E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom november VI. évfolyam 11. szám. A hónap témája OTSZ (beharangozó)

2014. november  |  VI. évfolyam  11. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája • OTSZ (beharangozó)

Aktuális

• Tűzeset-ismertetés, -elemzés

Szabványhírek 2014 októberében Olvasói kérdések

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­ védelmi mérnök

Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVédSzaklap; jelszó: tzvdlm112014 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

A kézirat lezárása: 2014. november 3.

Új OTSZ 2015 – Felkészülés az új rendelet alkalmazására A Fórum Média Kiadó 2014. GHFHPEHU pQ NRQIHUHQFLiW rendez munka- és WĬ]YpGHOPL IHOHOĞV|N valamint építésügyi WHUYH]ĞN és NLYLWHOH]Ğ cégek részére D]~M2UV]iJRV7Ĭ]YpGHOPL6]DEiO\]DWUHQGHONH]pVHLUĞO. Mint ismeretes, az új OTSZ tervezetét az Európai Bizottság jóváhagyta, így a kihirdetés HOĞO minden akadály elhárult. A jelenleg hatályos szabályzattal szemben az új Országos 7Ĭ]YpGHOPL Szabályzat csak a konkrét WĬ]YpGHOPL követelményeket, illetve az elvárt biztonsági szintet foglalja majd magába, az ennek a teljesítéséhez választható NO|QE|]Ğ PĬV]DNL megoldásokat és számítási PyGV]HUHNHWD7Ĭ]YpGHOPL0ĬV]DNL,UiQ\HOYHN7Y0, IRJMiNWDUWDOPD]QL

Amennyibenhttp://forum-akademia.hu/images/stories/Eloreg__OTSZ_4109.pdf érdekli a téma, kérjük, töltse le a lapban található előregisztrációs ívet, és juttassa vissza kiadónknak e-mailben a [email protected] e-mail címre, vagy a 468-2917-es fax számra. )LJ\HOHP$]HOĞUHJLV]WUiFLyVODSNLW|OWpVHVHPPLUHQHPN|WHOH]LgQW $]gQiOWDOPHJDGRWWDGDWRNFVXSiQDN|QQ\HEEHOpUKHWĞVpJHWV]ROJiOMiN

A hónap témája OTSZ (beharangozó) Ez év februárjában már volt szó az új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal kapcsolatosan, hogy az új jogszabály megjelenésével milyen változásokra lehet számítani, melyek voltak azok a körülmények, amelyek indokolttá tették a teljesen új megközelítést a tűzvédelem szabályozása területén. A tűzvédelem területén ez lesz az 5. jelentős változás 1980, 1996, 2008 és 2011 óta a tűzvédelmi jogszabályok életciklusában. Az alábbiakban fejezetekre bontva mutatjuk be azokat a főbb változásokat, amelyekre érdemes figyelni. Ebben a cikkben nem a konkrét előírások taglalására

2

JÖN

JÖN

JÖN

JÖN!

helyezzük a hangsúlyt, hiszen azok a jogszabályból kiolvashatóak. A hangsúlyt a jogszabály rendszerének bemutatására, felépítésének megértésére helyezzük, hogy alkalmazása minden olvasónk számára kön�nyebb legyen.

Az új jogszabály felépítése I. Általános rendelkezések A jogszabály általános rendelkezései állapítják meg a rendelet hatályát, illetve azt, hogy e rendelet mely területekre nem terjed ki. Az új jogszabály már egészen másképp rögzíti a tűzvédelmi követelményekre vonatkozó hatályt, illetve azt, hogy az általa rögzített követelményeket milyen létesítményekben, gépek működtetése során kell betartani. Nagyon fontos változás, hogy a meglévő építmények bővítése, korszerűsítése esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell a rendeletet alkalmazni. Már régóta ismert, hogy az új jogszabályból teljesen kihagyják az olyan jellegű előírásokat, amelyek konkrét műszaki kialakítást határoznak meg. Ennek pótlására műszaki irányelvek kerülnek kiadásra, amelyek tartalmaznak minden, a tűzvédelmi hatóság által elfogadott kialakítást. Ezektől való eltérés lehetséges az azonos biztonsági szint bizonyításával, amelyet a tervező részéről kell igazolni. A tűzvédelmi hatóság továbbra is engedélyezhet eltérést az új OTSZ egyes fejezeteinek előírásai alól, meghatározott kivételekkel. II. Értelmező rendelkezések Az értelmező rendelkezések felépítése teljesen eltér a 28/2011. BM rendeletben megszokottól. Míg az OTSZ elődjénél a fogalmi háttér tematikusan az egyes fejezetcímekhez illően volt bontva, az új jogszabály az értelmező rendelkezéseket abc sorrendbe rendezve egy bekezdés alá illeszti be. Ez egyrészt abból a szempontból jó, hogy bármilyen témához kapcsolódóan keresünk fogalmat, azt az abc sorrendből könnyen ki tudjuk keresni, hátránya lehet, hogy így a fogalmak értelmezése egyszerre nagy tömbben jelenik meg, nincs tördelés, mely az egyes témaköröket elkülönítené egymástól.

A fogalmak közül számos új fogalom került be az értelmező rendelkezések közé, illetve vannak, amelyek kikerültek onnan. Például az alaprendeltetés fogalma a tűzvédelmi tervezés területén kiemelt szerepet kap, az alaprendeltetést négy különböző alkategóriákra sorolja a jogszabály: ipari-mezőgazdasági, közösségi, lakó és tárolási. A korábbi jogszabály ezeket a fogalmakat használta, azonban értelmező rendelkezésben nem jelent meg így elkülönítve. Ennek előnye, hogy nem keletkezhet vita az engedélyezés alatt álló épület rendeltetésének meghatározását illetően. A mentés szempontjából bevezették az előkészítéshez kötött mentés fogalmait, az előkészítéssel, előkészítés nélkül, valamint előkészítéssel sem menthető személy az előző jogszabályban a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozottakhoz köthető. A kockázatalapú tervezéshez az értelmező rendelkezésekben található fogalmak pontos ismerete szükséges. Az új jogszabályban az értelmező rendelkezések már nem tartalmazzák az éghető folyadékok tárolásával kapcsolatos fogalmakat. III. Védelmi célok és tervek A védelmi célokat életvédelmi, illetve értékvédelmi célokra lehet osztani, ezek a tervezők, valamint a beruházók számára előírt elvek, melyeket a tervezés és a beruházás kivitelezése során be kell tartaniuk. Ebben a fejezetben kaptak helyet az általános tűzvédelmi alapelvek, melyek vonatkoznak az alábbiakra: • építési termékek kiválasztása; • tűzterjedés; • építményben tartózkodók; • hő és füst káros hatásai; • tűzoltói beavatkozás hatékonysága. IV. Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás „A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.” A tűzveszélyességi osztályok terén jelentős változás tapasztalható az új jogszabályban, a már több évtizede

3

létező osztályba sorolást az új OTSZ megváltoztatja és az eddig ismert öt osztály helyett hármat nevesít. 28/2011. BM rendelet

Új OTSZ

Önálló rendeltetési egység Önálló rendeltetési egység

Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes Tűz- és robbanásveszélyes

Kockázati egységek

Robbanásveszélyes

Önálló rendeltetési egység Önálló rendeltetési egység

Kockázati osztályok

Épület vagy önálló épületrész Mértékadó kockázati osztály

Tűzveszélyes Mérsékelten tűzveszélyes

Nem tűzveszélyes

Tűzveszélyes

Nem tűzveszélyes

A jogalkotók álláspontja, hogy a hatályos követelmények alapját képező tűzveszélyességi osztályba sorolás a jelenlegi formában nem megfelelő, és nem valósul meg általa az arányos védekezés elve. Az egyszerűsítés oka az egyes osztályok közötti átfedés. Az „A”–„B” tűzveszélyességi osztályokat már az eddigi jogszabá­ lyok is mondhatni együtt kezelték, ezért ebből a kettő­ből közösen lett a „Robbanásveszélyes” osztály. A „C”–„D” osztályok már jobban elkülönültek, azonban markánsan nem voltak elválaszthatók az eddigi jogszabályokban, így ezek is összevonásra kerültek és együtt alkotják a „Tűzveszélyes” osztályt. Az új jogszabály az épületek, létesítmények tűzvédelmi követelményeinek meghatározását kockázati osztályok megállapításához köti. Az épület kockázatának megállapításához az épületet, épületrészt kockázati egységekre kell felosztani, majd az egységek kockázati osztályainak meghatározásához a mértékadó kockázati osztályt lehet meghatározni, melyből következnek a követelmények. Az építmények esetében a tűzveszélyességi osztályba sorolást a kockázati osztályba sorolás váltja fel. A tűzvédelmi követelményeket az új OTSZ-ben tehát már ennek

4

megfelelően alakították ki, az eddig öt tűzállósági fokozatot négy kockázati osztály fogja helyettesíteni: • Nagyon alacsony kockázat (NAK) • Alacsony kockázat (AK) • Közepes kockázat (KK) • Magas kockázat (MK) Az épületekkel szemben támasztott követelmények a tervező által meghatározott mértékadó kockázati osztály alapján kerülnek meghatározásra, illetve az egyes alaprendeltetésekhez a jogszabály megad kötelezően alkalmazandó kockázati osztályt. V. Általános szerkezeti követelmények Az általános szerkezeti követelmények tartalmazzák a tervezés során betartandó alapelveket, úgymint, hogy a szerkezet tűz esetén a rendeletben előírt időtartamig biztosítsa teherhordó képességét, a szerkezeti állékonyság biztosítsa a védelmi szerkezetek rendeltetésének ellátását, illetve hogy a tűzszakasz vagy önálló épületrész a tűz elleni védelmi képességét be tudja tölteni. Fontos, hogy az új jogszabályba bekerül, hogy az A1, A2-es anyagokat milyen bevonatokkal, burkolatokkal lehet fedni, úgy hogy az épületszerkezet tűzvédelmi osztálya változatlan maradjon. Ebbe a bekezdésbe bekerülnek a ragasztók is, melyek az előző jogszabály során sok vita alapját képezték, hogy milyen befolyással vannak a szerkezet tűzállóságára. Az általános szerkezeti követelmények fejezetébe kerülnek azok az építmények, amelyek épületszerkezetei­ vel szemben egyáltalán nincs tűzvédelmi követelmény.

VI. Tűzterjedés elleni védelem Az új jogszabály a tűzterjedés elleni védekezés minden előírását egy fejezetben taglalja, az alábbi bontás szerint: • Tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között: a szomszédos építmények és szabadtéri tárolási egységek közötti tűzterjedés megakadályozására vonatko­zóan a már ismert markáns előírások nem vál­toztak. • Tűztávolság: a tűztávolságok mértékének meghatározása három csoportba osztható, mellékletben meghatározott távolság, a speciális építmények esetén külön fejezetben vagy számítás alapján történik a meghatározás. • Tűzszakaszolás: a tűzszakaszok méretét a jogszabály minden esetben rögzíti, kivételt képeznek a közműalagutak, melyek tűzszakaszolásának szükségességét a tűzvédelmi szakhatóság írja elő. • Az épületen kívüli tűzszakaszok csatlakozására vonatkozó szabványok kiszélesedtek, illetve változtak a távolságok is. A vízszintes irányban történő tűzterjedés elleni védelem 5 méteren belül kell, hogy megvalósuljon, míg a függőleges (eltérő magasságú tűzszakaszok esetén) a védelmet 10 méteren belül kell biztosítani. • Homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményeinél a jogszabály abból az alapvető előírásból indul ki, hogy az azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a külső térelhatároló falnak homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, majd ehhez tartozóan felsorolja azokat a kivételeket, melyek valamelyikének teljesülése esetén nem szükséges a homlokzati tűzterjedés elleni védelem. • Gépészeti és villamos átvezetések során minden olyan épületszerkezetben, melynek „E” (integritás) és „I” (szigetelés) tűzállósági teljesítménnyel kell rendelkeznie, az átvezetések kialakításánál réskitöltő – réselzáró rendszert kell alkalmazni. Ezeket a kitöltéseket az új jogszabály által előírt tartalmú adattáblákkal kell jelölni az építményszerkezet mindkét oldalán. A gépészeti aknákra, illetve a szemétledobókra vonatkozóan is itt találhatók előírások a jogszabályban. • A tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei tartalmazzák a tetőszinti tűzter-

jedési gát szélességére vonatkozó előírást, illetve a tűzfalra vonatkozó már ismert előírást, miszerint annak az épület egészét függőlegesen át kell metszenie. A tűzterjedéshez kapcsolódnak közvetlenül a szellőzők előírásai illetve, hogy a beépített tűzvédelmi berendezések (tűzjelző, tűzoltó berendezések) mit kell, hogy késleltetés nélkül vezéreljenek, illetve a tűzgátló ajtók csukódásának késleltetése milyen feltételekhez kötött. Az előző évekből ismert, egyedi előírások alapján történő késleltetések megszűnnek és egységes keretet kapnak az új szabályozás alapján. • A tetők és tetőtér-beépítések követelményeiben megtalálhatók a tetőtér kialakításával kapcsolatos előírások a kockázati osztályokhoz mérten. VII. Rendeltetéstől függő létesítési követelmények Ennek a fejezetnek az elején találhatóak az önálló tűzszakaszi kialakítást követelő előírások. Az új jogszabály több új előírást fogalmaz meg, ilyen például a kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiségek önálló tűzszakaszként történő kialakítása. A kazánhelyiségeket nem az önálló vagy összteljesítmény alapján kell tűzszakaszként ­kialakítani, hanem csak az összteljesítmény a meghatározó. A tűzszakaszok tűzállósági követelményeit az adott épület kockázati besorolása alapján kell meghatározni. A lakó- és üdülőépületekre vonatkozó egyedi előírások nem változtak az előző jogszabályhoz mérten. Az új kockázati besorolásokhoz igazították a zárt fo­ lyosóra, menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló lakossági tároló ajtóra, lakásokra vonatkozó követelményeket. Szállás rendeltetés esetén bővültek az előírások, új követelmények jelentek meg a szállás rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségei­ re vonatkozóan, valamint a menekülési útvonalra nyíló 20 négyzetméternél nagyobb alapterületű tár­oló helyiségek ajtóira. Az oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató rendeltetés kibővült a játszóházakkal is. Az előírások kiterjed-

5

nek a falburkolatokra, mennyezetburkolatokra, illetve a padlóburkolatra is. A jogszabályban külön alpontot kapott a művelődési, kulturális és hitéleti rendeltetés. Ez utóbbi rendeltetésre egyedi előírásokat jogszabályok eddig nem alkalmaztak. A rendeltetéstől függő egyedi előírások ezenkívül több más rendeltetéshez kötnek egyedi előírásokat. A jogszabály a szociális rendeltetésre, vendéglátásra, kereskedelmi rendeltetésre, sőt még a kényszertartózko­ dásra szolgáló építményekre is ad egyedi követelményeket. VIII. Kiürítés A kiürítés a tűzvédelmi jogszabályok mindig sarkalatos pontja volt. Fontos, hogy az értelmező rendelkezésekben történő változások miatt jelen esetben már a „menekülésben korlátozott személyek” definícióját kell alkalmazni. A speciális építmények kiürítése, illetve a szabadtéri rendezvények kiürítésére vonatkozó előírások nem ezen fejezet részét képezik. A meneküléshez szükséges adatokat, úgymint a menekülési útvonal hosszát vagy számítással, vagy mellékletben foglalt menekülési útvonal és a menekülési útvonal elérési távolságának megengedett legnagyobb hosszúságával lehet meghatározni (lépcsőn való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a járóvonalon megtett úthosszt kell számításba venni). A létszám meghatározása során az üzemeltetői adatszolgáltatás vagy a kiürítés témaköréhez tartozó mellékletben rögzített fajlagos létszám közül a nagyobbat kell figyelembe venni. Az új OTSZ nagyobb hangsúlyt fektet az átmeneti védett terek előírásaira, illetve azok alkalmazására. Az átmeneti védett terek nem változnak, ugyanúgy lehetnek önálló helyisége, tűzszakaszok, füstmentes lépcsőházak illetve a tetőfödém. Az önálló helyiségek kialakításával, illetve a tetőfödémek átmeneti védett térré nyilvánításával kapcsolatosan ebben a fejezetben találhatóak előírások. Nagyon fontos változás a menekülésben korlátozottak tartózkodási helyének védelme. Az előkészítéssel vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét tűzgátló építményszerkezetekkel kell

6

ellátni, homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, biztonsági világításnak kell lennie, illetve a helyiség rendeltetésszerű működése legyen fenntartható. Ennek időtartamát a szakhatósággal kell egyeztetni. A menekülési útvonalak követelményei jelentősen nem változtak, a beépíthető nyílászáróknál fontos változás, hogy az 50 fő feletti befogadóképességű helyiségek menekülésre számításba vett ajtói nem kizárólag a menekülési irányba nyílhatnak, hanem ha az adott nyílászáró minősítése szerint menekülési útvonalon beépíthető, nyílhat a menekülési iránnyal szemben is. A gyakorlatban sok problémát okoztak azok a menekülési útvonalak, amelyek vagyonvédelmi okok miatt lezárásra kerültek. Az új OTSZ ezen a területen megengedi, hogy az üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatóságát kulcsdoboz elhelyezésével biztosíthatják, ehhez azonban szigorú feltételeket szab (pl.: 50 főtől kevesebb menekülő személy). Hiánypótló jelleggel megtalálható a menekülést akadályozó beléptető rendszerek alkalmazása, amelyeknek menekülés esetén a menekülési útvonalat szabaddá kell tenniük, biztosítani kell a szükséges szélességet és átbocsátóképességet. A helyiségek, épületrészek kiürítésénél külön figyelmet igényelnek a nézőterek, előadótermek, rendezvénytermek. Ezek kiürítési szabályainak tanulmányozása során több újdonságra figyelhetünk fel. A nézőtereknél, rendezvénytermeknél a 300 fő feletti helyiségeknél szigorú előírásokat rögzít az új jogszabály: csak rögzített ülőhelyekkel tervezhető, illetve a kiürítési útvonaltól mérve legfeljebb 20 db ülőhely lehet. A kiürítésszámításnál csökkentek az első szakasz megengedett időtartamai, 2 perc helyett minden esetben 1,5 perccel kell számolni. IX. Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények A tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások jelentősen nem változtak, azonban vannak eltérések a 28/2011. BM. rendelethez mérten, például a mentést elősegítő ablak osztás nélküli üvegezett felülete a je-

lenlegi jogszabályban 1 m x 1,5 m, az új jogszabályban pedig 0,9 m x 1,2 m. A tűzoltási felvonulási terület kialakításától a régi OTSZ logikájának megfelelően lehet eltekinteni, így ezeket az előírásokat az új jogszabály a saját értelmező rendelkezéseihez, illetve a kockázati osztályokhoz igazította. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag-intenzitás mértéke nem változik, az új szabályozás az időtartamokat a kockázati osztályokhoz rendelte. A transzformátorállomások oltásához szükséges vízmennyiség az alapterületre vetített oltóvíz-intenzitás, illetve a vízzel oltó berendezésekkel teljes területen lefedett mértékadó tűzszakaszoknál az intenzitás legfeljebb 70%-ig csökkenthető, figyelembe véve a sprinkler működéséhez szükséges vízmennyiséget. Az új OTSZ-ből kikerülnek a szintszámhoz kötött oltóvíz-csökkentési lehetőségek, azaz már nem csökkenthető az intenzitás a 2-5 szintes épületeknél 30%-kal és a 6 vagy több szintes épületeknél 40%-kal. Az oltóvízhálózatra vonatkozó előírások leegyszerűsödtek. Megmarad az egyirányú táplálásra vonatkozó NA 100-as, illetve a körvezetékre vonatkozó legalább NA 80-as vezetékátmérő. Az 1000 fő alatti lakost számláló településeken pedig a védendő létesítménytől számított legfeljebb 500 méteren belüli természetes vagy mesterséges víznyerő hely is megfelelő lehet, illetve egyéb műszaki megoldások is megengedettek. A tűzcsapok kialakítása és követelményei is új színezetet kapnak az új szabályozásban. A tűzcsapoknál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél 2 bar, 30 méter feletti szintmagasságú építményeknél 6 bar-os kifolyási nyomást kell biztosítani. A 28/2011. BM. rendeletben a szabályozás a kifolyási nyomás mértékét a tűzveszélyességi osztályokhoz kötötte. Az elhelyezési távolságok nem változnak, a kifolyási magasságokat azonban rögzíti az új jogszabály és már kifejezetten előírja, hogy a vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során az érintett föld alatti tűzcsapokat minden esetben föld felettire kell cserélni. A fali tűzcsapok szükségességét a jogszabály 3 esetben írja elő a kockázati osztályokhoz kötötten: magas kockázati osztály esetén 200 m2-nél, közepes kockázati osztály esetén 500 m2-nél, alacsony kockázati osztály

esetén 1000 m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben. A fali tűzcsapok egyidejűségi mérésére, vízintenzitására vonatkozó táblázat a jogszabály mellékletében található. Az oltóvíz-tározók főbb előírásai mondhatni nem változnak. A kulcsszéfekre vonatkozó előírások is rövidültek, kikerültek a konkrét műszaki előírások, illetve hogy a széfeket pontosan hol és mi módon kell elhelyezni [28/2011. BM rendelet 436. § (2)-(5)]. A tűzoltósági beavatkozási központ kialakítását változatlanul a tűzvédelmi szakhatóság írja elő. A központ szintén a szakhatóság által meghatározott tűzoltótechnikai berendezések vezérlését biztosítja. A tűzgátló épületszerkezetekkel történő leválasztás, illetve a 90 perces működőképesség megtartásának időtartama kikerül az új szabályozásból, helyette összekapcsolták a tűzoltó-technikai berendezések működőképességének időtartamával. A tűzoltósági rádióforgalmazás biztosítását a katasztrófavédelmi szerv és a rádió-távközlési rendszer szolgáltatója közösen ellenőrzi. A közepes és a magas kockázati osztályba tartozó épületekben a kézi rádióberendezés számára az üzemszerű állapotot biztosító berendezést a beruházónak kell kiépíteni a működtetés az üzemeltető feladata. Új elem az új szabályozásban, hogy külön taglalja a tűzoltó felvonó létesítését. Eszerint, tűzoltó felvonót kell létesíteni a magas épületekben, 3-nál több pinceszinttel rendelkező épületben vagy ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Ugyanebben a fejezetben találhatók a napelemekre vonatkozó előírások, melyek az eddigi szabályozásban nem voltak. A napelemekkel kapcsolatban az áramtalanítás valamint a homlokzati tűzterjedést és a napelemes tetőcserepek kérdéskörére tartalmaz előírásokat az új OTSZ. Az új OTSZ konkrét, részletekbe menő változásait a jogszabály megjelenését követően részletesen feldolgozzuk.

7

Aktuális Tűzeset-ismertetés, -elemzés A társasházaknál számtalan esetben fordult elő, hogy a közműóra szekrényekben az egyes szinteken különböző éghető, nem éghető anyagokat tároltak. Sok esetben a lakók nem saját ingatlanaikban dohányoznak, hanem a közösségi terekbe, például a lépcsőházakba járnak dohányozni, a dohányvégeket pedig a villanyóra, vízóra szekrényekbe eldugott hamutálakba (konzervdoboz) helyezik. A dohányzás sokszor szerepel gyújtóforrásként a híradásokban. Mindenki tisztában van vele, hogy gyújtási energiája alapvetően alacsony és szinte ideális körülmények kellenek a tűz keletkezéséhez, de sohasem szabad ezt a szempontot figyelmen kívül hagyni. A rosszul eloltott dohánynemű parazsa a könnyen éghető anyagokat képes meggyújtani, ilyenek lehetnek például a használt papír zsebkendők, szalvéták, éghető törmelék stb.

Kérdés, hogy a vízóra szekrényben mi okozhatta az ott tárolt anyagok meggyulladását. A társasházakban rengeteg alacsony és magas feszültségű elektromos vezeték, berendezés található. A közműalagutakban, aknákban egymást érik a különböző szolgáltatók kábelei. Az egyes szinteken pedig a villanyóra szekrények zsúfolásig telnek elektromos berendezésekkel. Alapesetben a vízóra szekrényekben elektromos berendezés nincs, azonban a későbbi átalakítások miatt ez is elképzelhető. Az elektromos áramról mint gyújtóforrásról már volt szó korábban, előfordulhat, hogy az elektromos szekrényekben keletkező elektromos hiba, zárlat a berendezés kigyulladását is okozhatja. A szekrényekben tárolt anyagok ezt a bajt tetézik, ha meggyulladnak és segítik a tűz terjedését. Ezek a tüzek akkor különösen veszélyesek, ha a kábelátvezetések, illetve a szintenkénti lezárások nincsenek megfelelően elkészítve. A közműaknában kialakulhat az úgynevezett kürtőhatás, ettől pedig a tűz minden szintre gyorsan eljut, arról nem is beszélve, hogy a kábelek a lakások­ ba is átvezethetik a tüzet, ha a vízszintes átvezetéseket is hibásan kivitelezték (PVC csőbe behúzott kábelek). Ezeknek a tüzeknek a kifejlődése az éghető műanya­ gok miatt rendkívül gyors, a közműszekrényekben található tárolt anyagok csak gyorsítják a folyamatot. A lépcsőházakban az égő műanyagok miatt korommal, illetve maró hatású anyagokkal telített füst fog terjedni. A megnövekedett füstképződés miatt a lakóés közlekedő terek gyorsan telítődnek, ami megnehezíti a tájékozódást, menekülést. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni az ezzel járó pszichikai hatásról, ami sok esetben meghatványozza a valós veszélyhelyzetet.

Idei évben egy társasház második emeleti vízóra szekrényében tűz ütött ki, a szekrényben tárolt anyagok, műanyag vödör, felmosórongy, műanyag cserép gyulladt meg. A füst elárasztotta a második és a harmadik emeletet.

8

Ugyanúgy tűz üthet ki a társasház alagsorában is, ahol leginkább az ott tárolt bútor, illetve hulladék éghet. Az alagsorokban találhatók a lakók tároló rekeszei, ezekben a rekeszekben sokszor a társasházi közös képviselő által sem ismert anyagok vannak felhalmozva. A lakók kényszerhelyzetben vannak, hiszen például ki tárolna szívesen a lakáson belül turista-palackot, ­hígítót, festéket stb. Ezért sokszor ezekben a tárolókban kifejezetten gyúlékony, robbanásveszélyes anyagok is lehetnek. Ha az alagsorban tűz üt ki, a tárolt anyagok miatt a fajlagos felületen akkumulálódó hő-

mennyiség nagy, ami elősegíti a tűz terjedését, illetve nehezíti a beavatkozást, arról nem is beszélve, hogy az alagsorok szellőzése – különösen a régi építésű társasházaknál – nem elégséges és egy esetleges tűznél a füst elvezetésére teljesen alkalmatlan. Az alagsorból pedig a füst sok esetben felszivárog az emeletekre és telíti a lépcsőházakat, akadályozva a menekülést. A fentiekre vonatkozó jelenlegi szabályozás egyértelműen fogalmaz: az épületek helyiségeit csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telepengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Tehát a folyosókon, alagsori közlekedőkön, közműszerelvény szekrényekben, mérőóra helyiségekben éghető anyagokat, hulladékot tilos tárolni. Ezt a társasház tűzvédelmi házirendjében is rögzíteni szükséges, amelyet a lakókkal az éves oktatás során meg kell ismertetni, illetve be kell tartatni. Az alagsorokra vonatkozik továbbá, hogy a talajszint alatti helyiségekben „A” és „B” tűzveszélyességi osz-

tályba tartozó anyag nem tárolható. Azaz üzemanya­ gok, hígítók, PB palackok az alagsori tároló rekeszekben nem tárolhatók. A tárolók környékét éghető hulladéktól mentesen kell tartani. Egy tűzeset során felmerülhet a szándékosság kérdése is, ez azonban nem jelenti azt, ha kizárjuk a szándékosságot, akkor nem keletkezhet tűzeset. A társasházban lakókat sokszor nehéz rávenni a jogszabály szerinti magatartásra. Azonban ha a társasházat a lakók nem jogszabálykövető magatartása miatt a tűzvédelmi hatóság megbírságolja, annak hatásait a lakók „saját” bőrükön is érezhetik adott esetben. Arról nem is beszélve, ha a hatóság közvetlenül azokat bünteti meg, akik a tűzvédelmi szabályzatban, illetve a jogszabályban foglaltakat nem tartották be. Fontos tudni azt is, hogy az alábbi táblázatban felsorolt esetekben a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező, és a tűzvédelmi hatóság a bírság kiszabásának tényében nem, mindössze a bírság mértékében gyakorolhat mérlegelést: Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft)

Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft)

Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

100 000

1 000 000

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200 000

3 000 000

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanás­ veszélyt idéztek elő

100 000

1 000 000

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

30 000/kijárat

45 000/kijárat

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

200 000/kijárat

300 000/kijárat

Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése

60 000

500 000

Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület ­maradéktalanul nem biztosított

50 000

1 000 000

Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, -­felhasználás akadályozása

50 000

1 000 000

Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása

30 000

2 000 000

Tűzvédelmi szabálytalanság

9

Szabványhírek 2014 októberében 2014 októberében az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 1127-2:2014 Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 2. rész: Bányászati alapelvek és módszertan – az MSZ EN 1127-2:2002+A1:2009 helyett. MSZ EN 16477:2014 Robbanásleválasztó szelepcsappantyúk. MSZ EN 469:2014 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltók védőruházatának teljesítménykövetelményei – az MSZ EN 469:2007 helyett. MSZ EN 1947:2014 Tűzoltó tömlők. Szivattyúk és járművek alaktartó nyomótömlői és tömlőszerelvényei – az MSZ EN 1947:2002+A1:2007 helyett. MSZ EN 60079-29-3:2014 Robbanóképes közegek. 29-3. rész: Gázérzékelők. Útmutató a rögzített gázérzékelő rendszerek funk­ cionális biztonságához (IEC 60079-29-3:2014). MSZ EN 60079-31:2014 Robbanóképes közegek. 31. rész: Készülékek porgyújtás elleni védelme tokozással, „t” (IEC 60079-31:2013) – az MSZ EN 60079-31:2010 helyett, amely azonban 2017. január 1-jéig még érvényes. 2014 októberében az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok korábban idegen nyelven bevezetett változata jelent meg magyar nyelven: MSZ EN 60079-0:2013 Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények (IEC 60079-0:2011, módosítva) – az MSZ EN 60079-0:2010 helyett, amely azonban 2015. április 2-áig még érvényes.

10

Olvasói kérdések Kérdés Egy szeglemezes fedélszerkezetet le lehet-e zárni ál­ mennyezettel vagy csak padlásfödémmel a használati tér felől? Válasz A konkrét műszaki elképzelés ismeretének hiányában általánosságban adjuk meg válaszunkat. Az OTSZ idevonatkozó fogalmai: • Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik. • Emeletközi födém (beleértve a tetőtér alatti födémet is): Emeletszint(ek) közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet. • Padlásfödém: tetőtérrel kialakított épület legfelső használati szintje és a beépítés nélküli tetőtér (padlás) közötti teherhordó, térelhatároló szerkezet. A fogalmak alapján mindkét megoldás elképzelhető, azonban más-más eredményt okoz. A lényeges különbség az álmennyezet és a födém létesítése között, hogy míg a födém beépítésével két önálló légtér, két szint jön létre, addig az álmennyezet alkalmazásával a légtér megosztása nem változik, tehát továbbra is egy légtér marad a két elválasztott térrész. A két szerkezet alkalmazását az épület egyes tereinek funkciói, a rendelkezésre álló alapterület hasznosítása, a beruházói igények egyaránt befolyásolják. Tűzvédelmi szempontból tehát mindkét megoldás választható, attól függően, hogy egy egylégterű, funkció nélküli álmennyezet feletti légtér vagy kétszintes, funkcióval rendelkező födémmel elválasztott teret szükséges kialakítani.

Kérdés Az OTSZ 324. § és 331. § (8) bekezdése az építményszintek számáról kapcsolatban rendelkezik (nem tűzszakasz szintszámot tartalmaz). Egy klasszikus üzemi épület általában egy egyszintes üzemi részből (csarnokból) és egy fejépületi iroda-öltőző részből áll, ami általában 2 vagy 3 szintes. Ha a csarnokrészt „csarnok”-ként értékeljük vagy egyszintesként, akkor két épületről beszélünk. A két épület között tűztávolságot kell tartani vagy tűzfalat kell építeni és a tűzfalba az épület határán lévő tűzgátló ajtót kell beépíteni, vagy az OTSZ 323. § (2)(3) bekezdéseinek betartásával a két épületrész összeépíthető megfelelő tűzgátló elválasztással, tűzgátló fallal vagy tűzszakasz határon lévő tűzfallal?

Válasz Az OTSZ idevonatkozó rendelkezései: „7. § 6. Csarnok: olyan épület vagy tűzszakasz, amely legalább 1200 m2 alapterületű és az alábbi kritériumokat együttesen teljesíti: a) rendeltetéstől függetlenül, nagylégterű földszintes (legalább tűzgátló módon elválasztott pincével rendelkező) tetőtér nélküli épület, b) átlagosan 4 m feletti belmagasságú épület, c) az épület vagy a tűzszakasz alapterületének legfeljebb 25%-a kétszintes (osztószint, szintosztó födém), d) egybefüggő teret képező helyiségeket és legfeljebb az épület, tűzszakasz alapterületének 10%-áig 1200 m2nél kisebb alapterületű helyiségeket tartalmaz.” „342. § Egyszintes csarnoképületek szerkezetei a 16. melléklet 7. táblázatában foglalt követelményeknek megfelelően is létesíthetőek.” „343. § (1) A csarnoképület fogalmának nem megfelelő egyszintes építmények szerkezetei tűzállósági követelményeit a 16. melléklet 1-5. táblázatai szerint kell megállapítani.”

„354. § A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folytonosságának elve érvényesüljön, azaz a tűzszakaszhatár minden pontján teljesüljön a tűzállósági fokozat követelményétől függő tűzállósági határértékű védelem.” „359. § (1) A szomszédos épületek egymástól tűzfallal vagy megfelelő tűztávolsággal legyenek elválasztva. (2) A IV. és V. tűzállósági fokozatú, valamint a III. tűzállósági fokozatú, egyszintes épületek tűzszakaszai között kizárólag tűzfalas elválasztás alkalmazható.” Az OTSZ fenti rendelkezései értelmében tehát két megoldás között lehet választani: 1. A csarnok nem önálló épületként kerül kialakításra, hanem önálló tűzszakaszként. 2. A csarnok önálló épületként kerül kialakításra. Az 1. pont szerinti esetben, amikor az egyszintes üzemi csarnok tűzszakasz és a funkcionálisan hozzá tartozó 2-3 szintes iroda-öltőző részből álló fejépület kerül kialakításra, a 16. melléklet 7. táblázata nem alkalmazható, (mivel az egész épület nem elégíti ki a csarnok fogalmát). Ezért ilyenkor a 16. melléklet 1–5. táblázatait kell alkalmazni, és a két épületrész között tűzgátló-elválasztást (tűzgátló fal, nyílászáró, tömítés stb.) kell létesíteni. A 2. pont szerinti esetben, amikor az egyszintes üzemi csarnok épület és a funkcionálisan hozzá tartozó 2-3 szintes iroda-öltőző részből álló fejépület kerül kialakításra, a 16. melléklet 7. táblázata alkalmazható a csarnokra, és a 16. melléklet 1–5. táblázatai a fejépületre. Ebben az esetben viszont szomszédos épületeknek minősülnek, amelyeket egymástól tűzfallal vagy megfelelő tűztávolsággal kell elválasztani, ahol a IV. és V. tűzállósági fokozatú, valamint a III. tűzállósági fokozatú, egyszintes épületek tűzszakaszai között kizárólag tűzfalas elválasztás alkalmazható. Kérdés Cégünk munkavállalójának melyik tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, ha munkakörébe PB-gázpalackok tárolása és vásárlók részére történő kiszolgálása a feladata? Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg

11

tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők részére vagy az Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére szükséges bizonyítvánnyal? Válasz A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet határozza meg azokat a foglalkozási ágakat, illetve munkaköröket, amelyeket csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. A jogszabály 1. számú melléklete alapján tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány kell az alábbi munkakörök végzéséhez: „2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.” Amennyiben tehát tárolási és kiszolgálási tevékenység is történik, akkor már csak azt kell megvizsgálni, hogy egy időpontban mekkora lehet a tárolt mennyiség. Abban az esetben, ha ez 300 kg-nál több, akkor mindkét szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezni kell. Ha 300 kg alatti a tárolt mennyiség, akkor elegendő az Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére kiállított bizonyítvánnyal rendelkezni. Kérdés Milyen tűzveszélyességi osztályba kell sorolni azt a helyiséget, ahol nem éghető anyagot 300 °C-on dolgoznak fel? Válasz Az OTSZ 560. § (4) – (5) bekezdései értelmében „(4) „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik

12

a) az a szilárdanyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, f ) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség. (5) „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.” Mivel a hely a nem tűzveszélyes kategóriába egyértelműen nem sorolható be, ezért mérsékelten tűzveszélyes osztályba kell sorolni azt a helyiséget, ahol nem éghető anyagot 300 °C-on dolgoznak fel.

Kérdés Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni. A száraz tűzivízvezetékrendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a) a betáplálási pont tűzoltó gépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét, b) a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét, c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét, d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését, e) a szerelvények épségét, működtethetőségét, f ) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét, g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét, és h) a csővezeték légteleníthetőségét.

Mi a teendője a felülvizsgálatot végző személynek amen�nyiben hiányosságokat tapasztal? Válasz Az OTSZ 37. § (3) bekezdése értelmében a felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén írásban értesíti a tűzoltó vízforrás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti. Annak eldöntését, hogy melyik megoldást választja, a tapasztalt hiányosság jellege és az üzemeltető, illetve a felülvizsgáló közötti szerződés befolyásolja.

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Kérdés Az OTSZ lehetővé teszi, hogy az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható. Ez csak a közvetlen telekszomszédra vonatkozik, vagy esetleg a közúttal elválasztott szomszédokra is? Válasz Az OTSZ 439. §-a értelmében „(1) A településen és a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy tűzivíztározó medencéből kell biztosítani. (2) Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. (3) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható. (4) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. (5) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 19. melléklet 2. táblázata szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke csökkenthető a sprinklerberendezés működéséhez a vonatkozó műszaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz 438. § (2) bekezdése szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 19. melléklet 2. táblázata szerint előírt szükséges oltóvízintenzitás mértékének 50%-át.” Az OTSZ 439. § (3) bekezdése szomszédos létesítményeket említ, ami kizárólag a közvetlen telekszomszédokat jelenti, azaz amennyiben két ingatlan között akár közterület, akár magántulajdonú út, tér stb. egyéb ingatlan van, akkor ez rájuk nem vonatkozik. E-Tűzvédelem VI. évfolyam, tizenegyedik szám, 2014. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.