E-számvitel 2012.szeptember
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
A hónap témája
A magyar számviteli standardalkotás folyamatáról
Olvasói kérdések −− Be nem fizetett hozzájárulást kimutatása −− Közvetlen költségek elszámolása −− Utólagosan adott forgalmi engedmény −− Fejlesztési tartalékból megvásárolt eszköz értékesítése −− Számlák elektronikus archiválása −− Közbenső mérleg alapján kifizethető osztalékelőleg −− Magánszemély által nyújt kölcsön −− Alapítványi vagyon átvétele
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv781 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. augusztus 31.
−− Euróban kiállított számláit forintban egyenlítése −− Árfolyam-különbözet elszámolása −− Étkeztetés mint természetbeni juttatás −− Dolgozókkal szembeni behajthatatlan követelések
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
A hónap témája A magyar számviteli standardalkotás folyamatáról Megkezdődött a magyar számvitel standardalkotás. A Standard Előkészítő Testület (SET) döntése alapján három standard kerül kidolgozásra: mikrogazdálkodói beszámoló, a készletek és a számviteli politika.
Készletekre vonatkozó tervezet A készletekre vonatkozó tervezet a készletek nyilvántartásával, értékelésével, bemutatásával kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza. A SET augusztus hó folyamán a számviteli politika standard tervezetét kezdte el tárgyalni. Amennyiben a SET elfogadja a tervezetet, akkor az is felkerül a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára, és szintén a szakma véleményezheti azt, ennek várható időpontja a szeptember vége. Számviteli politikára vonatkozó tervezet
Kettő számviteli standard szakmai koncepciójának tervezetét már a SET elfogadta. A két elfogadott tervezet a következő: mikrogazdálkodói beszámoló és a készletek. A SET által elfogadott tervezeteket a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján lehet megtekinteni. A tervezetekhez bárki szakmai véleményt küldhet, észrevételt tehet. A véleményeket az Országos Számviteli Bizottsághoz kell eljuttatni, amelynk e-mail címe: oszb@ ngm.gov.hu. A mikrogazdálkodói beszámolóról szóló szakmai koncepciót 2012. június 27-ig, a készletekre vonatkozó tervezetet pedig 2012. augusztus 21-ig lehetett véleményezni. Mikrogazdálkodói beszámolóról szóló tervezet A mikrogazdálkodói beszámolóról szóló tervezet – az Európai Unióban elfogadott irányelv módosításra figyelemmel – a mikrogazdálkodó egységeknek kívánja az adminisztrációs terheit csökkenteni. A tervezet szerint mikrogazdálkodói beszámolót a könyvvizsgálatra nem kötelezett, konszolidálásba be nem vont vállalkozás választhatja – függetlenül a társasági formától –, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, - az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
A számviteli politika standard tervezete a számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok (értékelési-, leltározási-, pénzkezelési- és önköltségszámítási szabályzat) tartalmát is meg fogja határozni. A szakmai egyeztetések, viták lezárása után kerülnek miniszteri rendelettel kihirdetésre az elfogadott standardok.
A szándék az, hogy a mikrogazdálkodói beszámolóról, a készletekről és a számviteli politikáról szóló három standard 2013. január 1-jével bevezetésre kerüljön. A standardok új szabályokat is tartalmazni fognak, nemcsak a jelenleg hatályos számviteli törvény előírásait magyarázzák, értelmezik. Amennyiben 2013tól a standardokat alkalmazni kell, akkor 2012. ősz folyamán az elfogadott standardokhoz kell a számviteli törvény előírásait igazítani, számviteli törvény módosítására szükséges lesz.
A kihirdetett, elfogadott standardokkal majd az E-számvitel folyóiratban részletesen foglalkozunk, ezzel is segítve a számviteli szakemberek munkáját.
2 E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
Olvasói kérdések Be nem fizetett hozzájárulást kimutatása Kérdés:
Év elején elkezdtünk könyvelni egy vízi közmű társulatot. A tagok vállalták, hogy három év alatt havonta befizetik a szennyvízhálózat építéséhez szükséges önerőt. Egyszerűsítve: befizetni vállalt összeg 250eFt, eddig befizetett összeg150eFt. Hogyan kell ezeket a tételeket megnyitni figyelemmel arra, hogy szükséges egy analitikus nyilvántartás, amely mutatja a hátralékokat. A befizetett összeg egy részét lakás takarékpénztárnak utalják, más részét átadják az önkormányzatnak. Ezek könyvelése hogyan történik (kettős könyvelésről van szó)? Indulásként nyitottunk egy 368-as folyószámlát, amelyet könyveltünk: T 368 - K 491 előírás 250eFt és T 491 - K 368 befizetés 150eFt, így a 368 egyenlege a hátralékokat mutatja. És itt jön a probléma: ha a befizetésnél T 38 - K 9-et könyvelem: kimarad az analitika; T 38 – K 368: kimarad a 9-es és a 8-as.
Válasz: A kérdésben leírtak alapján az feltételezhető, hogy a tagok szennyvízhálózat fejlesztési hozzájárulást vállaltak. Ha igen, és ennek a hozzájárulásnak a jogosultja a társulat, akkor ez a hozzájárulás a vízi közmű társulatnál fejlesztésre kapott támogatásnak minősül, melyet csak a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lehet bevételként elszámolni. Így a számviteli törvény előírásából következően a be nem fizetett hozzájárulást nem lehet követelésként a főkönyvben kimutatni. Természetesen azt nyilván kell tartani, hogy ki mennyivel tartozik, de ezt a nyilvántartást, ha a könyvelési rendszerben akarják megvalósítani és nem külön vezetett analitikában, akkor a 0-s számlaosztályban célszerű megszervezni. A főkönyvben csak a pénzbefolyás kerül rögzítésre, és a pénzbefolyással egyidejűleg a 0-s számlaosztályban kimutatott követeléseket lehet csökkenteni. A kérdésben leírt tényállás azonban nem egyértelmű. Ha a vízi közmű társulat a hozzájárulás jogosultja,
akkor a tagok miért fizetnek a lakás takarékpénztárnak és az önkormányzatnak, illetve mit szeretne a könyvelő cég ehhez kapcsolódóan ráfordításként elszámolni?
Közvetlen költségek elszámolása Kérdés: Van egy cég, melynek hangstúdiója van, továbbá a cég tulajdonosa zenész, és fellép különböző helyeken. A tevékenységi körök között szerepel az „alkotó és előadó művészet”. A fellépéshez szükség van pl.: Elvis ruhára, frakkra, öltönyre, fodrászra, sminkesre stb. A kérdésem az lenne, hogy a fellépéshez szükséges ruházat, fodrászat, smink elszámolható a cégnél? Természetbeni juttatásnak számítana? Hogyan adózna? Mit lehet elszámolni a fenti zenei fellépéssel kapcsolatban?
Válasz: Az előadó művészet a cég tevékenységi körébe tartozik, abból feltételezhetően adóköteles bevétele származik, így a tevékenység végzéséhez – a fellépéshez – közvetlenül kapcsoló költségek elszámolhatóak úgy, hogy természetbeni juttatás nem merül fel. Azt, hogy mik tekinthetők ilyen költségnek, azt a konkrét fellépés tartalma dönti el. Így beletartozhatnak a jelmezek, a fodrász és smink költségek is. Érdemes azonban a figyelmet felhívni arra, hogy a jelmezeket – ha több, mint egy évig szolgálják a tevékenységet – tárgyi eszközként kell állományba venni. Ha legfeljebb egy évig használhatók, akkor a megvásárolt jelmezt anyagköltségként kell elszámolni.
Utólagosan adott forgalmi engedmény Kérdés: Vevőnkkel kötött szerződésünkben arra született megállapodás, hogy a tárgyévi forgalom felülvizsgálatát követően meghatározott forgalom után 1%, illetve 2% bónusz visszatérítés jár. Kérdésem arra vonatkozik, hogy számlázandó-e ez az összeg, és hogyan könyvelendő? Van-e valamilyen adóvonzata?
Válasz: A kérdésben leírtak alapján a vevőnek utólagos forgalmi engedményt adnak. Ezeknek az utólagosan, 3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
szerződésen alapuló engedményeknek a megadása – a szerződő felek döntése alapján – kétféle módszerrel történhet: az engedményről helyesbítő számlát állítanak ki, vagy engedményt nem számlázzák. Helyesbítő számla kiállítása esetén a helyesbítő számlában utólag adott engedményt a számviteli törvény 73.§-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az eredeti teljesítési időpontra kell elszámolni. (Ha a helyesbítő számlák mérlegkészítés időpontja után kerülnek kiállításra, akkor is – önellenőrzés keretében – az eredeti teljesítési időpontra kell a helyesbítést elszámolni.) Az adott engedmény elszámolása a helyesbítő számla alapján: T Értékesítés nettó árbevétele T Fizetendő általános forgalmi adó K Vevők Ha a felek döntése alapján nem kerül helyesbítő számla kiállításra, akkor a számviteli elszámolást a számviteli törvény 81.§-a (5) bekezdése tartalmazza. E szerint az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló, nem számlázott engedményt egyéb ráfordításként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. (Így a számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy az engedmény pénzügyi rendezése mikor valósul meg.) Az adott üzleti évhez kapcsolódóan, szerződés szerint teljesült engedményeket a mérlegkészítés időpontjáig a vevővel egyeztetetten ki kell számolni. Mivel ebben az esetben helyesbítő számla nem kerül kiállításra, áfa tekintetében az adóalap az eredeti teljesítéshez viszonyítva nem változik. Az engedmény elszámolása: T Egyéb ráfordítások K Rövid lejáratú kötelezettségek Az előzőek szerint elszámolt engedmények a társasági adóalap részét képezik.
Fejlesztési tartalékból megvásárolt eszköz értékesítése Kérdés:
2009. évben 4 millió Ft fejlesztési tartalékot képeztünk. A fejlesztési tartalék felhasználásával 2010.09.30-án vásároltunk egy személygépkocsit. Beszerzési ár: 4,3 millió Ft. Az autó saját használatú cégautó, most érté-
kesíteni szeretnénk, mivel az autó motorhibája, illetve más problémái miatt folyamatosan javításra szorul, így a piaci értéke is jelentősen csökkent, a cégautó adóról nem is beszélve! A vevő magánszemély, és mindösszesen 1,8 millió forintért vásárolná meg, de nekünk még így is megérné kiszállni belőle. Kérem szíves tájékoztatását a személygépkocsi értékesítésével kapcsolatosan felmerülő számvitelileg helyes elszámolásról: - Elszámolható-e, illetve hogyan az autó értékvesztése, amelyről van hiteles állapotfelméréssel alátámasztott értékbecslésünk (2millió Ft)? - A fejlesztési tartalékból megvásárolt eszköz értékesítése lehetséges-e, ha még nem amortizáltuk a teljes összeget? - Milyen társasági adóvonzata van az értékesítésnek, növelnem kell-e a társasági adóalapot az értékesítéskori könyv szerinti értékkel? - Hogy történik az eszköz értékvesztésének, kivezetésének és az előző évi adóalap csökkentésként igénybevett fejlesztési tartalék visszaírásának számviteli elszámolása, és van-e egyéb szankció?
Válasz: A kérdésben szereplő személygépkocsi a tárgyi eszközök között szerepel, ezért értékvesztés elszámolása nem merülhet fel. Tárgyi eszközök esetén amennyiben a piaci érték tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor terven felüli értékcsökkenéssel kell leértékelni [számviteli törvény 53.§-a (1) bekezdésének a) pontja]. Ugyanakkor a számviteli törvény 52.§-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy piaci érték alapján terven felüli értékcsökkenést csak és kizárólag mérlegforduló napjával lehet elszámolni (terven felüli értékcsökkenést akkor lehet év közben elszámolni, ha a tárgyi eszközt ki kell vezetni a könyvekből pl. káresemény éri és megsemmisül). Így, ha 2012. év közben a személygépkocsi értékesítésre kerül, akkor az értékesítés időpontjával nem lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Értékesítéskor a könyv szerinti értéket kell kivezetni egyéb ráfordításként, a kapott ellenértéket pedig elszámolják egyéb bevételként. Ha a kapott ellenérték kevesebb a könyv szerinti értéknél, akkor a kettő különbsége a könyvekben értékesítési veszteségként jelenik meg (a veszteség a társasági adóalap része). Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a piaci érték a 2011-es üzleti év mérlegforduló 4
E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
napján is jelentősen és tartósan alacsonyabb volt a könyv szerinti értéknél, akkor a 2011-es beszámolóban kellett volna a személygépkocsit terven felüli értékcsökkenés elszámolásával leértékelni. Amennyiben a személygépkocsit fejlesztési tartalékból szerzeték be, akkor a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tao. tv.) 1. számú melléklete 12. pontjának előírása szerint az adózás előtti eredmény csökkenéseként elszámolt értékcsökkenési elírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése alapján felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét. A kérdésben leírt tényállás szerint 4,3 millió Ft volt a személygépkocsi beszerzési ára, melyhez 4 millió Ft fejlesztési tartalékot használtak fel. A Tao. tv. hivatkozott előírása azt jelenti, hogy a 2010. évben beszerzett személygépkocsinál üzembe helyezésekor 4 millió Ft értékcsökkenési leírást már elszámoltnak kellett tekinteni, így a Tao. tv. szerinti nettó értéke üzembe helyezéskor 300 ezer Ft volt. Ha 20%-os leírási kulcsot érvényesítettek a személygépkocsira, akkor a 2012-ben történő értékesítéskor ennek az eszköznek a Tao. tv. szerinti nettó értéke már nulla. A 2012-ben értékesített személygépkocsi egyéb ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékével a társasági adóalapot meg kell növelni, a Tao. tv. szerinti nettó értékével lehet az adóalapot csökkenteni. Mivel a Tao. tv. szerinti nettó érték nulla, ezért nem lesz adóalap csökkentő tétel. A fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszköz értékesítéséhez a Tao. tv. semmilyen külön szabályt, szankciót nem ad, azt könyv szerinti értékétől függetlenül bármikor lehet értékesíteni (értékesítéskor pedig a társasági adóalap az előbbiekben leírtak szerint alakul). A tárgyi eszköz értékesítésekor semmilyen fejlesztési tartalék visszaírásáról nem beszélhetünk, nem értelmezhető ez a kérdés. 2010-ben, amikor a fejlesztési tartalékból a személygépkocsit beszerezték, akkor még 2010-ben a lekötött tartalékban szereplő fejlesztési tartalékot fel kellett oldani, vissza kellett vezetni eredménytartalékba. A feloldással a fejlesztési tartalék megszűnik, további teendő ezzel kapcsolatosan nincs.
Számlák elektronikus archiválása Kérdés: Ügyfelem most már több éve a papír alapon elkészített kimenő számláit elektronikusan archiválja. Ennek oly módon tesz eleget, hogy az egy napon elkészített számlákat együtt kezelve, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva egy fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva archivál. Vagyis ezek a számlák ebben az esetben az adott fokozott biztonságú aláírás alkalmazásával egyszerre állítódnak elő, és együtt kerülnek megőrzésre. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a számlákat is elektronikusan állítsuk elő, és ügyfeleink részére is így küldjük meg. Tisztában vagyunk vele, hogy ebben az esetben a számlák hitelesítése során nincs lehetőség a kötegelt aláírásra, hitelesítésre. A véleményét azzal kapcsolatosan kérjük, hogy állítólag elhangzott a NAV egyik konferenciáján, hogy egy rendelet engedélyezi a kötegelt aláírást, de a számviteli törvény miatt darabonként kell hitelesíteni a másodpéldányokat. Mennyiben befolyásolja ez azt a tényt, hogy ügyfelem a papír alapon elkészített számlákat napi szinten, kötegelten archiválja? Esetleg ez csak arra vonatkozik, hogy az elkészített elektronikus számlákat, természetesen egyenként kell hitelesíteni, és ebben az esetben az ilyen elektronikus számlát az archiválás során is egyenként kell a biztonsági aláírással és időbélyegzővel ellátni? Szintén az elektronikus számlázással kapcsolatosan érdeklődnék a számviteli törvény azon előírására vonatkozóan, hogy hogyan kell értelmezni azt az előírást, hogy az elektronikusan elkészített és általam befogadott számlát elektronikusan kell lekönyvelni?
Válasz: 1. Archiválással kapcsolatos követelményeket a számviteli törvény 169.§-ának (5)-(6) bekezdése tartalmazza. E szerint az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A számviteli törvény előírása szerint az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének 5
E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal a bizonylat megőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Így a számviteli törvény a papír alapú, illetve az elektronikus számla elektronikus archiválásánál alapvetően az ide vonatkozó jogszabályok előírásának az alkalmazását kéri. A papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X.27.) IHM rendelet 4.§-a (5) bekezdésének előírása szerint több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás, illetve időbélyegző, azzal, hogy ez esetben ezek csak együtt kezelhetők. A digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII.29.) GKM rendelet 4.§-ának (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy több elektronikus dokumentumon helyezzenek el fokozott biztonsági aláírást, azzal, hogy ezeket a dokumentumokat a megőrzés során együtt kell kezelni. Így archiválás esetén a kötegelt aláírásra az előbbi rendelek – mind papíralapú bizonylatoknál, mind elektronikus bizonylatoknál – lehetőséget adnak, a számviteli törvény hivatkozott előírása pedig erre vonatkozóan nem tartalmaz tiltást. A számviteli törvény 167.§-a (5) bekezdésének előírása szerint számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. Az elektronikus számla is számviteli bizonylat, ebből következően a kiállított elektronikus számlákat egyenként kell hitelesíteni, aláírni, időbélyegzővel ellátni. 2. Elektronikus számlák könyvelésével kapcsolatosan a számviteli törvény 167. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni. Az (1) bekezdés h) és az i) pont fogalmazza meg a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, valamint a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés igazolásának követelményét. A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése viszont lehetőséget ad arra, hogy a könyvelésre vonatkozó adatokat az ere-
deti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolják. Az elektronikus formában kiállított bizonylatoknál is lehet ezt a szabályt alkalmazni. Amennyiben a vállalkozás külső féltől kap elektronikus bizonylatot, a kiállító – a könyvelésre vonatkozó információk nélkül – elektronikusan hitelesíti (ezeket az adatokat a kiállító nem is tudja a bizonylaton feltüntetni, hiszen azok csak a befogadónál állnak rendelkezésre). A befogadónak ezt követően a papír alapú számlákhoz hasonlóan lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt mellékleten, azaz az eredeti számlához külön csatolva, elektronikus formában szerepeltetnie abban az esetben, ha ez a csatolás a számviteli törvény 167.§-a (7) bekezdésének előírása szerint történik (elválaszthatatlan az eredeti számlától, utólag nem módosítható, stb.). Az elektronikus melléklet csatolásának részletes szabályait (azon belül a hitelesség és a felelősség szabályait) a vállalkozásnak kell belsőleg szabályoznia. Ha a vállalkozás saját maga állítja ki az elektronikus számlát, akkor a saját könyvelésre vonatkozó információk – mivel ezeket a számlakibocsátó tudja – egyből rákerülhetnek a számlára, vagy az előbb leírtak szerint külön csatolmányként rendeli hozzá a számlához.
Közbenső mérleg alapján kifizethető osztalékelőleg Kérdés:
1) Osztalékelőleg – osztalék Közbenső mérleg alapján meghatározzuk a kifizethető osztalékelőleget. Előleg kifizetése (2012): T 36 – Tulajdonosokkal szembeni követelés K 38 – Pénzeszközök és T 36 – Tulajdonosokkal szembeni követelés K 46 – SZJA Az SZJA-t az osztalékelőleg kifizetését követő hó 12-ig rendezzük, és a 08-as bevalláson lejelentjük. A közbenső mérleget nem kell a NAV részére megküldeni, viszont úgy olvastam, hogy az ügyvezető fizetőképességi nyilatkozatát el kell küldeni az ügyfélkapun keresztül. Ez milyen nyomtatványon történik? 6
E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
2012.12.31. Lezárjuk az évet, és megállapítjuk a tárgyévi eredményt. Ebből a tulajdonosok jóváhagyják a felvehető osztalékot. Amennyiben az osztalék > osztalékelőleg, akkor: T 49 – Adózott eredmény K 47 – Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség A 14%-os EHO-t a járulékfizetés felső határáig csak ekkor vonom le? Előlegnél nem? T 36 – Tulajdonosokkal szembeni követelés K 46 – EHO kötelezettség Természetesen, ha az osztalék nagyobb, mint az osztalékelőleg, akkor a különbözetre eső SZJA-t szintén előírom, fizetem, és végül rendezem a 36-ost: T 47 – Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség K 36 – Tulajdonosokkal szembeni követelés 08-as bevalláson magát az osztalékot fel kell-e tüntetni? A 14%-os EHO megfizetése már 2013-ban fog megtörténni, ennek a magánszemély oldaláról csak a 1353-as nyomtatványon kell megjelennie, 2014-ben? 2) Beszámoló készítési kötelezettség Abban az estben, ha egy cégnek az adott évben nem keletkezett semmilyen bevétele, csak költségei voltak és ez is minimális, azaz a cég hibernált, akkor lehet-e mentesülni a beszámoló készítési kötelezettség alól, vagy ugyanúgy el kell készíteni? Kft és Zrt esetén van-e különbség?
Válasz: 1. A kérdésben leírt számviteli elszámolás helyesbítendő annyiban, hogy a 2012-es évre jóváhagyott osztalékot kell előírni kötelezettségként (T 49. Adózott eredmény - K 47. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség), és nem a jóváhagyott osztalék és a felvett osztalékelőleg különbözetét. Másrészt az osztalékból levont EHO elszámolása a következő: T 47. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség – K 46. EHO fizetési kötelezettség (ha a felvett osztalékelőleg megegyezik a jóváhagyott osztalék összegével, akkor a 36-os átvezetésével a 47-es főkönyvnek T egyenlege lesz, ami a magánszemély társaság felé teljesítendő EHO fizetési kötelezettségét mutatja). Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a magánszemélyt az Szja tv. 66.§-a szerinti osztalék után terheli EHO fizetési kötelezettség. Az osztalékelőleg nem osztalék, ezért az osztalékelőleg
után nincs EHO fizetési kötelezettség (erre vonatkozóan az adóhatóságnak is van 2011-ben kiadott iránymutatása). Így csak az osztalék után kell a magánszemélynek a 14%-os EHO-t megfizetnie. Ha 2012-ben a magánszemély osztalékelőleget vett fel, akkor az a 2012. évi személyi jövedelemadó bevallásában tájékoztató adatként fog szerepelni. A kft 2012-es beszámolóját 2013-ban fogják jóváhagyni, és ha ebben a beszámolóban legalább a felvett osztalékelőleggel megegyező osztalékot jóváhagynak, akkor osztalékként 2013. évben szerzi meg a jövedelmet a magánszemély, amelyet a 2013. évi személyi jövedelemadó bevallásában fog ilyen jogcímen szerepeltetni (figyelembe véve az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót). A jóváhagyott osztalékot a 08-as bevallásban szerepeltetni kell, figyelembe véve itt is az osztalékelőlegből levont adót. A közbenső mérleget nem kell sehova sem beküldeni (így az adóhatóságnak sem), nem kell közzétenni. A Gt. által előírt ügyvezetői nyilatkozatra vonatkozóan semmilyen kötelezően előírt formanyomtatvány nincs. Az ügyvezetői nyilatkozatot valóban elektronikusan kell a cégbíróságnak megküldeni. 2. A számviteli törvénynek nincs olyan mentesítési feltétele, mely szerint, ha egy vállalkozásnak nincs bevétele, nincs költsége, stb. akkor nem kell beszámolót készítenie. Így, ha semmilyen bevétele sem volt a vállalkozásnak – mindegy, hogy az kft, rt, bt, stb. – akkor is a beszámoló készítési kötelezettsége fennáll.
Magánszemély által nyújt kölcsön Kérdés: A vállalkozás korábban egyik tagjától kapott tagi kamatmentes kölcsönt. A kölcsön nem lett visszafizetve, de időközben a tag kilépett a cégből. Ügyvezető maradt, de megbízással. Ebben az esetben így a tagi kölcsön átminősült kölcsönné, ami után a cégnek kamatot kell fizetnie? A magánszemély részéről a kötelezően felszámítandó kamat minimum a jegybanki alapkamat, vagy a jegybanki alapkamat + 5% pont, vagy maradhat továbbra is kamatmentes? Ha mindenképpen kell a magánszemélynek kamatot kérnie, de később lemond a kamat megfizetéséről arra való tekintettel, hogy a 7
E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
cég pénzügyi helyzete nem engedi meg a kifizetését, akkor a lemondott kamat összege /amit korábban a cég költségként elszámolt/ rendkívüli bevételként elszámolandó és ajándékozási illetéket kell a cégnek ezután az összeg után fizetni?
Válasz: Azt, hogy egy magánszemély milyen feltételekkel nyújt kölcsönt egy vállalkozásnak, a kölcsönszerződésben kell rögzíteni. A magánszemély – mindegy, hogy a vállalkozás tulajdonosa vagy sem – kamatmentesen is nyújthat kölcsönt, ha a kölcsönszerződésben így állapodtak meg. Ha a kölcsönt kamatmentesen nyújtotta a magánszemély, akkor semmilyen adófizetési kötelezettség nem merül fel sem a magánszemélynél, sem a vállalkozásnál (így a magánszemély által nyújtott kölcsön továbbra is maradhat kamatmentes). Amennyiben a magánszemély által nyújtott kölcsönre kamatot számolnának fel, és ezt a kamatkövetelését a későbbiekben a magánszemély elengedi, akkor azt a vállalkozásnál valóban rendkívüli bevételként kellene elszámolni, továbbá a kérdésben említett ajándékozási illetékfizetési kötelezettség is keletkezne. A kérdésben hivatkozott adózási kérdés akkor merülne fel, ha a vállalkozás ad magánszemélynek kölcsönt. Ha a vállalkozás magánszemélynek nyújt kölcsönt, akkor is megállapodhatnak abban, hogy a kölcsön után kell kamatot fizetni, vagy az kamatmentes. Amennyiben a vállalkozás által a magánszemélynek adott kölcsön kamatának mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat +5%-ot, akkor az szja tv. 72.§-ának előírása alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik.
Alapítványi vagyon átvétele Kérdés: Egy 100%-ban állami tulajdonú nonprofit kft átvette egy korábban megszüntetett alapítvány vagyonát, és azt az alapítványi céloknak megfelelően köteles felhasználni. Ezen forrás terhére egy művészeti fesztivál megrendezésére támogatási szerződést köt egy másik kft-vel. A támogatási összeggel utólag fog elszámolni a támogatott. A támogatást, a támogatás folyósítását
adónál hogyan kell könyvelni, illetve van-e teendő az elszámoláskor (az elszámolásra is még idén sor kerül majd)?
Válasz: A kérdésben leírt tényállás szerint a kft művészeti fesztivál megrendezésére ad majd támogatást. Így az adott támogatás költség-ráfordítás ellenételezésre adott támogatásnak minősül – feltételezve, hogy tárgyi eszköz beszerzésre a támogatás nem fordítható –, ezért a számviteli törvény 81.§-a (2) bekezdése c) pontjának előírása alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, annak pénzügyi rendezésekor (átutalásakor). A támogatónak bizonyítania kell, hogy az alapítványi céloknak megfelelő célokra használta fel a pénzt. Így, ha a támogatott a támogatással elszámol, és az elszámolás az alapítványi céloknak megfelel, akkor a támogatónál további teendő nincs.
Euróban kiállított számláit forintban egyenlítése Kérdés:
Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy az euróban kiállított számláit forintban egyenlítsük ki. Több különböző értékű és esedékességű számláról van szó. Van-e ennek törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni?
Válasz: A szerződő felek szabad megállapodásán múlik, hogy a számla pénznemétől eltérő pénznemben történhet-e a számla kiegyenlítése, azaz jogszabály nem tiltja az eltérő pénznemben történő fizetést. A számlák kiegyenlítésénél a szerződő feleknek kell megállapodni abban is, hogy ilyen esetben milyen árfolyamon történik a fizetés (erre vonatkozóan sincs jogszabályi előírás). Ha a felek által megállapított árfolyamon történik Ft-ban a fizetés, akkor a Ft-ban fizetett összeg és az eurós számla könyv szerinti értéke közötti különbözetet árfolyam különbözetként kell elszámolni.
8 E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
Árfolyam-különbözet elszámolása Kérdés: A devizaszámla egyenlegének hosszabb, rövidebb időre történő lekötése esetén keletkezhet-e árfolyam-különbözet a lekötéskor illetve a felszabadításkor? A 390/2010es időszerű számviteli kérdés szerint nem, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja által megjelentetett Róth-Adorján-Lukács-Veit Számviteli esettanulmányok kiadvány szerint igen.
Válasz: A kérdésben leírt esetben nem lehet árfolyam különbözet. A számviteli törvény 60.§-a (1) bekezdésének előírása szerint akkor kell a teljesítés napi árfolyamon forintosítani a devizás tételeket, ha a könyvekbe új devizás eszköz vagy forrás kerül be. Amennyiben a vállalkozás a devizabetét számláján lévő devizát lekötött betétként helyezi el ugyannál a banknál, akkor a könyvekbe nem kerül be új devizás tétel, mert a vállalkozásnak ugyanazon bankkal szemben volt bankszámla követelése lekötés előtt és után is. Mivel lekötéskor nincs új devizás eszköz, ezért a lekötött betétet a devizabetét számla könyv szerinti árfolyamán kell a könyvekben rögzíteni, így árfolyam különbözet nem keletkezhet.
Étkeztetés mint természetbeni juttatás Kérdés: Társaságunk 2012.01.01-től üzemi konyhát működtet. Az üzemi étkezést igénybe veszik saját munkavállalóink, illetve ugyanerre a telephelyre bejegyzett kapcsolt cégek munkavállalói, valamint esetenként előfordul, hogy egyéb vendégek. A kapcsolt cégeknek az étkezésről áfás számlát állítunk ki, az eseti egyéb vendégek nyugtát kapnak. A saját dolgozók esetében a piaci áron számított étkezést (mely nem éri el a 12.500 Ft/hó/fő összeget) az egyéb személyi jellegű kifizetések között tartjuk nyilván, ami után megfizetjük a 119% 10 %-át EHO-ként, illetve a 16 %-ot SZJA-ként. Az üzemi konyhával kapcsolatos költségeinket elszámoljuk, az erre jutó áfát visszaigényeljük. Kérdésünk, hogy a saját dolgozók étkezése kapcsán kell-e áfát fizetnünk, illetve melyek a helyes könyvelési tételek ezzel összefüggésben?
Válasz:
A saját munkavállalók által igénybe vett étkeztetés természetbeni juttatásnak minősül, ezért áfa fizetési kötelezettség keletkezik [áfa tv. 11.§-a (1) bekezdésének előírása szerint ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül az is, hogyha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonja, azt saját vagy az alkalmazottai magánszükségletének a kielégítésére felhasználja]. Az értékesítésről számlát kell kiállítani. Ezt a juttatást valóban személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a fizetendő áfá-val növelt értéken. Az üzemi konyha közvetlen költségeit felmerüléskor a megfelelő 5. költségnem számlán kell elszámolni (alapanyagköltségek, villany-, gázköltségek, igénybe vett szolgáltatások, bérköltség, konyhai eszközök értékcsökkenési leírása, stb). A felmerült közvetlen költségeket ezek után meg kell osztani a saját dolgozók, illetve a más vállalkozások alkalmazottai (a fizetők) által igénybe vett étkezés arányában. Ha ez a megosztás tételes költséggyűjtéssel nem megoldható, akkor a társaságnak a megosztáshoz vetítési alapot kell meghatároznia (pl. ételadagok arányában). A megosztást – az ide vonatkozó adózási szabályok miatt – l havonta szükséges végrehajtani. A saját munkavállalókra jutó étkeztetés – előbbiek szerint meghatározott – közvetlen költségeit kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé átvezetni. A számviteli elszámolás során az előállított ételt saját termelésű készletként állományba kell venni, majd ezek után kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni [a költségkénti elszámolásnál azonban figyelembe kell venni a számviteli törvény 76.§-a (2) bekezdésének előírását is, hogy a saját termelésű készletek állományváltozása a mérlegben és az eredménykimutatásban megegyezzen]. Elszámolás közvetlen önköltségen a következő: T 25. Késztermék K 581. Saját termelésű készletek állományváltozása T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 25. Késztermék A 76.§ (2) bekezdés alapján a sajátos elszámolás: T 26. Áru K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 9
E-számvitel
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
K 26. Áru A közvetlen önköltség és az áfa nélkül számított piaci érték közötti különbözet elszámolása (ha a közvetlen önköltség az alacsonyabb): T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések K 98. Rendkívüli bevétel A juttatás után fizetendő áfa elszámolása: T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések K 467. Fizetendő áfa Így a juttatás piaci értéken szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ez után kell a kérdésben nevesített adókat megfizetni.
Dolgozókkal szembeni behajthatatlan követelések Kérdés:
Korábbi években keletkezett dolgozókkal szembeni követeléseket milyen jogcímen lehet leírni? Ha behajthatatlan követelésként kerül leírásra, akkor egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy elengedett követelésként? Melyikre van lehetőség? Ha a cég elengedi a dolgozókkal szembeni követelést, akkor személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni? Mely esetben milyen adó és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
A vállalkozás a dolgozókkal szembeni követelését saját döntése alapján bármikor elengedheti, ehhez a számviteli törvény külön feltételeket nem szab (az elszámolás dokumentuma a vállalkozás által kiadott egyoldalú nyilatkozat a dolgozó felé, amelyben a vállalkozás lemond a követeléséről). Ebben az esetben az elengedett követelés könyv szerinti értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Az így elszámolt összeggel nem kell a társasági adóalapot megnövelni. Ha magánszeméllyel szembeni követelést engednek el, akkor az elengedett követelés összegében az Szja tv. 4.§-a (2) bekezdésének és 9.§-a (2) bekezdésének e) pontja alapján jövedelem keletkezik (kivéve az Szja tv. 1. számú mellékletében rögzített adómentes juttatásokat). Azt, hogy milyen jogcímen keletkezik jövedelem, azt a magánszemély és a bevételt juttató között fennálló jogviszony alapján kell megállapítani. A kérdésben leírtak szerint dolgozókkal szembeni követelést engednének el, így feltételezhető, hogy az elengedés biztosítási jogviszonyra tekintettel történik, akkor az szja fizetési kötelezettségen kívül járulékfizetési kötelezettség is terheli a vállalkozást, illetve a magánszemélyt.
Válasz: A vállalkozás akkor tudja behajthatatlan követelésként leírni a dolgozókkal szembeni követelését, ha teljesíteni tudja a számviteli törvény 3.§-a (4) bekezdés 10. pontjában előírt valamelyik feltételt (ehhez a megfelelő dokumentumoknak rendelkezésre kell állnia, azaz a vállalkozásnak bizonyítani kell, hogy a követelés miért minősült behajthatatlannak). A behajthatatlan követelést egyéb ráfordításként kell elszámolni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogyha a vállalkozás behajthatatlan követelésként leír egy követelést, attól azt még nem engedi el az adós felé, azt a továbbiakban is érvényesítheti az adóssal szemben. Az egyéb ráfordításként elszámolt összeggel nem kell a társasági adóalapot megnövelni, kivéve, ha elévült követelésként vagy bírósági úton nem érvényesíthető követelésként írják le, mert ezek társasági adóalap növelő tételek. Ha behajthatatlan követelésként kerül leírásra a követelés, akkor a magánszemélynél nem merül fel adófizetési kötelezettség.
E-számvitel
|
E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel IV. évfolyam kilencedik szám, 2012. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
