E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom január VIII. évfolyam 1. szám. A hónap témája

2016. január  |  VIII. évfolyam  1. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája • Fókuszban a zenés, táncos szórakozóhelyek ellenőrzése

Aktuális

• Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása

Szabványhírek

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. december 16.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

OPTIMUM konstrukció Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum ­előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája Fókuszban a zenés, táncos szórakozóhelyek ellenőrzése Az új év kezdetén számtalan helyen fordulhat elő utó­ szilveszteri, pótszilveszteri zenés, táncos összejövetel megrendezése, ahol a műsor részeként előfordulhat pirotechnikai eszközök használata is az est színvona­ lának fokozása érdekében. Abban az esetben, ha az este, az éjszaka, azaz az üze­ melés közben megérkezik a tűzvédelmi hatóság kép­ viselője, nem zárható ki, hogy más társhatóságok képviselőit is magával hozza. A társhatóságok lehet­ nek a rendőrség, a polgármesteri hivatal, a fogyasztó­ védelmi hatóság, valamint a Nemzeti Adó- és Vám­ hivatal.

A tűzvédelmi hatóság képviselői a szórakozóhely tulajdonosának vagy a helyszínen őt helyettesítő személynek tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, majd ellenőrzik az alábbi dokumentumokat: • Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv • Működési engedély • Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat • Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv • Tűzoltó készülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása • Kijáratok, vészkijáratok nyilvántartása • Dolgozók (pultosok, felszolgálók, biztonsági személyzet) tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok • Biztonsági terv • Biztonsági világítás havi ellenőrzési naplója • Kimutatás arról, hogy a rendezvényen hány fő tartózkodik (pl.: eladott jegyek száma) Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti! A helyszínen a tánctérből nyílik a kijárathoz vezető folyosó, a folyosó szabad szélessége 5 méter. A folyo­ són két oldalt berendezési tárgyak nincsenek. A tánc­ terem bejárati ajtajának szélessége 4,5 méter. A tűzvé­ delmi szabályzatban a kiürítésre számításba vett útvo­ nal szabad szélessége 5 méter. A létesítmény külső bejáratának teljes szélessége 5 méter, a bejárathoz a

2

jegykiadást szolgáló bútorokat, számítástechnikai esz­ közöket helyeztek el, a szabad kiürítési szélesség így 2 méterre szűkült. A menekülés során ezek az eszkö­ zök eltávolíthatók. A tűzvédelmi szabályzatban talál­ ható kiürítésszámítást figyelembe véve, a kiürítési útvonalak áteresztőképessége, illetve hossza alapján a biztonságosan kiüríthető személyek száma 400 fő. A helyszínen, az eladott jegyek regisztrációs száma alapján a benn tartózkodók létszáma 478 fő. A jegyek regisztrációs lapját igazoló dokumentum másolata a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A helyszínen 5 db ABC porral oltó kézi tűzoltó ké­ szülék található: 1 db a konyhában, 1 db a raktárban, 3 db a tánctéren. A tánctéren található 2 db készülék (oltásteljesítményük: 43A, 188B) felülvizsgálatának érvényessége 2014. február hó. A helyiség alapterülete 830 négyzetméter a tűzvédel­ mi szabályzatban található tűzvédelmi kockázati osz­ tályba sorolás alapján. A helyszínen alkalmi szerződéssel dolgozó 3 fő tűz­ védelmi oktatását igazoló dokumentumot ­bemutatni nem tudták. Az alkalmi munkavállalók tűzvédelmi oktatását hitelt érdemlő módon bizonyítani nem ­tudták. A tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgá­ latban (Készült: 2009. március, készítette: Felülvizs­ gáló Kft.) hiányosságok pótlását, hitelt érdemlő mó­ don, igazolni nem tudták. Az udvarra nyíló 1 db 2 méter széles vészkijárati ajtó zárt állapotban található. Ennek kinyitásáról a ható­ ság a helyszínen intézkedett. Az udvarra nyíló vala­ mint a Menekülő utcára nyíló vészkijáratok időszakos felülvizsgálatát hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. A jegyzőkönyv adott esetben 10-15 pontot is tartal­ mazhatna, azonban a szórakozóhelyi ellenőrzések so­ rán a fentiek – a jogszabályok szempontjából – a leg­ súlyosabb hiányosságok. Az ellenőrzés során a hatóság az ügyfelet kötelezheti az egyes hiányosságok haladéktalan megszüntetésére. Az első és legfontosabb, amit szükséges megemlíteni, hogy a példánkban szereplő ellenőrzésen a hatóság a  zenés, táncos rendezvények működésének biz­

tonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 18.) Korm. rendelet alapján az alábbi intézkedéseket hoz­ hatja. „14. § (3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel – a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl – az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket; b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti.” A hatóságnak lehetősége van a zenés, táncos rendez­ vény folytatásának felfüggesztésére. Ezért kérek min­ den kedves Olvasót, hogy az alábbi bekezdésben foglaltakra különös tekintettel legyenek, mert mind presztízsbeli, mind pedig komoly anyagi vonzattal jár, ha a hatóság egy rendezvény működését fel­ függeszti. „(5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: • a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadó-képességének nyilvánvalóan jelentős túllépése; • a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; • az engedély hiánya; • a zenés, táncos rendezvény folytatása az életvagy testi épség veszélyeztetésével jár; • a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot, vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.”

3

A rendezvény felfüggesztésén túl a tűzvédelmi hatóság a fenti jogsértésekért az alábbi bírságtételeket szabhatja ki: • Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a

• • • •

menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat le­ szűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított: 60 000–90 000 Ft/kijárat. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése: 100 000–3 000 000 Ft. Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karban­ tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító jármű­ vek kivételével): készenlétben tartás hiánya: 50 000 Ft/készülék; karbantartás hiánya: 30 000 Ft/készülék.

Abban az esetben, ha az oktatási dokumentáció meg­ van, csak az ügyfél nem találta meg, illetve nem tar­ totta a helyszínen, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 177. § (1) bekezdése alapján megállapítható a jogsér­ tés, mivel kimondja, hogy „A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania.” Az oktatás megtörténtének hitelt érdemlő módon történő igazolásának elmulasztása miatt nem kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni, a bírság összege 20 000– 60 000 forintig terjedhet. Abban az esetben azonban, ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédel­ mi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat meg­ ismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi sza­ bályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozat­ ban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gon­ doskodott, és a határidő óta több mint 15 nap eltelt, a bírság mértéke már 100 000 Ft/munkavállaló. Nem kötelező azonnal tűzvédelmi bírságot kiszabnia a tűzvédelmi hatóságnak a kötelező időszakos villa­ mos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya miatt, amelyért 100 000–1 000 000 Ft/rendszer mértékű bírság szabható ki. Gyakori hiba, hogy ugyan elkészült a kötelező időszakos villamos, illetve villámvédelmi felülvizsgálat, azonban a minősítő iratban feltárt és a minősítő által meghatározott hibákat a felülvizsgáló által meghatározott fontossági sorrend szerint nem javították ki.

4

A felülvizsgáló minden általa feltárt hibát annak jel­ legétől függően tűzveszélyes, soron kívül javítandó vagy javítandó kategóriába sorol be. A tűzveszélyes hibákat azonnal ki kell javíttatni, a soron kívül javí­ tandókat lehet ütemezni, azonban ezek kijavításáról is intézkedni kell. A javítandó hibák azok, amelyeket valamilyen nagyobb karbantartás során kell kijavítani. Ellenkező esetben a kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt hibák igazolt megszüntetésének hiánya miatt 50 000– 300 000 Ft/rendszer mértékű tűzvédelmi bírság szab­ ható ki. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat oly módon történő lezárásáért, leszűkítéséért, amely a menekülő számára nem szüntethető meg azonnal, 200 000–300 000 Ft/kijárat közötti tűzvédelmi bírsá­ got kell kiszabnia kötelezően a tűzvédelmi hatóságnak. Felhívom a figyelmet arra, hogy egy hatósági döntésben az egyes bírságtételek összeadódnak! A rendezvény felfüggesztése elkerülhető, amennyiben alkalmazzuk a vonatkozó jogszabályi feltételeket. A már hivatkozott 23/2011. Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésében felsoroltakra különös tekintettel kell lenni. A benn tartózkodó személyek pontos számát az üzemeltetőnek, illetve a beléptetést végző biztonsági személyzetnek pontosan meg kell tudnia mondani. Manapság már egyre gyakoribbak a sorszámozott je­ gyek, vonalkód alapján adott online vagy helyszíni jegyek, ahol a kiadásról gondoskodó eszköz, illetve program számolja a már bejegyzett jegyeket. Nagyon figyeljünk oda, hogy a kiürítési számításban, illetve a működési engedélyben meghatározott maximális létszámot ne lépjük túl. A két számban nyilván lehetnek eltérések, hiszen előbbit a tűzvédelmi hatóság, míg utóbbit a polgár­ mesteri hivatal vizsgálja. A két létszám vizsgálata cél­ jából előzetesen célszerű egy kiürítésszámítást elvégez­ tetni és az alapján megkérni a működési engedélyt. Ebben az esetben jó eséllyel küszöbölhető ki a ható­ ságoktól érkező negatív állásfoglalás. A tűzoltó készülékek felülvizsgálatának rendelkezé­seit az OTSZ 19. mellékletében találjuk.

Tűzoltó készülékek karbantartásának ciklusideje A tűzoltó készülék típusa

Alapkarbantartás1

Középkarbantartás2

Teljes körű karbantartás2

A tűzoltó készülék élettartama4

Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó

1 év

5 és 15 év

10 év

20 év

Törőszeges porral oltó3

1 év

15 év

10 év

20 év

Gázzal oltó

1 év

—

10 év

20 év

Valamennyi szén-dioxiddal oltó

1 év

—

10 év

A vonatkozó műszaki követelmény szerint

Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)

hat hónap

—

5 év

20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig

A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 1 hónap A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 2 hónap 3 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz 4 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 265. § (2) bekezdését is figyelembe kell venni 1 2

A fentieken túl a tűzoltó készülékről nyilvántartást kell vezetni az alábbi tartalommal: • • • •

Tűzoltó készülék helye, azonosító száma A készülék gyártási száma Utolsó felülvizsgálat dátuma Negyedévenkénti készenlétben-tartói ellenőrzés

A negyedéves készenlétben-tartói ellenőrzés során az alábbi szempontokat kell ellenőrizni: • az előírt készenléti helyen van-e, • rögzítése biztonságos-e, • látható-e, • magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készü­ lékkel szemben állva olvasható-e, • használata nem ütközik-e akadályba, • valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, • hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, • fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karban­ tartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, • karbantartása esedékes-e, • készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felis­ merhető-e és • állapota kifogástalan, üzemszerű-e. A tűzvédelmi oktatás megtörténtét nemcsak a külsős munkavállalóknál kell leellenőrizni a cégvezetőnek (vagy az erre a feladatra kijelölt képviselőjének), hanem az alkalmi munkavállalókra is különös tekintettel kell lenni.

A tűzvédelmi oktatásról a cégvezetőnek (rendezvény­ szervezőnek) vagy az általa megbízott személynek a rendezvény megtartása előtt kell gondoskodnia. A  tűzvédelmi oktatást célszerű a munkaszerződés megkötésekor vagy az első munkába állást megelő­ zően megtartani. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. alapján a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kap­ csolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munka­ végzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységé­ hez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ügyfelek a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyvének elkészültét követően nem tanulmányozzák át a dokumentumot, nem figyelnek a hibák kijavítására meghatározott határnapra. A másik eset, amikor a hibákat kijavítják ugyan, de azokról nem kérnek igazolást.

5

A menekülési útvonalakat, valamint a vészkijáratok megközelíthetőségét és nyithatóságát mindig le kell ellenőrizni. Azokat lezárni csak olyan módon szabad, hogy a menekülő személyek akadály nélkül kijuthas­ sanak rajta. Ennek legegyszerűbb megoldása, ha a vészkijáratok nyitottak. A menekülési útvonalon semmiféle bútort ne helyez­ zünk ki. A kiürítésszámítás bizonyos feltételek mellett tartalmaz valós adatokat. A menekülési útvonalak leszűkítése megváltoztatja a helyiségből biztonságosan kiüríthető személyek számát. A példában szereplő esetben a rendezvény szervezőjé­ nek a jegyek ellenőrzését vagy az épületen kívül kellett volna végrehajtani vagy pedig előzetesen a tűzvédele­ mért felelős szakemberével konzultálnia, hogy ezt a kérdéskört hogyan lehet megoldani. A legelegánsabb megoldás a bejáratnál elhelyezett, a bejáratot nem le­ szűkítő jegykiadó kassza, ahol végzik a jegyek kiadá­ sát, illetve ellenőrzik az online jegyek érvényességét. A tűzoltó készülékek elhelyezése nagyon fontos egy létesítmény területén belül. Ellenőrizni kell, hogy a jogszabály hány tűzoltó készüléket ír elő, ennek a tűzvédelmi szabályzatban is rögzítésre kell kerülnie. Amennyiben a helyszínen több készülék van, mint amennyit a jogszabály előír és esetleg azok közül va­ lamelyik nem rendelkezik érvényes felülvizsgálattal, a hatóság nem szabhat ki érte bírságot, hiszen a jogsza­ bály által előírt készülékmennyiség biztosítva van, ugyanakkor az adott helyiségben az előírt számú ké­ szülékeknek érvényes felülvizsgálattal kell rendelkez­ niük. Például, ha a raktárban van kettő darab tűzoltókészülék, a raktár alapterülete 100 négyzetméter, az egyik ké­ szülék érvényes felülvizsgálattal rendelkezik, míg a másik 6 hónapja üzemképtelennek tekinthető (ér­ vénytelen felülvizsgálat), akkor a jogszabályban előírt érvényes tűzoltókészülék-számot az üzemeltető bizto­ sította, kötelezettségének eleget tett.

6

A létesítményben szükséges tűzoltókészülék-mennyiséget a helyiség alapterülete és a jogszabály által előírt oltásteljesítmény alapján kell meghatározni. Ezek az előírások az OTSZ 16. mellékletében találhatók meg. Az oltásteljesítménynél szabadon választhatók meg, hogy az egyes helyiségekbe milyen oltásteljesítmén�­ nyel bíró készülékeket helyezünk el, a lényeg, hogy a jogszabályban meghatározott értéket összesen elérjék vagy meghaladják. Az oltásteljesítmény és az alapterület összefüggése Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m2

Általános esetben

Robbanás­ veszélyes anyag tárolása

50

2

6

100

3

9

200

4

12

300

5

15

400

6

18

500

7

21

600

8

24

700

9

27

800

10

30

900

11

33

1000

12

36

minden további 250

+2

+6

A létesítményre (helyiségre, bérleményre) vonatkozó tűzvédelmi dokumentumokat (vagy azok másolatát) a helyszínen kell tartani. A helyiségben a közmű nyitó-záró szerelvényeket, a hő- és füstelvezető berendezéseket (adott esetben az ablakokat, ajtókat), tűzvédelmi berendezést (tűzoltó készülék, tűzjelző berendezés) eltorlaszolni még ide­ iglenesen sem szabad. A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szük­ séges átbocsátóképesség méretéig –, továbbá ott ég­ hető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodá­ sára szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílás­ zárókat – nem szabad addig lezárni, amíg a helyiség­ ben tartózkodnak.

Aktuális Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása

Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, mű­ ködőképességét a vonatkozó műszaki követelmény­ ben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszeres­ séggel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumen­ tálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meg­ győződni.

2015. december 12-én megjelent a kéményseprő-ipa­ ri tevékenység új szabályozása, a 2015. évi CCXI. törvény. Az új törvény átmeneti rendelkezései 2015. december 28-án, míg a fennmaradó változásai 2016. július 1-től lépnek hatályba. Egyúttal 2016. július 1-től hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgál­ tatásról szóló 2012. évi XC. törvény.

Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavéte­ li-, üzemeltetési-, működési- és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi kö­ vetelményeknek megfelelően szabad használni.

A fogalmakban bekövetkezett változások

Ha pirotechnikai eszközt akarunk használni a rendez­ vényen, azt a tűzvédelmi hatósággal egyeztetve te­ gyük. Egyes pirotechnikai termékek alkalmazása tűz­ védelmi szakvizsgához és a megyei rendőr-főkapitány­ ság felhasználási engedélyéhez kötött. Különös tekintettel járjunk el a tűzriadónál, a pánik megelőzése érdekében. Ezt a biztonsági tervben, illetve a tűzriadó tervben szakemberrel részletesen dolgoztassuk ki. A tűzoltó-technikai eszközök, berendezések után­ világító táblával való jelölését, láthatóságát az eset­ leges dekorációk miatt minden esetben ellenőrizzük. A menekülési útirányt jelző irány­fények működésére fordítsunk gondot, szükség esetén kiegészíthetjük utánvilágító táblákkal is, a lényeg, hogy a menekülési útvonal teljes hos�­ szában minden körülmény között egy­ értelműen megtalálható legyen.

Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg hatályos és az új szabályozás közötti alapvető különbségeket.

2012. XC: „égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.” 2015. CCXI: „égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;” 2012. XC: „használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták.” 2015. CCXI: „használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazolja;”

7

2012. XC: „ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában a tulajdonos.” 2015. CCXI: „ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában vagy ha a használó személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa;” 2012. XC: „sormunka: az a külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett közszolgáltatás, amelynek díját további kiszállási díj nem terheli.” 2015. CCXI: „sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett kéményseprő-ipari tevékenység;” Új fogalmak: • Használatban lévő égéstermék-elvezető • Időlegesen használt ingatlan • Kéményseprő-ipari szolgáltató • Légtér-összeköttetés • Nyitott égésterű tüzelőberendezés • Önálló rendeltetési egység • Összekötő elem Módosulnak a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátókra vonatkozó szabályok! 2012. XC: A közszolgáltatás biztosítása a megye egész területén a megyeszékhely önkormányzata, a főváros­ ban a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatást ál­ tala alapított költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet vagy pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet útján látja el. A közszol­ gáltató az ellátásért felelős önkormányzattal közszol­ gáltatási szerződést köt. 2015. CCXI: A kéményseprő-ipari tevékenységet a) a Kormány által kijelölt szervezet (kéményseprőipari szerv) közfeladatként aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephe­ lyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,

8

ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakás­ szövetkezeti lakóépület esetében, valamint b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében látja el. A 2012. évi XC. törvény alapján kötött 2016. július 1-én hatályban lévő közszolgáltatási szerződés eseté­ ben a helyi önkormányzat 2016. július 22-ig eldönti, hogy a) továbbra is biztosítja a közszolgáltatást (a közszol­ gáltatási szerződés lejártáig), vagy b) a közszolgáltatást 2016. július 1-től nem biztosít­ ja és a közszolgáltatási szerződést felmondja és a kéményseprő-ipari tevékenységet a továbbiakban kéményseprő-ipari szerv, illetve kéményseprő-­ipari szolgáltató látja el. A kéményseprő-ipari tevékenység szabályozásában tehát elhatárolásra kerül az állami szerv és a piaci szolgáltatók feladatvégzése az ingatlanok használati célja és tulajdonosi köre szerint, valamint különbséget tesz a sormunkában, illetve a sormunkán kívül megrendelésre végzendő feladatok között. Egyidejűleg rögzítésre került, hogy a kéményseprőipari ellátásért mely esetekben kell költségtérítést, illetve díjat fizetni. Változnak a sormunka szabályai! 2012. XC: Nem tartozik a közszolgáltatás körébe az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bon­ tással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyí­ lása, valamint a használaton kívüli égéstermék-elve­ zető. 2015. CCXI: Nem tartozik a kéményseprő-ipari te­ vékenység körébe az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, a használaton kívüli égéster­ mék-elvezető, valamint az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak. 2015. CCXI: Sormunka keretében el kell végezni az eddigieken túlmenően az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását, valamint a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését.

2012. XC: megrendelésre: • az időlegesen használt ingatlanok esetében az in­ gatlan tulajdonosának megrendelésére. 2015. CCXI: megrendelésre: • az ingatlan használójának felróható okból elma­ radt, sormunkában meghatározott feladatokat; • az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat; • a csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégeté­ sét; • a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elveze­ tőjének ellenőrzését, tisztítását; a • 10 000 cm² feletti járat keresztmetszetű égéster­ mék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak fel­ tételei adottak; • a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermékelvezető műszaki megoldás megfelelőségével össze­ függő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdoku­ mentáció alapján. A kéményseprő-ipari szerv a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, a kizárólag az előbbi ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi a kéményseprő-ipari tevékenységet. Új előírások az értesítés szabályaira! 2012. XC: Amennyiben az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól szá­ mított 30 napon belül eső második időpontot jelöl meg a közszolgáltató. 2015. CCXI: Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meg­ határozott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meg­ hiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és az

i­ ngatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg. 2012. XC: Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellá­ tása során, a szakterületét érintően, az élet- és vagyon­ biztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) írásban felszólítja a használót az üzemeltetés azon­ nali leállítására a szabálytalanság megszünteté­ séig, b) az ingatlan címének közlésével – a veszély jellegé­ től függően – haladéktalanul tájékoztatja a hatás­ körrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gáz­ elosztói engedélyest. 2015. CCXI: Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan haszná­ lóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a sza­ bálytalanság megszüntetéséig; b) az a) pont szerinti felszólítás megküldésével hala­ déktalanul tájékoztatja – a veszély jellegétől füg­ gően – a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót. A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szénmonoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett idő­ pontban végzi el. A helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi. Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatáro­ zott általános ellenőrzésénél gyakoribb – sormunka keretén belüli – ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető hasz­ nálati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgál­ tató méri fel, amelynek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti.

9

Az új szabályozás a kéményseprő-ipari szerv számára előírja kéménytűz és szén-monoxid-szivárgás káresemény esetére a 24 órán belüli helyszíni műszaki vizsgálat kötelezettségét, valamint lehetővé teszi az égéstermék-elvezető általánosnál gyakoribb időszakos ellenőrzése és tisztítása szükségességének és gyakoriságának a kéményseprő-ipari szerv, illetve szolgáltató általi megállapítását. Módosulnak az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai! 2012. XC: Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az ingatlan használója kö­ teles igénybe venni, ha a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermékelvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy b) tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn. 2015. CCXI: Az ingatlan használója köteles a ké­ ményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szol­ gáltató ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéster­ mék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatla­ kozik vagy b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn. 2012. XC: Az ingatlan használója köteles • a közszolgáltató feladatainak ellátását lehetővé ­tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani, • a közszolgáltatónak megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, • meghatározott esetben az üzemeltetést azonnal be­ fejezni és haladéktalanul intézkedni a szabálytalan­ ság megszüntetésére, • a szabálytalanságokat legkésőbb a következő ellen­ őrzés időpontjáig megszüntetni, • a második időponttól számított 30 napon belül a közszolgáltatást – külön egyeztetést követően – igénybe venni, amennyiben a közszolgáltató a má­ sodik időpontban sem tudta a közszolgáltatást el­ látni. • a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni.

10

2015. CCXI: Az ingatlan használója köteles • a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipa­ ri szolgáltató feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani; • a kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tar­ tózkodási és értesítési helyének címét, az ingatlan címadatait, valamint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát; • a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során az ingatlan címadatait megadni; • meghatározott esetben a tüzelőberendezés és az égés­termék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni; • a szabálytalanságokat legkésőbb a következő ellen­ őrzés időpontjáig megszüntetni; • a második időponttól számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét – külön egyeztetést követően – igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni; • jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-mono­ xid-érzékelő berendezés működőképességét biztosítani, tisztítását, karbantartását elvégezni, kalibrálását előírás szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint a műszaki élettartam lejártát követően a szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni; • a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő be­ rendezés leszereléséig és használaton kívül helyezé­ séig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani; • a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni; • a kéményseprő-ipari tevékenységért meghatározott esetben díjat és költségtérítést fizetni. 2012. XC: Az ingatlan tulajdonosa köteles

• a meghatározott műszaki vizsgálatokat megrendelni, • személyes adatait a közszolgáltatónak írásban, iga­

zolható módon bejelenteni, • a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni, • a használó számára meghatározott feladatok ellátá­ sáról gondoskodni, ha az ingatlan használója azt az előírt határidőn belül nem teszi meg.

2015. CCXI: Az ingatlan tulajdonosa köteles • a használó számára meghatározott feladatok ellátá­ sáról gondoskodni, ha az ingatlan használója azt az előírt határidőben nem teszi meg. Módosulnak a szén-monoxid érzékelőkkel kapcsolatos rendelkezések! 2012. XC: A helyiség légterétől nem független, nyi­ tott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén • a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, • a vendégéjszaka eltöltésére használt, • a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosí­ tott ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, • a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, • a zenés, táncos rendezvények működésének bizton­ ságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó mű­ szaki követelményeknek megfelelő szén-monoxidérzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyi­ ségekben van. 2015. CCXI: A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelő­ berendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló; b) a vendégéjszaka eltöltésére használt; c)a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosí­ tott ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló; d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló; e) a zenés, táncos rendezvények működésének biz­ tonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet ha­ tálya alá tartozó önálló rendeltetési egység haszná­ lója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabály­ ban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés fel­ szerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közös­ségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő he­ lyiségben van. 2012. XC: A helyiség légterétől nem független, nyi­ tott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberende­ zés helyiségében jogszabályban meghatározott mű­

szaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-ér­ zékelő berendezést helyeztek el. 2015. CCXI: A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüze­ lőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor ve­ hető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelmé­ nyeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berende­ zést helyeztek el. A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-­ monoxid-érzékelő berendezésnek a megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során igazolni kell. Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelősé­ gének igazolása nem történik meg, erről a kémény­ seprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató ér­ tesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét. Módosulnak a hatósági felügyelettel kapcsolatos rendelkezések! 2012. XC: A tűzvédelmi hatóság • folyamatosan vizsgálja a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeit, a közszolgál­ tató tevékenységét, • eljár a hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén, • eljár az ingatlan használója, tulajdonosa megkere­ sése alapján a panasz eljárás eredménytelensége esetén, • a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabá­ lyokat megszegő közszolgáltatóval szemben leg­ alább 10 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint összegű bírságot szabhat ki, • eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a megha­ tározott kötelezettségek nem teljesítése esetén, • az ingatlan tulajdonosával szemben legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint összegű bírságot szabhat ki. • eljár az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló szakmai nyilatkozatok kiadására vonatkozó vitás ügyek esetében, • felülvizsgálja felügyeleti szervként a panaszos által vitatott, a közszolgáltató által kiadott szakmai nyi­ latkozatok tartalmát.

11

2015. CCXI: A tűzvédelmi hatóság • eljár a meghatározott élet- és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetében; • eljár az ingatlan használója, tulajdonosa panaszá­ nak fennmaradása esetén; • eljár a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari szolgál­ tatóval szemben, amely során legfeljebb egymillióötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki, a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja; • eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a kémény­ seprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban meghatá­ rozott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfel­ jebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki; • eljár a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum kiadására vonatkozó vitás ügyekben, felülvizsgálja tartalmát; • kérelemre felülvizsgálja és megváltoztathatja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szolgáltató általi felmérésének tartalmát; • vizsgálja a kéményseprő-ipari szolgáltatónál a ké­ ményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását, a kéményseprő-­ipari szolgáltató tevékenységét. Hatályba léptető és átmeneti szabályok 2015. CCXI: • a 2012. évi XC. törvény alapján kötött közszolgál­ tatási szerződés időbeli hatályát meghosszabbítani vagy ahelyett új közszolgáltatási szerződést kötni nem lehet; • a közszolgáltatási szerződés megszüntethető rendes felmondással, közös megegyezéssel, valamint rend­ kívüli felmondással; • nem kell a közszolgáltatási szerződést módosítani, ha úgy szűnik meg a közszolgáltatási szerződés, hogy annak alapján 2016. július 1-jét követően a közszolgáltató nem nyújt közszolgáltatást; a • kéményseprő-ipari szerv 2015. december 28-tól nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a hely­ színen az ingatlan tulajdoni viszonyairól, gazdálkodó szervezet székhely, telephely, fióktelep bejegyzéseiről, az égéstermék-elvezetők társasházi osztatlan közös tulajdoni viszonyairól, társasházi, lakásszövetkezeti helyzetről, valamint a családi és utónév, a lakóhely, • tartózkodási és értesítési hely, az ingatlan címe, a gazdálkodó szervezet neve, székhelye, telephelye,

12

fióktelepe, képviselőjének neve, cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám adatairól. Felhatalmazó rendelkezések 2012. XC: Felhatalmazást kap a Kormány, hogy ren­ deletben állapítsa meg • a közszolgáltató által az égéstermék-elvezető álla­ potának időszakos ellenőrzése, műszaki felülvizsgá­ lata, tisztítása során észlelt, az élet- és vagyonbiz­ tonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő sza­ bálytalanságok körét, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő ha­ tóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait; • a közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságnál enyhébb jogkövet­ kezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit és az eljárás rendjét; • a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét; • a vitás ügyek rendezésének, illetve a felülvizsgálat részletes eljárási szabályait. 2015. CCXI: Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg • a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szervet, valamint a kéményseprő-ipari szakkérdésben eljáró első és másodfokú tűzvédelmi hatóságot; • a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenysége során észlelt, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének mi­ nősülő szabálytalanságok körét, az élet és a vagyon­ biztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az érte­ sítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabá­ lyait; • a kéményseprő-ipari szolgáltatóval és ingatlan tu­ lajdonosával szemben kiszabható bírságon kívüli egyéb jogkövetkezmények körét, valamint a bír­ ság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításá­ nak elveit és az eljárás rendjét; • a tűzvédelmi hatósági feladatok részletes eljárási szabályait; • a kéményseprő-ipari szervnek, kéményseprőipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdonosa, használója értesítésével összefüggő feladatait; • a szén-monoxid-érzékelő berendezésekkel össze­ függő piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó

szervet, valamint a szén-monoxid-érzékelő beren­ dezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárá­ sok részletes szabályait.

• a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szük­

2012. XC: Felhatalmazást kap a településüzemelteté­ sért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg • a meghatározott feladatok szakmai követelményeit, módszereit, • az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező mű­ szaki vizsgálatokat és azok szakmai követelményeit, • a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, • az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelő­ berendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatait, • a közszolgáltatás végzéséhez szükséges formanyom­ tatványokat, azok tartalmi követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat, • a közszolgáltatás ellátásának rendjét, gyakoriságát, • az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatko­ zó, a közszolgáltató meghatározott feladatainak ellátását biztosító feltételeket, • a közszolgáltatási díjak meghatározásának a köz­ szolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályait, • a közszolgáltatásról készített éves statisztikai adat­ lap tartalmi követelményeit, • az új közszolgáltatói feladatok bevezetésének üte­ mezését, • a közszolgáltatást ellátó szakmunkás szakmai to­ vábbképzésére vonatkozó szabályokat, • a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket.

•

2015. CCXI: Felhatalmazást kap a településüzemel­ tetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg • a meghatározott feladatok végzésének szakmai, tárgyi követelményeit, módszereit és a feladatvégzés eljárási rendjét; • az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai, műszaki követelményeket; • a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizeten­ dő költségtérítés mértékét, a költségtérítés meg­ fizetésének módját; • a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét; • az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelő­ berendezések kéményseprő-ipari tevékenység ellátá­ sához szükséges nyilvántartásának tartalmi elemeit;

•

•

• •

• • •

•

séges formanyomtatványokat, azok tartalmi köve­ telményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonat­ kozó szabályokat; a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rend­ jét, az égéstermék-elvezető általános ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az általánostól eltérő ellenőrzési gyakoriság feltételeit, a kéményseprőipari tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételeket, valamint a panaszkezelés részletes sza­ bályait, továbbá az ingatlan használójával való kap­ csolattartás módját, ideértve az elektronikus kap­ csolattartás lehetőségét is; az ingatlan tulajdonosának és használójának a ké­ ményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szol­ gáltató meghatározott feladatainak ellátását bizto­ sító kötelezettségeit; a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szakmun­ kás szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat; a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-mo­ noxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket, az ilyen szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének igazolására, hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlap tartalmi követelményeit; az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos hatósági eljárások szabályait; a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipa­ ri tevékenység végzéséhez szükséges szakmai, sze­ mélyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, valamint a nyilvántartásba vétel eljárási rendjét és az ahhoz szolgáltatandó adatok körét és módját; a kéményseprő-ipari szolgáltatótól való megrendelésre vonatkozó szabályokat; a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a tevékenység ellátásához szük­ séges adatok és dokumentumok átadásának rend­ jét.

2012. XC: Felhatalmazást kap az ellátásért felelős ön­ kormányzat, hogy a közszolgáltatással kapcsolatban rendeletben állapítsa meg a) a közszolgáltatás díját a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek véleményének ki­ kérésével, b) a közszolgáltatás helyi ellátásának, igénybevétel­ ének részletes szabályait, c) a közszolgáltatást végző közszolgáltató megneve­ zését.

13

Szabványhírek 2015. decemberben az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 60695-11-20:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11–20. rész: Vizsgáló­ lángok. Vizsgálati módszerek 500 W-os lánggal (IEC 60695-11-20:2015) – az MSZ EN 60695-1120:2000 és az MSZ EN 60695-11-20:1999/A1:2003 helyett –

MSZ EN 771-4:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 4. rész: Pórusbeton falazóelemek – az MSZ EN 771-4:2011 helyett, amely azonban 2017. 05. 31-ig még érvényes –

MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek – az MSZ EN 771-1:2011 helyett, amely azonban 2017. 05. 31-ig még érvényes –

Korábban idegen nyelven bevezetett szabvány magyar nyelvű változatának megjelenéséről: Az európai és/vagy nemzetközi szabványokat koráb­ ban jóváhagyó közleménnyel bevezető, angol nyelvű magyar nemzeti szabványok közül a következőnek jelent meg a magyar nyelvű változata:

MSZ EN 771-2:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 2. rész: Mészhomok falazóelemek – az MSZ EN 771-2:2011 helyett, amely azonban 2017. 05. 31-ig még érvényes –

MSZ EN 1991-3:2007 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 3. rész: Daruk és más gépek hatásai – az MSZ ENV 19915:1999 helyett – (91.010.30)

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, első szám, 2016. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.