E-tűzvédelem. Elektronikus szakmai folyóirat. Tartalom október VII. évfolyam 10. szám

2015. október  |  VII. évfolyam  10. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom Aktuális

• Jogszabályváltozások a veszélyes áruk szállításához kapcsolódóan

A hónap témája

• Tüzelő és fűtőberendezések

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Szabadtéri tárolás

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka­ napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. október 5.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

OPTIMUM konstrukció Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum ­előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Aktuális Jogszabályváltozások a veszélyes áruk szállításához kapcsolódóan

ADR A Magyar Közlöny 2015. évi 132. számában szeptem­ ber 18-án megjelent az 52/2015. (IX. 18.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról. A rendelet előírásai 2015. 09. 26-tól hatályosak. A rendelettel bevezetett változásokat az alábbiakban foglaljuk össze: Tekintettel arra, hogy megváltozott a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Meg­ állapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, vala­ mint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szó­ ló jogszabály száma, ezért a módosítás a 2013. évi CX. törvény helyett a 2015. évi LXXXIX. törvényt tünte­ ti fel hivatkozásként, változatlanul az ADR Szabályzat előírásainak kiegészítésére a veszélyes áruk közúti jár­ művel végzett belföldi szállítására vonatkozóan. A módosítást megelőzően hatályos rendelkezés előír­ ta, hogy a vizsgákon, a tanfolyamokon szükséges fel­ tételeken túlmenően biztosítani kell a 4.1, a 4.2 és a

2

4.3 osztály tartányos szakosító vizsgájához hatályos ADR jóváhagyási igazolással ellátott, az adott osztály anyagainak szállítására alkalmas tartányjárművet vagy tankkonténert. Ezt a követelményt a módosítás hatá­ lyon kívül helyezte. Az ADR Szabályzat 1.3 fejezete meghatározza a ve­ szélyes áruk szállításában résztvevő személyek képzé­ sének követelményeit. A képzés jellegével összefüggés­ ben az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva négy lépést határozott meg, amely a módo­ sítás során további egy ponttal egészül ki, amely egy­ szerűsítést jelent az eddigi szabályozáshoz képest. Ugyanis az új pont kimondja, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „1” kategóriába tarto­ zó, kizárólag a cseretelepen történő helyszíni értéke­ sítéssel foglalkozó PB-gáz cseretelepek személyzetére vonatkozó 1.3 fejezet szerinti kötelezettség teljesített­ nek tekinthető, ha az érintett rendelkezik a tűzvédel­

mi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, mun­ kakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, érvé­ nyes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal. Az ADR Szabályzat 1.3 fejezet 1.3.3 szakasza előírja a veszélyes áruk szállításában résztvevő személyek kép­ zésének követelményeivel összefüggésben, a doku­ mentálással kapcsolatban, hogy az oktatásra vonat­ kozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a mun­ káltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. A módosítás az 1.3.3 szakasz szerinti oktatásra vonat­ kozó irat adattartalmával összefüggésben kimondja, hogy már nem kell tartalmaznia az előadók és a részt vevők aláírását. Nincs változás azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatónak az oktatásban részt vevő részé­ re igazolást kell kiállítania, illetve abban sem, hogy az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság kérésére ellenőrzés­ kor be kell mutatnia. Újdonság, hogy ha a munkál­ tató maga végzi a veszélyes áru szállításával kapcsola­ tos tevékenységet, az igazolás céljára az oktatásra vo­ natkozó irat használható, illetve több telephely esetén egy-egy telephely vonatkozásában készült oktatással kapcsolatos iratokat az adott telephelyen is el kell he­ lyezni eredetben vagy a munkáltató által hitelesített másolatban. Nincs változás abban, hogy az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de leg­ alább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. Az ADR Szabályzat értelmében olyan intézkedést kell foganatosítani, amely megakadályozza, hogy a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árut és a nagy közbiztonsági kockázattal járó radioaktív anyagot szállító járművet, ill. rakományát eltulajdonítsák. A jelenlegi módosítás kiegészíti a rendeletet és a köz­ biztonsági intézkedések foganatosítása között neve­síti az olyan egyedi azonosítókat és ellenőrző rendszere­ ket, amelyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérő okmányokhoz való hozzáférési jogosultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredetiségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is.

Az ADR Szabályzat az undort keltő anyagokkal kap­ csolatban kivételként határozza meg azokat az anya­ gokat, amelyek nem tartalmaznak fertőző anyagokat, vagy amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. A módosítás kiegé­ szíti a rendeletet a kivételek körének pontosításával és kivételként határozza meg azokat az állati eredetű melléktermékeket is (beleértve az állati tetemeket is), amelyeket állatorvos nem minősített bejelentési köte­ lezettség alá tartozó fertőző anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításából származó feldol­ gozott termékek. Az ADR Szabályzat értelmében a 2 osztály gázait tar­ talmazó palackokhoz alakjuk, helyzetük és a szállítás­ nál szükséges rögzítés módja miatt bárcák, illetve környezetre veszélyes anyag jelölés szabvány szerinti, csökkentett méretben is használhatók a gázpalackok nem hengeres részén (vállrészén). A módosítás alapján a rendelet kimondja, hogy ezek a csökkentett méretű bárcák, illetve jelölések egyes gázok, illetve gázkeveré­ kek esetén (UN 1011, UN 1965, UN 1978) a palac­ kok hengeres részének felső harmadában is elhelyez­ hetők. A módosítás pontosítja a rendeletben a szállítóegysé­ gekre és a járművön tartandó felszerelésekre vonatko­ zó előírások közül az egyéb felszerelések és személyi védőeszközökre vonatkozóan a • Légzésvédők • Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k) • Követelmények, vizsgálat, megjelölés • Jó láthatóságot biztosító ruházat • Vizsgálati módszerek és követelmények szabványok jelzetét. A módosítás pontosítja a rendeletben az ömlesztve szállítható, a származási ország illetékes hatósága által meghatározott szabályok szerint különlegesen felsze­ relt járműben vagy konténerben UN 3291 tétel alá tartozó hulladékok ömlesztett szállítására vonatkozó szabályokat. A módosítás értelmében a különlegesen felszerelt jár­ műre vonatkozó fogalom kiegészül a konténerre vo­ natkozó meghatározással. A módosítás pontosítja a hulladékok műanyag zsákokba vagy merevfalú cso­ magolóeszközökbe helyezésével kapcsolatban a cso­ magolóeszköz kialakításának, a hulladék csomagoló­

3

eszközbe helyezésének és lezárásának szabályival ös�­ szefüggésben az egészségügyi intézményekben kelet­ kező hulladék kezeléséről szóló jogszabályra vonatkozó hivatkozást. Nincs változás azzal kapcso­ latban, hogy a csomagolóeszközöket megfelelően rög­ zíteni kell, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg és azzal kapcsolatban sem, hogy a műanyag zsákokat sem a járműben, illetve konténerben, sem a műanyag tartóeszközben („hul­ ladéktárolóban”) nem szabad annyira összenyomni, hogy elveszítsék szivárgásmentességüket. A módosítás következtében az ugyanazon járműben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállított hulladék esetében, amikor azokat el kell választani egymástól (merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy műanyag tartóeszközzel) úgy, hogy nor­ mális szállítási körülmények között ne rongálódhas­ sanak meg, kiegészült a konténerben történő szállítás esetével is. A módosítás következtében nem változott az a követelmény, hogy a műanyag tartóeszközök („hulladéktárolók”) fedelét a szállítás során csukott állapotban kell tartani. A módosítás kiegészítette a konténerben történő szállítás esetével azt a követel­ ményt, amely a műanyag tartóeszközök („hulladéktá­ rolók”) járműben történő rögzítésére vonatkozott úgy, hogy normális szállítási körülmények között ne kö­ vetkezhessen be olyan elmozdulás, amely a rakomány sérülését okozná. Az ADR Szabályzat a jármű személyzet képzésére vo­ natkozó követelmények között előírja, hogy a képző szervnek biztosítania kell, hogy az oktatók megfelelő tudással rendelkezzenek a veszélyes áru szállítás szabá­ lyozásáról és az azzal kapcsolatos képzési követelmé­ nyekről, illetve figyelembe veszik az ezekben bekövet­ kezett fejlődést. Továbbá előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell az oktatók képzettségét és tevékenységi körét tartalmazó iratokat. A módosítás változatlanul tartalmazza, hogy a fenti rendelkezésekben megjelölt „oktató” alatt „foglalkozásvezető” értendő. Ugyanak­ kor a módosítás kimondja, hogy a foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóságnak el kell ismernie. Az ADR Szabályzat járművezetők képzésére vonatko­ zó különleges követelményeit a rendelet kiegészíti. A módosítás ezekben a kiegészítő követelményekben a következő változásokat eredményezte: a követelmé­ nyek továbbra is különböznek attól függően, hogy új vagy már elismert foglalkozásvezető elismeréséről van szó. Abban sincs változás, hogy egyes feltételek nem

4

teljesülése esetén, vagy ha a szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a foglalkozásvezető szakmai te­ vékenységének színvonala nem kielégítő, akkor a köz­ lekedési hatóság a foglalkozás-vezető elismerését a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti. A módosítás részletesen meghatározza az ADR foglal­ kozásvezetői vizsga teljesítéséhez szükséges vizsga módját és eredményességi szintjeit. Kimondja azt is, hogy a gyakorlati feladatok oktatását megfelelő szak­ mai magyarázatokkal kell bemutatni és azt is, hogy a vizsga ismeretanyaga megegyezik „A veszélyes áru szál­ lítását végző járművezetők részére előírt vizsga” isme­ retanyagával. Nincs különbség a vizsgára bocsátás feltételeiben, azaz továbbra is szükséges a járműveze­ tő-képző szakoktatói képesítés igazolása vagy legalább öt éves, a veszélyes áruk szállítása terén szerzett szak­ mai gyakorlat igazolása, és legalább 20 óra időtartamú – a közlekedési hatóság részére előzetesen írásban be­ jelentett – hospitálás egy legalább három éve műkö­ dő, ADR oktatási engedéllyel rendelkező képzőszerv­ nél történt részvétel. A módosítás meghatározza az ismeretfelújító vizsga részletes követelményeit és a si­ kertelenül vizsgázók részére szervezett pótvizsga sza­ bályait. Az ADR Szabályzat egyes osztályokra, anyagokra vo­ natkozó kiegészítő követelményei között kimondja, hogy a járművezetők képzésére vonatkozó 8.2.1 sza­ kasz előírásait nem kell betartani, ha a szállítóegység­ ben szállított, radioaktív anyagot tartalmazó kül­ deménydarabok száma legfeljebb 10, a szállítási mu­ tatószámok összege legfeljebb 3 és nincs járulékos veszély. Előírja továbbá, hogy a járművezetőknek fel­ adatuknak megfelelő, azzal arányban álló képzésben kell részesülniük a radioaktív anyagok szállítását sza­ bályozó előírásokra vonatkozóan. A képzésnek tuda­ tosítania kell bennük a radioaktív anyagok szállítá­ sában rejlő sugárveszélyt. A képzésben való részvételt a munkáltató által kiadott tanúsítvánnyal kell iga­ zolni. Az ADR Szabályzat ezen előírását egészíti ki a rende­ let, amelyet a módosítás is érint. A módosítás lénye­ gében változatlan tartalommal mondja ki, hogy a járművezetők ezt a képzést az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek vég­ rehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzett­ ség megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szaka­ sza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az ok­

tatást az ADR Szabályzat 7 osztályára érvényes veszé­ lyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítván�­ nyal rendelkező személy tartja.

RID A Magyar Közlöny 2015. évi 132. számában szeptem­ ber 18-án megjelent az 53/2015. (IX. 18.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X.17.) NFM rendelet módosításáról. A rendelet előírásai 2015. 09. 26-tól hatályosak. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról szóló 53/2015. (IX. 18.) NFM rendelettel bevezetett válto­ zásokat az alábbiakban foglaljuk össze: Tekintettel arra, hogy megváltozott a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításá­ ról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetésé­ ről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kér­ déseiről szóló jogszabály száma, ezért a módosítás a 2013. évi CIX. törvény helyett a 2015. évi LXXXIII. törvényt tünteti fel hivatkozásként, változatlanul a RID Szabályzat előírásainak kiegészítésére a veszélyes áruk belföldi vasúti fuvarozására vonatkozóan. A RID Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatási do­ kumentálást a rendelet kiegészíti és meghatározza az adattartalmat. A módosítás a dokumentálással össze­ függésben változatlanul tartalmazza, hogy az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. A módosítás az 1.3.3 szakasz szerinti oktatásra vonatkozó irat adattar­ talmával összefüggésben kimondja, hogy már nem kell tartalmaznia az előadók és a részt vevők aláírását. Nincs változás azzal kapcsolatban, hogy a munkálta­ tónak az oktatásban részt vevő részére igazolást kell kiállítania, illetve abban sem, hogy az igazolást a jár­ mű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság kérésére ellenőrzéskor be kell mutatnia. Nincs változás abban, hogy az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de leg­ alább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.

A módosítás kiegészíti a rendeletet a közbiztonsági intézkedések foganatosításának pontosításával. Ki­ mondja, hogy az olyan egyedi azonosítók és ellenőrző rendszerek alkalmazása is közbiztonsági intézkedés­ nek minősül, amelyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérő okmányokhoz való hozzáférési jogo­ sultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredeti­ ségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is. A RID Szabályzat az undort keltő anyagokkal kap­ csolatban kivételként határozza meg azokat az anya­ gokat, amelyek nem tartalmaznak fertőző anyagokat, vagy amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki. A módosítás kiegészíti a rendeletet a kivételek köré­ nek pontosításával és kivételként határozza meg azo­ kat az állati eredetű melléktermékeket is (beleértve az állati tetemeket is), amelyeket állatorvos nem minő­ sített bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításá­ ból származó feldolgozott termékek. A RID Szabályzat értelmében a 2 osztály gázait tartal­ mazó palackokhoz alakjuk, helyzetük és a szállításnál szükséges rögzítés módja miatt bárcák, illetve környe­ zetre veszélyes anyag jelölés szabvány szerinti, csökken­ tett méretben is használhatók a gázpalackok nem hen­ geres részén (vállrészén). A módosítás alapján a rende­ let kimondja, hogy ezek a csökkentett méretű bárcák, illetve jelölések egyes gázok, illetve gázkeverékek ese­ tén (UN 1011, UN 1965, UN 1978) a palackok hen­ geres részének felső harmadában is elhelyezhetők.

5

A hónap témája Tüzelő és fűtőberendezések Évek óta folyamatosan aktuális téma a fűtési szezon megkezdése előtt a tüzelő és fűtőberendezések haszná­ lata, felülvizsgálata és működtetése. A szezon megkez­ dése előtt mindenképpen érdemes kazánunkat, kémé­ nyünket erre jogosult szakemberrel felülvizsgáltatni. Az alábbiakban röviden bemutatom a kazánok típu­ sait, illetve a jogszabályban található előírásokat vala­ mint olyan gyakorlati praktikus tanácsokat, melyek segíthetnek elkerülni a vészhelyzeteket. Abban mindenki egyetért, hogy a kazán akkor lehet veszélyes, ha üzemel. Az ebből származó veszélyek a kazánok kialakításából, a felhasznált tüzelőanyagból erednek. Az átláthatóság érdekében a tüzelőanyag alapján az alábbi csoportosítást látom célszerűnek: • szilárd, • folyékony, • gáznemű, • faelgázosító, • alternatív (szilárd és gáz, olaj és gáz), • elektromos. A legősibb rendszerű fűtő berendezések természetesen a szilárd fűtőanyaggal működő kazánok, kályhák. A szilárd anyagok égése során nagymennyiségű korom keletkezik, ez a különösen nagy gondot okozhat olyan helyeken, ahol nem biztosított a megfelelő huzat, a helyiség rosszul szellőztetett, az égéshez nincs elegend oxigén. További problémát okoz, hogy nagymennyi­ ségű tüzelőanyagot kell felhalmozni, mely az értékes városi ingatlanoknál a helykihasználás miatt korláto­ zott számban vehető figyelembe. A szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket követően jelent meg az olaj. Ezeken a kályhákat még az 1980-as évek­ ben is sok helyen használták, holott ekkor már javá­ ban tartott a földgáz térnyerése. Manapság az olajtü­ zelésű berendezések szinte teljes egészükben eltűntek, elsődlegesen a gáztüzelésű berendezések találhatók meg a háztartásokban illetve a gazdálkodó szerveze­ teknél, és ennek kiegészítőjeként alkalmazzák a szilárd anyagú tüzelést. A háztartásoknál használt kazánok fix álló rostélyos kivitelűek a nagyteljesítményűek már mozgó rostélyos kivitellel készülnek és automatizált felügyeleti rendszerrel látják el őket.

6

A szilárd tüzelés speciális ágát jelentik a faelgázosító kazánok, ezek azonban igen költséges megoldást je­ lentenek így széles körben nem terjedtek el, ellenben a pellet-tüzelésű kazánokkal, melyekhez valamilyen ipari tevéknység melléktermékeként megjelenő fű­ részporból, forgácsból préseléssel darabos fűtőanyagot állítanak elő. A legelterjedtebb kazánok a gáztüzelésűek. A gázfűtés az összes fűtésből 90%-os részt jelent ma, a gázkazá­ nok csoportosítása a legtöbb lehetőséget kínálja az összes kazán közül. Levegőellátás szerint: • Atmoszférikus: atmoszférikus kazánok égőjéhez a levegő a normál légköri nyomás hatására jut el.

• Túlnyomásos: A túlnyomásos (turbó) kazánoknál a

levegő ventilátor segítségével kerül az égőhöz.

Égéstér kialakítása szerint: • Nyílt égésterű: ezek a kazántípusok atmoszférikus

égővel rendelkeznek, és a helyiség levegőjét hasz­ nálják. Ezeknél a típusoknál gondoskodni kell a helyiség megfelelő légutánpótlásáról. Onnan is­ merhetők fel könnyen, hogy a kazán elején ún. begyújtónyílás található, ezek a kazánok általában régebbi modellek. • Zárt égésterű: A zárt égésterű készülékek lehetnek atmoszférikus égőjűek és túlnyomásos égőjűek is (ventilátoros). Ennek a lényege, hogy az oxigént egy külön erre a célra szolgáló csövön keresztül há­ zon kívülről, a környezetből nyerik. Ennek folyo­ mányaként jóval biztonságosabb technológiát kép­ viselnek: ugyanis, ha a kazán nem kap elég oxigént, akkor tökéletlen égés jön létre, amely légúti pana­ szokhoz vezethet. Égéstermék elvezetése szerinti csoportosítás: Az égéstermék-elvezetés szempontjából lehetnek:

• Kémény nélküli: a kémény nélküli kazánokat olyan

helyeken alkalmazzák, ahol a kazán nem zárt tér­ ben üzemel, és a teljesítménye sem nagy. • Füstcsöves: a füstcsöves kazánoknál nem kémény­ ben történik az égéstermék-elvezetés, hanem oldal­ falra, vagy tető fölé, de egyenesen megy ki a készü­ lékből, és a hossza nem haladja meg általában a 3 métert. • Kéményes kivitelűek: a kéményes kialakításúnál a készülék füstcsöve a kéménybe csatlakozik. A kazán belső kialakítása szerinti csoportosítás: • Vízcsöves: a kazán tűzterében és égéstermék-elveze­

tő rendszerében a kazánban előállított fűtővíz csö­ veken megy keresztül. • Füstcsöves: a füstcsöves kazánoknál (nem azonos az égéstermék-elvezetés szerinti füstcsővel) a kazán vízterében lévő csöveken mennek keresztül az égés­ termékek. Végül aszerint is csoportosíthatjuk a ka­ zánokat, hogy az égéstermékek hányszor haladnak végig a kazánon úgy, hogy közben melegítik a fű­ tőközeget. Ezek szerint a kazánok lehetnek 1, 2 vagy 3 huzamúak. A kisebb teljesítményű kazánok csak egyhuzamúak, vagyis a tűztérből kilépő égés­ termék a kazánt a végénél hagyja el. A kéthuza­

múak már közepes teljesítményűek, itt az égéster­ mék kétszer is végighalad a kazánon, miközben átadja hőjét a fűtőközegnek. A háromhuzamú ka­ zánoknál mindez háromszor játszódik le. Ezek a kazánok már egészen nagy teljesítményűek, és a legtöbbször forró vizet vagy gőzt állítanak elő. A gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezé­ sek műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet tartalmazza a gáz­ készülékekkel kapcsolatos előírásokat. Ennek legfon­ tosabb pontjai az alábbiak: Az ingatlan tulajdonosa köteles: • a felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett felhasz­ nálói berendezés esetében az első műszaki-biz­ tonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente, • a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt köve­ tően 10 évente elvégeztetni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalommal a felül­ vizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát az ingatlan tulajdo­ nosának igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató ré­ szére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet az ingatlan tulajdonosa köteles a következő felülvizsgá­ latot követő 30 napig megőrizni. A földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató a jegyzőkönyvet köteles nyil­ vántartani. Amennyiben a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen, az élet- és va­ gyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni és arról az ingatlan tulajdonosát a vizs­ gálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni. Ezzel egyidejűleg köteles a földgázelosztót vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatót – a jegyzőkönyv megküldése mel­ lett – haladéktalanul értesíteni.

7

A rendelet hatálybalépése előtt üzembe helyezett felhasználói berendezés – a gázfelhasználói technológia kivételével –, vagy csatlakozóvezeték első műszakibiztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni: • az 1994. január 1-je és 2003. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2015. december 31-ig, • a 2004. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében, vagy az a)–c) pont szerinti időpontban üzembe helyezett, de 2003. december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2016. december 31-ig. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók te­ rén más határidőket állapít meg a jogszabály. Az 1981. január 1-je előtt, vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett berendezésekkel kapcsolatosan a földgázel­ osztói engedélyesnél 2014. december 31-ig bejelen­ tést kellett tenni, az első műszaki-biztonsági felülvizs­ gálat elvégzését kérve. A földgázelosztói engedélyes pedig 2015. december 31-ig köteles elvégezni a mű­ szaki biztonsági felülvizsgálatot. Az ennek során fel­ tárt hibákat az ingatlantulajdonosnak 2016. decem­ ber 31-ig köteles végrehajtani. A társasházaknál a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül vagy amennyiben csatlakozó­ vezeték cserére került sor az azt követő 10 éven belül majd ezt követően 10 évente köteles a társasház meg­ rendelni a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot. A tár­ sasházban található helyiségekben üzembe helyezett felhasználói berendezéseket a csatlakozóvezeték felül­ vizsgálatával egyidejűleg kell elvégeztetni. A társashá­ zi csatlakozóvezeték felülvizsgálatának megrendelésé­ vel egyidejűleg a társasházban található, átalánydíjas felhasználási helyek ingatlantulajdonosai is kötelesek megrendelni a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot. A helyszíni vizsgálatot a társasház által tett bejelentés és megrendelés követő 1 éven belül köteles elvégeztet­ ni a földgázelosztói engedélyes. A minden más eset­ ben a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv kiállításának napjától számított 1 éven belül köteles.

8

Tűzvédelmi használati szabályok az 54/2014. BM-rendelet alapján: Az új jogszabályban a tűzelő-, fűtőberendezésekre vo­ natkozó szabályok is megváltoztak, nagyon sok konk­ rét előírás esett ki az új OTSZ-ből. Először bemuta­ tom a jelenleg hatályos előírásokat, majd ajánlásképp áttekintem a korábbi évek szabályozásában található hasznos passzusokat. Tüzelő-, fűtőberendezések Azt tudjuk, hogy az egyes építményekben, helyiségek­ ben csak olyan fűtés használható, amely rendeltetés­ szerű működése mellett nem okoz tüzet. Ott ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárol­ nak, előállítanak vagy felhasználnak nyílt lánggal, izzással, veszélyes felmelegedéssel üzemelő bererndezés (kivéve a tevékenységhez szükséges technológiai be­ rendezéseket) nem helyezhető el. Az I–II. tűzveszé­ lyességi folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzve­ szélyes gázzal üzemeltetett berendezéshez működése alatt felügyeletről kell biztosítani. Munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában a tüzet el kell ol­ tani és a salakot el kell távolíani. Cserépkályhában már a munka bejefezése előtt 2 órával meg kell szün­ tetni a tüzelést és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A fenti előírásokat tartalmazza az új OTSZ, az aláb­ biakban fussuk át a régi előírásokat, ennek alapját a 28/2011. BM rendelet adja: „Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 1. Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéster­ mék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elve­ zető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot bizto­ sító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, meg­ felelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha – a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezés­ sel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-el­ vezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés),

– az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a ­tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelő­ berendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és – az gyújtási veszélyt ne jelentsen. 2. Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába éghető tűzvédel­ mi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amely­ nél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. 3. Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. 4. Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) hasz­ nálaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait nem ég­ hető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. 5. A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat ál­ landóan zárt állapotban kell tartani. 6. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható. 7. Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszer­ kezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztet­ ten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az össze­ kötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környeze­ tére gyújtási veszélyt nem jelenthet. 8. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen összekötő elem (füstcső) nem vezethe­ tő át. 9. Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.” „Tüzelő, fűtőberendezések 1. Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztat­ ható.

2. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 3. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható. 4. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (ka­ zán) – a tevékenységet kiszolgáló technológiai be­ rendezés kivételével – nem helyezhető el. Techno­ lógiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biz­ tonsági berendezéssel kell megakadályozni. 5. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemel­ tetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztály­ nak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. 6. A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a beren­ dezés működését ismerő és arra alkalmas személyre bízható 7. A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtő­ berendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélye­ zett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üze­ meltetni. 8. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elve­ zető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőter­he­ léssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 9. A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forga­ lomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatá­ rozni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hő­ hasznosító berendezés használatára és karbantartá­ sára vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, vala­ mint a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglalta­ kat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.

9

10. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint az éghető folyadék a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem helyezhető el. 11. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiség­ ben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelő­ berendezés ajtaja elé olyan nem éghető tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhe­ lyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy ki­ pattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne je­ lentsen. Ha a „C” tűzveszélyességi osztályba tar­ tozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik, vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelő­ anyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel megha­ ladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. 12. Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. 13. Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szá­ rítókályhát nem éghető tűzvédelmi osztályú, meg­ felelő hőszigetelõ anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 mé­ terrel meghaladja. 14. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapot­ ban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salak­ tárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.” Kéménytüzek A kéménytüzek önmagukban nem okoznak veszélyt, ha a kéményünk műszaki állapota tökéletes és építé­ sekor minden előírást betartottak. Alapesetben ilyen­ kor a kéményben a helytelen tüzelésből adódóan fel­ halmozódik a korom, ami a kritikus vastagság és mennyiség elérésekor és egy intenzívebb tüzelés hatá­ sára begyullad. Ehhez szükséges egy erős kéményhu­ zat hatás is, ami kellően feléleszti a kéményben belob­ banó korom tüzét. A korom égése magas hőmérsék­ letet eredményez, a kéménytest felforrósodik. A ké­ ményben belül a hőmérséklet elérheti az 1000 °C-ot,

10

ezt azért fontos tudni, hiszen ha megpróbálkozunk a tisztító nyíláson keresztül nagyobb mennyiségű víz bejuttatásával eloltani a tüzet a nagy hőmérséklet ­miatt a víz hirtelen gőzzé változik és a gőznyomás akár szét is vetheti a kéményt, valamint a hirtelen helyi lehűtés következtében a kémény szerkezeti elemei ká­ rosodnak, repedezhetnek. Másik nagy probléma főleg a régebbi építésű házak­ nál, hogy a kéményben valamilyen éghető anyag van beépítve. Ez legtöbb esetben a tetőszerkezet geren­ dája, aki régebbi építésű házat vásáról mindig ellen­ őrizze le a kéményét, hogy nincs-e beleépítve gerenda. A padlószinten is előfordulhatnak ilyen jellegű prob­ lémák. Habár ezek hosszú éveken át „jól” működtek, ez általában annak tudható be, hogy a gondos meste­ rek talán a kémény belső felén húztak a gerendára egy vékony vakolatréteget, illetve rakódott annyi korom a fára, hogy az „megvédte” a begyulladástól. A mai korszerű fűtőberendezések is veszélyesek lehetnek ezekre a műszaki megoldásokra, hiszen ezek teljesít­ ménye jóval nagyobb az akkor használtakétól, a fűtő­ anyagok is fejlődtek (brikkettek), magasabbak a fűtő­ értékek, hamarabb szeretnénk nagyobb meleget stb. Tehát, összegezve ezeket a megoldásokat, még a fűtés megkezdése előtt mindenképp javítsuk ki.

Mit tegyünk kéménytűz esetén? 1. Értesítsük a tűzoltóságot! (112) 2. Képeket, éghető anyagot távolítsuk el a ké­ mény faláról! 3. Zárjuk el a tüzelőberendezésen égési levegő­ szabályozó kart! (levegő utánpótlás csökken­ tése). 4. Felügyeljük a kéménytüzet a tűzoltóság kiér­ kezéséig (pincétől a padlásig). 5. Kéménytüzet vízzel oltani tilos! A kémény belső hőmérséklete kb. 1000 °C! 6. Tájékoztassuk a kéményseprő szolgáltatót!

Hasznos tanácsok 1. Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! 2. Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószert) tartalmazó levegő van vagy ahová ilyen levegő beszivároghat! 3. Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne ­tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m3 földgáz, illetve 1kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m3 levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyisé­ gekbe építtessen szellőzőnyílásokat és azokat hagyja szabadon! 4. Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel! A kéményseprő szolgáltatót ne tekintse ellenségnek, az Ön biztonsága érdekében szeretné a kéményt ellenőrizni. 5. Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen. 6. Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen! 7. Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez! 8. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja! 9. Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfele­lően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet. 10. Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermékelvezető-csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek. 11. Tüzeljen helyesen! A helyes begyújtás és tüzelés Az alábbiakban személyes tapasztalataimat osztom meg a helyes tüzeléssel és begyújtással kapcsolatban. Nyilván vannak eltérő módszerek és praktikák, me­ lyek nem azonosak az alábbiakkal. A begyújtást ne alulról végezzük, hanem inkább fönt­ ről lefelé. A tüzelő bekészítése során a kazán vagy kan­ dalló alsó traktusát terítsük meg vastagabb fákkal, majd erre helyezzük a papírt és a gyújtóst, bőségesen. A papír begyújtásával a gyújtós hamar átmelegszik és leadja fűtőértékét, ennek következtében az általa ter­ melt hő a kéményen át gyorsabban távozik. Ennek előnye, hogy a meleg levegő a kéményt hamarabb fel­ fűti és gyorsabban beindul a kürtőhatás. Sokszor okoz gondot, hogy a begyújtást követően a felülre helyezett vastag tűzifákat kell a gyújtósnak át­ melegítenie és begyújtania, a füstben nem marad an�­ nyi hő, hogy azt a kéménynek átadhassa. Ezzel a prob­ léma az, hogy ilyenkor a hideg füst és a benne levő nedvesség a kémény falán kicsapódik, az ún. harmat­ pont alacsonyan fog elhelyezkedni és a kéménybe ez a kátrányos szurkos lé elkezd a kémény aljába lecsu­ rogni. Extrém esetben a tisztító nyílás aljánál meg is telítődik és a kémény falán olyan vastag lerakódás jön létre, ami meggyorsítja a kéménytűz valószínűségét.

A tüzelést követően természetesen a falról a szurkos mázból a nedvesség egy része elpárolog és egy nagyon sűrű kátrányos réteg keletkezik a kéményen. Ezt a kátrányos lerakódást kitisztítani szinte képtelenség, abban az esetben, ha kéménytűz keletkezik, ez az anyag kiéghet, de nyilván senki sem szeretne bevál­ lalni egy kéménytüzet. A föntről történő begyújtásnál tehát az alulra helye­ zett vastagabb fák a gyújtós parazsától kapnak lángra, ezt követően már bátran tehetünk rá vastagabb tűzi­ fát. Fontos még, hogy a levegő ellátását a tűznek sose szüntessük meg teljesen illetve a begyújtást követően, amíg a kémény fel nem melegszik és nem lesz kellő huzat-hatás a lehető legszárazabb fával tüzeljünk. A fa 10-15%-os nedvességtartalomnál már száraznak mondható, míg a frissen vágott fa (elázott fa) nedves­ ségtartalma 20-50% környéki. Egy korábbi cikkünkből ismétlésképpen, azok az ellenőrzési tevékenységek melyeket magunk is elvégezhetünk:  Szilárd tüzelésű rendszereknél:  • Kéményjáratok tisztasága: könnyen ellenőrizhető a tisztítónyílásokon keresztül egy kisebb méretű tü­ kör alkalmazásával, a tisztántartott szennyeződés­ mentes kéményjáratoknál tökéletesen látható a

11

kémény felső nyílásának teljes keresztmetszete. Az ellenőrzést természetesen a kéményjáratok előzetes tisztítása után kell elvégezni. A tisztítását évenként legalább kettő esetben el kell végeztetni. • A kéménytest vizsgálata: elsősorban a kéménytéglá­

ból épített kéménytesteken képződhetnek repedé­ sek, előfordulhat a téglákat rögzítő kötőanyagok elöregedése és kihullása. Ezeken a réseken kijuthat­ nak a még izzó égéstermékek illetve a mérgező gá­ zok. Ezek a kéményhibák könnyen tetőszerkezeti tűzhöz vezethetnek. Azoknál a kialakításoknál ahol a kéménytesthez szorosan szarufát illetve tetőléce­ zést illesztettek a stabilitás eléréséhez ez a veszély fokozottan fenn áll. Amennyiben ilyen jellegű hi­ bákat fedezünk fel, a használatbavétel előtt feltét­ lenül el kell végezni a javítást, illetve a kéménytest és a fa tetőszerkezeti elemek közé nem éghető hő­ szigetelő anyagot kell elhelyezni. 

• Kazántest vizsgálata: a tüzelőanyag adagolására

használatos nyílások rögzítése, tömítettsége, hibát­ lan állapota lényeges szempont. A kipattanó szik­ rák elleni védelem elsődleges védvonalát képzi. A közvetlen kéménybe kötött kazánok bekötései, illetve a füstcső kivezetések esetén vizsgálni kell azok tömítettségét, rögzítettségét. Ugyanis ebben a szakaszban a legmagasabb a távozó füstgázok hő­ mérséklete, valamint a huzat következtében távozó szilárd részecskék még izzásban vannak, melyek a réseken kijutva tűz kialakulásához vezethetnek. 

• Cserépkályhák kezelése: ajánlatos a kályhatestet szak­

emberrel a tüzelési szezon megkezdése előtt meg­ vizsgáltatni. A külső vizsgálat alkalmával a kályha­ testen történt bármilyen hiba, repedés, kötőanyag kihullás esetén a javítás elvégzéséig a fűtést megkez­ deni nem lehet.

• A fűtőanyagok kiválasztásában tilos a háztartásban

keletkezett kommunális hulladékok tüzelése. Ezek­ nek az anyagoknak a fűtőértékét a házi rendszerek­ ben nem lehet jó hatásfokkal kinyerni, és kiemelten mérgező gázok keletkeznek az égésükkor. A mű­ anyagszármazékok a jelenleg használatos kistelje­ sítményű fűtőberendezésekben tökéletlenül égnek el. A tökéletlen égés következménye pedig az erő­ sen mérgező füst és a nagymennyiségű szilárd égés­ termék, amely a súlyánál fogva nem tud kijutni a kéményrendszerből. A hőmérséklet egyre csökken a kéménytest felső részében, a műanyagszármazék a kémény falára lerakódik, ez pedig később dugu­ lást illetve kéménytüzet okoz.

Gáz, illetve széntüzelésű rendszereknél:

• Üzembe helyezés: a szezon kezdete előtt a teljes

rendszer szakemberrel történő átvizsgáltatása aján­ lott. 

• Szellőztetés: a gáz, illetve széntüzelésnél hatványo­

zottan fontos a kéménytest átvizsgálása, a hibás nem megfelelő kéménytestből a rendkívül agresszív égéstermék visszaszivárog és tulajdonságainál fogva rövid időn belül a lakók súlyos mérgezéséhez illet­ ve halálához vezethet.

• Légutánpótlás: gondoskodni kell a kazánok által

felhasznált levegő utánpótlásról. Vannak rendsze­ rek, amelyek szabályozottan levegőadagolást végez­ nek a kazánok részére, így a könnyen beépíthető légbeejtők elhelyezése ezt a problémát egyszerűen megszüntetik.

• Meghibásodás: a meghibásodott rendszer javítását

csak arra jogosult személlyel végeztessük el. A ki­ alakult hibákat ne próbáljuk meg házilag javítani, könnyen tragédiához vezethet.

Általános tudnivalók:  • A fűtőberendezések (kazán, kályha, kandalló, ke­ mence) környékét szilárd burkolatú, nem éghető padozattal kell ellátni.

Általános tudnivalók: • Olyan épületnél ahol gáz, illetve széntüzelés alkal­ mazása történik ajánlatos naponta többször szellőz­ tetni rövidebb időre.

• Az égésterméket (koksz, hamu) fém edényben kell

• Ezen fűtési módoknál szénmonoxid érzékelők el­

kihordani az épületből, semmiképpen ne öntsük a kommunális hulladék tárolására alkalmazott hul­ ladéktartó edénybe. A hulladéktartó edények több­ ségükben műanyag alapanyaguk, a kiöntött égés­ termékben még akár 24 óra múlva is lehetnek izzó részecskék, melyek tűz kialakulásához vezethetnek.

12

helyezése az épületben, melyek beszerzése megle­ hetősen egyszerű, műszaki áruházakban, interneten könnyen elérhető. Az érzékelők elhelyezésével kap­ csolatban az árusító üzletek bővebb felvilágosítást tudnak adni.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Szabadtéri tárolás Kérdés Cégünk telephelyén a tárolást részben sátras megoldással, részben szabadban végzi. Mekkora távolságot kell tar­ tani a szabadtéri tároló és a sátras tároló között a tűzát­ terjedés megakadályozása érdekében? Válasz Az OTSZ VI. fejezete kimondja, hogy a tűz átterje­ dését meg kell gátolni „a) az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, b) a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szom­ szédos épület között, c) a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egysége­ iből kialakított tűzszakaszok között d) a speciális épít­ mények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt az OTSZ előírja.” Meghatározza azokat az eseteket, amikor nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűz­ terjedés elleni védelemről gondoskodni, ha „a) az épületek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak, b) az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy c) az épületek egymással szemközti és tűztávolságon be­ lüli homlokzatszakaszát magukba foglaló épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak.”

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Az új OTSZ kimondja, hogy nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a szabadtéri tárolóterület vagy annak része, és az épület vagy annak része egyetlen tűzszakaszként kialakítható. Az új OTSZ értelmében az épület vagy épületrész tűz­ szakaszához akkor tartozhat a szabad­téri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási egység tároló helyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezhetné. Meghatározza azokat a lehetséges megoldásokat, ame­ lyekkel a tűzterjedés elleni védelem biztosítható: „a) tűztávolság tartásával, b) szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége ese­ tén tűzfal létesítésével, c) szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai kö­ zött a tárolási magasságot legalább 1,0 méterrel megha­ ladó, legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűz­ fal létesítésével, d) azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épü­ let és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén a hom­ lokzat és a tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az épületek tűzszakaszainak elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelelő kialakításával.” Az OTSZ-nek tehát sem a VI-os, sem a XII-es fejezetei (ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó előírásai) nem tartalmaznak a kérdésben megfogalmazott esetre konkrét követelményt, ezért az üzemeltetőnek, tűzvédelmi szakértőnek egyedileg kell megállapítania a mértékét.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, tizedik szám, 2015. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.