E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2014.november VI. évfolyam 11. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

E-számvitel 2014.november

e l e k t r o n i k u s

Szakmai folyóirat

VI. évfolyam 11. szám

Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel

A hónap témája −− Az új Ptk. számviteli összefüggései VI. rész

Olvasói kérdések −− Telefonszámla továbbszámlázásának elszámolása −− Magáncélú telefonhasználat elszámolása −− Előlegfizetés bizonylatolása −− Devizás könyvvezetés −− Pénztárgépekkel kapcsolatos elszámolások −− Tőkeelszámolási lehetőségek −− Üzleti ajándék adózása −− Értékesítés esetén alkalmazható devizaárfolyam −− Magyarországi fióktelep könyvviteli szabályai

Szerző:

Botka Erika

a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára

Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv894 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. október 25.

−− Saját tőkével kapcsolatos ügyletek

1 E-számvitel |

2 0 1 4 . n o v e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m

A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései VI. rész Gazdasági társaságok alapítása

A gazdasági társaságok alapításával kapcsolatos egy-két kiemelt témakörrel foglalkozunk. Vezető tisztségviselővel, taggal szembeni követelmények Az új Ptk. előírása szerint nem lehet vezető tisztségviselő, illetve tag, aki eltiltás hatálya alatt áll. Az eltiltással kapcsolatos követelmények a hatályon kívül helyezett gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény helyett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégnyilvántartásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe kerültek át. E szerint a cégbíróság eltiltja azt a személyt: −− akinek a felelősségét a felszámolási eljárás vagy a kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, vagy −− aki a gazdasági társaság tartozásaiért korlátlan tagi helytállási kötelezettségét nem teljesítette, vagy −− akivel – mint vezető tisztségviselővel – szembeni végrehajtás eredménytelen volt. Az eltiltott személyek nem szerezhetnek gazdasági társaságban többségi befolyást, nem lehetnek gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjai, egyéni cég tagja és gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Az eltiltás hatálya az eltiltási határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év.

Vagyoni hozzájárulás A vagyoni hozzájárulást változatlanul lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás. Nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog. Követelés is lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Kft vonatkozásában az új Ptk. a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározásával kapcsolatosan követelményt nem tartalmaz, ezért az apport értékét a kft tagjai maguk állapítják meg. Ha a tagok a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének megállapításakor nem alkalmaztak könyvvizsgálót vagy más szakértőt, akkor meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján értékelték a vagyoni hozzájárulást. A tagok változatlanul öt évig felelnek a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéért. Rt. esetében a pénzbeli hozzájárulás összege nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén a könyvvizsgálónak vagy más szakértőnek kell az apportot értékelni, az értékelésről jelentést kell készíteniük, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását és értékelését, az alkalmazott értékelési szempontokat, valamint a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával és névértékével. Nem kell a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást könyvvizsgálóval, egyéb szakértővel értékeltetni, hogyha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, számviteli törvény szerinti beszámoló tartalmazza (ebben az esetben a vagyoni hozzájárulás értékét könyv szerinti értéken határozzák meg), vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan értékpapírokból tevődik össze, amelyeknek a piaci értéke megállapítható. 2

E-számvitel

|


Vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása Betéti társaság és közkereseti társaság esetén az új Ptk. nem szabályozza, hogy a vagyoni hozzájárulást meddig kell a tulajdonosoknak teljesíteni. Így azt társasági szerződésben kell meghatározni. Kft. esetében viszont az új Ptk. már tartalmaz előírásokat. E szerint: −− ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, akkor azt a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani, egyébként a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott módon és időben kell rendelkezésre bocsátani, ami azonban nem lehet a kft bejegyzésétől számított három évnél több; −− ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásnak időpontjáig valamennyi tagnak a pénzbetétének felénél kevesebb összeget kell befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a kft. nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt határoz meg, a kft. nem fizethet osztalékot a tagoknak mindaddig, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetéteire az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegéig helytállni kötelesek a kft. tartozásaiért. Egyszemélyes kft. esetében a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a cégbírósághoz történő bejelentést megelőzően rendelkezésre kell bocsátani, a pénzbeli hozzájárulást pedig az előbbi bekezdésben leírtak szerint kell teljesíteni.

Kft. esetében az új Ptk. új lehetőséget is biztosít. Ezen új előírás szerint a kft. törzstőkéje a kft. adózott eredményéből (nyereségéből) is feltölthető. Ebben az esetben, ha a kft. adózott eredménye lehetőséget ad rá, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőke számla az adózott eredményből feltölthető, így a kft. tulajdonosainak nem kell a vagyoni hozzájárulásukat mégsem teljesíteni (befizetni). Ezen új előírás egyik problémája, hogy az osztalék fizetéshez kapcsolódó fedezetvizsgálatot nem kér az új Ptk. Lehet ugyanis olyan eset, hogy a megelőző év(ek) eredménye veszteséges, így a kft. eredménytartaléka negatív. Hitelezői érdekeket is figyelembe véve akkor lehetne megengedni az adózott eredményből való feltöltést, hogyha az adózott eredmény és az eredménytartalék együttes összege erre fedezetet nyújt. A másik probléma, hogy jelenleg ennek a feltöltésnek az elszámolását a számviteli törvény nem tartalmazza, ezt a törvényben szabályozni szükséges (jelenleg hatályosan az adózott eredmény csak osztalékfizetésre használható fel). Rt. esetében pénzbeli hozzájárulásnál a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a névérték, illetve a kibocsátási érték 25%-át be kell fizetni. A pénzbeli hozzájárulás fennmaradó részét a részvényes a cégbejegyzést követő egy éven belül köteles befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást viszont az rt. rendelkezésére kell bocsátani, kivéve, ha a nem pénzbeli hozzájárulás nem éri el az alaptőke 25%-át. A rendelkezésre nem bocsátott nem pénzbeli hozzájárulást a cégbejegyzést követő három éven belül kell rendelkezésre bocsátani. Bejegyzés elutasítása Amennyiben az alapított gazdasági társaságot a cégbíróság nem jegyzi be, akkor a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint alapvetően a végelszámolás szabályai szerint kell a hitelezőkkel és a tulajdonosokkal elszámolni.

3 E-számvitel

|


Előtársasági időszak Az előtársasági időszakra vonatkozó Ptk. és számviteli törvényi előírások nem változtak. Az előtársasági időszak a gazdasági társaság alapításától a cégbírósági bejegyzésig, vagy a cégbírósági bejegyzés elutasításáról szóló jogerős végzés időpontjáig tart. Az előtársasági időszakról csak akkor kell beszámolót készíteni, hogyha a gazdasági társaság a vállalkozási tevékenységet ezen időszakban megkezdte (ebben az esetben a mérlegfordulónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig kell a beszámolót letétbehelyezni, közzétenni). Nem kell az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozás a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a vállalkozás által választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. A vállalkozási tevékenység fogalmára a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja tartalmaz meghatározást. Eszerint vállalkozási tevékenység a vállalkozó saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében végzett termelő vagy szolgáltató tevékenység. A vállalkozási tevékenység így a termelő (szolgáltató) tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (gépek, anyagok) beszerzését, a termékek létrehozásához, a szolgáltatás nyújtásához szükséges szolgáltatások igénybevételét, a tevékenységet végző munkavállalók alkalmazását (bér fizetését), illetve az elkészült termékek eladását, a szolgáltatás értékesítését jelenti. Ekkor a vállalkozási tevékenység megvalósul és az előtársasági időszakról külön beszámolót kell készíteni. Az előtársasági időszakról abban az esetben nem kell külön beszámolót készíteni, ha ebben az időszakban csak a társasági működésének előkészítésével, az alapítással kapcsolatos költségek, ráfordítások jelennek meg (pl. a társasági

szerződés elkészítéséhez kapcsolódó ügyvédi/ közjegyzői díj elszámolása, nyomtatványok beszerzése, eljárási díjak, illetékek megfizetése stb.), illetve a működéshez szükséges pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos gazdasági események elszámolása történik csak. Amennyiben a vállalkozást a cégjegyzékbe – a cégbejegyzés iránti kérelme jogerős elutasítása, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt – nem jegyzik be, a beszámoló elkészítését követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályai figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.

Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

Telefonszámla továbbszámlázásának elszámolása Kérdés Adott egy vállalkozás, amelynek minden hónapban van telefonszámlája. A telefonszámla tartalmaz beszéd célú szolgáltatást is és internet szolgáltatást is. Azt szeretném megtudni, hogy a vállalkozásnak milyen döntési lehetőségei vannak a telefonszámla elszámolásakor és ennek megfelelően a könyvekben való kimutatáskor, valamint a telefonszámla utáni adózáskor? Érdekelne, hogy milyen adóvonzatai vannak annak, ha a vállalkozás tovább számlázza a telefonszáma egy részét a munkavállalóknak 4

E-számvitel

|


és mi történik akkor, ha nem történik továbbszámlázás? (ÁFA, SZJA, EHO). Továbbszámlázásnál mekkora összeget kell átszámlázni a munkavállalókra (kell-e egyáltalán számlát kiállítani?) Hogyan kell eljárni, ha a vállalkozás tételesen mutatja ki a magáncélú beszélgetéseket? Egyszóval egy komplex választ szeretnék Önöktől kérni a telefonszámlák elszámolásának esetére, amely iránymutatás lenne a számunkra a továbbiakban, hiszen az egyes vállalkozásoknak különböző megoldások lehetnek jók. Egyéni vállalkozók esetében is ugyanúgy kell eljárni, mint a vállalkozások esetében?

Válasz Ha a vállalkozás a cégtelefon magáncélú használatának értékét az üzleti és a magáncélú használat értékének tételes elkülönítése helyett a bejövő számla értékének 20%-ában állapítja meg, akkor a számviteli törvény közvetített szolgáltatásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, hiszen ekkor a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn (nincs ténylegesen továbbadott szolgáltatás, csak a szolgáltatás magáncélú használatának vélelme). Ez esetben a szolgáltató által számlázott teljes számlaértéket – a le nem vonható áfával együtt – igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni: T 52 – K 454. A szolgáltató által számlázott összeg munkavállaló által megtérítendő részét a munkavállaló felé kiállított számviteli bizonylat (számla, egyéb számviteli bizonylat) alapján – azaz nem kötelező a számla kiállítása – munkavállalóval szembeni követelésként és egyéb bevételként, illetve fizetendő áfaként kell elszámolni: T 36 – K 96, 467. Ebben az esetben a magáncélú használat elszámolt összege nem lehet értékesítés nettó árbevétele – akkor sem, ha arról számlát állítanak ki –, hiszen a munkavállalótól kapott összeg nem egy konkrét szolgáltatásért kapott ellenérték, hanem a szolgáltatás igénybevételének egy vélelmezett hányad – nem mért mennyiség – alapján történő megtérítése. A 20%-os mérték térítése mellett személyi jövedelemadót, ehot a magáncélú használat után nem kell fizetni.

Az áfatörvény szerint a vállalkozás azzal, hogy megfizeti a magánhasználat után a közterheket, nem bizonyítja tényszerűen a magánhasználatot, ezért ennek az áfatörvény szempontjából önmagában véve a magánhasználatra vonatkozó következménye nincs. Az adóhatóságnak kell(ene) tényszerűen bizonyítania, hogy történt magáncélú használat. Ha az adóhatóság tényszerűen bizonyítja a magánhasználatot, akkor a vélelmezett értéktől függetlenül a megállapított (a magáncélú hívások tételeire jutó) áfaérték és az üzleti célú használatra jutó áfaérték 30%-a lesz nem levonható. Ha az adóhatóság ezt nem tudja bizonyítani, akkor a kifizető a teljes előzetesen felszámított áfa 70%-át vonhatja le. Ha a vállalkozás a telefonszolgáltatást – a szolgáltatótól kapott részletes számla alapján – tételesen, hívásonként elkülöníti a vállalkozás érdekében történő, illetve magáncélú használatra, akkor a vállalkozás érdekében felmerült díjrészt igénybe vett szolgáltatásként számolja el (T 52 – K 454), a magáncélú használat miatti díjrészt pedig közvetített szolgáltatásként készletre veszi (T 27 – K 454), ha a számviteli törvénynek a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó egyéb feltételei is teljesülnek. A vállalkozás a munkavállaló felé a magáncélú használat miatti díjrészt ebben az esetben mindenkor számlában háríthatja át, amelynek értékét értékesítés nettó árbevételeként számolja el: T 3 – K 91-92, 467, ezzel egyidejűleg a közvetített szolgáltatást ki kell vezetni: T 81 – K 27. (Megjegyzés: a számviteli törvény közvetített szolgáltatásra vonatkozó előírása miatt a munkavállaló felé kiállított számlában mindes esetben nevesíteni kell, hogy az közvetített szolgáltatás.) Ezt az elvet nemcsak a telefonhasználat megosztásakor, hanem más hasonló esetben is, pl. magáncélú internethasználat esetében is indokolt követni. Egyéni vállalkozónál is az előbb leírtak szerint kell eljárni.

5 E-számvitel

|


Magáncélú telefonhasználat elszámolása Kérdés folytatása Egyúttal újabb kérdés merült fel bennem a téma kapcsán. Az SZJA törvény XIII. fejezete nevesíti azon tételeket, amelyek esetében a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség. Ez alapján: „70. § egyes meghatározott juttatásnak minősül: (5) E § alkalmazásában: a) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.” Jól értelmezem, hogy ha a magánszemély nem téríti meg a 20%-os részt (a munkaadó nem téríttet a munkavállalóval), akkor kell SZJA-t és EHO-t fizetni? Tehát ez is egy elszámolási lehetőség? Plusz kérdés: Ön ezt írta a válaszában: „Ez esetben a szolgáltató által számlázott teljes számlaértéket – a le nem vonható áfával együtt – igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni: T 52 – K 454.” Mi minden számlánál úgy járunk el, hogy az áfatartalom 30%-át nem vonjuk le. Ezek szerint nem jól járunk el?

Válasz Jól értelmezi, hogyha a magánszemély nem téríti meg a 20%-os részt (azaz a munkaadó nem térítteti meg a munkavállalóval), akkor kell szja-t és ehot kell fizetni. Az Szja tv. és az áfa tv. előírásait – a korábbi kérdésben leírtak szerint – azonban egymástól függetlenül kell értelmezni. A kérdésben leírtak szerint minden számlánál úgy járnak el, hogy az áfatartalom

30%-át nem vonják le. Ez a korábbi kérdésben adott válasz szerint is egy további lehetőség, ebben az esetben a 30%-os le nem vonható áfával növelten kerül a telefonszámla igénybe vett szolgáltatásként elszámolásra.

Előlegfizetés bizonylatolása Kérdés Belföldön az előleg jóváírása után /akár pénztárba, akár bankszámlára/ kiállításra kerül az előleg számla. A megkapott előleg után fizetünk áfát. Külföldi vevő esetén (harmadik országból megérkezett) előleg után kell-e előleg számlát kiállítani, vagy elég a bankszámlakivonatból lekönyvelni előleget az előleg számlára és a teljesítéskor (a szállítás tényleges időpontjában) kiállítani a végleges számlát, melyen feltüntetésre kerül a már megfizetett előleg? Ugyan ez a kérdés EU vevővel kapcsolatban.

Válasz Az előlegfizetés bizonylatolása kapcsán a következőkre kell figyelemmel lenni. Az előlegről az áfa tv. 159. § (2) bekezdés a) pontjából következően számlát akkor kötelező kibocsátani, ha a megrendelő áfaalany, vagy áfaalanynak nem minősülő jogi személy. Amennyiben a megrendelő nem áfaalany, akkor számlát az előlegről – az áfa tv. 159. § (2) bekezdés b) pontja értelmében – abban az esetben kötelező kibocsátani, ha az előleg összege a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja, illetve ezen összeghatár alatt is, feltéve ez utóbbi esetben, hogy a nem adóalany megrendelő kifejezetten kérte számla kibocsátását. Az áfatörvény 159. §-a (4) bekezdésének az előírása szerint a számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik az előbb említett esetekre, feltéve, hogy az előleget az áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes termékértékesítéshez nyújtják.

6 E-számvitel

|


Devizás könyvvezetés Kérdés Szeretnénk kérdezni a számlák számviteli törvény és az áfatörvény előírásainak számviteli kezelésével kapcsolatosan. Cégünk földgáz- és villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozik (ez az áfa tv. szerint időszaki elszámolás). Cégünk EUR-ban vezeti könyveit és szoftverváltás (SAP-ra) időszakában vagyunk. Kérdezem, hogy a számlákat hogyan kell kezelni, hogy az az áfabevallás és a számviteli törvény követelményeinek is megfeleljen?

Válasz A számviteli törvény nem tesz különbséget abban, hogy a vállalkozás forintban, vagy devizában vezeti a könyveit. Fő szabály szerint a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerült ügyleteket a számviteli politikában választott, teljesítés napjára vonatkozó árfolyamon kell átszámítani. A számviteli törvény 60. §-a (5a) bekezdésének előírása szerint azonban a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az áfatörvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. A kérdésben leírtak szerint az áfatörvény szerint időszaki elszámolásos ügyleteket számláznak, így ebben az esetben az áfatörvény szerinti árfolyammal is lehet a számlákat rögzíteni a vevőkövetelések, szállítói tartozások főkönyvi könyvelése során. Ez utóbbi lehetőségnek az az előnye, hogy a könyvelési programnak nem kell kettős árfolyammal működnie.

Pénztárgépekkel kapcsolatos elszámolások Kérdés 2014. júliusi, VI. évfolyam 7. szám e-számvitel kiadványukban a pénztárgépekkel kapcsolatos elszámolással foglalkoztak. Kiegészíteném a kérdést azzal, hogy bemutatom konkrétan a számlákat. 2013. év Alt Cash Kft. előleg számlája: T 35, 466 – K 454101 25000 + 6750 = 31750 Ft. 2014. évben az új forgalmazótól 3 db számlát kaptunk: 1. előleg: T 35, 466 – K 454102, 25 000 + 6750 = 31 750 Ft 2. előleg: T 35, 466 – K 454102, 62 130 + 16 775 = 78 905 Ft 3. számla: T 16,466 – K 454102, 1265 00 + 34 155 = 160 655 Ft - T 454102 – K 35, 467, 25 000 + 6750 = 31 750 Ft - T 454102 – K 35, 467, 62 130 + 16 775 = 78 905 Ft - T 454102 – K 98, 50 000 Ft. A válaszukban levezették az elszámolást: I. 50 eFt-on felüli támogatás, előleg miatti követelés az államra térítés nélküli engedményezése T 88 – K 35, 466, 31 750 Ft II. Igényelt támogatás elszámolása: T 36 – K 98, 31 750Ft III. Követelés engedményezése: T86 – K36 31 750 és T36 – K 96 31 750 Ft IV. Kompenzálás: T454102-K36 31750Ft. A szállítóknak az előlegek ki lettek fizetve: 31750+78905=110655+50000=160655Ft, így a szállítói számlának nincs egyenlege. Helyes- e így az elszámolás? Önök szerint a beszámítás után a szállítói számlának T egyenlege lesz. Mire gondoltak?

Válasz Ha a kérdésben leírt számokból indulunk ki, akkor a szállítónak előlegként 31 750 Ft + 78 7 E-számvitel

|


905 Ft-ot, összesen 110 655 Ft-ot fizettek, illetve az 50 000 Ft-os támogatás beszámításával együttesen 160 655 Ft-ot, a teljes számla értéket kifizették. Ezek után ha a 31 750 Ft támogatást ráengedményezik és bekompenzálják a szállítói tartozásba, akkor a szállítónak T egyenlege lesz 31 750 Ft összegben, mert a támogatás ezen részét is bekérték előlegbe. Ezt a összeget kell majd a pénztárgép értékesítőnek visszafizetnie.

Tőkeelszámolási lehetőségek Kérdés 1) Egy új tulajdonos (egy kft.) szerezne üzletrészt oly módon, hogy jegyzett tőkeemelést hajtana végre a társaságban. A tőkeemelésre szánt összeget (900) az új tulajdonos részletekben, 9 hónap alatt fizetné meg. Kérdés: lehet-e így tőkét emelni, pl. 9 x 100 pénzzel? Szerintem igen, de csak a végén jegyzi be a cégbíróság a 900-zal növelt tőkét, vagy kizárja valami a részletekben fizetést? 2) A jelenlegi tulajdonos szintén tőkeemelést szeretne végrehajtani, az általa korábban folyósított tagi kölcsönből, annak kamatából, valamint a tulajdonos felé fennálló szállító tartozásából. Kérdés, hogy a felsoroltak mindegyike a tőkeemelésbe bevonható kötelezettség? Véleményem szerint a tagi kölcsön és a szállítói tartozás mehet. A Ptk. 3:99. § (1) bekezdésének az előírása szerint: „Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul.” A szabályozás tehát nem zárja ki (korábban a Gt. sem zárta ki) a tőkeemelés formájaként a követelés-apportot, vagyis annak megvalósítása törvényes lehetőség, amely egyébként társasági adó- és illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Ez esetben hitel-tőke konverzió történik, amelynek kapcsán a társaságnál a kölcsön (és más, pl. szállítói) kötelezettség, mint idegen forrás megszűnik, s ezzel párhuzamosan a tőkeemelés következtében a társaság saját tőkéje nő. A tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak az apportálás miatt önmagával szemben lesz követelése, így a

követelés megszűnik. A kölcsön kamatával van „bajom”; szerintem az nem apportálható. Mit lehet mondani, miért nem?

Válasz 1) A pénzbeli hozzájárulás befizetésének módjáról a társasági szerződés módosításakor kell rendelkezni. Így a tulajdonosok megállapodhatnak részletfizetésben is. A jegyzett tőkének az emelése viszont nem részletekben történik. Ha a kérdésben szereplő 900-zal szeretnének jegyzett tőkét emelni, akkor a cégbíróság a 900-at fogja egyösszegben jegyzett tőke emelésként bejegyezni, függetlenül attól, hogy az milyen részletekben kerül megfizetésre. 2) A kérdésben hivatkozott új Ptk. előírása szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Így követelés is apportálható, függetlenül attól, hogy a követelés milyen jogcímen áll fenn (kölcsönnyújtásból, értékesítésből, stb.) Természetesen a kölcsön kamata is, ha az jogilag követelés, szintén apportálható. Meg kell azonban azt vizsgálni, hogy a kölcsön kamata mikor válik jogilag követeléssé. Jogi szempontból akkor lesz a kölcsön kamata követelés, amikor az a kölcsönszerződés szerint esedékessé válik. Így pl. ha a kölcsön kamatát a szerződés szerint 2014. december 31-én kell egyösszegben megfizetni, akkor a kölcsön kamata jogilag 2014. december 31-én válik követeléssé. Ha a kölcsönszerződés ilyen és a társaság 2014. november hóban szeretne jegyzett tőkét emelni, akkor csak a kölcsön összegével, mint követelés tud jegyzett tőkét emelni, a kölcsön kamatával nem (novemberben a kamat még nem követelés). Ha azonban 2015. január hóban szeretne jegyzett tőkét emelni, akkor már a kölcsön követelés és a kölcsön után járó kamat is apportálható (akkor már esedékessé vált a kamat, így jogilag a követelés is beállt).

8 E-számvitel

|


Üzleti ajándék adózása Kérdés Egy autóabroncs értékesítő cég szeretne vásárolni kb. 100 db apró tárgyakat (kb. 1 Euros érték, óra, mappa stb.), és ezt a gumigarnitúra értékesítése mellé kínálják „ajándékba”. A gumiértékesítési számlán egyrészt szerepelne a gumi értéke, az ajándéktárgy beszerzési értéke, valamint egy „kedvezmény sor”, melyben az ajándéktárgy beszerzési értéke lenne visszavéve. Helyes lenne a fenti eljárás? Ha így számláznának, akkor a beszerzési számlát nem kell repiként leadózniuk? Mi a helyes eljárás?

Válasz A kérdésben leírt számlázási eljárás teljesen megfelelő. Feltételezem, hogy a gumiabroncsot vásárlók független felek, így ez a kedvezmény adott időszakban mindenkinek jár (így áfa szempontjából is rendben van az ügylet). Mivel az „ajándéktárgy” ebben az esetben értékesítésre kerül, így a beszerzett kis értékű tárgyakat áruként kell kezelni, és értékesítéskor elábéként kell elszámolni. Mivel az áru értékesítésének van árbevétele, ezért semmilyen egyéb adózási kérdés nem merül fel.

Értékesítés esetén alkalmazható devizaárfolyam Kérdés A számviteli törvény 60. §-a (5a) bekezdésének előírása szerint: „Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.” Valamennyi gazdasági esemény esetén alkalmazható ez az ár-

folyam? A közösségen belüli, közösségen kívüli termékértékesítések esetén is alkalmazható ez az árfolyam?

Válasz A kérdésben hivatkozott számviteli törvényi előírás a kimenő (vevői) és a bejövő (szállítói) számlák forintosítására vonatkozik csak, más ügyletekre nem (így pl. devizahitelt nem lehet az áfa tv. szerinti árfolyammal forintosítani, mert ebben az esetben nem is értelmezhető az áfa tv. árfolyam, mert az ügylethez nem kapcsolódik számla). Az előbb leírtakból következően természetesen nemcsak a belföldi értékesítésekre, hanem a közösségen belüli és a közösségen kívüli termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások és/vagy beszerzések esetén is alkalmazható ez az árfolyam, mert ebben az esetben van számla.

Magyarországi fióktelep könyvviteli szabályai Kérdés Könyvelünk egy szlovák céget, aki Magyarországon létesített egy fióktelepet. A fióktelep belföldi és EU-s fuvarozással foglalkozik. Az egymás közötti ügyletek tekintetében nem terheli áfakötelezettség. Felmerült viszont a kérdés, hogy mi van azokkal a szolgáltatásokkal (például esetünkben pótkocsi bérlet), amikor a fióktelep bérli a pótkocsit Magyarországon egy magyarországi cégtől, ami teljes egészében a szlovák anyacég érdekében történik, tehát teljes egészében „továbbszámlázza”, továbbterheli a bérleti díjat, illetve vannak olyan szolgáltatások, amit csak részben számláz tovább, vagy a fiókteleppel munkaviszonyban álló sofőr bérének, illetve bérterheinek egy részét átterheli. Elég sok kérdés merült fel ezzel kapcsolatban: 1. Az egymás közötti ügyletek bizonylatolása hogyan történjen, mi legyen a számviteli bizonylat?

9 E-számvitel

|


2. Az egymás közötti ügyleteket milyen főkönyvi számra könyveljük? Ugyanúgy mehet az „értékesítés”, vagyis az átterhelés a 91-92-es főkönyvi számlára, és az átterhelt bérleti díj a 81-es főkönyvre, vagy az 52-esek közé? 3. Az előbbi kérdés felveti az iparűzési adó kérdését is. Vajon beleszámít-e az adóalapba az ilyen árbevétel, illetve tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak a továbbterhelt bérleti díj, illetve egyéb szolgáltatások díjai? 4. Egyáltalán jól gondolom, hogy az egymás közötti ügyletek bevételek és költségek, illetve ráfordítások, vagy nem is kerülhetnek be az eredménykimutatás tételeibe?

Válasz A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe a számviteli törvény hatálya alatt van [számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja], így a számviteli törvény szabályai általában vonatkoznak rá, illetve a fióktelepekre vonatkozóan speciális szabályai is vannak a számviteli törvénynek. A számviteli törvény 72. §-a (2) bekezdése b) pontjának az előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben. A számviteli törvény hivatkozott előírásából következően a magyarországi fióktelepnek számláznia kell a szlovák vállalkozás felé nyújtott szolgáltatást, függetlenül attól, hogy áfa fizetési kötelezettség felmerül-e vagy sem. Így az árbevétel elszámolásának a számviteli bizonylata a számla. Az így elszámolt árbevétel természetesen alapja az iparűzési adónak is.

A magyarországi fióktelep könyvelésére vonatkoznak a számviteli törvény előírásai, így a számviteli törvény számlatükör előírásai is. Ezért a fióktelep által bárkinek nyújtott szolgáltatás árbevételét az általános előírások szerint, jellemzően a 91-93. számlacsoportban kell elszámolni. A fióktelep által igénybevett szolgáltatásokat is tartalmuknak megfelelően az 5-ös, 8-as számlaosztályban kell elszámolni. Megjegyzem, hogy a magyarországi fióktelep a szlovák vállalkozástól is igénybe vehet szolgáltatást, ennek elszámolása is így történik. Erre vonatkozóan a számviteli törvény 78. §-ának (7) bekezdése tartalmaz előírást. E szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken – jellegének megfelelően – igénybe vett szolgáltatásként, egyéb szolgáltatásként, vagy eladott (közvetített) szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások között kimutatni. Ezen szabályból következik, hogy a magyarországi fióktelep a szlovák vállalkozástól igénybe vett szolgáltatást is számla alapján számolhat el költségként, ráfordításként. A magyar fióktelep által továbbszámlázott szolgáltatásokat is el lehet közvetített szolgáltatásként számolni a 8-asban, ha a magyarországi fióktelep teljesíti a számviteli törvény közvetített szolgáltatásra vonatkozó előírásait. Így a szlovák vállalkozás által megrendelt szolgáltatás esetén a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a szolgáltatás nyújtásába harmadik fél is bevonható, és amen�nyiben a magyarországi fióktelep a szolgáltatás teljesítésébe bevon harmadik felet, akkor a szlovák vállalkozás felé kiállított számlában rá kell írni, hogy az közvetített szolgáltatás. Ezen feltételek együttes teljesítése esetén a harmadik fél által a magyarországi fióktelepnek számlázott szolgáltatást a 8-as számlaosztályban, mint eladott (közvetített) szolgáltatás el lehet számolni, azt az iparűzési adó alapjából le lehet vonni (részbeni továbbhárítás esetén az arányosan továbbterhelt részt). A magyarországi fióktelepnél munkaviszonyban álló sofőr bérének, illetve bérterheinek továbbterhelése 10

E-számvitel

|


az előbb leírt követelményeket nem teljesíti, ezért azt nem lehet közvetített szolgáltatásként elszámolni, a bért bérköltségként, a bér terheket bérjárulékként kell elszámolni. A sofőrrel kapcsolatosan a szlovák vállalkozás által megtérített összeg viszont számla alapján árbevételként kerül elszámolásra. Összefoglalva: az egymás közötti ügyletek bevételei és költségei/ráfordításai – számla alapján – az általános szabályok szerint kerülnek elszámolásra, így az eredménykimutatás tételeibe a „normál” vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint kerülnek kimutatásra.

Saját tőkével kapcsolatos ügyletek Kérdés

1997-ben a kft. átalakulásakor az eredménytartalékban levő összeg egy része a jegyzett tőkébe, a másik része tőketartalékba lett helyezve. A kérdéseim a következők lennének: A tőketartalékba helyezett összeggel most mit lehet kezdeni? Vissza lehet-e helyezni az eredménytartalékba és osztalékként kifizetni? Mi szükséges hozzá, milyen feltételekkel lehet ezt megtenni?

Válasz A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki, hogy az eredménytartalék miért került a tőketartalékba átvezetésre. A vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg összeállításához kapcsolódóan a számviteli törvény rögzíti, hogy milyen esetekben lehet a tőkeelemek között tőkeátrendezés. A számviteli törvény a vagyonmérlegek összeállítása során nem tartalmaz olyan lehetőséget, hogy az eredménytartalékot a tőketartalék javára átrendezzék, kivéve azt az esetet, ha a tőketartalék negatív (ez pedig a gazdálkodásból adódóan jellemzően nem lehet negatív). Így ha a tőketartalék nem volt negatív, akkor az eredménytartalékot nem lehetett volna a tőketartalékba átvezetni (megjegyzem, ez a vagyonmérleget hitelesítő könyvvizsgáló hibája is). Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az átalakuláskor elkészí-

E-számvitel

|

tett, elfogadott végleges vagyonmérleget nem lehet önrevízióval helyesbíteni. Ha a végleges vagyonmérleg hibás, akkor azt a folyamatos könyvelés keretében lehet javítani. Ha a végleges vagyonmérlegben a tőketartalék nem volt negatív, akkor a végleges vagyonmérleg nem a számviteli törvény előírása szerint készült el, így ezt a hibát a hiba feltárásakor jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a jegyzőkönyv megállapítása alapján lehet a folyamatos könyvelés keretében a tőketartalékot az eredménytartalékba visszavezetni. Megjegyzem, hogy ez a hiba a számviteli törvény előírása alapján nem számít bele a jelentős/nem jelentős összegű hiba számításába, mert ezzel a hibával csak a saját tőke szerkezete változik, de a saját tőke összege nem, így a hiba feltárásának évében háromoszlopos beszámoló elkészítése nem merül fel. A felvett jegyzőkönyv alapján a tőketartalékból az eredménytartalékba átvezetett összeg az általános szabályok szerint felhasználható osztalék jóváhagyásra, kifizetésre. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-számvitel VI. évfolyam tizenegyedik szám, 2014. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2014.november VI. évfolyam 11. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Recommend Documents