E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom december VI. évfolyam 12. szám. A hónap témája Megjelent az új OTSZ

2014. december  |  VI. évfolyam  12. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája • Megjelent az új OTSZ

Aktuális

• Rendhagyó gondolatok az ünnepekről • Klórhordókkal kapcsolatos tárolási, üzemeltetési előírások az MSZ 10-506 alapján • Hő és füst elleni védelem, valamint a hasadó és nyíló felületekre vonatkozó előírások az új OTSZ alapján

Olvasói kérdések

• Milyen időközönként és kinek kell felülvizsgálnia a tűzgátló ajtót, menekülési irányfényt, valamint a vészkijáratot?

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­ védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2014. december 11.

Az online segédletek elérhetősége: www.forum-media.hu Felhasználói név: TVédSzaklap; jelszó: tzvdlm122014 Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

A hónap témája

A jogszabály rendelkezései – későbbiek során részletezett néhány kivételtől eltekintve – 2015. március 5-én lépnek hatályba.

Megjelent az új OTSZ A Magyar Közlöny 166. számában 2014. december 5-én megjelent a belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (új OTSZ) és ennek hatálybalépésével hatályon kívül helyezi a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletet (régi OTSZ).

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal kapcsolatosan fejezetekre bontva mutatjuk be a főbb változásokat. Az új OTSZ 22 fejezetből, 133 alcímből és 18 mellékletből áll, melyek pontos bontását az alábbi táblázat tartalmazza.

ÚJ OTSZ fejezet I.

alcím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

–

–

II.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

–

–

III.

VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVEK

–

–

IV.

TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS

1.

Az anyagok tűzveszélyességi osztálya

2.

A kockázat meghatározása

V.

ÁLTALÁNOS SZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK

3.

Tűzeseti szerkezeti állékonyság

4.

Tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között

5.

Tűztávolság

6.

Tűzterjedés elleni védelem építményrészek között

7.

Tűzszakaszok kialakítása

8.

Tűzszakaszok csatlakozása épületek külső szerkezetein

9.

Homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményei

VI.

2

TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM

10.

Gépészeti és villamos átvezetések

11.

A tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei

12.

Tetők és tetőtér-beépítés követelményei

VII.

VIII.

IX.

RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

KIÜRÍTÉS

TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK

13.

Lakó, üdülő rendeltetés

14.

Szállás rendeltetés

15.

Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés

16.

Irodai, igazgatási rendeltetés

17.

Egészségügyi rendeltetés

18.

Szociális rendeltetés

19.

Művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetés

20.

Vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás rendeltetés

21.

Kereskedelmi rendeltetés

22.

Kényszertartózkodásra szolgáló építmény

23.

Sportrendeltetés

24.

Gépjárműtároló rendeltetés

25.

Mezőgazdasági rendeltetés

26.

Ipari rendeltetés

27.

A kiürítés általános követelményei

28.

Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés

29.

Átmeneti védett tér követelményei

30.

A tartózkodási hely védelme

31.

Menekülési útvonal követelményei

32.

Menekülési útvonalon beépített nyílászárók

33.

Menekülésre szolgáló lépcsőház, lépcső követelményei

34.

Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei

35.

Kiürítési számítás

36.

Számítógépes szimuláció

37.

Általános követelmények

38.

A tűzoltási felvonulási terület paraméterei

39.

A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása

40.

Oltóvízhálózat kialakítása

41.

Tűzcsapok kialakítása

42.

Fali tűzcsapok kialakítása

43.

Oltóvíztározók

44.

Tűzoltósági kulcsszéf

45.

Tűzoltósági beavatkozási központ

46.

Tűzoltósági rádióerősítő

47.

Tűzoltó felvonó

48.

Napelemek

3

X.

XI.

XII.

XIII.

XIV.

XV.

XVI.

4

HŐ ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM

HASADÓ ÉS HASADÓNYÍLÓ FELÜLETEK

SPECIÁLIS ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME

VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK

BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

49.

Általános előírások

50.

Működtetés, vezérlés

51.

Hő- és füstelvezetés

52.

Hő- és füstelvezető szerkezet

53.

Hő- és füstelvezető berendezés

54.

Füstszakaszok kialakítása

55.

Légpótlás

56.

Beépítési hely

57.

Füstmentesítés

58.

Füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók

59.

A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása

60.

A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása

61.

Különleges esetek

62.

Másodlagos robbanás elleni védelem

63.

A lefúvatás környezetének védelme

64.

Az építményszerkezetekre ható terhelések

65.

Közúti alagutak

66.

Gyalogos aluljárók

67.

Felszín alatti vasútvonal

68.

Kilátó

69.

Ponyvaszerkezetű építmények

70.

Állvány jellegű építmények

71.

Szín építmények

72.

Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei

73.

Tűzeseti fogyasztók működőképessége

74.

Villámvédelem

75.

Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem

76.

Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer

77.

Létesítési kötelezettség

78.

Tűz- és hibaátjelzés

79.

Megfelelőség, képesítés és jogosultság

80.

Üzembe helyezés, használatbavétel

81.

A létesítés általános szabályai

82.

Védelmi jelleg és szint

83.

Címezhetőség

84.

Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások

ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁRO­LÁ­SÁ­RA, XVII. KIMÉRÉSÉRE VONAT­ KOZÓ LÉTE­SÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

HASZNÁLATI XVIII. SZABÁLYOK

XIX.

ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI

85.

Általános követelmények

86.

Elhelyezési és védőtávolságok

87.

Üzemanyagtöltő állomás

88.

PB-gáz cseretelepek tűzvédelmi követelményei

89.

A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok

90.

Speciális építmények használati szabályai

91.

Tűzveszélyes tevékenység

92.

Dohányzás

93.

Szállítás és vontatás

94.

Tárolás szabályai

95.

A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai

96.

Tűzoltási út, terület és egyéb utak

97.

Tüzelő-, fűtőberendezések

98.

Szellőztetés

99.

Hő- és füstelvezetés

100.

Csatornahálózat

101.

Gépi berendezés

102.

Villamos berendezés

103.

Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés

104.

Lakó- és szállásépületek

105.

Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár

106.

Szabadtéri rendezvények

107.

Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények

108.

Járművek

109.

Aratás

110.

Szérű, rostnövénytároló, kazal

111.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

112.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek

113.

A terményszárítás szabályai

114.

Éghető folyadékok tárolása és szállítása

115.

Tárolás lakásban és garázsban

116.

Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén

117.

Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén

118.

Éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban

119.

Éghető folyadékok tárolása kamrában

120.

Üzemanyagtöltő állomás előírásai

121.

Éghető folyadék tárolása, szállítása üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belül

122.

Üzemanyagtöltő állomáson elhelyezett tűzoltó készülékek

123.

Éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állomáson

124.

PB-gáz cseretelep üzemeltetési előírásai

125.

Üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai

5

XX.

XXI.

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV

XXII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

126.

Általános előírások

127.

Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata

128.

Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása

129.

Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata

130.

A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata

131.

Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűz­ védelmi felülvizsgálata

132.

Villámvédelem felülvizsgálata

133.

Általános követelmények

–

–

melléklet

1.

A kockázat meghatározása

táblázat / ábra / számítás 1. tábl.

A kockázati egység kockázati osztálya építményszint és befogadóképesség alapján

2. tábl.

Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján

3. tábl.

A tárolási alaprendeltetésű kockázati egység kockázat meghatározása tároló helyiségben tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői alapján

4. tábl. A kockázat meghatározása rendeltetés alapján 2.

Tűzeseti szerkezeti állékonyság

1. tábl.

Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények

1. tábl. Épületek közötti tűztávolság 3.

Tűztávolság

2. tábl. Épület és tárolási egység közötti tűztávolság 3. tábl. A tárolási egységtől tartandó tűztávolság

4.

1. ábra Tűzterjedés ellen védett ki- 2. ábra alakítás eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál 3. ábra 4. ábra

Magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzat védelme Alacsonyabb tűzszakasz tetőfelület védelme Tetőfelület védelme Alacsonyabb tűzszakasz tetőfelület védelme

1. tábl. A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete rendeltetéstől függően 5.

Tűzszakaszok kialakítása

2. tábl. A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete tárolási rendeltetés esetén 3. tábl.

A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén

1. ábra Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 2. ábra Vízszintes homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 6.

Tűzterjedés elleni védelem

3. ábra Magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés elleni gátjának metszete 4. ábra Tetőszinti tűzterjedés elleni gát lapostető esetén 5. ábra Magastető tetősíkban tartott tűzterjedés elleni gátjának metszete 1. tábl. A megengedett legnagyobb útvonalhossz 2. tábl. Helyiség befogadóképessége

7.

Kiürítés

3. tábl.

Menekülési útvonal, lépcsőkar legkisebb szabad szélessége, menekülési útvonalon beépített ajtó legkisebb szabad belmérete

4. tábl. A kiürítés megengedett időtartama

6

1. tábl. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása 8.

Tűzoltási feltételek

2. tábl. Fali tűzcsapok szintenkénti kialakítása 3. tábl. A tűzoltási felvonulási terület paraméterei 1. ábra A csonkkapocs kialakítása 1. tábl. Természetes füstelvezetés legkisebb mértéke, légcsere mértéke 2. tábl. Átfolyási tényező elvezetéshez

9.

Hő- és füstelvezetés

3. tábl. Füstelvezető ventilátor, füstelvezető légcsatorna, légpótló légcsatorna 4. tábl. Átfolyási tényező légpótláshoz 5. tábl. Füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók 1. szá. A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása 2. szá. A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása 1. ábra A lefúvatás irányában a védőtávolság 2. ábra Védő- és a terelőfal kialakítása közlekedési útvonal esetén 3. ábra Védő- és a terelőfal kialakítása, max 60°

10.

Hasadó és hasadó-nyíló felületek

11.

Tűzeseti fogyasztók

12.

Villámvédelem

13.

Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer

14.

15.

Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések

4. ábra Védő- és a terelőfal kialakítása, max 30°, 5. ábra Védő- és a terelőfal kialakítása, max 30°, de kiegészítő szöge minimum 60° 6. ábra

Veszélyes irányú terelőhatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a védőtávolság

7. ábra

Veszélytelen irányú terelőhatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a védőtávolság

8. ábra

Hasadó vagy hasadó-nyíló felületek előtt 3 m-nél közelebb lévő berendezések esetén

1. tábl. Tűzeseti fogyasztók időtartama 2. tábl. Tűzeseti fogyasztók megengedett kiesésének mértéke tábl.

Védelmi szint

1. ábra A tűzvédelmi jel rögzítési magassága 2. ábra A menekülési jelek elhelyezése 3. ábra A biztonsági jelek elhelyezésének változatai tábl.

Beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés létesítési kötelezettsége

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tárolótelep védő­ 1. tábl. távolságai más, nem a tárolótelephez tartozó létesítménytől, építménytől mérve

Éghető folyadékok és olvadékok tárolása, kimérése 2. tábl. Védőtávolságok 3. tábl. Elhelyezési távolságok

4. tábl. Cseretelepek telepítési távolságai 16.

17.

Beépített tűzjelző és be­ épített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés

Éghető folyadékok és gázok használati szabályai

1. tábl.

Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségek

2. tábl. Tűzoltó készülék készenlétben tartása 1. tábl.

Kereskedelmi egység területén maximálisan tárolható I–II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok

2. tábl.

Nem tárolásra tervezett helyiségben maximálisan tárolható éghető folyadékok és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok

3. tábl. A PB-gáz cseretelepeken szükséges tűzoltó készülék 18.

Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

tábl.

Ciklusidő, valamint a dokumentálás szükségessége és módja

7

I. Általános rendelkezések Az új OTSZ követelményei a korábbi szabályozásban foglalt hatály kiterjesztésével, pontosításával kiterjednek a létesítmények bővítésére, korszerűsítésére, helyreállítására, felújítására, beépített tűzvédelmi berendezésre, gép, berendezés, eszköz, anyagok előállítására, használatára, tárolására, egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használatára, szabadtéri rendezvények tartására, valamint egyéb, tűzvédelmet érintő használatra, tevékenységre. Fentieken túlmenően kiterjed a bányák föld feletti, külszíni részeire, föld alatti térségeire, valamint a fel-

hagyott bányák nyitva maradó térségeire, illetve az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építményekre akkor, ha mindezekre jogszabály eltérő szabályokat nem állapít meg. A tűzvédelmi hatóság továbbra is eltérést engedélyezhet létesítési, használati és a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírásoktól más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében. Ugyanakkor a bevezető rész kiegészült azzal, hogy a tűzvédelmi szakhatóság kérelemre – jogszabályban meghatározott esetben és módon – lehetőséget biztosít a tűzvédelmi követelményekkel kapcsolatos egyeztetés megtartására

II. Értelmező rendelkezések Új, a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben nem definiált fogalmak [az új OTSZ 4. § (2) bekezdés pontjai szerint] 1. alagút hossza 2. alaprendeltetés 2. a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés 2. b) közösségi alaprendeltetés 2. c) lakó alaprendeltetés 2. d) tárolási alaprendeltetés 2. e) vegyes alaprendeltetés 4. állvány jellegű építmény 6. álpadló 6. a) emelt vagy kettős padló 6. b) üreges padló 8. átmeneti védett tér 13. beépített tűzjelző berendezés részegysége 15. beépített tűzterjedésgátló berendezés 17. berendezésvédelem 19. biztonsági jel 20. biztonsági tápellátás 21. biztonsági tápforrás 22. biztonságos tér 23. biztonságos térbe jutás 24. ciklusidő 25. családi ház 26. csúcsnyomás 27. elérési távolság 28. életvédelmi jellegű védelem

8

29. elfogadás 30. elhelyezési magasság 31. előkészítés nélkül menthető személy 32. előkészítéssel menthető személy 33. előkészítéssel sem menthető személy 36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér 39. építőanyag 40. érintett műszaki megoldás 41. értékvédelmi jellegű védelem 43. felülvizsgálat 44. figyelmeztető jel 48. füstgyűjtő tér 49. füstkötény 51. füstmentesítés 55. hasadó felületek 56. hasadó-nyíló felületek 58. helyi (részleges) védelem 60. hosszirányú hő- és füstelvezetés 61. hő és füst elleni védelem eszközeinek kézi működtetése 62. hő és füst elleni védelem 64. hő- és füstelvezetés tűzoltó­ sági vezérlőtablója 68. jogosult személy

69. karbantartás 70. keresztirányú hő- és füst­ elvezetés 72. kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvény 73. kijárati szint 74. konvejor lezáró szerkezet 78. kockázati egység 79. kockázati osztály 80. kombinált hő- és füstelvezetés 81. kombinált jellegű védelem 83. külső térelhatároló fal 84. lefúvatás 85. lefúvatási befogadótér 86. légpótlás 87. légpótló berendezés 88. légpótló szerkezet 89. lépcsőház 90. lépcsők tartóelemei 91. létesítés 93. létfontosságú rendszerelem 95. másodlagos robbanás 96. megnyílási nyomás 97. mélyállomás 98. menekülésben korlátozott személy 99. menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye

102. menekülésiútirány-jelző rendszer 104. menekülésiútvonal-védelem 105. mértékadó kockázati osztály 107. mozgásképtelen személy 108. nem éghető anyag 110. norma szerinti villámvédelem 111. normál tápellátás 112. normál tápforrás 113. nyomás-idő állapotgörbe 114. önálló épületrész 115. önállóan menekülésre képes személy 117. redukált túlnyomás 118. robbanás 120. segítséggel menekülő személy 121. speciális építmény 122. szabadba vezető kijárat

123. szabadtéri rendezvény területe 126. számítás 127. számított belmagasság 128. szerkezeti állékonyság 129. szilárd éghető anyag 131. szín 132. technológiai szállítópálya 133. teljes körű védelem 134. terelőfal 135. terelőhatású hasadó-nyíló felület 144. tiltó jel 145. tovaterjedő (progresszív) összeomlás 146. tömegtartózkodásra szolgáló épület 149. tűzeseti fogyasztó 150. tűzeseti főkapcsoló 151. tűzeseti lekapcsolás

152. tűzgátló alapszerkezet 154. tűzgátló építményszerkezet 158. tűzgátló lineáris hézag­ tömítés 160. tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer 176. tűzterjedés elleni védelem 177. tűzterjedési határérték 179. tűzvédelmi műszaki meg­ felelőségi kézikönyv 181. tűzvédelmi üzemeltetési napló 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy 191. vakolt hőszigetelő rendszer 194. védelmi szerkezetek 195. védelmi szint 197. vészkijárat 198. villamos berendezés tűz­ védelmi felülvizsgálata

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált fogalmak közül az alábbiak nem kerültek be az új OTSZ-be: áruház átfejtőállomás átfejtőberendezés atmoszférikus tárolás átrium beépített tetőtér bélelt tartály belső béléssel ellátott tartály belső úszótetős tartály csarnok cselekvőképességükben korlátozott személyek dupla falú tartály dupla fenekű tartály elhelyezési távolság ellenőrző tér előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartály elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel érzékelő elem felfogótér folyadékkal működtetett lyukadásjelző föld alatti tartály föld feletti tartály földtakarás alatti tartály

függönyfal részleges konfiguráció függönyfal teljes konfiguráció füstréteg vastagsága (Ef ) gázingaeljárás gépesített gépjárműtároló gyújtási idő gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek harmadik fél hasadópanel hasadótárcsa hő- és füstelvezető geometriai nyílásfelülete (Ag) hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete (Aw) időleges tűzterhelés időszakos ellenőrző vizsgálat inertizálás javítás karbantartás és felülvizsgálat kioktatott személy kiürítési időtartam kiürítési terv kivitelezés, telepítés (szerelés, installálás)

kombinált hasadótárcsa konténer ketrec kötényfal középmagas épület közvetlen tűz- vagy robbanásveszély légzőszerelvények lényeges átalakítás lépcsők tartóelemei lyukadásjelző berendezés magasraktár másodlagos épületszerkezetek megrendelő (építtető) merev tetős tartály mértékadó tűzállósági határértékkövetelmény mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épület mozgásukban korlátozott személyek műszaki átadás normatív tűzterhelés nyitószerkezet nyitott gépjárműtároló

9

nyitott lépcsőház, közlekedőtér nyitott tartályüzemmód önhordó fal összekapcsolt (közlekedő-) tartályok padlásfödém párnalemez pébégáz cseretelep perzselődés rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás rendszeres felülvizsgálat és karbantartás robbanás elfojtó berendezés szállásépület

szállítótartály számítási belmagasság (H) szimpla falú tartály talajszint alatti helyiség tartályáthelyezés tartálynyereg telepített berendezés tervező többkamrás tartály töltőfej tűzállósági fokozat tűzfelület tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés tűzterhelés

újbóli üzembe vétel úszótetős tartály vákuummal vagy túlnyomással működő lyukadásjelző védőgyűrűs tartály védősáv védőtávolság veszélyes ipari üzem veszélyességi övezet világító jel vízvetőgallér: vizsgálati tűzhatás zárt gépjárműtároló zárt rendszer zárt tartályüzemmód

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-ben is ugyanazt szabályozó fogalmak közötti különbségeket, a változásokat a következő lapszámunkban dolgozzuk fel.

Aktuális Rendhagyó gondolatok az ünnepekről

Karácsonyfa

Ismét eltelt egy év! Decemberi lapszámunkban a karácsonyi időszakban előforduló tűzesetekkel foglalkozunk. Nem pusztán a magánlakásokban ünnepelnek, hanem a munkahelyeken is az ünnepi hangulathoz tartozik a karácsonyfa, adventi koszorú stb.

A Karácsony legfőbb dísze a karácsonyfa, melyet hagyományosan a fenyőfák különböző fajtái adják, ez leggyakrabban luc-, ezüst-, normand, illetve fekete­ fenyő. A fa beállítása és feldíszítése fontos program, azonban figyelembe kell venni néhány tűzvédelmi szabályt, illetve szempontot. Habár nem a karácsonyfatüzek a leggyakoribbak, mindenképpen érdemes szem előtt tartani néhány alapvető szabályt a fa fel­ díszítésével, elhelyezésével kapcsolatban.

Az adventhez hozzá tartozik a karácsonyfa, az adventi gyertya és a különböző díszek. Az ünnepi hangulatot szolgáló kiegészítők tűzvédelmi kérdéseket is érintő veszélyeket hordozhatnak magukban.

A karácsonyfa kiválasztásánál fontos szempont, hogy lehetőség szerint – bár ezek magasabb árkategóriát képviselnek – gyökeres fenyőt vásároljunk. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, a fát állítsuk vízbe és az ágait rendszeresen nedvesítsük meg. A fenyőgyanta tartalma, illetve kis sűrűsége miatt könnyen és gyorsan ég. A száraz tűlevelek elősegítik a gyors tűzterjedést – a vékony ágak hamar meggyulladnak és hirtelen nagy hőterheléssel égnek. A tűz terjedését alapvetően meghatározza az éghető anyag nedvességtartalma. Különösen fontos tehát, hogy ne hagyjuk a fát kiszáradni.

10

A fenyőfa környékéről minden más éghető anyagot lehetőség szerint el kell távolítani, ezzel is akadályozva a tűz gyors terjedését. Ne legyen a fa környezetében könnyen éghető kanapé, könyvespolc, függöny stb. Kisebb lakásokban, szobákban ezt igen nehéz megoldani, azonban a lehetőségekhez mérten vegyük figyelembe ezt a szabályt. Ha semmiképp nem tudjuk megoldani hogy a fa közvetlen közelében ne legyen éghető anyag, fokozottan figyeljünk az egyéb hasznos tanácsokra. A fenyőfa környékén elektromos berendezést vagy fűtőberendezést (hősugárzó, elektromos radiátor) ne működtessünk. A legtöbb karácsonyfa tűznél a fa magától ledőlt valamelyik irányba (vagy leborították), tehát érdemes egy úgynevezett biztonsági zónát kialakítani. A fát mindig olyan helyre állítsuk, ahol rendszeresen járunk („szem előtt van”), lehetőleg ne a lakás legeldugottabb szobáját jelöljük ki. A fa környékén elektromos készülék, elektromos csatlakozó aljzat lehetőleg minél távolabb legyen. A másik szempont, hogy a fát úgy helyezzük el, hogy a menekülési útvonalak lehetőleg minél szabadabbak legyenek. Ne tegyük a fát ajtónyílás közelébe, ne torlaszoljuk el vele a folyosót. Ha a fára csillagszórókat helyezünk el, azt oly módon tegyük, hogy a csillagszórók a fa közepétől a lehető legtávolabb legyen és minél ritkább, kinyúló ágakra helyezzük. A csillagszóró szikrái önmagukban nem képesek meggyújtani a fát, ha azonban hozzáér a tűlevelekhez, papír díszekhez azokat meggyújthatja. Nagyon fontos, hogy a csillagszórót csak felügyelet mellett működtessük. Várjuk meg, amíg azok el nem égnek, és a leégett csillagszórókat a fáról vegyük le, majd nem éghető anyagú edényben gyűjtsük (ha erre nincs mód, akkor vízbe mártva azonnal a szemétgyűjtőbe dobhatók). Hasonlóan problémát okozhatnak a fenyőfán elhelyezett világítások, izzók. A kereskedelmi forgalomban kapható égősorok széles árkategóriát ölelnek fel. Törekedjünk arra, hogy minél jobb minőségű izzósort vásároljunk, és óvakodjunk a piacokon kapható olcsó és silány minőségtől, ezek a termékek ugyanis – előfordulhat –, hogy nem rendelkeznek Kermi-minő­ sítéssel. Elképzelhető, hogy nem azonnal vagy nem is okoznak tüzet, ennek kockázatát senki nem tudja felmérni. Az alacsonyabb árkategóriába tartozó izzósorokat általában néhány alkalmat felölelő használatra tervezték, ezért az idősebb és nem maradéktalanul

működő, javított (töredezett kábel, házilagosan kicserélt izzó) izzósoroktól célszerűbb megválni, mint kockáztatni egy elektromos hibából keletkező tüzet. A fára felhelyezett izzósornál figyeljünk arra, hogy az égők a fa tűleveleihez ne érjenek hozzá, és az izzósort lehetőleg csak felügyelet mellett működtessük.

Az adventi koszorú Bármilyen meglepő a tüzeket leggyakrabban az adventi koszorúk okozzák. Manapság az egyetlen olyan dísze az ünnepnek, ahol hagyományosan és minden esetben gyertya ég. Az ünnepek már december elején megkezdődnek az adventi koszorún hétről hétre szaporodnak az égő gyertyák. A hetek elteltével a koszorúk egyre szárazabbak lesznek, lényegében mindegy, hogy a koszorú miből készült, szalma, fenyő vagy műanyag, mindenképp gyúlékony. Figyeljünk oda a gyertyák stabil rögzítésére, ha szükséges a gyertyákat fixáljuk dróttal a koszorún. A gyertyák alá tegyünk nem éghető anyagú tálcát vagy tölcsért, ez utóbbit készíthetjük alufóliából vagy akár sörös dobozból is. A koszorút egy fém tálcára helyezzük, és a környezetébe éghető anyagot ne tegyünk. A koszorút ne helyezzük éghető anyagokra vagy anyagok alá. A kellő körültekintés nélkül elhelyezett koszorú, vagy a nem megfelelően rögzített és égő gyertya ledől, melynek lángja meggyújtja a koszorút és/vagy a környezetében lévő éghető anyagokat. Ha mindez olyankor történik, amikor nincs szemtanúja az eseményeknek, a tűz továbbterjedhet. Égő gyertyát ne hagyjunk őrizetlenül, ne feküdjünk le aludni, ne menjünk el otthonról. A leégett vagy a leégés határához közelítő gyertyákat inkább cseréljük ki, a koszorú készítésénél figyeljünk, hogy a gyertyákhoz dekoráció ne érjen hozzá. Ha a gyertyákat díszítjük, akkor ne hagyjuk azokat leégni a dekorációig.

Egyéb dekorációk Legutóbb az interneten olvastam egy kicsit cinikus megjegyzést a karácsonyra vonatkozóan, mi szerint „a karácsony a szeretet és a világítás ünnepe”. Jobban belegondolva van némi igazság a kicsit gunyorosan hangzó mondatban. Manapság egyre gyakoribbak az olyan dekorációk, melyeket már jóval az ünnepek előtt kihelyeznek a házakra. Ezek a dekorációk kön�-

11

nyen éghető anyagból készültek, egyesek hálózati tápfeszültséggel működnek. Az ilyen hálózati tápfeszültséggel működő dekorációknál figyeljünk, hogy azok kigyulladása esetén, a tűz lehetőségekhez mérten ne tudjon gyorsan továbbterjedni (az ilyen dekorációt ne a házilag készített adventi koszorúba, hanem nem éghető anyagú aljzatra helyezzük). Az izzó-, illetve LEDsorokat szintén úgy helyezzük el, hogy esetleges elektromos zárlat következtében tüzet ne okozzanak. Nagyon fontos, hogy ezeket az eszközöket ne működtessük felügyelet nélkül. Lekapcsolásukat követően célszerű áramtalanítani azokat, az elektromos csatlakozó aljzatból a tápkábelüket húzzuk ki.

Ha mégis megtörténik a baj A legelső szabály, amit szem előtt kell tartanunk: Ne essünk pánikba! Sajnos az ember alapvetően esik pánikba, ezt az elvet nehéz betartani. Tudatosan készülve azonban ki lehet küszöbölni. Fontos, hogy mindig higgadtan próbáljuk a helyzetet átlátni, így azok megoldása is kézenfekvőbbnek fog tűnni, nem utólag jut eszünkbe, hogy vajon hova is tettük a szódásballont vagy az ásványvizes palackot, amivel a tüzet pillanatok alatt elolthattuk volna. A legfontosabb, hogy nem szabad kockáztatni saját testi épségünket! A realitás és ésszerűség határain belül azonban cselekednünk kell. További lépés a tűzoltásra alkalmas eszközök beszerzése. Ezek a profi eszközöktől egészen egyszerű, mindennapi használatúakig terjedhetnek: tűzoltó készülék, tűzoltó pokróc, szénsavas üdítőital, ásványvíz, szóda. Ásványvíz vagy szóda talán minden háztartásban előfordul, érdemes ezekből egy-két darabot tudatosan tűzoltási célra előkészíteni egy biztonságos, jól elérhető helyen. A pokrócot adott esetben helyettesítheti az ágytakaró is. Fontos megemlíteni az azonnali cselekvés fontosságát! Ha kigyullad a karácsonyfa, ne fújkáljuk, legyezgessük, azzal csak szítjuk a lángokat! Próbáljuk meg eldönteni a fát (ilyenkor sokat számít a fa elhelyezke-

12

dése, ugyanis ha nincs a közelben éghető bútor, jelentősen csökkenni fog a tűz továbbterjedésének kockázata. Ilyenkor azonnal borítsuk le és dobjunk rá egy, vagy két szétnyitott pokrócot! Ezért fontos, hogy kéthárom méteres körzetben ne legyen éghető bútor, függöny stb. A rádobott pokróc megfojtja, illetve nem engedi továbbterjedni a lángokat! Ezután már olthatjuk tűzoltó készülékkel vagy más módon, de felhívom a figyelmet a fa környezetében található elektromos berendezések (különösen az izzósor) áram­talanításának fontosságára! Ha továbbra is terjed a tűz, a közelben elhelyezett vízzel megkísérelhetjük az oltást. Haladéktalanul értesítsük a tűzoltóságot (112)! Ha nem tudunk megbirkózni a lángokkal, haladéktalanul hagyjuk el a lakást, az összes ajtó bezárásával csökkenthetjük a tűz terjedési sebességét. Tájékoztassuk a szomszédokat! Ne történjen meg az, ami a miskolci paneltűznél volt, ahol történetesen a lakó bezárta a lakását és nem értesítette a lakókat. Ha álmunkból fölkelve csaptak fel a lángok, kúszva próbáljunk meg menekülni, miközben kérjünk hangosan segítséget. A gondoskodásba pedig beletartozik gyermekeink kioktatása is! Magyarázzuk el nekik, hogy a tűz nem játék, hogy milyen veszélyeket rejt magában a nyílt lánggal, csillagszóróval játszadozás a kiszáradt karácsonyfa közelében. Oktassuk ki őket, hogy melyek a helyes viselkedés szabályai tűz esetén. Elsősorban egy kicsit jobban figyeljünk oda rájuk.

Néhány gondolat a szilveszterről is Szilveszter napján, de már napokkal előtte is repülnek a csillagszórók, a petárdák és nyomukban fellángolnak az erkélytüzek. Hiába hangzik el naponta többször a médiákban a figyelmeztetés, a petárdázás az ünnepek velejárója. Az erkélyünkről az éghető anyagokat lehetőségekhez mérten távolítsuk el. Ezt főleg olyankor érdemes megtenni, ha az ünnepek alatt több napra elutazunk. Ilyenkor emellett áramtalanítsuk a lakást, vagy ha a hűtőgép miatt ezt nem akarjuk, legalább húzzunk ki minden elektromos készüléket a konnektorokból. Lakáskulcsunkból pedig hagyjunk egy példányt egy olyan szomszédunknál, akivel jóban vagyunk, és akiben megbízunk.

A cikk alapját nem jogszabályi előírások, szabványok adták, hanem tapasztalatok alkotják. Ezért nagyon kérek minden kedves olvasót, fogadják meg és alkalmazzák saját lakókörnyezetükre ezeket a tanácsokat, és lehetőség szerint adják át ismereteiket környezetük számára is.

Klórhordókkal kapcsolatos tárolási, üzemeltetési előírások az MSZ 10-506 alapján

Klórhordó-tárolók kialakítása A klórhordókat más tűzveszélyes anyaggal tilos együtt tárolni. Az egyes helyszükséglet a cseppfolyós klór tárolása esetén: 500 kg-os hordónként 1,8 m2/hordó 1000 kg-os hordónként 2,5 m2/hordó A raktárnak száraz, hűvös kialakításúnak kell lennie: a belső hőmérséklet 5 °C és 40 °C között megengedett. Foszgén kialakulásának veszélye miatt nyílt izzófelülettel nem szabad fűteni. A helyiség padlószintje legalább azonos magasságú legyen a környező terepszintnél. Fontos, hogy a mozgatással összhangban legyenek a helyiség hasznos nyílászáró méretei, külső kapcsolódási pontjai (pl.: rámpa). A tároló kialakításánál mérlegelni kell az uralkodó szélirányt, a finom elektronikai berendezésekkel felszerelt helyiségek távolságát, a kiáramlás esetén a szellőztetéssel kijutó klórgáz terjedését, lehetséges kártételeit. A helyiség elé a szabad térbe szélzsákot kell felszerelni. A helyiséget úgy kell kialakítani, telepíteni, hogy a kiáramló gáz más mélyebben fekvő helyiségekbe, aknába, csatornába vagy szellőző elszívó-nyílásba ne juthasson be. A veszélyességi övezet határai Ezeket a távolságokat a klór kilépési helyétől kell számítani. Felfelé 2,0 m Lefelé 12,5 m Vízszintesen 6,0 m

A tárolóhelyiségek elektromos berendezésének meg kell felelnie az erre vonatkozó szabványnak, valamint a tárolóhelyiség villámvédelmére is a hatályos jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni. A klór-raktár közelében biztosítani kell a kézmosás, illetve a takarítóeszközök tárolásának lehetőségét. A tárolóhelyiségek 6 méteres körzetében tilos a dohányzás, illetve a nyílt láng használata, erre vonatkozóan megfelelő tiltótáblát kell elhelyezni. Az illetéktelenek tárolóba való bejutását meg kell akadályozni. Zárt klórraktárt gáztömör kivitelben, mesterséges szellőztetéssel, közvetlenül a padlószint feletti szívónyílással, lefejtőcsonkkal kell létesíteni. A szellőzőberendezés óránként legalább tízszeres légcserét biztosítson, és az ajtó nyitásával kényszerkapcsolatban legyen. E kényszerkapcsolat a klór­ hordó-tárolóból a kijutást ne akadályozza. A helyiség nyílászárói szerkezetei fémből készüljenek, megfelelő szigeteléssel és korrózióvédelemmel vagy olyan műanyagból, amelyek önkioltó típusúak. A helyiségek „C” tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Az épület vagy épületrész határoló falának ennek megfelelően I-III. tűzállósági fokozat követelményeit kell kielégítenie. Az új OTSZ követelményeit ennek megfelelően kell igazítani.

Üzemeltetés A klórhordók nagy tömege miatt mozgatásukhoz segédeszközök igénybe vehetők a vonatkozó munkavédelmi szabályok betartása mellett. A klórhordó szelepeit az üzemeltetést megelőzően függőleges helyzetbe kell állítani. Nyitása az óra­ mutató járásával ellentétes, zárása az óramutató járásával megegyező. A szelepeket végállásig kell kinyitni, ugyanis ebben az esetben a szelep felső állásban is ­tömít, s így mentesíti a tömszelencét a klórnyomás alól, ily módon csökkenthető a klórszelepek meghibásodása. Figyelemmel kell lenni a szelepzár melletti tömítésre is, amely kiszáradhat, és az orsóra tapadhat. Ilyenkor, ha a szeleporsó nehezen mozdul, legfeljebb 40 Cel­ sius-fokú vízzel locsolva nyithatóvá válik. A klórszelep teljes zárásáról a klórozókészülék segítségével kell meggyőződni. A klórozókészüléket a kezelési utasítás szerint kell kikapcsolni. A klórszelep teljes zárása után

13

szabad csak megbontani a csatlakozó hollandi anyát. A spirált vagy csőlírát tartalmazó vezetéket a másik végén, a készüléknél is meg kell bontani a hordó könnyebb átcserélésének biztosítására. Az elszállítás előtt a hordó szelepének záróanyáját (vakanya) fel kell csavarni. Tele hordó rákötésénél először a felcsavart záróanyánál meg kell győződni a klórszelep nyithatóságáról (kb. ¼ fordulat). A szelep zárt állása esetén eltávolítható a zárókupak. Ezt követően a szelep csatlakozó felületét, a menetes részt és a csatlakozó vezeték tömítő felületét meg kell tisztítani szilikonos zsírral, majd új tömítéssel kell használni. A gáztömörségről erre szolgáló indikátor spray-t kell használni, illetve szalmiákszeszbe mártott vatta közelítésével lehet meggyőződni. A  szivárgásra alumínium-klorid füst figyelmeztet. A csatlakozó anya túlzott vagy elégtelen meghúzása egyaránt okozhat szivárgást. A klórház lefejtésére a hordón lévő szelepeket függőleges helyzetbe kell hozni. Gáz lefejtése csak a felső szelepről lehetséges (az alsó szelep a klór cseppfolyós részébe torkollik). Kb ¼ fordulatra kell nyitni a szelepet majd újra elzárni. A szivárgást ellenőrizni kell. Ha a szelepzár mellett van szivárgás, és ez a tömítő­ szelence mérsékelt meghúzásával nem szüntethető meg, akkor a hordón lévő második szelep üzembe helyezését kell megpróbálni. Ebben az esetben a hordót meg kell fordítani. A klórhordó szelep elzáró kulcsát a hordón, illetve a szelepen kell hagyni. Ha a csatlakozások gáztömörek, teljes ütközésig kell a szelepet nyitni, és a klóradagolás a kezelési utasításnak megfelelően megkezdhető. Felhasználáskor ügyelni kell arra, hogy erős gázelvétel esetén a tartály belső nyomása annyira lecsökkenhet, hogy a technológiai rendszeren nagyobb nyomás alakulhat ki, mint amennyi a tartályban van. Így megvan a visszaszívás lehetősége. Ezt a fellépő erős korrózió elkerülésére meg kell akadályozni. A klórhordóból folyamatosan kivehető klórgáz megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a klór párolgáshője viszonylag nagy, fajlagos kapacitása kicsi, ezért gázállapotú elvétel esetén a tartályban lévő klór lehűl, nyomása csökken. Ezt a tulajdonságot kell felhasználni a vészhelyzetben szükséges helyes tennivalók meghatározására is.

14

A tartály meghibásodása esetén a legelső feladat a tartály csatlakoztatása az eszközhöz és a technológiai sor figyelembevételével a megengedett legnagyobb térfogatárammal elvezetni. Ekkor a hirtelen megnövekvő párolgás miatt a hőmérséklet és a nyomás is csökken, a szivárgó gáz mennyisége is lecsökken, esetleg meg is szűnik. A tartályt olyan helyzetben kell rögzíteni, hogy a szivárgás helyén csak gáz halmazállapotú anyag távozhasson el. Egy liter cseppfolyós klór 460 liter gáz halmazállapotú klórrá expandál (~1430 g), de ha ugyanezen idő alatt 1 liter klórgáz áramlik ki, az kb. 3,1 g klórt jelent. Ezen túlmenően, ha cseppfolyós klór távozik a tartályból, abban a párolgás mértéke elhanyagolható, tehát a hőmérséklet és nyomáscsökkenés is, így a klór egységnyi idő alatt kilépő mennyisége számottevően nem csökken. Klórszivárgás, ömlés esetén a környezetet le kell zárni, a közlekedést le kell állítani, a klór semlegesítését meg kell kezdeni.

Klórszivárgás, klórömlés esetén alkalmazható eljárások A klórhordó sérülés esetén, vízfüggönyös porlasztás során a szivárgás helyét nedvesség ne érje, mert a tartályt további roncsoló hatás érheti. A klórhordó szelepének meghibásodásánál a szivárgás megszüntetésére oltott meszet is lehet alkalmazni a sérülés helyén. Zárt klórraktárban szivárgáskor elszívást, klórömlésnél a mennyezet alatt elhelyezett sprinklert kell használni. Ez utóbbi akkor különösen fontos, ha nem rendelkezik a helyiség az ömlés esetén elég hatékony elszívással. A vízköd hatékonysága akkor számottevő, ha 0,8 mm-nél kisebb, közepes vízködöt állít elő. A sprinkler rendszer alkalmazása esetén az elzáró szerelvényt a helyiségen kívül fagymentes helyen kell elhelyezni, a hozzáférhetőséget és a megfelelő feliratozást biztosítani kell. Viszonyításhoz a 20 kg/h-val (~5,5 g/sec) szivárgó klór elnyeletésére 4000 l/h (~1,1 l/sec) vízmennyiség szükséges. A beépített sprinkler esetén a vízelvezetőt a közcsatornába tilos bekötni, azt külön saválló aknába kell összegyűjteni és semlegesíteni (pl.: mésszel). A semlegesítéskor keletkező anyag már nem veszélyes hulladék, nem igényel külön kezelést.

Hő és füst elleni védelem, valamint a hasadó és nyíló felületekre vonatkozó előírások az új OTSZ alapján A 2014. novemberi lapszámban megkezdett cikk folytatása.

X. Hő- és füst elleni védelem (84. § – 94. §) A hő- és füstelvezetésre vonatkozó általános előírások egyszerűsödtek. Az általános előírásokban található, hogy hol kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni és a kötelező esetektől eltérően nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni. Fontos, hogy egyes rendeltetésekhez kötötten is kell hő- és füstelvezetést létesíteni, ezt a rendeltetésekhez kötött előírásokban találhatjuk meg, továbbá a speciális építmények esetén a XII. fejezetben. Ezeknek a rendszereknek a működtetése, vezérlése a szakhatósági egyeztetésekkor mindig körülményes és sarkalatos pont volt. Sokszor igen nehezen jutott „dűlőre” a hatóság, illetve a beruházó, kivitelező. Az új OTSZ-ben azonban egyértelmű előírások találhatók a hő- és füstelvezető rendszerek vezérlését illetően. A hő és füst eltávolítása megengedett gravitációs, gépi és ennek a kettőnek a kombinálását tartalmazó mű­ szaki megoldásokkal. A szellőzőberendezések is alkalmasak lehetnek, ha teljesítik a hő- és füstelvezetésre vonatkozó előírásokat. Egyes esetekben a megfelelőséget számítással kell alátámasztani, ezek a gravitációs elvezetéshez, illetve a kombinált elvezetési megoldásokhoz köthetők, például nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás gravitációs elvezetéssel kombinálva. Az igazoló számításokhoz a jogszabály megadja azokat a paramétereket, melyeket igazolni szükséges, ezek kitérnek a szén-dioxid, szénmonoxid koncentrációra, hősugárzásra, térhőmérsékletre, látótávolságra a menekülési időtartamon belül, illetve a tűzoltói beavatkozás időtarta­mára. A hő és füstelvezető szerkezettel szemben támasztott követelmények is megváltoztak. A jogszabály nem konkrét műszaki megoldásokat tartalmaz, hanem olyan paramétereket, melyeket a szerkezetnek teljesítenie kell. Ez az alábbiakra terjed ki:

• • • • • •

szerkezet anyagának tűzvédelmi osztályára (A1-D), megbízhatósági nyitási ciklus számára terjed, szélterelő vibráció, külső szívóhatással szembeni ellenállás, hővel szembeni ellenállás, égve csepegési kategória.

A füstszakaszok kialakítása során a jogszabály nem tesz különbséget, hogy az épület csarnok, csarnokjellegű-e avagy sem. A füstszakaszok mérete változatlanul 1600 m2 maradt, legnagyobb oldalhosszúsága azonban 60 méterről 80-ra növekedett. A 40 métertől hosszabb közlekedőkre, folyosókra szintén füstszakaszokat kell létesíteni. A füstszakaszok mérete továbbra is megnövelhető 2000 m2-re, azonban ez csak az 1200 m2-től nagyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiségekre vonatkozik. Az egyes füstszakaszokat fallal és abba beépített füstgátló ajtóval, vagy tűz esetén padlószintig leengedett mobil füstköténnyel lehet elválasztani. Sok problémát okozott korábban a füstgyűjtő térben, azaz a füstkötényfalak alsó síkját meghaladó raktározás, tárolás. Az új jogszabály szerint raktározni, tárolni abban az esetben lehetséges, ha a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye biztosítja a keletkező hő és füst elvezetését, és a füstgyűjtő tér hőmérséklete nem emelkedik 150 °C fölé, vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinklerrel védett. A hő- és füstelvezetők beépítési helyét az új jogszabály részletesen taglalja. A beépítés során figyelemmel kell lenni az általános elvekre, úgymint a kijutó füst ne veszélyeztesse a menekülési útvonalakat, a füstmentesítés légellátását, tűzoltó beavatkozást stb. A speciális előírások meghatározzák az egyes elvezetők egymástól való távolságát, illetve számát. Például az 1200 m2-től nagyobb alapterületű helyiség esetén a tetőn a szomszédos hő- és füstelvezető szerkezetek egymástól mért távolsága legalább akkora, mint a két elvezető átmérőjének vagy nagyobbik oldalméretének összege. Közösségi funkció esetén az 1200 m2-től nagyobb helyiségekben 200 m2-enként, egyéb funkció esetén 300 m2enként kell elvezető szerkezetet beépíteni. Az új jogszabályban az 1200 m2-es helyiség alapterület méret sokszor jelenik meg, így ezt érdemes megjegyezni. Az új jogszabály a légpótló szerkezetek helyiségbe történő bejuttatásának helyét is szabályozza.

15

A korábbi gyakorlatban a tervező és a tűzvédelmi hatóság – a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével – közös nevezőre jutással oldotta meg ezt a kérdést. Jelen esetben a jogszabály a 4 méternél nagyobb belmagasságú terekre, átriumokra, lépcsőházakra, közlekedőkre, illetve általánosságban a belmagasságokra vonatkozóan pontosan rögzíti a légpótlás helyét. A füstmentes lépcsőházak esetén lehetőség van a természetes vagy a gépi úton történő füstmentesítésre. A természetes szellőzés esetén szintenként a lépcsőházi alapterület legalább 20%-át elérő, de minimum 4 m2 összefüggő nyitott felülettel vagy ugyanilyen felülettel kialakított előtéren át kapcsolódik a külső szabad légtérhez. A túlnyomásos lépcsőházaknál 4555 Pa túlnyomást kell biztosítani, illetve egy nyitott ajtó esetén a 10 Pa-nak meg kell lennie. A jogszabály további nyitott ajtók esetén úgy fogalmaz, hogy a lépcsőház füstmentesítését úgy kell méretezni, hogy a kijárati szinten és a lépcsőházba nyíló 4 szintenként további egy szinten kell nyitott állapotú ajtót feltételezni, ekkor a nyílászáróknál 1 m/s sebességű légáramlásnak kell lennie. Fontos, hogy az előteres füstmentes lépcsőháznál az előtér túlnyomása 10-15 Pa és a lépcsőházban az előtérhez viszonyítottan kell az 50 +/–10% Pa túlnyomásnak meglennie.

XI. Hasadó és hasadó-nyíló felületek (95. § – 104. §) Az eddigi OTSZ-ek hasadó és hasadó-nyíló felületek (továbbiakban: hasadó felületek) című fejezete leginkább a robbanásveszélyes terekben, gépészeti helyiségekben jutott fontos szerephez a kialakításuk során. Az új jogszabály sem fogalmaz másképp: „Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockáza­ ti egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osz­ tályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolá­ sa történik, a robbanási túlnyomás levezetése cél­ jából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesí­ teni.” A fejezet vonatkozik az ipari, tárolási és mezőgazdasági rendeltetésű helyiségekben keletkező térrobbanás vagy nem robbanóanyag által okozott egyéb robbanás levezetésére való felületek kialakítására is.

16

A hasadó felületek nagyságát néhány különleges esettől eltekintve mindig számítással kell meghatározni. A felületet az eddigi jogszabályokból ismert fajlagos hasadófelületi tényező, illetve a helyiség beépítetlen térfogatának szorzatából kapjuk meg. A megnyílási nyomásnál figyelembe kell venni, hogy a beépítési helyen várható szélszívás 10%-kal megnövelt értékénél nagyobb nem lehet. A hasadó felületek különleges esetei: • ha a helyiség hossza legalább négyszerese a szélességének; • lefúvatási befogadótérbe végzendő lefúvatás; • angol akna felhasználása lefúvatásra; • ha a hasadó és hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek nagysága nem éri el a hasadó felületek nagyságát, vagy meghaladja a nagyságát; • ha a hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása 1-3 kN/m2 között van. A lefúvatási környezet védelménél, a közlekedési útvonalak és terek védelme érdekében a lefúvató felületet a helyiségek födémén kell kialakítani. Alkalmazható az oldalfalakban történő kialakítás is. Ebben az esetben figyelembe kell venni a védőtávolságokat, szükség esetén terelőfalat kell kialakítani, melyeknél figyelni kell hogy az elhelyezkedésével ne zavarja a lefúvatási szabad teret. A lefúvatás irányában figyelni kell a nyílászárókra: ajtó, ablak 10 méteren belül nem lehet, valamint más épület(rész) sem lehet 6 méteres távolságon belül. Technológiai berendezések esetén, ha egy berendezés a lefúvatás irányában 6 méteres távolságon belül van, akkor a terelőfalakra vonatkozó nyomás felvételére alkalmasnak kell lennie. Az építményszerkezetekre ható terhelések megegyeznek az előző jogszabályban foglaltakkal. A hasadó felületekre 3 kN/m2-es statikus terhelést, a hasadó-­nyíló felületekre 2 kN/m2-es statikus terhelést kell figyelembe venni. Az egyes felületeket oda kell koncentrálni, ahol a robbanás valószínűsége a legnagyobb, valamint az egyes felületi elemek közötti távolság 12 métertől több nem lehet egy nyomásmentesítő téren belül. A terelőfalakra vonatkozó terhelési előírások a lefúvató felülettől vonatkoztatott távolság függvényében találhatók meg.

Olvasói kérdések A kérdések a jelenleg hatályos OTSZ alapján kerültek megválaszolásra. Kérdés Milyen időközönként és kinek kell felülvizsgálnia a tűzgátló ajtót, menekülési irányfényt, valamint a vészkijáratot? Válasz Tűzgátló ajtók felülvizsgálata: Az OTSZ 585. § (1)-(2) bekezdése alapján a tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell, ennek elvégzését pedig írásban kell rögzíteni. A tapasztalt hiányosságokat soron kívül kell javítani, és ennek elvégzését írásban igazolni kell, ezt az Üzemeltető végzi. A felülvizsgálat külön tevékenység, a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység, a tevékenységi kör az 1. melléklet 4. pontjában található. Tehát a felülvizsgálatot csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik ilyen szakvizsgával. A tűzgátló ajtók felülvizsgálatának időintervallumát a gyártói előírásokban találhatja meg. Ha nincs ilyen kitétel, a havi ellenőrzés az irányadó,

és az ott tapasztalt hiányosságok kijavítását kell haladéktalanul elvégeztetni a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján az 1. melléklet 4. pontjához kötött szakvizsgával rendelkező személlyel. Menekülési irányfény felülvizsgálata: A menekülési útirányt jelző biztonsági világítás felülvizsgálatát a jogszabály a 398. § (3) bekezdésében írja elő: „A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell.” Ezt az üzemeltető vagy az általa megbízott személy végzi el, illetve rögzíti az ellenőrzési naplóban. Vészkijárat felülvizsgálata: A vészkijáratok felülvizsgálatáról konkrétan az OTSZ nem tartalmaz előírást. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat – nem szabad lezárni, amíg a helyiségben tartózkodnak.

Ezúton kívánunk minden kedves olvasónknak és családtagjaiknak békés, boldog karácsonyi ünnepeket és erőben, egészségben gazdag új évet!

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VI. évfolyam, tizenkettedik szám, 2014. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.