E-számvitel 2014.április
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 4. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
Szerző:
Olvasói kérdések −− Adóalap csökkentése alvállalkozói tevékenységgel −− Saját tulajdonú gépjármű költségelszámolása −− A munkahelyi étkeztetés könyvviteli elszámolása −− Kis értékű tárgyi eszköz értékelése −− Több munkáltató esetén fizetett járulékok elszámolása −− Környezetvédelmi termékdíj elszámolása forgalomba hozatalkor −− Befektetési jegyekkel kapcsolatos kontírozási tételek −− K+F támogatás elszámolása
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
A hónap témája −− Felkészülés a 2013-as üzleti év zárására II. rész
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv729 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. március 24.
−− Támogatásokra képezhető céltartalék −− Csoporton belüli elszámolásokhoz tartozó adókövetkezmények
1 E-számvitel |
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
A hónap témája Felkészülés a 2013-as üzleti év zárására II. rész Tárgyi eszközök kezelése A számviteli törvény 23. §-a (5) bekezdésének előírása alapján, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor az eszköz besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé. A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogyha a tárgyi eszközök használati célja megváltozik, a tartós használati cél már nem áll fenn, akkor legfeljebb az adott üzleti évben lehet a tárgyi eszközök között kimutatni, legkésőbb a mérlegkészítéskor a mérlegfordulónapra vonatkozóan kötelező azokat forgóeszközök (készletek) közé átsorolni. A számviteli törvény hivatkozott előírásából az is következik, hogy az átsorolási kötelezettség minden tárgyi eszközre vonatkozik, nemcsak a termelő berendezésekre. Az átsorolást a tárgyi eszköz piaci értékén kell végrehajtani. A termelés (a használat) éven belüli leállításával a használat körülményeiben változás következik be, a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható, alacsonyabb terv szerinti értékcsökkenés számolható el. Azzal, hogy átmenetileg nem használják a tárgyi eszközt, megváltozik/megváltozhat a használati ideje (tovább használható), így megváltozik a maradványértéke is, ebből következően a terv szerint értékcsökkenése is megváltozhat. A tárgyi eszköz fizikailag, erkölcsileg avulhat az átmeneti leállás során is, mely avulást terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával ki kell fejezni, ha a vállalkozás az időarányos terv szerinti értékcsökkenés szabályait alkalmazza. Ezért a terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem lehet nullában meghatározni akkor sem, ha a tárgyi eszközt átmenetileg nem használják. A vállalkozások az elmúlt években a tárgyi eszközeiket forráshiány miatt nem tudták ütemterv szerint lecserélni, így az eredeti üzembe helyezéskor megállapított várható használati idő elteltével a tárgyi eszközöket tovább
kellett használni. A tárgyi eszköz üzembe helyzésekor meghatározták a várható használati időt, ez alapján a használati idő végén várható maradványértéket, és ezek figyelembevételével került a terv szerinti értékcsökkenés megállapításra. A megállapított használati idő végén a tárgyi eszköz nettó értéke az üzembe helyezéskor megállapított maradványértékkel egyezik meg. A számviteli törvény 53. §-a (6) bekezdésének előírása szerint viszont nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a maradványértéket elért tárgyi eszköznél. Ha az üzembe helyezéskor megállapított használati idő eltelik, és az eszközt tovább kell használni, akkor a számviteli törvény 53. §-a (5) bekezdésének előírásából következően a tárgyi eszköz üzembe helyezéskor figyelembe vett körülményekben változás következik be. Ha a tárgyi eszközt tovább kell használni, akkor megváltozik a használati ideje, a használati idő változása miatt megváltozik/megváltozhat a várható maradványértéke, így a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása tovább folytatható. Áfa tv. szerinti folyamatos teljesítésű, illetve a pénzforgalmi elszámolású számlák kezelése mérlegfordulónapon A vállalkozások kettős könyvvitelt vezetnek, ezért a számviteli törvény előírása alapján a kimenő és a bejövő számlákat a szerződés szerint teljesítés időpontjával a 31. Vevők és a 454-455. Szállítók főkönyvi számlákon rögzíteni kell, függetlenül attól, hogy az áfa tv. szerint a folyamatos teljesítésű számlák teljesítési időpontja a fizetés esedékességével egyezik meg. Így pl. egy decemberi időszakra szóló bérleti díj számlát vagy egy december hónapra szóló villanyszámlát mind a két félnél december hónapra a vevő-szállítói folyószámlákon ki kell mutatni – függetlenül attól, hogy a fizetési határideje a számlának január hó, így az áfa tv. szerint a teljesítési időpont is január hó (így a folyószámla egyeztetőknek meg kell egyezniük). Ezért a könyvelési programoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az áfateljesítéstől függetlenül a szerződés szerinti teljesítés időszakában a számlákat a folyószámlákon rögzíteni tudják. Az áfatörvény 2013. január 1-jétől tartalmazza az általános forgalmi adó pénzforgalmi elszámolását. A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozásnak a fizetendő általános forgalmi adót abban az adóbevallási időszakban kell bevallania, amikor az értékesítéséről kiállított számlán felszámított ellenértéket a vevő kifizette. Az áfa tv. előírásából az is
2 E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
következik, hogy – mint terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – az eladótól kapott számlában előzetesen felszámított általános forgalmi adót csak abban az adóbevallási időszakban állíthatja be levonható adóként, ha az adót is magában foglaló ellenértéket az eladó részére megfizette. Mivel a vállalkozások kettős könyvvitelt vezetnek, ezért a pénzforgalmi elszámolás választása esetén is a kimenő és a bejövő számlákat a szerződés szerint teljesítés időpontjával a 31. Vevők és a 454-455. Szállítók főkönyvi számlákon rögzíteni kell.
időpontjáig befolyt támogatásokat lehet egyéb bevételként elszámolni. Ezek a támogatások általában utófinanszírozásúak, ezért a költség hamarább felmerül, mint ahogy a támogatás befolyik. Ha a 2013ben a támogatást az előbb leírtak alapján bevételként nem lehet elszámolni, a tárgyévben felmerült költséget viszont nem lehet elhatárolni azért, mert a támogatást a tárgyévben nem lehetett elszámolni.
Támogatások elszámolása 1. Kapott támogatások
Az adott támogatásokat a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet egyéb ráfordításként/rendkívüli ráfordításként elszámolni. Ez vonatkozik a sporttámogatásokra is. A kiegészítő sporttámogatásokat is pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet rendkívüli ráfordításként elszámolni. Így 2013-ra azokat a kiegészítő sporttámogatásokat lehet elszámolni, amelyeket 2013-as üzleti év mérlegfordulónapjáig elutaltak. Ha 2014-ben utalnak kiegészítő sporttámogatást, akkor az már a 2014es eredmény terhére kerül elszámolásra akkor is, ha azt mérlegkészítés időpontjáig elutalják (pl. kalkulált 10%os társasági adókulcs helyett 19%-os társasági adófizetési kötelezettség miatt fizetendő kiegészítő sporttámogatás).
A kapott támogatási előleget – függetlenül attól, hogy azt fejlesztésre vagy költségre adják – kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, míg el nem számolnak az előleggel. Az elszámolásnak mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie ahhoz, hogy a 2013. évi beszámolóban bevételként megjelenjen. A fejlesztésre kapott támogatásoknak – függetlenül attól, hogy azok rendkívüli bevételként vagy tőketartalékként kerülnek elszámolásra – mérlegfordulónapig be kell folyniuk, hogy a tárgyévi mérlegben szerepeljenek. Rendkívüli bevételbe elszámolt támogatás elhatárolásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét arányosan ellentételezni kell, függetlenül attól, hogy a támogatás az éven belül mikor folyt be. A számviteli törvény 2013-tól kötelező új előírása, hogyha ráaktiválás miatt a tárgyi eszköz hasznos élettartama megnövekszik, akkor a hasznos élettartam növekedését a feloldásnál figyelmen kívül kell hagyni, azaz a feloldás az eredeti ütemterv szerint történik. Ez az előírás alapján a bevétel hamarább feloldásra kerül, így a használati idő végére az értékcsökkenési leírást már nem fogja bevétel ellentételezni. A számviteli törvény továbbá kimondja, hogyha ráaktiválás miatt megnő a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése, akkor azt is figyelmen kívül kell hagyni a támogatás feloldása során, azaz ebben az esetben is a feloldás az eredeti ütemterv szerint történik. A költségráfordításra kapott támogatásoknak kétféle elszámolási szabálya van. Jogszabály alapján a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatásokat 2013-ra egyéb bevételként el kell elszámolni, ha azok tárgyévre, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkoznak. Ha azonban a költség a tárgyévben vagy az azt megelőző években még nem merült fel, akkor a támogatást időbelileg el kell határolni (feloldása a költség, ráfordítás felmerülésekor). Pályázatos támogatások esetén a mérlegkészítés
2. Adott támogatások
E-útdíj Az e-útdíj az ide vonatkozó jogszabályi előírás alapján az utat használó személyt – azaz a fuvarozó céget – terheli és nem a fuvarozást (szállítást) megrendelő céget. A fuvart megrendelő cég fuvart rendel a fuvarozó vállalkozástól és nem e-útdíjat. Így a fuvarozó vállalkozás az e-útdíjat nem tudja közvetített szolgáltatásként elszámolni akkor sem, ha 2013ban a kimenő számláin közvetített szolgáltatásként szerepeltette az e-útdíjat. A fuvarozó cégnél az e-útdíjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, így az közvetített szolgáltatásként az iparűzési adó alapjából nem levonható. Tekintettel arra, hogy a fuvarozó cégek az e-útdíjat 2013-ban előrefizetéssel teljesítették, ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a 2013. évi költségek között csak a ténylegesen felhasznált e-útdíj összege jelenhet meg (2013-as mérlegfordulónapra vonatkozóan az autópálya kezelő nyilvántartásából le kell hívni, hogy mennyi összeg került felhasználásra). Osztalék jóváhagyás A 2013. évi beszámoló elfogadásakor célszerű a jövőt mérlegelni. Az új Ptk. előírása alapján a kft.-knek 2016. március 15-ig a jegyzett tőkéjüket 3 millió Ft-
3 E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
ra fel kell emelni. Megelőző években sok vállalkozás a jegyzet tőkéjét leszállította 500eFt-ra. Ezeknek a vállalkozásoknak vissza kell majd emelni a jegyzett tőkét, ha a jövőben is kft.-ként kívánnak működni. A jegyzett tőke emelésének egyik lehetősége, hogy szabad eredménytartalékból történik meg a jegyzett tőke emelése. Ez egyrészt azért célszerű, mert a tulajdonosnak nem kell pénzt vagy egyéb apportot rendelkezésre bocsátania, másrészt magánszemély tulajdonosoknál – a jelenleg hatályos adózási szabályok szerint – nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Ezért az 500eFt jegyzett tőkéjű vállalkozásoknál a 2013as beszámoló jóváhagyásakor célszerű azt figyelembe venni, hogy annyi osztalék kerüljön csak jóváhagyásra, hogy az eredménytartalékban megmaradjon legalább 2,5 millió Ft, amelyet a későbbiekben jegyzett tőke emelésére lehet fordítani. KATA adóalanyok 2013. évben sok KATA adóalany adóalanyisága megszűnt év közben – részben saját döntés alapján, részben az adóhatóság szüntette meg az adóalanyiságot adótartozás miatt. Ha ilyen jogcímeken a bt., a kkt. és az egyéni cég adóalanyisága megszűnt, akkor év közben visszakerültek a számviteli törvény hatálya alá. Az adóalanyiság megszűnésével leltárral alátámasztott nyitómérleget kellett készíteni, melyet könyvvizsgálóval kötelező ellenőriztetni. A nyitómérleget azonban nem kellett letétbe helyezni, közzétenni (elkészítési határidőt a számviteli törvény nem tartalmaz). A nyitómérleg adatait a 2013-as üzleti évről szóló beszámoló mérlegének előző év adata oszlopában kell szerepeltetni, míg az eredménykimutatás előző év oszlopa üresen fog maradni. KIVA adóalanyok Ezeknek az adóalanyoknak az üzleti éve a naptári évvel egyezik meg. 2013. évközben a KIVA adóalanyiságot választó társaságok jellemzően társasági adóalanyiságról tértek át. A KIVA tv. előírása szerint az adóalanyiság választásával új üzleti év kezdődik. Ebből következően ezt megelőzően üzleti év zárul. A számviteli törvény az üzleti év zárásához beszámolókészítést ír elő. Így a 2013-as társasági adóalanyos időszakot beszámolóval le kellett lezárni, a beszámolót az ötödik hónap utolsó napjáig kellett letétbe helyezni, közzétenni. Amennyiben az alany 2013. december 31-én is KIVA adóalany, akkor ismét zárul az üzleti év, és beszámolót
kell készíteni, az ötödik hónap utolsó napjával ezt letétbe helyezni, közzétenni. Ha 2013. január 1-jén KIVA adóalanyiságot választott az adóalany, és 2013. év közben az adóalanyisága megszűnt, akkor a KIVA törvény előírása alapján üzleti éve zárult, így szintén beszámolót kellett készíteni, azt ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kellett helyezni, közzé kellett tenni. 2013. december 31-én , jellemzően társasági adóalanyként ismét üzleti év zárul, beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni, közzétenni.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Adóalap csökkentése alvállalkozói tevékenységgel Kérdés: A fogorvosi rendelőket működtető cég szerződés alapján alvállalkozó orvosokkal végzi tevékenységét. A fogtechnikusokkal készítteti el a fogászati kezelés keretében a páciens kezeléséhez szükséges pótlásokat. A pótlások minden esetben egyediek. A fogtechnikus által készített pótlások mint termékek kerülnek felhasználásra. Sajnos a gyakorlatban a fogtechnikusok tevékenységét tévesen szolgáltatásként kezelik. Tevékenységük során kvázi méretre gyártott termék előállítása történik, melyhez a mintát, a klisét a fogorvos veszi le és adja át a fogtechnikusnak. A KSH álláspontja szerint is termék előállítás történik, hiszen tevékenységének végeredménye egy kézzel fogható termék. A betegekkel kötött szerződésben rögzítve van, hogy a kezelést nem saját alkalmazott végzi, hanem alvállalkozó orvos. Kérdés, hogy állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja csökkenthető-e a fogtechnikus által készített pótlások összegével, illetve az alvállalkozó orvosok által számlázott összeggel? 4
E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
Válasz: A fogtechnikusok által elkészített pótlásokat a fogorvosi szolgáltatáshoz használják fel, azok a nyújtott szolgáltatás anyagköltségének minősülnek, így azokat anyagköltségként kell elszámolni. Az anyagköltség az iparűzési adó alapjából levonható. [Megjegyzem azonban, hogy egy fogtechnikus szolgáltatást is nyújthat (pl. fogsor javítása)]. A kérdésben leírtak szerint a betegekkel kötött szerződésben rögzítik, hogy a fogorvosi szolgáltatás nyújtása alvállalkozóval történik, így ha a cég alvállalkozói szerződéseket köt az orvosokkal, akkor az alvállalkozó orvosok által számlázott összeg, mint alvállalkozói teljesítmény szintén az iparűzési adó alapjából levonható. Az alvállalkozó orvosok által nyújtott szolgáltatást azonban közvetített szolgáltatásként is le lehet vonni az iparűzési adó alapjából, ha a betegek felé kiállított számlában feltüntetik, hogy a fogorvosi szolgáltatás közvetített szolgáltatás.
Saját tulajdonú gépjármű költségelszámolása
rendelvényre kifizetett összeg is személyi jellegű egyéb kifizetésként kerül elszámolásra. Amennyiben a kiküldetéshez kapcsolódóan a NAV üzemanyagnormával és 9 Ft/km amortizációs átalánnyal számolja el a költségtérítést, akkor a magánszemélynek nem keletkezik cégautó fizetési kötelezettsége. Ha a kifizetés az előbb említett mértéket meghaladja, akkor a magánszemélynek cégautó fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az étkeztetés könyvviteli elszámolása Kérdés: Intézményünkben a munkavállalók napi egyszer ebéd formájában étkezhetnek a helyben működő konyhánkon. Az étkezésekről nyilvántartás van vezetve havi szinten. Ebből a nyilvántartásból, mely összesítve van a hónap végén, 300 Ft-os önköltségi áron kiszámításra kerül a havi összesített fogyasztás. Pl.: 405 adag 1 hónapban × 300 Ft/adag = 121 500 Ft. Ezen összeg 1,19 szerese után megfizetésre kerül az eho és a szja. A dolgozó felé nem számlázunk. A kérdésem az lenne, hogy a 121 500 Ft-ot a könyvelésbe be kell állítanom mint természetbeni juttatást az 55-ös számlaosztályba a nyilvántartás alapján?
Kérdés: Van egy bt., aminek a székhelye és a beltag lakóhelye ugyanaz. A beltag a saját személygépkocsija tekintetében szeretné az üzemanyag elszámolását a cégben elszámolni. Ehhez gyűjtené a céges üzemanyag számlát és havonta kiküldetési rendelvényt írna. A beltag társas vállalkozónak van bér számfejtve. A kérdésem a következő lenne: - Cégautó adót kell fizetnie a magánszemélynek vagy a cégnek? Amennyiben karbantartás el lenne számolva, csak akkor kellene fizetni a cégautó adót? - A cégben milyen költségek számolhatóak el a gépkocsi elszámolásával? - A kiküldetési rendelvény összegét havonta bérszámfejteni kellene? Utólag kerül leadásra a könyvelésben, így mindig a következő hónap 12–e után kapjuk meg.
Válasz: Először is fontos hangsúlyozni, hogy a magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsival kapcsolatosan költség (üzemanyagköltség, javítási költség, stb.) a bt-nél nem merülhet fel, mert nem a bt tulajdona a személygépkocsi. A bt költségtérítést fizethet a magánszemélynek az üzleti célú futáshoz kapcsolódóan, de ezek a kifizetések személyi jellegű egyéb kifizetésként kerülhetnek elszámolásra. A bt. mint kifizető kiküldetési rendelvénnyel kiküldheti a magánszemélyt, a kiküldetési
Válasz: A természetbeni juttatásokat a személyi jellegű egyéb kifizetések között el kell számolni, ez következik a számviteli törvény 79. §-a (3) bekezdésének az előírásából. Így a természetbeni juttatásként adott étkeztetést is – a cég által fizetendő személyi jövedelemadóval együtt – az 55-ös számlacsoportban ki kell mutatni.
Kis értékű tárgyi eszköz értékelése Kérdés: Eszköz átsorolással kapcsolatosan merült fel kérdésünk. Számvitelileg elképzelhető, hogy egy azonnali amortizáció mellett elszámolt kis értékű eszközre olyan mértékű értéknövekedést számolunk el, hogy már nem kezelhető kis értékűként? Ilyenkor mi a helyes eljárás? - pl. bekerülési érték 98 000 Ft - elszámolt azonnali értékcsökkenés 98 000 Ft - ráaktiválás 5000 Ft. Ebben az esetben a bruttó érték 103 000 Ft. Ha 100 000 Ft egyedi érték felett már nem beszélhetünk kis értékűről, akkor mi a teendő ebben az esetben? Változik-e valami, ha a ráaktiválás összege eleve meghaladja a 100 000 Ft-ot? 5
E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
Válasz: A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy a korábban kis értékű tárgyi eszközt hogyan kezelték a nyilvántartásokban. Az egyik eset lehet az, hogy a kis értékű tárgyi eszköz használatba vétele után – az egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel egyidejűleg – nem szerepel a tárgyi eszköz nyilvántartásokban (azaz a főkönyvben értékben nem mutatják ki annak bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenését, csak mennyiségi nyilvántartást vezetnek róla, esetleg azt sem). Ha a kis értékű tárgyi eszköz a tárgyi eszközök között értékkel nem szerepel, akkor a ráaktiválást önálló tételként kell kezelni és ez alapján kell elbírálni, hogy az önálló tétel 100eFt alatti vagy fölötti. Másik eset az lehet, hogy a tárgyi eszközök között az egyösszegű leírás ellenére értékkel szerepel, akkor a ráaktivált összeg a nyilvántartott bruttó értéket fogja növelni, így ezek után lehet olyan eset is, hogy a korábbi kis értékű tárgyi eszköz a megnövekedett bruttó érték miatt kikerül a kis értékű tárgyi eszközök kategóriájából.
Több munkáltató esetén fizetett járulékok elszámolása Kérdés: A több munkáltató által létesített munkaviszony elszámolásával kapcsolatosan van kérdésem. Az Mt. 195. §-a tette lehetővé ezt a foglalkoztatást. Példával: „A” cégnél 6 órát dolgozik, „B” cégnél napi 2 órát dolgozik a foglalkoztatott. Meghatározom, hogy „A” cég a járulékok megfizetésére kijelölt munkáltató, vagyis a 100%-os járulékfizető. „B” cégnek kellene a járulékok 25%-át viselni, mivel ott keletkezik a bevétel, ezért az összemérés elve alapján ott kell a költségnek is keletkeznie. A munkaerő-kölcsönzés engedélyhez kötött tevékenység. Hogy kerül „B” céghez a járulékok 25%-a, átszámlázom? Ha számlázok, akkor áfával vagy a nélkül, figyelemmel az áfatörvény 70. §-ára? Csak egy elszámoló levelet küldök, amin kimutatom a járulékot, és ez alapján küldi meg „A” cég részére „B” cég a járulékot, áfásan vagy a nélkül? A járulék az egyéb eredmények kategóriájába sorolódik?
Válasz: A kérdésben szereplő példában az Mt. hivatkozott előírása alapján az „A” és a „B” cég is munkajogi értelemben munkáltató, így nem beszélhetünk munkaerő-kölcsönzésről és a két cég közötti szolgáltatásnyújtásról. Mivel nincs szolgáltatásnyújtás,
áfafizetési kötelezettség sem merülhet fel, nem lehet számlázni sem, mert nincs szolgáltatási ellenérték. Az Art. 16. §-a (4a) bekezdésének előírása alapján a munkáltatók – megállapodásuk alapján – kijelölnek egy munkáltatót – ez a kérdésben leírtak szerint az „A” cég –, aki a bérfizetést, illetve az adóhatóság felé a bért terhelő adókat és járulékokat teljesíti. Ezen speciális ügylet a számviteli elszámolására vonatkozóan az NGM kiadott egy szakmai iránymutatást, mely a következőket tartalmazza. E szerint a kijelölt munkáltató, azaz az „A” cég a teljes munkabért és annak közterheit számfejti, elszámolja bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatót, azaz a „B” céget terhelő bérköltséget és bérjárulékot az elszámolt bérköltség és bérjárulék csökkentésével egyidejűleg elszámolja a „B” céggel szembeni követelésként. A „B” cég ugyanezen összeget elszámolja bérköltségként és bérjárulékként az „A” céggel szembeni kötelezettségként kimutatva (ez alapján bevétel sehol sem fog megjelenni). Megjegyzem, hogy ennek a szakmai iránymutatásnak az a legnagyobb gyakorlati problémája, hogy a főkönyvi könyvelésben elszámolt költségek (bérköltség, bérjárulék) sem az „A”, sem a „B” cégnél nem fognak egyezni az adóbevallásokkal (a NAV folyószámla az egyeztetést minden érintett cégnél jelentősen megbonyolítja, mert pl. a „B” cég könyvelésében szerepel bérjárulék, de ez a NAV folyószámláján nem jelenik meg, mert nem ő vallja be). Szerencsésebb lett volna költség-ráfordítás ellentételezésként elszámolni ezt az ügyletet (egyéb bevétel – egyéb ráfordítás), mert így a bevallások és a főkönyvi könyvelés egyezősége is minden érintett cégnél biztosított lett volna.
Környezetvédelmi termékdíj elszámolása forgalomba hozatalkor Kérdés: A környezetvédelmi termékdíj számviteli elszámolásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Cégünk az általa forgalomba hozott termékek után környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett csomagolószer, illetve csomagolóeszköz tekintetében. A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettséget cégünk az általános szabályok szerint állapítja meg a termék forgalomba hozatalakor, tehát nem a készletre történő felvétel napján. A környezetvédelmi termékdíj ez esetben hogyan kerül elszámolásra a könyvelésben?
Válasz: A kérdésben leírt tényállás szerint a cég a környezetvédelmi termékdíjat a csomagolóeszköz, csomagolószer forgalomba hozatalakor fizeti meg. Ebben az esetben 6
E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
a csomagolószer, csomagolóeszköz környezetvédelmi termékdíjjal növelt ellenértékét árbevételként kell elszámolni, a cégnek a forgalomba hozatalhoz kapcsolódóan fizetendő környezetvédelmi termékdíjat pedig a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdés e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolnia.
Kérdés folytatása: Élnék azonban egy kiegészítéssel, mert kihagytam egy momentumot, amikor a kérdést megfogalmaztam. Cégünk azért kötelezett környezetvédelmi termékdíj fizetésére az első belföldi forgalomba hozatalkor, mert vállalkozásunk az általa forgalmazott termékeket EU-s országból importálja. A Közösségi behozatalból származó termékek csomagolása után kötelezett cégünk a környezetvédelmi termékdíj megfizetésére. Ennek a ténynek hatása van a válaszra? Ekkor is egyéb ráfordításként kell könyvelni a fizetendő környezetvédelmi termékdíjat?
- -
-
-
-
Válasz: Ha külföldről szereznek be termékdíj köteles terméket, és azt belföldön értékesítik, akkor is az értékesítéshez kapcsolódik a termékdíj-fizetési kötelezettség. Ebben az esetben is egyéb ráfordításként kell elszámolni a fizetendő termékdíjat.
vásárlás elszámolása vételáron: T 37. Értékpapírok K 38. Pénzeszközök vételárban kifizetett kamat elszámolása beszerzéskor (zárt végű befektetési jegy esetén) T 974. Kamatbevételek K 37. Értékpapírok zárt végű befektetési jegy időarányos hozamának elszámolása mérlegfordulónapon, ha az nem került addig kifizetésre T 39. Aktív időbeli elhatárolások K 974. Kamatbevételek zárt végű befektetési jegy beváltásának elszámolása T 38. Pénzeszközök K 37. Értékpapírok K 974. Kamatbevételek kapcsolódó tétel az időbeli elhatárolás feloldása T 974. Kamatbevételek K 39. Aktív időbeli elhatárolások nyílt végű jegy beváltásának elszámolása T 38. Pénzeszközök T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (árfolyamveszteség esetén) K 37. Értékpapírok K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele (árfolyamnyereség esetén)
Befektetési jegyekkel kapcsolatos kontírozási tételek
K+F támogatás elszámolása
Kérdés:
Egy kft. 2013-ban vissza nem térítendő „K+F” támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013. évben 10 millió Ft támogatási előleg utalása megtörtént. Ezt egyéb kötelezettségre (36-ra) könyveltük. Ez így jó? A támogatás terhére beruházásokat eszközölnek. A MAG Zrt. tájékoztatás szerint a beruházások elszámolhatók a pályázat terhére teljes összegben. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, akkor az éves teljes értékcsökkenést vegyük 200 egységnek (maradványérték nulla). Kérdés az lenne, hogy ebben az esetben a könyvelésben a 1000 egység vagy a 200 egység számolható-e el egyéb bevételnek. Eszköz beszerzés: T16 – K454 – 1000 egység. Eszköz aktiválása: T14 – K16 – 1000 egység, Értékcsökkenés elszámolása: T57 – K149 – 200 egység. 70%-os intenzitása esetén az eszköz elszámolása pályázat terhére: értékcsökkenés összege: T39 – K: 96 – 200 × 70% = 140 egység vagy beruházás értéke: T39 – K96 1000 ×
A befektetési jegyekkel kapcsolatosan szeretném a könyveléssel kapcsolatos összes kontírozásokat megkérdezni, mit hogyan kell a könyvekben megjelentetni. A befektetési jegyeket a pénzintézettől vásárolta egy vadásztársaság.
Válasz: A kérdés kontírozásról kérdez, ezért feltételezem, hogy kettős könyvvitelt vezet a szervezet. Kettős könyvvitel esetében a megvásárolt befektetési jegyet az értékpapírok között kell kimutatni attól függően, hogy milyen lejáratú lehet a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök között. Ezen túlmenően az elszámoláshoz tudni kell azt is, hogy zárt végű befektetési alap vagy nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyről van-e szó. Zárt végű befektetési jegy garantált hozamát el kell időarányosan számolni, míg a nyílt végű befektetési jegy hozama csak beváltáskor kerül elszámolásra. Számviteli elszámolás:
Kérdés:
7 E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
70% = 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között a 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van, de akkor ennek eredmény-torzító hatása lesz!
Válasz: A támogatási előleget valóban kötelezettségként kell kimutatni, de nem a 36-osban, hanem a 47-es számlacsoportban. Ha elszámolnak az előleggel – figyelembe véve a mérlegkészítés időpontját – akkor lehet az előleget rendkívüli bevételként elszámolni. Ha a támogatás összege az előleggel egyezik meg, akkor a 700-at kell rendkívüli bevételként elszámolni, de a 700 bevételt időbelileg el kell határolni (T47 – 98 700 és T98 – K48 700). A számviteli törvény 45. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az időbelileg elhatárolt fejlesztési támogatást a tárgyi eszköz bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Így a kérdésben leírt számok alapján – ha a támogatás összege az aktiválás üzleti évében elszámolható bevételként – akkor az elszámolt értékcsökkenési leírásra jutó arányos összeg oldható fel bevételként, azaz 200 × 70% = 140 (T48 – K98 vagy K96 140). Ha azonban az aktiválás üzleti évében az előbb leírtakra tekintettel az előleget nem lehet bevételként elszámolni, mert a mérlegkészítés időpontjáig nem számoltak el a támogatási előleggel, akkor már az időbeli elhatárolás feloldása más lesz. A számviteli támogatási arány el fog térni a pályázat szerinti támogatási aránytól. Feltételezve, hogy az aktiválás évét követő év első napján történik meg az elszámolás, akkor az aktivált eszközre 200 értékcsökkenési leírást már megelőző üzleti évre elszámoltak, így a következő üzleti évben az eszköz nyitó nettó értéke már – a kérdésében leírt számok alapján – csak 800 lesz. Ezt a 800 nettó értéket fogja a támogatás ellentételezni. Így következő évben számvitelben a támogatási arány a következő: 700:800 = 87,5%. Ha ebben az évben is 200 terv szerinti értékcsökkenést számolnak el, akkor ehhez 200 × 87,5% = 175 bevételt kell az időbeli elhatárolásból feloldani (T48 – K98 vagy K96 175).
Támogatásokra képezhető céltartalék Kérdés: Társaságunk társadalmi felelősség vállalásából adódó feladatok ellátása során támogatási szerződések kötése mellett rendszeresen pénzbeli támogatást nyújt különféle szervezetek részére (közhasznú szervezetek, civil szervezetek, költségvetési szervek és egyéb szervezetek részére). A szerződések között egyaránt vannak eseti, rövid
távú (1-2 évre szóló) és tartós (4-5 évre, vagy hosszabb időre szóló) szerződések. Az éves támogatás jelentős összegű, a támogatások összege minden évben szerepel az üzleti tervben a már megkötött, a folyamatban lévő és a várható szerződések alapján. A fentiekre tekintettel kérjük szakmai véleményét arra vonatkozóan, hogy a számviteli törvény, illetve annak értelmezése alapján: - Mely támogatásokra vonatkozóan kell céltartalékot képezni: csak tartós szerződésekre, a már megkötött minden szerződésre függetlenül a támogatás időtartamától, minden ismert várható támogatási összegre? - A céltartalék képzés szempontjából milyen esetekben minősül egy adott szerződés tartós támogatásnak?
Válasz: A számviteli törvény 41. §-a (1) bekezdése szerinti céltartalék képzésbe férhetne bele a kérdésben szereplő céltartalék képzés, mint biztos (jövőbeni) kötelezettségekre vonatkozó céltartalék képzés. Ugyanakkor a számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdésének 15. pontja kimondja, hogy az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségekre céltartalék nem képezhető. [Megjegyzem, hogy a számviteli törvény 41. §-a (2) bekezdés szerinti céltartalékra is a 41. § (3) bekezdésének előírása alapján a szokásos üzleti tevékenység során rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségekre céltartalék szintén nem képezhető.] A kérdésben hivatkozott támogatások ilyennek minősülnek, így azokra céltartalék nem képezhető. A támogatások a felmerülés (kifizetés) üzleti évét terhelik, azaz amikor a társaság kifizeti ezeket a támogatásokat, akkor kell azokat ráfordításként elszámolni.
Csoporton belüli elszámolásokhoz tartozó adókövetkezmények Kérdés: Egy anyavállalat két 100%-os tulajdoni arányú leányvállalattal rendelkezik. Egyik leányvállalatnak nagy összegű kölcsönt nyújtott („A” leányvállalatnak 200 millió Ft), a másiktól pedig jelentős nagyságrendű kölcsönt kapott („B” leányvállalat 100 millió Ft). Rendezni szeretnénk cégcsoporton belül a tartozásokat, vagy annak egy részét úgy, hogy ne kapcsolódjon hozzá pénzmozgás. Milyen módon lehetséges ez, figyelembe véve a kapcsolt vállalkozások közötti adóvonzatokat is? Megoldás-e a követelésvásárlás, azaz ha „A” leányvállalat megveszi a 8
E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
„B” leányvállalattól az anyavállalati követelését, majd az „A” leányvállalat kompenzálja a követelést és tartozást az anyavállalattal szemben? Így az anyavállalatnak a „B” leányvállalattal szembeni tartozása nulla lesz, és marad az „A” leányvállalattal szembeni követelése. Vagy a követelésengedményezés a jó megoldás pénzmozgás nélkül?
Válasz: A kérdésben felvetett probléma megoldására több lehetőség adódik, eltérő társasági adókövetkezményekkel. Az egymás közötti követeléskötelezettségrendezés egyik lehetősége, hogy elengedik az egymással szembeni követeléseket-tartozásokat. Az elengedett követelést rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, azonban a kapcsolt vállalkozásnak elengedett követeléssel a társasági adóalapot meg kell növelni. A kapcsolt vállalkozásnál elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, ezzel a bevétellel azonban nem lehet társasági adóalapot csökkenteni, így ha emiatt a vállalkozás nyereséges lesz, akkor társasági adófizetési kötelezettség keletkezik. A követelésvásárlás és a követelésengedményezés ugyanaz a fogalom (követelésengedményezés a Ptk. szabálya alapján adás-vételi ügyletnek minősül, így számvitelben is így kell elszámolni). Ha 100%-os áron történik követelésengedményezés és ezután beszámítás, akkor társasági adóalap nem merül fel egyik vállalkozásnál sem. Így ha az „A” leányvállalat megveszi a „B” leányvállalat anyavállalattal szembeni követelést 100mFt-ért, és ezek után beszámítás történik, akkor a számviteli elszámolás az alábbiak szerint történik. „B” leányvállalatnál: - követelés értékesítés elszámolása eladási ár elszámolása T 36. „A” leányvállalattal szembeni követelés 100mFt K 96. Egyéb bevételek 100mFt követelés könyv szerinti értékének a kivezetése T 86. Egyéb ráfordítások 100mFt K 36. Anyavállalattal szembeni követelés 100mFt „A” leányvállalatnál - követelés vásárlás elszámolása vételáron T 36. Anyavállalattal szembeni követelés 100mFt K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek „B”-vel szemben 100mFt - anyavállalattal szembeni követelés és kötelezettség beszámítása T 45. Rövid lejáratú kölcsönök anyavállalattal szemben 100mFt K 36. Anyavállalattal szembeni követelés 100mFt
Az előbbi számviteli elszámolásból következik, hogy ez a megoldás a cégcsoporton belül követelésektartozások rendezésére nem igazán alkalmas, mert így a követelésértékesítésből lesz a két leányvállalatnak
E-számvitel
|
egymással szembeni követelése-tartozása, azaz a követelés-tartozások másik cégekben más jogcímen fognak fennállni. A rendezésre szóba jöhetne az ingyenes tartozásátvállalás is, azaz a „B” leányvállalat az „A” leányvállalattól az anyavállalat felé fennálló 100mFt tartozását térítésmentesen átvállalja és ezek után a „B” leányvállalat beszámítja ezt a tartozását az anyavállalattal szembeni követelésébe. Ebben az esetben az „A” leányvállalat anyavállalattal szembeni kötelezettségét rendkívüli bevételként kell elszámolni, ezzel a bevétellel azonban nem lehet társasági adóalapot csökkenteni, így ha emiatt a vállalkozás nyereséges lesz, akkor szintén társasági adófizetési kötelezettség keletkezik. A „B” leányvállalat az átvállalt kötelezettséget rendkívüli ráfordításokkal szemben állományba veszi, de ebben az esetben az így elszámolt rendkívüli ráfordítással akkor nem kell társasági adóalapot növelni, hogyha a „B” leányvállalat rendelkezik az „A” leányvállalat olyan nyilatkozatával, hogy az így elszámolt rendkívüli bevétel nélkül is az eredménye nem lesz negatív. Ezek után a „B” leányvállalat az anyavállalattal szembeni átvállalt tartozást beszámítja az anyavállalattal szembeni kölcsönnyújtásból adódó követelésébe. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI évfolyam negyedik szám, 2014. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs Hu issn 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail címre! 10 E-számvitel
|
2014. április, VI. évfolyam 4. szám
