E-számvitel 2012.május
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
Szerző:
Devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározása
Olvasói kérdések −− Euróban vezetett könyvelés −− Szakképzési hozzájárulás elszámolása −− Folyamatos folyószámlahitelt elszámolása −− Eladási árban kalkulált várható támogatás összege −− Garanciális kötelezettségek és a céltartalékok −− Egyéni vállalkozó által kapott vállalkozóvá-válási támogatás −− Számla befogadása átalakuló cégnél
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
A hónap témája
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv342 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. május 2.
−− Számviteli vs. tao.-nyereség és -veszteség −− Devizaalapú forintos kölcsön értékelése −− Személygépkocsi-bérbeadás elszámolása −− Szerződés szerinti teljesítés megállapítása −− Részesedés nyilvántartása −− Végleges eszközátadás
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
A hónap témája Devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározása Írta: Botka Erika, a Magyar
Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
A következőkben egy esettanulmányon keresztül – gyakorlati problémán szemléltetve – tárgyaljuk a devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározásához kapcsolódó elszámolásokat és könyvelési feladatokat. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 100 000 EUR bankhitelből technológiai fejlesztést szeretne megvalósítani. A beruházás keretében három gyártóeszközt kívánnak beszerezni. A bankhitelszerződést 2012. július 1-jén aláírták, ezen naptól fogva a hitel lehívható. A hitel rendelkezésre-tartási jutaléka 0,4%, a hitel kamata 5%. A rendelkezésre-tartási jutalékot és a hitel kamatát először 2012. december 31-én emeli le a bank a vállalkozás devizabetétszámlájáról; egyébként félévente, a félév utolsó napján kell fizetni. A hitel futamideje 7 év. A vállalkozás közvetlenül a hitelkeretből fogja a beruházási szállítókat kifizetni. A vállalkozás a devizában felmerült ügyletek forintosítására – számviteli politikájában – MNB-árfolyamot választott. Az első gép számlázott vételára 50 000 EUR, a teljesítés időpontja 2012. augusztus 1. A beruházási szállító 2012. augusztus 15-én kifizetésre kerül. A gép 2012. szeptember 1-jével kerül aktiválásra. A második gép számlázott vételára 25 000 EUR, a teljesítés időpontja 2012. október 1. A beruházási szállító 2012. november 1-jén kifizetésre kerül. A gép 2013. január 15-én kerül aktiválásra. A harmadik gép számlázott vételára 25 000 EUR, a teljesítés időpontja 2012. december 1. A beruházási szállító 2013. január 1-jén kifizetésre kerül. A gép 2013. január 15-én kerül aktiválásra.
MNB-árfolyamok alakulása (Ft/EUR): 2012. augusztus 1. 290Ft/EUR 2012. augusztus 15. 292Ft/EUR 2012. szeptember 1. 295Ft/EUR 2012. október 1. 300Ft/EUR 2012. november 1. 305Ft/EUR 2012. december 1. 298Ft/EUR 2012. december 31. 290Ft/EUR 2013. január 1. 294Ft/EUR 2013. január 15. 297Ft/EUR
Az esettanulmányban 30 napos hónapokkal számolok. A devizahitelből megvalósított beruházás bruttó értékének meghatározásához kapcsolódó számítások és könyvelési feladatok a következők: 1.2012. augusztus 1. az első gép beszerzésének elszámolása T 1611. I. gépberuházás 14.500.000Ft (50.000EUR×290Ft/EUR) K 455. Beruházási szállító 14.500.000Ft (50.000EUR×290Ft/EUR) 2. 2012. augusztus 15. a beruházási szállító kifizetése beruházási hitelkeretből T 455. Beruházási szállító 14.600.000Ft (50.000EUR×292Ft/EUR) K 444. Beruházási hitel 14.600.000Ft (50.000EUR×292Ft/EUR) 3. A kifizetéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása A Számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. T 1611. I. gépberuházás 100.000Ft K 455. Beruházási szállító 100.000Ft 4. 2012. szeptember 1. Az első gép aktiválásának elszámolása Az aktiválásnál figyelembe kell venni, hogy a hitel rendelkezésre-tartási jutalékát és a hitel kamatát a vállalkozás még nem fizette meg. A Számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének ab) és ad) pontja szerint az üzembe helyezésig felmerült, illetve az azon 2
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
időszakot terhelő jutalékot és kamatot a beruházás bekerülési értékében figyelembe kell venni.
K 444. Beruházási hitel 7.625.000Ft (25.000EUR×305Ft/EUR)
Rendelkezésre-tartási jutalék számítása az üzembe helyezésig eltelt időtartamra:
7. A kifizetéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása A Számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. T 1612. II. gépberuházás 125.000Ft K 455. Beruházási szállító 125.000Ft
A rendelkezésre-tartási jutalékot a bank a 100 000 EUR hitelkeretre fogja felszámolni. Így felmerüléskor nem lehet az egyedi eszközökhöz közvetlenül hozzárendelni. A hitelkeret első gépre jutó arányos részét kell a bekerülési értékben figyelembe venni. Rendelkezésre-tartási jutalék az üzembe helyezés napjáig: 100.000EUR×0,4%×1,5:12 = 50EUR. 50EUR×295Ft/EUR = 14.750Ft. Ennek azonban csak a fele (50 000 EUR) illeti meg arányosan az első gépet, így az elszámolandó jutalék összege: 50EUR:2×295Ft/EUR = 7.375Ft. A jutalék fennmaradó része a másik két gép bekerülési értékében kerül figyelembevételre. T 1611. I. gépberuházás 7.375Ft K 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 7.375Ft Kamat számítása az üzembe helyezésig eltelt időtartamra: 50.000EUR×5%×0,5:12 = 104,17EUR T 1611. I. gépberuházás 30.730Ft (104,17EUR×295Ft/EUR) K 4792. Kamat-elszámolási technikai számla 30.730Ft (104,17EUR×295Ft/EUR) A beruházás bekerülési értéke: 14.500.000Ft + 100.000Ft + 7.375Ft + 30.730Ft = 14.638.105Ft T 13. Műszaki berendezések 14.638.105Ft K 1611. I. gépberuházás 14.638.105Ft 5. 2012. október 1. a második gép beszerzésének elszámolása T 1612. II. gépberuházás 7.500.000Ft (25.000EUR×300Ft/EUR) K 455. Beruházási szállító 7.500.000Ft (25.000EUR×300Ft/EUR) 6. 2012. november 1. a beruházási szállító kifizetése beruházási hitelkeretből T 455. Beruházási szállító 7.625.000Ft (25.000EUR×305Ft/EUR)
8. 2012. december 1. a harmadik gép beszerzésének elszámolása T 1613. III. gépberuházás 7.450.000Ft (25.000EUR×298Ft/EUR) K 455. Beruházási szállító 7.450.000Ft (25.000EUR×298Ft/EUR) 9. 2012. december 31. A bank a rendelkezésre-tartási jutalékot és a hitel kamatát leemelte a devizabetét-számláról (a devizabetét-számla könyv szerinti árfolyama 290Ft/EUR). Rendelkezésre-tartási jutalék: 100.000EUR×0,4%×1,5:12=50EUR 50.000EUR×0,4%×2,5:12=25,01EUR 25.000EUR×0,4%×2:12=16,66EUR, összesen: 91,67EUR a) Rendelkezésre-tartási jutalék elszámolása T 1619. Beruházási közös költség 19.335Ft (66,67EUR×290Ft/EUR) T 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 7.250Ft (25EUR×290Ft/EUR) K 386. Devizabetét-számla 26.585Ft (91,67EUR×290Ft/EUR) A 4791. Jutalék-elszámolási technikai számlán marad 125Ft árfolyamnyereség, ami az első géphez kapcsolódik. Mivel az első gép már aktiválásra került, ezért az árfolyam különbözetet eredmény javára kell elszámolni. T 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 125Ft K 974. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 125Ft A devizabetét könyv szerinti árfolyama 290Ft/ EUR, ezért a fizetéshez kapcsolódóan árfolyamkülönbözetet nem kell elszámolni. 3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Kamat: 50.000EUR×5%×4,5:12=937,49EUR25.0 00EUR×5%×2:12=208,34EUR, összesen: 1.145,83EUR Az első gép aktiválása került, az aktiválás utáni időszakot terhelő kamat nem lehet a bekerülési érték része, azt kamatráfordításként kell elszámolni, összege 832,78EUR (937,49EUR104,71EUR). A második gép még nem került aktiválásra, ezért a kamat arányos részét a második gép bekerülési értékében aktiválni kell. b) Kamat elszámolása T 871. Fizetett kamatok 241.506Ft (832,78EUR×290Ft/EUR) T 4792. Kamat-elszámolási technikai számla 30.366Ft (104,71EUR×290Ft/EUR) T 1612. II. gépberuházás 60.419Ft (208,34EUR×290Ft/EUR) K 386. Devizabetét-számla 332.291Ft (1.145,83EUR×290Ft/EUR) A „4792. Kamat-elszámolási technikai számlán” marad 364Ft árfolyamnyereség, ami az első géphez kapcsolódik. Mivel az első gép már aktiválásra került, az árfolyam-különbözetet eredmény javára el kell számolni. T 4791. Jutalék-elszámolási technikai számla 364Ft K 974. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 364Ft A devizabetét könyv szerinti árfolyama 290Ft/ EUR, ezért a fizetéshez kapcsolódóan árfolyamkülönbözetet nem kell elszámolni. c) Az év végi értékelés végrehajtása Mérlegfordulónapon a beruházási hitelt és a beruházási szállítókat kell átértékelni. Mivel az első gép már aktiválásra került, az ahhoz kapcsolódó beruházási hitel átértékelésének összegét eredménnyel szemben kell elszámolni. A második és harmadik gép mérlegfordulónapon még nem került aktiválásra, ezért a Számviteli törvény 47. § (4) bekezdése c) pontjának előírása szerint a beruházási hitel és a beruházási szállító átértékelésének összegét a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni.
Beruházási hitelállomány átértékelése: 50.000EUR×(292Ft/EUR – 290Ft/EUR) + 25.000EUR×(305Ft/EUR – 290Ft/EUR) = 475.000Ft árfolyamnyereség, Beruházási szállítók átértékelése (harmadik gép): 25.000EUR×(298Ft/EUR – 290Ft/EUR)= 200.000Ft. Átértékelés elszámolása: T 444. Beruházási hitel 475.000Ft K 1612. II. gépberuházás 375.000Ft K 974. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 100.000Ft T455. Beruházási szállító 200.000Ft K 1613. III. gépberuházás 200.000Ft 10. 2013. január 1. beruházási szállító kifizetése beruházási hitelből T 455. Beruházási szállító 7.350.000Ft (25.000EUR×294Ft/EUR) K 444. Beruházási hitel 7.350.000Ft (25.000EUR×294Ft/EUR) 11. A kifizetéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása A Számviteli törvény 47. § (4) bekezdésének c) pontja alapján az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. T 1613. III. gépberuházás 100.000Ft [25.000EUR×(294Ft/EUR – 290Ft/EUR)] K 455. Beruházási szállító 100.000Ft [25.000EUR×(294Ft/EUR – 290Ft/EUR)] 12. 2013. január 15. a második és harmadik gép aktiválása A Számviteli törvény 47. § (4) bekezdése ab) és ad) pontjának előírása szerint az üzembe helyezésig terjedő időszakot terhelő rendelkezésre-tartási jutalékot, kamatot szintén a bekerülési értékben figyelembe kell venni. 2013. január 1-jével a hitelkeret fennmaradó 25.000EUR-os összege lehívásra került, ezért rendelkezésre-tartási jutalék nem terheli ezt az időszakot. Mivel az aktiválás időpontjában a bank a kamatot nem emelte le, a 2013. január 1–2013. január 15. közötti időszakot terhelő összegeket ki kell számolni. A hitelállomány fele az aktivált első géphez kapcsolódik, ezért a kamatot 50.000EUR hitelállományra kell kiszámolni. 4
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Kamat: 50.000EUR×5%×0,5:12 = 104,17EUR. A második és harmadik gép beszerzési ára azonos, ezért a kamatot fele-fele arányban kell a két gép között megosztani. A kamat elszámolása: T 1612. II. gépberuházás 15.469Ft (52,09EUR×297Ft/EUR) T 1613. III. gépberuházás 15.469Ft (52,09EUR×297Ft/EUR) K 4792. Kamat-elszámolási technikai számla 30.938Ft (104.17EUR×297Ft/EUR) Aktiválás előtt a „1619. Beruházási közös költség” számla egyenlegét a két gép között fel kell osztani. Felosztásra a vetítési alap a két gép beruházási számlájának egyenlege. 1612. II. gépberuházás egyenlege: 7.500.000Ft + 125.000Ft + 60.419Ft – 375.000Ft + 15.469Ft = 7.325.888Ft 1613. III. gépberuházás egyenlege: 7.450.000Ft – 200.000Ft + 100.000Ft + 15.469Ft = 7.365.469Ft. Így a két eszköz között 49,87% : 50,13% arányban kell a beruházási közös költséget megosztani. 1619. Beruházási közös költség számla egyenlege 19.335Ft; – második gépre jut: 19.335Ft×49,87% = 9.642Ft, – harmadik gépre jut: 19.335Ft×50,13% = 9.693Ft. Közös költség elszámolása: T 1612. II. gépberuházás 9.642Ft T 1613. III. gépberuházás 9.693Ft K 1619. Beruházási közös költség 19.335Ft Felosztás után a két gép beruházási számlájának egyenlege: – T 1612. II. gépberuházás 7.325.888Ft + 9.642Ft = 7.335.530Ft – T 1613. III. gépberuházás 7.365.469Ft + 9.693Ft = 7.375.162Ft Üzembe helyezés elszámolása: T 13. Műszaki berendezések 14.710.692Ft K 1612. II. gépberuházás 7.335.530Ft K 1613. III. gépberuházás 7.375.162Ft
A 100.000EUR beruházási hitelt az üzembe helyezés (aktiválás) napján nem lehet átértékelni (a számviteli törvény előírása alapján átértékelni csak mérlegfordulónapon lehet).
Olvasói kérdések Euróban vezetett könyvelés Kérdés: Társaságunk magyarországi adószámmal rendelkező európai részvénytársaság, amely könyvelését forintban vezeti. Jegyzett tőkéje ugyanakkor euróban meghatározott. Kérdés: az adott esetben a jegyzett tőkét át kell-e értékelni a 12. 31-i árfolyamra? Ha igen, akkor ezt az átértékelést is az eredménnyel szemben kell elszámolni?
Válasz: A kérdésben leírt tényállás ellentmondásos. Egy cégnek olyan pénznemben kell a könyveit vezetni, amilyen a jegyzett tőkéje. A kérdésben leírtak szerint az Rt. jegyzett tőkéje euróban meghatározott, ezért ebben az esetben a könyveit is euróban kell vezetnie. Így a jegyzett tőke átértékelése fel sem merülhet. Az európai részvénytársaság forintban is vezetheti könyveit, ennek azonban az a feltétele, hogy a jegyzett tőkéjét a társasági szerződésben, így a cégbíróságon is forintban tartsák nyilván (ebben az esetben sem lehet átértékelés, mert forintos könyvvezetés mellett forintos jegyzett tőke van). A Számviteli törvény 20. §-a (3) bekezdésének előírásából következik a válasz. E szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját, többek között, az európai részvénytársaság. Így, ha a létesítő okiratban (társasági szerződésben) a jegyzett tőkét devizában határozták meg, akkor az Rt.-nek devizás beszámolót kell készíteni (ebben az esetben a jegyzett tőkét is devizában kell a cégbíróságon bejegyeztetni). Devizás beszámolót csak devizás könyvvezetéssel lehet alátámasztani.
5 E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Folyamatos folyószámlahitelt elszámolása
Kérdés:
Kérdés:
2012. január 1-től jelentősen változtak a szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályai. Cégünk ipari tanulókat foglalkoztat tanulószerződéssel, s eddig (2012. január–február) az érvényesíthető normatív elszámolással visszaigénylő pozícióban voltunk, hiszen a havi bruttó kötelezettségünket meghaladta az elszámolható normatív támogatás. Kérdésünk, hogyan könyveljük le a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget. 1. Bruttó módon: −− Bruttó kötelezettség: T 56/K 47 −− Normatív támogatás: T 47/K 96 −− Pénzügyi teljesítés: T 47/K 38 vagy T 38/K 47 2. Nettó módon: −− Havi bevallás alapján, ha fizetendő: T 56/ K 47 és T 47/K 38, ha visszaigényelhető: T 47/K 96 és T 38/K 47. Ha nettó módon könyvelünk, akkor az éves elszámolás hogyan alakul? Mi van akkor, ha az egyik hónapban visszaigénylők vagyunk, a másikban pedig befizetők? Mi a bruttó elszámolást tartjuk helyesnek, de több fórumon ennek ellenkezőjét olvassuk.
Válasz: Az új törvény előírása alapján a cégnek havi bevallás alapján előleget kell fizetnie. Ezért a havonta fizetett összeget előlegként kell elszámolni: T 47–K 38. Ha a havi bevallás alapján visszaigényelhető összeg van, akkor annak is csak a pénzügyi teljesítése kerül elszámolásra: T 38.–K 47. Ha az éves bevallásban kötelezettség keletkezik, akkor azt az eddigieknek megfelelően bérjárulékként kell elszámolni: T 56–K 47. Ha az éves bevallásban visszaigénylés jön ki egyenlegében, akkor, mint költségekre kapott támogatást, egyéb bevételként kell elszámolni: T 47–K 96. Így éves szinten nettó elszámolás történik, év közben csak pénzügyi rendezés kerül elszámolásra.
Az alább leírt számviteli esemény főkönyvi könyveléséhez szeretnék segítséget, tanácsot kérni. Kft.-nk folyamatosan folyószámlahitelt vesz igénybe a folyószámlát vezető banktól. A bank által küldött kivonat kétfajta egyenleget tartalmaz: záróegyenleget (–) előjellel a hitel aznapi egyenlegével és a felhasználható egyenleget (+) előjellel. Kérdésem, hogy a főkönyvi könyvelésben milyen módon kell nyilvántartani napi gyakorisággal vagy mérlegkészítés előtti éves záráskor az igénybe vett hitel összegét, hogy az megfeleljen a számviteli törvény, illetve az adótörvények hatályos előírásainak.
Válasz: A bankszámla forgalmát folyamatosan, pénzmozgáskor a bankszámlán (38-as számlacsoportban) kell könyvelni, akkor is, ha annak egyenlege mínusz előjelű, azaz folyószámlahitelt vettek igénybe. Ha mérlegfordulónapon a bankszámla egyenlege negatív, akkor a főkönyvi kivonatban a bankszámlának „K” egyenlege van, ezért a mérleg összeállításakor a rövid lejáratú hitelek között kell a mérlegben a számla egyenlegét szerepeltetni. Ezt a negatív egyenleget viszont sem év közben, sem év végén nem kell a 4-es számlaosztályba átkönyvelni.
Eladási árban kalkulált várható támogatás összege Kérdés: A 2000. évi C. törvény 56. §-a (1) bekezdése értelmében a saját termelésű készleteket a mérlegben a még várható költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb, mint a piaci ár. Mezőgazdasági üzemben lehet-e értelmezni a várható támogatást ilyen vonatkozásban?
Válasz: A válasz röviden: igen. A mezőgazdasági termék eladási árába bele kell kalkulálni a várható támogatás összegét, és az értékvesztés elszámolásának vizsgála6
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
takor ezt a támogatással megemelt árat kell a könyv szerinti értékhez viszonyítani.
Garanciális kötelezettségek és a céltartalékok Kérdés: Egy építőipari beruházásokat végző társaság esetében a kiszámlázott bevétel 10%-át megrendelővel kötött szerződések alapján a megrendelő garanciális visszatartás formájában a szerződésben meghatározott ideig nem utalja át. Egyes megrendelők garanciális kötelezettségek fedezetére elfogadják a bankgarancia nyújtását, melynek fedezete az építőipari vállalkozás óvadéki betéte. Az építőipari vállalkozásnál garanciális munkák miatti költségek egyes években nem merültek fel. Kérdésem: Helyes-e a vállalkozás azon gyakorlata, hogy garanciális kötelezettségekre céltartalékot nem képez, mivel többéves tapasztalat alapján ilyen jellegű kötelezettsége nem merült fel, vagy a bankgarancia, illetve a garanciális visszatartás összegével egyezően céltartalékképzés fennáll?
Válasz: A garanciális kötelezettségre történő céltartalékképzés szabályait a számviteli politikában kell rögzíteni. Ezt a céltartalékot tapasztalati adatok alapján indokolt képezni, hiszen azok mutatják, hogy a vállalkozás milyen minőségben végzi a munkáját. Így pl. a vállalkozás számviteli politikában dönthet úgy, hogy a megelőző években (3–5 év) ténylegesen felmerült garanciális javítási költségek alapján képezi a céltartalékot. Így a garanciális kötelezettségre történő céltartalékképzés mértékének semmi köze ahhoz, hogy a megrendelővel milyen mértékű garanciális visszatartásban állapodtak meg (ez csak pénzügyi visszatartás; azt jelenti, hogy a követelés egy részét később fogják kiegyenlíteni). Így, ha a vállalkozásnak a számviteli politikában meghatározott megelőző években nem merült fel ilyen jellegű kötelezettsége, akkor céltartalék képzése sem indokolt, függetlenül attól, hogy a megrendelővel garanciális visszatartásban állapodtak meg.
Egyéni vállalkozó által kapott vállalkozóvá-válási támogatás Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó kap a munkaügyi központtól vállalkozóvá-válási támogatást. (80% költséget ismerhet el a jövedelemszámításnál.) A támogatás folyósítása havonta történik. Az egyéni vállalkozónak ezt bevételként kell elszámolni, így a támogatás 20%-a jövedelem lesz számára?
Válasz: Röviden a válasz: nem. Az Szja.-tv. 51. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az átalányadózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra kapott jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevétellel összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az önálló tevékenység idevonatkozó bevétel- elszámolási szabályait az Szja.-tv. 19. §-a határozza meg. A 19. § (2) bekezdésének előírása szerint a támogatás akkor és olyan összegben minősül bevételnek, amikor a hozzá kapcsolódó költségek, kiadások felmerülnek. A 19. § (4) bekezdésének előírása szerint, ha a támogatás a jogszabályban előírt határidőig nem kerül felhasználásra, akkor a fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár; határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.
Számla befogadása átalakuló cégnél Kérdés: Egy Kft. 2012. 01. 01-i időponttal beolvad egy Zrtbe. Az átalakuláshoz kapcsolódó vagyonmérleget és vagyonleltárt 2011. december 31-i időponttal készíti el mind a két társaság. 2012. 01. 04-én a volt Kft. telephelyén egy nagy fogyasztású eszköznél az EON vizsgálatot tartott, és megállapította, hogy technikai okok miatt csak a fogyasztás 60%-át számlázta a 7
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Kft. felé. 5 évre visszamenőleg ki akarja számlázni a 40% különbözetet, amelynek várható összege kb. 60 millió Ft. A beszámoló elkészítéséig az EON számlát nem küldött. Mivel a Kft. 2011. december 31-i időponttal megszűnt, a kérdéseim a következők: 1. Az összeg nagysága miatt háromoszlopos mérlegeket kell készíteni. A Kft. mérlegét hogyan lehet módosítani, ha a megszűnés miatt a NAV záró ellenőrzést fog tartani, és csak ezt követően kapjuk meg a számlákat? 2. A Kft. beolvadása miatt a Zrt. 2012. évi nyitó adatai a Kft 2011. december 31-i időpontra vonatkozó mérleg adatait fogják tartalmazni. A cégbíróság is ezt az adatot fogadja el. Amennyiben a Kft. előző 5 évi mérlegét módosítani kell, változni fog az eredménye és a saját tőkéje is. A Zrt.-nél ezt hogyan kell lekezelni? 3. Hogyan lehetséges egy megszűnt cégnél 5 évre vis�szamenőleg adót önellenőrízni (záró ellenőrzés után)? A Zrt. a Kft. jogutódja. A Kft. 2011. évi beszámolójában ezzel kapcsolatban nem lehet csinálni valamit?
Válasz: Ha a Kft. 2011. évi beszámolója mérlegkészítésének időpontjáig az EON számlája nem érkezett meg, akkor azt a Kft. 2011. évi mérlegében nem lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a Zrt. mint jogutód könyvelésében kell a villanyszámlát rögzíteni, ez a költség a Zrt. – mint jogutód – 2012. évi költsége lesz; ezért a kft. tekintetében megelőző évek önellenőrzése és ehhez kapcsolódóan háromoszlopos beszámoló készítése fel sem merülhet.
Számviteli vs. tao.-nyereség és -veszteség Kérdés: Egyik ügyfelünk a 2011-es évet közel 15 mFt nyereséggel zárta. A vállalkozás 2009. végén alakult, azt az évet nyereséggel zárta, a 2010-es évet viszont 6 mFt veszteséggel. Van-e lehetőség ezzel a 6 mFt-tal csökkenteni az adózás előtti eredményt, csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót? Milyen könyvelési tételekre kell ilyenkor figyelnünk 2011-ben, és majd 2012-ben?
Válasz:
Először is fontos hangsúlyozni, hogy a számvitelben kimutatott nyereség és veszteség nem feltétlenül egyezik meg a társasági adóalappal. Amennyiben a kérdésben leírt számok az adóalappal egyeznek meg, akkor a 2011. évi 15 mFt-os pozitív adóalapot a 2010. évi 6mFt-os negatív adóalappal csökkentheti a vállalkozás(feltéve, hogy a 2010. évi negatív adóalap rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett keletkezett). Így csökken a 2011. évre fizetendő társasági adó. Ezt a fizetendő társasági adót kell 2011-ben a 89-es számlacsoportban elszámolni. A negatív adóalap felhasználásához más könyvelési tétel sem 2011-ben, sem 2012-ben nem kapcsolódik.
A veszteségelhatárolás társasági adónál a későbbi években az adóalapot csökkentheti, így az társasági adótörvény szerinti kategória. A társasági adótörvény szerinti veszteségelhatárolást a számviteli törvény nem kezeli, azt könyvelni nem kell, nem lehet (a könyveléstől függetlenül a társasági adótörvény szerint ezt a veszteséget viszont nyilván kell tartani). Ha a vállalkozás mérleg szerinti eredménye 2010-ben veszteség volt, akkor ez a veszteség – ami nem biztos, hogy a negatív adóalappal megegyezik – 2011-ben nyitás után az eredménytartalékot csökkentette (de olyan eset is lehet, hogy a számviteli eredmény nyereség, a társasági adóalap viszont negatív). 2011-ben a veszteség felhasználása miatt kevesebb társasági adót kell fizetni, így az adózott eredmény és – ha osztalék jóváhagyás nem történt – a mérleg szerinti eredmény is magasabb lesz. Ez a 2011. évi mérleg szerinti eredmény 2012-ben nyitás után az eredménytartalékba kerül átvezetésre, így a megelőző évek vesztesége miatti vagyoncsökkenést az eredménytartalékban fogja „ellentételezni”.
Devizaalapú forintos kölcsön értékelése Kérdés: Át kell-e értékelni év végén a fix törlesztésű devizaalapú forintkölcsön összegét, ha törlesztési értesítőn a tőketörlesztés és az alapkamat összege forintban van meghatározva? Továbbá, a továbbvitt kamat (a vál8
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
tozó kamatrész + forint és a kölcsön alapjául szolgáló deviza- árfolyamváltozáshoz kötött kamatrész + az előző részlet továbbvitt kamata és a forintkamat) teljes összegét az eredeti futamidő lejárta után érvényesíti a hitelező. Ez utóbbi összeget el kell határolni a futamidő éveire?
Válasz: A kérdés kissé bonyolultan került megfogalmazásra. Ha jól értem, akkor a felvett devizaalapú forintos hitel esetén a hiteltörlesztés nem az aktuális árfolyamon történik, hanem az mindig forintban azonos összegű. A hiteltörlesztés árfolyam-különbözetét a hitelező nem tőketörlesztés árfolyam-különbözeteként, hanem kamatként kéri megfizetni. Ebben az esetben a felvett hitelt mérlegfordulónapon nem kell átértékelni. A hitel kamatát fő szabály szerint felmerüléskor (fizetéskor) kell kamatráfordításként elszámolni. Amennyiben a kamatterhelés (fizetés) időszaka nem egyezik meg az üzleti évvel, az üzleti évet időarányosan terhelő kamatot is – zárlat keretében – el kell számolni. Így, ha a hitelező minden tőketörlesztéshez kapcsolódóan terheli a kamatot, ami a tőketörlesztéshez kapcsolódó kamatkülönbözetet is tartalmazza, akkor azt a kamatot mérlegfordulónapon kamatráfordításként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni (mert a kamat fizetése csak a futamidő végén történik).
Személygépkocsi-bérbeadás elszámolása Kérdés: Személygépkocsi bérbeadásával foglalkozó kft.-vel kapcsolatos a kérdésem. A Kft. a gépkocsibérleti-díjat egy összegben számlázza ki a bérlő felé. A bérleti szerződésben tételesen fel van sorolva, milyen tételekből áll össze a számla értéke – pl. szervizköltség, biztosítás, lízingdíj, üzemanyag stb. Kérdésem: A szervizköltségnek az áfáját a bérbeadó levonhatja-e attól függetlenül, hogy a bérlő felé a számlában egyösszegű bérleti díj szerepel? Vagy ez abban az esetben
lehet, ha közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerül a szervizköltség a bérlőnek, és nem egy átfogó bérleti díj részét képezi? A bérlőnek üzemanyagkártyát biztosít a bérbeadó cég. A bérbeadó megkapja az üzemanyag-fogyasztásról a számlát, pl. a Mol-tól. Ennek az áfáját levonhatja-e – mivel ez is a bérbevevő részére kiszámlázásra kerül az egyösszegű bérletidíj-számlában. Ha a szervizköltség átalányban van havonta kiszámlázva, mert a kocsi élettartamától és műszaki állapotától függően megállapítanak egy összeget, akkor a szervizköltség áfája, ami év közben megjelenik, ös�szegszerűen levonható-e? Csak ebben az esetben nem akkor van továbbszámlázva, amikor a szervizszámlát megkapja a cég, hanem egyenlő részletekben egész évben.
Válasz: A bérbeadó a szervizköltség, üzemanyagszámlák áfatartalmát csak akkor igényelheti vissza, ha az tételesen továbbszámlázásra kerül. A szervizköltséget közvetített szolgáltatásként, az üzemanyagot termékértékesítésként külön-külön nevesíteni kell a bérbevevő felé kimenő számlában ahhoz, hogy a bérbeadó ezen számlák áfáját levonja (csak így tudja bizonyítani, hogy tovább-értékesítési céllal történik a beszerzés). Ha a bérbeadó csak egy bérleti díjról állít ki számlát, akkor sem a szervizköltség, sem az üzemanyag áfáját nem igényelheti vissza. Ha a szervizköltség átalányban van havonta kiszámlázva – melyet a kocsi élettartamától és műszaki állapotától függően állapítanak meg –, akkor az nem kerülhet közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra, hiszen a bejövő és kimenő számláknak adott esetben semmi közük nincs egymáshoz. A kérdésben leírt feltételből az is következik, hogy a szervizátalány akkor is kiszámlázásra kerül, ha adott évben a bérbeadónál például nem merül fel szervizköltség, így nem beszélhetünk arról, hogy változatlan tartalmú szolgáltatást számláz tovább a bérbeadó. Ezért a bérbeadónál a szervizszámla áfatartalma nem vonható le.
9 E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Szerződés szerinti teljesítés megállapítása Kérdés: Társaságunk laboratóriumi gépek, berendezések karbantartását (tisztítás, kalibráció, tesztelés) végezte el 2011. 12. 27-én (dátum: a szervizmunkalap alapján). A megbízó a munka elvégzését 2012. 03. 05-én igazolta vissza, azaz a teljesítési igazolás dátuma 2012. 03. 05. Kérdésem, hogy társaságunk helyesen állította-e ki a tevékenységről szóló számlát 2012. 03. 05-ei teljesítési időponttal és 27%-os áfa feltüntetésével. A munka egyedi megrendelés alapján eseti jellegű volt.
Válasz: A szerződés szerinti teljesítés időpontja a két fél megállapodásán alapszik. Ha a szerződő felek a megrendelés teljesítéseként a vevő teljesítésigazolásában állapodtak meg, akkor a teljesítés időpontjának megállapításában a teljesítésigazolás a mérvadó (ebben az esetben nem a szervizmunkalapot tekintik teljesítésnek). Ez lehetséges, hiszen egy javítás után például lehet próbaüzemet is végezni a laboreszközökkel, és ezen próbaüzem eredményeihez is lehet a teljesítést kötni. Ha azonban a megrendelésnél ilyen egyéb, a javítást követő – később teljesülő – feltételt nem kötöttek ki, akkor nem értelmezhető, hogy a teljesítésigazolás dátuma miért 2012. 03. 05., és miért nem 2011. 12. 27. Ebben az esetben sem a számviteli törvény, sem az áfatörvény szempontjából nem lehet megalapozott, hogy 2012. évi teljesítéssel került a számla kiállításra.
Részesedés nyilvántartása Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt, legutoljára 2002-ben. Csak pénzben és csak jegyzetttőke-befizetések voltak. A tőkebefizetések EUR-ban és USD-ben történtek meg, a román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli (feltüntetve a valamikor befizetett más devizákat is), valamint a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti.
Előző években a fordulónapi átértékelés nem történt meg, mivel a kiszámított árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. 2011. 01. 01-től a számviteli törvény 60. §-a alapján kötelező a devizás tételek fordulónapi átértékelése, így a részesedést a cégbíróságon devizában jegyzett tőke devizanemében kell értékelni. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejes értékét számolta át fordulónapi árfolyamon forintra – mivel előző években a részesedés devizaértékét EUR-ban és USD-ben tartotta nyilván, és jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy egy 1995-ös USD-befizetést milyen keresztárfolyamon lehetne román lejre átváltani –, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Véleményünk szerint a jegyzett tőke lejértéke tükrözheti legjobban a korábbi más devizákban befizetett összegeket, mivel a román cégbíróság a befizetés napján érvényes keresztárfolyamokon ismerte el lejben a tőkejuttatások értékét. Helyesen járt-e el a társaság?
Válasz: A társaságnak alapítástól kezdve a részesedést lejben kellett volna nyilvántartania, nem EUR-ban és USD-ben. Így a nyilvántartása helytelen volt. Minden tőkeemelésnél a társaság által számviteli politikában választott árfolyammal (pl. MNB, saját bank átlagárfolyama stb.) kellett volna a részesedés lejben kifejezett értékét meghatározni (minden devizás tétel állományba vétele csak és kizárólag a számviteli politikában rögzített árfolyammal történhet). Így 2011-ben – mivel megelőző években nem volt átértékelés – a részesedésnek több árfolyamon kellene a könyvekben szerepelnie (ehhez a korábbi évek árfolyamait meg kell szerezni; arra nem lehet hivatkozni, hogy ezek az árfolyamok nem állnak rendelkezésre). A részesedés állománybavétel-kori – számviteli politika szerinti – árfolyamai és a 2011. mérlegfordulónapi számviteli politika szerinti árfolyam közötti különbözet jelenhet meg átértékelési különbözetként.
10 E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
Végleges eszközátadás Kérdés: Építőipari segédanyagokat forgalomba hozó vállalkozás (forgalmazó) akciót hirdetett. A termékeit „TÜZÉP” vállalatok vásárolják meg, amelyektől a termékeket a házat építők és építtetők veszik meg. A termékeket az anyagok felrakására szakosodott szakemberek építik be a házakba.
Válasz:
A kérdésben leírt választási lehetőségek közül az utolsó szerint kell az ügyletet minősíteni mind számviteli, mind adózási szempontból, azaz végleges eszközátadás történik magánszemélynek. A szakemberek, megállapítható, hogy nincsenek közvetlen üzleti kapcsolatban a forgalmazóval, így az üzleti ajándék, illetve az utólagos engedmény fel sem merülhet (utólagos engedményt a forgalmazó a vevőjének – aki a kérdésben leírtak szerint a TÜZÉP – adhatna, és nem annak a szakembernek, aki beépíti az anyagot). Az adott termék, nyújtott szolgáltatás (anyavállalat látogatása) természete miatt véleményem szerint reklámnak sem minősíthető az ügylet.
A forgalmazó azáltal igyekszik a termékeinek a forgalmát növelni, hogy a termékeket beépítő mesteremberek részére egy ún. pontgyűjtő akciót hirdet. (Indok: a terméket beépítő szakember tudja igazán meggyőzni a házépítőt a termék előnyös tulajdonságai felől, így közvetett módon nő a forgalmazó árbevétele). Így a szakembereknek ajándékként átadott termékeket térítés nélkül átadott eszközként kell elszámolni. A forgalmazó egy klubot hozott létre, amelyben re- Mivel a termékeket magánszemélyek kapják, ezért gisztrálják azokat a szakembereket, akik jelentkeznek személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni náluk. A klubtagság a jelentkezési lap beküldésével [Számviteli törvény 3. § (7) bekezdésének 3. pontja, szerezhető meg; a tagságot a tagsági kártya igazolja. A 79. § (3) bekezdése]. Az átadott termékek után pl. klubtagság megtartásához klubtagnak a klubkártya áfafizetési kötelezettség is keletkezik. Ha a magánkiállításától számított egy éven belül részt kell vennie személyek nem fizetik meg az áfát, akkor a fizetendő egy 3 napos szakmai tanfolyamon, amelyen a forgal- áfát is – mint magánszeméllyel szemben elengedett mazó megtanítja a résztvevőket az általa forgalma- követelést – szintén személyi jellegű egyéb kifizetészott termékek megfelelő használatára. A szakemberek ként kell elszámolni. ugyan magánszemélyek, de ezeket a tanfolyamokat az őket foglalkoztató cégek fizetik. A meghirdetett akcióban kizárólag a klub tagjai vehetnek részt. A forgalmazó a termékeken matricákat helyez el, amelyeket a vásárlás után le kell venni, és a pontgyűjtő füzetbe ragasztani. Az összegyűjtött pontokat a szakemberek be tudják váltani előre meghirdetett E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájéún. „ajándékokra”. Ezek az ajándékok különféle, a egyes koztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a termék emblémájával ellátott munkaruházati termé- rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácskek, védőfelszerelések és szerszámok lehetnek. adás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
Ezen túlmenően a forgalmazó a klubtagjai között minden évben versenyt hirdet, a legtöbb pontot beküldő szakemberek értékes fődíjat nyerhetnek. A fődíj minden évben más (pl. gyárlátogatás az anyavállalatnál). Tehát az ajándékban részesülő szakember semmilyen vagy csak nagyon közvetett (azaz nem kereskedelmi, üzleti) kapcsolatban van a forgalmazóval. Kérdés, hogy minek minősülnek az „ajándékok” számviteli és adózási szempontból: reklámköltségnek, üzleti ajándéknak, utólag adott engedménynek vagy végleges eszközátadásnak?
E-számvitel
|
E-számvitel IV. évfolyam ötödik szám, 2012. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . m á j u s , I V. é v f o l y a m 5 . s z á m
