E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom március VII. évfolyam 3. szám

2015. március  |  VII. évfolyam  3. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Folytatjuk az új OTSZ ismertetését – A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai – A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok – A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok – Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények – Használati szabályok

Aktuális

• Az egyes miniszteri rendeleteknek az új OTSZ hatálybalépésével összefüggő módosításáról

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Állásfoglalás kérése tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatban • Tűzvédelmi szabályzat átdolgozása az új OTSZ alapján

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka­ napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. március 3.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Újdonság – Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küld­ tük ki önnek február végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ bemutatását Múlt havi lapszámunkban a tűzoltó egységek beavat­ kozásáról, a hő és füst elleni védelemről, a hasadó és hasadó-nyíló felületekről írtunk, valamint bemutat­ tuk a speciális építmények tűzvédelmét, továbbá a villamos és villámvédelmi berendezéseket. Most foly­ tatjuk az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat ismerte­ tését a XIV–XVIII. fejezetekkel.

XIV. fejezet – A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai A régi jogszabályban szereplő tűzállósági fokozat helyett az új jogszabályban kockázati osztályba so­ rolás alapján történik az egyes épületek tűzvédelmi jellemzőinek megválasztása. A tűzjelző és tűzoltó berendezések területén a tűzállósági fokozat meg­ szüntetése miatt jelentős változásokra lehet számí­ tani az új jogszabály első oldalainak tanulmányozá­ sa során. Tűzjelző és tűzoltó berendezést a 28/2011. BMrendelethez képest sokkal szélesebb körben kell majd alkalmazni, illetve az új szabályozásban ez a rész pon­ tosabban került kidolgozásra.

2

A tűzjelző és tűzoltó berendezés szükségességét az alábbi jellemzők alapján kell eldönteni: – rendeltetés, – kockázati osztály, – egyéb kritérium (ez minden rendeltetéshez tartozó egyedileg megállapított feltétel). Természetesen a szabályozásban szerepel, hogy a fenn­ álló veszélyhelyzetre, építmény jellegére, az ott tartóz­ kodók biztonságára, létfontosságú rendszerelemek védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírhatja a tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezést. Az új OTSZ-t megelőző jogszabályokban és az akkori rendszernek megfelelően a tűz- és hibaátjelzés a tűzol­ tóságok számára bevételi forrást jelentett. A későbbiek­ ben ezt megszüntették, hiszen a tűz jelzését ingyenesen kell biztosítani. A kötelezően előírt tűzátjelző létesíté­ séért egyébként sem lehetett térítési díjat fizettetni. Az új jogszabályban csak néhány esetben kötelező jellegű a tűz- és hibaátjelzés kiépítése: – 30 méter feletti legfelső használati szintű épület, – fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény, – felszín alatti vasútvonal alagútja esetén. A meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha egyeztetések alapján a tűzvédelmi hatóság arról írásban nyilatkozik, azonban a változ­ tatást a megvalósulási tervben a tervezőnek át kell ve­ zetnie, és le kell folytatni az üzembe helyezési eljárást,

– ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma nem csökken, vagy a naptári évben legfeljebb ös�­ szesen 10 darabbal nő, és a jelzési zóna határa nem változik, – ha a zárt szórófejes vízzel oltó berendezés szóró­ fejeinek száma nem csökken, vagy a naptári évben legfeljebb 10 darabbal nő, vagy – megváltozik a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ állandó felügyeletének helye vagy módja. Az üzembe helyezés során nem változtak az üzembe helyező mérnök feladatai a régi szabályozáshoz képest. Tartalma szerint vizsgálva ugyanazokon az ellenőr­zési szempontokat kell teljesítenie, mint az eddigiek ­során. Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépí­ tett tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyama­ tosan biztosítja. Egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha – a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség elhagyását igénylő feladatuk is van; – a két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell: – a berendezés üzemképes állapotát, – a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, foga­ dását, – az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, – a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, – az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javí­ tást, tisztítást, cserét és – az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés ke­ zelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karban­ tartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A felülvizsgálat és a karbantartás során min­ den, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. A beépített tűzjelző és a beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezet­ ni, melynek tartalmaznia kell: – a berendezés főbb adatait, – a kezelők nevét,

– az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megálla­ pításait, – azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, – az észlelt és kijavított hibákat, – a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibáso­ dás időpontját (óra, perc), – a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc), – az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, sze­ mély nevét, aláírását, elérhetőségét. A beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbí­ zott személynek naponta kell elvégeznie az ellenőr­ zést. A beépített tűzjelző berendezés megfelelő műkö­ désének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személynek havonta/három­ havonta kell az ellenőrzést megtennie.

XV. fejezet – A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok Az 54/2014. BM-rendeletben az eddigi cikkek során már megszokhattuk, hogy a műszaki megoldások ki­ kerültek a szabályozásból. Nincs ez másképp a tűzjel­ ző berendezéseknél sem, a rájuk vonatkozó iránymu­ tatások lényegesen rövidebb terjedelmet ölelnek fel, mint a korábbi szabályokban. Némi változás történt a helyszín beazonosíthatóságá­ val kapcsolatosan: grafikus megjelenítéssel kell gon­ doskodni a helyszín beazonosíthatóságáról, ha az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m2-t meghaladja, vagy az épületben több mint 1000 auto­ matikus érzékelőt és kézi jelzésadót telepítettek. A tűzállósági fokozat kikerülésével a védelmi szintek területén is történtek változások. Teljes körű védelmet az alábbi esetekben kell biztosítani: – közösségi rendeltetés esetén új épületekben; – közösségi KK, MK kockázati osztályú meglévő épületben; – ahol azt a tűzvédelmi hatóság előírja. Újdonság! Kifejezett előírás született arra, hol kell címezhető érzékelőket alkalmazni.

3

Ezeknek a szabályai az alábbiak: • közösségi rendeltetésű kockázati egységekben: – NAK kockázati osztály esetében 20 fő elhelyezé­ se felett; – AK, KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben; – azokban a nem említett esetekben, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket (másodkijel­ zőket). • ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű kocká­ zati egységekben: – AK osztály esetén 1000 m2 felett; – KK, MK kockázati osztály esetén minden eset­ ben; • akkor, ha a tűzjelző berendezést a kiürítési időtar­ tam vagy tűzszakaszméret növelése, felvonulási te­ rület korlátozottsága miatt létesítették.

XVI. fejezet – A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabá­ lyok közül az új jogszabály (a közös szabályokon túl) szinte csak a feliratokra, tájékoztatásra, biztonsági előírásokra tartalmaz előírást. A beépített berende­ zéssel védett helyiségben vagy annak közelében fel kell tüntetni a kézi indítási és tiltási lehetőségeket, víztől eltérő oltóanyag nevét, élettani hatását, késlel­ tetési időt stb. Az egészségkárosító hatást elérő vagy meghaladó oltó-, hajtóanyag-koncentrációt alkalmazó, teljes lég­ tér elárasztására tervezett berendezés esetén olyan riasztó­berendezést kell létesíteni, amely a működésbe lépés előtt figyelmeztető jelzést ad. Továbbá blokkoló berendezést kell létesíteni az oltóanyag kiáramlásának megakadályozására. Az előbbi szabályokat akkor is be kell tartani, ha az egészségkárosító hatás határértékét jelentő koncentráció nincs meghatározva.

XVII. fejezet – Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények Az éghető folyadékok, gázok tárolására vonatkozó előírások közül a régi szabályozásból szinte alig ma­ radtak meg előírások, illetve az új szabályozás is álta­ lános követelményeket tartalmaz.

4

Az egyetlen előírás, mely az új szabályozásban is megtalálható, az elhelyezési és védőtávolságokra vonatkozó értékek a rendelet 15. melléklet 1. táblázatában. Az üzemanyagtöltő állomásokkal szintén ugyanez a helyzet: az elhelyezési és védőtávolságok, valamint az azok alóli felmentések kaptak helyet az új BMrendeletben. A töltőkutakon a tűzveszélyes folyadé­ kok tárolási mennyiségei nem változtak a régi szabá­ lyozáshoz képest. A PB-cseretelepekre vonatkozó előírások jelentős mértékben nem változtak, és a mennyiségalapú ka­ tegorizálás sem változott a 28/2011-es BM-ren­de­ lethez képest. A tűzállósági fokozathoz tartozó elő­ írásokat természetesen a kockázati osztályokhoz iga­ zították.

XVIII. fejezet – Használati szabályok A használati szabályok szinte évtizedes múltra tekin­ tenek vissza – számos, még a 35/1996. BM-rendeletből és az azt megelőző szabályozásból „maradt ránk”. Ezek az előírások azért maradhattak meg, mert egyértel­ műek és mind a mai napig kielégítik a társadalom és a szakma tűzvédelemmel szemben támasztott igé­ nyeit. Ellenben a tűzveszélyességi osztályok a megvál­ tozott kategóriák a használati szabályok közül (ezt már korábbi lapszámunkban tárgyaltuk), valamint a konkrét műszaki előírásokat tartalmazó előírások ke­ rültek ki az új szabályozásból. Újdonság, hogy a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviselőnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az általános használati szabályokban a változások azo­ kat az előírásokat érintették, amelyekben a tűzveszé­ lyességi osztályba sorolástól tettek függővé valamilyen jogszabályi kötelezettséget. Ezekben már az új kocká­ zati osztálynak megfelelő definíciókat találjuk. A speciális létesítmények a létesítés során már kaptak egy külön fejezetet a hozzájuk tartozó előírásoknak. A használati szabályokban is külön fejezet van a spe­

ciális rendeltetésű építményeknél. A metrók, föld­ alatti vasútvonalak területén a robbanásveszélyes osz­ tályba tartozó anyagok nem tárolhatók, kivéve a kar­ bantartáshoz, üzemeltetéshez szükségesek, de ezek is legfeljebb 30 kg-ig vagy 30 literig tárolhatók a meg­ felelő tárolóban. A metró és a földalatti vasútvonal meglévő állomásainak területén a létesítés során ki­ alakított kijáratokat nyitott állapotban kell tartani az üzemelés ideje alatt. Az ilyen földalatti állomásokon található üzletek, elárusító helyek csak az üzlethelyi­ ségen belül helyezhetik el az áruikat, reklámhordozói­ kat, bútoraikat. Az ilyen üzletekben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok árusítása, tárolása, haszná­ lata, forgalmazása tilos. Kiemelten kezelendő előírás, hogy a metró és a földalatti vasútvonalhoz tartozó peronok, utasforgalmi terekben található fali tűzcsapok ajtóinak nyitása csak a szerelvények tápellátását biztosító áram­ körök feszültségmentesítése után történhet. A ponyvaszerkezetű építmények a tűzvédelem területén mindig sarkalatos területet töltöttek be. Ponyvaszerke­ zetű építmény nem alkalmazható az alábbi esetekben: – robbanásveszélyes anyagok tárolása, forgalmazása, árusítása; – menekülésben korlátozott személyek elhelyezése; – azokban az esetekben, ahol azt jogszabály előírja. Az ilyen építményeknél a beléptetést felügyelő sze­ mélynek az építményben tartózkodók létszámáról az építmény bejáratánál információkkal kell rendel­ keznie. Ezeknél az építményeknél a kijárat előtt, de legalább 3 méteres szakaszon és a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el kiürítést akadályozó szerkezet, berendezés, anyag. A szék­ sorokkal berendezett építményben az egy oldalról megközelíthető ülések száma nem haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések pe­ dig a 40-et. 10 széktől hosszabb sorok esetén a szé­ keket egymáshoz kell rögzíteni, 20 szék felett pedig a padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az üléssorok közötti távolság legalább 1 méter legyen, és a kiürí­ tésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél. A tűzveszélyes tevékenység végzése területén is történ­ tek változások. A régi szabályozásban a munkát elren­

delő alkalomszerű tűzveszélyes engedélyt adott ki, melyben meghatározta a munkavégzés feltételeit is többek között. Az új szabályozásban az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha pedig nincs a helyszínen ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A munkavégzést közvetlenül irányító személynek el­ lenőrizni kell az egyéb feltételek teljesülését, például az érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány meg­ létét. A munkavégzésre utasítás nem adható ki, amen�­ nyiben valamilyen hiányosságot észlel a személyi és tárgyi feltételek területén. Ha külső szervezet vagy személy végez ilyen tevékenységet, akkor a tevékeny­ ség helye szerinti létesítmény vezetőjével kell egyez­ tetni, aki kiegészítheti tűzvédelmi előírásokkal a tevé­ kenység végzéséről szóló dokumentumot. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésé­ hez az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó fel­ szerelés, készülék biztosítása a munkavégzésre közvet­ lenül utasítást adó vagy a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha ilyen nincs, akkor a munkát végző személy kötelessége. Nagyon fontos változás, hogy a tevékenység befejezését követően a munkát végző személynek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálnia, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó a közvet­ len irányító, ha ilyen nincs, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét a tevékenység helye sze­rinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának át kell adni. Az átadás tényét pedig a tevékenység engedélyén fel kell tüntetni és azt aláírással igazolni kell. Említést érdemel az az új szabály, amely azt mondja, hogy meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt láng­ gal működő repülő szerkezet (hőléghajó, hőlégballon kivételével) nem üzemeltethető. Ezek az utóbbi évek­ ben megszaporodó ún. kínai kívánságlámpások, me­

5

lyek egy teamécses meggyújtásával akár 80-100-120 méteres magasságot is elérhettek és (elvileg) a mécses kiégésével ártalmatlanul ereszkednek alá. A BM OKF szakmai állásfoglalásban már évekkel korábban til­ totta ezeknek a kívánságlámpásoknak a használatát, azonban ennek szakmai alapjai voltak, a jogi megala­ pozottság hiányzott. A szállítás és vontatás alfejezetben található előírások tartalmukat tekintve a régi szabályozáshoz képest nem változtak, az előírásokat a folyadékok tűzveszélyességi fokozatára megalapozva határozták meg. A tárolás szabályaiból külön alfejezetbe kerültek a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai, így a tárolás szabályai között csak általános szabályokat találunk, ezek azonban nem változtak az előző jogszabályhoz képest. A robbanásveszélyes osz­ tályba tartozó anyagok tárolásánál az új szabályozás­ ban található néhány új elem, illetve pontosítás. Ezek az anyagok – a régi jogszabályból már ismerten – nem tárolhatók tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továb­ bá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Az 54/2011-es BMrendeletben pedig ezt találhattuk: „Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható.” Az új fogalmi háttérnek megfelelően új előírás, hogy a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. Mivel sok társasházat oly módon alakítottak ki, hogy abban nem vezetékes gáz található, hanem vagy egye­ dileg gázpalackkal, vagy elektromos energiával lehet a tűzhelyet működtetni, gondot okozott, hogy az olyan több emeletes épületekben, ahová nem lenne szabad – az épület építési technológiájából kifolyólag – gázpalackot tárolni, használni, az új jogszabály en­ gedményt tesz ezen a területen: „Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack.”

6

Ellenben a következő passzus némi ellentmondást takar az előzőekhez képest, miszerint: „Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézhető elő.” Szakmai szemmel nézve ez utóbbi előírás kifejezet­ ten a panelépületekre (házgyári) vonatkozik, melyek kialakításuknál fogva egy esetleges gázrobbanásnál súlyosan rongálódhatnak. Új szabály, hogy a kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. Ennek értelmezése bizonyos esetekben gondot okoz­ hat – kérdés, hogy a PB-hajtógázzal üzemelő aeroszo­ lok, spray-k gázpalacknak minősülnek-e, vagy csak kifejezetten a PB-gázpisztolyhoz használt néhány száz grammos töltettömegű gázpalackokat értelmezi a jog­ szabály propán-bután gázpalackként. Véleményem szerint a későbbiekben erre vonatkozóan szakmai ál­ lásfoglalást lehet kérni a jogalkotótól. A tűzoltási utakra, területekre vonatkozóan, továbbá a tüzelő-, fűtőberendezésekre vonatkozóan az új sza­ bályozás lényegében nem változott. A szellőztetés területén azonban új szabályozás jelent meg, mely számos étkező tulajdonost, társasházat érint. A 14 méternél magasabban lévő (régi szabályozás szerint a középmagasnak minősülő épületek) legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatá­ rozott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étteremrendeltetés esetében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. A konyhákban jelentős mennyiségben lerakódó zsíros por, valamint a lakóépületekben az elhanyagolt szel­ lőzőkben keletkezett lerakódások egy esetleges tűz esetén kürtőként funkcionálva a tűzterjedést jelentő­ sen elősegítik. Ennek megelőzése érdekében került ez a használati szabály az új jogszabályba.

Egyértelmű előírás, de hiánypótló jellegű, hogy a hőés füstelvezetésnél az installációk, dekorációk, anya­ gok nem csökkenthetik az elvezetéshez vagy a légpót­ láshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, mű­ ködését. A régebbi jogszabályban ez a kitétel nem ennyire egzaktul volt megfogalmazva, hanem a tűz­ védelmi berendezések eltorlaszolására vonatkozó pas�­ szust alkalmazták a hatóság képviselői. A villamos berendezésekre vonatkozó előírásokban is történtek módosítások. A régi szabályozás úgy szólt, hogy a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezését követően ki kell kapcsolni. Az új szabályozás engedményt tesz: azokat a készülékeket, amelyek rendeltetésükből adódóan folyamatos üzemre lettek tervezve, nem kell kikapcsolni. Kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, infor­ matikai és egyéb készülékek készenléti állapota is. Az épületek átalakítása, felújítása során megtévesztők le­ hetnek az egyes kijárati útvonalakat jelző menekülési útirányjelző táblák, feliratok, világítótestek. Ezért az ilyen menekülési jelek működését meg kell szüntetni, és ha kikapcsolt állapotban is hordoz magával infor­ mációt, az ne legyen látható. A tűzjelző és tűzoltó berendezésekkel kapcsolatos használati szabályok is bővültek. Ezeknek a berende­ zéseknek (tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedés-gátló, tűzol­ tósági kulcsszéf, rádió-erősítő) az üzemképes állapo­ tát az építmény tulajdonosának kell biztosítania. Az üzemeltetőnek a tűzjelző, tűzoltó berendezés állandó felügyeletét biztosítja abban a helyiségben, ahol a központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték vagy oda, ahova a berendezés jelzését átjelzéssel léte­ sítményen belüli helyre átvezették, illetve a létesítmé­ nyen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (táv­ felügyelet). A felügyeletet egy időben ellátó személyek száma leg­ alább két fő legyen abban az esetben, ha más, a helyi­ ség elhagyását igénylő feladatot is el kell látniuk. A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyilván­ tartást kell vezetni. A nyilvántartásban szerepelnie kell az alábbiaknak: – a tűzjelzést adó létesítmény címe, neve, rendeltetése,

– a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület – föld feletti, föld alatti – szintszáma, – az oltást nehezítő körülmények, így különösen gáz­ palackok, éghető folyadék, izotóp, – a közműelzárók – így különösen gáz, víz, elektro­ mos, távhő – helye, – a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, me­ dence) helye, – a tűzoltást segítő körülmények, mint hő- és füstel­ vezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye, – a kapcsolattartó neve, telefonszáma. Ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről telefonon, szó­ ban történik, akkor kizárólag a 112-es nemzeti segély­ hívó számon lehet jelenteni, és a jelzést fogadót tájé­ koztatni kell a fenti adatokról. A tűzoltó készülékek készenlétben tartásánál figyelni kell, hogy ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak, akkor a készülék megválasztása során a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni. Az oltóanyagegységeket a jogsza­ bály 16. sz. melléklet 1. sz. táblázatában találjuk meg.

Oltóanyagegység [OE]

MSZ EN 1866 MSZ EN 3–7 szabvány szabvány szerinti szerinti tűzosztály tűzosztály A

B

1

5A

21B

2

8A

34B

3 4

55B 13A

5

70B 89B

6

21A

113B

9

27A

144B

10

34A

12

43A

183B

15

55A

233B

16

IB

17

II B

18

III B

19

IV B

Oltóanyagegységek meghatározása

7

Változtak a tűzoltó készülékek számára vonatkozó előírások az alábbiak szerint: – önálló rendeltetési egységekben szintenként, – ahol a rendelet előírja, – egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben, – az 1. sz. táblázat szerint. Önálló rendeltetési ­egység vagy szabadtér alapterületig m2

Általános esetben

Robbanás­ veszélyes anyag tárolása

50

2

6

100

3

9

200

4

12

300

5

15

400

6

18

500

7

21

600

8

24

700

9

27

800

10

30

900

11

33

1000

12

36

minden további 250

+2

+6

A tűzoltó készülékek számának meghatározása (54/2014. BM-rendelet 16. melléklet 2. táblázat)

A tűzoltó készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy a ­készülékek a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználhatók legyen. A nyilvántartási naplót továbbra is a tűzvédelmi sza­ bályzathoz kell csatolni. Szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak legfeljebb 5 db ké­ szenlétben tartott készülék esetén nem kell nyilván­ tartási naplót vezetniük. Új elem, hogy a készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről, az általa végzett ellenőrzésekről, a tűzoltó készülék karbantartásairól tűzvédelmi üzemelte­ tési naplót vezet.

8

A tűzvédelmi üzemeltetési naplónak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a létesítmény nevét és címét, – a tűzoltó készülékek típusjelét, – a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását ké­ szenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, – a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karban­ tartásának fokozatát (készenlétben tartó általi el­ lenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, tel­ jes körű karbantartás) és dátumát, – a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartá­ sát végző személy nevét és aláírását.

Példa az új rendelet szerinti tűzoltó készülékek számára vonatkozóan Vegyünk alapul egy 2000 m2-es épületet, melynek a 28/2011. BM-rendelet szerinti tűzveszélyességi osztá­ lyai az alábbiak szerint alakulnak: Régi szabályozás szerint elhelyezendő tűzoltó készülékek száma „A”–„B” tűzveszélyességi osztály:

5

„C” tűzveszélyességi osztály:

6

„D” tűzveszélyességi osztály:

1

Az új szabályozás szerint elhelyezendő tűzoltó készülékek száma Oltási egységek Robbanásveszélyes anyag tárolása esetén 240 m2-re

15

1150 m2-re

14

450 m2-re

7

Ha ezek eltérő rendeltetési egységekbe tartoznak, ak­ kor a következőképp alakul a tűzoltó készülékek szá­ ma és teljesítménye: 240 m2, 15 OE: 1 db 55A 233B teljesítményű készülék 1150 m2, 14 OE: 1 db 55A 233B vagy 1 db 21A 133B és 1 db 27A 144B

450 m2 7 OE: 1 db 27A 144B vagy 2 db 13A 70B

Aktuális

Ha a rendeltetési egységek megegyeznek, akkor az alábbiak szerint lehet alakítani a készülékek számát: 240 m2, 15 OE: 1 db 55A 233B teljesítményű készülék 1150 m2, 14 OE + 450 m2 7 OE = 21 OE: 2 db 27A 144B és 1 db 13A 70B vagy 2 db 43A 183B stb.

Az egyes miniszteri rendeleteknek az új OTSZ hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A fentieknél a lényeg, hogy az oltási teljesítmény ne legyen kisebb a jogszabályban előírt szükségesnél. A tűzoltó készülékek elhelyezése történhet a hatóság­ gal egyeztetve is, illetve a hatóság további készülékeket írhat elő szükség esetén. A közösségi létesítményekre, kiállításokra, vásárokra vonatkozó használati szabályok jelentős mértékben nem változtak a régi szabályozáshoz képest. Ugyanezt lehet elmondani a szabadtéri rendezvényekről, jármű­ vekről szóló használati szabályokról. A mezőgazdaságban dolgozó vállalkozókra azonban kedvezően alakult a szabályozás, ugyanis megengedi az irányított égetést, melyet a tűzvédelmi hatóság en­ gedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen lehet végezni. Ezzel kapcsolatosan az ügyfélnek kérelmet kell előterjeszteni, amely tartalmazza az ott részt ve­ vők elérhetőségét, az égetés pontos helyét, folyamatát, illetve milyen megelőző intézkedéseket tesznek a tűz „ellegelésének” megakadályozására. A kérelmet az ége­ tés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani az engedélyező hatóság számára, aki azt 5 munkanapon belül bírálja el. A terményszárítás szabályai szinte teljesen kikerültek az új szabályozásból, pusztán annyi maradt meg, hogy a szárító ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő sze­ mélyzet a felelős, valamint az üzemeltetés során a szá­ rító műszaki dokumentációjában foglaltakat kell fi­ gyelembe venni. Következő lapszámunkban folytatjuk az új OTSZ bemutatását az éghető folyadékok és gázok használati szabályaival.

I. 2015. február 27-én megjelent a belügy­ miniszter 4/2015. (II. 27.) BM rendelete az egyes miniszteri rendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatályba­ lépésével összefüggő módosításáról. A módosítások 2015. március 5-től hatályba léptek, és az alábbi jogszabályokat érintették: 1. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet A módosítás értelmében a tűzvédelmi szabályzatnak már nem kell tartalmaznia a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba soro­ lását. A módosítással bővült azon területek köre, ahol a tűz­ védelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: – f ) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag elő­ állítására, feldolgozására, tárolására szolgáló épít­ ményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásve­ szélyes állapotban fordulhat elő; – g) tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m2-nél na­ gyobb alapterületű építményre és szabadtérre. A módosítás értelmében már nem kell tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet készíteni az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmé­ nyekre. 2. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM-rendelet A módosítás lényege, hogy a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízi létesítményekkel kapcsolatos eljárá­

9

sokban a korábban a tűzvédelmi szakhatóságnak meg­ fizetett 13 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat tovább­ ra is meg kell fizetni a vízügyi hatósági eljárás díján felül a katasztrófavédelmi igazgatóság részére.

időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó men�nyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.”

3. Megújuló energiaforrásokat – biogázt, ­bioetanolt, biodízelt – hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről szóló 3/2009. (II. 4.) ÖM-rendelet

6. Az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2012. (IV. 3.) BM-rendelet

A módosítással a jogszabályból kikerült az észterező helyiség tűzveszélyességi osztálya. (Korábban „A” fo­ kozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tarto­ zott.)

A módosítás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM-rendelet változásával összhangban a BM-rendeletből kiveszi a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadá­ sára irányuló eljárásában tűzvédelmi szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díjat.

4. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM-rendelet A módosítás lényege, hogy a korábbi „fokozottan tűzés robbanásveszélyes” vagy a „tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztály” megfogalmazások helyett a „robbanásveszélyes osztályba” szöveget vezeti be. 5. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet A módosítás értelmében nem kötelezett erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők szak­ vizsga megszerzésére az, aki érvényes elektromos tűz­ védelmi szakértői engedéllyel rendelkezik. A módosítás lényege a foglalkozási ágak, munkakörök elnevezésében is átvezeti tűzveszélyességi osztály kate­ góriát felváltó besorolást. Ennek eredményeként a „2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó men�nyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők” megfogalma­ zás új elnevezése: „2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely

10

7. A tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi szerveinek együttműködési rendjéről, valamint egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2012. (XII. 14.) BM-rendelet A módosítás átvezeti a tűzveszélyességi osztály kate­ góriákat felváltó besorolások szerinti elnevezéseket.

II. 2015. február 27-én megjelent a belügy­ miniszter 5/2015. (II. 27.) BM rendelete az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról. Az új rendelet 2015. március 5-től hatályba is lépett. A módosítás hatályon kívül helyezte a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos köve­ telményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM-rendeletet. Az ÖTM-rendeletet felváltó 5/2015. (II. 27.) BMrendelet 1. melléklete meghatározza az atomerőmű­ ben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átme­ neti száraz tárolójában a tűzmegelőzés és a tűzvizsgá­ lat sajátos követelményeit magába foglaló Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzatot.

Az ÖTM-rendeletet felváltó 5/2015. (II. 27.) BMrendelet 2. melléklete meghatározza a tároló létesít­ ményben a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat sajátos kö­ vetelményeit magába foglaló Radioaktívhulladék-tá­ roló Tűzvédelmi Szabályzatot.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Állásfoglalás kérése tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatban Kell-e tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezni azon propán-bután gáz üzemű targonca vezetőjének, aki a gázpalackot maga cseréli a targoncán? Ismereteim szerint a 27/2009. (X. 29.) ÖM-rendelet kötelezően előírta: „3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.” A 2012. január 1-től hatályos 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet azonban az alábbiakat tartalmazza: „3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.„ Előfordulhat, hogy a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 11. § (4) bekezdésének a) pontja alapján kötelező a propán-bután gázzal üzemelő targonca vezetőjének a tűzvédelmi szakvizsga? Válasz: Szakmai véleményünk szerint nem kell tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie a targoncán palackot cse­ rélő személynek, mivel ilyen követelményt a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 1. melléklete nem tartalmaz, és a rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében csak az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységek végzésé­ hez szükséges érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizo­ nyítvány. A 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet 11. § (4) bekezdé­ sének a) pontja kimondja, hogy a 2012. január 1. előtt érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok a következő megváltozott foglalkozási ágak, munka­

körök szerinti tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok­ nak felelnek meg: a) a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszol­ gálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üze­ mű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag­ palackjának (-tartályának) cseréjét is végzik foglal­ kozási ág az 1. melléklet 3. pont szerinti foglalko­zási ágnak. Ez a rendelkezés mindössze a régi és az új szabályozás közötti átmenetet teremti meg. Azaz kimondja, hogy az éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők munkakörhöz elfogad­ ható a korábbi, vagyis 2012. január 1 előtt megszer­ zett (a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgá­ lását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyagpalack­ jának (-tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág szerinti) szakvizsga bizonyítvány is.

Tűzvédelmi szabályzat átdolgozása az új OTSZ alapján Egy bevásárlóközpont III. emeleti szintjén működő ruházati üzlet (eladótér, raktár, szociális rész) tűzvédelmi szabályzatát az újonnan hatályba lépő OTSZ alapján át kell dolgozni. Milyen szempontokat kell figyelembe venni ennek elkészítésében?

Válasz: A tűzvédelmi szabályzat átdolgozását az alábbi szem­ pontok szerint javasoljuk megvalósítani: 1. Mielőtt belekezdene, győződjön meg róla, hogy jogszabály kötelezően előírja-e tűzvédelmi szabályzat készítésének kötelezettségét az Önök ruházati üzlete esetében? A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdés szerint tűzvédelmi szabályzatot kell ké­ szíteni: – ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy

11

– ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, – a magas kockázati osztályba tartozó ipari alapren­ deltetésű kockázati egységben, – a magas kockázati osztályba tartozó tárolási alap­ rendeltetésű kockázati egységben és – kereskedelmi szálláshelyeken.

felső szintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, – ha a 10000 m2-t meghaladja.

2. Amennyiben jogszabály előírja tűzvédelmi szabályzat készítését, akkor érdemes tájékozódni, hogy időközben nem jelent-e meg olyan jogszabály, amely alapvetően befolyásolja a tűzvédelmi szabályzat készítését.

Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűz­ védelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalma­ zását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, mó­ dosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

A válasz megírásának pillanatában még csak tervezetként szerepel a 10/2008. (X. 30.) ÖM-rendeletet felváltó, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irá­ nyú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képe­ sítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló belügyminiszteri rendelet (itt letölthető).

3. Akár megjelent a 10/2008. (X. 30.) ÖM-ren­ deletet felváltó új rendelet, akár nem, mindenképp egyeztetni kell a bevásárlóközpont üzemeltetőjével, tűzvédelmi felelősével, és tisztázni, hogy kinek milyen feladatai vannak a ruházati üzlet tűzvédelmi szabályzatának aktualizálásában. Mindenképp célszerű a ruházati üzlet tűzvédelmi szabályzatának átdolgozásával a bevásárlóközpont tűzvédelmi sza­ bályzatának átdolgozását megvárni és annak figyelem­ bevételével átvezetni a módosításokat.

A tervezet alapján ugyanis a gazdálkodó szervezetek­ nél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel ren­ delkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben például, – ha a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol, és – az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, és

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

12

A tervezet értelmében tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat.

4. Fentiek ismeretében javasoljuk az új OTSZ [54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet] és a kapcsolódó jogszabályok figyelembevételével a tűzvédelmi rendelkezések átdolgozását a tűzvédelmi szabályzatban és az üzlet területén az új használati szabályok betartását.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, harmadik szám, 2015. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.