E-számvitel 2015.március
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VII. évfolyam 3. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Felkészülés a 2014-es üzleti év zárása
Olvasói kérdések −− KIVA-s áttérése Tao hatálya alá −− Kisvállalkozó beruházási kedvezménye −− Közbenső mérleg készítése adóhatósági eljárásra −− Anyagköltség kontírozása −− Cash-pool megfelelő kimutatása a mérlegben −− Bt. osztalékfizetése pénztárból −− Nem realizált árfolyamveszteség elszámolása céltartalék, lekötött tartalék és halasztott ráfordítás vonatkozásában
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. február25..
−− Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
1 E-számvitel |
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
A hónap témája Felkészülés a 2014-es üzleti év zárása Követelések értékelése A számviteli törvény előírása alapján behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben, azt hitelezési veszteségként le kell írni. Ahhoz, hogy a követelést behajthatatlan követelésként a 2014-es üzleti év zárásakor a könyvekből ki lehessen vezetni, az alább felsorolt bizonylatoknak a mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni (azaz a bizonylatok dátuma 2015. évi is lehet). Behajthatatlan követelés feltételei és bizonylatai: −− felszámolói nyilatkozat a meg nem térülő követelés mértékéről (ez csak a felszámolónak bejelentett követelés esetén van), −− végrehajtó nyilatkozata a meg nem térülő követelés mértékéről (nemleges foglalási jegyzőkönyv), −− egyezségi megállapodás (csőd-, felszámolási és adósságrendezési eljárásnál elengedett követelés összege), −− felszámolási eljárás befejezésénél a vagyonfelosztási javaslat alapján meg nem térülő követelés (vagyonfelosztási javaslat, cég törlése), −− számviteli politika alapján (a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, mert az érvényesítési költségek meghaladják a várható megtérülést), −− adós igazoltan nem lelhető fel (postai értesítés „címzett ismeretlen” + cégjegyzék adata és/vagy lakcím nyilvántartó adata), −− bírósági úton nem érvényesíthető a követelés (bíróság elutasító dokumentuma, felszámolási eljárás megindítását követő 180 napon belül be nem jelentett követelés, kényszertörlés eljárás során nem érvé-
nyesített követelés, ha a céget törölték, a törlést követő 90 nap múlva), −− elévült (a Ptk. szabályok alapján). Behajtási költségátalány elszámolása Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:46. §-ának előírása szerint pénztartozás teljesítése esetén, ha az elszámolás során több tartozás áll fenn és ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A jogosult, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány ös�szegéről, az új Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén valahogy jelzi, hogy további követelése a teljesítéssel kapcsolatosan nem áll fenn, akkor nem kell az új Ptk.-ban jelzett sorrendiséget alkalmazni. A gyakorlatban késedelmes fizetés esetén a vállalkozások a pénzügyi teljesítéseket is a számlatartozások, számlakövetelések pénzügyi rendezéseként számolják el, ez pedig azt jelenti, hogy az előbb említett új Ptk. befolyási sorrendiségétől eltérnek. Eltérni viszont a jogosult döntése alapján lehet. A számviteli törvény előírása alapján csak elismert követelést lehet a mérlegbe beállítani. Azt, hogy egy követelést az adós elismert – többek között – folyószámla egyeztetéssel is lehet dokumentálni. 2014. év vonatkozásában különösen fontos felhívni a figyelmet a folyószámla egyeztetés szükségességére, mert ennek az új Ptk. által bevezetett 40 eurós költségátalány –valamint a késedelemi kamat – elszámolása tekintetében van jelentősége. A gyakorlatban a vállalkozások döntő többsége a 40 2
E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
eurós költségátalányt nem kívánja az adósokkal megfizettetni, ezért javasolt az adósokkal mérlegfordulónapra vonatkozóan teljeskörű folyószámla egyeztetést végrehajtani annak dokumentálására, hogy a jogosult döntése alapján a követelés tőke összege, azaz a számlatartozás folyt be (és az új Ptk. előírásától eltérően nem a 40 eurós költségátalány, illetve a késedelmi kamat). A folyószámla-egyeztetés célszerű, ha kiterjed a befolyt (kifizetett) számlákra is (azaz a 0-s egyenlegeket is indokolt lenne egyeztetni), hogy legyen jogosulti nyilatkozat a befolyás sorrendiségére vonatkozóan. A járó behajtási költségátalányt – a késedelmi kamathoz hasonlóan – nem kell (lehet) számlázni, a késedelembe esés napjával az új Ptk. előírása alapján beáll a felek között a követeléstartozás, azt nem kell külön kiterhelni. Az így felmerülő követelésttartozást a könyvekben is ki kellene mutatni, el kellene számolni. A felmerült behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására – a késedelmi kamattal azonosan – a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. A költségátalányt fizető vállalkozásnál a felmerült költségátalány fizetési kötelezettséget egyéb ráfordítások és kötelezettségek között kellene kimutatni. Mivel tömegesek a késések, ezért a könyvelés – kapacitáshiány miatt – kézi technikával véleményem szerint nem megoldható, ezért a könyvelési szoftvereket, ezen belül a vevő- és szállítói folyószámlákat kellene úgy módosítani, hogy azok automatikusan fel tudjanak adni a 0. Számlaosztályba, illetve a főkönyvi könyvelésbe az egyéb ráfordítások közé. Ahhoz, hogy a feladás automatikus legyen, a folyószámláknak be kellene tudnia hívni a napi, aktuális MNB árfolyamot is (van olyan szoftver ami ezt tudja, de a többség nem). A követeléskötelezettség elengedésére megállapodás kell a felek között, mely megállapodást akkor lehet 2014-re elszámolni, hogyha a megállapodást 2014-es üzleti év mérlegfordulónapjáig megkötötték. Ez igaz a késedelmi kamatra is.
Devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése A 2014-as mérlegfordulónapi devizaárfolyamok lényegesen magasabbak a 2013-as mérlegfordulónapi devizaárfolyamoktól. Így azon vállalkozásoknál, akik elsősorban forrásoldali devizakitettek, várhatóan a devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése egyenlegében árfolyamveszteséget fog okozni. Az év végi átértékelési árfolyamveszteség elhatárolása beruházási hitelnél, pénzügyi lízingtartozásnál, forgóeszközhitelnél lehetséges saját döntés alapján, ha az −− árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és −− devizakészlettel nem fedezett. Az árfolyamveszteség elhatárolását akkor is be lehet vezetni, ha megelőző években az év végi átértékelési árfolyamveszteséget nem határolták el. Elhatárolás esetén kötelező a céltartalék képzése. Céltartalék képzés arányszáma beruházási hitelnél, pénzügyi lízingnél: beruházás aktivásától eltelt időtartam/hitel teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél). Forgóeszközhitelnél a céltartalék képzés arányszáma: hitelfelvételtől eltelt időtartam/hitel teljes futamidő. Lekötött tartalék képzése eredménytartalékból szintén kötelező az elhatárolt veszteség és a képzett céltartalék különbsége összegében. Azon vállalkozások, akik elsősorban eszközoldali devizakitettek, ott a mérlegfordulónapi átértékelésből várhatóan nyereség lesz, a nyereséget viszont nem lehet időbelileg elhatárolni, az a mérleg szerinti eredmény része. Devizahitelek forinthitellel történő kiváltása Ha a vállalkozás 2014. év folyamán forinthitelt vett fel, melyet a korábbi években felvett devizahitelek visszafizetésére/kiváltására fordított, akkor év közben a devizahitelt ki kellett vezetni a könyvekből könyv szerinti értéken – melyek jellemzően a 2013-es mérlegfordulónapi átértékelt árfolyamon szerepelnek a könyvekben –, a felvett forinthitelt pedig állományba kellett venni. A hitel ki- és bevezetésből adódó árfolyamkülönbözet, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség 3
E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
a 2014-as eredményt illeti/terheli, azt időbeli elhatárolás alá nem lehet vonni. Ha az így vis�szafizetett devizahitelhez 2014. nyitóban elhatárolt árfolyamveszteséget is kimutattak, akkor az elhatárolt árfolyamveszteséget nem kötelező 2014-ben egyösszegben feloldani, hanem dönthet úgy a vállalkozás, hogy az elhatárolt árfolyamveszteség 1/3-át oldja csak fel 2014. évben és az azt követő két évben oldja fel a további 1/3-1/3 arányban. Természetesen azoknak a vállalkozásoknak, akiknek az eredménye elbírja az elhatárolt veszteség egyösszegű feloldását, azoknak nem kötelező alkalmazni ezt a szabályt. Az elhatárolt árfolyamveszteséghez céltartalék is kapcsolódik, a 2014. évi nyitóban szereplő céltartalékot viszont teljes összegében fel kell oldani 2014-ben (így lehet, hogy a feloldott veszteség és céltartalék különbözete nyereséget fog mutatni, mely nyereség a társasági adóalap része, mert ez a céltartalék képzés/feloldás nem társasági adóalap korrekciós tétel). Eredménytartalékból a lekötött tartalékot pedig még a fel nem oldott – következő két évre továbbvitt – veszteségre kell megképezni. Továbbhasznált tárgyi eszközök kezelése Mivel a maradványértéket elért eszközöknél sok esetben a vállalkozások az elmúlt években nem számoltak el terv szerinti értékcsökkenést, ezért gyakran felmerül a kérdés, hogy az eszköz piaci értéke alacsonyabb, mint a nettó értéke, ezért terven felüli értékcsökkenést kell rá mérlegfordulónapon elszámolni. Ha az üzembehelyezéskor megállapított használati idő eltelik/eltelt és az eszközt tovább kell használni, akkor a számviteli törvény 53. §-a (5) bekezdésének előírásából következően a tárgyi eszköz üzembehelyezéskor figyelembe vett körülményekben változás következik be. Ha a tárgyi eszközt tovább kell használni, akkor megváltozik a használati ideje, a használati idő változása miatt megváltozik/megváltozhat a várható maradványértéke, így a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása tovább folytatható. Ezért nem megalapozott, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával egy adott üzleti év eredményét
terheljék, mert a használatból eredő értékváltozásnak évről-évre terv szerinti értékcsökkenésként kellene megjelennie. Támogatások elszámolása Kapott támogatások A kapott támogatási előleget – függetlenül attól, hogy azt fejlesztésre vagy költségre adják – kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, míg el nem számolnak az előleggel. Az elszámolásnak a mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie ahhoz, hogy a 2014. évi beszámolóban bevételként megjelenhessen. A fejlesztésre kapott támogatásoknak – függetlenül attól, hogy azok rendkívüli bevételként vagy tőketartalékként kerülnek elszámolásra – mérlegfordulónapig be kell folyniuk, hogy a tárgyévi mérlegben szerepeljenek. Tőketartalékba csak és kizárólag jogszabályi előírás alapján kerülhet fejlesztési támogatás elszámolásra (szakképzési alapból kapott fejlesztési támogatás, EMVA forrásból kapott fejlesztési támogatás, AVOP támogatás). Rendkívüli bevételbe elszámolt támogatás elhatárolásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét arányosan ellentételezni kell, függetlenül attól, hogy a támogatás az éven belül mikor folyt be. A számviteli törvény 2013-tól kötelező új előírása, hogyha ráaktiválás miatt a tárgyi eszköz hasznos élettartama megnövekszik, akkor a hasznos élettartam növekedését a feloldásnál figyelmen kívül kell hagyni, azaz a feloldás az eredeti ütemterv szerint történik. Ez az előírás alapján a bevétel hamarább feloldásra kerül(het), így a használati idő végére az értékcsökkenési leírást már nem fogja bevétel ellentételezni. A számviteli törvény továbbá kimondja, hogyha ráaktiválás miatt megnő a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése, akkor azt is figyelmen kívül kell hagyni a támogatás feloldása során, azaz ebben az esetben is az eredeti ütemterv szerint történik a feloldás. A költségráfordításra kapott támogatásoknak kétféle elszámolási szabálya van. 4
E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
Jogszabály alapján a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatásokat 2014-re egyéb bevételként el kell elszámolni, ha azok tárgyévre, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkoznak. Ha azonban a költség a tárgyévben, vagy az azt megelőző években még nem merült fel, akkor a támogatást időbelileg el kell határolni (feloldása a költség, ráfordítás felmerülésekor). Ha a jogszabály alapján igényelt támogatás normatív, de ország kerethez kötött, azaz a jogszabály az igényelt támogatás tekintetében – az igénylőktől függően – „leosztást” tartalmaz, akkor a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes szervezet határozatának kell meglennie ahhoz, hogy a támogatás bevételként 2014-re elszámolásra kerüljön. Pályázatos támogatások esetén a mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatásokat lehet egyéb bevételként elszámolni. Ezek a támogatások általában utófinanszírozásúak, ezért a költség hamarább felmerül, mint ahogy a támogatás befolyik. Ha a 2014-ben a támogatást – az előbb leírtak alapján – bevételként nem lehet elszámolni, a tárgyévben felmerült költséget viszont nem lehet elhatárolni azért, mert a támogatást a tárgyévben nem lehetett elszámolni. Ha a támogatás mérlegkészítés időpontja után, de még a beszámoló elfogadása előtt folyik be, akkor lehetőség van arra is, hogy a vállalkozás számviteli politikát módosítson, és a mérlegkészítés időpontját kitolja azért, hogy a támogatást bevételként el tudja számolni (a számviteli politika módosításáról viszont a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni). Adott támogatások Az adott támogatásokat – céljuktól függően – a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet egyéb ráfordításként/rendkívüli ráfordításként elszámolni (kivéve a magánszemélynek adott támogatást, mert az személyi jellegű egyéb kifizetésként kell kimutatni). Ez vonatkozik a sporttámogatásokra is. A kiegészítő sporttámogatásokat is pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet rendkívüli ráfordításként elszámolni. Így 2014-re azokat a kiegészítő sporttámogatásokat lehet elszámolni, amelyeket 2014-es üzleti év mérlegfordulónapjáig elutaltak. Ha
2015-ben utalnak kiegészítő sporttámogatást, akkor az már a 2015-ös eredmény terhére kerül elszámolásra akkor is, ha azt mérlegkészítés időpontjáig elutalják. Könyvvizsgálati kötelezettség változása A számviteli törvény új szabálya szerint nem élhet nagyságrendi mentesítéssel – azaz könyvvizsgálatra kötelezett a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben – az a vállalkozó, akinek a tárgyév mérlegfordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az Art szerinti – köztartozása van. Így azon vállalkozások, ahol a 2013. évi mérlegfordulónapon az előbb említett köztartozás fennállt, 2014-re könyvvizsgálatra kötelezettek, és ez azt is jelenti, hogy ezen vállalkozások a 2014-es üzleti évről nem készíthetnek mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót. Osztalék jóváhagyás A 2014. évi beszámoló elfogadásakor a nyereséges kft.-knek, ha a jegyzett tőkéjük még kevesebb 3 millió Ft-nál, a 2014-es beszámoló jóváhagyásakor célszerű azt figyelembe venni, hogy annyi osztalék kerüljön csak jóváhagyásra, hogy az eredménytartalékban megmaradjon annyi fedezet, amelyből a jegyzett tőke emelését meg lehet valósítani. Az új Ptk. előírása szerint az éves beszámolóval a mérlegfordulónapot követő hat hónapig – azaz naptári éves üzleti év esetén 2015. június 30ig – lehet dokumentálni, hogy a jegyzett tőkén felüli saját tőkében megvan a fedezet a jegyzett tőke emelésére. Június 30-a után a fedezet dokumentálására már közbenső mérleget kell összeállítani (megjegyzem, hogy a közbenső mérleg is a mérlegfordulónapját követő hat hónapig jó fedezet dokumentálására). A hatályos új Ptk. szerint alapított kft.-k esetében az új szabályokra is tekintettel kell lenni. Az új Ptk. szerint kft. alapításánál a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásánál, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél ki5
E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
sebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.) Az új Pkt. a kft.-k vonatkozásában viszont már nem tartalmazza azt az előírást, hogy az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, hogy az osztalék kifizetése nem veszélyezteti a kft. fizetőképességét. Így az ügyvezetői nyilatkozat cégbíróságra történő elektronikus beküldése is megszűnt, ha a vállalkozás már az új Ptk. szerint működik.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
KIVA-s áttérése Tao hatálya alá Kérdés Amennyiben egy gazdasági társaság 2013-ban KIVA hatálya alá tartozó volt, és veszteséges volt, úgy a KIVA szabályozása alapján ezt a veszteséget 10 évig 10 egyenlő részletben (gyakorlatilag évi 10%) felhasználhatja. Azonban a társaság 2014-ben visszalépett a társasági adózás hatálya alá, és 2014-ben nyereséges volt. Kérdés, hogy a KIVA alatt létrejött veszteségéből felhasználhat-e? Ha igen, akkor mi az erre vonatkozó szabály? Mivel Tao. tv. alatt van már, feltételezzük, hogy az 50%-os szabály érvényben van, de nem találunk jogszabályi hivatkozást, hogy a 10%os elszámolást milyen módon kell (ha egyáltalán kell) a számítás során figyelembe venni?
Válasz A KIVA alatt keletkezett, még le nem írt veszteség nem vihető tovább a társasági adóalapnál. A társasági adóban ugyanis a KIVÁ-s veszteség leírására megengedő szabály nincs, illetve tiltás sincs, de nem is kell, hiszen a Tao. tv. csak egyféle veszteséget ismer el, ez pedig a Tao. tv. 6. §-a (1)-(4) bekezdése szerint keletkezett negatív társasági adóalap, és azzal engedi csökkenteni – a (2)-(9a) bekezdésre is figyelemmel – a következő évek adózás előtti eredményét [Tao. tv. 17. §-a (1) bekezdése, 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Amennyiben a társaság 10 éven belül KIVÁ-ból visszatér a társasági adó hatálya alá, akkor folytathatja a korábbi társa6 E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
sági adóalanyisága alatt keletkezett elhatárolt veszteségéből a KIVA adóalanyisága alatt még le nem írt összeg – döntése szerinti – felhasználását, a KIVA adóalanyisága alatt keletkezett elhatárolt veszteségéből KIVA adóalanyként fel nem használt részt a társasági adóalapnál azonban nem viheti tovább.
Kérdés folytatása Szeretném kérdésünket kiegészíteni azzal, hogyha az adóalany KIVA után a Tao.-ba visszalépett, majd újra KIVÁ-ba lép, amikor a törvény ezt engedi, van előző KIVÁ-s időszakáról fel nem használt vesztesége és az 10 éven belül van még, akkor felhasználhatja?
Válasz A KIVA tv. sajnos erre az esetre taxatíve szabályozást nem tartalmaz. A KIVA tv. 20. §-a (10) bekezdése csak annyit mond, hogy a KIVÁ-s elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben (ez természetesen a KIVÁ-s adóalanyiság éveire vonatkozik). Ez a bekezdés más egyébről nem rendelkezik, illetve a KIVA tv. máshol sem szabályozza ezt az esetet, pl. adóalanyiság megszűnésének szabályai. Megjegyzem az én olvasatomban nem mondja meg a (10) bekezdés, hogy milyen KIVÁ-s időszak veszteségét lehet 10 év alatt felhasználni, így akár visszatéréskor is lehetne a szabályt, korábbi KIVÁ-s évek veszteségére alkalmazni. Ebben az esetben viszont arra kellene szabálynak lenni, hogy Tao.-s időszakban milyen mértékben kell elszámoltnak tekintetni ezt a veszteséget, függetlenül attól, hogy a társasági adóalapnál ezt nem lehet érvényesíteni (mert véleményem szerint nem lehetne azt megengedni, hogy a teljes KIVÁ-s veszteség későbbi visszatéréskor érvényesíthető legyen). Ezért ezzel a problémával, kérdéssel a jogszabályalkotót kellene megkeresni, hogy erre szabályozás szülessék.
Kisvállalkozó beruházási kedvezménye Kérdés Kérdésem a kisvállalkozó beruházási kedvezményére vonatkozik. Egyéni vállalkozó tevékenysége belföldi teherfuvarozó, kizárólag a tevékenysége folytatásához vásárol egy db új tehergépkocsit. Igénybe veheti-e az eredménye erejéig (max. 30 millió Ft-ig) a beruházási kedvezményt, azaz csökkentheti-e a személyi jövedelem adóját?
Válasz Az Szja tv. 49/B.§-a (6) bekezdésének d) pontja lehetőséget ad arra, hogy a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a vállalkozó bevétele – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető kisvállalkozói kedvezménnyel (de max. 30 millió Ft-ig). Az Szja tv. 49/B.§-a (12) bekezdésének előírása alapján a kisvállalkozó kedvezmény – többek között – a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszközökre vehető figyelembe. Az Szja tv. 49/B. §-a (13) bekezdésének b) pontja még a személygépkocsira is megengedi a kisvállalkozói kedvezményt, az ott meghatározott feltételekkel. Így a tehergépkocsi beszerzésre is igénybe vehető a kisvállalkozói kedvezmény, hogyha annak kizárólag üzemi célú használata valósul meg és korábban még nem volt üzembe helyezve.
Közbenső mérleg készítése adóhatósági eljárásra Kérdés Egy általunk könyvelt egyesülettel (vallási tevékenységet végző szervezet) kapcsolatban lenne a következő kérdésünk. A nonprofit szervezet egyházként működött, és a kötelező törvényi átalakulásnál 2012-től egyesületté alakult. A Bíróság 2012. január 1-jei időponttól egyesületként jegyzi. Az egyesület új adó7
E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
számot 2012-ben a törvényi átalakulásnál nem kapott. A beszámolókat 2012. január 1-jétől egyesületként tette közzé a szervezet. A NAV utólagos adószám -megállapítást határozott meg 2014. 12. 09-én, visszamenőleges hatállyal, 2014. 07. 02-ai fordulónappal. A megszűnés jogutódlással történt, a szervezet működése folyamatos. A NAV-val történt egyeztetés alapján a jogutódlás miatt a törtidőszakra vonatkozó bevallások beadásra kerültek, a 2014. 07. 02-ai fordulónapra vonatkozó beszámolót elkészítettük. A könyvelését a két adószámra vonatkozóan elkülönítetten kezeljük, két külön könyvtárban. Kérdésünk az lenne, hogy a beszámolót ebben ez esetben 2014.07.02. fordulónapra vonatkozóan közzé kell-e tenni, vagy csak a teljes évről, 2014. 12. 31. fordulónappal készült beszámolót kell beküldeni? Ha nem szükséges közzétenni, származik-e belőle valamilyen hátrányunk, ha mégis közzétesszük, illetve, ha csak a teljes évre vonatkozóan kell beadni, akkor az előző év adatainál a 2013-as záróadatok szerepelnek? Ebben az esetben helyes-e, hogy a 2014. 07. 02. időpontra elkészített teljes körű beszámolót év közben elkészített „közbenső mérleg”-nek tekintjük?
Válasz Először is nem értelmezhető az adóhatóság eljárása. Ha a szervezet az átalakulás miatt 2012. január 1-jétől működik egyesületként, akkor 2012. január 1-jével hatályosan kellett volna új adószámot kapnia. A kérdésben leírt tényállás alapján a 2014. 07. 02-ai időponthoz semmi sem köthető. Az adóhatóság nem értelmezhető eljárása ellenére beszámolót abban az esetben kellene készíteni, hogyha a számviteli törvény és/vagy az egyéb szervezetek könyvvezetéséről szóló Korm. rendelet előírása szerint üzleti év zárulna. A hivatkozott jogszabályok azonban nem tartalmaznak olyan előírást, mely szerint adószám változása esetén üzleti év zárul, így adószám változása esetén nincs beszámolókészítési kötelezettség sem. Közbenső mérlegkészítési kötelezettséget sem írnak elő a hivatkozott jogszabályok, így közbenső mérlegről sem beszélhetünk. Így ebben az esetben csak a teljes üzleti
év lehetséges, ezért a 2014-es teljes üzleti évről 2014. 12. 31. fordulónappal kell beszámolót készíteni, közzétenni, mely beszámoló előző év adatainál a 2013-as záróadatok szerepelnek. A 2014. 07. 02. időpontra nem készülhet beszámoló vagy közbenső mérleg, így ezek közzététele sem merülhet fel.
Anyagköltség kontírozása Kérdés Hogyan kell helyesen lekönyvelni 2014. évre, illetve 2015. évre a következő áramszámlát? Kérem, legyen szíves kontírozva megadni a választ. A számla kelte: 2014. 12. 19, a teljesítés időpontja: 2015. 01. 01, a fizetési határidő: 2015. 01. 01. Az elszámolási időszak 2015. 01. 01. – 2015. 01. 31. A számla összege 2014. december 29-én kifizetetésre került.
Válasz A kérdésben leírtak szerint az elszámolási időszak 2015. 01.01. – 2015. 01. 31., ez minősül a szerződés szerinti teljesítési időszaknak is. Így ezt a számlát 2015 januárjában lehet költségként és szállítói kötelezettségként kimutatni. A számla összege viszont a kérdésben leírtak szerint 2014. december 29-én kifizetetésre került, a pénzügyi teljesítést viszont 2014-ben el kell számolni a szállítói kötelezettség teljesítéseként. Így a szállító 2014-ben T egyenleggel fog szerepelni a könyvekben (ebben az esetben a szerződés szerinti teljesítést megelőzően történt előrefizetés), mely T egyenleg 2015-ben a számla lekönyvelésével fog megszűnni. Könyvelése: - 2014 decemberében a pénzügyi teljesítés elszámolása: T 45. Szállítók – K 38. Pénzeszközök - 2015 januárjában a számla elszámolása: T 51. Anyagköltség K 45. Szállítók.
8 E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
Cash-pool megfelelő kimutatása a mérlegben Kérdés Társaságunk (zrt.) a leányvállalatával (kft.) együtt cash-pool banki elszámolási rendszert alkalmaz. A masterszámla a zrt. nevén van. Mivel a banki nap végén a két cég pénzforgalmi számlái egyenlegét a bank a masterszámlára vezeti, így a főkönyvi nyilvántartásban a kft.-nél a 384. Bankszámla egyenlege 0 Ft, e mellett a 36 számlacsoportban nyitott „Masterszámlára átvezetett banki tétel miatti követelés” számlán jelenik meg a napi záró banki egyenleg. A zrt.nél ezzel párhuzamosan a 384-esek között lévő masterszámlán megjelenik a kft. banki egyenlege is, emellett pedig a 47-es számlacsoportban nyitott „Masterszámlára átvezetett banki tételek miatti kötelezettségek” számlán megjelenik a kft. adott napi záró banki egyenlege. Kérdésünk: Hol kell ezeket a két cég mérlegében helyesen szerepeltetni?
Válasz
A kérdésből nem derül ki, hogy az evás bt. bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezet-e. Bevételi nyilvántartás vezetése esetén nem is beszélhetünk osztalékkifizetésről, mert bevételi nyilvántartás vezetése esetén nem készül beszámoló, mely az osztalék jóváhagyás alapja lenne (így nincs is mit jelenteni a NAVnak). Amennyiben kettős könyvvitelt vezet a bt., akkor beszámolót is készítenie kell, mely beszámoló adatok alapján osztalékot is jóváhagyhat. Amennyiben az evás tárgyévi adózott eredményéből, illetve evás eredménytartalékból hagy jóvá osztalékot, akkor az evával az osztalékot terhelő minden adót is megfizetett, így osztalékjövedelemként nem kell semmit sem vallani, adókat nem kell levonni. Ha azonban kettős könyvvitelt vezetőként társasági adóalanyiság alatt keletkezett eredménytartalékból hagy jóvá osztalékot, akkor az osztalékjövedelem után az általános szabályok szerint kell az adót levonni (szja, eho), a NAV felé jelenteni.
Nem realizált árfolyamveszteség elszámolása céltartalék, lekötött tartalék és halasztott ráfordítás Mivel a kérdésben leírt tényállás szerint a cash- vonatkozásában Válasz
pool banki elszámolási rendszer anya- és leányvállalata között működik, ezért a számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 7. pontja alapján kapcsolt vállalkozással szembeni követelésrőlkötelezettségről van szó, melyeket a mérlegben B/II/2. mérlegsoron, mint Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, illetve az F/ III/6. soron, mint Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokon kell kimutatni.
Bt. osztalékfizetése pénztárból Kérdés Evás bt. pénztárból jóváhagyott osztalékot fizet ki. Van-e valamilyen kötelezettsége a NAV felé?
Kérdés Egy vállalkozás 2008. 01. 01-jén felvett 1 000 000 CHF forgóeszköz hitelt 10 évre. 2013. 12. 31-ig minden évben el lett számolva a realizált és a nem realizált árfolyamkülönbözet (veszteség). 2013. 12. 31-én a fennálló tőketartozás 400 000 CHF volt, mely a 2013. 12. 31-e árfolyamon átértékelve 96 000 000 HUF volt (2013. 12. 31-i árfolyam 240 Ft/CHF). 2014. 12. 31én nem szeretnénk elszámolni a 9 000 000 Ft nem realizált árfolyamveszteséget, noha az árfolyam 30 Ft-ot romlott egy év alatt a még fennálló 300 000 CHF tekintetében. A 9 000 000 Ft nem realizált árfolyamveszteség elszámolásával a vállalkozás veszteséges lenne. Mi a menete és könyvelése a céltartalék/lekötött tartalék/halasztott ráfordítás rendezésének?
9 E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
Válasz
A számviteli törvény 33. §-a (2) bekezdésének előírása lehetőséget ad arra, hogy az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összegét a vállalkozás időbelileg elhatárolja. A számviteli törvény hivatkozott szabálya a nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolására akkor is lehetőséget ad, hogyha azt a vállalkozás a megelőző üzleti években nem alkalmazta. Megjegyzem azonban, hogy ha a vállalkozás 2014-ben a nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása mellett dönt, akkor az elkövetkező években felmerülő, mérlegfordulónapi átértékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteséget is el kell határolnia (azaz a hitel hátralévő futamideje alatt már a vállalkozásnak nem lesz választási lehetősége az árfolyamveszteség elhatárolása tekintetében). Így a vállalkozás a forgóeszköz hitel 9 millió Ft-os nem realizált árfolyamveszteségét 2014. 12. 31-én elhatárolhatja, ha az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, azaz, ha a devizás tételek év végi átértékelési egyenlege is legalább 9 millió Ft árfolyamveszteséget mutat (erre vonatkozóan nincs információ a kérdésben). Az elhatárolásnak az is feltétele, hogy a forgóeszközhitel nem lehet devizakészlettel fedezett, más szóval a hitel fedezetét, vagy annak egy részét nem kell elkülönített deviza betétszámlán tartani (erre vonatkozóan sincs a kérdésben információ). A számviteli törvény 41. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján, ha a vállalkozás az árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor kötelező a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában céltartalékot képezni. A számviteli törvény 38. §-a (3) bekezdés d) pontjának az előírása alapján az elhatárolt veszteség és a képzett céltartalék különbözetében eredménytar-
talékból lekötött tartalékot kell képezni azért, hogy az így képződő eredménynövekedést a tulajdonos osztalék ágon ne vihesse ki. Ezen előbb hivatkozott szabályok alapján a kérdésben megadott számok alapján 2014. 12. 31-én a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul: −− saját döntés alapján az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása T 39. Aktív időbeli elhatárolások 9 millió Ft K 87. Pénzügyi műveletek ráfordítása 9 millió Ft −− a céltartalék képzés az elhatárolt veszteségre hitelfelvételtől eltelt időtartam/ hitel teljes futamidő: 7/10 = 70% céltartalék összege: 9 millió Ft x 70% = 6,3 millió Ft T 86. Egyéb ráfordítások 6,3 millió Ft K 42. Céltartalék 6,3 millió Ft −− az elhatárolt veszteség és a képzett céltartalék különbözetében lekötött tartalék képzése T 413. Eredménytartalék 2,7 millió Ft K 414. Lekötött tartalék 2,7 millió Ft. Az elhatárolt veszteség és a céltartalék képzés a társasági adóalap része, társasági adóalap korrekció nem merül fel. A kérdésben leírtak szerint a 9 millió Ft nem realizált árfolyamveszteség elszámolásával a vállalkozás veszteséges lenne. A számok alapján megállapítható, hogy valójában az eredménynövekedést nem az elhatárolt veszteség összege fogja jelenteni, mert ezt az eredménynövekedést csökkenti a céltartalék képzése. Így a módszertan alkalmazásával valójában csak 2,7 millió Ft eredménynövekedést lehet elérni, mivel a kérdésben szereplő esetben már rövid a hitel hátralévő futamideje, ezért a számviteli törvény relatíve magas céltartalék képzést ír elő. Ezért célszerű a döntést megelőzően a számításokat elvégezni, mert hiába vezeti be a vállalkozás az árfolyamveszteség elhatárolását, csak 2,7 millió Ft eredménynövekedést fog elérni, amivel lehet, hogy a 2014-es üzleti éve továbbra is veszteséges fog maradni.
10 E-számvitel
|
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Kérdés Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóhoz lenne kérdésem. Hogyan kell kezelnünk mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló esetén a tárgyévet követően keltezett, esetleg még tárgyidőszakot követő áfa teljesítésű számlákat, melyek valójában a tárgyidőszakra vonatkoznának: (nem két évre, csak egy-egy évre, de a számla később kelteződik)? Véleményem szerint több variáció lehetséges: - 1. simán beletesszük a tárgyévi vevőbe-szállítóba, vagy - 2. elhatárolással tesszük bele a tárgyévi bevételbe, költségbe, vagy - 3. a számlakibocsátás évére könyveljük?
szállítóként így elszámolt költségeket, bevételeket akkor kellene időbeli elhatárolás alá vonni, hogyha azok kettő, vagy kettőnél több üzleti évet érintenének [Korm. rendelet 6. §-ának (3) és (7) bekezdése]. A számlakibocsátás évére, azaz 2015-re akkor lehetne a számlákat vevőszállítóként elszámolni, hogyha a szerződés szerinti teljesítési időszak 2015. évre esne.
Válasz A kérdésben hivatkozott eset tekintetében a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/ 2012. (XII. 20.) Korm. rendelet előírását kell figyelembe venni. A Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során a számviteli törvény előírásait a Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Korm. rendelet a kérdésben hivatkozott probléma tekintetében számviteli törvény előírásaitól eltérő előírást azonban nem tartalmaz, így ebben az esetben is a számviteli törvény ide vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. A számviteli törvény előírása szerint a gazdasági eseményeket a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell a vevő-szállítói folyószámlákon elszámolni, függetlenül attól, hogy a számlákat mikor állították ki, illetve függetlenül az áfatörvény szerinti teljesítési időponttól. Így ha a szerződés szerinti teljesítés a 2014es időszakra vonatkozik, akkor azt 2014-re vevő-szállítói folyószámlákon el kell számolni, azokat nem lehet időbeli elhatárolásként 2014re kimutatni (így a kérdésben leírt 1-es számú variációt kell alkalmazni). A 2014-re vevőként,
E-számvitel
|
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VII. évfolyam harmadik szám, 2015. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2015. március, VII. évfolyam 3. szám
