E-számvitel 2015.május
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VII. évfolyam 5. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Felkészülés a 2014-es üzleti év zárása III. rész
Olvasóink kérdezték −− Bt. beltagjának nyújtott támogatás −− EKÁER miatt kockázati biztosíték elszámolása −− Ingatlanértékesítés utáni maradványérték kezelése −− Ügyvezetőt terhelő járulékok −− Tárgyi eszköz beszerzése fejlesztési tartalékból −− Földalapú támogatással kapcsolatos teendők −− Külföldi érdekeltségű befektetés értékelése −− Külföldi kiküldetés bizonylatolása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. április 25.
−− Faktoring számviteli elszámolása −− Mezőgazdasági szövetkezet átalakított befektetői részjegye −− Bérleti jog értékesítésének elszámolása −− Tőkeemelés tőketartalékot érintve −− Értévesztés ’nettó módon’ történő elszámolása
1 E-számvitel |
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
A hónap témája Felkészülés a 2014-es üzleti év zárására III. rész Tőkevesztés miatt bekövetkező saját tőkerendezés lehetőségei A saját tőke rendezésére a tulajdonosoknak többféle lehetőségük van. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak, illetve a társaság tulajdonosainak melyik a legmegfelelőbb megoldás. a) pótbefizetés Az új Ptk. előírása szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A Gt. korábbi előírása alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Ezzel szemben az új Ptk. előírása szerint pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Így pótbefizetésként a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. Az új Ptk. hivatkozott előírásából az is következik, hogy a tag csak akkor kötelezhető pótbefizetésre, hogyha a társasági szerződés erre lehetőséget ad. Mivel az új Ptk.-hoz kapcsolódóan előbb vagy utóbb a társasági szerződések módosításra fognak kerülni, ezért – ha a társasági szerződés erre vonatkozóan nem tartalmazott előírást – akkor a módosításkor célszerű az erre vonatkozó szabályokkal a társasági szerződést kiegészíteni. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbe-
fizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Bár az új Ptk. pótbefizetésre vonatkozó szabályai csak a kft.-nél kerültek nevesítésre, azonban az új Ptk. más társasági formánál sem tiltja ezt a lehetőséget, ezért az például részvénytársaságnál is alkalmazható. Amennyiben a társaság saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tulajdonosnak. A kapott pótbefizetést a pénz befolyásakor, illetve az eszköz átvételekor lehet a lekötött tartalékban elszámolni. b) jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára A jegyzett tőke leszállítása tulajdonosi döntés alapján történhet a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára. A jegyzett tőke leszállítását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet a könyvekben elszámolni. c) jegyzett tőke emelése ázsióval A saját tőke/jegyzett tőke arány helyreállítása miatt csak ázsiós tőkeemeléssel lehet az új Ptk. tőkekövetelményét teljesíteni. A tőkeemelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésével. Az ázsió mértékét a Gt.-hez hasonlóan az új Ptk. sem szabályozza, így a mérték meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. A saját tőke/jegyzett tőke arány helyreállítása érdekében minél nagyobb összeget kell a tőketartalékba helyezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont, így, ha a tulajdonos nem emeli meg a jegyzett tőkét, akkor a tőketartalékba sem adhat vagyont. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. d) tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése Amennyiben a társaságnál van tulajdonossal szembeni tartozás (pl. tagi kölcsön/hitel, szállítói kötelezettség stb.), akkor a tulajdonos a 2
E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
társasággal szembeni követelését is elengedheti, mely elengedett kötelezettséget a társaságnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ez a rendkívüli bevétel a mérleg szerinti eredményen keresztül a saját tőke összegét helyreállíthatja. Az elengedett kötelezettséget az erre vonatkozó megállapodás aláírásával egyidejűleg lehet elszámolni. Ebben az esetben célszerű a társasági adóhatást és magánszemély tulajdonos esetében az ajándékozási illetékhatást is mérlegelni (csak az osztaléktartozás elengedése társasági adóalap-csökkentő, illetve ajándékozásiilletékmentes). e) pénzeszköz végleges átadása A tulajdonos pénzeszköz végleges átadásával is rendezheti a társaság tőkehelyzetét. A véglegesen kapott pénzeszközt a társaságnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ez a rendkívüli bevétel is a mérleg szerinti eredményen keresztül a saját tőke összegét szintén helyreállíthatja. A véglegesen kapott pénzeszközt a pénzmozgáskor lehet elszámolni (itt is célszerű a társasági adóhatást és magánszemélynél az ajándékozási illetéket mérlegelni). f) értékhelyesbítés alkalmazása A saját tőke helyzete – ha a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, amelyeknél a piaci érték jelentősen meghaladja azok könyv szerinti értékét – az értékhelyesbítés mint értékelési eljárás alkalmazásával is rendezhető. Az értékelési eljárás alkalmazása a számviteli politika ilyen irányú módosításával történhet. Az értékelési tartalék a saját tőke része és a Gt.hez hasonlóan az új Ptk. tőkevédelmi szabályai is a saját tőkénél engedik figyelembe venni az értékelési tartalékot. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogyha a vállalkozásnál nem kötelező a könyvvizsgálat, akkor a számviteli törvény előírása alapján ezt az értékelési eljárást könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.
amelynek a jegyzett tőke követelményét még tudja teljesíteni. Így pl. rt.-nek kft.-vé, vagy ha a kft. jegyzett tőke minimumát sem tudja teljesíteni, akkor bt.-vé kell átalakulnia. Kft. bt.-vé alakulhat át. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a számviteli törvény 140. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek (a jogelődnek azonban lehet valamelyik tőkeeleme negatív). Így ha van negatív tőkeelem, ami jellemzően a veszteséges gazdálkodás miatt az eredménytartalék, akkor azt a jogutód gazdaság társaság vagyonmérlegében rendezni kell (pl. jegyzett tőke leszállításával, vagy a tőketartalékból történő átvezetéssel, vagy ha a lekötött tartalékban van pótbefizetés, akkor a pótbefizetés elengedésével). Ha egyik lehetőség sem áll fenn, akkor az átalakuláshoz kapcsolódóan a tulajdonosoknak ázsióval vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni, akkor is, ha betéti társasággá szeretnének átalakulni, aminek az új Ptk. szerint sincs jegyzett tőke követelménye. Az előbb leírtak vonatkoznak az egyesülésre is. h) megszűnés A gazdasági társaság tulajdonosai bármikor dönthetnek a társaság megszüntetéséről is. A gazdasági társaság megszüntetése történhet végelszámolással vagy felszámolással. Végelszámolással csak akkor tud a társaság megszűnni, hogyha a tartozásainak van eszköz fedezete.
g) átalakulás más társasági formává Ha a társaság az a)-f) pontokban említett valamelyik lehetőséggel nem tud/nem kíván élni, akkor a hivatkozott új Ptk. szabály alapján olyan társasági formává kell átalakulnia, 3 E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
Olvasóink kérdezték
EKÁER miatt kockázati biztosíték elszámolása
Tisztelt Előfizetőnk!
Kérdés
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
EKÁER kapcsán az adózó által fizetett kockázati biztosítékot – amit egy letéti számlára fizet be – hogyan kell elszámolni a könyvekben? Gondolom egyéb követelésként [Szt. 29. § (7)] az adóhatósággal szemben, de mi van, ha a biztosíték összegéből adótartozásra történik az átvezetés?
Válasz Bt. beltagjának nyújtott támogatás Kérdés A bt. beltagja a bt.-ben főállásban munkaviszonyban van, és szeretné a lakását tehermentesíteni, melyhez a bt. támogatást adna. A 2014. évi eredménye nem lesz nagy. Jó megoldás lehet-e az, hogyha a 2015. évben adandó támogatásra 2014-ben céltartalékot képezünk, és a 2015. évi eredménnyel együtt utalja át a bt. a lakástámogatást (és minden más egyéb feltételnek megfelel)?
A fizetett biztosítékot egyéb követelésként (36-os számlacsoporton belül) kell kimutatni. a pénzmozgással egyidejűleg (T36-K38). Amennyiben ebből a biztosítékból adótartozásra történik átvezetés, akkor az egyéb követelés NAV-val szemben csökken, és csökken az adótartozás is (elszámolás: T46- K36).
Ingatlanértékesítés utáni maradványérték kezelése
Válasz
Kérdés
A számviteli törvénynek nincs olyan előírása, amely lehetővé tenné, hogy jövőben adandó támogatásra céltartalékot lehessen képezni. A támogatás akkor jelenik meg veszteségként, amikor azt adják (azaz a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg), arra előzetesen nem lehet céltartalékot képezni. Megjegyzem, hogy az adott támogatások tekintetében semmilyen jogszabály – így a számviteli törvény sem – ír elő fedezetvizsgálatot, így nincs olyan előírás, hogy csak akkor adható támogatás, hogyha pozitív az eredmény. Így a lakástámogatást is akkor kell elszámolni személyi jellegű egyéb kifizetésként, amikor azt a bt. átutalja. Amennyiben 2015-ben fizetik a támogatást, akkor az 2015ben jelenik meg költségként. Ezt a költséget azonban akkor is el lehet számolni, hogyha emiatt a bt.-nek a 2015-ös üzleti éve veszteséges lenne.
Egyik vállalkozásom a gazdasági épületei egy részét értékesítette. Az összes db-hoz tartozó értékeket kivezettem az eszköznyilvántartásból. Maradvány értéke is van. Kérdezem, hogy a maradványérték arányos részét is ki kell vezetni? Másik kérdésem: egyik kft szeretne átalakulni egyszemélyes kft.-vé. Én úgy gondolom, hogy csak az után lehetséges, ha az eddigi kft megszűnik, s úgy lesz belőle egyszemélyes kft. A régebben alakult egyik tulajdonosa lenne az egyszemélyes kft tulajdonosa. Egyéni vállalkozóvá úgy gondolom, hogy mindenképpen csak megszűnéssel válhatna. Még nem döntötte el, hogy mit szeretne csinálni.
Válasz 1. Az értékesített gazdasági épületeket könyv szerinti értéken, azaz nettó értéken kell kivezetni a könyvekből. A nettó értéknek része a maradványérték is, így azt is ki kell vezetni. 4
E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
2. Ha egy többszemélyes kft. egyszemélyes kft.-vé kívánna válni, az jogi értelemben nem átalakulás, ezért a többszemélyes kft. sem szűnik meg. Ha a többszemélyes kft.-ből egyszemélyes kft.-t szeretnének, akkor a többszemélyes kft. tulajdonosai az üzletrészüket egy személynek adják el. Az üzletrészek értékesítése azonban a kft. könyvelését nem érinti, az változatlanul működik tovább, csak a tulajdonosa egy személy lesz (ez társasági szerződésmódosítást jelent csak a tulajdonosok tekintetében). Megjegyzem továbbá, hogy a kft. egyéni vállalkozóvá eleve nem tud átalakulni még akkor sem, hogyha az egyszemélyes, mert az egyéni vállalkozó nem gazdasági társaság. A kft.-t meg lehet szüntetni pl. végelszámolással, egyéni vállalkozó pedig bármikor lehet a kft. tagja is a kft. működésétől, megszűnésétől függetlenül is.
Ügyvezetőt terhelő járulékok Kérdés Egyszemélyes kft. ügyvezetője rokkantnyugdíjas volt, alkalmazottként látta el a kft. ügyvezetését. Nem volt még 57 éves, amikor megszűnt a rokkantnyugdíjas státusz, átminősítették: ezután rehabilitációs ellátásban részesült (részesül). Ekkor azonban megszűnt a munkaviszonya, s a továbbiakban társas vállalkozóként lett bejelentve a 14T1041-en. Az ügyvezetésért (sem semmi másért) innentől kezdve nem vett fel jövedelmet semmilyen formában, de a törvényi előírás szerint a kft. a 1408-as bevallás 09-es táblázatában bevallotta kötelezően a minimálbér x-szerese után a 10, 7, 1, 5%-os járulékokat, illetve a szakképzési hozzájárulást, s mindezt meg is fizette a kft. a megfelelő adószámlákra. A könyvekben a 8-as számlaosztályban számolta el ráfordításként ezeket a kiadásokat. Egy minapi előadáson feltett kérdésre, ami a könyvekben történt elszámolás helyességére irányult – mármint hogy a 8-asban jó helyen van-e –, azt a választ kaptuk, hogy nem, mert valójában ezeket a járulékokat az érintett ügyvezetőnek be kellene fizetnie a kft.-nek, mert ezek őt terhelik, s ezért követelésként kell kimutatni.
Valójában logikus lenne, hiszen a szakképzési hozzájárulást kivéve ezeket a járulékokat a munkavállaló fizeti. Jelen esetben mégis furcsa, hogy nem vesz fel jövedelmet, csak a törvény erejénél fogva kell megfizetni kötelezően ezeket a járulékokat, s mégsem számolhatja el a kft. költségként vagy ráfordításként, hiszen mégis csak a kft. érdekében merültek fel.
Válasz A magánszemélyt terhelő járulékokat a magánszemélynek kell fizetni, és nem a kft.-nek. Így az előadáson elhangzott válasz helyes, mert a magánszemélyt terhelő, de a kft. által kifizetett járulékokat a magánszeméllyel szembeni követelésként kell kimutatni, azt a kft.-nél költségként, ráfordításként nem lehet elszámolni. Ezt a követelést a magánszemélynek a kft. felé valóban be kell fizetnie. Ha a kft. nem kívánja ezt megfizettetni a magánszeméllyel, akkor ezt a követelését el is engedheti a magánszemélynek, mely elengedett követelést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell a kft.-nél elszámolni, de az elengedett követelés összegében a magánszemély jövedelmet szerez, melyet adóznia kell.
Tárgyi eszköz beszerzése fejlesztési tartalékból Kérdés Egyik cégünk 2013-ban vásárolt tárgyi eszközt fejlesztési tartalékból. Létezik még az az időbeli korlát, hogy 4 éven belül nem szabad értékesíteni ezt a tárgyi eszközt, és ha igen, akkor mi a bírság, ha mégis értékesítik?
Válasz A Tao. tv. 7. §-ának (15) bekezdése a fejlesztési tartalékból beszerzett eszközökre sosem tartalmazott a kérdésben megfogalmazott korlátot. A fejlesztési tartalék tekintetében a 4 év a megképzett fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozik. A tárgyi eszköz beszerzésére felhasznált fejlesztési tartalék a Tao. tv. 1. számú 5
E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
melléklete 12. pontjának az előírása szerint társasági adó szempontjából elszámolt értékcsökkenési leírásnak minősül. Így a fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszköz időbeli korlát nélkül bármikor értékesíthető, csak a társasági adóalapnál az értékesített tárgyi eszköz Tao. tv. szerinti nettó értéke meghatározásánál a fejlesztési tartalékot már elszámolt értékcsökkenési leírásként kell figyelembe venni (azaz a nettó érték a felhasznált fejlesztési tartalék ös�szegével kevesebb lesz).
Földalapú támogatással kapcsolatos teendők Kérdés Egy társaság 2013. évben földalapú támogatást igényelt. Az igényelt támogatás összegét a társaság 2013-ban az egyéb bevételek között elszámolta. A hatóság 2013. évben helyszíni ellenőrzést végzett, amelyben az igényjogosultságot nem vitatta. A hatóság a 2013. évi beszámoló elfogadását követően az igénylést elutasította, majd új eljárás keretében kiegészítő információkat, dokumentumokat kér. A hatóság támogatással kapcsolatban a mai napig nem hozott határozatot, az ügy jelenleg is folyamatban van. A 2014. évre is benyújtotta a társaság az igényét. Ezzel kapcsolatban a hatóság helyszíni ellenőrzést tartott. A helyszíni ellenőrzés eredményéről a hatóság sem jegyzőkönyvet, sem határozatot nem bocsátott ki. A kérdéses támogatásról a társaságnak semmilyen információja nem volt a mérlegzárás időpontjáig. Ugyanakkor ismert volt, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a hatóság a 2014. évi támogatások első felét 2014. utolsó negyedévében az igény jogosultak részére utalta. A társaság részére a mérlegzárásig és a beszámoló elfogadásáig kiutalás nem történt. A fentiekben ismertetett körülményekre tekintettel a társaság a 2014. évi beszámolóban az igényelt támogatást bevételként nem számolta el. A 2014. évi beszámolót a tulajdonos már jóváhagyta. A társaság 2015. március hónapban
a 2014. évi földalapú támogatás folyósításáról határozatot kapott és a határozat alapján a hatóság a támogatás összegét ki is utalta. Kérdés: A társaságnak a 2014. évre folyósított támogatást a jogszabályi előírásokat figyelembe véve 2014. évi vagy 2015. évi bevételként kell-e elszámolnia? Abban az esetben, ha 2014. évi bevételként kell figyelembe venni, akkor 2015. évben háromoszlopos mérleget kell készítenie, mivel a folyósított támogatás összege jelentős összegű hibának minősül a társaságnál. A társaságnak a tulajdonos részére év közben, negyedévenként beszámolót kell készítenie. A kiutalt földalapú támogatást szerepeltetnie kell az évközi beszámolóban, melynek határideje minden hónap 15-e.
Válasz A területalapú támogatás jogszabályi előírás alapján igényelt támogatásnak minősül, így annak számviteli elszámolása nem pénzügyi rendezéshez kötött. A számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdése b) pontjának az előírása szerint ezeket az igényelt támogatásokat adott üzleti évre vonatkozóan egyéb bevételként el kell számolni, ha azokat mérlegkészítés időpontjáig igényelték. (Mivel a területalapú támogatásnál a jogszabály a jelentkezőktől függően „visszaosztást” tartalmaz, ezért nem a beadott igénylést, hanem az MVH határozatának kell meglenni mérlegkészítés időpontjáig.) A kérdésből nem derül ki, hogy mi a vállalkozásnál a mérlegkészítés időpontja, pedig a válasz ettől függ. Amennyiben a vállalkozás a 2014. évi földalapú támogatás folyósításáról a határozatot mérlegkészítés időpontjáig megkapta, akkor azt 2014-re egyéb bevételként el kellett volna számolnia, függetlenül attól, hogy az pénzügyileg mikor folyt be. Mivel a tulajdonos a beszámolót már elfogadta, a 2014-es üzleti év lezárt üzleti évnek minősül, ezért a 2015. évi könyvelés keretében 2014-es bevételként elszámolva kell kimutatni, és ha ez a hiba 2014-es beszámoló tekintetében jelentős összegű hibának minősül, akkor a 2015. évi beszámoló valóban három oszlopos lesz. Ha a határozat mérlegkészítés időpontja után 6
E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
született, akkor már 2015. évi egyéb bevételként kell elszámolni, ebben az esetben a 2014. évi beszámolóban hiba nem keletkezett. Ha a vállalkozás év közben készít a tulajdonosnak beszámolót, akkor is az előbbiek szerint indokolt eljárni.
Külföldi érdekeltségű befektetés értékelése Kérdés
Romániában van az egyik új ügyfelemnek befektetése. Ezt a befektetést előző években hozta létre … ezer euróért. Semmiféle átalakulás nem volt, pótbefizetés nem történt. A könyvelő 2013. évben a részesedések között lévő befektetést év végével átértékelte. Kérdésem, hogy a könyvelő helyesen járt-e el?
Válasz Ha a magyar vállalkozás román vállalkozásban szerzett tulajdoni hányadot, akkor az a részesedés valóban devizás részesedésnek minősül – mivel feltételezhetően a román vállalkozás jegyzett tőkéje nem Ft-ban meghatározott –, és mérlegfordulónapon a mérlegforduló-napi – számviteli politikában meghatározott – árfolyam alapján át kell értékelni. Ha az előbbi feltételek fennállnak, akkor az átértékelés végrehajtása rendben van, azonban nem derül ki a kérdésből, hogy milyen devizanem alapján értékelt át a könyvelő. A mérlegforduló-napi devizás átértékelés során nem automatikusan az euró árfolyam a meghatározó, akkor sem, hogyha az alapításkor euróban teljesítették a vagyoni hozzájárulást. A részesedés olyan pénznemű amilyen pénznemben a román vállalkozás jegyzett tőkéjét meghatározták (cégbejegyzésben jegyzik). Ha például román lejben jegyzik a jegyzett tőkét, akkor a lej árfolyama alapján kell a részesedést értékelni, ha euróban jegyzik a jegyzett tőkét, akkor az euró árfolyam alapján kell a részesedést átértékelni.
Külföldi kiküldetés bizonylatolása Kérdés Az egyébként szabályosan dokumentált külföldi kiküldetések repülőjegy költségeinek elszámolásával összefüggésben vannak gondjaink. Ma már minden légitársaságnál különböző online rendszereken keresztül lehet helyet foglalni. E foglalási rendszerekből kinyomtatható bizonylatok gyakorlatilag semmiben nem felelnek meg sem a számlával, sem a pénzügyi bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. Az ilyen kinyomtatott e-mail üzeneteket ügyfeleinknek visszaküldjük, kérve a szabályos számla kibocsáttatását a légitársaságtól. Az utazók pótlólagos számlakérései (akár írásban, akár szóban történik ez meg) elutasításra találnak. Arra hivatkoznak, hogy üzletszabályzatuk értelmében a kinyomtatható iraton kívül mással nem szolgálhatnak. Ez a gyakorlat nem csak az offshore hátterű fapados, hanem a komoly európai uniós légitársaságoknál (pl. Lufthansa) is általános. Kérdésünk az, hogy hogyan lehetne mégis a külföldi kiküldetések repülőjegyeit szabályosan elszámolni?
Válasz A kérdésben szereplő légitársaságok nincsenek a magyar szabályozás hatálya alatt, így a magyar bizonylatolási, számlázási stb. szabályok sem vonatkoznak rájuk. A bizonylatolási kötelezettségüket az adott ország szabályai szerint teljesítik, ami lehet, hogy nem is ír elő számukra kötelező számlakiállítást, ezért a magyar szabályozás által megkövetelt számla, számlatartalom ebben az esetben követelményként fel sem merülhet. A számviteli elszámolás során ebből kell kiindulni, így a légitársaság foglalási rendszeréből kinyomtatható bizonylatok is elfogadhatók bizonylatként a repülőjegyek költségkénti elszámolásánál.
7 E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
Faktoring számviteli elszámolása Kérdés Egy X gazdasági társaság A banktól megvásárolja a banknak Y társaság felé fennálló 200 egységnyi hitel követelését 100 vételáron. A tranzakciót követően igazak-e az alábbi állítások: X az Y felé fennálló követelését beszerzési, azaz 100 értéken mutatja ki? Az Y felé felszámolt kamat X-nél pénzügyi műveletek bevétele? Y tőketörlesztése X-nél a bekerülési értékkel szemben könyvelendő? Y 100-on felüli tőketörlesztése lesz X-nél adózás előtti eredmény? Amennyiben a kiinduláskori helyzetet követően Y cég beolvad X-be, akkor az átalakulás napjával X-nél 100 árfolyamnyereség képződik és adóalapot képez?
Válasz Az X társaságnál a követelés bekerülési értéke a vételár, így az X társaságnál a követelést 100 vételáron kell a könyvekben kimutatni (a követelés névértékét, azaz a 200-at analítikában kell kimutatni). Az X társaságnál az Y társaság felé fennálló hitel utáni kamatkövetelését – a 200 névérték után – a pénzügyi műveletek részeként, mint kapott kamat kell elszámolni. Az Y társaság tőketörlesztését az X társaságnál a követelés bekerülési értékét csökkentő tételként kell elszámolni a bekerülési érték – azaz a 100 vételár – erejéig. A 100 vételáron felül fizetett tőketörlesztést a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni [számviteli törvény 84. §-a (7) bekezdésének m) pontja], mely bevétel a társasági adóalap része lesz. Ha az Y társaság beolvad X társaságba, akkor a beolvadás során készítendő vagyonmérlegben az egymással szembeni követeléseket-tartozásokat ki kell szűrni [számviteli törvény 139.§ának (5) bekezdése]. Mivel a két társaságnál a követelés-kötelezettség összege nem egyezik meg, a kiszűrés során keletkező különbözetet a vagyonmérlegben az eredménytartalék változásaként kell elszámolni. Mivel a különbözet
az eredménytartalékot módosítja, az sehol sem fog az adózás előtti eredmény részeként megjelenni, az átalakuláshoz kapcsolódóan pedig a társasági adótörvény erre az esetre nem tartalmaz adóalap korrekciót, így a beolvadáshoz kapcsolódóan társasági adófizetési kötelezettség nem fog felmerülni.
Mezőgazdasági szövetkezet átalakított befektetői részjegye Kérdés Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, és az üzletrészből létrejött befektetői részjeggyel. Ha az üzletrész-tulajdonos nem élt az áttéréskor az átmeneti lehetőséggel, akkor keletkeztek az átalakított befektetői részjegyek, de ezek nem jelentenek tagsági jogviszonyt.(Elvileg a tagnak is lehetne ilyen, ha időközben vásárolt.) Ha a tagsági jogviszony megszűnik, akkor a taggal el kell számolni. A mérlegadatokból kell kiindulni, a saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összegéből részesedhet a tag. Kérdés: A részjegyre, befektetői részjegyre jutó növekmény megállapításánál a szabad saját tőkerészt osztom a részjegy, befektetői részjegy értékével, vagy a részjegy, befektetői részjegy és az átalakított befektetői részjegy értékével? Vagy az átalakított befektetői részjegyre jutó növekményre a rendes gazdálkodás során annak a tulajdonosa nem tarthat igényt, csak a megszűnéskor, végelszámoláskor? Melyik a helyes megállapítás?
Válasz A átalakított befektetői részjegy a tulajdonos vagyoni hozzájárulását jelenti, így a számviteli törvény 35. §-a (3) és (5) bekezdésének az előírása alapján az átalakított befektetői részjegy névértékét a jegyzett tőkében kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt a cégbíróság jegyzett tőkeként bejegyezte-e vagy sem. Mivel a mérlegben a jegyzett tőkében szerepel, ezért a szabad saját tőkét a részjegy, a befektetői részjegy és az átalakított befektetői részjegy névértékével kell osztani. 8
E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
Bérleti jog értékesítésének elszámolása Kérdés 1. kérdés: Üzlet bérleti jog értékesítésének könyvelése hogyan történik kettős könyvvitelben, ha az eladó kft.? 2. kérdés: Kft.-ből kilépő taggal történő elszámolás könyvelése, a részére kifizetett bevétel adózása hogyan történik, a kifizetőnek vonnia kell-e adót? Melyek az elszámolással kapcsolatos bizonylatok?
Válasz 1. Üzlet bérleti jogának értékesítését a számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdés d) pontjának az előírása alapján értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. Az így elszámolt árbevételt azonban a számviteli törvény 45. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján időbelileg el kell határolni. Az így elhatárolt árbevételt a szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt kell feloldani (pl. ha három évre adták el a bérleti jogot, akkor az árbevételt is három év alatt kell feloldani). Ha a szerződés határozatlan idejű, akkor öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az árbevételt feloldani. Ebből következően határozatlan idejű szerződés esetén számviteli politikai döntés kell a feloldás ütemezéséről. A döntésnél azt indokolt figyelembe venni, hogy az üzlet mint tárgyi eszköz használati idejét milyen időtartamban határozták meg, mert a használati idő alatt terv szerinti értékcsökkenés felmerül, mely költséget a feloldott árbevételnek kellene ellentételeznie. 2. A kft.-ből – átalakulás esetét kivéve – nem tud a tag kilépni. Eladni tudja az üzletrészét, mely értékesítés nem érinti a kft. könyvelését, kivéve azt az esetet, hogyha a kft. vásárolja meg a tag üzletrészét. Ha harmadik személynek adja el a tag az üzletrészét, akkor saját magának kell a jövedelmet bevallania, kivéve, hogyha kifizetőnek minősülő jogi személynek adja el, mert akkor a kifizetőnek kell az adót levonnia. Amennyiben a kft. vásárolja meg az üzletrészt, akkor a kft. kifizetőnek minő-
sül, így ha a tagnak jövedelme keletkezik az értékesítésből, akkor a kft.-nek az adót le kell vonnia. A jövedelem megállapításának alapbizonylata a tag nyilatkozata, melyben a kft. felé nyilatkoznia kell, hogy mekkora összeg minősül nála adózott befektetésnek. Megjegyzem, a társaságjogi szabályozás szerint a kft. akkor vásárolhatja vissza a saját üzletrészét, hogyha az eredménytartaléka és adózott eredménye (mérleg szerinti eredménye) együttesen a vételárra fedezet ad. Saját üzletrész elszámolása az adás-vételi szerződés alapján: T 372. Saját részesedések (üzletrészek) K 47. Rövid lejáratú kötelezettségek A visszavásárlással egyidejűleg a vételárra eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni a számviteli törvény 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, elszámolása: T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék A lekötés mindaddig fennáll, míg a saját üzletrész ki nem kerül a könyvekből (eladás, térítés nélküli átadás, bevonás stb).
Tőkeemelés tőketartalékot érintve Kérdés Tőkeemeléssel, tőketartalékkal kapcsolatos kérdésem lenne. Egy Magyarországon bejegyzett kft.-nél 2014. 10. 03-i bejegyzéssel 500 millió forint tőkeemelés történt. A társasági szerződésben az új tulajdonos tőkeemelése az alábbiak szerint került rögzítésre. 300 HUF/1 EUR árfolyam alapján 500 millió forint vagyoni hozzájárulás jegyzett tőke emelésére, 100 millió forint pedig tőketartalékba kerül. Ennek megfelelően a teljesítendő vagyoni hozzájárulás összege 2 000 000 EUR összegben került meghatározásra. Rögzítésre került továbbá, hogy a tőkeemelés cégbírósági bejegyzésének napján hatályos MNB árfolyam hivatalos átváltási árfolyamára tekintettel, ha a különbözet pozitív, akkor az a tőketartalékba kerül. Az utalás dátuma 2014. 10. 10-e, ezen a napon az EUR árfolyam 306,57. 9
E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
A 2 millió EUR összeg az utalás napján érvényes árfolyam szerint 613 140 000 Ft. A könyvelése úgy történt, hogy 500 millió forint a jegyzett tőkére, a fennmaradó összeg 113 140 E Ft tőketartalékba került. A cégbírósági bejegyzés napján érvényes EUR árfolyam 309,37. A bejegyzés napján érvényes árfolyamon az utalás forintértéke 618 740 000 Ft. Így véleményem szerint tőketartalékba kell még helyezni a különbözetet 5 600 000 Ft értéket, árfolyamveszteséggel szemben /8762/. A tőketartalék elszámolását a számviteli törvény 36. §-a, ezen belül az (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése szabályozza, amely szerint, ha a befizetés a bejegyzés időpontjáig nem történik meg, akkor a befizetés időpontjában könyvelendő a pénzeszköz-átvétel tőketartalékként. A cég e szerint könyvelte a befizetés időpontjában érvényes árfolyamon a tőketartalékot. Véleményem szerint, mivel a társasági szerződésben a tőketartalék rendelkezésére bocsátásának időpontja szerinti árfolyam rögzítésére került /a cégbírósági bejegyzés dátumában/ így az erősebb „rendelkezés”, mint a számviteli törvény, mivel egy szerződéses akaratot fejez ki.
Válasz A kérdésben leírt cég elszámolása helytelen, de a kérdésben leírt másik álláspont sem felel meg a számviteli törvény előírásainak. A számviteli elszámolás a társasági szerződésben meghatározottak szerint történik. A kérdésben leírt tényállás szerint a társasági szerződésben az új tulajdonos tőkeemelése 500 millió forint vagyoni hozzájárulás jegyzett tőke emelésére és 100 millió forint pedig tőketartalékba kerül. Így a tulajdonos a vagyoni hozzájárulását bármiben is teljesíti a jegyzett tőkébe 500 millió forint, míg a tőketartalékba 100 millió forint kerülhet elszámolásra. A kérdésben leírtak szerint a tulajdonos EUR-ban fizette be a vagyoni hozzájárulását. A vagyoni hozzájárulás utalás dátuma 2014. 10. 10-e, ezen a napon érvényes, számviteli politikában meghatározott árfolyamon kell az EUR-t Ft-ra átszámítani a 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlán (így az MNB árfolyam csak akkor lehet jó, hogy-
ha a társaságnak a számviteli politikájában is MNB árfolyamot választottak). [Megjegyzem, hogy a számviteli törvény előírása alapján a devizás ügyleteket a számviteli politikában meghatározott árfolyamon kell forintra átszámolni, a számviteli törvény sehol sem ad lehetőséget a társasági szerződés szerinti árfolyam alkalmazásra, illetve a társasági jog sem ismer társasági szerződés szerinti árfolyamot.] Ezzel az árfolyammal számított Ft értéket kell a 600 millió forinthoz viszonyítani. Ha a vagyoni hozzájárulás Ft-ban számított értéke kevesebb, mint a társasági szerződés szerint teljesítendő 600 millió Ft – azaz a 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlának T egyenlege van –, akkor a tulajdonosnak még vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie. Ha a vagyoni hozzájárulás Ft-ban számított értéke több, mint a társasági szerződés szerint teljesítendő 600 millió Ft – azaz a 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlának K egyenlege van –, akkor a tulajdonos többet teljesített, mely többlet teljesítés rendezésére külön megállapodást kell kötni és azt a megállapodásnak megfelelően kell elszámolni. A többlet tekintetében meg lehet állapodni annak visszafizetéséről, illetve a tulajdonos azt el is engedheti. Az elengedett tartozást azonban rendkívüli bevételként kell elszámolni, azt nem lehet tőketartalékba helyezni (a kérdésben hivatkozott számviteli törvényi előírások nem tartalmaznak olyan előírást, mely szerint elengedett kötelezettséget tőketartalékba lehetne elszámolni).
Értévesztés ’nettó módon’ történő elszámolása Kérdés A vállalkozás elszámol a 365 napon túli kintlévőségei után évente a számviteli politikájában rögzített értékvesztést. Könyvvizsgáló vagyok, és meglepetten tapasztaltam, hogy a könyvelők nettó módon számolják el, azzal a magyarázattal, hogy a „fejtágítókon” ezt javasolják. Mi is az a nettó mód?
10 E-számvitel
|
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
2013. évi zárásnál elszámolt 20%-ot: T 8662 Követelések értékvesztése 2026 E Ft K 3151 Vevők értékvesztése 2026 E Ft 2014. évi zárásnál a 20%-os értékvesztés ugyan azon partnerek körére, de megváltozott kintlévőségekre (egy partner részben törlesztett): T 8662 Követelések értékvesztése 1988 E Ft K 3151. Vevők értékvesztése 1988 E Ft 2014. évi zárásnál a két évben megállapított különbséget visszaírja: T 3151 Vevők értékvesztése 38 E Ft K 96662 Visszaírt értékvesztés 38 E Ft Kérdezem, hogy ez megfelel-e a számviteli elveknek?
Válasz A válasz röviden az, hogy nem felel meg a számviteli alapelveknek, azzal ellentétes. A számviteli törvény a követelés értékvesztés elszámolásánál az adós fizetőképességét, fizetőkészségét vizsgáltatja. Ha az adós fizetőképessége, fizetőkészsége előző üzleti évhez viszonyítva nem változott, akkor nem lehet értékvesztést elszámolni, illetve visszaírni. Fontos azt hangsúlyozni, hogyha az adós értékvesztett követelést mégis kifizet, akkor a számviteli törvény előírása szerint az értékvesztést nem visszaírni kell, hanem meg kell szűntetni (a számviteli törvény előírása szerint a kettő között az a különbség, hogy értékvesztés visszaírása csak mérlegfordulónapon lehet, míg értékvesztés megszűntetése a fizetéskor év közben is lehetséges). Megjegyzem továbbá, hogy a 365 napon túli követelésekre elszámolt értékvesztés önmagában ellentétes a számviteli törvény előbb hivatkozott értékelési előírásával, ugyanis egy üzleti partnernek csak egy fizetőképessége van/lehet. Így, ha az adósnak vannak 365 napon belüli számlája, akkor arra is el kell értékvesztést számolni, hogyha a 365 napon túliakra elszámoltak, mert egy adósnak csak egy fizetőképessége lehet (vagy fordítva, ha az éven belüliekre nem számoltak el, akkor az éven túliakra sem lehet). A kérdésben leírt értékelés eljárás feltételezhetően un. korosítási listán alapul. A korosítási
E-számvitel
|
listák számlákat kezelnek és nem adóst, így az értékvesztés elszámolásánál és visszaírásánál erre tekintettel kell lenni, mert a számviteli törvény 55. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján nem számlákat, hanem adóst kell minősíteni. A kérdésben leírt elszámolási eljárást feltételezhetően azért alkalmazzák, mert a társasági adótörvény szerint a 365 napon túli követelések bekerülési értékének 20%-ával társasági adóalapot lehet csökkenteni, feltéve, ha van legalább annyi számvitelben elszámolt, nyilvántartott értékvesztése a vállalkozónak. Ha azonban a számviteli értékvesztés elszámolás nem megalapozott, akkor a társasági adóalap csökkentést is lehet kifogásolni.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VII. évfolyam ötödik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2015. május, VII. évfolyam 5. szám
