E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2014.február VI. évfolyam 2. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

E-számvitel 2014.február

e l e k t r o n i k u s

Szakmai folyóirat

VI. évfolyam 2. szám

Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel

A hónap témája −− A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályi változásokból eredő könyvelői feladatokról

Olvasói kérdések −− Előlegszámla elszámolása −− Fejlesztési tartalék feloldása −− Jogcím nélküli pénzátadás −− Közös költség elszámolása −− Idegenforgalmi adó elszámolása −− Pályázati támogatás visszafizetése −− Késedelmi kamat felszámolása

Szerző:

Botka Erika

a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára

Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv016 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. január 29.

−− Pénzmozgás szabályszerű bizonylatolása −− Költségek ellentételezésére igényelt támogatás −− Végleges vagyonmérleg és a végleges vagyonleltár −− Közbenső mérlegkészítési kötelezettség

1 E-számvitel |

2 0 1 4 . f e b r u á r, V I . é v f o l y a m 2 . s z á m

A hónap témája A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályi változásokból eredő könyvelői feladatokról A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt a 2013. évi LII. törvény módosította. A szabályok 2013. július 1-jével léptek hatályba. A könyvelőket érintő legfontosabb, leglényegesebb változások az alábbiakban foglalhatók össze. Módosult a tényleges tulajdonos fogalma. Az új fogalom szerint tényleges tulajdonos csak természetes személy lehet, az, aki közvetlenül vagy – a Ptk. 685/B. §-ának (3) bekezdésében meghatározott módon – közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával. A 25%os szavazati/tulajdoni arányból következően tényleges tulajdonos több természetes személy is lehet. Új előírás, hogy a törvényben meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője a tényleges tulajdonos, amennyiben a tulajdoni hányad vagy a meghatározó befolyás alapján tényleges tulajdonos nem állapítható meg. Ez az eset lehet például, hogy egy társaságnak 10 tulajdonosa van, és mindegyik tulajdonosnak 10%-os szavazati és tulajdoni aránya van (azaz mindegyik tulajdonos szavazati/tulajdoni aránya nem éri el a törvényben meghatározott 25%-os mértéket). A tényleges tulajdonosra vonatkozó minimum adatkör azonban nem változott. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője írásban köteles nyilatkozni a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. Az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személyt is átvilágítani.

Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, az ügyfelet ismételt nyilatkozattételre kell felszólítani. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda álláspontja szerint különösen az alábbi esetekben merülhet fel kétség: −− Alacsony adókulccsal rendelkező területeken (offshore) bejegyzett szervezeti taggal rendelkező ügyfél képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség alatti tulajdonrésszel (25% alatti) rendelkező természetes személyek okán nem nyilatkozik az offshore társaság természetes személytulajdonosaira vonatkozóan; −− A vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyféltársaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a szolgáltatónál, akinek a személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz; −− A vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyféltársaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne. Ha a tényleges tulajdonos kilétével vagy személyazonosságával kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel a könyvelő üzleti kapcsolatot nem létesíthet, illetve a meglévő üzleti kapcsolatot meg kell szüntetni. A könyvelőnek a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére bejelentést kell tennie az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá ha az ügyfél közreműködésének a hiánya vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani. Az ügyfél képviselőjének a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozata mellőzhető, ha a könyvelő a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek a kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a könyvelő rögzíti, hogy az adatokat az ügyfél írásbeli nyilatkozata mellőzésével rögzítette.

2 E-számvitel

|


A törvénymódosítás módosította az ügyfél fogalmát, így a könyvviteli szolgáltatás igénybevételénél nem az írásbeli szerződés megkötése a lényeges, hanem az üzleti kapcsolat létesítése. Ebből következően, ha a könyvelő az ügyfelével nem köt írásbeli szerződést szolgáltatásnyújtásra, akkor is az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget teljesíteni kell. Ha a könyvelő nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Ügyfél-átvilágítási kötelezettségre vonatkozóan átmeneti szabályt iktattak be. E szerint az ügyféllel 2013. július 1-je előtt létesített üzleti kapcsolat esetén, ha az ügyfél a könyvelőnél ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselője útján 2014. december 31-ig nem jelenik meg, és az ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésre, akkor a könyvelő 2014. december 31-ét követően az ügyleti megbízást köteles megtagadni. Ezen szabályból következően a törvénymódosítás hatálybalépése előtt meglévő ügyfeleknél legkésőbb az új előírásoknak megfelelő ügyfél átvilágítást 2014. december 31-ig végre kell hajtani, mert ha ez nem történik meg, akkor 2015-től az ügyfélnek a könyvelő nem nyújthat szolgáltatást. Ügyfél-átvilágítási intézkedések kiegészültek azzal, hogy a könyvelő köteles elvégezni az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítását és a személyazonosságát igazoló ellenőrzését, képviseleti jogosultságának ellenőrzését is. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a könyvelő köteles ellenőrizni meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a könyvelő az ügyfél-átvilágítási kötelezettség során jogosult az eddigi intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján is ellenőrizni, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, az ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban rögzített eljárás

eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazhatóságáról a könyvelőiroda vezetője dönt. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén is köteles a könyvelő −− az ügyfélre vonatkozóan a minimum adatkört rögzíteni, −− a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégezni, ezek igazoló okiratainak a bemutatását kérni, −− ellenőrizni a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezési jog jogcímét, a képviselő képviseleti jogosultságát. Az ügyfél-átvilágítást lefolytató más könyvviteli szolgáltató, könyvvizsgáló, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó könyvelő az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésre bocsátásáról is megállapodhat (az ügyfél hozzájárulásával). A más könyvviteli szolgáltató, könyvvizsgáló, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásáról az ügyfél-átvilágítást végző könyvelő, könyvelő társaság esetén a vezető tisztségviselő dönt. A könyvelőnek az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A könyvelő kockázatérzékenységi alapon megerősített eljárásban végzi az üzleti kapcsolat figyelemmel kísérését különösen akkor, ha −− az ügyfél tevékenységi köre megváltozik, −− az ügyfél tevékenységének a volumene jelentősen eltér a korábbiaktól, −− az ügyfél által kibocsátott számlák értéke jelentősen megnő, −− az ügyfél tevékenysége folyamatosan veszteséges, −− az ügyfélnél vezető tisztségviselője és tulajdonosváltás történt. A megerősített eljárás során a könyvelő −− az ügyfél által megkötött szerződéseket bekéri, −− a kibocsátott és befogadott számlákat a korábbiakkal összehasonlítja, −− az ügyfél számlaforgalmában kirívó, szokatlan körülményeket, tranzakciókat értékeli, −− szükség esetén bejelentést tesz. 3

E-számvitel

|


Szokatlan egy gazdasági esemény, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel, az adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlan, ha indokolatlanul megváltozik a gazdasági események gyakorisága, nagysága, szerkezete és az ügyfél tevékenysége. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásával összefüggésben az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján a könyvelő a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt haladéktalanul köteles – mérlegelés nélkül – bejelenteni, amely arra utal, hogy −− a pénzügyi és a vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi −− és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, −− az adott ügyletből a pénzügyi és a vagyoni korlátozó intézkedés alanyával vagyoni előnye származik. A könyvviteli szolgáltatás során a pénzmosásra utaló adatok, tények vagy körülmények feltételezhető esetei a Pénzmosás Elleni Információs Iroda ajánlása alapján kibővültek az alábbiakkal: −− szokatlan nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók, −− házipénztár indokolatlan, gyors növekedése, illetve tagi kölcsön indokolatlannak tűnő nyújtása, −− banki befizetések a társaság számlájára, amelyek nem a bevallott forgalomból származnak, −− a társaság valamelyik bankszámláján csak „átfolyatják” a pénzt,

−− offshore taggal rendelkező ügyfélszervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosára vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyek ürügyén nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan, −− az ügyfélszervezetben offshore tag van, amely az általa nyújtott tagi kölcsönt kamatokkal növelve vagy a könyvelő által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki, −− az ügyfélszervezetben tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), akik(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a könyvelőnél, −− havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfélszervezet ugyanazt a terméket, a későbbiek során belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében importáfa-fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken, −− szolgáltatási – különösen a tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, filmgyártás – tevékenységgel foglalkozó ügyfél szervezet a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat rövid időn belül készpénzben felveszi, −− az ügyfél többször, késve vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat, −− nemzetközi kereskedelemben részt vevő társaság esetében az export vagy import ügyletek alulvagy túlszámlázása történik, az árukat indokolatlanul külföldre szállítják, majd visszaszállítják, semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerültek, viszont számla birtokában a pénzt mozgatják, az offshore cégek a szállítók vagy a vevők, az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy a vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy eltérések mutatkoznak, −− szokatlan kölcsönügyletek: a kölcsönadónak nincsenek tulajdonjogai, a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik, nincs írott kölcsönszerződés, a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel a tervekben vagy nincs betartva, a vis�4

E-számvitel

|


szafizetésnek nincs gyakorlati nyoma, a kamatláb lényegesen eltér a piaci értéktől, a tartozás rendezésére nem történik intézkedés stb. Ennek megfelelően a könyvelőknek a pénzmosási szabályzatukat 2013. szeptember 28-ig át kellett dolgozni (de akinek van korábbról a hatóság által elfogadott szabályzata, az átdolgozott szabályzatot nem kell Pénzmosás Elleni Információs Irodával ismételten jóváhagyatni).

Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

Előlegszámla elszámolása Kérdés: Konzorciumi megállapodást kötöttünk egy partnercéggel („A” cég). A vállalkozói szerződéssel kapcsolatban 2db előlegszámlát kellett kibocsátunk, kétszer 15 M Ft értékben („B” cég felé), aki a szolgáltatást igénybe vette. Az egyik számla összegét mi kaptuk meg, a másikat viszont a kötelezettség átvállalással az „A” cég. A második 15 M Ft-ot mi engedményeztük „A” cégre, a Ptk. 328. §-a alapján. Tehát nálunk most egy előlegszámla nyitott, mert a pénzügyi teljesítést „B” közvetlenül „A” felé tette meg, a szerződésnek megfelelően. Az előlegszámlából adódó kötelezettség a 4531-ről hogyan tűnik el a mi cégünknél, tekintettel arra, hogy ez egyáltalán nem fog beérkezni? Nekünk kell még egy végszámlát kibocsátani, hogy ez eredményként megjelenjen, ezt követően egyéb ráfordítást kell könyvelnünk a szerződés szerinti kötelezettségátvállalás összegében, míg „A” cég rendkívüli bevételt könyvel? Helyesen járunk el, ha így kezeljük az ügyletet? Még annyit kiegészítésként, hogy azért engedményeztük az árbevételt, mert „A” cég garanciális kötelezettséget vállalt át a mi cégünktől.

Válasz: A kérdésben leírt tényállás alapján az egyértelműen megválaszolható, hogy az előlegszámlából adódó 4531-en szereplő tartozásnak a végteljesítésről kiállított számlával szemben kell megszűnnie, azaz a teljesítéskor a számlából adódó vevőkövetelést kell a 4531-es számlával összevezetni (a vevő az előleggel csökkentett összeget fogja kifizetni). Az előlegtartozást a „B” céggel szembeni követelésként is ki kell mutatni, mert nem történik pénzügyi rendezés. Külön gazdasági eseményként kell azonban kezelni a garanciális kötelezettség átvállalásának elszámolását. A kérdésben leírtakból az következik, hogy „A” cég ellenérték megfizetésével vállalta át a garanciális kötelezettségeket (feltételezhetően egy átalányösszegben állapodtak meg). Ebben az esetben a jövőben felmerülő költségek megtérítését vállalták átalányösszegben, melyet a szerződés aláírásakor egyéb ráfordításként az „A” céggel szembeni kötelezettségekkel szemben el kell számolni. A „B” céggel szembeni követelésük engedményezését értékesítésként ezek után el kell számolni az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között. Így a „A” céggel szemben lesz követelésük, és ezt fogják összevezetni az „A” céggel szembeni tartozásukkal (beszámítás). Az „A” cég pedig előírja cégükkel szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben a járó költségátalányt. A követelésengedményezés miatt az „A” cég állományba veszi a „B” céggel szembeni követelést cégükkel szembeni tartozásként kimutatva. Ezek után az „A” cég a követelésengedményezésből adódó tartozását fogja összevezetni a költségátalányból adódó követeléssel (beszámítás).

Fejlesztési tartalék feloldása Kérdés: Adózási kérdésem lenne: Egy ügyvédi iroda 2009-ben 10 M Ft fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolható-e: 1. Külföldön vásárolt ingatlan (iroda) – az ügyvédi iroda nemzetközi jogi tanácsadást is végez. 2. A belföldi bérelt irodája felújítás alatt áll, de még 5

E-számvitel

|


nem fejeződött be. A felújításról már érkeztek számlák. Ezek a számlák érvényesíthetők a fejlesztési tartalék terhére, vagy miután még nincsenek aktiválva, ez nem lehetséges. 3. Az ügyvédi iroda bérbeadás céljából ingatlant vásárolna.

Válasz: A Tao. tv. 7. §-a (15) bekezdésének előírása szerint a fejlesztési tartalék a beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel, így a fejlesztési tartalék feloldása nem a beruházás aktiváláshoz kapcsolódik. A felújítási kiadásokat is a beruházások között kell kimutatni, mindaddig, míg az üzembe helyezésre nem kerültek. A Tao. tv. másik feltétele, hogy a beruházásként elszámolt összeg után – az aktiválást követően – értékcsökkenési leírást lehessen számviteli szempontból elszámolni. Az ingatlan után a számviteli törvény általános előírása alapján terv szerint értékcsökkenést lehet elszámolni, függetlenül attól, hogy az belföldi vagy külföldi ingatlan, illetve függetlenül attól, hogy az ingatlant mire használják (pl. bérbeadásra). Így a külföldön vásárolt ingatlanra, a bérbeadás céljából vásárolt ingatlanra is felhasználható a fejlesztési tartalék. A bérelt irodára történő felújítás beruházásként elszámolt összegére is felhasználható a fejlesztési tartalék, nem a felújítás aktiválásakor kell a fejlesztési tartalékot feloldani.

Jogcím nélküli pénzátadás Kérdés: A Beszállító megállapodást kötött sült termék selejt tárgyában cégünkkel – egyéni sütési terv betartása mellett a nap végén 50%-os engedmény stb. – , hogy a nap végén megmaradt, a sütési terv szerinti kisült terméket havonta selejtezési jegyzőkönyv kíséretében átveszi. A beszállító az átvett sült terméket pénzügyileg támogatja, a támogatás mértéke a havonta eladott sült pékáru legfeljebb 4%-a lehet. Kérdés, hogy cégünk a kapott támogatást melyik főkönyvi számlára könyvelje?

Válasz: A kérdésből nem derül ki pontosan, hogy mit támogat pontosan a beszállító. A selejtként átvett (visszavett) terméket nem támogathatja, mert az értékesítőnek ebből nincs vesztesége, mert visszaveszik tőle az el nem adott terméket. Ha a beszállító az általa a vevő felé eladott terméket támogatja, akkor az megint nem értelmezhető (ebben az esetben a beszállítónak engedményt lehetne adni az eladási forgalom után). Ha az előbb említett két esetbe tartozik a megállapodás, akkor az csak jogcím nélküli pénzátadásnak minősíthető. amelyet mint véglegesen kapott pénzeszközt rendkívüli bevételként kell elszámolni [Számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja]. A selejtezett terméket egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ha a megállapodás alapján a beszállító ennek a veszteségnek az ellentételezésre ad támogatást, így azt a számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdés d) pontjának az előírása alapján, mint ráfordításra kapott támogatást egyéb bevételként kell elszámolni

Közös költség elszámolása Kérdés: Cégünk egy irodaházban bérel irodát. Az irodaház képviselete minden hónapban kiállít felénk egy számlát a ránk eső közös költségről, amelyről évente egyszer kapunk elszámolást. A közös költség többek között az alábbi költségeket fedi le: víz, csatorna, fűtés, szemétszállítás, épülettakarítás, áram, biztosítás, biztonsági szolgálat, mélygarázs üzemeltetési költségek, karbantartás, management díj, építményadó. A közös költséget az 51-es számlaosztályba az anyagköltségek közé vagy az 52-es számlaosztályba az igénybe vett szolgáltatások közé kell könyvelni?

Válasz: A kérdésben felsorolt költségek közül a vízdíjat és az áramdíjat lehetne egyáltalán anyaköltségként elszámolni, ha az a fogyasztás alapján kerülne külön kiszámlázásra. Jelen esetben azonban nem erről van szó, hanem a közös költség nyújt átalányban fedezetet ezekre a költségekre, illetve a kérdésben felsorolt egyéb 6

E-számvitel

|


költségekre. A közös költséget nem lehet anyagköltségként elszámolni. A közös költséget az 52. Igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni.

Idegenforgalmi adó elszámolása Kérdés: Cégünk sok esetben állja a külföldi vendégeinknek (többnyire a külföldi anyavállalat munkavállalói) Magyarországon felmerülő szállásköltségét. A szálloda cégünk részére állítja ki a számlát. A számla külön soron tartalmazza az idegenforgalmi adót. Az idegenforgalmi adót mely számlaosztályba kell könyvelni? Magát a szállásköltséget cégünk reprezentációs költségként kezeli.

Válasz: A megfizetett idegenforgalmi adó az igénybe vett szolgáltatás – azaz a szállásköltség – bekerülési értékének a része, így az a szállásköltséggel azonosan kerül elszámolásra.

Pályázati támogatás visszafizetése Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközök (szerszámok) vásárlására visszafizetés nélküli pályázati támogatást kapott. 2011ben a céget megvásárolta egy belga cégcsoport. Ennek következtében a MAG szerint a vállalat kisvállalkozói státusza megváltozott nagyvállalatira. Ezért a kapott támogatás összegét vagy egy részét – határozat híján ezt még nem tudjuk pontosan – valószínű vissza kell fizetnünk. A támogatás beérkezését rendkívüli bevételként kezeltük majd halasztott bevételbe soroltuk át az összeget. Az évek folyamán a szerszámok értékcsökkenésének megfelelő ös�szeget a halasztott bevételből átvezettünk az egyéb bevételbe, miután erre a Számviteli törvény lehetőséget adott. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben ténylegesen vissza kell fizetnünk a pályázat összegét és a hozzá kapcsolódó kamatot, akkor ezen összegeket a rendkívüli vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatnom? Azt tudom, hogy a Számviteli törvény nevesíti, hogy a visszafizetett támogatást a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de mivel közben változott a feloldás lehetősége, ezért nem tudom, mi a helyes megoldás? A kamatot is a visszafizetett támogatás minősítésével kezelem, tehát ha a visszafizetés

rendkívüli ráfordítás, akkor a kamat is az? Ha egyéb ráfordítás, akkor a kamat is az?

Válasz: A kapott fejlesztési támogatás feloldásában ad csak a Számviteli törvény olyan lehetőséget, hogy azt az egyéb bevételek közé is fel lehet oldani, ha az eszközből adódó költség-ráfordítás is az üzemi eredményben jelenik meg [Számviteli törvény 86. §-ának (5) bekezdése]. A kapott fejlesztési támogatás visszafizetésénél a számviteli törvény nem ad választási lehetőséget, így a 86. § (7) bekezdés d) pontjának az előírása alapján a visszafizetett összeget rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A visszafizetéssel egyidejűleg a halasztott bevételek között lévő, még fel nem használt támogatást is fel kell oldani a rendkívüli bevételekkel szemben [Számviteli törvény 45. §-ának (2) bekezdése]. A fizetendő kamat tartalmában pénzeszköz végleges átadásának tekintendő, így azt is rendkívüli ráfordításként indokolt elszámolni.

Késedelmi kamat felszámolása Kérdés: A szállítónak a késedelmi kamat felszámítása minden esetben kötelező-e? Van-e értékhatár a késedelmi kamat felszámolásánál, például ha 1000 Ft-tal tartozik valaki, akkor is fel kell számolni a késedelmi kamatot? A behajtási költségátalányt kötelező-e felszámolni minden esetben, ami 40 Euró alkalmanként, például, ha egy forint késedelemben van a szállító, akkor is fel kell számolni ezt a 40 Eurót? A behajtási költség átalány számlánként esedékes vagy szállítónként?

Válasz: A Ptk. 301/A. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint gazdálkodó szervezetek esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. Így a késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat a Ptk. szerinti mértékkel – jegybanki alapkamat + 8% – jár. A Ptk. hivatkozott előírása nem tesz különbséget, hogy mekkora összeggel tartozik a kötelezett, így, ha 1000 Ft-ot fizet ki késedelmesen, akkor az 1000 Ft után a késedelmes napokra jár a késedelmi kamat. A Ptk. 301/A. §-a 7

E-számvitel

|


(3) bekezdésének az előírása szerint gazdálkodó szervezetek esetén a 40 eurós költségátalány fizetését kizáró szerződés is semmis. A 40 eurós behajtási költség átalány is független a követelés összegétől, de – a késedelmi kamattal ellentétben – a késedelem napjainak számától is. A késedelem ténye – akár 1 nap is – önmagában megalapozza a 40 eurós költségátalány fizetését. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a költségátalány fizetéséből adódó követelés-tartozás a késedelem napjával annak terhelésétől függetlenül – és az alapkövetelés fizetésétől függetlenül – beáll, azt mind a két félnek könyvelnie kellene (a követelést a 0. számlaosztályban, a tartozást egyéb ráfordításként és kötelezettségként elszámolva). A 40 eurós költségátalány a szerződés szerinti teljesítésből adódó követeléshez kapcsolódik, ebből adódóan számlánként jár, fizetendő (nem lehet egy vevőt, egy szállítót összevontan kezelni). Mivel mind a késedelmi kamat – amit a költségtérítési átalánnyal ellentétben a követelés kifizetésekor lehet csak összegszerűen megállapítani –, mind a költségtérítési átalány jár, ha ezeket nem kívánják még sem kifizettetni, akkor meg lehet állapodni a követelés-tartozás elengedéséről. Ebben az esetben elengedett követelésként–tartozásként kerülnek ki a könyvekből. Ha nincs az elengedésről megállapodás, de elévülési időig sem történik meg a pénzügyi rendezés, akkor elévült követelésként-kötelezettségként kell a könyvekből kivezetni. A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés 10/e. pontja azonban ismeri a követelés költség-haszon elv szerinti leírását is, ebben az esetben a követelés behajthatatlan követelésként kerül kivezetésre.

Pénzmozgás szabályszerű bizonylatolása Kérdés: Az alábbi két kérdéssel kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni: Az egyik kft. esetében egy kölcsönszerződés alapján a pénztárba történő befizetésről szóló bevételi pénztárnyugtát és a kifizetéséről készült kiadási pénztárnyugtát a befizető illetve a felvevő nem írta alá. Ezeket a pénztárnyugtákat lekönyveltük aláírás nélkül. Milyen szankcióra számíthatunk, ha ezt a hiányosságot a NAV feltárja? Milyen mentséget hozhatunk fel?

A kft.-k házi pénztárának könyvelésénél, ahol nincs pénztáros, a készpénzt az ügyvezető tulajdonos kezeli. Két alapvető problémával találkozom: a házipénztár a leadott bizonylatok könyvelésekor vagy pénztárhiányt mutat, vagy jelentős pénztöbbletet. Könyvelőként milyen megoldás fogadható el erre a helyzetre, amely etikus és jogszerű is?

Válasz: 1.) A könyvelő csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján könyvelhet, ami magában foglalja azt is, hogy a bizonylatnak a gazdasági eseményt dokumentálnia kell. (Megjegyzem: a Számviteli törvény nem követeli meg a bevételi és a kiadási pénztárbizonylat használatát, ezt azonban a vállalkozás pénzkezelési szabályzatában saját maga számára előírhatja.) A Számviteli törvény 165. §-a (2) bekezdése tartalmazza azt a követelményt, hogy a bizonylatnak az adott gazdasági eseményre vonatkozó adatokat a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia. Ezen követelményből következik, hogy egyrészt aláírt kölcsönszerződésnek lennie kell, másrészt az ehhez kapcsolódó pénzmozgást is szabályszerű bizonylattal kell dokumentálni. Amen�nyiben a pénzmozgást egyéb dokumentum (pl. maga a kölcsönszerződés, átvételi elismervény stb.) hitelt érdemlően nem támasztja alá, akkor a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok a befizető és a pénz átvevő aláírása nélkül nem dokumentálják a pénzmozgást, azok fiktív bizonylatok. Ha ezek mégis könyvelésre kerülnek, akkor a könyvelő fiktív ügyleteket könyvel (semmisem dokumentálja a kölcsönnyújtást, hogy az a valóságban megtörtént), ezzel a számviteli fegyelmet sérti meg. Mentséget erre a könyvelő nem tud felhozni. 2.) A házipénztárban lévő pénzállományért a pénzkezelő és nem a könyvelő felel. Így ha a házipénztárban a vállalkozás számviteli politikában meghatározott napi készpénz-záróállományt meghaladóan van készpénz, annak felelőssége a kérdésben szereplő pénzkezelőt (ügyvezetőt) terheli. A könyvelő az ügyfél figyelmét felhívhatja, hogy ennek milyen következményei lehetnek, de a következményekért nem a könyvelő a felelős. Nem létező pénzből nem lehet kifizetést teljesíteni, az szintén fiktív gazdasági esemény, így a pénztárhiány (negatív pénztár egyenleg) nem értelmezhető. A készpénzért történő beszerzéseket természetesen el kell szá8

E-számvitel

|


molni, de a valós gazdasági esemény az, hogy a vállalkozás helyett a pénzkezelő (ügyvezető) fizetett. Ennek megfelelően a készpénzes számlákat a 479-es számlán mint az ügyvezetővel szembeni kötelezettséget kellene kimutatni, és a vállalkozás majd ezt a kötelezettséget teljesíti később, amikor a házipénztárban meglesz ennek a készpénzfedezete.

Költségek ellentételezésére igényelt támogatás Kérdés: Az alábbi jogszabályok alapján költségek ellentételezésére kapott támogatások elszámolására a Számviteli törvény 77. §-ának mely rendelkezését kell alkalmazni?

1.) 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről: „Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Halászati Alapból, továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő alapelveket, továbbá egységes intézményi, információs és eljárási kereteket megállapítsa, a következő törvényt alkotja: (…)” 2.) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 3.) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól 4.) A területalapú támogatásra a 77. § (2) pontja alkalmazandó? Kérdésem, hogy a magyar „támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő alapelvek, továbbá „az egységes intézményi, információs és eljárási kereteket megállapítására” vonatkozó rendelkezések megalapozzák-e a jogszabály alapján folyósított támogatást?

Válasz: A kérdésben hivatkozott jogszabályok alapján – költségek ellentételezésére – igényelt támogatásokra a számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja vonatkozik, azaz ezeket a támogatásokat nem pénzbefolyáskor kell elszámolni. A 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésének, valamint a 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet 7. §-a (5) bekezdésének az előírása szerint a kérelmek elbírálása rangsorolással történik. Így, ha az igénylési kérelmet beadják és ez alapján az MVH határozata a megítélt támogatás tekintetében – mérlegkészítési időpontjáig – rendelkezésre áll, akkor a járó támogatást a határozat alapján egyéb bevételként el kell számolni. A területalapú támogatásokra is a Számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, azaz ha mérlegkészítés időpontjáig az MVH határozat megvan az előző üzleti évhez kapcsolódóan, akkor azt megelőző üzleti évre egyéb bevételként el kell számolni (ez is jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt támogatásnak minősül).

Végleges vagyonmérleg és a végleges vagyonleltár Kérdés: Adott egy átalakult szövetkezet, melynek a cégbíróság a zrt.-vé történő átalakulását 2014. január 20-án jegyezte be. Az elkészített végleges vagyonmérlegeket a számviteli törvény előírásai szerint letétbe kell helyezni. Az a kérdésünk, hogy ennek a letétbe helyezésnek milyen módon tehetünk eleget? Papíralapon küldjük meg a cégbíróságnak, vagy töltsük fel az IRM honlapjára? Másik kérdésünk, hogy a bejegyzés napjára, tehát 2014. január 20-ára készített számviteli beszámolót – mely a végleges vagyonmérleg alapja – is letétbe kell helyezni illetve közzé kell tenni?

Válasz: A Számviteli törvény 141. §-a (1) bekezdésének előírása szerint mind az átalakuló szövetkezet, mind az átalakulással létrejött zrt. végleges vagyonmérlegét és a végleges vagyonleltárát a cégbíróságnál 9

E-számvitel

|


kell letétbe helyezni. Ezen előírásból következően a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt nem kell közzétenni (nem kell az IRM honlapjára feltölteni). A cégbíróság felé a végleges vagyonmérlegeket és a végleges vagyonleltárakat elektronikus úton kell beküldeni (ügyvéd által). A 2014. május 20ára készített éves beszámolót mint üzleti évet záró beszámolót – ami a végleges vagyonmérlegek és vagyonleltárak alapja – viszont a számviteli törvény 154. §-a (7) bekezdésének az előírása szerint – a cégszolgálathoz történő elektronikus beküldéssel – letétbe kell helyezni, közzé kell tenni (az IRM holnapjára fel kell tölteni).

re. A Gt. a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan azonban nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint az üzletrész bevonásához közbenső mérleget kellene készíteni (ebben az esetben nem értelmezhető a saját tőke tekintetében a fedezetvizsgálat, ezért nem ír elő a Gt. közbenső mérlegkészítési kötelezettséget). A Gt. 162. §-ának az előírása alapján a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan a hitelezők biztosítékra tarthatnak igényt.

Közbenső mérlegkészítési kötelezettség Kérdés: Egy kft. üzletrész-tulajdonosa elhalálozott. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. az örökösöktől a 2013. augusztus.31-ei közbenső mérleg alapján vis�szavásárolja az üzletrészeket. A kifizetés 2013 decemberében megtörtént. Most 2014-ben a kft. a visszavásárolt üzletrésszel le akarja szállítani a jegyzett tőkét. Erre vonatkozik-e a közbenső mérlegkészítési kötelezettség?

Válasz: A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 135. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az üzletrész kft. általi megvásárlásához kapcsolódóan valóban kellett közbenső mérleget készíteni, mert bizonyítani kellett, hogy az üzletrész visszavásárlási értékére megvan a fedezet az eredménytartalékban és a mérleg szerinti eredményben (az éves beszámoló csak a mérlegfordulónapot követő hat hónapig jó ennek dokumentálására, amit a kérdésben leírt időpont alapján már nem lehetett használni). A Gt. 158. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján csak a jegyzett tőke jegyzett tőkén felüli saját tőkéből (tőketartalékból, eredménytartalékból) történő emelése esetén ír elő közbenső mérlegkészítési kötelezettséget (azonban az éves beszámolóra vonatkozó, előbb hivatkozott hat hónapos szabály azonban itt is megvan), mert ebben az esetben is bizonyítani kell, hogy a tőketartalékban, eredménytartalékban van szabad fedezet a jegyzett tőke emelésé-

E-számvitel

|

In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-számvitel VI évfolyam második szám, 2014. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2014.február VI. évfolyam 2. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Recommend Documents