E-számvitel 2014.május
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 5. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
Szerző:
Olvasói kérdések −− KATA-s adózó visszatérése a társasági adó hatálya alá −− Átalakuláshoz kapcsolódó járulékkötelezettségek −− Saját részvény értékesítése −− Közvetítői költségtérítés elszámolása −− Az új Ptk. beszámolót érintő változásai −− Tagi kölcsön elévülése −− KATA-s betéti társaság megszüntetése
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
A hónap témája −− Felkészülés a 2013-as üzleti év zárására III. rész
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv842 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. április 25.
1 E-számvitel |
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
A hónap témája Felkészülés a 2013-as üzleti év zárására III. rész Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
Ezt a beszámolót a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások választhatják, ha az alábbi mutatószámokat tudják teljesíteni. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a vállalkozás, ha 2011-2012-ben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: - a mérlegfőösszeg a 100 millió Ft-ot, - az éves nettó árbevétel a 200 millió Ft-ot, - az üzleti évben foglalkoztatottak létszáma a 10 főt. Ezt a beszámolót bt., kkt., egyéni cég, kft. és zrt. is választhatja, amennyiben a mutatószámokat teljesíteni tudja. A választásnál mérlegelni kell, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozás saját döntés alapján a választásától leghamarább három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó részletes szabályokat a 398/2012. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza. Fontos hangsúlyozni, hogy ennél a beszámolónál a Korm. rendelet szerint kell az értékelési eljárások, könyvelési szabályok tekintetében eljárni. Választási lehetőség csak annyiban van, ha a Korm. rendelet arra lehetőséget ad. Ezért, ha 2013-ban a korábbi évek gyakorlata szerint könyveltek, akkor zárást megelőzően az egész évi könyvelést át kell nézni, hogy az megfelel-e a Korm. rendelet előírásainak. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készíteni. A mérlegre kell ráírni az alábbi szöveges információkat:
- mérlegkészítés időpontja - a beszámolót összeállító regisztrált mérlegképes könyvelő adatai (ha regisztrált mérlegképes könyvelőt a számviteli törvény előírása alapján nem kell alkalmazni, akkor ezt az információt kell közölni) - kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó információk, ha az ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci áron köttettek [számviteli törvény 89. §-ának (6) bekezdése tartalmazza a részletes adatokat] - a kis értékű tárgyi eszközök egyösszegű leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint 100e Ft - a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét - bt., kkt. és egyéni cég esetében, hogy a Korm. rendelet 13. §-ában adott értékelés alóli könnyítéseket, felmentéseket alkalmazza. A Korm. rendelet szerinti mérleg és eredménykimutatás sémától, tagolástól nem lehet eltérni. Ennél a beszámolónál minden hiba nem jelentős hibának minősül, így a beszámoló nem lehet három oszlopos. Ennél a beszámolótípusnál nem aktiválható a mérlegben: - alapítás-átszervezés aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke - üzleti vagy cégérték (se pozitív, se negatív). Az év végi zárásra, a mérlegfordulónapi értékelésre vonatkozó leglényegesebb szabályok az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A 100eFt-ot meg nem haladó, 180 napja lejárt késedelmű követeléseket külön bizonyítás nélkül behajthatatlan követelésként le lehet írni. 2. Céltartalékot a várható jövőbeni kötelezettségekre kötelező képezni, a jövőbeni költségekre viszont nem lehet. 3. A valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak. 4. Időbeli elhatárolásokra vonatkozó speciális szabály, hogy azokat a gazdasági eseményeket, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üz2
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
leti évre kell elszámolni teljes összegében, amikor azok felmerültek. Ha a gazdasági esemény kettőnél több üzleti évet érint, akkor kell csak időbeli elhatárolást alkalmazni. Ez a fő szabály alól azonban kivételek is vannak. 5. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra - illetve az ezt megelőző időszakokra - vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. 6. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az számvitel törvény 33. §-a (1) bekezdése szerinti átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot. 7. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot - illetve az ezt megelőző időszakokat - terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni: o fejlesztési célra kapott támogatások o elengedett, harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét (ha az eszközhöz kapcsolódik) o térítés nélkül átvett eszközök, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök értékét, ha annak rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja. Így a halasztott bevételek tekintetében nem a 2013-as nyitó adatot kell nézni, hanem azt, hogy az eredetileg bevételként elszámolt összeg az 1 millió Ft-ot meghaladta-e. 8. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg, minden eszköz nullára íródik. 9. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. 10. A tárgyi eszközöknél az évenként elszámolandó
értékcsökkenés meghatározása során a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni. Fontos átmeneti szabály, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, a számviteli törvény szabályai szerint kell elszámolni (azaz ezeknél az eszközöknél nem a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokkal történik az értékcsökkenési leírás elszámolása, a korábban meghatározott maradványérték is marad). 11. Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. A leírt szabályokból következik, hogy ennél a beszámolónál is - az éves és az egyszerűsített éves beszámolóhoz hasonlóan - a piaci értéket dokumentálni kell. 12. Értékvesztést kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában 3
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
a) több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, b) több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, c) több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. Az előbb említett mértékű értékvesztéseket akkor is el kell számolni, hogyha emiatt a vállalkozás veszteséges lesz. Az értékvesztés elszámolásának előbbi szabályából következik, hogy az értékvesztés elszámolása nem az adós fizetőképessége alapján történik, hanem a rendelet szerinti mértékekkel. A következő években – az üzleti év végi értékeléskor – korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. 13. A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó MNB árfolyamra nem kell átértékelni. A bt.-ként, kkt.-ként vagy egyéni cégként működő vállalkozónak a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítése során az alábbi értékelési eljárásokat nem kötelező alkalmaznia: - piaci érték alapján terven felüli értékcsökkenés elszámolása és visszaírása - az eszközök értékvesztésére vonatkozó szabályokat - a céltartalék képzésre vonatkozó szabályokat [kivéve a külön törvény, vagy Korm. rendelet előírása miatt képzendő céltartalék]. Áttéréskor az alábbiakra kell tekintettel lenni: A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával: - az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldani, - a Korm. rendelet előírásai szerint ki nem mutatható időbeli elhatárolásokat tartalmának megfelelően költségbe, ráfordításba, bevételbe fel kell oldani,
- ha a bt., kkt. és egyéni cég döntése alapján a várható kötelezettségekre vonatkozó céltartalék képzést nem alkalmazza, akkor céltartalékot egyéb bevételként elszámolva fel kell oldani, - kft., zrt. esetén a várható kötelezettségekre vonatkozó céltartalék kivételével a céltartalékot egyéb bevételként elszámolva fel kell oldani, - az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát egymással szemben ki kell vezetni, - a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetni, - a meglévő részesedéshez kapcsolódó pozitív/negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét ki kell vezetni, úgy, hogy azzal a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani, - ha a részesedés már nincs a könyvekben, akkor a pozitív/negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként/egyéb bevételként elszámolva kell a könyvekből kivezetni. 2013-tól a sajátos egyszerűsített éves beszámoló megszűnt. A beszámoló letétbehelyezése, közzététele A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendeletet – 2013. december 1-jei hatállyal – a 29/2013. (XI.26) KIM rendelet módosította. A változások az alábbiakban foglalhatók össze. A beszámoló cégszolgálat felé történő beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint hogy az elektronikus űrlaphoz csatolt beszámolóban szereplő adatok az elfogadott beszámoló adattartalmával egyezőek. Ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cég cégjegyzékének adataival, és ezáltal a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót haladéktalanul eltávolítja a honlapjáról. Az eltávolítás tényéről a céginformációs 4
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az eltávolítás tényét a céginformációs szolgálat rögzíti a rendszerében. Az eltávolított beszámoló a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati helyiségében elektronikusan megtekinthető. A cég a beszámoló helyes benyújtásáról a rendelet 1. §-a szerint köteles gondoskodni. A cég kérelmére – ide nem értve az előző bekezdés szerinti esetet – a már közzétett beszámoló a céginformációs szolgálat honlapjáról nem távolítható el. A beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére nincs mód. Ismételt benyújtás esetén a céginformációs szolgálat a megküldött dokumentumokat nem fogadja be, amely tényről elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Katás adózó visszatérése a társasági adó hatálya alá Kérdés: Egy 1995-ben alakult bt. a társasági adó hatálya alól az eva bevezetésekor átjelentkezik. 2013. január 1-jétől az eva hatálya alól átjelentkezik kata hatálya alá. A 2012. évi záró bevallásában a társasági adó ideje alatt felhalmozott eredménytartalék utáni az osztalék adót kiváltó adó beállításra kerül, három részletben előírják a megfizetését. 2014. január 1-jétől a bt. úgy döntött, hogy kijelentkezik a kata hatálya alól, így visszatért a számviteli törvény, illetve a társasági adó hatálya alá.
2013-ban – kata hatálya alatt – szolgáltatásnyújtás került kiszámlázásra, vevői követelése nincs, eszközök nem kerültek beszerzés alá. Milyen nyitó adatokkal kell megnyitni a 2014-es évet. Az osztalék adót kiváltó adó ez esetben is esedékes marad-e 2014-ben és 2015-ben?
Válasz: 2014. január 1-jével a bt. visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, nyitómérleget és nyitóleltárt kell készítenie, melyet könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A nyitómérlegben a bt. eszközeit – ha vannak – piaci értéken kell beállítani. Ha az eszköznek nincs piaci értéke (0 értékű), de a bt. használja azokat, akkor érték nélkül, mennyiségben a nyitó leltárban szerepeltetni kell. Ezek nemcsak az evás és katás időszakban beszerzett eszközök lehetnek, hanem még a társasági időszakban beszerzett eszközök is, ha azok jelenleg megvannak. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogyha egy eszköz pl. tárgyi eszköz nem szerepel a nyitómérlegben, akkor, ha ezzel az eszközökkel kapcsolatosan később a társasági adós időszak alatt költségek merülnek fel – pl. javítási, karbantartási költségek – mint nyilvántartásban nem szereplő eszközökhöz kapcsolódó költségeket társasági adóalap növelő tételként kell majd figyelembe venni. Ha a bt.-nek van pénze, akkor azt is a nyitómérlegben a pénzeszközök között ki kell mutatni. A visszatérés időpontjára vonatkozóan a nyitómérlegben a kötelezettségeket is szerepeltetni kell (pl. adótartozások). A jegyzett tőke összegét a társasági szerződés szerinti értéken kell felvenni, ha tőketartalék, lekötött tartalék nincs, akkor ezek után az eszközök összesen-jéből le kell vonni a jegyzett tőke és a kötelezettségek összegét, az így adódó különbözet lesz a nyitómérlegben az eredménytartalék (pozitív és negatív is lehet). A kérdésben leírtak szerint az evába történő áttéréskor a teljes eredménytartalékot leadózták, így azt a nyitómérlegben katás vagy más néven nem tao-s eredménytartalékként kell megnyitni. Ha ebből az eredménytartalékból a későbbiekben osztalékot fizetnek, vagy kivonják a társaságból, akkor ez adózott befektetésnek minősül, ezért szja és eho fizetési kötelezettség nem terheli. 5
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
Az eva tv. 18. §-a (3) bekezdésének előírása szerint valóban az osztalék adót kiváltó adót kiváltó év alatt három egyenlő részletben kell megfizetni, de ugyanez a jogszabályhely azt is rögzíti, hogy az adót legkésőbb az eva tv. szerinti adóalanyiság utolsó adóévére vonatkozó eva bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Megjegyzem, hogy a kata tv. 26. §-ának (3) bekezdése is hasonló előírást tartalmaz, azaz ha a kata adóalanyiság megszűnik, akkor a megszűnés évét követő február 25-ig az osztalékadót kiváltó adó még meg nem fizetett összegét egy összegben meg kell fizetni, azaz a halasztás lejár.
Átalakuláshoz kapcsolódó járulékkötelezettségek Kérdés: Az ÁFÉSZ-ünk elhatározta, hogy zártkörű részvénytársasággá alakul. A jelenlegi jegyzett tőkét, ami tagonként 10 000 Ft, a közgyűlés határozata alapján 50 000 Ft-ra emeli. A szövetkezet a tartalékalapjából a saját tőke terhére kívánja a tagok részjegyét 40 000 Ft-tal felemelni. A tagok magánszemélyek összesen 150 fő. Kérdésem: A szövetkezetnek a juttatás után kell-e adóznia, mint kifizetőnek (szja, eho), illetve a magánszemélynél a juttatás jövedelemnek minősül, vagy a magánszemélynek a jövedelmet az értékpapír átruházásakor kell megállapítani és juttatáskor, vagy átruházáskor kell adóznia? A 150 fő tagból 22 fő az ÁFÉSZ alkalmazottja. Van-e különbség az adózásban, ha a magánszemély adózik?
jának előírása alapján a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből történő jegyzett tőkeemelés révén megszerzett értékpapír sem minősül jövedelemnek]. Így sem a szövetkezetnek, sem a magánszemélynek az átalakuláskor nem kell adóznia. A részvények elidegenítésekor kell majd a magánszemélynek adóznia, viszont a jövedelem megállapításánál a részvények elidegenítésekor (pl. eladásakor) az szja. tv. 77/A §-a (4) bekezdésének előírása szerint a részvények megszerzésére fordított értékként a részjegy megszerzésére fordított értéket lehet majd csak figyelembe venni.
Saját részvény értékesítése Kérdés: Saját részvény értékesítésével kapcsolatban kérdeznék. Egy cég 2013. január 31-i keltezésű üzletrész adásvételi szerződés megkötésével értékesítette saját üzletrészét, könyv szerinti érték 18M Ft, eladási érték 12M Ft. A tulajdonos váltás cégbejegyzése megtörtént 2013-ban, azonban a vételár kiegyenlítésére olyan követelés beszámításban egyeztek meg a felek, amely követelés előírása csak 2014-ben fog megtörténni (tárgyi eszközök értékesítéséből kifolyólag). A kérdésem, hogy a saját részvény könyv szerinti érték kivezetését 2013-ban megtehetem-e, illetve az értékesítésből adódó árfolyamveszteséget mikor kell elszámolnom, ugyanis jelen esetben a pénzügyi elszámolásra - azaz a követelés beszámítására - csak 2014-ben lesz lehetőségem? A saját részvényhez kapcsolódó lekötött tartalék feloldását melyik évben tehetem meg? Van-e még egyéb könyvelendő tétel az ügylettel kapcsolatban?
Válasz:
Válasz: Az szja tv. 77/A §-a (2) bekezdése c) pontjának előírása alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte. Így, ha a szövetkezet tagja a zrt.-ben részvényt szerez, az megszerzéskor nem minősül a magánszemélynél jövedelemnek [megjegyzem, hogy az szja tv. 77/A §-a (2) bekezdése bb) pont-
A számviteli törvény 84. §-a (7) bekezdés a) pontjának és 85. §-a (3) bekezdés a) pontjának az előírása alapján a saját részvény, saját üzletrész értékesítésének az eredményét – függetlenül attól, hogy az nyereség vagy veszteség – az értékesítéskor kell elszámolni, azaz az értékesítési eredmény elszámolása független az ellenérték pénzügyi rendezésétől. Így, ha a kérdésben leírtak szerint az adásvételi szerződést a részvény eladásra 2013. január 31én megkötötték, akkor az értékesítés veszteséget 6
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
2013. január 31-ére vonatkozóan el kell számolni, ezzel egyidejűleg a saját részvényre képzett lekötött tartalékot is fel kell oldani, vissza kell vezetni az eredménytartalék javára. 2013-ban más könyvelendő nincs. Ha 2014-ben a részvényértékesítésből adódó követelést-tartozást a felek más követeléskötelezettség beszámításával kívánják rendezni, akkor azt majd a beszámításról szóló megállapodás megkötése időpontjával kell elszámolni.
Közvetítői költségtérítés elszámolása Kérdés: Engedélyezett gyógyszerek kipróbálását végzi adott klinika egy neves gyógyszergyárral. Önkéntes alapon vesznek részt ebben a folyamatban beteg emberek, a gyógyszergyár részükre teljesen ingyenesen biztosítja a gyógyszer adagot. Cserébe annyi az elvárás, hogy meghatározott időpontokban be kell menniük a klinikára és különböző vizsgálatokon részt kell venniük. Az ingyenes gyógyszeren kívül részükre csak útiköltség térítés adható, mely jelentős összeget képvisel annak függvényében, hogy melyik kutatási fázisban vesz részt a beteg, milyen sűrűn kell Pestre utaznia. Az útiköltség megtérítése részükre eddig a következőképpen működött: a beteg minden alkalommal a kezelőorvosnál leadta az utazási költséghez kapcsolódó számláját, vonatjegyét, amely a gyógyszergyár nevére volt kiállítva. A kezelőorvos ezeket összegyűjtötte és beteg számmal látta el (mivel szigorú orvosi titoktartás van, így a gyógyszergyár a leadott számlák alapján nem tudta, nem tudhatja az adott beteg adatait, csak egy számot látott, pl. 401-es beteg). Havonta 1-2 alkalommal az adott gyógyszergyár képviselője meglátogatta a klinikát, ahol az orvosoktól összegyűjtötte borítékban a leadott útiköltség igényeket. Következő alkalommal beborítékolva, betegszámmal ellátva készpénzben hozta az útiköltségeket. Hosszadalmas, időigényes és nem túl biztonságos feladat ennyi készpénzzel közlekednie, a beteg is csak több hetes, hónapos csúszással jut a pénzéhez, holott pont amiatt, hogy beteg és nem tud dolgozni, nem dúskál abban. Ennek a folyamatnak a segítésére, a lebonyolítás megszervezésére alapított az egyik kutató orvos egy kft.-t. És itt jönne a kérdésem, mely már a könyvelést érinti. Ez a vállalkozás kifejlesztett egy on-line adatbázist,
mely teljes körűen tartalmazza a betegek adatait, nevét, azonosítási számát, bankszámlaszámát, lakcímét, stb. A beteg be tud lépni regisztráció után ebbe az adatbázisba, csatolja szkennelve az útiköltséges papírját. A gyógyszergyártó cég bármikor be tud lépni ebbe a rendszerbe, de úgy, hogy csak a beteg azonosítási számát látja, illetve a csatolt számlát (a szoftvert kifejlesztő cég szűrőket épített a rendszerbe, annak érdekében, hogy csak a kívánt adatokat lássa a másik fél). Ez alapján utal az orvosnak, aki a betegek számlájára továbbítja a kapott pénzt. Minden hónap végén az orvos összegzi az igényeket + kiszámlázza a saját ügyletek utáni jutalékát. Kérdéseim: 1. A betegeknek továbbutalandó pénzt milyen jogcímen utalhatja nekem a gyógyszercég? Kell-e erről számlát kiállítani? Véleményem szerint az ügyfelemen csak „átfolyik a pénz”, se előlegnek, se letétnek nem nevezném a kapott utazási költségtérítést. Árbevételként szerepel-e a kapott pénz a könyvelésben, vagy valami egyéb átfutó tételként? Hogyan kell ezt könyvelnem? Ennek főleg az iparűzési adóalap meghatározásakor van jelentősége. Ha az adott ügyletet árbevételre könyvelem, nem lesz levonható költség rész. Szinte az egész ügylet után adót fizet az ügyfél. 2. Mi történik azokkal az összegekkel, amik kézbesíthetetlenek (pld. időközben meghalt a beteg). Véleményem szerint ezt vissza kell utalnom a gyógyszercégnek. 3. Magának a frissen alakult kft.-nek a pontos tevékenységi körét sem tudom besorolni, ezért írtam a KSH-nak, és kértem az adott tevékenység pontos besorolását. Véleményem szerint orvosi tevékenységnek minősül, talán ez alapján tárgyi adómentes.
Válasz: 1. A kérdésben leírt tényállás szerint az útiköltség számlák a gyógyszergyár nevére szólnak, így ebből az következtethető, hogy a beteg és a gyógyszergyár között van olyan szerződéses kapcsolat, mely szerint a gyógyszergyár megtéríti a beteg ilyen irányú költségeit. A szerződésnek (megállapodásnak) akkor azt is tartalmaznia kell, hogy a költségtérítés milyen formában kerül kifizetésre, azaz a kft.-n keresztül. Ebben az esetben a kft. által a gyógy7
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
szergyártól megkapott pénzt – mint átfutó tétel (elszámolásra kapott pénz) – a beteg magánszemélyekkel szembeni kötelezettségként kell befolyáskor kimutatni és a beteg felé történő kifizetéskor kell a kötelezettséget csökkenteni. Ha a szerződés ilyen tartalmú, akkor a kft.-nek az útiköltségek tekintetében nincs mit számláznia, így az árbevételként sem jelenik meg. A kft. részéről a gyógyszergyár felé számlázás akkor jöhetne szóba, ha a betegek útiköltség számlái a kft. nevére szólnának (de ebben az esetben a kft. vállalná szerződésben, hogy az útiköltséget megtéríti a betegnek). Ebben az esetben lehetne a gyógyszergyár felé számlázni, ha ezeknek a költségeknek a gyógyszergyár vállalná a kft. felé a megtérítését (de ekkor ugyanezen összeg költségként is megjelenne). A kft.-t megillető jutalékot kell számlázni a gyógyszergyár felé, ez az összeg jelenik meg a kft-nél árbevételként. 2. Ha a kft. nem tud a pénzzel elszámolni, mert pl. a beteg meghalt, akkor a gyógyszergyár és a kft. közötti szerződésben kellene rendelkezni arról, hogy ezzel a pénzzel mi történik. Véleményem szerint is – mivel a gyógyszergyár van szerződéses kapcsolatban a beteggel – a szerződésnek azt kellene tartalmaznia, hogy az el nem számolt összeget vissza kell utalni a gyógyszergyárnak, valamint határidőt a visszafizetéshez stb. 3. A tevékenységet a kérdésben leírt tényállás alapján nem lehet elbírálni, mert nem derül ki, hogy mire kap jutalékot a kft. mint saját ügylet: a kapott pénz lebonyolításához kapcsolódóan, vagy betegközvetítéshez, vagy valami máshoz kapcsolódóan (megjegyzem, ez egyik sem orvosi tevékenység)?
Válasz: Röviden a válasz, nem. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. §-a (3) bekezdésének előírása szerint az éves beszámoló is elfogadható vagyonmérleg tervezetként, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és a jogi személy a vagyonmérleg tervezetben az átértékelés lehetőségével nem él (azaz könyv szerinti értéken történik az átalakulás).
Tagi kölcsön elévülése Kérdés: Tagi kölcsön elévülése témában kérnék véleményt. A társaságnál jelentős összegű tagi kölcsönök kerültek különféle időpontokban befizetésre, és ennek megfelelően szerződéskötésre is a különféle időpontokban került sor. A szerződésekben a visszafizetésre konkrét időpontot jelöltek meg, illetve arra az időpontra való meg nem fizetés esetére „elévülést” kötöttek ki. A hitel visszafizetését a cég nem tudta teljesíteni, így az elévülés időpontját figyelembe véve az elévült kölcsön összegével annak évében megemelték a társasági adóalapot és leadózták az összeget. Kérem segítségét, hogy helyes eljárás volt-e a cég részéről, és a legfőbb kérdés, ha ebben az esetben ajándékozási illeték megfizetése nem merül fel?
Válasz:
A tagi kölcsön nyújtásából adódó követelés is a Ptk. általános szabályai szerint el tud évülni. Az új Ptk. beszámolót érintő A kérdésben leírt tényállás szerint azonban a szerváltozásai ződésekben a visszafizetésre konkrét időpontot jelöltek meg, illetve arra az időpontra való meg nem fizetés esetére „elévülést” kötöttek ki. Ebből Kérdés: a megfogalmazásból következik, hogy a szerzőA korábbi szabályozás értelmében a társaságok átala- dést nem a Ptk. szabályai szerint kötötték meg. A kulásához felhasználható volt az éves beszámoló, a Ptk. szabálya szerint az elévülés az esedékességtől beszámoló fordulónapját követő 180. napig. Kérdé- számítódik. Így a tagi kölcsön követelés a fizetés sem, hogy az új Ptk. hatályba lépésével módosult-e esedékességével nem évülhet el. A fizetés esedéez a szabály? kességével csak elengedni lehet a követelést. Ha viszont elengedik a követelést, akkor a társaságnál 8 E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
az elengedéskor ajándékozási illetéket kellett volna fizetni (az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívüli bevétellel azonban nem lehet társasági adóalapot csökkenteni, így, ha emiatt nyereséges lesz a társaság, akkor társasági adófizetési kötelezettség is keletkezik). Megjegyzés: a számviteli törvény 42. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint kötelezettségként azokat az elismert tartozásokat lehet kimutatni, amelyeket a kölcsön nyújtó által már teljesített, elismert pénznyújtáshoz kapcsolódik. A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy minden mérlegfordulónapra vonatkozóan a tartozásokat egyeztetni kellene, azaz, hogy a társaság elismeri azokat. Ezzel az elismeréssel azonban az elévülés minden évben megszakad, így a tartozás sosem évülne el. Más szóval kifejezve, ha a tartozás elévül, akkor nem tartották be a számviteli törvény beszámoló készítésre vonatkozó előírásait.
Katás betéti társaság megszüntetése Kérdés: Egy jelenleg kata hatálya alá bejelentkezett betéti társaságot szeretnénk megszűntetni. Ügyfelem kb. 20 éve működtet egy betéti társaságot, mely a több éven át tartó veszteséges működés hatására negatív saját tőkével rendelkezik. Ez az összeg milliós tétel, a cég feltőkésítésére ügyfelemnek nincs pénze. 2013. január 1-től – kihasználva a kata bevezetését – a bt. bejelentkezett a kata hatálya alá, azóta – és terv szerint a továbbiakban 2014. folyamán is – ezen rendszer szerint adózik. Jelenleg így nem alanya a számviteli törvénynek, 2013-ra mérleget sem készítettünk. Viszont elgondolkodva a folytatáson, jelen nyugtalanító helyzet tisztázása érdekében az merült fel bennünk, hogy 2014. december 31-ével a bt. végelszámolását határoznánk el, 2014. január 1-jétől a bt. beltagja főállású katás egyéni vállalkozóvá válna. Ebben a formában működtetné tovább az üzletét. Tervünk több kérdést is felvet bennem (lehet, hogy ezen kívül még más is van, amire figyelnünk kell, megköszönöm, ha ezekre is felhívják figyelmünket): a bt. a végelszámolásról hozott döntést követően,
a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót készít. Ez ugye tervünk szerint 2014. december 30-a lenne. Az utolsó beszámoló, ami készült, 2012. december 31-i időpontú. Jelen esetben az ebben szereplő adatok lesznek a nyitóadatok? 2013. és 2014. évekre semmit nem kell a beszámoló szempontjából figyelembe vennem? Hogyan készülne ebben az esetben a 2014. december 30-i időpontra el a beszámoló? A cég egyébként vagyontalan, követelései, kötelezettségei nincsenek, így magát a végelszámolás folyamatát is gyorsan rövidre lehetne zárni. másik kétségünk a folyamatosság kérdése. A bt. beltagja szeretné az egyéni vállalkozást elindítani, mint főállású katás, viszont 2 helyen korlátlan felelősséggel nem lehet vállalkozó. Ezért kellene a végelszámolást a mi megítélésünk szerint azt megelőzően elhatározni, mielőtt az egyéni vállalkozást bejegyezteti. Viszont az év végi ünnepek miatt lehet 1-2 nap csúszás, lehet, hogy az egyéni vállalkozás csak január első napjaitól lesz hatályos. Hogyan működhet így az üzlet? ha a bt. végelszámolás alatt áll, és ő a beltag, mellette tételezzük fel, hogy elindulhat az egyéni vállalkozása is, ekkor hová fizeti a havi 50 000 Ft kisadózó adót? Azt nem szeretnénk semmiképpen, hogy 2 helyre is fizetni kelljen (még ha az egyik helyen ez csak 25 000 Ft lenne, akkor sem). Elterveztünk valamit, de nem vagyok tisztában hogyan kivitelezhető ez a gyakorlatban. Mivel ez még messze van, szeretnék felkészülni az elvégzendő feladatokra, egyáltalán arra, hogyan működhet ez, van-e realitása.
Válasz: Röviden a válasz az, hogy nincs realitása ilyen formában az eltervezett menetnek. Először is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a katás bt. nincs a számviteli törvény hatálya alatt, ezért a beszámoló készítési kötelezettsége sincs. Így a katás időszak alatt a negatív saját tőke helyzet sem értelmezhető. Ha a katás bt. végelszámolását elindítják, akkor a kata tv. 29. §-ának előírása szerint nem beszámolót, hanem a végelszámolás indításához kapcsolódóan zárómérleget és záró leltárt kell készíteni a kérdésben elhatározott dátumok figyelembevé9
E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
telével 2014. december 30-ára, melyet nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Ezt a zárómérleget, záróleltárt a számviteli törvény 2/A §-a (4) bekezdésének az előírása szerint kell összeállítani (azaz a nyitómérleg összeállítási szabályait kell alkalmazni). Ezen előírás alapján erre a napra vonatkozóan kell a mérlegben szerepeltetni az eszközöket, kötelezettségeket, saját tőkét. Így a mérleg, leltár összeállításánál fő szabály szerint nem a 2012. december 31-ei mérlegfordulónapra vonatkozó beszámoló adatai a mérvadóak, bár azokból következhetnek bizonyos dolgok. Például lehetnek a bt.-nek olyan eszközei, amelyek 2012-es mérlegfordulónapon is megvoltak és a visszatérés időpontjában is megvannak, de ezek az eszközök a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a visszatéréskori piaci értéken és nem a 2012-es mérlegfordulónapi könyv szerinti értéken kerülnek be a zárómérlegbe. Fontos arra felhívni a figyelmet, hogy a kata adóalanyiság választásával a cég tartozásai nem szűntek meg. A kérdésben leírt feltételek valószínűleg nem teljes körűek, így feltételezhető, hogyha a bt. saját tőkéje negatív volt 2012-ben, akkor tagi kölcsön tartozásai is voltak. Ezek a tartozások is, ha katás időszak alatt nem kerültek (nem kerülhettek) dokumentáltan vis�szafizetésre (mert pl. nem volt annyi bevétel, mint a tagi kölcsöntartozás összege), akkor a zárómérlegben szerepelniük kell. Ha van tagi kölcsönből adódó tartozás a zárómérlegben, akkor a bt. csak akkor tud végelszámolással megszűnni, ha ennek van eszköz fedezete. Ha nincs eszköz fedezet, akkor felszámolással szűnhet meg, vagy a tulajdonos elengedi a bt.-vel szembeni követelését, de akkor ajándékozási illetéket kell fizetni, illetve ha emiatt nyereséges lesz, akkor még társasági adófizetés is felmerül. Ha bt. végelszámolását elindítják, akkor a beltag mindaddig beltag marad, míg a bt.-t a végelszámolás befejezése címén nem törlik a cégjegyzékből. Így a bt. végelszámolásának elindításával nem tud a magánszemély egyéni vállalkozóként működni, mert magánszemélyként két helyen nem lehet egyszerre korlátlanul felelős, az egyéni vállalkozói kérelmét el fogják utasítani. Így a magánszemély vagy megvárja, míg a bt.-t a végelszámolás befejezése miatt törlik, és ezután váltja ki az egyéni
E-számvitel
|
vállalkozást, így ebben az esetben két helyen történő kata fizetés fel sem merülhet (de ebben az esetben az üzlet működése nem lesz folyamatos). A másik lehetőség, hogy a bt. megszüntetésétől függetlenül pl. kft.-t alapít, és ez a kft. veszi át üzlet működését (de a kft. nem lehet kata adóalany), vagy bt.-t alapít az üzlet működtetésére, de ott ő nem beltagként, hanem kültagként szerepel. Ez utóbbi esetben, ha az új bt. kata adóalany lesz, akkor kétszeres adófizetés felmerülhet, ha a bt.-ben a magánszemély kültagként munkát végez.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI évfolyam ötödik szám, 2014. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail címre! 11 E-számvitel
|
2014. május, VI. évfolyam 5. szám
