E-számvitel 2016.március
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VIII. évfolyam 3. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− A 2015-ös üzleti évről készülő beszámoló rendezése a 2016-os szabályok alapján II. rész
Olvasóink kérdezték −− −− −− −− −− −− −− −− −− −− −−
Jegyzett tőke adómentes emelése Jegyzett tőke emelése több forrásból KATA, EVA szerint adózó társasági könyvviteli szabályai Uniós forrásból szerzett eszközök átadásának számvitele Fejlesztéssel kapcsolatos költségek aktiválása forgalmazott berendezés esetében Területalapú támogatás számviteli elszámolása Leányvállalatok mérlegben történő szerepeltetése az új szabályok alapján EVA-s Kft. értékesítésnek adóvonzata Korábbi évekből eredő vevő- és szállítóanalitika könyvviteli korrigálása Behajthatatlan követelés társasági adóalapra történő hatása Beruházási hitel árfolyamveszteségének elhatárolása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. február 25.
1 E-számvitel |
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
A hónap témája A 2015-ös üzleti évről készülő beszámoló rendezése a 2016-os szabályok alapján II. rész 2015. évi mérleg rendezése Üzleti vagy cégérték 2016-tól változás, hogy részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni, csak üzletág, telephely, üzlethálózat vásárláshoz kapcsolódóan lehet majd üzleti vagy cégértéket állományba venni. Részesedésekhez kapcsolódó 2015. évi üzleti vagy cégérték adatokat nem kell rendezni, mert átmeneti szabályok tartalmazzák, hogy a 2016-os nyitást követően kell azokat a könyvekben elszámolni. Üzletághoz, telephelyhez, üzlethálózathoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket sem kell rendezni a 2016-os megváltozott szabályok miatt. Járó osztalék A számviteli törvény 2015-ben hatályos előírása szerint a 2015-ös üzleti évre kapott osztalékként el kell számolni a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, járó osztalék összegét. A 2016-os szabályok szerint csak a mérlegfordulónapig megkapott, illetve ismertté vált osztalékot lehet csak kapott osztalékként elszámolni. A jelenleg hatályos számviteli törvény módosításában nem szerepel olyan átmeneti szabály, amely szerint ezt a változást nem kellene rendezni. Ha a 2015. évi adózás előtti eredmény megállapításához mérlegkészítés időpontjáig járó osztalékot könyveltek, akkor a rendezés során a járó osztalék könyvelt összegével csökken az Aktív időbeli elhatárolások, az Adózott eredmény sora és csökken a mér-
legfőösszeg is. (Megjegyzés: véleményem szerint szakmailag a rendezésnél nem lenne jó, ha a mérlegfőösszeg és az adózott eredmény sor összegében megváltozna, ezért indokolt lenne olyan törvénymódosítás, hogy ezt a járó osztalékot ne kelljen rendezni). Ez a rendezés 2016. nyitást követően nem könyvelhető. Adózott eredmény a mérlegben Mivel a 2016. évi előírások szerint az eredménykimutatás az adózott eredményig tart, ezért a 2015-ös mérleg szerinti eredményt vissza kell rendezni az adózott eredményig. Amennyiben az osztalék jóváhagyása • eredménytartalékból történt: eredménytartalék nő, kötelezettség csökken • adózott eredményből történt: adózott eredmény nő, kötelezettség csökken a rendezés során. A rendezés miatt nem változik a mérlegfőösszeg. Ezt a rendezést 2016. nyitása után szintén nem kell könyvelni.
2015. évi eredménykimutatás rendezése Mint az előző lapszámban írtam, a 2015-ös eredménykimutatást érintő rendezéseket a 2016-os nyitást követően nem lehet majd könyvelni, mert 2016-ban a 2015-ös 5-8-9es számlaosztályok nem kerülhetnek megnyitásra. Így az eredménykimutatás rendezése könyvelésen kívül történik. 2016-tól az eredménykimutatásban a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások és a rendkívüli eredmény megszüntetésre kerül, így a rendezés jellemzően 2015-ben a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások között elszámolt tételek átrendezést jelenti. Mivel 2016-tól az üzemi eredményt és a pénzügyi műveletek eredményét tartalmazza csak az eredménykimutatás, ezért 2
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
a 2015-ben elszámolt rendkívüli tételeket az átrendezés során az üzemi eredménybe és a pénzügyi műveletek eredményébe kell átsorolni. A gazdasági események tartalmi vizsgálatán túl az átrendezésnél arra is tekintettel kell lenni, hogy 2015-ben a rendkívüli eredményben bruttó elszámolás volt, az új előírások szerint viszont az eredménykimutatás nettó módon jelenteti meg a gazdasági események eredményét (nettó nyereség vagy nettó veszteség). Az átrendezéshez célszerű a 2015. évi 8898-as főkönyvi számlaforgalmakat tételesen kinyomtatni, és ez alapján elvégezni a rendezést. Bizonyos gazdasági események rendezéséhez azonban nem lesz elegendő a tételes főkönyvi számlaforgalom, szükség lesz az alapbizonylatokra is, mert a 2015-ös szabályok szerint könyvelt gazdasági események nem adnak olyan mélységi információt, ami elegendő a 2016-os szabályoknak (pl. apportálás).
ügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás, árfolyamveszteség sorokba kell átsorolni, • forgóeszközök között kimutatott részesedéssel, értékpapírral összefüggő gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása sorokba kell átrendezni, • mindegyik esetben az átsorolásoknál az adott gazdasági esemény nettó nyereségét vagy nettó veszteségét kell átsorolni. Az előbbi alapelveket követően a 2015. évi rendkívüli bevételekben és rendkívüli ráfordításokban elszámolt gazdasági események átrendezése az alábbiak szerint történik.
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál, fő elv: • csökken a rendkívüli bevétel a létesítő okirat szerinti értéken, • csökken a rendkívüli ráfordítás a könyv A rendkívüli tételekben 2015-ben elszászerinti értéken, molt gazdasági események átsorolásánál az • a kettő különbözetét kell megállapítani alábbi alapelveket kell követni: eszközcsoportonként. • minden olyan gazdasági eseményt, amely tárgyi eszközökkel, készlettel, be- Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajruházásokkal, immateriális javakkal és donosnál: rövid lejáratú követelésekkel kapcsolatos • ha az apport értékpapírnak vagy részeseazokat az üzemi eredménybe, ezen belül désnek nem minősülő vagyontárgy volt az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások (azaz tárgyi eszköz, készlet, beruházás, közé kell átsorolni, immateriális jószág vagy rövid lejáratú • minden olyan gazdasági eseményt, amely követelés volt), az 1-es számlaosztályban lévő részese- • és a különbözet bevételi többlet, akkor déssel függ össze, azokat a részesedések egyéb bevétel lesz, származó bevétel, árfolyamnyereség vagy • ha a különbözet ráfordítás-többlet, akkor a részesedésekből származó ráfordítás, egyéb ráfordítás lesz. árfolyamveszteség sorra kell átrendezni, • minden olyan gazdasági eseményt, amely Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajaz 1-es számlaosztályban lévő értékpapír- donosnál: ral, tartósan adott kölcsönnel összefüggő • ha az apport a befektetett pénzügyi eszgazdasági esemény, azt befektetett pénzközök között kimutatott részesedés volt, 3 E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
• ha a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete = bevételi többlet, az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, = ráfordítástöbblet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál: • ha az apport a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön volt, • a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete, = bevételi többlet, az a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség, = ráfordítástöbblet, az a befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás, árfolyamveszteség. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál: • ha az apport a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír volt, • a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete, = bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, = ráfordítás-többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása. Jogutód nélküli megszűnés esetén a tulajdonosnál: • a kivezetett részesedés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, • a kapott eszközök piaci – az átvett kötelezettségekkel csökkentett – értéke rendkívüli bevétel, • ha a különbözet bevételi többlet az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, • ha a különbözet ráfordítástöbblet, az ré-
szesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség, • ha azonban a megszűnt részesedés a forgóeszközök között volt és a különbözet = bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, = ráfordítástöbblet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása. Átalakuláskor a tulajdonosnál: • a megszűnt részesedés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, • az új részesedés bekerülési értéke rendkívüli bevétel, • ha a két érték különbözete = bevételi többlet, az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, = ráfordítás-többlet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség, • ha azonban a megszűnt részesedés a forgóeszközök között volt kimutatva és a különbözet: = bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, = ráfordítás-többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása. Beolvadáskor a külső tulajdonosnál: • a megszűnt részesedés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, • az átvevőben szerzett részesedés bekerülési értéke rendkívüli bevétel, • ha a két érték különbözete = bevételi többlet, a részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, = ráfordítás-többlet, a részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség, • ha azonban a megszűnt részesedés a forgóeszközök között volt, és a különbözet = bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, = ráfordítás-többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása. 4
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a tulajdonosnál: • a bevont részesedés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, • a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke rendkívüli bevétel, • ha a két érték különbözete = bevételi többlet, az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, = ráfordítás-többlet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség, • ha azonban a bevont részesedés a forgóeszközök között volt kimutatva és a különbözet = bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, = ráfordítás-többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása. Tartozás-átvállalás, akitől átvállalják: • az átvállalt kötelezettség összegében rendkívüli bevétel, • a rendkívüli bevétel helyett = egyéb bevétel, ha a kötelezettség részesedésnek, értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, illetve a kötelezettség eszköz nem kapcsolódik, = részesedésekből származó bevétel, ha a kötelezettség a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik, = befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, ha a kötelezettség a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódik, = pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ha a kötelezettség a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódik. Elengedett kötelezettség: • értelemszerűen megegyezik a tartozásátvállalásnál leírtakkal.
• Tartozás-átvállalás annál, aki átvállalja: • az átvállalt kötelezettség összegében rendkívüli ráfordítás, • az új előírás szerint: egyéb ráfordítás. • Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés: • az elengedett követelés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, • az új előírás szerint: egyéb ráfordítás. • Térítés nélkül kapott szolgáltatás: • a piaci – jogszabályban meghatározott – értéken rendkívüli bevétel, • az új előírás szerint: egyéb bevétel. • Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás: • a bekerülési értéken (az előállítási költségen) rendkívüli ráfordítás, • az új előírás szerint: egyéb ráfordítás. • Térítés nélkül átadott eszköz: • ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz = könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett, = az új előírás szerint: egyéb ráfordítás, • ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés = könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett, = részesedésekből származó ráfordítás, • ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön = könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett, = befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása, • ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír = könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett, = pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása. Térítés nélkül átvett eszköz: • a piaci – jogszabályban meghatározott – értéken rendkívüli bevétel, az új előírás szerint más: 5
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
• ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz, akkor • = rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel, • ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, akkor = rendkívüli bevétel helyett részesedésekből származó bevétel, • ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, akkor = rendkívüli bevétel helyett befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, • ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, akkor rendkívüli bevétel helyett a pénzügyi műveletek egyéb bevétele. Véglegesen átvett pénzeszközök: • rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel. Fejlesztési célra kapott támogatás: • rendkívüli bevétel helyett = egyéb bevétel, ha az tárgyi eszközhöz kapcsolódik, = tartós részesedés esetén részesedésből származó bevétel. Nem fejlesztési célra adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök, fejlesztési célra adott támogatás: • rendkívüli ráfordítás helyett egyéb ráfordítás. Visszafizetett fejlesztési támogatás: • rendkívüli ráfordítás helyett egyéb ráfordítás. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások átrendezése miatt változhat az üzemi eredmény és a pénzügyi műveletek eredménye, de az adózás előtti és az adózott eredmény nem.
Kapott (járó) osztalék, részesedés: 2015. évre a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti tételként könyvelt járó osztalék korrigálása, ezáltal csökken a Kapott (járó) osztalék, részesedés sor, ezen keresztül a Pénzügyi műveletek bevételei, a Pénzügyi műveletek eredménye, az Adózás előtti eredmény és az Adózott eredmény (de remélhetőleg lesz még olyan átmeneti szabály, hogy ezt ne kelljen rendezni). Adózott eredmény az eredménykimutatásban: • az előző tétel esetében csökken, • más átrendezés miatt az Adózott eredmény sor nem változhat.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Jegyzett tőke adómentes emelése Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném a segítséget. A kérdés a jegyzett tőke 3 M Ft-ra történő emelése eredménytartalékból. Az ügyvéd azt javasolja, hogy történjen pénztári kifizetés az eredménytartalékból, aztán visszafizetik pénztárba, mert ez szeretik a cégbírók, és ennek nincs adóvonzata. Létezik ilyen megoldás, ez valóban lehetséges? Gondolom, a beszámoló, közbenső mérleg mindenképpen kötelező. 6
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
KATA, EVA szerint adózó Amennyiben a kft. jegyzett tőkéjét ered- társasági könyvviteli szabályai Válasz
ménytartalékból emeli meg, ahhoz semmilyen pénzmozgás (se ki-, se befizetés) nem kapcsolódhat (nem is tudom az ügyvéd véleményét még értelmezni sem). Ebben az esetben éves beszámolóval vagy közbenső mérleggel kell a cégbíróság felé dokumentálni, hogy az eredménytartalékban megvan a fedezet (a tőkeemelésről szóló taggyűlési határozathoz viszonyítva 6 hónapon belül kell lennie az éves beszámoló vagy közbenső mérleg mérlegfordulónapjának). Ez a tőkeemelés az Szja. tv. előírása alapján valóban adómentes.
Jegyzett tőke emelése több forrásból Kérdés
Van-e akadálya annak, hogy egy cég az 500 E Ft-os jegyzett tőkéjét 3000 e Ft-ra úgy emelje fel, hogy a különbözeti 2500 E Ft-nak a fedezete 1000 E Ft eredménytartalékban megvan + 1500 E Ft készpénzbefizetés. Az 1500 E Ft jegyzett, de be nem fizetett tőkének lehet-e a rendelkezésre bocsátási határideje 2018. 12. 31.?
Kérdés
Megalakul egy Bt. és mindjárt az EVA vagy KATA adózási módot választja. Ha később ezt a társaságot a tulajdonosok meg akarják szüntetni, akkor is át kell térni kettős könyvvitelre?
Válasz
A válasz röviden, igen. Az EVA és a KATA tv. is kimondja, hogyha az adóalany végelszámolásba, felszámolásba, kényszertörlésbe megy át, akkor az adóalanyisága is megszűnik, és a számviteli törvény 2/A. §-a (3)-(4) bekezdésének előírása alapján vis�szakerül a számviteli törvény hatálya alá. A visszatéréssel nyitómérleget és nyitóleltárt kell készíteni, ami nyitómérleget az EVA és a KATA tv. előírása szerint ebben az esetben nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni. Ez a nyitómérleg alapján kell a kettős könyvvitelben megnyitni és ezek után a könyveket vezetni.
Uniós forrásból szerzett eszközök átadásának Válasz Véleményem szerint két forrásból történő számvitele jegyzett tőkeemelést nem enged az új Ptk. El kell dönteni, hogy teljes egészében eredménytartalékból vagy teljes egészében külső forrásból (pl. pénzből) történik a jegyzett tőke emelése (de azért ezt érdemes ügyvéddel is megkonzultálni). Ha külső forrásból, pl. pénzeszközzel történik a jegyzett tőke emelése, akkor a kft. társasági szerződésében kell meghatározni a pénz befizetési határidejét (mert a Ptk. erre vonatkozóan nem tartalmaz általános szabályt). Így a kérdésben leírtak szerint az akár három év is lehet.
Kérdés
Ügyfelünk – nonprofit kft. – európai uniós forrásból lebonyolított projekt keretében, tananyagfejlesztéssel kapcsolatosan 2015-ben eszközöket szerzett be. A megvalósítás iskolák részvételével történt. A vásárolt eszközök a résztvevő iskolákhoz kerültek. Beszerzésre kerültek tárgyi eszközök, a témához kapcsolódóan software csomagok stb. Ezen túlmenően teljes körű nyomdai munkálatokra – melynek eredményeként elkészült a 7
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
módszertani adaptáció – szintén több millió Ft értékű kifizetés történt. Befektetett eszközök tekintetében az összes ráfordítás több tíz millió Ft. A szóban forgó nonprofit kft. áfaalany, jelen projekt keretében nem igényelt vissza áfát. Ennek a projektnek a helyes számviteli elszámolása tekintetében lenne a kérdésem. Az eszközök átadását térítésmentesen hogyan kell elszámolnom, eltérő-e a megítélés, ha az iskola kapja, vagy annak tanára kapja (a résztvevő iskola tanára azért kaphatja meg, mert e témában végzett munkájához szükséges volt). Ebben az esetben könyvelési szempontból a beszerzett eszközök helyes elszámolása jelenti a legnagyobb problémát. Ez a nonprofit kft., melynek mi a könyvelését csináljuk, ennek a projektnek a lebonyolítója. Ebből következően minden beszerzés – mely lehet szolgáltatás és eszköz – ebből a kft.-ből, a pályázat keretében kapott pénzből került kifizetésre. A feladat „Iskola a természetben” név alatt került megfogalmazásra egy környezetismereti tananyag adaptációja keretében. A vásárolt eszközöket 2015-ben kivétel nélkül az iskolák és az oktatók kapták. Nem gondolom, hogy ezeket a kft. könyveiben, leltárában kellene szerepeltetni, annak ellenére, hogy elhangzottak ilyen igények.
Válasz
Ha a kft. szerzi be az eszközöket, akkor az ő könyveiben kell szerepelnie ezeknek, méghozzá a le nem vonható áfával növelt értéken mindaddig, míg azokat térítésmentesen át nem adják. Vélhetően a kft. a támogatás címzettje is, így azt nála kell bevételként elszámolni. Ha a térítésmentes átadás az iskola részére történik, akkor az eszköz könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, ha magánszemélynek akkor pedig személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
Fejlesztéssel kapcsolatos költségek aktiválása forgalmazott berendezés esetében Kérdés
Csomagoló gépek forgalmazásával foglalkozunk (jelöléstechnikai berendezés, amelyekkel pl. a termék szavatossági idejét tudjuk feltüntetni nyomdatechnikai eljárással a termékeken), amelyeket kizárólag Magyarországon értékesítünk. Eddig egy alapszoftverrel működtek ezek a berendezések, amelyek már gyárilag be voltak építve. 2016-tól új igény jelentkezett, hogy az ügyfeleinknél felmerült speciális adatintegrációs feladatok megoldását szoftverekkel támogassuk. Az elkészült szoftver nem kapcsolható közvetlenül egy adott géphez, hanem egyidejűleg több nyomtatót vezérel. Ezen szoftverek saját dolgozóink által kifejlesztett szellemi termékek, amelyeket az Immateriális javak közé aktiválunk. A forgalmazott gépekhez hasonlóan a vevő igényeinek megfelelő külön szoftvereket is el kell látni sorozatszámmal, amely a későbbiek során biztosítja a beazonosítást. A tervek szerint 8 db alapszoftvert fogunk nyilvántartani a szellemi termékek között, amelyek felhasználói jogát értékesítjük ügyfeleink részére. Ezeket állandóan fejlesztjük (Up date), de lesznek olyanok is, amelyek egyedi megrendeléssel csak 1 db géphez kapcsolhatók és csak 1 alkalommal értékesítődnek, mert csak egyetlen egy vevőnek lesz igénye erre a speciálisan kifejlesztett szoftverre. Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha az alapszoftvereket szellemi termékként tartjuk nyilván és amortizáljuk, illetve a fejlesztéseket ráaktiváljuk? A sorozatszámmal történő ellátást úgy oldanánk meg, hogy a 2-es számlák között a testreszabás során felmerült ügyfél specifikusköltségeket aktiválva, készletre vennénk az alapszoftver módosítását, azaz addonját. Értékesítéskor innen vezetnénk ki a 814 ELÁBÉ számlára. Az egyedi megrendelésűeket szintén 8
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
aktiváljuk az immateriális javak közé, értékesítéskor innen vezetjük ki a 861 számlára. Még fontos információ: a számviteli politikában úgy határoztunk, hogy aktiváljuk és nem hagyjuk a költségek között a fejlesztéssel kapcsolatos költségeket.
Válasz
A kérdésben leírt alapszoftvereket – mivel azok több évig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, és azok használati jogát adják el – az immateriális javak között, szellemi termékként aktiválni kell, aktiválás után pedig terv szerinti értékcsökkenést kell rájuk elszámolni. A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki, hogy tartalmilag az alapszoftverekhez kapcsolódó fejlesztés mit takar. Feltételezem, hogy a fejlesztés által új funkció(ka)t tud a program. Ha új funkciót tud, akkor azt a valóban rá kell aktiválni az alapprogramra. Ebben az esetben vélelmezem, hogy ugyanúgy a szoftverek használati jogát adják el, ezért a használati jog értékesítését árbevételként kell elszámolni, egyéb ráfordítás nem jelenhet meg (a szoftverértékesítést akkor kellene az egyéb ráfordítások között elszámolni, hogyha a szoftver tulajdonjogát adnák el). Az egyedi megrendeléssel történő szoftverfejlesztések, mivel azok egy éven túl nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mert közvetlenül értékesítésre kerülnek a megrendelőnek, ezért azokat készletre kell venni közvetlen önköltségen. Mivel saját fejlesztésű szoftverről van szó, ezért saját termelésű készletként kell készletre venni, és nem áruként, így értékesítésükkor eladott áruk beszerzési értéke ráfordításként nem jelenhet meg. Eladott áruk beszerzési értékeként csak a csomagológépek bekerülési értéke jelenhet, ha azokat vásárolták.
Területalapú támogatás számviteli elszámolása Kérdés
Szövetkezetünk 2015. évre 1500 hektárra nyújtott be területalapú támogatásra igényt. A vonatkozó 1307/2013 EU, valamint a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján sávosan megillet bennünket a SAPS támogatás és a zöldítési támogatás, abban az esetben, ha a terület 5%-nak megfelelő hektáron a zöldítést elvégezzük. A két támogatás összege együtt kb. 61 000 Ft/ha, ami az 1500 vonatkozik, ha a zöldítési feltételnek megfelelünk (ebből a zöldítés miatti támogatás kb. 20 000 Ft/ha). A zöldítést háromféle gyakorlat szerin lehet végezni, melyből mi az ökológiai másodvetést alkalmazzuk 75 hektáron. Tekintettel arra, hogy a másodvetés zöldtrágyának minősül, ezért a mezei leltárnak része, így ezt az összeget a tárgyévi mezei leltár értékébe aktiváljuk. Mivel a fenti támogatási összeget mind az 1500 hektár tekintetében megkapjuk, ezért a kérdésünk arra vonatkozik, hogy a kapott támogatást hogyan kell elszámolni a számvitelben a 2015. évben?
Válasz
A zöldítés keretében elvégzett ökológiai másodvetéshez igényelt (kapott) támogatás számviteli elszámolása tekintetében a következőkre kell tekintettel lenni. A kérdésben leírtak szerint a zöldítés keretében elvégzett ökológiai másodvetés a mezei leltár része. Mivel az ökológiai másodvetés a mezei leltár része, ezért az ezzel kapcsolatosan tárgyévben felmerült költségek készletrevételre kerülnek, így azok nem fogják a 2015-ös eredményt terhelni. Ezért a 2015. évben igényelt (kapott) támogatást el kell számolni egyéb bevételként, azonban azt 2015. évben időbelileg el kell határolni, és az így elhatárolt bevételt akkor kell megszüntetni, amikor a mezei leltárból költség lesz. 9
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
Leányvállalatok mérlegben történő szerepeltetése az új szabályok alapján
EVA-s Kft. értékesítésnek adóvonzata
Kérdés
2016. 01. 15-én értékesítettük 2 magánszemély tulajdonosból álló evás kft.-nket egy másik Kftnek. A vevő (kifizető) kft.-nek kell a 1608 bevallásában leadni a két eladó magánszemély szja és eho kötelezettségét, ha van? Melyik sorban: a 365. sorban, mint vállalkozásból kivont jövedelem vagy 366. sorban, mint árfolyamnyereségből származó jövedelem? Akkor keletkezik a két magánszemélynek jövedelme, ha a 2015. évi beszámoló alapján a ST>JT-nél és a különbözet lesz kettőjük jövedelme? Ha a ST<JT, akkor nincs jövedelem és nem kell semmit sem vallani?
Társaságunknak több leányvállalata van, mindegyikben 100%-os tulajdonosok vagyunk. Eddig a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron jelenítettük meg a leányvállalati részesedéseket. A számviteli törvény 2016. évi változásával új mérlegsor jelenik meg a mérlegben: a tartós jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozások. A kérdésem az lenne, hogy a 100%-os tulajdoni hányad alapján 2016-tól a befektetett eszközök melyik sorában szerepeltessem ezeket a részesedéseket? Olvasatom szerint az alább bemásolt törvényi előírás alapján, mivel meghaladja a 20%-ot a tulajdoni arány, ezért azt már az új mérlegsoron kell hoznom: „Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások saját tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20%-ot meghaladja.”
Válasz
A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki a szavazati arány mértéke, de feltételezem, hogyha eddig is leányvállalatnak minősültek a vállalkozások, akkor a szavazati aránynak meg kellett haladnia az 50%-ot. Így 2016-tól sem változik semmi, mert ha a szavazati arány az 50%-ot meghaladja, akkor a számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 2. pontjának előírása alapján leányvállalatnak minősül, így a 3. § (2) bekezdés 7. pontjának előírása alapján kapcsolt vállalkozás lesz. Így 2016-tól a részesedéseket változatlanul a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron kell kimutatni.
Kérdés
Válasz
Amennyiben a magánszemélyek a kft.-ben lévő üzletrészüket értékesítik egy kft.-nek, akkor az Szja. tv. 67. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a magánszemélyeknek árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezhet, így azt ilyen jogcímen kell bevallani. Az üzletrészt megvásárló kft kifizetőnek minősül, így a jövedelemből az szja-t, eho-t neki kell levonnia, befizetnie, bevallania. Az üzletrész értékesítéséből származó jövedelem megállapításának azonban semmi köze ahhoz, hogy az eladott kft.-nek mennyi a jegyzett tőkéje, illetve a saját tőkéje. A hivatkozott Szja tv. szerinti szabály azt mondja, hogy árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Értékpapír megszerzésére fordított érték pl. az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor vagyoni hozzájárulásként teljesített összeg, vagy az üzletrész megvásárlása esetén a vételár stb. 10
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
Behajthatatlan követelés társasági adóalapra történő hatása Kérdés
Behajthatatlan követelés társasági adóalap szerinti megítélésével kapcsolatos lenne a kérdésem. 1. Társaságunk és egy cég felszámolója között szolgáltatási szerződés jött létre. A szerződésünk szerint a teljes felszámolási időszak alatt keletkezett követelésünk pénzügyi teljesítése a felszámolási befejezésekor volt esedékes egy összegben. A felszámolás befejezésével kaptunk értesítést a felszámolótól, hogy nem áll módjában kifizetni a felszámolási időszak alatt keletkezett követelést, mert az értékesített vagyonból befolyó ös�szeg még sem nyújtott fedezetet a követelésünkre. A kérdésem az lenne, hogy a társsági adó szempontjából hogyan bíráljuk el a behajthatatlanként leírt nagy összegű követelésünket. A követelésre értékvesztést eddig nem számoltunk el, mivel a fizetési határidő a szerződés szerint a felszámolás végéhez kötött. 2. Másik kérdésem a felszámoló behajthatat lansági nyilatkozata alapján végleges kivezetett vevő követeléssel függ össze. Több vevőnkkel szemben évek óta felszámolási eljárás van folyamatban, a besorolásuk és a behajthatósági körülmények ismerete kapcsán a felszámolóktól behajthatatlansági nyilatkozatot kértünk. A nyilatkozatokat megkaptuk, melyben azt írják, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdés c) pontja alapján „a felszámoló kijelenti, hogy a követelés a felszámolási eljárás során várhatóan meg nem térülő követelés”. Ez a hivatkozás alapján a vevőkövetelésekből véglegesen kivezethetőek-e a követeléseink, függetlenül attól, hogy a felszámolások még nem fejeződtek be?
Válasz
A számviteli törvény előírása alapján a kérdésben szereplő mindkét esetben le kell írni a követelést behajthatatlan követelésként, csak eltérő jogcímeken. 1. A kérdésben leírt tényállás szerint a társaság követelése a felszámolási időszak alatt keletkezett, a felszámolás viszont befejeződött. A felszámolás befejezésekor a felszámolónak vagyonfelosztási javaslatot kell készítenie, mely vagyonfelosztási javaslatot a társaságnak is, mint hitelező meg kellett kapnia. Ezen vagyonfelosztási javaslat alapján, ha a társaság követelésének nincs fedezete, akkor a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés d) pontjának előírása alapján kell, mint behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként leírni. Mivel a követelésre nem számoltak el értékvesztést, ezért a követelés teljes összegét kell hitelezési veszteségként elszámolni. Így ebben az esetben nem a felszámoló értesítése a követelés kivezetésének az alapbizonylata, hanem a vagyonfelosztási javaslat. 2. A második esetben a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés c) pontjának előírása – azaz a felszámolói nyilatkozat – alapján kell a követelés teljes összegét, mint behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként leírni, függetlenül attól, hogy a felszámolási eljárás még nem fejeződött be. A számviteli törvény előbb hivatkozott jogcímei szerint behajthatatlan követelésként leírt összegekkel a Tao. tv. 4. §-a 4/a. pontja, 7.§ (1) bekezdés n) pontja és 3. számú melléklet A/10. pontja alapján a társasági adóalapot nem kell megnövelni, azt a társasági adóalap elfogadja.
11 E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
Korábbi évekből eredő vevőakkor a hiba jogcímének megfelelően kell és szállítóanalitika könyvviteli javítani a könyvelést. Így pl. ha egy vevői kimenő számla kétszer került lekönyvekorrigálása Kérdés
Egy társaságnál könyvelő váltás volt. Az átvett könyvelésben a szállító és vevő analitika adatai eltéréseket mutatnak a valós tartozáshoz és valós követeléshez képest. Az eltérések összege jelentős. A partnerekkel történő egyeztetés során derült ki, hogy a régi könyvelésben a korábbi évekből, valószínű nem volt megfelelő az egyeztetés, vagy nem volt pontos a könyvelés, halmozódtak fel a nagy összegű eltérések. Szeretnénk a valós összeget szerepeltetni a könyvelésben, kérdésünk, elszámolhatjuk-e ezen tételeket egyéb ráfordításként illetve egyéb bevételként a vevő illetve a szállítóval szemben? Ezen elszámolásnak az alátámasztó bizonylata a partnerek által visszaigazolt egyenlegközlő lenne. Amennyiben az általunk leírt megoldás nem megfelelő, hogyan lehet ezen vevő és szállító tartozásokat a korábbi évek helytelen könyvelése miatt kivezetni a könyvekből, ennek könyvelési tételei illetve kontírozása hogyan történjen?
Válasz
A kérdésből nem derül ki, hogy a hibák pontos okát ki tudták-e deríteni vagy sem, de fő szabály szerint az eltérések rendezése nem történhet az egyéb bevételekkel-egyéb ráfordításokkal szemben. A hibák javításánál a hiba konkrét okát fel kellene tárni és ennek megfelelően eljárni, mert ebben az esetben megelőző évek önellenőrzése is felmerülhet, mivel ezek a hibák megelőző, lezárt üzleti évekhez kapcsolódnak (nem a tárgyévhez kapcsolódnak függetlenül attól, hogy azok a tárgyévben kerültek feltárásra). Amen�nyiben ki tudták deríteni a hiba okát,
lésre, akkor a hiba javítása az árbevétel és a vevőkövetelés csökkentésével javítható, vagy egy szállítói számla kétszer került költségként elszámolásra, akkor a javítás során a szállítói kötelezettség csökkenését a költségek csökkentésével szemben kell elszámolni, vagy devizás tételeknél a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan nem számolták el az árfolyamkülönbözeteket, akkor ezt a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevétele és egyéb ráfordítása között kellene elszámolni, stb. Ha nem kideríthető a hiba oka, akkor a vevő- és szállítói egyenleg eltérések leírását a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások között indokolt elszámolni.
Beruházási hitel árfolyamveszteségének elhatárolása Kérdés
Beruházási hitel árfolyamveszteségének elhatárolásával kapcsolatos lenne a kérdésem. Egy kft éveken keresztül élt a beruházási hitel év végi átértékelésből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. A 2015-ös év végén az év végi átértékelésből árfolyamnyereség keletkezett. A kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. A hitel futamideje 2016-ban lejár. Kérdésem, hogy kell-e a 2015-ös évben céltartalékot képezni?
Válasz
A kérdésben leírtak szerint a 2015-ös üzleti év végén a beruházási hitel év végi átérté12
E-számvitel
|
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
keléséből árfolyamnyereség keletkezett és a kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. Ezt helyesen tette, mert a számviteli törvény 33.§-a (4) bekezdésének előírása szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. A kérdésből azonban nem derül ki, hogy a feloldás után maradt-e még a halasztott ráfordítások között elhatárolt árfolyamveszteség. Amennyiben az aktív időbeli elhatárolások között nem maradt már elhatárolt árfolyamveszteség, akkor zárlat keretében a kapcsolódó céltartalékot is a számviteli törvény 41. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján teljes összegében fel kell oldani, azt egyéb bevételként el kell számolni, valamint az emiatt nyilvántartott lekötött tartalékot is vissza kell vezetni az eredménytartalékba. Ha a feloldás után maradt még az aktív időbeli elhatárolásokban elhatárolt árfolyamveszteség, akkor erre az árfolyamveszteségre a számviteli törvény 41. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján újra kell számolni zárlat keretében a céltartalék igényt, és amennyiben a 2014. év végén ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, vagy több, akkor zárlat keretében a különbözettel 2015-ben kell a céltartalékot növelni, illetve csökkenteni. Ebben az esetben a lekötött tartalékot is újra kell számolni az elhatárolt veszteség és a képzett céltartalék különbözetében.
E-számvitel
|
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VIII. évfolyam harmadik szám, 2016. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2016. március, VIII. évfolyam 3. szám
