sokból, indukált feszültség következtében keletkeznek. A veszélyek elkerülésének érdekében csökkenteni kell a vízszintes áram útját, amelyen a villámáramnak végig kell haladnia, amíg eléri a levezetőt. A levezetők elhelyezhetőek a vakolatban, a betonban vagy műanyagcsőben. Lehetőleg messze legyenek az ajtóktól és az ablakoktól. Könnyen hozzáférhető he­ lyen bontható csatlakozót kell beépíteni. Legalább

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szolgaltatastechnika/ch12s03.html http://www.villamvedelem.com/fobb-referenciaink

5

minden negyedik főlevezetőbe kell beépíteni mérésre alkalmas csatlakozási helyet. A levezetőktől 15 méter­ nél távolabb nem lehet az épület alapterületének egyet­ len pontja sem. A levezetőknek három fajtája van: • mesterséges levezetők, amelyek a villámhárító cél­ jára készült, rendszerint az épületen kívül lefutó vezetők, • természetes levezetők, amelyek az épületnek nem villámvédelem céljára készült, de a villámhárító berendezés elemeként felhasznált fémrészei, ha kielégítik a hatályos jogszabályt, • kisegítő természetes levezetők olyan fémtárgyak, amelyek nem elégítik ki a teljes értékű természetes levezetőkre előírt követelményeket.

A földelő A földelő feladata, hogy a villámáramot károkozás nél­ kül szétossza a földben. A szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a villámáram nagyobb része rajta keresztül folyjék a földbe. Ha a földelő nagy felületen érintkezik a talajjal, akkor az áramsűrűség csökken, nyilván minél több a földelő test, a villámhárító annál nagyobb felülettel érintkezik a talajjal. Ez vég nélkül nem növelhető, hiszen a vil­ lámhárító áteresztő-képességét annak átmérője hatá­ rozza meg. Két földelő között a villámáram levezetésekor nagy feszültség jöhet létre, melynek következtében átütés történik a talajban közöttük, az összekötésükkel ezt el lehet kerülni. Lehetőleg fagymentes helyre, mélyen, legalább 0,4 mé­ terre kell leásni. Ha forgalmas helyen szeretnénk elhe­ lyezni, akkor 1 méter mélyre kell telepíteni, illetve a felületen védőréteggel le kell szigetelni, hogy ne veszé­ lyeztesse az embereket és a haszonállatokat. Ha más földelők, vízvezetékek, gázvezetékek, kábelek fémkö­ penyét vagy kábellel párhuzamosan fektetett földelőt 3 méternél jobban megközelít a villámhárító földelője, akkor össze kell kötni őket. Összekötés a potenciálkiegyenlítő sínnel vagy az első legközelebbi pontnál padlózatba építhető dobozba sze­ relt, bontható összekötővel valósítható meg.

6

Belső villámvédelem A villám másodlagos hatásai ellen a másodlagos (sze­ kunder) vagy belső villámvédelem véd. Feladata az, hogy csökkentse a másodlagos hatások következtében keletkező feszültséget, illetve a bejutott túlfeszültsége­ ket károkozás nélkül levezesse. Véd mind az épületet ért közvetlen villámcsapás, a közeli villámcsapás ellen, illetve, ha a villámcsapás kis- vagy középfeszültségű energiaelosztó-hálózaton átvezetett áramimpulzusként akar behatolni az épületbe. Túlfeszültség ellen az egyik legegyszerűbb védekezési mód, ha zivataros időben az antennavezetéket kihúz­ zuk a tévékészülékből. Ezzel megszüntetjük a kapcso­ latot a túlfeszültséget behozó hálózat és az elektromos berendezés között, így a vészhelyzet is megszűnik. Ez a módszer nem minden esetben alkalmazható, ugyan­ is nem lehet egyszerűen kihúzni a konnektorból az épületgépészeti berendezéseket, a telefonközpontot és a számítógépet. Amikor a hálózat és a berendezés kapcsolatának megszakítása nem megoldható vagy nem célszerű, akkor túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása ajánlott (sőt, vannak olyan létesítmények, ahol kö­ telező ezen eszközök alkalmazása).

felfogó levezető levezető

földelés

3. kép – A külső villámvédelem és a belső földelés elvi sémája

Villámvédelmi felülvizsgálatok A tűzvédelem területén a másik, kicsit „mostohább” terület a villámvédelmi berendezések időszakos felül­ vizsgálatai. A villámvédelem az utóbbi évek jogszabályi változásai során sokban változott. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben a villámvédelem felülvizsgálata a 279. §-tól kezdődik. A jogszabály a villámvédelmi rendszereket norma és nem norma sze­ rintiekre csoportosítja. Az előbbiek az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított rendszerek, míg utóbbiak a nem ennek megfelelően kivitelezett villámhárítók. A nem norma szerinti villámvédelmi rendszereket is felül kell vizsgálni, és az időszakos felülvizsgálatuk so­ rán azokat az érvényben lévő műszaki előírásokat kell alkalmazni, amelyek akkor vonatkoztak rá. A nem norma szerinti rendszert − hacsak más jog­ szabályi előírás nincs rá − az alábbiak szerint kell felülvizsgálni: • 300 kg vagy 300 liter mennyiségnél több robba­ násveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tar­ talmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű épít­ mény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, • egyéb esetben legalább 6 évenként, • a villámvédelem vagy a védett épület vagy épít­ mény minden olyan bővítése, átalakítása, javítá­ sa vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, • sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely káro­ san befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát. A minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni a felülvizsgálat során feltárt hiányosságokat, és ennek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A norma szerinti villámvédelmi rendszerek felül­ vizsgálata az alábbiak szerint alakul: • létesítés során, később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, • létesítést követően az átadás előtt, • építmény átalakítását, bővítését, illetve különle­ ges eseményt (rendszer sérülése, átalakítása, vil­ lámcsapás stb.) követően.

A norma szerinti villámvédelem időszakos szabványos­ sági felülvizsgálatát a tűzvédelmi műszaki irányelv (TvMI) alapján, az alábbiak szerint kell elvégezni. • LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, • egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát el kell végeztetni, és a tapasztalt hi­ ányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig meg kell szüntetni, mely­ nek tényét hitelt érdemlő módon kell igazolni.

A műszaki irányelv három csoportba sorolja a villám­ védelmi berendezéseket: • azon építmények, melyek esetében jogszabály, szab­ vány vagy TvMI értelmében nincs kötelezettség a villámvédelem létesítésére; • nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények; • norma szerinti villámvédelemmel rendelkező épít­ mények. A gyakorlatban néhány évvel ezelőtt azon épületeknél, ahol nem volt előírva villámvédelem, a hatóság képvi­ selői kértek villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőköny­ vet, hiszen a felülvizsgálatot végző abban állapítja meg, hogy a környezetben, épületen nem történtek olyan változások, átalakítások, amelyek indokolttá tennék a villámhárító kiépítését, ezért egy olyan minősítő lapot adtak lényegében, ami megállapította, hogy villámvé­ delmi berendezésre nincs szükség. Ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bőví­ tése miatt válik szükségessé, kétféleképp lehet eljárni: • a teljes építmény villámvédelme norma szerintinek minősül, • csak a bővítés során létesülő építményrészek villám­ védelme létesül norma szerint, ezt azonban csak akkor lehet megtenni, ha: − a bővítés nem érinti a meglévő építményrész te­ tőszerkezetének, illetve homlokzatának teljes körű átalakítását, és − a létrejövő épületrészeket a meglévőtől tűzsza­ kasz­határ vagy tűzfal választja el a meglévő épít­ ményrészektől, − a tervező nyilatkozik a megfelelőségről. A villámvédelmi kockázatkezelés szempontjából a mű­ szaki irányelv tartalmaz irányelveket. Az alábbi köve­ telmények már a tervezési követelményekhez tartoz­

7

nak, azonban a létesítmények tűzvédelmével foglalko­ zók számára is világosnak kell lennie, hogy a gondozá­ suk alatt álló létesítmény milyen kockázati tényezőkkel bír, illetve ha előírnak villámvédelmi rendszert, annak okai és okozatai miképp épülnek fel. A villámvédelmi berendezések legjellemzőbb hibái: • A levezetők levezetőföldelővel csatlakozásának mechanikai védelme csővel történik. A csőben fel­ halmozódott szemét, nedvesség nemcsak a csatla­ kozást korrodálja, hanem egy villámcsapás esetén a csőben felszabaduló gőz a hirtelen hőmennyiség következtében felrobban. Célszerű nyitott véde­ lem (laposvas, „szögvas”) alkalmazása. • Nagy földelési ellenállás. A földelő elkorrodálása, az alacsony földelési mélység okozhatja a ­földelési ellenállás indokolatlan nagyságát. • A levezetők megszakításánál található oldható kapcsolat korrodált. A helyi ellenállás következ­ tében a villámcsapás során a levezető elolvad és nem képes ellátni feladatát. • A levezető nem egyenes, nem megfelelően rögzített. • A tetőn a felfogó csatlakozásai, tartószerkezete korrodáltak, hiányoznak. Ha a felfogók nincsenek megfelelően rögzítve a tetőhöz, hozzáérhetnek és villámcsapás esetén a hárító nem tudja ellátni fel­ adatát, a bitumenes szigetelésű lapostetők kigyul­ ladhatnak.

Aktuális A biztonságos rendezvények feltételei Az évzárók közeledtével egyre gyakrabban merül fel ünnepségek, rendezvények szervezésének feladata. Az alábbiakban célunk olyan szempontok megadása, ame­ lyek segítségével az egyes rendezvények tűzvédelmi szempontból is sikeresen zárulhatnak, és a jelenleg ha­ tályos jogszabályi követelmények is teljesülnek. Most hangsúlyozottan nem az engedélyezési eljáráshoz kö­ tött zenés, táncos rendezvényeket érintő szabályokról lesz szó. A rendezvények jellegzetességei A szóban forgó alkalmak kapcsán általánosságban elmondható, hogy a rendelkezésre bocsátott épület­ ben tartózkodó személyek száma a biztonságos ki­ ürítést megkérdőjelezhetővé teszik. A rendezvény során lezárásra kerülnek folyosók, épü­ letrészek a tömeg irányíthatósága érdekében. Ennek biztosítására a szervezők közül jelölnek ki személye­ ket, illetve amennyiben rendelkeznek biztonsági szolgálattal, akor ők látják el ezeket a teendőket. A rendezők célja a minél nagyobb hely biztosítása – ezáltal a befogadóképesség növelése – ezért külö­ nösen figyelni kell a közlekedési útvonalak átbocsá­ tó képessége korlátozásának elkerülésére, azaz ne kerüljenek olyan tárgyak, eszközök, kellékek (díszí­ tés) oda, amelyek leszűkíthetik, illetve részben eltor­ laszolhatják azokat. Az esetleges tűz oltására rendelt eszközök eltorlaszo­ lásra kerülhetnek, így a hozzáférésük nem biztosí­ tott, tehát nem is lesznek alkalmazhatóak rendelte­ tésszerű feladataik ellátására.

4. kép – Felborult villámhárító-tuskók 3

A villámvédelmi berendezések tervezésével kapcsolatos részletes előírások, követelmények a terjedelem miatt egy másik lapszámban kerülnek majd feldolgozásra. Eb­ ben a cikkben azokat az általános ismereteket gyűjtöttük össze, amelyek a mindennapi életben nem csak a tűzvé­ delemmel foglalkozók számára lehetnek fontosak. 3

http://villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=1538

8

Az ilyen jellegű eseményeken nemcsak azok a szemé­ lyek vannak jelen, akik ismerik az adott létesítmény (szabadtér, udvar, csarnok stb.) jellegzetességeit, ki­ járatait, azaz helyismerettel rendelkeznek, hanem azok is, akik életükben esetleg először járnak ott. A látogatók számának ugrásszerű növekedésével jár a parkoló helyek rohamos csökkenése, megjelenik a zsúfoltság, a közlekedési utak átbocsátó képessége visszaeshet.

Tűzoltási utak, területek, egyéb utak

• A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási út­ vonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. • Az építményben, helyiségben és szabadtéren a vil­ lamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstel­ vezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hoz­ záférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmeneti­ leg sem szabad. • A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílás­ záró szerkezeteket − kivéve a legfeljebb 50 fő tartóz­ kodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat − míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. • A sok parkoló autó miatt az esetleges szűk utcákon a tűzoltógépjármű nem képes a létesítményt kellő­ képpen megközelíteni. Ezeken az utcákon célszerű kezdeményezni a rendezvény idejére a parkolási ti­ lalom bevezetését, vagy hogy legalább a kétirányú közlekedésre alkalmasságot biztosítsák, legalább 4-4,5 méter széles sávot hagyjanak szabadon. Kiürítés • Az egyes létesítményekhez a Tűzvédelmi Szabályzat­ ban meghatározottak szerint a tevékenység helyszí­ nét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli helyiségcsoport (építményrész) esetében a − kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt − megenge­ dett maximális befogadóképességet semmilyen kö­ rülmények között nem lehet túllépni. • Meg kell határozni az 50 főnél nagyobb befogadó­ képességű helyiségekre vonatkozóan a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiség­ használat módját és felelősét, akik feladata többek között egy esetleges veszélyhelyzet során lebonyolí­ tani a kiürítést. • Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, vala­ mint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán világító biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biz­ tonsági jel látható legyen.

• Biztosítani kell a menekülési útirány jelző rendszer folyamatos működőképességét és láthatóságát. • A tűzoltó eszközöket, berendezéseket tűzvédelmi jelzéseknek megfelelő színnel, valamint irányjelző biztonsági jelek elhelyezésével, valamint a tűzoltó berendezések tárolására szolgáló helyeket vagy azok bejáratait a megfelelő színnel történő megjelöléssel kell azonosítani.

Tűzoltó készülékek, fali tűzcsapok Ügyelni kell arra, hogy a rendezvények során hsznált díszítések, esetleges berendezésátrendezések következ­ tében ne korlátozódjon a tűzoltás-technikai eszközök láthatósága. • A rendezvény idejére – amennyiben rendelkeznek vele – célszerű a tartalék tűzoltó készülékeket is kihelyezni. • A fali tűzcsapok szerelvényszekrényeiben általános­ ságban egy 20 méteres lapos vagy 30 méteres merev tömlő és a végére csatlakoztatott 1 db sugárcső ta­ lálható. A szekrények ajtaját szigorúan tilos nem nyitható módon lezárni vagy eltorlaszolni. Tűzjelzés A tüzet észlelő személy köteles azonnal jelezni, a kör­ nyezetét riasztani, a tűzjelzést továbbadni addig, amíg a létesítmény, illetve környezete riasztása meg nem tör­ tént. A riasztást hangos „TŰZ VAN” kiáltással, vala­ mint erre a célra kialakított eszközzel (tűzjelző beren­ dezés esetén kézi jelzésadó) kell végrehajtani. A tűz esetén tanúsítandó magatartási teendők, ha a tüzet észlelő személy egyedül van: • A tűzoltóság és a környezet riasztása. • Az érintett területek kiürítése, elhagyása. • A rendelkezésre álló eszközökkel a tűz oltásának megkezdése. • A mentési munkák megkezdése, ajtók, ablakok zárva tartásával megakadályozni, illetve késlel­ tetni a tűz továbbterjedését. • Tűz esetén csak azok a személyek maradjanak az egység területén, akik a tűz oltásával vagy a sze­ mélyek mentésével foglalkoznak, a többi személy vonuljon biztonságos helyre. • A tűz oltását és a mentési munkákat a helyszínen lévő vezető beosztású személy köteles irányítani. • A tűzoltóság megérkezésekor az oltás vezetője kö­ teles tájékoztatni a kiérkező tűzoltók vezetőjét az addig megtett intézkedésekről, akinek részére a szükséges felvilágosítást meg kell adni és az uta­ sításait végre kell hajtani.

9

Tűzjelzéskor az ügyeletes tűzoltót az alábbiakról kell tájékoztatni: • A tűzeset pontos helye, címe. • Emberi élet van-e veszélyeztetve? • Mi ég? • Mi van veszélyeztetve? • A tüzet bejelentő adatai, telefonszáma, amiről a be­ jelentés történt. • Egyéb közlendők (gázpalack, egyéb veszélyes anyag van-e az övezetben). Bejelentési kötelezettség A rendezvény felelős szervezője köteles írásban meg­ határozni a művelődési, sport- és oktatási létesítmé­ nyekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelő­ dési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre vonat­ kozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedé­ seket, és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a tűzvédelmi hatóságnak meg­ küldeni. A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírásoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: • kiürítésszámítást, • a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvona­ lakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülés­ ben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszín­ rajzot, • a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági sze­ mélyzet feladatait, • a tűz esetén szükséges teendőket, • a tűz jelzésének és oltásának módját. Az ipari, a kereskedelmi vagy a mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közleke­ déséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési út­ vonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell mé­ retezni.

10

A rendezvény felelős szervezőjének a létesítményekre és szabadtérre a tervezett helyszíneket, a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvo­ nalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltün­ tető és az oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó- és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos helyszínrajzot kell készíteni, és azt előze­ tesen, a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoz­ tatás céljából az tűzvédelmi hatóságnak meg kell kül­ deni. Írásunk célja egy átfogó kép adása a rendezvények tűz­ védelméről, melynek segítségével a szervezők tisztában lehetnek azokkal a szempontokkal, amelyek betartásá­ val a rendezvény biztonságosan lebonyolítható. Ezek betartásával, illetve az ajánlások figyelembevételével az egyes intézmények gyorsabban és biztonságosabban kiüríthetőek. A cél ilyenkor a pánik elkerülése, és min­ den személy biztonságos helyre való juttatása. Mind­ ezek után, illetve ezekkel párhuzamosan pedig meg­ kezdhető legyen a Tűzoltóság értesítése és a tűz oltásá­ nak megkísérlése.

Szabványhírek 2016. októberben az alábbi, tűzvédelemmel kapcsola­ tos szabványváltozások jelentek meg.

Új szabványok MSZ EN 50399:2011/A1:2016 Égetésnek kitett kábelek és vezetékek közös vizsgálati módszerei. Kábelek és vezetékek hő- és füstkibocsátá­ sának mérése a lángterjedési vizsgálat során. Vizsgáló­ berendezés, vizsgálati eljárások, eredmények – az MSZ EN 50399:2011 módosítása MSZ EN 50194-2:2006/A1:2016 Éghető gázok érzékelésére alkalmazható villamos gyárt­ mányok lakóhelyiségekben. 2. rész: Lakójárművek és hasonló lakóhelyiségek helyhez kötött berendezéseiben lévő, folyamatos üzemű villamos gyártmányok. Kiegé­ szítő vizsgálati módszerek és működési követelmények – az MSZ EN 50194-2:2007 módosítása

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Oktatás megtartása tűzvédelmi szabályzat módosítása miatt Ha egy cég tűzvédelmi szabályzatát valamilyen okból módosítani kell, a módosított tűzvédelmi szabályzatot azonnal oktatni kell mindenkinek és dokumentálni, vagy elég csak az éves oktatás keretében?

Hőszigetelés a tűzfalon Társasházunk energetikai korszerűsítés előtt áll. Kérdé­ sünk, hogy a tűzfalon kizárólag nem éghető hőszigetelést helyezhetünk el?

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet erre vonatkozóan kifejezetten nem fogalmaz meg követelményt. Azonban a 2. §-ban az alábbi előírás található, ami utal közvetve az Ön által felvetett problémára. „2. § (1) A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre ki­ ható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. (2) A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás meg­történtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni.” A szabályzatban foglaltakat a munkáltató köteles is­ mertetni a munkavállalókkal. Tehát ha a szabályzatban változás áll be, akkor a munkáltatónak tájékoztatnia kell a változásokról a munkavállalókat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a munkáltató a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget. Szakmai véleményem szerint  a szabályzatot úgy célszerű módosítani, hogy azt követően az éves rend­ szeres oktatást is megtartsák, így minden téren eleget tesznek a jogszabályi előírásoknak. A gyakorlatban találkoztam több olyan ismétlődő ok­ tatással, amikor külön tételként szerepelt a tematiká­ ban a tűzvédelmi szabályzatban beállt változások is­ mertetése. Az ismétlődő oktatás megtörténtének rögzítéséhez segít­ séget nyújt az Iratminta rovatban található mintadoku­ mentum.

Az OTSZ ide vonatkozó rendelkezései: Az alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyag tűzvé­ delmi osztálya a) átszellőztetett légréssel kialakított külső térelha­tároló fal esetén kizárólag A1 − a lábazat kivételével, b) lábazati felületen A1–E lehet. A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere a) csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet aa) magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső térelhatároló falán, ab) KK és MK osztályú épületek előrenyúló épü­ letrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épü­ leten kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén, ac) AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthaj­ tóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felüle­ tein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelí­ tési lehetőséget jelentik, ad) tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és ae) nyílásos fallal kialakított légakna esetén, b) A1–D tűzvédelmi osztályú lehet egyéb helyen.

11

Ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg, és az épületre vonatkozóan homlokza­ ti tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a kivitelezőnek a B–E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati bur­ kolati-, bevonati- és egyéb vakolt hőszigetelő rend­ szerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal − a ked­ vezményezett jóváhagyásával ellátott nyilatkozat­ ban − a támogatás megvalósulását ellenőrző szerve­ zetnek írásban be kell jelentenie. A támogatás megvalósulását ellenőrző szervezet a kivi­ telezési munkák megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi, és az ellenőrzésről készí­ tett jegyzőkönyvet a tűzvédelmi hatóság részére nyolc napon belül megküldi. A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyé­ koló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést. Összegezve tehát megállapítható, hogy a tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magas­ ságig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú hőszigetelő rendszer alkalmazható, de e magasság felett már lehet B–D tűzvédelmi osztályú is.

Hővel szembeni ellenállás és égve csepegés biztosítása lépcsőházi nyílászárón Társasházunk energetikai korszerűsítés előtt áll. Kérdé­ sünk, hogy a lépcsőházon meglévő függőleges beépítésű műanyag nyílászáró esetében biztosítani kell-e a hővel szembeni ellenállást és az égve csepegési kategóriát? Az OTSZ ide vonatkozó rendelkezései: A hő- és füstelvezető szerkezet a) bevilágító felületének, kupolájának tűzvédelmi osz­ tálya A1–D, b) megbízhatósági nyitási ciklusainak száma ba) közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 1000,

12

bb) egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300, bc) közösségi rendeltetésű füstszakaszban kétfunk­ ciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 1000, bd) kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 300, c) szélterelőinek vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csilla­ pítású, d) külső szívóhatással szembeni ellenállása (statikus ellenállás, jelzése: WLmin) 1500 Pa, e) hővel szembeni ellenállása B = 300 °C és f ) égve csepegési kategóriája − a vízszinteshez képest 120°-nál nagyobb mértékben kinyíló szerkezet ki­ vételével − d0. A hő- és füstelvezető szerkezet nyitását biztosítani kell legfeljebb 250 Pa függőleges megoszló teher (hóteher, jelzése: SL) esetében is. Az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitást a) általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 °C és b) hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = –15 °C hőmérsékleten kell biztosítani. A hő- és füstelvezető szerkezet átfolyási tényezőjét vizs­ gálattal kell megállapítani. Meglévő épület, épületrész füstelvezetésének létesíté­ sénél, átalakításánál, felújításánál oldalfalba épí­ tett meglévő nyílászáró füstelvezető szerkezetként való alkalmazása esetén, vizsgálati eredmény hiá­ nyában alkalmazható az OTSZ 9. mellékletben fog­ lalt 2. táblázat szerinti átfolyási tényező, ha az al­ kalmazást az átalakítás mértékének, körének figye­ lembevételével a tűzvédelmi szakhatósággal egyez­ tették. Összegezve tehát megállapítható, hogy a meglévő épü­ letben alkalmazott műanyag nyílászárók esetében nem kell teljesíteni − a tűzvédelmi osztály, − a megbízhatósági nyitási ciklus, − a szélterelők vibrációja, − a külső szívóhatással szembeni ellenállás, − a hővel szembeni ellenállás és égve csepegés szerinti kategória követelményeit, ugyanakkor figye­ lembe kell venni az OTSZ 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti átfolyási tényezőket.

Iratminta Tűzvédelmi Oktatási Napló Létesítmény neve, címe: ................................................................ Tárgy: a dolgozók ismétlődő oktatása 2016. ..... hó ..... napján, a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 2. §-a alapján. Oktatás helye: ................................................................ Oktatás tárgya: A tűzvédelmi szabályzatban történt módosítások ismertetése Sorszám

Oktatásra kötelezett dolgozó neve

Aláírás

Sorszám

1.

16.

2.

17.

3.

18.

4.

19.

5.

20.

6.

21.

7.

22.

8.

23.

9.

24.

10.

25.

11.

26.

12.

27.

13.

28.

14.

29.

15.

30.

Oktatásra kötelezett dolgozó neve

Aláírás

.................................................................................

.................................................................................

Oktatást végző neve és beosztása

Oktatást végző aláírása

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, tizenegyedik szám, 2016. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.